Magyar Elet, December 24, 1988

              HUNGÁRIA LIFE Nem sokaság
kosum Lelek m
$ szabad nép ttst
csuda dolgokat ltrgtilhi3eftDÍet&
Cmntlin TTceUy ssxzsnm PBgniitfjiiMIiüaüii
'5iíK'jTffiJJ "Wi ' I Mm
Vol 41 50 XLI évfolyam 50 szám 1988 december 24 szombat Ára: 75 cent
mw w v
-'-'----
--'-'
Németh Miklós miniszterelnöknek a Newsweek számára adott interjúja
H E3 1 F Ég flW
Világszerte elítélik a buldózer-politik- át © India nyitása Kína felé
A Der Spiegel nyugatnémet képes magazin méltatlankodva írja hogy Románia
megemelte a fejpénzt minden egyes németajkú román állampolgár áttelepülé-s-e
esetében mert az eddigi 8 ezer imarka átlagos fejpcnzt a románok három-ezer
márkával megemelték úgyhogy a modernkori rabszolga-kereskedele- m
pénzsóvár kútárjainak markát „fejenként" 11 ezer kemény márka üti a jövő-ben
Es ez csak az [alap mert magasfokú képzettség esetén német szleng szó-val
feljebb „stájgerolják" az emberbó'r árát — Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszte- r
kijelentette: az 1949-e- s alkotmány sztálinista intézkedései Ignorálták
az alapvető emberi jogokat ezért az új alkotmányba belefoglalják a polgárjo-gok
szavatolását — A Szolidaritás után Kelet-Európáb- an először független szak-szervezet
alakult a magyar tudományos dolgozók már 4 ezer tagot számláló
szervezete képében — Festetics Antal Bécsben élő professzor azt javasolta
hogy a Duna-tá- j érdekelt környezetvédclmileg nem a vízlépcső hanem egy kö-zös
osztrák-mag- yar nemzeti park szolgálná Bős és Hainburg között ami csak
potom 400 millió schillingbe kerülne s a park az osztrák légierőknél nemrég
rendszeresített DRAKEN vadászgép árának feléből kitelne — A NASA szerint
2007-r- c az ember eljuthat a Mars bolygóra — Mao Ce-tun- g börtönbe vetett özve
gyét torokrákkal kezelik — Az örményországi földrengés halálos áldozatiinak
számát csaknem 60 ezerre teszik Rizkov kormányfő az összedőlt épületek több-ségének
silány kivitelezését bírálta sőt az is kiderült hogy bandákba tömörült
fosztogatók kirabolták a gazdátlanul hagyott lakásokat A hajléktalanok száma
több minlifélmillió Motlíer Theresa az 1979-e-s Nobel Békedíjas is a helyszínre
érkezett — Az USA évente 3 milliárd dollár gazdasági-katona- i segéllyel támo-gatja
Izraelt Simon Peresz külügyminiszter szerint ez veszélybe kerülhet ha
teljesen elzárkóznak a PLO-va- l való tárgyalástól ami az új koalíciós kormány
tervezett politikája
JAPÁN
VISSZAKÖVETELI
A KURILI-SZIGETEKE- T
A SZOVJETUNIÓTÓL
E sorok írójának hajdani
tudori disszertációja a Ku-rili-szige- tek
sorsával foglal-kozott
Érdekes módon ez
ügyben azóta sem sikerült
a megegyezés a két fél kö-zött
mert
a Szovjetunió Japán felté-tel
nélküli fegyverletételét
kiaknázva a második vi-lágháború
végén tízezer fő-nyi
seregével partra szállt
a vitatott és japán érdek-szférának
számító szige-teken
és azóta sem óhajt hallani
arról hogy ezt az ősidők o-- ta
japán szigetcsoportot visz-szaad- ja
Japánnak Miért oly
Stirling György:
fontos Japán számára ennek
az 1270 (kilométer hosszú szi
getcsoportnak a visszaszerzé-se?
A 30 kisebb-nagyob- b szi-getből
álló csoport 1875 óta
japán felségterületnek szá-mit
Az oroszok 1945-be- n fog-lalták
el ezt a 38 aktív vul-kánnal
(!) rendelkező 15 e-z- er
négyzetkilométernyi hegye-s-
völgyes területet mely-nek
elsőrendű fontossága a
Kurili-szigete- k környéki gaz-dag
és bőséges halászatban
rejlik
A háború vége óta vala-hányszor
— bármilyen okból
kifolyólag — összeültek a
szovjet és japán tárgyalófe-lek
Tokió egyetlen ízben
sem mulasztotta el újra em-lékeztetni
az oroszokat
l"'""1iWfflWt'"1""' llfH""'-'-"""IIHW- "" IMI HlflfTP"
hogy a hét ország közötti
viszony mindaddig nem nor-malizálható
ameddig Moszk
va kielégítő módon nem en-ged
a jogos japán területi
követelésnek
A héten Sevardnadze szov-jet
'külügyminiszter és kolle-gája
Sosuke Uno egy teljes
napi vita után sem tudott
megegyezni a Kurili-szigete- k
visszaadása ügyében
úgyhogy előrelépés ezúttal
sem történt
Figyelemreméltó azonban
hogy Tokió vonzó kereske-delmi
ajánlatokkal kecseg-tette
Moszkvát — de nyit-va
hagyta azok realizálá-sát
A japán féj így félre-érthetetlenül
tudtára adta
iaz oroszoknak: ha 'a terüle-ti
követelés 'tcrén enged
Magyarország gazdasági állapotát többféle jelzővel lehetne illetni
de azt h'szem legtömörebben ezzel a szóval tudjuk érzékeltetni a hazai
helyzetet: tragikus Ez tükröződik a magyar sajtó cikkeiből ezt mutál-jak
a statisztikai táblázatok és erről panaszkodnak az idelátogató ottho-niak
is A gazdasági helyzet romlása körülbelül három éve a nyolcva-nas
évek közepe óta tart-e- s egyelőre nem latszik kiút a válságból
Ez annál feltűnőbb mert ha nem is olyan régen úgy tíz esztendő-vel
ezelőtt még a magyar gazdasági csoda dicséretétől visszhangzott a
világsajtó ami nem volt alaptalan: a magyar gazdasági élet valóban
a fejlődés a prosperitás jeleit mutatta a nagyátlag jól élt sőt egyes
társadalmi rétegekből sokan indultak el a gazdagodás útján Magyar-ország
valóságos szoc'alista paradicsomnak tűnt a Vasfüggöny mögötti
országok között: a nyugatiak a „csoda" titkára voltak kíváncsiak a
keleti szomszédok pedig alig leplezett irigységgel figyelték a magyarok
magas életszínvonalát
+
xi 1968-ba- n — éveken át tartó fontolgatás utáu — bevezetett üj
Gazdasági Mechanizmus fedőnevű reform jelentős változásokat hozott
ia magyar 'életben A gazdasági reform ugyanazon a „társadalmi köz-megegyezésen"
alapult amire az egész kádári politika épült: a kor-mány
bekén hagyja a népet (nincs ÁVH nincs beszolgáltatás nincs
munkaverseny nincs békekölcsön ás ehhez hasonlók) de az viszont nem
szól bele az ország ügyeibe nem zavarja a rendszer köreit Ezt a hall-gatólagos
komprom :sszumot fejlesztette tovább a '68-ba- n beindított gaz-dasági
reform megtoldva az alaptételt azzal hogy „gyarapodhatsz to-llasodhatsz
is meg egy kicsit maszekolni is szabad" A megegyezés má-fi- k
fele — hogy ti senki se ütheti az orrát a közügyekbe — természe-tesen
érintetlen maradt
Ezt azért tartottam fontosnak előrebocsátani hogy lássuk: egye-bek
mellett mi volt az oka annak hogy a gazdasági mechanizmus so-kaüg- erö
indulás után hamarosan lelassult majd néhány éves szünet
után újra életrekelvén végül is nem hozta meg a kívánt eredményt Sőt
minél többet emlegették annál kisebb hatásfokkal működött raig vé-jgi- U
is bekövetkezett a jelenlegi csődhöz in hasonló állapot 5 ennek
mény történik Japán kész
részt venni a Kreml által
olyannyira óhajtott japán
közreműködésben hogy
Szibéria rejtett kincseit
korszerű japán technológ-iával
aknázzák ki
34 ÉV UTÁN
INDIA
ÜJRA KÖZELEDIK
KÍNÁHOZ
Razsiv Gandhi India mi-niszterelnöke
történelmi je-lentőségű
látogatást feje-zett
be Kínában ahol nagy-iapja
a hírneves Jawahar-la- i
Nehru 34 évvel ezelőtt
felkereste az akkor félis-tennek
számító Mao-Csc-tung- ot
Az indiai kormányfő finom
diplomáciai érzékre valló stí-lusban
fogalmazott amikor
így beszélt a tiszteletére ren-dezett
pekingi díszbanketten
melynek házigazdája a 'kínai
miniszterelnök: Li Peng vott
— „Régi barátságot szeret
nék felújítani" — mondotta
Gandhi majd így folytatta
„A világ ikót legkitűnőbb ci-vilizációját
képviselik orszá-gaink
Itt az ideje hogy
visszaállítsuk azt a jóviszonyt
országaink 'között ami Nehru
és Csu En-l- aj megegyezése
folyományaként az ötvenes
években kapcsolatainkat jel-lemezte
Biztos vagyoK
abban hogy a vitás határ-kiigazítási
problémára záros
határidőn belül kielégítő
megoldást találunk Ne felejt-sük
el hogy népeink összes-sége
az egész emberiség
egyharmadát képviselik hisz
Kína több mint egymilliárd
lakosa után India kb 770
millió lakosával a világ má
sodik legnépesebb országa
Semleges szemlélők sze-rint
azonban egyelőre nincs
pozitív esélye annak hogy
Gandhi ötnapos látogatása
során a határkiigazítás kér-dését
mindkét fél számára
megnyugtató módon megold-ják
Ismere'es hogy 1962-be- n
rövid lefolyású de jelentős
erőket mozgósító határmenti
háborúskodás tört ki a két
ország között A területi vita
alapja kölcsönös követelések-ben
fejezhető ki:
India álláspontja az hogy
Kína 37500 négyzetkilomé-ternyi
indiai területet tart
megszállva a Himalája
nyugati részén míg Pe-king
90 ezer négyzetkilomé-ternyi
terület kiürítését kö
veteli mert a kérdéces föl-det
kínai felségterületnek
nyilvánította
A tárgyalások során ugyan
csak felmerült a Tibet-bő- i át-öön-lŐ
menekültek sorsa és
Gandhi tagadta miszerint
kormánya Kína-ellen- es han-gulatot
szított volna a száz-ezernyi
tibeti menekült kö-rében
AZ tij MAGYAR
KORMÁNYFŐ
REALISTA
HELYZETKÉPET FEST
A „NEWSWEEK"
SZAMARA
Németh Miklós az új ma-gyar
miniszterelnök igen tár-gyilagos
hangot ütött meg
amikor az amerikai NEWS-WEEK
számára adott inter
jújában így fogalmazott:
— Két három de inkább
meglehet hogy négy kemény
— Folytatás a 2 oldalon —
oka elsősorban abban keresendő hogy a gazdasági reformokat nem kö-vették
politikai reformok Márpedig a kettő egymás nélkül életképte-len:
gazdasági újítások csak ott hozhatnak eredményeket iahoi politi-kai
változásokkal párosulnak
Balul ütöttek ki a magyar gazdasági „laboratórium" tesztjei
Megbukott tehát a magyar reform a hetvenes évek elején? Haszna-vehetetlennek
bizonyult volna a módszer amellyel néhány közgazdász
— élükön Nyers Rezsővel ia „reform atyjával" — életre akarta galva-nizálni
a magyar gazdaságot? Pedig ezt akkoriban nagyszabású kísér-letnek
tekintették amely Moszkva jóváhagyásával folyik hogy — ha
beválik — mintául szolgáljon mások a Szovjetunió számára is Ezek
szerint a „tesztelés" balul sült el?
Túl egyszerű lenne ezt így kijelenteni Az 1968-a-s reformkísérlet
egyáltalán nem volt elhibázott csupán a végrehajtásban adódtak olyan
akadályok melyek miatt zátonyra futott és ma ott tartunk hogy kerek
húsz évvel a beindítása után a magyar gazdaság több gonddal küszkö-dik
mint annakelötte küzdött Hogy az első reform két évtized alatt
sem bizonyult hatásosnak annak egyrészt az előbb már említett „el-szigeteltség"
(hogy nem kísérték politikai változások) volt az oka más-részt
a neosztálinisták ellenállása
Kádár jó fiú akart lenni és hogy érdemeket szerezzen a neosztáli-nisták
elölt már 1972-be- n nyakát szegte a reformnak amitől az évti-zed
végéig nem is esett szó Csak a nyolcvanas évek elején mernek új-ra
beszélni róla hívei akiket — Nyers Rezsővel az élen — 1974-be- n fél-reállítottak
De ez a tíz év olyan végzetes hatással volt a magyar gaz-daságra
hogy a közgazdászok már valóságos „szükségállapotról" be-szeltek
(idézet Csaba László: Mi történt a magyar reformmal? c ta-nulmányából
— Közgazdasági Szemle 19889 sz) és elodázhatatlannak
látszott a reform felújítása
(Folytatás a 4 oldalon)
A lerombolásra ítélt falvak
titkos listája
Az egyik meg nem nevezett nagyhata-lom
hírszerző szervei a következő előzetes
listát küldték meg a romániai lerombolásra
ítélt falvakról melyek négy erdélyi megyé-ben
találhatók összesen 13 ezer falut es
Községet tartanak nyilván Romániában
amelyekből kb nyolcezer esik áldozatul a
iödgyaluknak
A lista amelyet az alábbiakban közlünk
agyben az elsőbbségi sorrendet is jelzi
inert a buldózerek a következő falvak letá-rolásával
kezdik az egész müveit világ ál-i- al
méiységesen elitéit munkájukat:
Kovásznaimegye: — Almás Bölön Cso- -
mortán Eőpatak Esztelnek 'Ilyefalva Kis-oaco- n
Kisborosnyó Lécfalva Magyarher-náa- y
Miklósfalva Miklósvár Pólyán Szá
azajta Zalán Znlánpatak
Hargita megye: — Andrásfalva Homo-ód-Alm- ás
Karácsonyfalva Orotva Pálpa-ak- a
Székclydcrzs Székelyzscmbor Szent-ábrahám
Temes megye: — Bodó Bogra József-zállá- s
Kisberekszó Magyarszentmárton
Sáudorháza Szaparyfalva ótelek
Arai megye: — Agya Belzerind Feke-tegyarmat
Simonyifalva Szaparyliget
Székudvar Vadászi
Figyelem! Mindössze ftét román és egy
szász falu van feltüntetve ezen a Lstán
A barbár „Ausradierung"-kén- t ismert
hjtlei falurombolás költségeinek csökken-tése
érdekében a román hatóságok újabb
elkr'pesztő intézkedést foganatosítottak: —
azok a szerencsétlen falusiak akiknek haj-- qacJLvivTniiAiTxxiiiiiritytV3j
magyar tárgyilagos
Bukares
s 'érthetetlennek tartom az igen ma
gas helyről származó újabb kijelentéseket
Ezek szerint a mai Magyarország sovinisz
ta nacionalista szocial'zmus-ellene- s A so
vinisztára es a nacionalistára nem is érde
mes válaszolni De mi az a gyanúsítgatás
hogy szocializmus-ellenes- ?
Ezen elgondolkoztam és minthogy elő-fizetője
vagyok az Előre című Bukarestben
megjelenő magyar napilapnak utánanéz-tem
Meg kell jegyeznem hogy az Előrét
nem mazochizmusból olvasom noha ennek
is tekinthető hanem azért mert ha valami
ebben az országban nem tetszik nekem ha
felháborodom bosszankodom vagy dühön-gök
előveszem az Előrének éppen aznap
megküldött számát Olvasok benne tiz per-cet
és felkiáltok: de hát nincs semmi baj!
Hiszen ami nálunk van az a paradicsom!
De nehogy még egyszer tapsoljanak hozzá-teszem
a legfontosabb magyar szót amely
egy névutó: KÉPEST Az Előréhez a ro-mániai
viszonyokhoz képest
Az Előrében ezt olvasom:
„A területrendezés — tehát a el-pusz'ít-ása
— a sokoldalúan fejlett szocial's-t- a
társadalom építésének fontos feltétele"
— Továbbá azt olvasom hogy — és a Ro-mán
Kommunista Párt főtitkárát idézik
mint egyébként mindig és mindenben —
„el kell fogadni a területrendezési és -s- zervezési
'ntézkedéseket és programokat ame-lyek
a szocialista fejlődés szükségességét
képezik"
Ekkor megértettem miért beszélnek a
szocializmus ellenzéséről Ha az ő értelme-zésükben
ez a szocializmus mi ez ellen va-gyunk
Ugyanakkor tudjuk hogy a szocia-lizmusnak
ez a fajtája nem az amelyet Ma-gyarország
elfogad Azt h'szem kevés más
szocialista ország szocialista és kommunis-ta
párt fogadja el amit ennek nemzetközi
visszhangja is bizonyít
Hosszú ideig rendkívüli
magyar önmé-sékl- et
Magyar részről hosszú ideig rendkívül'
önmérsékletet tanúsítottunk A közvéle-mény
a sajtó a párt a kormány az ország-gyűlés
hallgatott akkor is amikor tudtuk
hogy az erdélyi magyarság nehéz helyzet-ben
van Mégfogadtuk egy erdélyi magyar
írónál azt a-metafor- áját amely kezdetben
lékát a tervek szerint a buldózer a közeljö-vőben
legyalulja a föld színéről azoknak
szabad választásuk van (érzik-- e kedves ol-vasóink
a kifejezés mögött a trag'kus iró-niát?)
Szabad választás? Mire? Arra hogy
saját kezűleg lerombolhatják saját házukat
és azesetben ezért 2500 lej potom összeget
kapnak kézhez a károsodás megtérítése cí-mén
Ez az összeg egy átlagosan kereső
munkás egyhavi fizetésének felel meg te-hát
szó szerint „a falnak mehet vele" ha
egyáltalán állnának még falak az önrombo-lá- s
gyászos művelete után
Más kérdés az ha államilag engedélye-zett
vállalat végzi ej a ház „temetései"
mert azesetben a kitelepített székely való-ban
pórul járt — mert csak a felszálló por
maradt a ház után — továbbá a buldóze-re- s
brigád dijaként ötezer lejt neki kell be-f'zetn- ie
az államkasszába!
A legújabb érdekes fejlemény: Gérard
Deprez belga PSC-párteln- ök lemond'a egy
romániai hivatalos látoga'ásra szó!ó meg-hívását
Az indoklás: sgy Doina Cornea ne-vű
kolozsvári román asszony nyi'tan me'te
a román rendszert bírálni mire 'két francia
újságírót akik Cornea asszonnyal ak?rtak
interjút készíteni — letartózta lak Cornea
asszony Belgiumban élő lányának köz'ése
szerint anyja el'ünt semmi hír ró'a ami-óta
behívták a rendörségre Deprez b'zott-ság- ot
alakított Doina Cornea jogi véd?'mi- -
e és megfogadta hogy ha ékonyan küzdeni
fog az embertelen román jogtalanságok és
úlkspások ellen
Egy képviselő ékesszólóde beolvasása
falvak
helyesnek látszott: — „Ne lőjünk olyan re-pülőgépre
amely túszainkat viszi" — A lö-vést
természetesen átvitt értelemben a til-takozásra
értette De közben kiderült hogy
amíg m! a legnemesebb internacionalizmus
jegyében — amelyet ma is vallunk — nem
tettük szóvá a sérelmeket addig a „túsz-szedés"
— képletes értelemben — tovább
folyt és tovább folyik A „túszokat" egyre
nagyobb veszély fenyegeti Ezért most már
felemeli szavát a közvélemény is a kor-mány
is a párt is és az országgyűlés is de
szavunk felemelésében nem a sérelmek fel-hánytorga-tása
a lényeg hanem az állásfog-lalás
utolsó mondata amely a magyar po-litika
alapelve s amelyet a közvélemény is
tek'ntetbe vesz:
„Magyarország változatlanul kész az
érdemi együttműködésre"
A nemzetközi közvélemény hátszele
segíti a magyar hajót
A nemzetközi közvélemény is — napról
napra gyűlnek a felszólalások állásfoglalá-sok
— felismerve a település-endezé- si ügy-nek
nemcsak az emberi jogokat sértő kísér-letét
de elképzelhetetlen értelmetlensége
is Ennek hangot adtak és ezzel közvetlenül
vagy közvetve a mi igazságunkat támogat-ják
Felhaszná'om azt a képet amelyet a
költségvetési vitában mondott egy képvise-'ö'ársa- m:
ebben az ügyben 's „hátszél se-gíti
hajónkat" és ez ritka a magyar törté-nelemben
Az ember öreg korában a múltjára bo-rul:
a határok spiritualizálása nem hagy
nyugodni A mai helyzetben ezt emlegeMii
tudom hogy utópia De utópiának nevezték
már a harmincas években is és 'ám szá-mos
helyen megvalósult m! magunk is a
világútlevél bevezetésével az idege-e- k a
'uristák számára kitárt kapunkkal voltkép-pen
spHtua'izáltuk határunkat Mégis még
ebben a mostani kínos és keserves annyira
fájdalmas ügyben sem teszek le erről a utó-oiár-ól
Sokan idézték 'tt a parlamentben Széche-ny'- t
Én egy nagy francia költőt L-m-r-'i- ne-t
idézek Ezt mondta: — „Az u'ópia
nem más mint koraszülött valóság"
(Rész'eek
az országgyűlésen e'h'ngzo't
felszólalásból)