Kanadai Magyarsag, February 20, 1971

              I
'A
I97Í febrvár 20 '(#&) Kanadai Magyarság 5 oldat
íl
Báldy Béla:
A
A Hold valamikor a fiataloké volt Fiú és lány
egymás kezét szorongatva bámultak fel a huncu-tul
mosolygó öreg lámpásra Ma már nem a Hol-dat
nézik Nem néznek semmit talán egymást
sem A szerelemből szex lett a Holdból pedig költ-séges
égitest Fogyó Holddá tette már a növekvő
welfare
A Hold — az „öregekre" maradt A „square"-ek-r-e
akik rövidhajat viselnek borotválkoznak és
fürdenek A kihaló bölényekre akik Irtózatos ön-fegyelem- mel
aszkétikus élettel rengeteg tanu-lással
és hihetetlen bátorsággal az Ember felfelé
törő útjának legközelebbi állomását igyekeznek
felállítani a Holdon Ugródeszkát a végtelen Or
felé ahova egyszer majd el kell Indulnunk ha a
Földön már elfogy az élet
Furcsa ellentmondás van a két nemzedék kö-zött
A „fiatalságot" mindig izgatta a technikai
haladás Nem véletlen hogy Verne Gyula profe-tikus
regényeit valósággal falta Miért nem érdekli
most?
Itt álljunk csak meg egy pillanatra! Minden ál-talánosítás
igazságtalan ez is azl A fiatalságnak
csakhogy steril része fordult szembe a techniká-val
Miért? Mert azt hiszi hogy a technika az Em-ber
igazi benső lényének ellensége kiöli a szociá-lis
lelkiismeretet végső fokon gépesíti magát az
embert is
Miért hiszi ezt? Persze lehetne azt válaszolni
hogy ezt csak valami ostoba „idealizmus" szugge-rálja
de — sajnos — nem így van Ez az egész
csupán alibi Azt a végte-len
tunyaságot fizikai és lelki elfáradást akarják
Igazolni vele ami ezt a kisebbséget már a bioló-giai
zéróig süllyesztette Ez a kisebbség már le-mondott
emberi reflexeiről Vegetál A fizikai erő-feszítéseket
utálja nem sportol csak a tv előtt
hasalva nézi hogy sportolnak helyette mások: a
kitömött vállú sisakos százezres fizetésű profi
sztárok Nincs meg benne a nagy futások öröme
nem vágyik versenyre — akármilyen versenyre!
— ahol győzhet ha — jobb Nincs benne semmi
hősi vagy legalább: hősködés! ösztön a kockázat
vállalása Testileg elpuhult lusta lélekben hiber-n- ál
Egyetlen érintkezése a világgal a képernyő
így mindent „rendezve" eltorzítva Iát Ez a ki-sebbség
nem romantikus nem idealista a girl
friendjében Is csak egy ápolatlan nőstényt lát Ez
a kisebbség az élet potyázója aki soha semminek
Laosz
Az ember tudomásul veszi
hogy varrnak pacifisták akik a
miMtáat kommunizmus előtt le
szeretnék tenni a fegyvert Nem
lehet meg mindenkiben a túlélés
bátorsága Varrnak akik lefeküsz-ne- k
ée vinnyogva várják a halált
vonnak akik harcolnak ellene
A laoszi „hadjárat" megint fal-háboríto- tta
eteket a pacifistákat
A déi-vietnámi- ak — más sióval:
az amerikai kormány — durván
megsértette Laoec slegeteégét
amittor csapatokat küldött ebbe a
semleges országba! Megboceétha-teMe- n
MM Még Kanada is —
amely kttönben mindig vteeceuta-sétj- a
Amerika beavntitoiéeeit" ac I agyeibe — vizsgálat elrendelé-sét
javasolta Hogy voH saebed
maga érteni ennek a saerenctátien
inwkgn országnak a nyugat-mátf- ff
bbon a nagy tsgaJomben esek
§ ceekáiyeágfttl feledtetnek
ma a tiltekoaók Arról hogy
frank-Vietná-m koaemunieta cm-pet- éi
már hosetu hoeeta évek óta
áwaiidónn ás nyugodtea sértik ett
a sesnlegeaeéget Soha nem kertek
ki sem Mr Fulbright sem Mr
Sharp engedélyét arra hogy Lao-szon
át táplálják ac aayeeesióju-ke- i
Dal-Vietná- m etten Nem U kel-let- ii
Esek az urak egyetlen sadt
sem secetek ec ellen a sérelem el-fe- n
ami ma már nyolc áve Myttc
Az természetéé hogy Hanetnik
szabad megsérteni a temligiiil
gat aaaz — nem H sérti meg Ne-ki
jaga ven mindenhova benyomul
ni minden eszközt módot igény-bevenni
a kommunista hódítás
megvalósítására
De a megtámadott Dél-Vietnámn- ak
nincs erre joga — nyolc év
után stml Amikor ezzel egy ag-ressziót
akar elvágni ami az élete
ellen Irányul! Nincs joga Szaígon-ba- n
egy volt tábornok az elnök és
már ez önmagában Is irtózatosan
visszataszító az untauglich
Az egész Irgalom amit a laoszi
benyomulás keltett azt mutatja
hogy már megint ar az ostoba pol-gári
demokrata gondolkodás kére
ktdétt felüt tml Kelet-Európ- át
HOLD
„tcchnikaellenesség"
Az események
semlegessége
civil-galambokn- akl
f
és senkinek nem adott még mást mint Jea-hatat-lan- ul
ocsmány szavakat Ez az „intelligenciájá-nak"
a szótára
Igen — hála Istennekl — ez egy törpe kisebb-ségi
De felnyílik a döbbent kérdés: miért nyomhatta
rá ez a kisebbség az utálat stigmáját a tisztalelkd
többségre is? Mert rányomta — kár volna ezt ta-gadni
Lehetne azzal válaszolni hogy az emberek
gyorsan és igazságtalanul általánosítanak Azzal
Is hogy a láthatatlanul kis bacillus megfertőzhet
egy hatalmas elefántot Is Sőt az is tény hogy a
többség is átvett néhány jellegzetes visszatet-szést
keltő külsőséget és ezek után ítélik meg
De nem ez az igazi ok Elvégre régen is voltak
ilyen steril kisebbségek
Ezt a rothasztó kisebbséget az az áUintcllektu
ális divathullám emelte a csatornából az ultralibe-rális
lapok első oldalára amely főleg Harvard filozó-fiai-
szociológiai-közgazdász önképzőköreiből
indult el „Előkelővé" vált szembefordulni a tech-nikával
mert ez csak az „izzadó" embernek való
Az „elitnek" csak a szociális bajokról illik filo-zofálni
a maga dúsgazdag szalonkörnyezetében
csak a New Left zsákutcájában topoghat ahonnan
Ernest Bloch és az öreg Herbert Marcuse sem ta- -
Iáit ki többé
Ezeknek az áMntellektueleknek a liba-sor- a
azonban nem tudja lehazudni a technológiát a
Holdról a műtőasztalról az orvosi diagnózisokból
a gyárakból és a mindennapi élet más szektorai-ból
Most még az „öregek" viszik tovább az „izzadó"
technológiát mert ők érzik a felelősséget embe-rtársaik
iránt ők azok akik 47 éves korukban is
fiatalabbak mint a Rudi Dutschkék a Bendit-Cohno- k
Abbi Hoffmanok £s lélekben messze
"előtte járnak ennek a steril New Left-ne- k amely
legfeljebb jajgatni tud de cselekedni nem
A 47 éves Shcpard-na- k és másik két középkorú
társának diadala új és döntő válasz volt ennek az
elasszonyosodott „ifjúságnak" Előre jutni csak
felelősséggel csak szorgalommal csak tudással
lehet Az ocsmány szavak még sohasem szolgá-ltak
a történelmi ember motorjául
Nem vagyunk kétségbeesve a jövő miatt mert
ezeket az öregeket követi majd a fiatal többség
Is Helyükbe lép és továbbviszi a nagy stafétát
amely az emberi haladás élén mozog előre
MOWXXWWKWMWWM
Teheránban Jaltában és Potsdam-ban
— a Szovjetnek ajándékozta
Már megint az az emberi felelőt-lenség
kéri számon a laoszi ellen-offenzív- át
amely csak Európában
100 millió embert zárt a kommu-nizmus
börtönébe Ázsiában pedig
átjátszotta a világ legnagyobb né-pét
a Mao-kltkkn- ok
Már elég poklán tanulhatták
volna meg ezek a vérzőszivfl uh-rallherá- as
demokraták hegy a
kommunismus nem ismer irgalmat
ahova egyexer betette a lábát Ha
nem voK elég arak Magyarország
és Csehszlovákia letiprásával bi-zonyított
a Szovjet akkor mi len-ne
elég? Ha Alaszkában partra-szalm- a
a stovjet haderő vajon
akkor U aat sikítanák a Ktttttgyi
Biaotteág időkből kieeett fftoeófe
aL hogy — bekötni kelt a Szov-Jett- el
és hogy ett nem tekintik
Amerika elleni hadműveletnek?
Igaza volt Níxon elnöknek hogy
ett a benyomulást megengedte
Ahogy igaza volt Kambodaea ese-tében
is amiről magének Pttlb-righin-ek
magán- - lénymegállafrté
egyfitteee állapította meg a kővel-mó- lt
hetekben hogy — Mgy séker
vok Ugyanaz ac egyttte ami a
harcok kéején — kaiaeafedtanek
béiyegeatc az akciót
A Lunohhod
A Stovjet nem berta mér ki ac
Anetté 14 sok nyfggei bejjtl-- a jjal
tar kitett de hatalmat sikerét Me-gint
megsnoedttotia a )6 Öreg ro-botot
a Holdén a Lunoknod 1-- et
hogy bizonyitsa a világnak: lám
ac 6 masinája majdnem Proliéi ef
okáé és ha egy kioett rác is nem
M benne senki akit kirázna a bő-réből
A robot újjáéledésének ultra-liberál- is
főcímekbe szökkenése
azonban nem vont le semmit az
Apolló 14 tényleges sikeréből sőt
a népszerűségéből sem A vllJg 60
millió színes tv--n bámulta az em-ber
tapogatózó lépteit a Holdon és
százmilliók szurkoltak — nem a
Lunokhodért hanem — Shepar-dé-rt
Mltchtllért és t magányosan
kerlngO Roose-ér- t
A robot tudományos értéke 11
nyegltef nulla sőt még azé Iseny-n- yl
volt amelyik leszállt tt visz--
fíiniitWiiMi Bimiri
nyomában
szaszállt --— 4 uncia Hold-anyagg- al
Shepardék 100 font körüli
anyagot hoztak haza egy csomó
tudományos készüléket helyeztek
el és kísérletet végeztek el a két
nap alatt Hogy lehetne ezt robo-tokkal
helyettesíteni? Az oroszok
száz robottal sem érnék el mind-ezt
és annak költsége még több
volna mint az asztronauta mő-bolyg- óé
A Szovjet a robottal sietett
moet segítségére az amerikai
Kongresszus mithomos galambjai-nak
akik az Apolló 400 millióját
is welfare-r- e költenek Nem a szoci-ális
cét elérése miatt dehogy! Ha-nem
az asztronauta Hold-kutat- ás
megakadályozáséra A Szovjet lat-ja
hogy meseze lemaradt ebben is
mint minden másban Amerika mö-gött
Képtelen pilótás Őrhajót kül-deni
a Holdra mert ehhez olyan
óriási és nrecmlós technikai ét
szervezeti egyttteere van szűk-ség
amilyen a NASA az amerikai
Orköznont
A wettare megtiáliottfal vakon
hsdötnek a Szovjetnek át hivat-koznak
az időnként feMledfí Lu-nokstod- ra:
lám milyen olcsón
msgoeaotta mind ett a Stovjetrl
Nesn oldott meg semmeU Sőt fö-lősesge-sen
dobott ki egy csomó
pénzt egy steril exnedklórt
Milyen szegény lett Amerika ál-intellekt-uális
rétege fantáziában
jövőtervezésben ét — bátorság-ban!
Mi lett volna ha Kotwnbusc
helyett csak egy öreg bárka érke-zett
volna az Üj Világba és ha az
angol portugál spanyol stfe ten-gerészek
otthon a kikötőben it-ták
volna a kétdedket s hagyták
volna hogy hajóikat valahova el-sodorják
a tenger hullámai? Fel-fedezés
lett volna ez?
Minden nagy eredményez
nsgy áldozat kell! A nép áldozata
Is és azoknak a keveseknek a sze-mélyes
áldozota Is akiknek tm a
fantasztikus nyaktörő útra vállal'
koznak!
Le a kalappal Shepard Mitchell
él Roosa előtti Száz Lunokhod
em tudta volna végigcsinálni t
amit Ok óriást eredményekkel vég
ráhajtottak
Ne g Jövő rovatira táplálják a
welfareseket néhány dollárral! Az
Apolló Útja 400 millióba került
ebből a 14 milliónyi welíaresre
személyenként csak 30 dollárral
jutott volna többi Ez az a takaré-kosság
ami megéri az Ember elő-retörésének
— megállítását?
Szégyelljék magukat akik ezt
Javasolják!
Vasúti sztrájk
A vasúti sztrájkot nem hárítot-ta
el Amerikában a Kongresszus
tavalyi angoltapasszerű törvénye
csak elhalasztotta március Mg
Ez a határidő Itt van a nyakú-ko- n
Mit csináltak eddig? Semmit
Folytak ugyan tárgyalások a
szakszervezetekkel kettő meg is
egyezett de a tisztviselők szerve-zete
amelynek harcos főnöke a
tavalyi krízist is kirobbantotta
ott hagyta a tárgyalásokat Beje-lentette
hogy március 1-- én sztrájkba lépnek Huszonhat szá-zalékos
íizetésjavítást követel
Nincs az az amerikai vasöt ame-lyik
ezt elbírná Sőt: ennél keve-sebbet
sem Az amerikai vasutak
a rengeteg rég elavult szakszer-vezeti
kedvezmény mellett majd-nem
valamennyien a csőd szélén
állnak Egyszerűen lehetetlen
megadni mindazt amit a szak-szervezetek
még valami XIX szá-zadbeli
megszállottság folytatása-ként
követelnek Más a General
Motorstól követelni és más a
csődbe Jutott Penn-Centralt- ól
vagy a többi csőd előtt álló vas-úttól
Ugyanakkor a vasutak szerepe
a nemzeti védelemben a lakosság
elllátásában nem csökkent sőt ta-lán
nőtt
Hogy lehet ebből az ellentmon-dásból
kikeveredni?
Nyilvánvaló hogy egy új szállí-tási
tőrvényre volna szükség Úgy
is volt hogy az erre vonatkozó
kongresszusi meghallgatások
azonnal megindulnak mihelyt a
92 Kongresszus összeül Megin-dultak?
Még csak a szándékuk
sincs meg Mit akar akkor a Kong-resszus?
Egy irtózatos nemzeti
katasztrófát jelentő vasúti sztráj-k- ot
vagy megint egy pár hónapra
szóló ideiglenes intézkedést?
Az embernek az az érzése hogy
a Kongresszus többségi pártjának
vezetői vagy nem értik és érzik át
a vasúti sztrájk katasztrófáját
vagy azért nem intézkednek hogy
ezzel — Nixont állítsák be úgy
mintha munkáseltenes volna
Akármelyik Is az eset a Kong-resszus
már megint hajlandó meg
futni a kötelezettségei élői A Dél-Vietná- m
északi csőcskében össze-vont
haderő felől étrendek hír-zárlat
két kongresszusi meghall-gatásra
izgatta a peófttta galam-bokat
Moet hogy a dél-vietná- mi
haderő bevonult Laoeabe ójabb
megheltgatáeok következnek Er-re
van időf Erre van érdeklődés a
szenátor urak részéről de azzal
nem törődnek hogy a vaeatj
sztrájk megbésdtja ac éáesmletiUt-táe- t
a vtOemoeenergiánoc ét gaz-termetééh- ez
szOltséges szén stattt-táe- át
vegyit hogy a nagyvárosok
heteken betol ébetot fizni és ve-koehe- dni
ragnak? Ez nem jelent
nekik annyit mint hogy Mnosn ér--
Vaesesi senrnya ál- -
dotaea lett a Afel- -
íák ligiilifah annyira a saját
sosMágarói ts kell toa- -
UMvenyeaet nem ttsa
mint aaast a veeóti tőr-sg- y
nem skiéaliotaai
ja meg a stsrápuft
A többségi part vteeont njá fitx
akar átáradni a Itöteigő osaM vá-lasttás- efc
miett ét lapul nem akar
beavatkozni
A eatLAadmeianal maa# aiaJmamMeaY arfhl
ti a vétMtsc a foryteaii vétasttá- -
wArr imLmumt k mSmmmmAMojLmfmitív htmimSm
Semmi sem fontot csak hogy te-győz- zék
NUont
Ez a hatalmas ország a hatal-mas
iparával hatalmas közlekedé-sével
hatalmas techeológtal tudí-sáv- al
tönkremegy ebben a pártpo-litika!
lihegésben Nem is a kom-munizmus
győz! le hanem ez a ki-csinyes
ostoba és önző pártpoli-tika
New volna jobb ha Laosz he-lyett
a vasút! sztrájk miatt Izgul-nána- k
a honatyák akiket nép
nem külpolitikusnak választott
meg hanem az ország összes
Ügyelnek intézésére?!
Nyírcgyházy Pál:'
Meg a kutyát is meglopják
Tóth István háborútjárt épít-kezési
segédmunkás — ma por- tás az egyik szabolcsi vállalat-nál
Nappal arra kell ügyelnie
hogy csak azt vigyenek ki a ko-csik
ami a szállítólevélre rá
van írva éjjeli szolgálat esetén
pedig egy öreg éjjeliőrrel hár-másb- an
őrzik az üzemet Hár-masban
mert az igazgató ren-deletére
velük szolgál a Pajtás
nevű jól megtermett farkask-utya
is
Pajtásról hétköznapokon az
üzemi konyha gondoskodik va-sárnap
pedig egy kilogramm
főzőkolbász a juttatása amit a
portásnak kell mcgyásárolnl és
hétfőn elszámolni a könyvelő-segg- el
Ahogy azonban Tóth István
portás beleszokott a hivatalába
lassan-lassa- n Pajtás már csak
kóstolót kapott a kolbászból
később pedig hogy úgy mond-jam
úgyszólván semmit A hét-föl
KÖZÉRT számlában új té-telek
jelentek mee Például 80
deka szafaládé mert Tóth azt
jobban szerette a főzőkolbász-ná- l
azután vaj és téliszalámi
de amikor egy vasárnap az
ínyenc kutya egy narancsot 10
deka gépsonkát és egy üveg kő-bányai
sört fogyasztott az igaz-gató
kijelentette hogy álljon
meg a menet ez szabálytalan
Pajtás illetménye egy kilog-ramm
főzőkolbász mást nem
kaphat
így hát Tóth elvtárs újból
kolbászt vásárolt szolgálattevő
társának Kivételesen testvéri-esen
osztották el Egyharmadát
kapta Pajtás egy-eg- y harmadot
pedig Tóth és az éjjeli őr Igazi
szocialista egyetértés
A kutya azonban másnapra
rosszul lett s a kihívott állat-orvos
húsmérgezést állapított
meg Halálos rémületben élt
Tóth és az éjjeli Or De az 0
gyomrukon nem fogott a kol-bász
kommunista gyomornak
kutyabaja sincs a romlott hús-tól
A szabolcsi napilap egykori
katonaszökevény szerkesztője
így indokolja a történetet:
— Néha még az Isteni igaz-ságszolgáltatás
is melléfog
Ugyanezen szerkesztő az
egyik irodaház ablakában talál-kozott
régi Ismerősével akit
szökött katona korában látott
utoljára s aki éppen akkor sza-badult
a börtönből melybe sik-kasztásért
került
— Hát te mk ctinález Üt? —
kérdezte
— Én vagyok a főnök! — vá-leeeo- tta
ceégedetten — Van Rt
ceáezáfi ét királyi éez — mu-tatott
a fejére S aztán szénen
elmegyarázta hogy ml ott a
oorges
— Ez olyan cég ahol soha
nincs rumli a fiatalok már nem it
tudják hogy mi a fegyelmi a
kizárás pedig eiképaethetetlen
nahrak Ahol etoaöleg dokeoz-tan- a
az adta az ötletet Egy
tétatagyárban történt Én a
tésztát a kollegám a betevaM
lekvárt lopta Ketteneteaen
utáltuk egymást de sohasem
saókunk semmit Tudtunk min-dent
egymásról s ezért harmo-nüutea- n
megfértünk egymás
Aranyvégű cigarettával kí-nálta
meg régi katonaszöke-vény
társát s így folytatta:
— Itt mint főnök haeznoel
tom tapasztalataimat Minákmk
mindenki sáros Ez a nyugodt
meló titka Vagy sikkaszt vagy
csal vagy lop Ez be van oszt-va
Mindenki mindenről tud
Originális ötlet így aztán senki
senkk sem bánt Mindenki min-denkivel
szívélyes jó viszony-ban
van legfeljebb néha-néh- a
kárognak morognak ha vala-min
összevesznek Ilyenkor
olyanokat mondanak „egy sza-vamba
kerülne hogy kinyírjam
ezt a csibészt" vagy „vigyázz
mert ha elmondom amit tudok
mehetsz a pokolba"
— De persze ezt csak úgy
mondják mint t gyerekek be-szélniük
nem lehet ezt nagyon
jól tudják Nálunk senki tem
mondhat semmit mert minden-ki
mindenkinek a disznflságáról
mindent tud így sikertll aztán
ebben a kemény küzde7mes föl-di
életben egy kis szocialista
nyugalmat biztosítani azoknak
a szerencsétleneknek akik ná-lunk
tevékenykednek
Aki kommunista tekintély
akar szerezni magának az a
szovjet megszállás napjaiban
elkövetett hőstetteivel --dicsek-szik
Pap János aki szőJőcsösz
volt Kállay Miklós miniszterei-nő- k
kállósemjéni saSWjében
két szovjet katonát rejtegetett'
a szőlődombon lapuló csősz-házban
A kupa mindig ott állt
az asztalon tele borral telt bő-ven
a kegyelmes úr pincéjéből
A napkori erdCből odahallott az
ágyúzás és gépfegyverropogás
— Druzsbal — emelték po-harukat
a szovjet kaUnák' —J
Drasztutyi! — felelte a szőlő- -'
csősz mivel semmi mást nemi
tudott oroszul
Délfelé azonban vagy ötven'
német katona lopakodott a sző-- )
lösorok között a csöszház felé:!
— Szűz Máriám mit csinál- -'
Jak ezzel a két derék orosszal?!
— kapott fejéhez a csősz —
Kézzel-lábba- l magyaráztam ne- -'
kik hogy jön a germán KI-nézt- ek
az ablakon és nagyon
megijedtek Gyorsan bebújtak a
dikó alá mert az sokkal alacso- -'
nyabb mint az ágy és nehezebb
benézni lá Letakartam pokróc-cal
a dikót és lehúztam a földig
Két német rohant a házba
„Ruszki van?" — kérdezték
Magyaráztam hogy elmentek a
falu felé A német odament az1
ágyhoz és alánézett Aztán a
szekrényhez lépett s kirántotta
az ajtaját Üres volt Lassan a
dikó felé fordult de ztán meg-gondolta
magát a vadászpus-kámhoz
lépett és leakasztotta a
szegről Az izzadtság végig-folyt
a hátgerincemen
— Majd egy német tiszt lé-pett
be elvette a puskát és kér-dezte
hogy enyém-e?Intette- m a
fejemmel Kérdezte honnan
van mondtam hogy Kállay ke-gyelmet
irtó! kantám Egyszer-esek
a tiszt intett és mindhár-man
kirohantak a szobából
— Sokáig ültem összehozod-v- a
a szobában nem tudtam
mennyi idő telt el az árnyak
egészen megnyaltak Az udvar-ról
egyezerre fojtott suttogást
lépteket hahottam NyfH az aj-tó
s egy szovjet tiszt Meett be
Én se vagyok kicsi ember de
SHWwfOT 0£yt1MM RMvW WImHWCí
— Szóidat jeect? — kérdez-te
véeztjóelóan — Mondtam
van Kettő érted kettő — ét
mutattam az ujjamon De ekkor
mar rámfogta a pisztolyai Nesn
oda Buda héj — kiáltottam: ez
a te Mosdatod Felhajtottam a
pokrócot a dikórói ét kihoztam
katonát Volt aztán nagy (Mm
n(mgmajajsW% vemimjajflsnsiBma er nnre nmn
ittuk a kupéból mérték némsjl a
kegyelmes úr borát
Mikor már jói öaszeáwrátkoa-tün- k
kérdette a stovjet kapi-tány
mát csanáHasn voena ha a
néx a diné aM? Oda- -
a
gyorsan lehántani ét neWeaa
— Ezt —
A kazetény
rém nagy fekete
majd fakeioiu a puskacsövet
"VlVjVné% VW % rVsmgeTT'al
— Jól van sztárt!
Nem boldogul a kommuniz-mus
rrerf mmdenki lae és ha-zudik
A kupába a régi gazda
borát 'mtik s a szovjet katona
csak úgy marad meg ha a dikó
alá bujtatják A killósemjénl
szőlőgazdaság pusztulóban van
t a kúriából gyermekmenhelyet
csináltak Boldogtalan ország
ahol nincsenek szülök akik is-tenfélelemben
nevelnék az új
nemzedéket
Szomorú látvány: az öreg
Kállay -- kúrián sarló-kaiapá- et
díszeleg '
lf
tö(