Magyar Elet, December 12, 1981

              r
&
- ' "£V
i u HUNGARÚLN LIFE ' K í jipi- - i
Nem sokaság
hanem Lelek
s szabad nép tesz
OlO
csuda dolgokat Ljrgctt taitptnáenl MAGYAR ELET Ciiudiin Wkly
BERZSENYI la Ihe Hungárián Langtuge
Vol 31 38 XXXIV évfolyam 47 szám 1981 December 12 szombat Ara: 40 cent tLtSllllWlVlltVltlllltllltltllll
Csaknem áthidalhatatlan akadályok az USA— USSR „terror-egyensúly- " területén
A genfi nukleáris
„rakéta-számlálá- s'
Hány rakétát telepítettek Magyarországra? # A KGB iráni „beépülése"
A NATO adatai szerint Magyarország területére a következő típusú és
számú rakéta-fegyve- rt telepítettek az oroszok: egyenként 4—4 "SS— 12" és
"SS-- 22" 18--18 "SCUD" és 18 "SS— 23" 20 "Frog" és 20 "SS— 21" — Portu-gália
kormánya komolyan mérlegeli a Lisszabonban akkreditált húsz líbiai
diplomata kiutasítását mert jelenlétük óta gyanús módon elszaporodtak (a
bizonyara Qaddafi által pénzelt) az „Április 25" néven ismert baloldali ter-rorista
csoport által elkövetett merényletek — Anatollj Golicin volt KGB ó'r
nagy — aki 1961-be- n disszidált — könyvet írt arról hogy miként épült be
a KGB titkos szervezete a Central Intclligcncc Agency soraiba — Taiwan kor-mánya
még mindig nem adott kielégítő feleletet Washingtonnak arra hogy
Dr Chen Wen-che- n a pittsburghi egyetem tanára „öngyilkosságnak" beállí-tott
balesetét miért előzte meg kínzásokkal párosított rendőrségi kihallgatás?
— A Közel-Kelete- n a legparányibb terület is vitás kérdéssé válhat: a Tiran
tengerszoros két stratégiailag fontos sziklás tenyérnyi szigetét: Szanafirit és
Tirant Szaúd-Arábi- a az 1982-r- e tervezett Sinai-félszigetr- öl való izraeli katonai
kiürítés során szeretné visszakapni azonban Tel-Avi- v erre vonatkozólag egye-lőre
nem mutat semmiféle hajlandóságot — Egy jugoszláv "DC— 9" személy-szállító
gép 172 utasával és 6 személyzettel a korzikai Ajaccio mellett süríi
ködben — a környező szikláknak ütközve lezuhant — Natalic Wood a közis-mert
(West Sidc Story) hollywoodi filmszínésznő 43 éves korában — ittas ál-lapotban
— a kaliforniai Santa Catalina sziget partjai közelében a tengerbe
fulladt —
NEM SOK
REMÉNNYEL
KECSEGTET A GENFI
„RAKÉTA- -
SZAMLALAS"
Genfben megkezdődtek
a "Thcatrc Nuclear Forcc"
(TNF = azaz hadszintéri
nukleáris eröivszonyok)
egyensúlyba hozásának első
kísérleteire vonatkozó tár-gyalások
Röviden: a NATO 1983
decemberéig 108 "Pershing
II" és 464 "Cruisc" rakéta-állománnyal
szándékozta a
már Európa nyugati főváro-sai
irányába szegezett szov-jet
250 "SS— 20" rakéta tűz-erejét
semlegesíteni
A 350 millió európai egy-re
fokozottabb aggodalom-mal
szemlélte a két szuper-hatalom
közötti rakéta-vetélkedé- s
kibontakozását
amelyből a jelenleg' rendkí
STIRLING GYÖRGY:
vüli mértékben felduzzadt
„béke-harcos- " mozgalom
azt a végkövetkeztetést von-ta
le hogy
ha Európa lesz majd a
nukleáris szuperhatalmak
s összecsapásának ' színhe-lye
azesetben á '„vén
Európa" nem végelgyen-gülésben
múlik ki hanem
az atomfclliö gyilkos "füst-je
emészi majd korommá
és hamuvá az egész föld-részt
A szovjet küldöttéget
UH Kvicinszkij míg az USA
delegációt Paul II Nitzc ve-zeti
Az amerikai küldöttség
természetesen nem várja
azt hogy Reagan elnök
"zéró opció" néven ismert
ajánlatát készpénznek ve-szik
az oroszok és leszerelik
az elavultnak számító '360
"SS-- 4" és "SS--5" továb
bá a korszerű középhatótá-volságú
250 "SS— 20" -r- akétarendszerüket
fr
Minden attól függ hogy
ki végzi a -- rakétaszámlálást
mert
a szembenálló felek' egy-más
'rakéta-erejé- t — sza-tócsok
alkudozásra alapo-zott
taktikája szerint mér-téktelen
módon felbecsü-lik
ugyanakkor kölcsönö-sen
nem elégséges a biz-tonságos
'önvédelem szá-mára
ami természetesen nevclsc- -
gcs állítás
A DÖNTŐ TlíNYEZÖ:
NYUGAT-EURÓP- A
„ÖNVÉDELMI"
HANGULATA
Helmut Schmidt nyu-gatnémet
kancellár az örö-kös
rakétaszámlálást telje
Ötvenhat „rehabilitálása"
A Magyar Hírek című hazai propagandaújság augusztus 8- -i száma
cikket közöl mely „Két gondolkodó" címmel Bibó Istvánról és Erdei
Ferencről szól A cikk több tekintetben is félrevezető Egyrészt a két
név egymásmellé-helyezésév- el a tájékozatlan olvasóban azt a hitet
kelti hogy Bibó István életmüvet a mai Magyarországon éppolyan
hivatalos megbecsülés övezi mint Erdeiét aki lényegében élete végéig
híven kiszolgálta a rendszert Másrészt Bibó István egy régebbi Írásá-ból
önkényesen olyan részleteket ragad ki melyekkel hamis színben
mutatja be öt Végül úgy tünteti fel mintha Bibó István munkásságát
csak azért nem ismerhetné a nagyközönség mert a váratlan halál
megakadályozta Bibót abban hogy „saját válogatásában és magyará-zataival"
adhassa ki tanulmányait 4
A valóság az hogy Bibó István 1979 májusában bekövetkezett ko-rai
haláláig — hatvannyolcadik évében járt akkor — a legteljesebb
mellőzöttségben a publikálás legkisebb lehetősége nélkül élt és dol-gozott
egy jelentéktelen könyvtárosi állásban melyet a börtönből való
kiszabadulása után 1965-be- n kapott A bűne nagy volt és megbocsát-hatatlan:'
1956-ba- n államminiszteri tisztet viselt a koalíciós Nagy Imre-korm-ányban
és azon a bizonyos november 4--i szörnyű hajnalon
egyedül maradván a Parlament épületében az orosz ágyúk dörgése
közben megrázó kiáltványt fogalmazott melyben passzív ellenállásra
hivta fel a magyar népet és felszólította: ne ismerje el a szovjet meg-szállók
által felálliiandó bábkormányt
Súlyosbította Bibó István bűnét hogy -- néhány nappal a szovjet
orvtámadás után hatalmas tanulmányt készíteti va ''magyarországi
helyzetről és részletes javaslatokat tett a magyar kérdés kompromisz-szumo- s
megoldására Ebben a tanulmányban mutatkozik meg t
Bibó
igazi nagysága és gondolkodói képessége A tervezetben— melyet
még" 1953 november folyamán eljuttatott az ENSZ-he-z és a nyugati
hatalmakhoz — higgadt mcrtéktartással és a tényleges hatalmi vi-szonyok
figyelembevételével olyan megoldást dolgozott ki mely mind-két
oldaltól engedményeket követelt ugyanakkor megmentette vobrn"
a forradalom legfontosabb vívmányait De Bibó legnagyobb vélke az
volt _ s ezért kellett hat évet börtönben töltenie és ezért itéltékíSza-badulás- a
-- után hallgatásra — hogy a polgári' demokráciát tekintette
eszméüyéaek es BoluseinaliTidottuiog a kcmüiuniitalskal s
sen hiábavaló tárgyalási
alapnak tartja mert Was-hington
helyesen — részle-ges
megegyezés távoli esé-lyét
figyelembe véve —
előre kiköti hogy a meg-egyezés
szerinti rakéta-egysége- k
számát „a helyszínen
tartandó inspekció révén el-lenőrizhetővé
kell tenni"
— ami az oroszok szerint
egyenlő az engedélyezett
kémkedéssel A szovjet te-rületen
való nyugati ellen-őrzés
természetesen soha
nem volt a Szovjetunió ínyé-re
Grcgory Flynn a pári-zsi
Atlantic Institutc igazga-tója
helyesen irja hogy
„nem a genfi tanácskozá-sok
hanem az európai
közvélemény dönt majd
végső fokon a korszerű
új NATO nukleáris raké-ták
Nyugat-Európáb- a va-ló
telepítése ügyében"
Mindenesetre itt közöl-jük
a nukleáris leszerelést
illető genfi tanácskozások
kiindulási alapját melyet
mind az Egyesült Államok
mind a Szovjetunió kormá-nya
aláirt:
„A legkörültekintőbb elő-vigyázatossági
rendszabá-lyok
ellenére is elképzel-hető
hogy akár technikai
meghibásodás akár em-beri
tévedés során olyan
félreértelmezett incidens
vagy engcdélyezctlen ak-ció
történik ami nukleáris
végpusztulást robbanthat-na
ki"
Ez a súlyos mondat ru-házza
fel sürgősségi jelzés-sel
a genfi tanácskozásokat
oly sürgősséggel amelyet
az emberiség véres történel
f
me során mindeddig soha
nem tapasztaltunk"
A SZOVJET
TITKOS RENDÖRSliG
HErcPÜL IRÁNBAN!
A közelmúltban a sötét
éjszaka leple alatt 36 kül-földi
állampolgár érkezett a
teheráni Hilton szállóba
akik lépéseit oly fokozott
elővigyázatossági intézkedé-sek
kisérték mintha a fel-becsülhetetlen
értékű iráni
császári koronaékszerek őr-zéséről
lett volna szó
! A csoport melynek tag-jai
tökéletes "farsi" iráni
nyelven( ! ! ! ) értekeztek ven-déglátó
gazdáikkal — nem
egy baráti mozlim ország
polgárai voltak hanem a
KGB (szovjet titkosrendőr-ség)
gondosan kiválasztott
tagjai!
'A kislétszámú iráni Tu-de- h
(kommunista párt ar-ról
győzte meg az izlíim köz-társasági
párt vezéreit
hogy a Mujahedin (ellenáll
lási mozgalom) letörésére
és a 'sorozatos iráni terror-bombázáso- k
leküzdésére
a legalkalmasabb mód-szernek
az tűnik hogyha
a KGB — ez a 60 éves
tapasztalattal rendelkező
kémelháritó jobbanmond-va
likvidáló szervezet
perzsául beszélő kiképzői
megkezdik az iráni testőr-ség
átképzését
A Hilton szállóba való
érkezés éjszakáján a szov-jet
titkos ügynökök máris
tanúságot tettek hatékony
módszereikről: amikor óva-tosan
végigfésülték kijelölt
— Folytatás' a 2 oldalon —
Ezt — hogy még kiszabadulása után sem igyekezett „közeledni"
a rendszerhez — egyesek igen rossznéven vették Halála után pár
hónappal irja erről a KRITIKA 1979 szeptemberi számában E Fehér
Pál „A Bibö-problém- a" cimü cikkében: „Nem volt benne kellő kész-ség
helyzetének rendezésérc Némasága rossz látszatokat kelthetett
körülötte holott bizonyosan leheteti volna találni megoldást az ö ese-tében
is Bonyolultabb személyi ügyekben már régen megteremtődött
az együttdolgozás az együttműködés lehetősége 1956-o- s szereplése]
az ellenforradalom utáni káros tevékenysége odavezetett hogy a bíró-ság
elítélte de amikor amnesztiával kissabadult elölte sem lehetlek
lezárva a kapuk mint annyi más megtévedt és politikailag vélkes(?)
társa előtt akik éltek a népi hatalom által nyújtott alkalmakkal"
Kádárék nagyon szerették volna lia Bibó él az alkalommal" és
ö is „cánossat" jár mint tette azt pld Déry Tibor vagy Kercszlury
Dezső Nagy elégtétel és diadal lett volna a rendszer számára ha c
' nagy jellem is megalkuszik akinek — mint E Fehér Pál irja epésen
cikkében — még ma is vannak „hívei sőt bálványozói" De Bibó Ist-ván
nem kívánt közszereplést a számára idegen közegben a proletár-diktatúrában
lett légyen az bármennyire is „liberalizálódott" és en-gedékeny
Élete utolsó másfél évtizedet teljes visszavonullságban töl-tötte
és csak Wgsjükebb baráti körével érintkezett de tisztelői — a
magyar szellemi világ sok kitűnősége — számontartották bőt figye-ljek'
rá Ellenfelei úgyszintén A széles közvélemény a nagyközönség
azonban már a nevét sem ismerte
Amig élt kevesen tudtak róla: süket hallgatás felejtető némaság
vélté körül Bibó személyét Most halálában kezdi kyfel fedezni Mióta
két és fél esztendővel ezelőtt elhunyt egyre-másr- a Jelennek meg róla
és munkásságáról irások a hazai sajtóban Az emberek kezdenek rá
emlékezni és most kezdenek felfigyelni tanulmányaira egész életmű-vére
Nyilvánosan elsőként Illyés Gyula adódott nagyságának a tiszte-let
szavával amikor a temetésén a „hűség a tudás a2 önzetlen szol-gálat
szívós elkötelezettjeként" búcsúztatta aztán sorra jöttek a visz-szaemlékezés- ek:
Keresztúr Dezső lclkiismcrelfurdalásból sarjadt
mély' főhajtása a VIGILIA-ba- n Huszár Tibor kétéves késéssel közölt
(Folytatás á harmadik oldalon)
mmWámmi
A washingtoni pokolgép
Irta Frey András
Hiába idegenek vagyunk mi itt Mi
nem értjük őket ók nem értenek minket
Vegyük Például Reagant és a nyakába
szakadt Stockman-botrány- t
Semmi kétség Amerika mostani elnö-ke
okos tisztességes ember Erkölcsileg
világnézetileg ahhoz hasonló mértékkel
mér mint amin mi nevelődjünk odaát De
ahogy erre a skandalumra a Stockman-ügyr- e
reagált azt magván fejjel európai
fejjel megérteni nem lehet
Mit akar
Reagan?
Reagan tudvalevően abból indul ki
hogy az orosz terjeszkedést és az atomhá-borút
csak úgy lehelne biztosan elkerülni
ha a szárazföldi erők terén fennálló nagy
orosz túlsúlyt Amerika néhány éven belül
legalább megközelítően ki tudná egyenlí-teni
Ehhez fegyverkezésre a fegyvergyár-táshoz
pedig egészséges közgazdaságra van
szükség A pénzt úgy akarja előteremteni
amit angolul supply-sid- e gazdálkodásnak
neveznek magyarul a vállalkozás meg-élénkitésén- ek
lehetne hívni
Az c felé vezető úton az első lépések
abból állnának hogy a gazdasági életet
amennyire csak lehet megszabadítják az
állami béklyóktól a költségvetési hiányt s
a nagyrészt ebből táplálkozó inflációt kor-dában
tartják és a vállalatok adóterheit
csökkentik így akarják a vállalkozási
kedvet növelni és a vállalatok a termelés
növekedésétől várják a munkanélküliség s
az infláció enyhülését
Ez a terv tehát nem fizikai törvények
bizonyosságával bekövetkező gazdasági
konzekvenciákon hanem pszichológiai való-színűségeken
alapul Ezt a lélektani el
gondolást ezt a reményt kompromittálta
Stockman a Reagan-kormán- y költségveté-si
minisztere (akinek ugyan nem ez a cí-me
de ez a hatásköre) Hogy ezt hogyan
tette azt nagyon is érdemes szemügyre
venni
A demokratapárt legagresszívebb de-magógjai
azzal vádolták Reagant hogy
gazdasági programmjának nem a termelés
follenditése nem az állami pénzügyek
rendbehozatala a célja hanem az hogy a
szegények terhére s költségére a gazdago-kat
segítse:
A vád arra? támaszkodik hogy való-ban
az alkalmazottak s munkások adóját
kevéssé inkább a vállalatoknak és vezetőik-nek
az adóját szerelné Reagan mérsékelni
De miért?
' f Roosevelt és
' Adenauer
Nem azért hogy a szegényeket szegé-nyebbé
és a gazdagokat gazdagabbá tegye
Hanem azért-mer- t a világ úgy vanberen-'Jezv- e
az emberek sajnos úgy vannak meg-alkotva
hogy a gazdasági gépezetet nem
a fogyasztók hanem a vállalkozók emele-tén
lehet könnyebben jobban s főleg gyor-sabban
mozgásba liozni
Ennek áz emberi szempontból szomorú
törvényszerűségnek a bizonyítására két
ismert történelmi példát hozunk fel Egyik
Roosevelt kísérlete volt a harmincas évek-ben
másik az Adenauer nevéhez fűződő
nyugat-németorszá- gi gazdasági csoda a
második világháború után
' Roosevelt az 1929-be- n kezdödŐJ "dep-ressziót"
a sz'egényel istápolásával akarta
leküzdeni Ez nem sikerült neki ó arány-lag
kis tökehcfcklctéí'Sol s túlnyomórészt
emberi munkára" támaszkodó úgynevezett
Közmunkákkal teremtett új állásokat (mun-kaalkalmat)
de' komoly javulás csak tíz
évvel később a második világháború idején
mutatkozott Csak akkor tudták a Euró-pába
áramló hadiszállítások révén az ame-rikai
termelést iiagynchezenMassan norma
lis szintre emelni
Ebből a leckéből tanultak a németek
amikor a háború okozta romhalmaz elta-karításához
hozzálátlak A német szakszer-vezetek
történelmi 'érdeme- - hogy belátták:
gyorsabban' lehel az ipari élet re kelteni
ha előbb tőkegyűjtésre gyárak építésére
új gép vásárlására költik a pénzt és ha a
munkások egyelőre amig a vállalatok talp-ra
nem állnak kisebb bérrel elégednek
meg
Ezzel -- az áldozatkészségükkel tették le-hetővé
a munkások Nyugat-Németorszá- g
gyors" meggazdagodását s ez' lebeghetett
Reagan szeme előtt amikor úgy határozott
hogy a gazdálkodás fölerösitésél a fegyver-kezés
óriási költségeinek előteremtését
ipari befektetések elősegítésével fogja el-kezdeni
Csalnak
hazudnak"
Ennek az operációnak a Reagan-fél- e
kísérletnek attól függ a sikere hogy a gaz-dasági
élet vezetői fognak-- e bizni az elnök-ben
"és gazdasági politikájában Ezt a Reag-an-
be vetett hitet roncsolja Stockman nyi
latkozata Az ő szavaiból ugyanis olyan
kép rajzolódik ki hogy nem csak maga
Stockman „csalt és hazudott" hanem
mintha Reagan és munkatársai is ezt len-nék
Nem mi maguk az amerikaiak sum-mázzák
így azt amit Stockman mondott
őszerinte Reagan és emberei össze-vissz- a
beszélnek Akkor is amikor a költségve-tésről
vagy az inflációról tárgyalnak egy-más
közt akkor is amikor a nyilvánosság
előtt beszélnek róla S van úgy hogy egyi-kük
sem érti miről van szó egyikük sem
tudja milyen számokkal dolgoznak azt
ssm hogy a katonai kiadásokról szóló
nagycsomó papirosra irt számok mit je-lentenek
És semmit sem gondolnak át
Vagyis' hogy az elnök nem hisz saját
orogrammjában hogy sem az elnök sem
anácsadói nem mondanak igazat hogy a
közönséget szándékosan rosszhiszeműen
félrevezetik
Minthogy Stockman tiz hónap alatt 13-sz- or
beszélgetett minderről a Washington
Post egyik szerkesztőjével aki azt az A-tlantic
Monthly-ba- n tette közzé- - nem ele-jtett
megjegyzésekkel -- van dolgunk hanem
átgondolt vallomásról vanszo átgondolt
vádakról önmaga átgondolt vádakról az
elnök és pénzügyi s politikai vezérkara el-len
Hogy milyen zűrzavar uralkodik Stock-man
fejében arra jellemző hogy amikor
lemondását felajánlotta az elnöknek és ezt
az elnök — számunkra megfoghatatlan mó-don
— nem sietett rögtön elfogadni ezt kö-vetően
Stockman a Fehér Házban (igen a
neki még ezek után is erkölcsi piedesztált
nyújtó Fehér Házban) sajtóértekezletet tar-tott
Ott mondta hogy ö az öt interjúvoló
újságíróval abban egyezett meg beszélg-etésüket
nem szabad nyilvánosságra hozni
és az újságíró 'ezt úgy értette hogy nap-ilapban
nem de a sajtóban azért szabad
közölni És hogy Stockman ezt még most
is csak „félreértésnek" tekinti
Ahelyett hogy
' az elnököt
szolgálnák -
Hogy felnőtt ember miniszteri rang-ban
lévő közhivatalnok aki tíz évig dol-gozott
a kongresszusban — hat évig mint
egy képviselő asszisztense s négy évig
mint képviselő — ilyen felelőtlenül dobá-lódzz- ék
a szavaival arról az a könyv jut
eszünkbe amit a francia Georges Duhamcl
irt Amerikáról azzal a cimmel hogy „Je-lenetek
a jövőből" (Scénes de la vie Mű-re)
Duhamcl szemében az amerikaiak 1c-vantinu-sok
olyanok mintha keleten élné-nek
a" szavak mást jelentenek nekik és
másV nekünk
Mást jelentenek nyilván annak a 32
republikánuspárti -- szenátornak is akik
Reagan-he- z intézett 'levélben álltak ki
Stockman megtartása mellett
Á levél szövegét nem tették közzé de
a New York Times szószerinti idézeteiből
kitűnik hogy a szenátorok úgy lesznek
mintha nem „Stockman kijelentéseiről"
hanem csak „Stockman-ne- k tulajdonított"
kijelentésekről lenne szó Ami azért is kép-'élens- ég
mert' Stockman pillanatig sem
vonla kétségbe hogy "áz interjú hiyen adta
vissza szavait
-- S amilyen tág lelkiismerettel fogják
fel aJ republikánus szenátorok a republiká-nus
elnök meghazudtolását olyan könnyed-séggel
kezelték az ügyet a Fehér Házban
is Egy ideig1 észre sem vették milyen po-kolbombát
dobolt Stockman az ölükbe
Washingtonban november hetedikén so-kan
s néhányan az ENSz-néM- s tudtak már
t
— -- Folytatás a' 3: oldalon —