Kanadai Magyarsag, August 19, 1961

              c"s
H %l
h
L ——
PRICE 10 CENTS
i ifai kell jfai toB
frt
nej
jobb
-- -
kor mely nt£n öanada's Largest
imAdaá? epeden and Oldest
ek " Weekly in tlie
Vöröamartj
Language
LtorizedasSecondCUMMaü
Department Ottawa
pMt Office rá__—
Mévfolyarn 32 szám
VolXINo32
Edited and Published at
l D- -í i
EMíDovercoun iuo"
RriONE: LE
I ' — " -
A u A w
1
Ei'en'itben azokkal
írókkal és nem tú!
o:o:t politikusokkal
íHinov által
FMnsKU uia
in- -
feldobott
inat-bsrli- ni problémában
Lvi'ágpusztító atomhábo- -
latiaK — es
s'unk együtt hosszú ta- -
sUzialaltal rendelkező
-- cedze:t külpolitikai szak
lök tbbbséqe is — azon a
l'Eményen vagyunk hogy
nemet főváros sorsa Korul
:'yó szóharc a Nyugat ha- -
Etes előretörései s d
fcTiTiunizmus Kétségtelen
íthul'ását mutatja
Árokban 3 felreerthetet- -
n nyíltsággal megiogaima- -
:ti beszédekben amelye
J:t Kennedy elnök ebben
uavben elmondott s
ttokban a bombasztikus
envedélyes de valóban
I'ís fráz'sokban amelyek- -
ín Hruscsov a kommunista
rebszolgahajcsár-birodalo- m
oe'e'éset fektette le ma
' világossá vált úgy a
toet mnt a allas- -
Fia
tá-ki- k
Kelet
A TÉNY AZ hogy amikor
Meri Németországot nvu- -
íí''ól a szabad orszánok
::spatai keletről pediq a
avet hadseregei 1945-be- n
k a néqv avöztes
#etalom megállapodott
wan rogy az ideiglenesen
9Z3ht Németorszánban
fcbad választások lesznek
jja szabad választások útján
választott parlament ál- -
aj m Kormánnyal mind
mvxzi
kzdstét
-- üy nagyhatalom béke- -
srzooest fog kötni
ról hogy ideiolene- -
!--
1 megszállt területek bár-- ríike is örökre valame-!- '
nacyhata'om nolitikai
f-üo- sa lesz — honv tehát
{=( he''yett ket Németor- -
-- a icu — nem vmt 7n
'Ovábbl torv - I
'Aigat-Németorszáo- ot a iTaá'ló cmerikaf—annnl
Px csapatok kiüritették
y yugat-Németorr-z- áq
r"-"o3ayii- dg veze- -
"agyhatalommá vált
( :Vma már mint a nvuna- -
szövetségese hatalmas
"™ erót —
i'-0r'- £i erót
de német
lróríeol
3 5'et-Némtnrcá-íf
k?tksoha sem
arra a
ÍS„ 1wnunista politikai
kényszerítenek
''""elvet ár iriAi: i„
lodsagharcok f0rm„
"SUtián „ - Kstonasáqqal tarla- -
e-'- n
Kelet-Németor-?C-
3n választás soha nem
' s az keletnémet
"ycmorban él körfilh- -
-g- y-hatodán 'annak
T"a' ame!yet a nyu-Sfé- k
° 5rn Pol9árai é- -
:feBer- - ennek a
rabszolgaság- -
'el
'ak
'"r- -
10
méa:
36
6-03- 33
minden
mi
a
az
egész
™- - tekszik de
t:0:z'9fieeeridfkeálaéPitbhiaMzdtoeisríőtja a
-- -i yc lainfai
P't'kailag hanem
- a "yugati élet- -
S-e-
'in' í'nrJ ienat P°-ello- 9 szabadok
- "- -C Q o íi„i
rmrn
inat
ör
!SSL'°'9
id'lnsnu
az
az
ll'
::eoV„: " wl — Dar
!£V -- lí"t-lgét °Z
vsii- -
KANADA
TtMIIBJiUrW""'jyWM!WM)WiVH mtom-mi'm- m lji— i— — _ -- — -- r f „ w„-- ---gyr'yTffr--
i„vf yy"T1aiWMjj':jal-'-VvwHvii:- ' iwiwHiwwsang
M
w
'
— a Nyygat számára elfo-gadható
Mi szívesebben látnánk
ha a nyugati politikusok
végre beváltarák a Német-ország
egyesítésére nézve
fennálló kötelezettségüket
a nyugatnémet népet fe-lfegyvereznék
s fegyverrel
segítenék Kelet-Németorsz-ág
felszabadításában
Ez a program azonban
amerikai angol és francia
részről ma még korai
sltekintve attól hogy maga
a német nép sem eléggé erős
még arra hogy a felszaba-dító
hadjáratot a szovjet
hadsereggel szemben s
megkezdje Ennek is el fog
jönni az ideje Azonban a
szovjet a mai berlini helyze
tet is meg akarja szüntetni
Kelet-Németországg-al
mint
"szuverén cszaggal béke-szerződést
akar kötni tehát
megengedni — illetve meg-parancsolni
— a keletnémet
szovjet helytartóságnak
hogy Nyugat-Berlin- t szállja
meg az amerikai helyőrség
ellenállása dacára Ez az
mit Kennedy elnök s vele az
egész nyugati világ vissza-utasított
még akkor is ha
ez a visszautasítás háborús
veszélyt jelentene Ezért a
nyugati álláspont az hogy a
mostani ideiglenes helyzetet
csak egy módon lehet végle-ges
jogszerű békeállapotta
változtatni: éspedig úgy
hogy a négy nagyhatalom
békeszerződést köt az egye-sített
Németországgal
Előfeltétel tehát Németor-szág
egyesítése az egész
Németországban megtartan
dó szabad választások útján
Erre a nyugat' propozició-r- a
a szovjet válasza tagadó
— Nem lehet Németország-be- n
váhsztásokat tartani
mondja Hruscsov — meit
akker az antikommunista
( tehát őszerinte fasiszta)
nyugatnémet államformához
csatlakozna Kelet-Németorsz-ág
is Ehelyett a szovjet
egyoldalúlag el akaqa is-merni
Kelet-Németorsz- ág
szuverenitását de ebben az
úgynevezett szuverén kelet-német
államben a szovjet
kommunizmusnak kell fenn-állnia
akár akarja a lakos-ság
akár nem Ha most nem
skaria majd később akarn'
fogja mert hiszen "a kom-munizmusé
a jövő"
A MINDKÉT OLDALRÓL E-LHANGZÓ
KARDCSORTETÉS
s a mindkét oldalon folyó
harci készülődés azonban
nem fog háborúra vezetni
Ma a háború atomhábo-rút
jelent — más szavakkal
sz emberiség pusztulását
ozza mígával Hiába mond-- a
Hruscsov hogy a szovjet
100 millió tonna robbanó-anyaggal
egyenértékű hid-rogénbombát
képes rakéta
'al Amerika fölé kilőni j
-- gesz Amerika pusztulása j
2m éri meg azt hogy a szov-- 1
--A minden varosa egyszerre!
negsemmisüljön S hiába
j
an AmeriKanaK a swvpr
á! 'okszomsan heta'm3-eb- b
tűzereje és atomoomba-sszlet- e
— ezeket a fegy-erek- et
nem fogja fe'hasr--áln- i
ha a megtorlás során
ckrril!ó amerikai lakos éle-- e
volna kockára téve Nagy-hábor- ú
— Amerika és a
szoviet közötti dörto haoo--
-- ú — csak "akkor v'li --magán alamélyik fél olyan
ÍY2
kező harceszközt produkál' fca a
ctmely az ellenséges táma-dást
teljes biztonsággal el-hárítja
HÁBORÚ TEHÁT NEM LE-HET
Mi lesz ehelyett? M-iután
a jelenlegi állapot fenn-tartásával
a Nyugat meg van
eiegeave miután annak
nyugati kívánság szerinti
e pilla
natban még nem lehet szá
molni a szovjetnek a
oernni Keraesoen ismét en
gednie kell Vissza fogja
vonni fenyegetéseit nagy-hangú
Ígéreteit nem fogja
valóra váltani s Berlin bir-tokáért
nem fog fegyverhez
nyúlni Legfeljebb annyit te-het
hogy a keletberlini
érvénytelen
szerződést ír alá de ezt a
szovjet szuronyokkal fenn-tartott
nem tá-mogathatja
semmiféle fegy-veres
eszközzel abban hogy
Nyugat Berlint elfoglalja
vagy hogy onnan a nyugati
n-nde- ret kiűzze
A jelek azt mutatják
hogy egy ilyen tisztán
formális — változás az ame-rikai
politikusokat nem iz-gatná
A cél nem az hogy
szovjet né-met
egyenruhába öltöztetett
szovjet katonasággal való
felcserélése miatt konflik
tus kezdődjék hanem az
hogy Nyugat-Berli- n tovább-ra
is
része maradjon s a lakos-ságnak
Nyugat felé való út-i- a
továbbra is szabad marad-jon
Hogy a szovjet csillag
orosz zászlót vagy keletné-met-szovi- et
zászlót mocskol- -
e be az igazán mindegy
AZONBAN A VEGCÉ!
NÉMA BERLINI SZIGET NYU-GATNEME- T
KÉZBEN VALÓ
HANEM AZ
EGYSECES NEMETORSZAG
LÉTREHOZÁSA
Ez ped'g csak szabad vá-lasztások
illetve keletnémet
népszavazás útján történhet
meg
Hála Hruscsov idióta
hála a
szovjet üres
hála az orosz
ez a népszavazás
s az egész
világ szemeláttára nap-na- p
csov einangozidiid
nrus
berlini na-ponta
sokezer keletnémet
poloár hagyja el
hogy Nyugat-Berline- n
keresztül
meneküljön
A háború vége óta ma
már 3 millió német hagyta
el a keletnémet szövet "pa- -
-- cnrnnt TOKeni
I HJ" - — szakemberek és
kakeoes emberek
akarnak rabszolg
ni
Az eredeti 18 milliós ke-letnémet
lakosság száma ma
15 millió alá csökkent míg
a világ minden szabad or- -
cfána — es a
e
aflOiq rieilcii-- i MámprnriaaodM
a szovjet eme
priminv or- -
minnvi i halandóság
éde-k-ai
PS09diq
irelstnemei
Inyomás
€MadCm m$mí$m
LEGNAGYOBB HETENKÉNT MEGJELENŐ AGYAR LAPJA
Szerkeszti :
KENÉSEI F LÁSZLÓ
1—
—
—
—
Nyugat-Németorszá- g-s
megvá'toztatásával
—
báb-kormánnyal
bábkormányt
—
i katonaságnak
Nyugat-Németorszá- g
FENNTARTÁSA
im-perializmusának
fenyegetőzésé-nek
kardcsö-rtetésnél
megkezdődött
fenyegetéseit
Kelet-Németország- ot
Nyugat-Németországb- a
""
ban fennálló hatalmas fe
lendülés 5—600000 mun-kásra
van állandóan szüksé-ge
Nyugat-Németországn- ak
s minden keletnémet mene-külő
azonnal talál elhelyez-kedést
s ott egv hónap
alatt többet keres mint Kelet-Néme-tországban
egy év
alatt — nem is beszelve a
politikai szabadságról és a
rózsés jövőről
iNom vitás hoqv a szov
iet tankok képesek volnának
fe'tartóztatni a menekülők
ezt a szüntelen áradatát
Csakhogy Kelet-Nemetorsz- ág
már enélkül is megérett
a lázadásra s a szabadság-harcot
amit 1953-ba- n és
1956-ba- n a szovjet csizmák
a lábuk alá tapostak ma
már nem volna olyan köny-ny- ü
fegyverekkel leverni
Mert ha a keletnémetek
egyszer elkezdik kiverni a
szovjet martalócokat —
úgy ebben a küzdelemben a
nyugatnémet testvéreik Is
segíteni fogjők őket de
segíteni fogják a lengyelek
csehek a magyarok romá-nok
bulgárok majd az uk-ránok
fehéroroszok és a
többi elnyomott nép is
Emellett egy Üyen lánc
leakció kétségtelenül ismét
világháborúra vezetne —
ezt pedig elsősorban a szov-jet
kénytelen mindenáron
elkerülni Ezért szól úgy
Moszkva utasítása hogy a
keletnémet menekülést hagy-ni
kell Végeredményben
Moszkvának nem fá az ha
Kelet-Németorsz- ág kiurul és
meg szegényebbé válik Majd
betölti az űrt az orosz ifú-sá- g
amely majd azzal fogia
megszállni és e'árasztani
Poroszországot hogy az
ugyls valamikor szlávok bi-rodalma
volt
A keletnémet lakosság
azonban ezt nem akaqa meg-várni
Ók németek s nem
hsznek abban hogy letez'k
700000 küöifiéter világűrben!
jelentette
ameri- - "„:ií
'"'_ mcur!=„„iíuilnw a
földgolyót és kilo-méternél
nagyobb távot fu-tott
nyesen földre a Szov-jetunió
előre kijelölt térségé-ben
At i'irhaió több 25
épséoben kiállta meteor-eső- t
Földón szinte elkép-zelhetetlen
hőrnérsékletkü-ónbséoeke- t
valamennyi
berendezése tökélete-- „
reoules
szdyv
állandóan 'eladat: uek az ürhajc
rényt
sko'sácct
ehet# kerget "i'géyel szerencsésenföldet
kulón keletnémet és nyugat-német
Ök úgy érzik
hogy itt az arra
kolosszális népszava-zással
mutassák meg a világ-nak
miképpen választ egy
kommunista országban élő
ha szabad
választania
A magyar szabadságharc-kor
több
honfitársunk választotta
szabadságot A keletnémet
lakossáo eqvötöde el
menekült a kommunista "pa-radicsomból"
s a menekülés
addig fog tartani amíg
menekülőkre nyit-ják
tüzet a szovjet tankok
A nyugati országok határ-őrséget
és katonaságot tarta-nak
azért az el-lenség
megaka-dályozzák
Nem úgy a
szovjetben a kommunista
csatlósországokban s általá-ban
kommuniz-mus
mételye még él és pusz-tít
Ott a sokmilliós katona-ság
egyetlen az
megakadályozza azoknak az
elmenekülését akiket csak
nyers tart vissza
szülőföldükön — azon a
földön a kommuniz-mus
bevezetéséig hazá-juk
volt S a életfor-ma
az melyre Hruscsov
állítja hogy a jövő rendszere
— hogy boldogságot —
hogy szabadságot ad?
keletnémet
mindenét otthagy-ja
azért elmene-külhessen
egész világ
előtt adja le szavazatát:
NEM KELL A KOMMUNIZ-MUS- !
EGYESÍTETT KOM-MUNISTAELLENES
NEMETORSZÁGOT AKA-RUNK!
Ne felejtsük hogy a
berlini hidegháború elsősor-ban
idegháború amelynek
legfőbb a propagan-da
Köszönjük meg Hrus-csovna- k
hogy a keletnémet
menekülők ezen monstre-népszavezás- át
megszervezte
a
A TASZSZ Al A TASZSZ fenti jelentését
:7ovit űrutas huzamosabb a világűr európai és
oreHménvesen kai tudósai nem
befejeződött A Vosztok— 2 meg mivel a senki
után tolyiK amióta „nifnwik több mint
UiaDO ti7pnnpizer
700000
be Az űrhajó eredmé
szállt
mint
-i- l-i
már
meg
ott
saját
fajta
azt
ad
sem tudia ciicuwiitiii y
a jelentésre
ami
— közismert —
bízhatetlan
KATONAI SZER-VEZKEDÉS
KENYÁBAN
A kormány beti
íí~ i Urinnott a Fold kö- - totta az Országos Szabadság
not' mn a an (TürveZí-e- - a roia mssi5is'iMuu-i--- 9 rs — - i_ fiatal mun- - vált Kozoen d- i rJAA mmnan arr - u=i - a ~ ---- -
1 i 1-
-_r ii~Anr I orrűV lÓt akik nem dó kaocsolato' tartott ren rd sic =- - -- =
-í- r-han o- - n onlnuon a CJII ÖW'r t-- v- - r --vbk -
s
a
"a
mű-szaki
míüíöHntt sikerült az
„írisze is bele- - eqesz -- s ' '- - „ fmilnta
alkalom
polgár egyszer
200000
erőszak
amely
Mmden mene-külő
SZABAD
eszköze
elentest
va-avun- k
TILTOTT
kenyai
MaHroron
holdiáva u
titkos szervezet
hasonló esküt
C C kenyai
tonságügyi
Országos Szabad-ság
Hadseregnek 500—2000
latt biztosi- - tagia Január e'eje
zavarta'an taqot vad helyezte
t 1X'_ 1 ne a K Cl I? LDIM Wfc — -- —
enve Rn" iVhaata„ nép- -' _ _ életműködésének minden további tag pedig ma-- -
a ( q
tulszaporoaas tic - nvtkzett a bői A kormány tiltó rendele--
i I- - ' = -- —
lam
A
-
--- — - — - - „„„ trlí kirakatai- - nehezebb legbonyoiuuaau i"'"' """
kéve- - az irányító rakéta -
mint működni kezdtek
változtatott legyu'ic ij-- r az szonyu aranyu sunu
raeie'v ks1"'
ha 3 " ért
ember
hogy
mint
a
a
nem
a
fenn hogy
betörését
ahol a
célja hogy
a
ez
aki
csak hogy
az
el
erősítik
csak szovjet
utalva viszont
mint meg-- l
--! rviftTna
jtí
tagiainoz
tettek
A Svann biz
miniszter nézete
szerint az
van óta
27 ala
C7HV
szeryeze
- - !ec- - _(„
_ _
tozza de nem semmisíti
meg a szervezet tagjai elvo-nulnak
a föld alá Svann
miniszter szerint a politikai
hatóimat akarták magukhoz
raaadn
Castro nem merte lefoglalni
a Kübáfcan leszálló amerikai repülőgépet
A Pan American World
Airways repülővállalatnak
DC — elzésü léglökéses
repülőgépét egy vadtekinte-tü- (
fegyveres francia bandita
arra kényszeritette hogy
Kuba fővárosába Havanná-ba
repüljön- - Tizenegy órai
keserves kínszenvedés után
a repülőgép visszaérkezel
AAiamiba anélkül hogy 82
utasának és műszaki sze-mélyzetének
a legcseké-lyebb
baja esett volna
t ff s w
WsM&f-vfei&Wtr- i A' 'M' fi$mw$&''yí'''"'l-l%'- ' W sötét
hp wSSsár b
FIDEL CASTHO
A szakállas bolond Cast-ro
aki legutóbb még nehéz-ségeket
támasztott az ame-rikai
repülőgép visszaadása
körül most személyesen
engedte meg hogy vissza-repüljön
Miamiba
A bandita aki a repülő-gépet
Kubába kényszeritet-t- e
a 27 éves Albert Charles
Cadon nevű francia artista
és nevyorki pincér Az FBI
megállapítása szerint már
több Ízben ápolták elme-gyógyintézetben
Cadon a repülőgép sze-mélyzetének
őrjöngő sze-mekbe!
ezeket mondta :
— Nem vagyok kommu-nista
és nem vagyok kubai
Azonban nem vagyok meg-elégedv- e
Vashington maga-tartásával
_az algériai kér-désben
Amit tettem azt
tiltakozásnak szántam
--~- rErrs?
e
-- íj
JÍ
0
ie
8
Az utasok elmondták
hogy a kubai rendőrség és
katonság udvariasan bánt
velük bár fegyveres őrizet-tel
vették körül Castro vi-rágot
küldött az utasoknak
megemlékezésül a kubai
fővárosban történt "szán
déknélküli" látogatásukra
A repülőgép érkezése után
három órával már megkapta
az engedélyt a visszautazás-ra
de azért még hosszú
ideig a repülőtéren veszte-gelt
Carl Ballard pilóta sze-rint
ennek az volt az oka
hogy a repülőgépen utazott
Julio Cesar Turbay Ayala
columbiai külügyminiszter
aki felhasználta ezt a vélet-e- n
alkalmat arra hogy hosz-szab- b
megbeszélést folytas-son
Castroval
Turbay a repülőtérről te-lefonon
kereste Raul R03
AZ ALGÉRIAI LÁZADÓK
TITKOS TÁRGYALÁSAI
Az algériai lázadók veze-tői
titkos tárgyalások so-rán
elhatározták hogy ösz-szehívj- ák
az Algériai Forra-dalom
Nemzeti Tanácsát a
lázadók parlamentjét- - A ta-nácskozások
színhelyéül a
libyai Tripolit jelölték ki Az
utolsó tanácskozásokat
ugyanitt 18 hónappal ezelőtt
tartották meg Sok algériai
vezető személyiség utazott
el Tripoliba de az algériai
tájékoztatási minisztérium
megtagad minden felvilágo-sítást
A tárgysorozatot sem
hozzák nyilvánosságra mind-addig
míg a Tanács határo-zatairól
hivatalos jelentést
nem adnak ki
o
MENZIES AUSZTRÁLIAI
MINISZTERELNÖK A KOZOS
EURÓPAI PIAC ELLEN
Róbert Menzies ausztráliai
miniszterelnök európai út'--a
indul hogy információs tár-gyalásokat
folytasson Ang-liával
az Európai Közös Piac-ban
való közeli belépésről
Aenzies kijelentése sze-rint
Ausztrália nem adja fel
az Angol Világközösség el- -
ARA: 10 CENT
Toronto 1961 aug 19 szombat
Szerkesztőség és kiadóhivataJ
99G Dovercourt Rrxad Toront
TEL: LE 6-03-
33
hi-- - - -
--- i=~ ví
1
e£Zs~:- - - i rT
7 I"
kubsi külügyminisztert aki
rögtön érte jött és magával
vitte ebédelni Mielőtt re-pülőgép
visszaindult volna
Miamiba maga Castro is ki-jött
repülőtérre hogy el-búcsúzzon
columbiai kü-lügyminisztertől
Castro állí-tólag
"megalázónak" és
"bosszantónak" nevezte
fegyveres bandita merény-letét
A merényjö Párizsbán szű--te- tt
1933-ba- n és 15 éves
koráig ott járt iskolába Je-lenleg
pincér egy newyorki
belvárosi étteremben Nem-régen
Be'levue kórházban
volt elmeorvosi megfigyelés
elolt ahonnan elbocsátot-tak
Nős feleségét Charlot-tena- k
hívják- - A múlt héten
feleségével összeveszett és
autóbusszal elutazott Mexi-kóba
Ez történt még
sőbbségi kereskedelmi rend-szerét
abban az esetben
sem ha Anglia belép az Eu-rópai
Közös Piac tagja közé
Menzies európai útjával
azt tervezi hogy személye-sen
fogja Ausztráliát képvi-selni
azokon a tárgyaláso-kon
melyeken Anglia dönt
az Európai Piacba való be-lépéséről
o
SZABOTÁZS CYPRUSBAN
Ismételt szabotázs cselek-ményeket
követtek el délke-let
Cyprusban a Dekhelia-- Í
angol támaszpont ellen An-gol
vizsgáló bizottság fára-dozik
o szabotázs okainak
megállapításán A támasz-ponthoz
vezető vízvezeték
csöveit az utofsó kél hétben
12 esetben rongálták meg
Ahol vezetéket nappali
órákban kijavítják ugyanott
éjszaka újra elrontják A tá-maszpont
katonaságát arre
kényszeritik hogy csőveze
ték egész hosszában őrségei
állítson fel Ez katonai in-tézkedés
viszont újból meg-rontotta
már-má- r
angol-cypru- si
eqyetértést
zzsa'í„ iilyi€lyJí'"'=sssss
jj'ZtíÉ!'crfT-Virtri-i
kiegyen-súlyozódott
' r'y„rpÍWV'M-y- M j r nek m&i ( iWííM'tó ' 'r-- 1 MAtfHl'Mmf --
"
a
a
a
a
a
a a
a
a
a
tA í: ?r?i Kv ii' iii vty -- s7rntucM yiii7S'iArrt-if~- r
HRUSCSOV
A NAGY
Amiről az orosx
nép álmodik
A ravasz Hrus-csov
szédítő ha-zugságokat
ígér
az orosz nép-nek
Fenti ké-pünk
nagysze-rűen
ábrázolja
Nikita Ígéreté- -
hatását bol- -
si elvtársaikra
! akik nagyon is
tudiék mi az ~ C:l%?4ílHh' tek
? : '-- &fS$é4k Íhr Irf QAfjMi'i fö¥J4 mire vannak építye ¥~UmÁ &Mér:iKCm "ónban fBllé
A' ? Av Sirr'' r :t i'í & lenül obb
vk-O- Í l &£&' f~"-J- ?f VSS& J- - népnek
va
t--
sorsa
orosz
mert
erre az időre
már elfelejti
Hruscsovot és
az egész bolse-vista
rendszert
i-n- ely negyven
éve "szívja a vé-rét
'Tr
i L
i t':f
Mi1
i' i Mit
--zr ' ' — -