Magyar Elet, February 09, 1985

              ' "~Wv 'fSSÍ ' i' $f"'
- -- v
„ -- v i- -t V-J- —
HUNGÁRIÁM LIFE
Nem sokaság
kantm Liltk
0 t A t szabad nép tesz
csuda dolgokat Lu-gM- t IndeptnJeut MAGYAR ELET Cuudün TU
BERZSENYI h itt Hungárián mngaffi
Vol 38 6 XXXVIII évfolyam 6 szám 1985 február 9 szombat Ara: 50 cent
Európában növekszik a koordinált gerillatevékenység
Újabb terrorhullám a NATO
védelmi hálózata ellen
Meredek áremelések Magyarországon ® Reagan megvédi a költségvetést
Knnald Hccagan USA-elnö- k éppen a 74 születésnapján mondotta el az évi
„State of the Union" beszédét amely tulajdonképpen átfogó jelentés volt az
USA gazdasági állapotát illetően továbbá a fóbb nemzetközi politikai irányvo-nalak
metszopontjait is ismertette Reagan megvédte Caspar Weinberger had-ügyminiszter
honvédelmi igényeit amikoris 42 millió dollár nem katonai költség-vetési
tétel elhalasztását és 30 billió dollár hadügyi költség kiadását javasolta
1986-r- a Weinberger szerint „az USSR hadereje állandóan növekszik és csak-nem
minden ága offenzív (támadó) jellegű" Ezzel indokolta hogy az USA az
elmúlt négy év alatt csaknem egytrillió dollárt költött honvédelmi célokra Wein-berger
25°'o-k- al emelte a zsoldokat és a tiszti fizetéseket továbbá 55-r- öl 680o-r- a
emelte a hadseregben visszamaradok számát — A Kremlben tovább tart a veze-to-utánpótl- ási
válság: Romanov és Grisin neve mellett újra emlegetik Gorbacso-vot
aki 20 évvel fiatalabb mint Tyihonov Csernyenko vagy az ugyancsak utód-ként
emlegetett jelenlegi külügyminiszter Andrcj Gromiko Egyébként számos
jel mutat arra hogy az aggkorú vezetőkkel torkig van a köznép és Moszkvában
már büntetés terhe nélkül terjeszthetik a Csernyenko-cllcne- s vicceket ami egy
korszak letűntét jelezheti — A Popicliiszko lengyel lelkész meggyilkolásával vá-dolt
halálra ítélt fóbunös Piotrowski kijelentette hogy nem tart igényt a kegye-lemre
és sajnálatát fejezte ki hogy bűncselekményével ártott a lengyel kom-munista
párt hírének (?) — Mind üj-Zéla- nd mind Ausztrália egyre függetle-nebb
védelmi politikát próbál követni t)j-Zéla- nd megtiltotta egy USA-hadiha- jó
látogatását Ausztrália megszüntette az USA-légitámaszponto-kra
vonatkozó
egyezményt ezzel az MX-rakét- ák kipróbálását akarják megakadályozni
ÜJ TERRORHULLAM
A NATO VÉDELMI
HÁLÓZATA ELLEN
Különös állatfajta az
európai városi gerilla: ha az
oroszok egyik rakétája „vé-letlenül"
áttéved más or-szágba
és két állam (Finn-ország
és Norvégia) légterét
is megsérti néma csend kö-vetkezik
és a nyugatnémet
ellenzéki „Zöld" párt nem
rendez tömegtüntetéseket
Ha szovjet búvárhajókat fe-deznek
fel a svéd és norvég
partok mentén a felségvizek
határán belül ugyancsak né-ma
csend várható
Az 1985-ö- s évnek egye-lőre
még a kezdetén va-gyunk
de máris az az ál-talános
benyomás hogy
1985-be- n a nemzetközileg
megszervezett terrorista
bandák koordinált terrortá-madásokat
terveznek
Stirling György:
Az idei tcrrorhullám kró-nikája:
Ez év január 25-é- n a
francia Action Directe geril-lacsoport
vállalta a felelőssé-get
Renc Audran tábornok
a hadügyminisztérium fő
fegyverszakértöjónek legép-puskázás- a
miatt
Ugyancsak az év elején
történt hogy a Baader—
Mcinhof geng a Vörös Had-sereg
Frakció (RAF — azaz
Rotc Armee Fraction) Bré-mában
tüzbombákkal támad-ta
az egyik nagy elektroni-kus
gyár épületeit A nyugat-német
rendőrség szerint ez
volt a RAF sorrendben 30
hasonló terrortámadása
Két hete München egyik
külvárosában ugyancsak a
RAF legyilkolta Ernst Zim-merman- nt
az MTU hadfel-szerelési
vállalat 55 éves fő-igazgatóját
Ezenközben Dél-Portugáliáb- an
Bcja városában az
FP—25" néven ismert ge- -
rillacsoport egyszerre 18
Mercedes gépkocsi alá he-lyezett
el plasztikbombát
mert a kocsik tulajdonosai
egy német hadirepülő-kikép-zőtábo- r
tagjai voltak
Ezt megelőzően az
„FP— 25" Lisszabon kikö-tőjében
hat NATO-haj- ó el-len
támadt rakétahordozá-so- s
gránáttüzzcl
Giovanni Spadolini olasz
hadügyminiszter a terrorhul-lám
miatt főleg Párizst okol-ta
azért hogy már 270 ge-rillatcvékcnysé-ggel
gyanúsí-tott
személynek adott mene-déket
JELENTÓS
ÁTFOGÓ ÁREMELÉS
MAGYARORSZÁGON
Lapunk más helyén idéz-tük
a Reuter beszámolóját
az óhazái áremelésekről Az
alábbiakban a Magyar Ncm- -
'zetben megjelent hivatalos
ünnepi trakták hétköznapi gondok
Magunk mögött hagytuk hát az ünnepeket s aligha akad közülünk
olyan aki no meggyarapodott súllyal vágna neki az újévnek Mert a
magyar ember — akár otthon él a szülőföldjén akar külhonba vetette
sorsa — szeret jókat enni A karácsony meg a szilveszter pompás alka-lom
arra hogy a magyar háziasszonyok bemutassak sütési-főzé- si tudo-mányukat
Nagy trakták kerülnek ilyenkor az asztalra s az ünnepi fo-gasok
gerincét a húsfélék — rántott sertéskaraj oldalas zaftos fótt hú-sok
és káposztába való töltelékek — jelentik Melyekről oly érzéklete-sen
és étvágygerjesztőén tudott írni Krúdy Gyula aki ínyencnek leg-alább
olyan kiváló volt mint írónak
A magyar húsevő fajta s azt az ünnepi étkezést ahol nem kerülne
az asztalra legalább egy-k- ét húsféle bizony lefitymálná Eleink még
jobban tudlak enni s mivel az orvosok régebben nem intették őket a
túltápláltság eszélyeire bizony hatalmas lakomákat csaptak ünnepi és
egyéb alkalmakkor amikor — mai fogalmak szerint — fantasztikus
mennyiségeket tüntettek el a gyomrukban A jobb emésztés no meg a
hangulat kedvéért locsolgatván a zsíros ételeket finom borokkal
Egy régi lakoma Debrecenben
Mindez nemcsak az ünnepek kapcsán jutott most eszembe hanem
mert a kezembe került egy ujesztendóL köszönló regi magyar ebéd ét-rendje
és anyagbeszerzői elszámolása Az ebedet — minden év első hét-köznapján
— Debrecen szabad királyi város magas magisztrátusa adta
az új esztendő és a városi tanácsba az olózó év végen beválasztott új
tisztségviselők köszöntés-ér-o A Hajdú-Biha- r megyei lcvéllárban marad-tak
följegyzések az ebédről melyet 1747 január 2-- an ettek végig a deb-receni
városatyák Érdemes átolvasni mikcl is főzlek a sakácsok
Kezdjük a húsokkal! Föltálaltak ez alkalommal 95 font tehénhúst
két borjút malacot disznó- - és ökórhúst négy nyulat hét pár ga-lambot
16 pár csirkét hal pulykát öt kappant négy pár tyúkot és négy
ludat Beszerezlek ehhez hcl darab kenyeret — ezekről megjegyzi az
irat hogy malomkerék nagyságú pirosra sült cipók voltak — két véka
minisztertanácsi közlemény-ből
ragadjuk ki a fontosabb
részeket
„A tej és tejtermékek
átlagosan 28— 29% -- kai drá-gulnak
A cukor ára 16%-k- al
lesz magasabb A
húsos ételkonzervek 16—18%-ka- l
a csokoládé 5—6 a
kakaópor 15%-ka- l drágulnak
Az élelmiszerek áremelése
következtében emelkednek a
vcndéglátóipari és a munka-helyi
étkeztetés árai is
A szén és a brikett a tűzi-fa
a vezetékes gáz és a
távhőszolgáltatás ára átla-gosan
25 a koksz a ház-tartási
tüzelőolaj és a propá-n-
bután gáz ára 30%-k- al
emelkedik
A villamos energia ki-lowattóránként
25 fillérrel
drágul
A postai szolgáltatásak
díja átlagosan mintegy 85%-k- al
emelkedik a szabvány-méretű
levélé 4 Ft-r- a a le-velezőlapé
2 Ft-r- a nő
A városi közlekedési
díjak február 1-t- ó'l átlago-san
55— 60%-k- al emelked-tek:
a vonaljcgyck ára a
kétszeresére az általános
havi bérlelek ára 45-r- öI 75
Ft-r- a a kombinált buda-pesti
bérleteké 110-r- ől 170
Ft-r- a emelkedtek
A könyvek ára átlagosan
7%-k- al emelkedik
A színházak zenei intéz-mények
a cirkusz a varieté
valamint a filmszínházak
helyárai átlagosan 15%-a- l
emelkednek
Április 1-- tól a SZOT üdü-lési
díjai is emelkednek a
főszezonban napi 12 azon kí-vül
napi 7 Ft-ta- l
A személygépkocsik árai
átlagosan 3—4'Vkal eme-lkednek"
fis így tovább
A legrejtélyesebb az a
minisztertanácsi bevezető
állítás miszerint „1985-be- n
a fogyasztói árszínvonal
7%-k- al emelkedhet "
(?!) akkor amikor a posta
pl 85%-ka- I emelte díjait
DJRA MEGNYÍLT
A GIBRALTÁRI
HATÁRSOROMPÓ
Spanyolország hivata-losan
megszüntette a 16
éve tartó gibraltári bloká-dot
mely mind a száraz-földi
mind a tengeri uta-kat
lezárta az angol koro-nagyarmatba
való belépés
megakadályozására
A zöldre festett vaskapu-kat
annak idején 1969 jú-nius
9-é- n zárták le amikor
Francisco Franco genera-lisszimusz
— egyben spanyol
diktátor — azt remélte a zár-lat
elrendelésétől hogy Ang-lia
kénytelen lesz feladni a
gyarmatot melyet egyéb-ként
csak „The Rock"
(Szikla) néven emlegetnek
az angolok
Anglia Gibraltár jövőbeli
sorsának megtárgyalása elől
mindaddig elzárkózott amíg
a határ környéki megszigorí-tások
és belépési tilalmak ér-vényben
voltak úgyhogy
London első feltétele az ál-lamközi
tárgyalások küszö-bén
a gibraltári blokád fel-oldása
volt amit Madrid a
héten teljesített
Nagy-Britanni- a még
1704-be- n foglalta el ezt a
stratégiailag oly jelentős
sziklaerödöt mely az Atlanti-óceán-ból
a Földközi-tengerb- e
tarló tengeri forgal-mat
valaha nagy tűzerejű
lüzérülegcivel ellenőrizni tud-ta
— Folytatás a 2 oldalon — -
hat
lisztet laskatésztának három kosár perecet 21 icce vajat tejfölt és sok-féle
fűszert: zellert petrezselymet tormát retket murok répát s végül
négy gónczi hordónyi savanyúkáposztát
Ha mór a hordónál tartunk: a bőséges ebédet egy gónczi hordó (136
liter) óborral öblítették le a jóétvágyú debreceni városatyák Akiknek
szárnál ugyan nem tudjuk de néhány tucatnál többen aligha lehettek
Hogy ezek közül hányan vettek részt ezen a két és fél évszázad előtti
ebéden azt sem jegyezte föl a korabeli krónikás de az étrendből fogal-mat
alkothatunk a debreceni cívisek étvágyáról és étkezési szokásairól
Érdekes adatokat tartalmaz viszont a levéltári följegyzés az ételek
árára vonatkozólag A hordó bor például 12 „rhénes forintba" (egy Rhf
60 krajcárt ért) és 45 krajcárba került ami alig hat krajcáros literen-kénti
árnak felel meg A tehenhús fontja 2 krajcár volt a borjak darab-ja
5 Rhf a malacoké 15 kr A csirkék párja 3 és fél a tyúkok párja 17
krajcárba mik a pulykák darabja 36 krajcárba került A vaj árát ic-cénként
— kb nyolc és fél deci — 20 krajcárral számolták cl a magiszt-rátus- i
ebéd anyagbeszerzői
Mai pesti élelmiszerárak
Tanulságos vamok ezek és nehéz ellenállni a kísértésnek hogy az
ember ne próbálja meg a mai árakon kiszámítani egy ilyen lucullusi
ebéd költségeit Mondjuk Budapesten 1984 karácsonyán Az egyszerű-ség
kedvéért maradjunk a hús-valután- ál hiszen a magyar ember nem
él salátákkal vagy fozelékfé'ékkel A legjobban kedvelt disznóhús 90—
110 forintért kapha'n kilónkeni mig az olcsó (!) marhál hetven nyolc-van
forintért mérik a mészárosok A sonka kilója 140—160 forint a bor-júhúsnak
nincs ara mert soha nem lehel látni A hajdan fillérekért kap-ható
sertésmáj kilója 76 forint de ugyanannyi a legolcsóbb felvágott a
párizsi — „parizer" — is Akinek még ez is drága ehet tepertőt kilón-ként
30 forintért A népélclmczési cikknek minősülő csirke darabját pe-dig
60—70 forintért illeti haza a pesti háziasszony a piacról
— Folytatás a 3 oldalon —
Az USA—Irak barátkozás igazi háttere
Bagdad és Washington
r mezeshetef
A nagyközönség még élénken emléke-zik
hogy Irak volt az az állam amely
évek hosszú során át nemcsak menedéket
nyújtott a PLO szélsőséges elemeinek ha
nem jelentős anyagi segéllyel is támogatta
őket
És Bagdadból indították el azt a va-lóban
hatásosnak bizonyult arab „okj-fegyver- "
jelszót amelynek alkalmazását a
70-e- s években az egész Nyugat megsíny-lette
amikor a nyersolaj ára csaknem a
négyszeresére emelkedett
Ugyancsak Irak röppentette fel azt a
jelszót is hogy az arab államok egyönte-tűen
vonják ki a nyugati bankokból a ha-talmas
összegű bankbetéteiket hogy ez-zel
is az „imperialistákon üssenek egyet"
Miért hagyott alább a harciasság
Bagdadban?
A jelenlegi Washington-Bagda- d olva-dás
(vagy inkább o'vadozás) oka jobban
mondva okozója nem más mint maga Ay-atoll- ah
Ruhollah Khomeini Ha az iráni
vallási vezér nem lett volna olyan követ-kezetes
és nem lett volna oly sikeres Irán
háborús mozgósításában akkor ma már
nem dúlna a négy és fél éves iráni-ira- ki
háború
Bagdadi bennfentesek szerint mindad-dig
amig Khomeini nem távozik az élők
sorából addig nem várható az hogy a
két ország közötti huzamos óriási költsé-geket
felemésztő hadviselésnek végesza-kad
Mire tanít a múlt történelme?
Nem is olyan régen pontosabban 79-be- n
Bagdadban tartották az arab államok
csúcstalálkozóját amely végülis — iraki
nyomásra — úgy döntött hogy kizárja
Egyiptomot az Arab Ligából mivel külön
békeszerződést kötött Izraellel
És 1980 szeptemberében amikor a je-lenlegi
államelnök Szaddam Husszein a
hadseregét mozgósította indoklása az volt
hogy rövid úton" végeznek majd az irá-ni
ellenállással hiszen Teherán a szélső-séges
fundamentalisták kapkodó államve-zclés- c
miatt képtelen lesz az ellenállásra
A továbbiak során Irak Kuzisztán olaj-gazdag
vidékét is szándékozott hatalma
alá hajtani végül a Shalt el A_ab straté-giai
pont megszerzésével próbált koronát
tenni a hadviselésre
Nyilvánvaló hogy a meghiúsult iraki
hadviselési szándékok és célok közölt vég-ső
fokon Khomeini személyes halalmának
megdöntése is szerepelt — ami nem sike-rült
Irak rosszul számított:
Irán csapatai „visszalőttek"
A jelenlegi iraki kisebbfajta offenzívá-tól
eltekintve Irán végülis defenzívába szo-rította
az iraki hadsereget sőt Khomeini
annak idején ünnepélyes bosszút esküdött
Husszein ellen és kiadta csapatainak a pa-rancsol:
a háborút Husszein elnök meg-buktatásáig
kell folytatni!
Jelenleg a nagy USA— iraki barátko-zás
föoka az hogy Bagdadban azt remé-lik:
az Egyesült AHamok exporthitele és
olajtechnológiája visszaadja majd Iraknak
a háboiú előtti jelentősnek számított ter-melékenységét
Az amerikai üzletember csupán arra szá-mit
hogy hosszútávon Irak olajtartalékai
vetekednek Szaúd-Arábi- a fekete arany le-lőhelyeinek
gazdagságával emiatt maga
Irak is biztos befektetésnek számit
Husszein elnök személyi kultusza
A 48 éves Szaddam Husszein életnagy-ságú
söl óriási méretekre feln?gitott arc-képei
nem egy esetben szaporábban fellel-hetőek
mint a túloldalon Khomeini pro-pagandaporl-réi
Uralma csaknem diktatórikus hiszen a
9 tagú ún Forradalmi Kommandó-tanác- s
ps a fegyelmezel t Baath párt segítségével
kormányoz
A halvjrú idején Husscin d!gj kön-nyebb
volt met a hcdvise'cs miatt kie-sett
pénzösszegeket Szsud-Arábi- a és más
mérsékeli arab államok többé-kevésb- é pó-tolták
1982 végérc azonban a Perzsa-öbölbe- -
li államok tartalékai is kimerülöben vol-tak
úgyhogy Irak kénytelenségből meg-próbálta
„nadrágszíj-meghúzással- " helyre-billenteni
az állami költségvetést továbbá
a drága nyugati importáruk behozatalát le-tiltotta
sőt a nagyszabású építkezések ira-mát
is teljesen lefékezle
A háborús költségvetés
mindenkit sújt
Annak ellenére hogy jelenleg az iraki
dinár — amely a háborút megelőző évek-ben
$330 dollárt ért — jelenleg csaknem
egynegyedére zsugorodott mert a pénzpia-cokon
nem adnak többet érte mint 90
centet Emiatt a valuta feketepiacot —
mely egyidőben dívott — drákói rendsza-bályokkal
iparkodnak letörni: súlyos bör-tönbüntetés
sőt halál vár a valutaüzérek-r- e
Ennek ellenére mind a kormány alkal-mazónak
mind az idegenforgalom iraki
képviselői csaknem minden alkalmat meg-ragadnak
hogy olvadó pénzük helyett dol-lárhoz
jussanak
„Az ígéret szép szó
— ha megadják
ugy o?"
Latif Naszif Jasim propagandaügyi
miniszter azzal biztat hogy 1986 vé-gére
elmúlnak Irak anyagi gondjai még
akkor is ha a hosszúra nyúlt hábsrú to-vább
tart
A jelen gazdasági helyzet azonban e-lég- gé
siralmas mert pl a Kuwaitból im-portált
alma kilója 5 dollár és ha valaki
primőrre vágyik a frissiben érkezett ká-posztafejért
18 dollárt kénytelen kiguberál-ni
A hivatalos amerikai álláspont most
az hogy „Irakban befektetéseket kell esz-közölni
addig amíg 'a jelenlegi mézeshe-tek
tartanak"
Az amerikai árusegély természete
1985-be- n az American Department of
Agriculture's Commodity Credit Corpora-tion
(az a testület amely a mezőgazdasá-gi
termékek vásárlására jóváhagyja a nem-zetközi
hitelügyleteket) csaknem 700 millió
dolláros keretösszegei nyújt rendelkezésre
hogy Irak az idén is megvásárolhassa ga
bona- - rizs- - és egyéb mezőgazdasági szük-séglete'!
(1984-bs- n az USA mintegy 650
millió dolláros ni3zogazdasági áruhitelt
engedélyezett Iraknak! — Szerk )
Az iraki
fegyverszükséglet kielégítését
Moszkva látja el
A 180 fokos fordulat az USA-va- l va-- ó
„mézeshetek" felé azonban eléggé han
gos ellenzéket is szült:
Hammadi — az iraki törvényhozó tes-tület
egyik vezérszónoka — aki egyébként
a wisconsini egyetemen szerezte közgazda-sági
doktori diplomáját — nem egy eset-ben
fejezte ki bizalmatlanságát a jelenle-gi
liberális amerikai politika láttán:
— „Végülis azt szerelnénk ha az E-gyes- ült
Államok szorosabbra szorítaná a
csavarokat a nemzetközi szabadpiacon
hogy legfőbb ellenségünk Irán ne vásá-rolhasson
oly könnyűszerrel modern fegy-vereket
de a jelek szerint az a való-színű
hogy Washington úgy vélekedik:
Khomeini halála után hosszútávon Irán
újra visszatér majd a Nyugattal való sza-badkereskedelem
útjaira "
A sávos-csillag- os lobogót
lengeti a szél a Tigris partján
Tavaly november óta amikoris 17 esz-tendő
múltán (!) újra felhúz'ák az ár-bocra
3Z amerikai zászlót miután vissza-állították
a diplomáciai kapcsolatokat a
két ország között az iraki iskolákban azt
tanítják hogy Most kedvesnek kell len-ni
az amerikaiakhoz mert ők a mi bará-taink"
A pálfordulás valóban jelentős úgy-hogy
Tarik Aziz külügyminiszter nemrég
Vjelenletlc: Ha az amerikaiak jelenlegi
viszonyunkat 'mézeshetekkent' emlegetik
skkor ez ellen mi nem tiltakozunk meri
ez mindkét fél számára helyes útnak lát-szik
a múltban tapasztalt differenciák el-tüntetésérc"
Bárd