Magyar Elet, February 09, 1985

              íztöt i~ 't 'íV fVsf "f- - ''tt j Ty#
t
sV
-- v '
( ' 5 '' I--
í-
:
10 oldal MAGYAR ÉLET -- 1DÖ5 febriár'9
Az angor-- kulturális élet fejlődésében' az "utóbbi 'év-tizedekben
sok magyar ember vett -- részt' — --elég ha csak
Koestler Artúrra Mikes Györgyre az íiókra: Balogh Ta-más
és Káldor Miklós közgazdászokra vagy Solti
Györgyre a karmesterre gondolunk Annyira szerves ré-szesei
voltak az angliai in'callektuális világnak hogy a
derék britek már-má- r azt is hajlandóak elfelejteni hogy
e neves és tehetséges emberek — magyarok voltak Ma
gyarországon születtek Míégis talán egyikük sem járult
hozzá oly kimagaslóan mindahhoz amit-- a szigetország-ban
általában kultúrának neveznek mint Sir Alexan-der
Korda" — Korda Sándor — aki a harmincas évek-ben
valósággal forradalmasította az angol filmipart s
akit túlzás nélkül nevelhetünk az arrgol filmgyártás —
ezen felül a világ filmművészete — csodálatos géniuszá-nak
Élete során 141 filmet készített rendezett és eb-ből
közel százat Angliában „London Films"-nev- ü film-gyárában
Többi filmjét Magyarországon Erdélyben Né-metországban
Ausztriában és az Egyesült államokban
' forgatta
„Angollá vált-- e Korda Angliában? Ha arra gondo-lunk
hogy mikor 1932-be- n megalapította angol filmvál-lalat- ál
akkor a Westminster-parlamen- t nemzetközileg el-ismert
óratornyáti a Big Bent" választotta vállalata ke-reskedelmi
szimbólumának akkor tán azt hinnők hogy
el akart „angolusodni" Mindazonáltal bárki aki ismer-te
Korda Sándort aki valaha is találkozott vele azt
emlékezik rá 'nogy ez a „nemzetközi" zseni élete végé-ig
magyar-érzés- ű maradt Ezt nemcsak magyarokkal va-ló
kapcsolatával de sajátos ízlésével világszemléleté-vel
is igazolttá bizonyította
Túrkevéral indult el
r
Jász-Najgykun-Szoln- ok megyében a Berettyó-folyócs-k- a
jobbpa:1ján fekszik Titrkeve ez a jelentékeny gabo-naterméséről
és állattenyésztéséről nevezetes kisváros
mely mirdig büszke volt kereskedelmi életére fehérne-mügyárára
néprajzi gyűjteményére barokk református
templomaira melegfürdőjére Érdemes — és szomorú —
tünetb hogy pl a Panoráma"-kiadásába- n megjelent
„Magyarország" c ismertető mely pedig minden város-ról
faluról elmondja hogy ki született- - ki élt ott —
Korda 'Sándorról teljesen megfeledkezett Pedig Korda
kiemelkedő nevezetességű szülötte volt Turkevének — és
Magyarországnak Nagy kár elfeledkezni azokról akik
nemcsak hazai földön de világviszonylatban is dicsősé-get
szereztek a magyar névnek a magyar kultúrának
Turkeve közvetlen szomszédságában van egy föld-birtok
mely egy Salgó nevű család tulajdona volt Kell-ner-
Henrik — hősünk édesapja — ezen a földbirtokon
működőit mint afféle gondnok Szolgálatáért évi 3000
koronát kapott ás egy házacskát melyben családjával
együtt meghúzhatta magát Henrik előzőleg huszárként
szolgálta a hazát s e minőségében felvitte az őrmester-ségi- g
Huszár-múltjár- a élete végéig büszke volt és is-mert
volt Turkevén katonás magatartásáról és ö'lözkö-désérő- l
Felesége Erna férjénél lényegesen műveltebb
volt de szorgalmas munkájával méltó párja lett férjeurá-nak
a birtok tejtermelés és tyuktenyészete volt a „be-osztása"
Azokon a régi-rég- i fotográfiákon melyek a
Kellner-család- ot mutatják — s melyen Sándor mellett
kél öccse Zoltán és Vince is láthatók — megállapítha-tó
hogy a ház asszonya gyönyörüszép dáma volt
Kellner Henrik fiai közül a legidősebb — Kellner
Sándor László — 1893 szeptember 28-á- n született Gye-rekkora
a tanyavilág és a lurkevei iskola közti sáros
úton és annak kö' nyékén zajlott le 13 éves volt mi- -
Jin&k a böríönbó'í'7
A fenti cím alatt adta ki dr Tapolyai Mihály bör-tönélményeit
könyv alakban — Maga a szerző így vall
a kötet előszavában
„Lehetséges hogy valaki még 1979-be- n is börtönbe
kerül Magyarországon csak azért mert saját meggyőző-dését
követte másképpen gondolkozik és élete nem po-litikai
célt szolgál hanem a lelkek békéjét felszabadu-lását
s egy krisztusi jellem kiformálódását?
Lehetséges Ugy is hogy elviszik úgy is hogy be-lehajszolják
1
—Ez nem is kérdés Ez a történet igaz de mégis
csak egy keret
A sorsszeiű életforma adva van otthon és ha nem
fújunk egy követ a rendszerrel ki vagyunk szolgáltat-va
az önkényeskedés különféle formáinak
Hát akkor mi a teendő? Adjuk föl meggyőződésün-ket?
És örüljünk hogy élünk? Igyekezzünk enni inni
jól élni túlélni — ahogy a föld minden opportunislája
vallja? És csak otthon — mikor senki nem látja — imád-kozni
vagy sehol?
Vagy cipeljük néma mártírként eleiünk te hét és csak
befelé sírjunk és meditáljunk?
Vagy fussunk azokkal akik félelemből csak minden
második oldalt hirdetik a bibliából? Buzgón szolgálnak
csak éppen az igazság másik oldalát életszereiéiből oko-san
mindig elhallgatják
Vagy mégis lehet küzdeni identitásunk megtartásá-ért?
Lehet a magam életét élni egy ilyen társadalom-ban
megalkuvás nélkül? öncsonkítás nélkül? Van-- e mé-g:- s
lehetőség egy tisztességes túlélésre úgy is hogy hü
maradok meggyőződésemhez? És a katonai börtön rá-csai
mögött ér-- e valamit a hit? Ez a drága szubjektív
kincs — n ásóknak semmi egy luftballon? És a vallatás
idején mit használnak az elvek? Erő-- e a szeretet a sze-lídség?
Aztán van-- e az események rohanásának gátja?
Végül de nem utolsó sorban van-- e belső esemény
ami beleszól sorsunk külső alakulásába? Azt akarom ez-zel
mondani hogy van-- e egy olyan belső hahg az em-berben
amire ellentmondó körülmények közölt is lehet
támaszkodni? Mint Sokrates démonja megszólalt benne
szökése közben és visszafordította őt hogy elfogadja a
halálos Ítéletet meg'gya a méregpoharat és úgy hü ma-radjon
elveihez Ahogy Péler is találkozott Krisztussal
a római úton mikor menekült az irgalmatlan és igaz-ságtalan
halál elől és öt visszafordította Meglátta hogy
van még az életnél is becsesebb kincs Hát több az
eszme mint az élet? Van a halálnak belső története?
Tömérdek kérdés amelybén annyian égnek odaát
de nem kérdezhetnek Ezt is meg kellett valakinek vá-laszolni
Tanúságot tenni"
(Cleveland Ohió USA)
- Haraszti Endre: í
' Az angol filmgyártás csodálatos géniusza
(90 évvel ezelőtt született Korda Sándor)
I
kor apja hirtelen és gyógyíthatatlan vakbélgyulladásban I háborús huszár-történet- et fabrikált sok szerelmi ro
elhalálozott Az amúgysem tehetős Kellner családra a mantikával és happy-endde- l Utána elment a Hungári:
nélkülözés évei köszöntöttek A kiskamaszra különösen Kávéházba (akkor mée New York volt a neve) oda- -
nagy súllyal nehezedett a túlkorai felelősség ö lett a
„férfi a háznál" lelkileg-testile- g öszetört édesanyjával
és két kis öccsével Az éhezés nem volt ritka „vendég"
a Kellner-házba- n A család úgy döntött hogy Kecske-métre
költöznek ahol az apai nagyapa élt Az özvegy
ott „hónaposszobákat" adott ki átmeneti szállóvendégek
részére Ebből megélni nem lehetett Kecskeméten tehát
1908-ba- n — Sándor 15 éves volt ekkor — ugyanezzel
Budapesten kísérletezett Főleg diákoknak adott szállást
és lakói „kosztra-kvártélyra- " vették ki az apró szobákat
Sándor az egyik fővárosi felsőkereskedelmi iskola tanu-lója
lett
Az újságíró
Az ifjú Kellner Sándor már a középiskolában tanú-ságot
lett íráskészségéről mikor „Sursum Corda" álné-ven
cikkeket írt iskolájának magazinjába (A „sursum
corda" a latinnyelvü miséken: a pap szavai melyekkel
a lelkeket az igék befogadására készífi elő) Még ba-jusz- ka
sem serkent a diák orra alatt mikor már —
egyik tanára segítségével — a „Független Magyarország"
nevű liberális iiányzatú lapnak cikket küldött Az alá-íiá- s
már nem „Sursum corda" hanem „Korda Sándor"
A cikkel a lap elfogadta és hősünk — érettségi után —
riporter lett az újságnál Mosl már állandóan a „Kor
da" nevel használta Bár témaköre változatos volt ér-deklődése
mégis egyre nőit a filmművészet iránt
Korda Sándor gyermekkorában már világszerte szen-zációt
keltett egy Georges Mélies (1861—1938) nevű fran-cia
bűvész filmsorozata 1899-be- n — a mi Sándorunk
ekkor hat éves volt — a „Dreyfuss-esetet- " varázsolta
a" mozgó filmkockákon a megdöbbent nézők elé tíz rö-vid
epizódban Ezt a 20 epizódos „Cinderella" követte
1902-be- n egy fantasztikus hold-utazá- st „vett filmre" s
ekkor már olyan technikát alkalmazott melyet világszer-te
utánozni próbáltak
Magyarország sem maradi el a „filmbemutatók" di-vatjaiéi
hiszen egy Sziklai Arnold nevű honfitársunk
189G-ba- n már tanulmányokat folytatott a Lumiére test-vérek
híres kísérletező fellegvárában majd Párizsból ha-zahozott
egy vetítőgépet és néhány filmtekercset Meg-indult
az első „ikonográf" az Andrássy-úto- n Példáját
többen követték de azt amit ekkoriban hazánkban pro
dukáltak közel sem járt a „filmezéshez" pláné a „film-gyártáshoz"
Amerikában Edwin S Porler (1870—1941) már meg-rendezte
az első nagy játékfilmet a The Groat Train
Robbery'M (1903) S nemsokára feltűnt a sebesen fej-lődő
amerikai filmiparban Zukor Adolí ez a kivételes
zsenialitású magyar ember kinek keze alatt szárnyakat
kapott a filmipar fejlődése
Nem vitás hogy az iíjú Korda Sándor mindezek irá-nyában
élénken érdeklődött Arról is tudott hogy 1910
táján a francia Pethé-cé- g operatőrje az 1897-be- n Buda-pesten
született Joseph Hepp úttö ője lett a görög film-gyáitásn- ak
Bécsben 1902-be- n a pozsonyi Pressburger
Arnold az osztrák íilmipar vezéralakja lett A berlini
filmgyártás sztáija Sacy von Blondel volt — akit mi
Megyery Sári (igazi) nevén isme lünk Készült már kar-rierjére
egy Kertész Mihály nevű színész kiből rövide-sen
vüághiü amerikai filmrendező leit
Kordát 1910 kö:ül legjobban a francia film pionír-jai
érdekelték A párizsi Pathé lestvérek működését sze-rette
volna a helyszínen tanulmányozni Megpóbálta a
„Független Magyarország" főszerkesztőjét befolyásolni
hogy küldjék őt ki Franciaországba mint „tudósítót"
de a lapnak nem volt ilyen luxusra pénze Csak any-ny- it
tudnak megtenni é te hogy megbízták öt az új-ság
képviseletével ellátták a szükséges igazolványokkal
és megígérték hogy ha saját erejéből kivergődik akkor
publikálni fogják hazaküldött cikkeit Nem tudni hogy
mily úton-módo- n Korda Sándor összehozta a szükséges
pénzt és 1911 júniusában már Párizsban volt Ekkor
még 18-i- k évét sem löilötle be!
Az első filmkísérletezések
Tárizsban hamar elfogyott a pénze Tizennégy nél-külöző
hónapot töltött a „Fény Városában" és legtöbb-ször
az volt a fögondja hogy honnan szerez valami
„pénzmagot" hogy megebédelhessen — ha már vacso-rája
nem tellett Mindazonáltal bejutott mint sta-tiszta
(„etra") a Pathé Stúdióba és kimeredt szemek
a irjíA: 1912-be- n Budapestre töb--
bet tudott a
ekkor
filmgyártás mint 'J-™-- -~ J'Wi -- f
„professzionalistának" l&i-- ' X4#L
fővárosban Franciául is folyékonyan beszélt Hamaro-san
egy „Projectograph" nevű társaság titkára lett Vál-lalata
— illetve főnöke — küllüldi filmek hazai forga-lombahozata'áv- al
foglalkozott — fő'eg francia
hozatott Pestre kormányrendelet írta e'ő
hogy a küllüldi filmeket magyarnyelvű alcímekkel kell
ellátni Ez Korda Sándor feladatkörét bővítette Nagy
lépés volt elő ehaladásában hogy a „Színházi É!et" he-tilaptól
a főszerkesztő Incze Sándor megbízta azzal a
feladattal hogy ő legyen a moziszerkesztő Később Vár-nai
Istvánnal együtt megindítóit egy önálló 32 oldalas
„Pesti Mozi" címmel A a Mozihét"
c filmújság lett az utóda ugyancsak Korda főszerkesz-tése
mellett
Mikor kitö-- t az I világháború Kordát nem vették
be a sorozáson — rövidlátó volt Továbbra
is „filmzsurnaliszta" maradt 1916-ba- n találkozott egy
Miklós nevű emberrel ki ugyancsak
volt — egy kis alapfokét is birtokolva Pásztory haj-landó
volt Kordával társulni ha olyan filmol csinál-hatnak
mely érdekes tárgyal és művész
is játszik benne A 23 éves Sándor nekiüli és sebtében
ment Rajnay Gábor a Nemzeti Színház közismert mü
vészének bemutatkozott és megkérte őt arra
nogy vállalja el „fiimje" lőszerepét Rajnay megclöbbe-- 1'
az ismeretlen ember furcsa ajánlatára Sejtette Irigy ?
Korda síudió felszerelés nélkül leszi ajánlatát és ÍOÍT
koronás „nagylelkű" igéeíét A hecc kedvéért — bele-ment
Mikor kezdjük? — kérdezte Holnap! — felelte Kor-da
Másnap Rajnay luiszárőrmesleri egyenruhát öltött és
Kordával kimentek a Kelenföldi pályaudvarra ahol rá-akadtak
egy huszá: regimentre mely éppen bevaginoro-zot- t
a frontra Az egyik tiszt megismerte a híres szí-nészt
és hajlandó volt koopeiálni a filmezésnél — ha ő
is szerepelhet Korda azonnal megrendezte" a nagy bú-csúz- ási
jelenetet A követkeö napon a Korda-csopo- rt
Rákos mezejére kirándult ahol csapatok gyakorlatoztak
Rajnayt itt is felismerte az egyik jóbaiálja és Korda irá- -
elsőnek
Harmadnap
c fo-gatóui:iy-
-lyet
nagyvonalúan „stúdiónak" Lajos Bíró
egyenruhában
kellemetlen kinézésű alakok
saságában Ulána fényképezték a kórházi ahol
kialakult a és az ápolónő „halálos
végül szentimentális happy-en- d jelenet
rózsakeriben „Egy tisztikardbojt" a film címe
A három alatt seblében filmdráma hatal-mas
közönségsiker növelte Rajnay színészi hírnevét
és Korda Sándor rendezői
A esély akkor mikor
a Színházi É'ct főszerkesztője —
egyébként háborús sebesültként lábadozott
— beajánlotta Korda Sándort Janovics Jenőnél az
erdélyi filmtársaság tulajdonosánál ki éppen fiimdirek-tor- t
keresett Janovics felvette őt próbaidőre Nemsokára
'áthatla hogy választott Sardou c melo- -
Janovics
bámulta tanulmányozta rendezés
titkait visszatért már f?f "!&:£ tí
már
azok akik
mondták a
filmeket
hetilapot lapnak
katonának
Pásztory mozi-imád- ó
történetet neves
asztalához
jelenetet
forgatott
rendezői
ÉhP
- d-Mmíd- £r
That's riglír it cost morc
Hungary But that's Wc
hnvc 5 widc-bod- y wcckly departurcs
takc advantagc of
the shopping hcforc
catching convenienr connecting
to Hungary Without you or your luggage
having to custom!
coursé board frec drínks
free headsets and a movic warm
attentive servicc
Korda Sándor egy szédületes karrier útján
Janovics számára öt további filmet rend:z?lt
Korda Mikor a románok lerohantál: E dilyt a fi'mgvár
Budapestre kölözöít és „Corvin" néven műkő to-vább
Nemsokára Korda Pásztory Miklóssal társulva
megvette a vállalatot Janovicstól Vakme 0211 szsnbcnéz-v- e
a hábaiú-sújtott- a ország szomorú gazdasági kö"ül-ményeiv- el
— Zug'óban skid'ót nyitottak A ko étkező
ét évben Korda Sándor több m'nt tcut fPmet
-- endczelt s a filmek többsége Jókai egy-eg- y iyalmrs
egényét vitte moz'-formájáb-- rn a ríjt)"gú köiüT-é-g elé
ritgy csodaszép siöke színésznő — Farkas Antoi'a - lünt a mozivásznon ki annyira brleszestctt a
a adthatatlan íilmd'rektorba — rövidesen Korda
Ylária üdvözölhette ő! a közönség Kordj teljesen
új iilmtrúkköket alkalmazott cs 25 éves kjsában iíji- - a
jrszág rendezőjenek
Nemsoká a Korda Sándorokat Bécsben
ahol Kolowral Sándor g óf fSa'cha" filriHá'iu'atá'-á- l ka-pott
rendezői munkát Az első itt lendezeíl lil'rje Mrk
Twain „Koldus és Királyfi" c regényének I1 írut'toa-l- a
Nagy sikert aratolt Féltucatnyi bresi
következett — mindegyikben Korda Má'ia — mo-- t már „Maiia Corda" — a Bécsből 1923-ba- n
a "0 éves Korda Sándor Berlinbe titazott ahol mejl:-pítolt- a
az „Alexander Korda Filmla3asapl"
Berlini filmjei kö ül ki kell emelnünk a !I:h'vi-- -
nyltásával olyan „takaros" csata kerekedett hogy két Tragédiája" címűt mely dolgizla fel Rj- - nuszan meg a lova is levelea szob-jelen- e- dőli trónörökös maye-ling- i öngyilkosságát Ezután a Mo-tek- et forgattak Erzsébet-tére- n bérelt helyiségbenme- - dern Bubarry film következett melynek
Korda nevezett el Itt már Bíró írta bécsi szü'etésü (183J) m'a-m-ár
Rajnay huszárkapitány i volt és nagy'gjar volt aki alamikor Nagyváradón volt ujsási ó On-összeg- et kártyázott el tár- - I nan Pestre ke ült s hamnmsan emív'Wpl!ál-h- 1 '' n
huszártiszt szerel-me"
következett
egy lett
nap
lett
tapasztalatait
következő jö't el In-c- ze
Sándor ki akko-riban
Koloz-svárt
jól „Fedora"
kel
magukat
Ekkoriban
docsn't
all
that
your fliglit
thcrc's
our
még
'öl
ey
im--a
hngy
elsőszár--ú számított
juk
Ilm-criic-zé- s
sztár
ház
egy
vét
zolta a mígyar társadalom — fö'eg sze'elmi — tl?:el
Ady Endre az 1910-o- s évekbsn „a-mo'Jer- n magyar iro-dalom
ö Jánosának" nevezte öt Korda liul'a
hogy bará'ja európai is fogja- - a he-lyét
A jövendölés bsvált a Bíró Lajos-fél- e forgató'ön--ve- k
fokozták Korda sike-e- it „Maria E11 ki-magasló
filmsztá ja lett albán az időben mikor az e-gy- ik
— Kordánál szeényen kopogtató — stJlisztanö
teljesen isme étlen Áruljuk el e szerény statszta
nevét Marlene Dtetrichnek hívták o is szerepelt a
Modern melyröl'egyébkénl a
„Daily Epress" filmkritikusa is szavakkal
adott 19J6! decembere' illán a Korda
znsuiir llrllvunndha 'Wfiiii't W-- ó o'í
dramajal „Fehér Éjszakák" címen vitték filmre Ez alék s ö mindannyiuk neyében szerződést is kötött a
produkció a magyar filmgyártás nagy mélöldköve '„First National"-ná- l ' ' '
lett komoly összeget keresett a filmen mely j Itt dolgozott Korda Sándor 19r8-i- g niajd átment a
az első magyar produkció lett melyet külföldön is be- - „Warner Brothers"-he- z
mutáltak _ Mv(aj"ui? _
icuw
filmgyártás- -
Mikor %CZhU£f
technikájáról
"
any to ily
to on KLM not
to
Amsterdam let you
famous duty-fre- c
clear
Of on
plus
fel
ncven
már ta'a
volt
volt
Ke-esz- te
szinten meg állni
Corda" ópa
mrg
volt
is:
Dubarry"-ba- n londoni
felsőfokú
tájékoztatást há- -
niMi- - Tai-is- l -- p'iürl
első
sjj3svtc5
"Y-U-- M
--Sr j
"-
-lÍ --
-' 'v
So next time you'rc planning a trlp to
] lungary plán to fly KLM the reliablc
airlinc lt docsn't cost any morc But thcrc's
niorcon KLM
In loopujilcn idi Cl' Vr
The Reliable Airlinc KLIV1 -I- -
áí)!'
friouichin („rsjvmaCaajdt