Magyar Elet, April 19, 1980

              r SfflKf
HUNGÁRIÁM LIFE
Nem sokaság
hanem Lüek
r U l O
s szabad nép tesz
csuda dolgokat LargmU Inilcpr ndfitt MAGYAR ELET Cftnadidti W ckfy
BERZSENYI in Ihe Hungárián Laogunge
Vol 33 16 XXXIII évfolyam 16 szám 1980 Április 19 Szombat Ara: 40 cent
A bagdadi kormány részleges mozgósítást rendelt el
Irak riadókészültségben!
Leleplező népvándorlás Kubából 9 A Carter— Szádat csúcstalálkozó
A Szovjetunió mfibolygól bocsátott fel mely céltáblául szolgál majd egy
az űrben végrehajtott hadgyakorlat során amikoris a feltételezés szerint „el-lenséges"
mfibolygól a szovjet íírvadászok megsemmisítik — II lános Pál
pápa Őszentsége május "0-á- n megkezdi 3 napos franciaországi körútját —
Gibraltár sorsa újra előtérben: annak ellenére hogy az 1704-be- n az angolok
állal meghódított siklaeröd az 1%7-bc- n tartott népszavazás során brit fenn-hatóság
mellett döntött a spanyol kormány újabb tárgyalásokat javasolt az
értékes stratégiai pont hovatartozásának kérdését illetően — Fidcl Caslro
szerint az a tízezer főnyi kubai aki vízumkeres és a mentelmi jog miatt
Peru havannai nagykövetségére menekült — „bűnöző csavargó nemi elté-velyedett
es élősdi" — Az Európai Közös Piac a közeljövőben a kilenc tag-állam
polgárai részére egységes útlevelet bocsát ki — Ausztráliában 80 éve
nem volt ilyen súlyos következményekkel járó szárazság: a kényszcr-állat-vágáso- k
miatt nemsokára nagyarányú élelmiszer árdrágulást várnak — A
Szádat— Carter találkozó után egy hétre rá Mcnaehcm Bcgin izraeli miniszter-elnök
látogat cl Washingtonba — Az Egyesült Államok iráni érdekvédelmét
a diplomáciai szakítás után ideiglenesen Algéria kormánya látja cl — A New
York-- i közlekedési sztrájkot elrendelő szakszervezeteket egy bíróság egymil-lió
dollár pénzbüntetésre ítélte ennek ellenére a közlekedési alkalmazottak
nem tértek vissza munkahelyükre megkeserítve mintegy 5 millió New York-- i
életét akik gyalog görkorcsolyán biciklin sőt lóháton járnak be dolgozni
RÉSZLEGES
MOZGÓSÍTÁS
IRAKBAN
Ghotbzadeh iráni kü-lügyminiszter
a teheráni rá-dió
hullámhosszán háború-val
fenyegető ultimátumot
küldött a bagdadi kormány
címére: bejelentette az i-r-áni
kormány elhatározása
az hogy az iraki rezsimet
megbuktassa
Ayatollah Khomcini er-re
még azzal duplázott rá
hogy
egyenesen az iraki had-sereghez
intézte szózatát
felszólítva őket hogy lá-zadjanak
fel a „korrupt
Husszein kormány" el-len
A két ország nem ma
radt meg a puszta szócsa-ta
mellett mert lapzárta-kor
határmenti helikopter-párba- j
következett majd egy
iráni jegyzék amiatt til-talkoz- ott
hogy iraki ka-tonaság
lépte át a határt
azonban a támadást „az
iráni határvédelem clhá-íította- "
Husszein elnök a sürgő-sen
összehívott kabinetgyű-lés
előtt kijelentette: „Irak
minden biztonsági intézke-dést
megtesz abból a cél-ból
hogy az ország terüle-ti
épségét megvédje"
A heten Irak húszezer
katonát hívott fegyverbe—
majd egyetlen tollvonással
mintegy 15U0Ü iráni nem
zetiségű egyént — rövid ú-t- on
— kiutasítottak az or-szágból
Ha valóban komoly ke-nyértörésre
kerül sor a kel
szomszédos ország között
azeselben Irak biztos kato-nai
győzelmére lehet szá-mítani
Amióta Reza Pah-lcv- i
ex-sa- h birodalma és
katonai hatalma eltűnt I-r- ak
szeretné átvenni a Per-zsa
óböl „rendőri" szere-pét
amire jelenleg a leg-jobban
felkészültnek kell I-rá-kot
tartanunk mert
190000 főnyi hadsereggel
340 szovjet gyártmányú
repülőgéppel és 2000 u-gyanc- sak
szovjet mintájú
harckocsival rendelkezik
ugyanakkor az iráni hadse
bécsi Magyar Egyházszociológiai
MAGYAR EGYHÁZPOLITIKA ALAPELVEI
A következőkben a magyar egyházpolitikának lényeges vonásait
elemezzük felelős vezetőjének Miklós Imre államtitkárnak az Álla-mi
Egyházügyi Hivatal elnökének írása alapján mely „Ujtipusű kap-csolatok"
címmel jelent meg a Világosság nevű materialista folyó-irat
1977 I számában Az egyes pontokhoz fűzött kommentárunkban
rámutatunk a magyar egyházpolitka következményeire a helyi egy-ház
életében
I Az egyházak szerepe a szocialista társadalomban
Miklós Imre írásában hangsúlyozza: „Mi igényeljük az egyház
hozzájárulását a szocializmus felépítéséhez"
Ez a hozzájárulás alapvetően két vonalon történhet: Elsősorban „a
nyilvános élet különféle területein különböző intézményekben az
állami és társadalmi szervezetekben a parlamentben a megyei
és városi a Hazafias Népfrontban és az Országos Bé-ketanácsban"
kell hogy megnyilvánuljon az egyházak együttmunkál-kodás- a
De az egyéni vallásos hit is szerepet játszik „ az egyes sze-mélyek
magánéletében az emberek egymáshoz való viszonyábanaz
erkölcsi normák védelmében vagy más normák bírálatában"
A magyar egyházak másik szerepe a szocializmusban — Miklós ál-lamtitkár
megítélése szerint — a nemzetközi kapcsolatok fenntartá-sa
„A magyar egyházak képviselői az elmúlt években kiterjedt nem-zetközi
kapcsolatokat létesítettek és tevékenyen résztvesznek a nem-zetközi
életben A kétoldalú összeköttetések során más országok
egyházainak képviselőivel kapcsolatba léptek Az elmúlt években
a Magyarországol meglátogató vagy onnan kiutazó egyházi szemé-lyiségek
száma százakra rúg A magyar egyházak képviselői a vilá-gi
és' egyházi békemozgalmakban (Egyházak Világtanácsa Keresz-tyén
Békekonferencia Európai Katolikusok Berlini Konferenciája stb)
is jelentős tevékenységet fejtenek ki" „Az egyházak sajátságos fel-adatot
ismerlek fel a nemzetközi feszültség enyhítéséért a háborús
veszély kiküszöböléséért folytatott erőfeszítésekben"
Kommentár
Az egyház az államhatalomban a közjó előmozdítóját látja c-z- érl
támogatja az állam vezetőit annak megvalósításában — függet-lenül
az adott politikai rendszertől A múltban és a jelenben is ma-gától
értedődö hogy az egyház részt vesz a közjó előmozdításában
— azon a területen melyre evangéliumi küldetése van „Az egyház
mindig tanította hogy elő kell mozdítani a közjót és ezzel jó ál-lampolgárokat
nevelt minden államnak E közjó melynek szolgá-latára
van rendelve az állami tekintély teljesen csak úgy valósul-hat
meg ha minden állampolgárnak biztosítják jogait Különben a
társadalom szétesése az állampolgároknak a tekintéllyel való szem-behelyezkedése
következik be vagy pedig az elnyomás a megfélem-lítés
a terror helyzetei állnak elő amelyekre századunk totalitariz-musai
számos példával szolgáltak
reg soraiban számos szökést
tartanak nyílván ráadásul
az amerikai kiképzőtisztek
távolléte egyben az iráni
fegyverzet és távközlési be-'rendezésekkarbantart-ásának
rohamos hanyatlását is o-ko- zta
Érdemes fcljcgycznijiogy
bár Irakot „barátsági"
szerződés köti a Szovjet-unióhoz
ennek ellenére
a bagdadi kormány igen
éles hangon ítélte cl a
Szovjetunió afganisztáni
invázióját
A CAIITKK— SZÁDAT
TALÁLKOZÓ
Jimmy Carter a Fehér
Házban tartott vacsora ke
retében pohárköszöntöt mon-dott
Anwar Szádat egyip-tomi
elnök látogatása alkal-mából
melynek során jelez-te
hogy „szaván akarja fog-ni"
Mcnaehcm Bcgin izrae-li
miniszterelnököt misze-rint
az 1200000 a Nyugati
Parton és Gaza területen
levö palesztin lakosnak
teljes autonómiát kell
nyújtani:
— „Elképzelhetetlen hogy
ezt az alkalmat elszalasz-szuk- "
— mondotta az El-nök
Szádat válaszában —
„szilárd eltökéltséget" em-legetett
miszerint az ö ré-széről
minden lehetőt meg-tesz
a kérdés rendezésének
érdekében azonban nem
tett említést arról hogy a
palesztin autonómia ügyé-nek
végső tárgyalási határ-napja
vészesen közeledik —
május 26 — továbbá nem
hozta fel az Izrael által
elfoglalt területek jövő sor-sának
kérdését sem
— „Eltökélt szándékom az
hogy küldetésemet betölt-sem
valódi hatalomátru-házásnak
kell a térségben
történnie és új békítési
korszaknak kell beköszön-teni- e
"
Mcnaehcm Bcgin izrae-li
miniszterelnök Szádat tá-vozása
után egy hét múl-va
ugyancsak Washington-ba
látogat
Beavatottá k'- - szerint a
Beginnel való falálkozás so-rán
Carter ajCamp Dávid
egyezmény 1978-ba- n aláirt
egyik passzusát fogja idéz-ni
a palesztin autonómia ü-gy- et
illetően miszerint:
„ az önkormányzati ha-tóság
szervezését a Nyu-gati
Part és Gaza terü-leten
az ott élő nép
szabad választása értel-mében
kell megejteni "
LELEPLEZŐ
NÉPVÁNDORLÁS
KUBÁBÓL
Amióta Fidcl Castro
marxista gerilláival 21 év-vel
ezelőtt lejött a Sicrras
Madrc hegységből hogy el-űzze
Batista tábornokot a-zó- ta
egymillió kubai pol-gár
hagyta el ezt a „kari-bi
paradicsomot"
(folytatás a 2-i- k oldalon)
A Intézet:
A
tanácsokban
is
E jogok közé számítják joggal a lelkiismereti szabadság joga
mellett a vallásszabadság jogát Az egyház nem kér semmifele k-iváltságot
hanem csak elemi jogának tiszteletben tartását" (II Já
nos Pál pápa: Redemptor hominis körlevél 17)
A mai magyar egyházpolitika — nyilván a marxista valláskriti-ka
és a pártpolitika ismeri elvei alapján — az egyházak általában
a vallás szerepét csak a politikai hasznosság elvének szemszögéből
tekinti és értékeli Mivel a vallás a marxista szemében az ember
elidegenedésének egyik formája amelynek a társadalmi átalakulás-sal
cl kell halnia az egyházaknak is csak átmeneti funkciójuk le-het
— szerintük Nem az ember személyi — egyéni és közösségi —
jogainak biztosítása tehát az elsődleges cél hanem a szocializmus
(értsd: a dialektikus és történelmi materializmus a gyökeres ateiz-mus
alapján álló kommunizmus) megvalósítása
A poltikai hasznosság elvének erőltetése: bizonyos szolgálatok állás-foglalások
kierőszakolása káros következményekkel jár az egyházi c-let- ben
Az egyház önértelmezésének zavarához az egyházon belüli
súrlódásokhoz vezet akadályozza annak a küldetésnek teljesítését a-mel- yre
az egyház hivatott: az evangélium hirdetését és a krisztusi
tanúságtételt az adott társadalomban
Az új szerep megélése és a bekapcsolódás a „szocializmus építésé-be"
az állami kényszer és az állandó beavatkozás jegyében törté-nik
Az állam két nagyszámú tisztviselőt egyházi informátort és e-gyüttm- öködöt
foglalkoztató intézményt alított fel melyek az egyhá-zi
élet miden részletére kiterjedő előírással biztosítják az egyházpoli-tikai
cél megvalósulását Az egyik intézményt az Állami Egyházügyi
Hivatal (ÁÉH) amely kormányszerv a másik a belügyminisztérium
politikai rendörségének egyházi ügyekkel foglalkozó részlege Ez az
egyházat „gondozó" két intézmény melyet az együttműködés a r'v
valitás és a megoszlott illetékesség bonyolult hálózata kapcsol ösZ'
sze külön-külö- n országos hálózattal rendelkezik Az országos közpon-tok
egyházmegyék szerint tagoltak a helyi közigazgatási egységek
(megyék és megyei jogú városok) pedig helyi területi központokkal
rendelkeznek A két intézmény munkatársainak magas rangja és nagy
száma önmagában is érzékelteti a beavatkozás nagyságát melyet e-z- ek
az intézmények az egyház életében kiterjedt hatáskörük révén ki-fejtenek
Az egyházi ügyekkel közvetlenül az ÁÉH foglalkozik Hatásköre
személyi és tárgyi Előzetes engedélye szükséges pl ahhoz hogy egy
plébánia hivatali pecsétet készíttethessen vagy azt megváltoztassa
hogy egyházi kiadványokat szentképeket űrlapokat püspöki körleve-leket
kinyomtathassanak Hozzájárulása szükséges a 20000 forintot
(Folytatás a harmadik oldalon)
Sirchich László:
VÉGZETES ÉVEK ÉS A
FELVIDÉKI MEMORANDUM
Az 1941 július 18-á- n LondonbanBc-nc- s
Edvard és Iván Maisky szovjet
nagykövet parafálta előzetes egyemény
nyitánya volt az egész kárpáli térség
sorsát eldöntő elsősorban a magyarság-ra
végzetes 1943 december 12-é- n kö-tött
szovjet — csehszlovák szerződésnek
„Emelem poharam valamennyi új szláv
üdvére Hansúlyozom az össz-szlávság-- ra
" — hangzott cl Sztálin pohárkösz-szöntöj- c
a Krcmlinbcn A másodi vi-lágháború
után a szlávság fejlődésének
új szakasza kezdődik " — válaszol Be-ne- s
Az 1945 márciusában Moszkvába telepü-lő
csehszlovák cxilkormány a szovjet had-erő
árnyékában lép a „felszabadított
csehszlovák haza" földjére Érvénybe lé-pett
a moszkvai egyezmény s a „felsza-badítás
kormányában" a kommunista —
Klement Gottwaldék a kulcsminisztériu-mokat
szállták meg
Rákóczi vezérlő-fejedele- m és északkelet
magyarságának ősi városában Kassán
hirdették meg azt a „kormányprogra-mot"
amely ezeket a végzetes éveket
meghatározta s a Felvidék magyarságá-nak
számára addig elképzelhetetlen meg-alázáso- k
üldözések a teljes egyéni és
kollektív jogfosztottság sorozatát hozta
A cél most már nyíltan: a többnemzeti-ségű
mozaik-állam- ot — erőszakkal —
„nemzeti állammá" alakítani Ennek ér-dekében
a szlovák kommunista Vladi-mír
Clcmentis — kinek magyargyülölete
láyaszQriien:ánegköve5edAJtt4rreíabMdjDesd
ti koalíciós kormány külügyérével Gyön-gyösi
Jánossal a hírhedt „lakosságcsere-gyezményt"
megkötő későbbi külügymi-niszter
Gustav Husák a jelenlegi köztár-asági
elnök a CSKP főtitkára Vilo Si-ro- ky
Dániel Okáli Laco Novomesky s a
készséggel csatlakozó szlovák polgári kol-laboráns- ok
Jozcf Leltrich Mikulás Fer-jenci- k
Stcfan Osusky vették kezükbe a
„magyar kérdés" megoldását Kiemelen-dő
hogy Prága és a szlovák kommunis-á-k
és kollaboránsok között a felvidéki
öslakó magyarság kezelését illetően tclj-je- s
összhang uralkodott
Megkezdődött a magyar nép elleni
könyörtelen hadjárat !
A másodízben is csehszlovák impéri-um
alá kényszerített felvidéki magyarság
kegyetlen sorsát Fábry Zoltán a „Stószi
délelőttök" c tanulmánykötetében elő
ször közölhetett „A vádlott megszólal"
a cseh és szlovák értelmiség címére inté
zett 1946-o-s vád- - és védiratában rögzíti
A régi felvidéki protestáns pap- - és írás
tudó családból származó első világhábo
rús rokkant hadnagy neves közíró élet
művének legdrámaibb olvasmánya a me-morandum
amelyet — jellemzően — ak-kor
egyetlen cseh szlovák címzett sem
méltatott válaszra!
„A vádlott megszólal" tartalmávaler-kölcs- i
súlyával eme magyarirló sötét
korszakra jellemző sorsával múltunk e-gy- ik
legdrámaibb dokumentuma
Fábry Zoltán egymaga rohan neki az al-szabad- ult
pokolnak „ vádak vádja: a
magyarságom Magyar vagyok tehát bű-nös
vagyok nyelvem mely az embe-ri
hang egyik legcsodálatosabb hangsze-re
volt súlyos kihágási objektummá szür-kült
a legyőzöttek csoportjába tarto-rom
újra: magyar vagyok A legmélyebb
'megalázottság fokáról nyelvfosztottan s
szóbénítottan kiáltok hozzátok szabad
emberek egyetlenegy ember egy gettó-iot- t
kisebbség egy elnémított nyelv ne
vében minden törvényes vagy különleges
megbízatás nélkül szobám négy falából
kiindulva a magam bőrére és felelőssé
gére és mégis az összességet képviselő-én
mert aki itt szót kér: író szlovensz-kó- i
magyar iró Uj némaságba zuhan-tam
és nem egyedül: egy szenvedő kö-zösség
részese lettem Egy Istentől min-denkitől
elhagyott kisebbség fásult —
dermedten várja a végzetet néma é
mozdulatlan mint egy halott A gyerek
is halott: nyolcvanezer magyar gyerek né-maság- ál
gyomverte udvarú üres iskolák
keretezik Ez a kísérteties némaság ez
a gyerekszemekben kezdődő hullafoltos
mozdulatlanság mozdít meg engem Va-lakinek
szólnia kell !"
„Sülyedünk mert ártatlanok vagyunk! I-gaz-ságol!"
1946 júniusában — rejlett úton — juttat-ja
cl Budapestre Szalatnai Rezső „Kiált-vány
a világhoz" c vádiratál Ezt iw
alig ismert további kordokumentumot s
majd negyedszázados késéssel az átme-neti
enyhülés során Szalatnai „Kisebb-ségben
és Igazságban" c tanulmánykö-tetében
publikálhatta a pozsonyi Ma-dách
nemzetiségi könyvkiadó Jellemzően
alig néhány héttel megjelenése után k-ivonták
úgy a magyar mind a szlováki-ai
könyvpiacról " A csehszlovákiai ma-gyarság
a védtelen ember kiáltó szavával
fordul a világ minden tája felé segítsé-get
és igazságot kér sorsának olyan for-dulatában
midőn nyomorult jogtalanság
és üldözöttség kellős közepén édes anya-nyelvétől
nemzetiségétől akarják meg-fosztani
Félelmetes érzés különös
európai helyzet: Bűnhődni immár az a-nyan- yelv
miatt is Magyarnak lenni
a mi számunkra annyi mint tökéletes
embernek lenni a szentek és költök nem-zetében
élni és dolgozni!"
Az európai nemzetiségek történetében a
példátlan hírhedt „kassai kormányprog-raméról
a bencsi elnöki és az akkori
Szlovák Nemzeti Tanács dekrétumaival
elrendelt magyarüldözésröl deportálásról
kiűzésről ingó- - és ingatlan vagyonelkob-zásról
a „reszlovakizációról" a Felvidék
magyarságának tragédiájáról váltig írtunk
szóltunk Évtizede először az elmúlt
Javaszon másodízben publikáltam: ?tBcl-- t
vederc-tö- l Kassáig — A felvidéki magyar-ság
útja az első bécsi döntéstől a ko-sick- y"
programig" c tanulmányomat A-k- ik
netán a hatásaiban váltig ma is
munkáló gyötrelmes múlt felidézését „idő-szerűtlennek"
vélték a ma is nemzetisé-gi
sorban élő kitűnő bútor dr Janics
Kálmánnak „A hontalanság évei — A
szlovákiai magyar kisebbség a második
világháború után 1945-1948- " c az Eu-rópai
Protestáns Magyar Szabadegyetem
példa adó gondozásában megjelent pom-pás
dokumentációs kötetét tanulmányoz-zák
Az Illyés Gyual-- i megrendítő előszó
szerint: „óriási munka betetőzése Janics
Kálmán müve S ugyanakkor saját szel-lemi
eleiünkben is átirányító vállalkozás
Hogy a magyar anyanyelvüség minden te-rületéről
hasonló helyzetfölmérést kapjon
a világ — lelkiismerete !"
„Jogunk magyarnak lenni!" — hang-zik
az un prágai tavasz idején l'JGÍS-ba- n
a Felvidéki Magyar Káté Ebben a ma
már történelmi summázásban a felvidéki
öslakó magyarság nemzeti jogait rögzíti a
„másod- - és harmadvirágzás"bálor bölcs
és mcsszenézö nemzedéke Csak „villám-fénynél"
mutatunk rá a Káté néhány
alapvető tételére Az önigazgatás önkife-jezés
jogának megfogalmazása úttörő je-lentőségű
az európai nemzetiségek törté-netében
„A nyelv elvesztését nem pótol-ja
semmi! Az anyanyelvi oktatás lehető-ségeinek
bővítése a nyelvi egyenjogúság
teljes megvalósítása olyan alapvető köve-telmények
amelyeket az igazi nemzetisé-gi
egyenjogúsítás elve kényszerít reánk —
visszavonhatatlanul Egyszer és minden-korra
szakítani kell azzal az egyeduralmi
ábránddal hogy a nemzettől idegen ele-meket
be kell olvasztani a többségbe
El kell tehát ismerni a nemzeti sajátossá-gok
birtoklásának elidegeníthetetlen jo-gát
A nemzeti lét és önkifejezés elen-gedhetetlen
feltétele az önrendelkezés és
az önigazgatás elvének elismerése gya-korlatának
megadása " — így a felvidé-ki
magyarság változatlanul különös figyel-met
érdemlő új és korszerű koncepciókat
megfogalmazó bátor máig feledhetetlen ál-lásfoglalása
a diibccki-cr- a idején
z azl követő Gustav llusák-- i reszlalini-záci- ó
során azonban újból megindult a
magyarellenes hadjárat!
Illyés Gyula állapítja meg: a ma-gyarság
anyanyelve körülbelül fél évszá-zada
izzóan sütő gyűlölet pánijában él"
A folyvást fokozódó nyomát a nyílt el-nemzetle-nitő
törekvéseket megdöbbentő-en
bizonyítja a „Csehszlovák Szocialista
Köztársaság magyar nemzetiségének jo- -
— folytatás a negyedik oldalon —