000118 |
Previous | 4 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
4 oldal
Bobula Ida:
A szumir-muf&y-mr rokonság
A Kimball Romne)' a kali-forniai
Stanford University
tanára 1953-ba- n az Amerikai
Antropológiai Egyesület köz-gyűlésén
felvetette a kérdést
Éogy mikor vehető két nép-csoport
közös származása bi-zonyítottnak?
Fejtegetései
során arra a következtetésre
jutott hogy ha a két csoport
fizikailag embertanilag ha-sonló
és a nyelvrokonság ki-mutatható
a két nyelv szer-kezete
és a két szókincs meg-felelései
alapján akkor kevés
antropológus fog kételkedni
a rokonságban Ha pedig fon-tos
kultúrvonások is egyez
nek — pl mindkét csoport
íóJdmívelő — akkor a közös
eredet tétele még sokkal erő-sebb- é
válik
Romney megállapításai
előtt két évvel jelent meg
umerian Affiliations a plea
for reconsideration" című
munkám melyben a szumir-magy- ar
rokonság ügyében
perújítást kértem Ebben az
írásomban először is felsorol-tam
a szumir képekről szob
rokról s egyéb ásatási anyag-ból
ismeretes fizikai jellegze-tességeket
és kimutattam
hogy ezek mind előfordulnak
azokban az embercsoportok
ban melyek a jelenlegi ma-gyarság
alkotó elemei Má-sodszor
elővettem és felsorol-tam
azokat a nyelvtani mun-kákat
amelyekben Opperttöl
és Lenormanttól kezdve Var-ga
Zsigmondig különböző tu-dósok
bemutatták a szumir
nyelvszerkezet egyezéseit
ural-altá- ji és közelebbről finn-Ug- or
nyelvekével de különö-sen
a magyar nyelvtani
anyaggal Mikor Varga pro-cesszor
a szumir és az ural-altá- ji
nyelvek közötti rokon-ság
elismerését kérte a Ma-gyar
Tudományos Akadémiá-tól
az Akadémia ezt azzal az
indokolással tagadta meg
hogy a nyelvtani egyezések
még nem döntik el a kérdést
ha a rokonságot ezen kívül
elég nagy szótári anyag nem
bizonyitja
i Az ismert szumir szavak
kb 4000 A magyar nyelvben
kb 2000 olyan szó van mely-nek
megfelelője illetőleg őse
ékírásos szumir szövegből ki-mutatható
Ezek nagyrésze a
kél nyelv alaprétegéből való
Magától értetődik hogy
néhány szó véletlen egyezése
vagy megfelelése még nem
jelent nyelvrokonságot Am
ha a szótári anyagnak már 5
százaléka egyezik különösen
ha ezek az alapfogalmak sza-vai
akkor jóhiszeműen nem
jehet elzárkózni a nyelvrokon-ság
feltételezésétől
? Mindezek alapján merem
állítani hogy eleget tettem
Romney professzor feltételei-nek
és hogy 1951-be- n pontot
tettem sok derék ember év-százados
munkája után és
azoknak áldozatos eredmé
nyeit elismerve s a magaméi-val
kiegészítve bebizonyítot-tam
a szumir —magyar rokon-ság
tételét
Ha már most azt kérdezik
tőlem hogy ezek szerint —
ugye — általánosan el van
ismerve a szumir —magyar
rokonság tétele? — erre csak
azt felelhetem hogy — sajnos
— szó sincs róla A tudomány
történelében szinte törvény-szerű
az a jelenség hogy fon-tos
új eredményeket a céhbe-l- i
tudósok hideg ellenszenvvel
fogadnak és (lehetőleg az
újító haláláig) ignorálnak
Talán jobban meg tudom
értetni ezt egy konkrét pél
dával mondjuk a francia De
Perthes történetével Ez a ré
gi arisztokrata családból szár-mazott
vámhivatalnok tíz
éven át járta a gazdag folyó-partokat
a francia határon és
hatalmas gyűjteményt sze-dett
össze a régi kőkorszak
fegyvereiből 1838-ba- n elő-adást
tartott egy tudományos
társaságban bizonyítva hogy
éltek emberek sokkal régeb-ben
is mint négyezer eszten-dővel
Kr előtt Ez az évszám
ugyanis az akkori tudomány
szerint a 'világ teremtésének
dátuma volt De Perthest ki
nevették Második előadását
az Akadémia előtt tartotta —
azt egyhangúan és haragosan
elutasították öt köteles mun-káját
agyonhallgatták De
Perthes írja:
„Hatalmasabb fegyvert
használtak ellenem az ellen-vetésnél
a kritikánál a sza-tíránál
vagy az üldözésnél: a
megvetés fegyverét Nem cá-folták
adataimat nem bajlód-tak
ezzel Ignorálták őket"
Egy újabb háromkötetes
mű és külföldi sikerek után
kapott valamelyes hazai elis-merést
is De rövid ideig tar-tott
a dicsőség Kiderült
hogy De Perthes bérmunká
sai vérszemet kaptak a nye-részkedés
lehttőségétőj s ha-misítványokat
bocsátottak for
galomba Országos botrány
után kiderült hogy az agg
mester ebben ártatlan de a
meghurcoltatás és a csalódás
úgy megtörték hogy vissza-vonult
a kutatástól Ilyen
árat kellett adni azért hogy
utat mutatott az emberiség-nek
az ősemberkutatás terén
Az igazság végül kiderül és
az utókor türelmetlen un-dorral
söpri le asztaláról a
hitvány gáncsoskodók emlé
két akik az igaz embert a
maga idejében gúnnyal vagy
lelketlen
_
váddal illették
Azok helyükre kerülnek a
történelem szemétkosarában
s a szenny amit a náluk job-bakra
szórtak őket temeti
el Az emberiség pedig halad
tovább
Mit tehet ilyen körülmé-nyek
között a becsületes lai
kus? Igyekezzék tájékozódni
és mikor lármát hall a fóru--
FIGYELTE KÖNYVOSZTÁLYUNK fflRDETÉSEIT
LAPUNK KÖNYVOSZTÁLYÁN KAPHATOK:
Babits Mihály: Hatholdas rózsakert $050
Bartha Kálmán: Trianoni átok Versek __ $150
Csaba István: Az elsüllyesztett háború $150
Csighy Sándor: Hangok a romok alól $200
Csighy Sándor: Mozaik kockák $150
Fáy Ferenc: Az irást egyszer megtalállak S150
Fáy Ferenc: Törlesztő ének $200
Füry Lajos: Árva Magyar János $180
Gbyczy Zsuzsanna: A város $300
Kenései F László: Járhatatlan utakon $200
Kenneth Claire: Holdfény Hawaiiban $280
Kerecseny János: A Világmegváltó Eszme I—H $550
Kisjókai Erzsébet: A gyertyáknak égni kell $120
Kisjókai Erzsébet: Esti zsolozsma „ $060
Kiskókai Erzsébet: Fénykép Album $060
Kisjókai Erzsébet Lázadás $200
Kisjókai Erzsébet: Tulipántos láda $060
-- Kisjókai Erzsébet: Ének Stuart Máriáról $080
Kostva Sándor: Édes anvnnvplvíini-- i nn
Dr L Nádassv: Hotel CanaHa i on
Orbán Frigyes: Görbe Tükör $100 xr raaanyi viKton Vérbulcsu „ sn sn
M Saint Clair Ella néni meséi Sl 00
Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán $050
Székely Molnár Imre: Hallod-- e Zsófi? $300
Szilvássy L: Mesék a bryanszki erdőből l $200
Szilvássy L: Mesék a bryanszki erdőből IL $300
Wass Albert Tizenhárom almafa „ $240
Zilahi Farnos Észten Zeng még a dal $100
Könyvosztályunk beszerez bármilyen magyar könyvet
Minden könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk
Utánvéttel könyveket nem szállítunk
mon nézze meg hogy ki lár-mázik
és miért? Lelketlen
szélhámos aki aprópénzt
akar hamisított kőbaltáért?
Aki túl akarja kiabálni azt
aki ragaszkodik á valóság-hoz?
Vagy elmebajos aki
feltűnést akar keresni?
Vagy áruló aki valamilyen
taktikával alá akarja ásni a
szumir — magyar rokonság
tételének hitelét? Az ilyenek
Inem aprópénzért dolgoznak
hanem a magyarság ellensé-geinek
nehéz júdáspénzéárt
Az ígazszandeku magyar
óvakodjék mindkét fajtától és
keresse meg azokat akikről
tudja hogy nem irigykednek
sem nem gyűlölködnek sem
lelküket el nem adták Aki
keresi a szumir — magyar ro-konság
bizonyítékait elolvas-hatja
a Sumerian AffUiationst
valamelyik nagy könyvtárban
Megnézheti saját szemével a
nagy múzeumok gyűjtemé-nyeiben
a szumir szobrokat
és ítélhet józan esze szerint
Aztán pedig ne hagyja magát
eltántorítani attól a meggyő-ződéstől
hogy a szumirok
a magyarság ősei voltak mert
ez a tétel igaz és a magyarság
szempontjából hasznos A lár-más
kontárok késleltetik a
csendes és kitartó hívek elő-segítik
annak idejét hogy a
világ elismerje a szumir —
magyar rokonságot
A szumir nyelvvel kapcso-latban
a kontárkodás vesze-delmes
De ha akad a magyar
fiatalok között olyan aki rá-szánja
az életét a szumir—
magyar kutatásra és hajlandó
arra nehéz sok éves tanulmá-nyokkal
felkészülni azt meg
fogja áldani az Úristen
Uj tavaszi és nyári kalap
minden divatos hölgynek
leghőbb vágya és kívánsá-ga
Felső képünk az Eliza-bet- h
szalon szcleskarimájú
fehér szalmakalapját mu-latja
be míg alsó képünk a
newyorki John szalon
sombrero modelljét tárja
elénk rózsaszínű szalmá-ból
zöld szalaggal
rfNV"VíVVN1
Wass Albert:
(Harmincegyedik folytatás)
Valaki melléje lépett és megfogta a kar-ját
Egy ijedt kis hangocska súgta: „Tör-tént
valami ?" Mintha akkor nyitotta
volna ki a szemét úgy nézett körül Éle-sen
tisztán látott mindent Az utcán állt
Az ismerős utcán Mellette egy asszony
Persze Regina A vízbefúlók mozdulatával
markolta meg az asszony kezét és beleka-paszkodott
„Jöjjön" lihegte „jöjjön Itt ret-tenetes"
Szinte futott vele A taxi még ott
várt a sarkon „Park hotel" mondta és a
fogai hangosan összekoccanlak a szavak-nál
'Reszketett „Az Istenért mi történt?"
kérdezte az asszony és rémült szemekkel
kutatta az arcát Ránézett „Meghalt"
hörögte „érti? Nincs többé Meghalt" És
az arca borzalmas volt Sápadt és borzal-mas
A szálloda előtt gépiesen fizette ki a
kocsit Az asszony búcsúzni akart „Nem"
mondta a festő és didergett „ne hagyjon
magamra " Szorosan fogta a kezét úgy
vitte föl az emeletre Szinte menekült ve-le
A szobaajtót még betette maga mögött
aztán nekidőlt a hátával mint aki utolsó
erejéből is kifogyott és üveges merev sze-mekkel
nézett a megrettent asszonyra Né-hány
pillantig így állt mozdulatlanul az-tán
meg-megrándu- ló ajkai szavakat formál-tak
és dadogva lökték bp!e a csöndbe:
„Meghalt érti? Elrothadt a húsa
Megették a férgt k a szemét az aj-kait
érti? Nincs többé nincs"
Aztán hirtelen megvonaglott az egész ha-talmas
test és mint egy szörnyű megkín-zott
állati üvöltés úgy szakadt föl belőle a
zokogás
Regina az egész éjszakát ott töltötte
mellette Ez volt életének a nagy éjszakája
Régi kislány-álmaina- k megvalósulása szűk
kis hétköznapi asszonysorsának beteljesü-lése
Simogathatta a haját lecsókolhatta a
könnyeit hozzá simulhatott vigasztaló sza-vakat
suttoghatott a fülébe Testét-lelk- ét
odaadta volna de érezte hogy ennek a cso-dálatos
nagy furcsa embernek egyik sem
kell így hát csak a szivét adhatta kis pu-ha
alázatos szívét
Levetkőztette ágyba fektette dunyhák-ha- l
takarta be vacogó testét és virrasztott
meKette szelíd szomorú hűséggel Reggel
felé az idegláz megszűnt és Kazimir mély
álomba merült Mikor fölébredt dél volt
már szinte Körülnézett és első pillanat-ban
nem tudta hogy hol van Aztán lassan
eszébe jutott minden A Rosengasse az
öregember a karosszékben Éva Sokáig
feküdt úgy mozdulatlanul hanyatt és gon-dolkodott
Aztán hirtelen eszébe jutott
hogy valaki volt még a szobában egy kis
szürke asszonyka Regina persze Körülné-zett
de a szoba üres volt Érdekes gon
dolta itthagyott Persze ura van Géplaka-tos
És három gyermeke S az ura keveset
keres mert beteg
Megfürdött megborotválkozott és felöl-tözött
Lement az étterembe és jó étvágy-gy-al
sokat evett Utána taxiba ült és volt
lakásához hajtatott a Klempnerstrassera
Reginát kereste A házban nem ismerte
senki Végül akadt egy öregasszony a
szomszédban aki tudott arról hogy való-ban
élt ott a házban sok évvel azelőtt egy
leány akit Reginának hívtak de férjhez
meni egy géplakatoshoz Tudta a géplaka--
SZIGLIGETI
KEZEMBEN volt egy szer-ződése
a múlt század harmin-cas
éveinek végéről az újon-nan
épült Nemzeti Színház
első esztendeiből A huszon-egynéhány
éves süvölvény
színésznek nevetségesen kicsi
évi gázsiért — annyiért
mintha ma azt mondanánk
évi tizenhat —húszezer fo-rintért
— évente két külföldi
darabot kellett fordítania egy
eredetit írnia persze színészi
ügyelői dramaturgi napi
munkáján kívül De ebből az
összegből is apránként — öt- -
tíz rhénusi forintonként —
vissza kellett volna fizetnie a
színháznak tekintélyes sum-mát
ha a legcsekélyebb fe-gyelmezetlenséget
elköveti
Zord kikötések fegyelmi sza-bályok
egészítik ki ugyanis a
szerződést — eredeti példá-nya
ma a Színháztörténeti Mú-zeum
tulajdona — s még a
legenyhébb mulasztás mond
juk a próbáról való elkésés
is egy-két-háro- m forintos bír-ságolással
járt Nem beszélve
arról mivel sújtották volna
ha „részegségen kapatik"
vagy „felesel a rendezővel"
De sem elkésni sem része-geskedni
nem volt ideje ír-nia
kellett játszania idegen
darabokat olvasnia — később
a Nemzeti Színházat igazgat
nia iH8-Da- n oekovetkezett
PI
tos nevét is és azt hogy hol volt a laká-suk
Kazimir följegyezte a nevet és a címet
visszahajtatott a szállodába összecsoma-golta
a holmiját és még aznap elhagyta
Bécset Másnap párizsi bankja útján át-utaltatott
egy hatalmas összeget Regina
Müller asszony címére Wien Gaensestieg
24 Egy hét múlva az egész ügyre nem em-lékezett
többé Nyugtalan hirek keringtek
mindenütt az emberek háborúról beszél-tek
Néhány napot Párizsban töltött aztán
visszatért Vársóba Az anyja virággal várta
a repülőtéren Ugy borultak egymás nyaká-ba
mint a szerelmesek akik évek óta nem
találkoztak Néhány hétre rá kitört a hábo
rú és a németek az oroszokkal együtt ket-téosztották
Lengyelországot
Az első zűrzavaros napokat ott vészelték
át a lakásban Beatrice kissé gyöngélke-dett
és Kazimir egész nap az ágya mellett
ült felolvasott neki vagy elbeszélgetett
vele vagy csak éppen ott ült és kinézett
az ablakon Az utcákon lövöldöztek német
páncélosok dübörögtek át és a házakban
civilbe öltözött lengyei tisztek bujkáltak
Egy német őrnagyot szállásoltak be hoz-zájuk
Száraz sovány ember volt az őr-nagy
szögletes és pattogó hangú Első perc-től
kezdve éreztelte mindenkivel hogy őr
német a megszálló az úr Az első két hét-ben
nem volt vele különösebb baj Kitértek
előle apró komiszkodásait igyekeztek nem
észrevenni A harmadik héten benyitott
Kazimirhoz a műterembe Nem kopogott
csak benyitott Kazimir a pamlagon hevert
és olvasott A német megállt a műterem
közepén és szemei végigjárták a falakat
„Egész rendes dolgok" mondta keményen
és katonásan „mi németek mindenkinél
jobban értünk a művészetekhez ezért kü-lönös
kitüntetésnek veheti amit mondok
Hallottam hogy ön portrékat is fest Igaz?"
„Igaz" felelte Kazimir anélkül hogy letet-te
volna kezéből a könyvet „Akkor fessen
le engem Mikor kezd neki?" Kazimir föl-nézett
a regényéből megnézte jól az őrna-gyot
tetőtől talpig „Magát nem festem le"
állapította meg nyugodtan A német meg-ütközve
meredt rá „Nem? Miért nem?"
„Mert én csak olyan modellt festek aki
nekem rokonszenves?" Az őrnagy hangja
fenyegető volt de Kazimirt legkevésbé
sem izgatta ez „Nem" felelte nyugodtan
szinte közömbösen „az olyan ember aki
nem kopog az ajtómon és nem köszön ami-kor
belép a szobámba már elvből sem le-het
rokonszenves Az olyan okosan teszi
ha kimegy újra magától mielőtt kidobom"
Kazimirt másnap letartóztatták összeeskü-vésben
való részvétel címén
A börtönben csupa előkelő lengyel urak-kal
került össze akiknek minden bűnük az
volt hogy jó lengyel hazafiak maradtak ak-kor
is amikor Lengyelország már meg-szűnt
Beatrice asszony mindent elkövetett
fia kiszabadítása érdekében Még az ágy-ból
is kikelt bár öreg háziorvosa a legszi-gorúbban
eltiltotta ettől és kihallgatást
kért a parancsnokló tábornoktól Órákhosz-sz-at
várakoztatták más asszonyokkal együtt
a hideg kaszárnyafolyosón de a kihallga-tást
mégsem' kapta meg Kapott helyette
egy kétoldali tüdőgyulladást mely ágyhoz
szögezte megint Néhány nap mulya komp
halálig A rendezővel pedig
nem „feleselhetett" mert rö-videsen
maga is rendező lett
Legfeljebb önmagával vitáz-hatott
mert mint ránk ma-radt
dolgozatai elmélkedő
írásai tanúsítják kereste a
természetesebb a valósághoz
közelebb álló a modernebb
színjátszás és rendezés útjait
Fegyelmezetlenséget hát éle-tében
talán ha egyet követett
el: amikor Szathmáry József
nemesi származású ifjú mér-nökből
húszéves fejjel 1834-be- n
hirtelen Szigligeti Edu
árd bizonytalan sorsú kétes
társadalmi rangú színésszé
lett romantikus nevével
együtt romantikus hivatást
választva szakított a szülői
ház és egy bidermejerbe üle-pedő
kispolgári társadalom
rendjével
EBBŐL a fegyelmezetlen-ségből
nőtt ki egy fegyelme-zett
rendezett szakadatlanul
dolgozó művész-ír- ó életpálya
egy szinte Lope de Vega-- i ter- -
mékenységű életmű: szomorú- -
játékok vígjátékok népszín
művek hosszú száznál is hosz-szabb- ra
nyúló sora köztük
olyan mint a Liliomfi ebből
nőtt ki az a nagy felelősség
mint vezetni a Nemzeti Szín-házat
forradalmat szabadság-harcot
követő kétségbeesett
és nagy tapintatot nagy hű-séget
követelő időkben
CTZ)" KSITODrHACYARSSS
Mit tett majdnem egy fél
évszázadon át Szigligeti a ma-gyar
játékszínéri? Közönséget
szerzett neki azokbói a társa-dalmi
rétegekből amelyek
sem annyira öntudatosak nem
voltak hogy a nemzeti érzés
előbb lelkesedésből utóbb
dacból vitte volna a ma-gyar
színpadi szó oltáraihoz
sem annyira mű"eltek nem
voltak hogy a színházban szó-rakozáson
kívül mást is ke-restek
volna Megteremtette
német alapon francia drama-turgiai
ojtással azt a nemzeti
repertoárt amely volt olyan
szórakoztató hogy vonzotta a
gondolattalanokat és volt
olyan magyar hogy cseppen-kin- t
adott nekik nemzeti gon- -
dolkodnivalót és lassú szívós
hatású ébresztőt Ugyanakkor
volt ez a nemzeti repertoár
olyan ravaszul tapintatos is
hogy nem hívta ki egy el--
nemzetlenítő szándékú cenzú-ra
haragját sem De ha sem-mi
mást Szigligeti nem tett
volna a magyar játékszínért
mint azt hogy olyan Nemzeti
Színházat hagyott örökül
melyre azonmód ráépülhetett
a nagy Paulay-korsza- k — kül
detését a magyar színházi mű
velődés területén akkor is
teljesítette volna
FEGYELEMBEN ébren töl-tött
el egy fél évszázadot És
ez nemcsak üres szókép szó-noki
fordulat Gyerekkorom
egyes időszakait az ő egykori
íróasztala előtt töltöltem —
likációk állottak be és rövid agónia után
meghalt
Kazimirnek egy lizenkétéves lengyel su-hanc
súgta meg az anyja halálát a rakodó-pályaudvar
sínéi között Ott dolgoztak a
többi foglyokkal együtt Az volt a felada-tuk
hogy összelapátolják és eltalicskázzák
azt a bűzlő emberi trágyát amit a veszteg-lő
német katonavonatok hagytak ott ma-guk
után Kazimir éppen egy ilyen talics-k- át
tolt végig a sinek között amikor a kis
suhanc elsündörgött mellette és odasúg
ta: „Lubovszki úr azt izenik magának
hogy az anyja meghalt " Kazimir meg-torpant
„Mit mondasz?" „Az anyja meg-halt
tegnap egy doktor üzeni a ne-vét
elfelejtettem " „Mit állsz ott! Tilos
a beszéd!" ordított a sínek végéből az őr
„Mozgás tovább!" A gyerek elszaladt Ka-zimir
mozdulatlanul állt villámsujtottan
„Hé ember mi lesz ott!' ordított újra az
őr Fogd a talicskát te lengyel"
De Kazimir nem fogta meg a talicskát
hanem nehéz ólmos léptekkel ehndult az
őr felé „Mi a bajod?" kérdezte az gorom-bán
amikor odaért hozzá „Meghalt az
anyám" mondta tompán a festő „meghalt"
Valami olyan mérhetetlen sötét fájdalom
volt a hangjában hogy az őr megdöbbent
tőle és lehajtotta a fejét „Az baj" mondta
halkan „öreg volt már? Beteg?" „Meghalt"
ismetelte a festő „meghalt Az anyám" „És
te?" kérdezte egy idő múlva a német „el
akarsz menni a ravatalához?" „Igen" „Az
nehéz Az nagyon nehéz" Szótlanul álltak
szemben egymással „Akkor lőjjön agyon"
mondta Kazimir lassan és a szemében ke-serű
elszántság sötétlett „lőjjön agyon de
én akkor is elmegyek " „Ide figyelj"
súgta az őr és óvatosan körülnézett „ha
ott a vagonok között el tudsz tűnni de
a felelősség a tied és este számoláskor
itt kell légy megint "
Aztán ott állt a ravatal mellett A gyer-tyák
égtek s Beatrice — finom kis fehér-hajú
dáma — aludt szelíden még talán
mosolygott is néha úgy tűnt Virág nem
volt semmi csak két zöld fenyőkoszorú
Egy az öreg orvostól egy az örek ko-morná- tól
Kazimir ott állt az anyja fejénél
úgy ahogy a munkábó] elszökött piszkos
ruhában rossz szagú cipőben állt és nézte
a kicsi alvó mamikát és egyetlen tompa
sajgás volt benne" minden És arra gon-dolt:
meg kellene most halni vele együtt
vele együtt
Valaki egy széket tolt oda és leült a
székre És arra gondolt: le kellene festeni
mamikát És arra gondolt: lefestettem az
életben száz és száz asszonyt de mamikát
soha Miért? Miért hogy éppen 'a legkedve-sebbet
a legszebbet nem? Miért? Az em-ber
annyi mindenre gondol az életben
csak arra nem ami fontos Az ember ké-peket
fest mindenről mindenkiről csak
éppen arról nem aki a legtöbb aki a leg
fontosabb aki a legszebb Miért?
Átszaladt a műterembe behozott áll-ványt
festéket mindent Áz állványt oda
vitte közel egészen közel a mamika fejé-hez
A ravatal lábánál égő két gyertyát
maga mögé állította és festeni kezdett
Hogy mennyi ideig dolgozott a képen nem
tudta Néha nyílott az ajtó valaki halkan
bejött aztán 'kiment megint Egyszerre
ÍS64 maré 2f
őket
ma Ttgyancsak a Színháztörté
neti Múzeum tulajdona Feke-tére
pácolt fenyőfa-íróaszt- al
volt íróasztal? Egyszerű áll-vány
mint egy karmesteri
pult Állva írt akár egy tör-vényszéki
vagy adóhivatali
segédtisztviselő Állva írta
száznál több színpadi művét
dramaturgiai dolgozatait rendező-
-példányait Állva írt
mint a kódex-író- k mint a
szerzetesek Ma százötvenedik
születése napián ez a hosszú
ácsorgás is megérdemel egy
pillantást afelé a magyar drá-maíró
felé aki állva tudta vé-gigszágul-dani
az életét és a
magyar játékszín nehezen
születő nehezen nevelkedő
első korszakát
M B
Készül &r
Stratford an Avon
Stratford an Avon Shakes-peare
szülővárosa szabályos
olimpiai faluvá válik április
23-r- a a nagy angol költő ha-lálának
400 évfordulójára
rendezett ünnepségek megnyit-ó-
napjára A városka
16000 lakója törpe kisebb-ségben
lesz az odalátogató
mintegy negyedmillió külföl-di
érdeklődővel szemben A
megnyitó napján York érse-ke
ünnepi istentiszteletet ce
lebrál Az ünnepségek lebo
nyolítására Shakespeare szü
lőháza mellett Nemzetközi
Központot is létesítenek
csak készen volt a kép Mamika ott feküdt
piros rózsák között bársonyos pillájú le-hunyt
szemekkel csillogó fekete hajjal
fiatalon csodálatos fiatalon szép szelíd
mosolyával ívelt ajka körül és aludt A ré-gi
mamika az emlékek örökfiatal mamiká-j- a
Halált játszott mosolygott aludt De
csak játék volt az egész semmi egyéb csak
játék
Ezt a képet később egy német ezredes
találta meg az üresen maradt Lubovszki-- "
házban és hadizsákmányként Hamburgba
vitte Onnan öt év múlva egy angol száza-dos
ugyancsak hadizsákmányként tovább
vitte Liverpoolba Később egy műgyűjtő
vette meg árverésen négyezer fontsler-lingé- rt
De erről már Lubovszki Kazimir
mind nem -- tudott
öt a temetésen fogták el másnap Hat
géppisztolyos katonát küldtek ki érte egy
altiszt vezetése alatt Az altiszt akkor ér-kezett
amikor a koporsót leengedték a gö-dörbe
Megállította az embereit tisztelgett
a koporsó előtt és várt Megvárta amíg
Kazimir lehullatta a tátongó fekete mély-ségbe
az első fagyott göröngyöt Akkor
mögéje lépett és megérintette a karját
Jöjjön Jobb ha most eljön" Kazimir
ránézett Meredten nézte egy ideig a né-met
altiszt sápadt sovány arcát aztán
tompán megkérdezte: „Ugye ő már
nincs itt? Ez csak egy koporsó ugye?"
Az altiszt nyelt egyet aztán bólintott
„Nem" mondta halkan „ő nincs itt Nem
marad ittegycdül a földben Az anyák ve-lünk
jönnek akárhová megyünk Én tu-dom
Az én anyám is meghalt" Kazimir
még egyszer lenézett a szürke gödörbe
szeme végigfutott a temetőn a hólepte sí-rokon
a mozdulatlan fenyőkön aztán só-hajtott
megfordult és szó nélkül megindult
a katonák között A pap a sír fejénél ösz-szetet- te
a kezeit fölnézett az égre és úgy
mondta: „Uram Te ezt nem akarhatod"
És mégis úgy történt minden továbbra is
ahogy a pap szerint Isten nem akarhatta
Lubovszki Kazimirt elítélték szökés
miatt Hogy azelőtt még nem is volt elítél-ve
semmiért csak éppen fogva tartották
az nem érdekelte a MdbíróRt Tíz napi
éhcztetéssel egybekötött magánzárkát ka-pott
utána sok más lengyellel együtt mar-havagón- ba
rakták és elindították Németor-szág
felé
A határállomáson kiáltották a nevét Az
állomásfőnök belső szobájában egy fiatal
hadnagy várta rózsásarcú kékszemű gye-rek
„ön Lubovszki a festő?" „Igen" A
hadnagy tiszta gyerekszeme borzadva néz-te
végig a szakállas toprongyos embert
„Borzasztó" mondta és megrázta a fejét
„Tessék helyet foglalni Parancsol egy ci-garettát
?" Aztán elmondta hogy az át-vételi
listánál bukkant rá véletlenül a ne-vére
Hogy ő is festő Münchenben tanult
később átment Párizsba is ott gyakran
volt alkalma gyönyörködni a Lubovszkl-festményekbe- n
Különösen a „Shylock le-győzi
Párizst" című kompozíciója volt
nagy hatással reá Búcsúzásnál azt mond-ta:
Megpróbálok tenni valamit Egy kis
parasztudvara van anyámnak Bajoror-szágban
talán sikerülni fog hogy oda
utalják ki
(Folytatjuk)
Object Description
| Rating | |
| Title | Kanadai Magyarsag, March 21, 1964 |
| Language | hu |
| Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
| Date | 1964-03-21 |
| Type | application/pdf |
| Format | text |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| Identifier | Kanad000273 |
Description
| Title | 000118 |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| OCR text | 4 oldal Bobula Ida: A szumir-muf&y-mr rokonság A Kimball Romne)' a kali-forniai Stanford University tanára 1953-ba- n az Amerikai Antropológiai Egyesület köz-gyűlésén felvetette a kérdést Éogy mikor vehető két nép-csoport közös származása bi-zonyítottnak? Fejtegetései során arra a következtetésre jutott hogy ha a két csoport fizikailag embertanilag ha-sonló és a nyelvrokonság ki-mutatható a két nyelv szer-kezete és a két szókincs meg-felelései alapján akkor kevés antropológus fog kételkedni a rokonságban Ha pedig fon-tos kultúrvonások is egyez nek — pl mindkét csoport íóJdmívelő — akkor a közös eredet tétele még sokkal erő-sebb- é válik Romney megállapításai előtt két évvel jelent meg umerian Affiliations a plea for reconsideration" című munkám melyben a szumir-magy- ar rokonság ügyében perújítást kértem Ebben az írásomban először is felsorol-tam a szumir képekről szob rokról s egyéb ásatási anyag-ból ismeretes fizikai jellegze-tességeket és kimutattam hogy ezek mind előfordulnak azokban az embercsoportok ban melyek a jelenlegi ma-gyarság alkotó elemei Má-sodszor elővettem és felsorol-tam azokat a nyelvtani mun-kákat amelyekben Opperttöl és Lenormanttól kezdve Var-ga Zsigmondig különböző tu-dósok bemutatták a szumir nyelvszerkezet egyezéseit ural-altá- ji és közelebbről finn-Ug- or nyelvekével de különö-sen a magyar nyelvtani anyaggal Mikor Varga pro-cesszor a szumir és az ural-altá- ji nyelvek közötti rokon-ság elismerését kérte a Ma-gyar Tudományos Akadémiá-tól az Akadémia ezt azzal az indokolással tagadta meg hogy a nyelvtani egyezések még nem döntik el a kérdést ha a rokonságot ezen kívül elég nagy szótári anyag nem bizonyitja i Az ismert szumir szavak kb 4000 A magyar nyelvben kb 2000 olyan szó van mely-nek megfelelője illetőleg őse ékírásos szumir szövegből ki-mutatható Ezek nagyrésze a kél nyelv alaprétegéből való Magától értetődik hogy néhány szó véletlen egyezése vagy megfelelése még nem jelent nyelvrokonságot Am ha a szótári anyagnak már 5 százaléka egyezik különösen ha ezek az alapfogalmak sza-vai akkor jóhiszeműen nem jehet elzárkózni a nyelvrokon-ság feltételezésétől ? Mindezek alapján merem állítani hogy eleget tettem Romney professzor feltételei-nek és hogy 1951-be- n pontot tettem sok derék ember év-százados munkája után és azoknak áldozatos eredmé nyeit elismerve s a magaméi-val kiegészítve bebizonyítot-tam a szumir —magyar rokon-ság tételét Ha már most azt kérdezik tőlem hogy ezek szerint — ugye — általánosan el van ismerve a szumir —magyar rokonság tétele? — erre csak azt felelhetem hogy — sajnos — szó sincs róla A tudomány történelében szinte törvény-szerű az a jelenség hogy fon-tos új eredményeket a céhbe-l- i tudósok hideg ellenszenvvel fogadnak és (lehetőleg az újító haláláig) ignorálnak Talán jobban meg tudom értetni ezt egy konkrét pél dával mondjuk a francia De Perthes történetével Ez a ré gi arisztokrata családból szár-mazott vámhivatalnok tíz éven át járta a gazdag folyó-partokat a francia határon és hatalmas gyűjteményt sze-dett össze a régi kőkorszak fegyvereiből 1838-ba- n elő-adást tartott egy tudományos társaságban bizonyítva hogy éltek emberek sokkal régeb-ben is mint négyezer eszten-dővel Kr előtt Ez az évszám ugyanis az akkori tudomány szerint a 'világ teremtésének dátuma volt De Perthest ki nevették Második előadását az Akadémia előtt tartotta — azt egyhangúan és haragosan elutasították öt köteles mun-káját agyonhallgatták De Perthes írja: „Hatalmasabb fegyvert használtak ellenem az ellen-vetésnél a kritikánál a sza-tíránál vagy az üldözésnél: a megvetés fegyverét Nem cá-folták adataimat nem bajlód-tak ezzel Ignorálták őket" Egy újabb háromkötetes mű és külföldi sikerek után kapott valamelyes hazai elis-merést is De rövid ideig tar-tott a dicsőség Kiderült hogy De Perthes bérmunká sai vérszemet kaptak a nye-részkedés lehttőségétőj s ha-misítványokat bocsátottak for galomba Országos botrány után kiderült hogy az agg mester ebben ártatlan de a meghurcoltatás és a csalódás úgy megtörték hogy vissza-vonult a kutatástól Ilyen árat kellett adni azért hogy utat mutatott az emberiség-nek az ősemberkutatás terén Az igazság végül kiderül és az utókor türelmetlen un-dorral söpri le asztaláról a hitvány gáncsoskodók emlé két akik az igaz embert a maga idejében gúnnyal vagy lelketlen _ váddal illették Azok helyükre kerülnek a történelem szemétkosarában s a szenny amit a náluk job-bakra szórtak őket temeti el Az emberiség pedig halad tovább Mit tehet ilyen körülmé-nyek között a becsületes lai kus? Igyekezzék tájékozódni és mikor lármát hall a fóru-- FIGYELTE KÖNYVOSZTÁLYUNK fflRDETÉSEIT LAPUNK KÖNYVOSZTÁLYÁN KAPHATOK: Babits Mihály: Hatholdas rózsakert $050 Bartha Kálmán: Trianoni átok Versek __ $150 Csaba István: Az elsüllyesztett háború $150 Csighy Sándor: Hangok a romok alól $200 Csighy Sándor: Mozaik kockák $150 Fáy Ferenc: Az irást egyszer megtalállak S150 Fáy Ferenc: Törlesztő ének $200 Füry Lajos: Árva Magyar János $180 Gbyczy Zsuzsanna: A város $300 Kenései F László: Járhatatlan utakon $200 Kenneth Claire: Holdfény Hawaiiban $280 Kerecseny János: A Világmegváltó Eszme I—H $550 Kisjókai Erzsébet: A gyertyáknak égni kell $120 Kisjókai Erzsébet: Esti zsolozsma „ $060 Kiskókai Erzsébet: Fénykép Album $060 Kisjókai Erzsébet Lázadás $200 Kisjókai Erzsébet: Tulipántos láda $060 -- Kisjókai Erzsébet: Ének Stuart Máriáról $080 Kostva Sándor: Édes anvnnvplvíini-- i nn Dr L Nádassv: Hotel CanaHa i on Orbán Frigyes: Görbe Tükör $100 xr raaanyi viKton Vérbulcsu „ sn sn M Saint Clair Ella néni meséi Sl 00 Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán $050 Székely Molnár Imre: Hallod-- e Zsófi? $300 Szilvássy L: Mesék a bryanszki erdőből l $200 Szilvássy L: Mesék a bryanszki erdőből IL $300 Wass Albert Tizenhárom almafa „ $240 Zilahi Farnos Észten Zeng még a dal $100 Könyvosztályunk beszerez bármilyen magyar könyvet Minden könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk Utánvéttel könyveket nem szállítunk mon nézze meg hogy ki lár-mázik és miért? Lelketlen szélhámos aki aprópénzt akar hamisított kőbaltáért? Aki túl akarja kiabálni azt aki ragaszkodik á valóság-hoz? Vagy elmebajos aki feltűnést akar keresni? Vagy áruló aki valamilyen taktikával alá akarja ásni a szumir — magyar rokonság tételének hitelét? Az ilyenek Inem aprópénzért dolgoznak hanem a magyarság ellensé-geinek nehéz júdáspénzéárt Az ígazszandeku magyar óvakodjék mindkét fajtától és keresse meg azokat akikről tudja hogy nem irigykednek sem nem gyűlölködnek sem lelküket el nem adták Aki keresi a szumir — magyar ro-konság bizonyítékait elolvas-hatja a Sumerian AffUiationst valamelyik nagy könyvtárban Megnézheti saját szemével a nagy múzeumok gyűjtemé-nyeiben a szumir szobrokat és ítélhet józan esze szerint Aztán pedig ne hagyja magát eltántorítani attól a meggyő-ződéstől hogy a szumirok a magyarság ősei voltak mert ez a tétel igaz és a magyarság szempontjából hasznos A lár-más kontárok késleltetik a csendes és kitartó hívek elő-segítik annak idejét hogy a világ elismerje a szumir — magyar rokonságot A szumir nyelvvel kapcso-latban a kontárkodás vesze-delmes De ha akad a magyar fiatalok között olyan aki rá-szánja az életét a szumir— magyar kutatásra és hajlandó arra nehéz sok éves tanulmá-nyokkal felkészülni azt meg fogja áldani az Úristen Uj tavaszi és nyári kalap minden divatos hölgynek leghőbb vágya és kívánsá-ga Felső képünk az Eliza-bet- h szalon szcleskarimájú fehér szalmakalapját mu-latja be míg alsó képünk a newyorki John szalon sombrero modelljét tárja elénk rózsaszínű szalmá-ból zöld szalaggal rfNV"VíVVN1 Wass Albert: (Harmincegyedik folytatás) Valaki melléje lépett és megfogta a kar-ját Egy ijedt kis hangocska súgta: „Tör-tént valami ?" Mintha akkor nyitotta volna ki a szemét úgy nézett körül Éle-sen tisztán látott mindent Az utcán állt Az ismerős utcán Mellette egy asszony Persze Regina A vízbefúlók mozdulatával markolta meg az asszony kezét és beleka-paszkodott „Jöjjön" lihegte „jöjjön Itt ret-tenetes" Szinte futott vele A taxi még ott várt a sarkon „Park hotel" mondta és a fogai hangosan összekoccanlak a szavak-nál 'Reszketett „Az Istenért mi történt?" kérdezte az asszony és rémült szemekkel kutatta az arcát Ránézett „Meghalt" hörögte „érti? Nincs többé Meghalt" És az arca borzalmas volt Sápadt és borzal-mas A szálloda előtt gépiesen fizette ki a kocsit Az asszony búcsúzni akart „Nem" mondta a festő és didergett „ne hagyjon magamra " Szorosan fogta a kezét úgy vitte föl az emeletre Szinte menekült ve-le A szobaajtót még betette maga mögött aztán nekidőlt a hátával mint aki utolsó erejéből is kifogyott és üveges merev sze-mekkel nézett a megrettent asszonyra Né-hány pillantig így állt mozdulatlanul az-tán meg-megrándu- ló ajkai szavakat formál-tak és dadogva lökték bp!e a csöndbe: „Meghalt érti? Elrothadt a húsa Megették a férgt k a szemét az aj-kait érti? Nincs többé nincs" Aztán hirtelen megvonaglott az egész ha-talmas test és mint egy szörnyű megkín-zott állati üvöltés úgy szakadt föl belőle a zokogás Regina az egész éjszakát ott töltötte mellette Ez volt életének a nagy éjszakája Régi kislány-álmaina- k megvalósulása szűk kis hétköznapi asszonysorsának beteljesü-lése Simogathatta a haját lecsókolhatta a könnyeit hozzá simulhatott vigasztaló sza-vakat suttoghatott a fülébe Testét-lelk- ét odaadta volna de érezte hogy ennek a cso-dálatos nagy furcsa embernek egyik sem kell így hát csak a szivét adhatta kis pu-ha alázatos szívét Levetkőztette ágyba fektette dunyhák-ha- l takarta be vacogó testét és virrasztott meKette szelíd szomorú hűséggel Reggel felé az idegláz megszűnt és Kazimir mély álomba merült Mikor fölébredt dél volt már szinte Körülnézett és első pillanat-ban nem tudta hogy hol van Aztán lassan eszébe jutott minden A Rosengasse az öregember a karosszékben Éva Sokáig feküdt úgy mozdulatlanul hanyatt és gon-dolkodott Aztán hirtelen eszébe jutott hogy valaki volt még a szobában egy kis szürke asszonyka Regina persze Körülné-zett de a szoba üres volt Érdekes gon dolta itthagyott Persze ura van Géplaka-tos És három gyermeke S az ura keveset keres mert beteg Megfürdött megborotválkozott és felöl-tözött Lement az étterembe és jó étvágy-gy-al sokat evett Utána taxiba ült és volt lakásához hajtatott a Klempnerstrassera Reginát kereste A házban nem ismerte senki Végül akadt egy öregasszony a szomszédban aki tudott arról hogy való-ban élt ott a házban sok évvel azelőtt egy leány akit Reginának hívtak de férjhez meni egy géplakatoshoz Tudta a géplaka-- SZIGLIGETI KEZEMBEN volt egy szer-ződése a múlt század harmin-cas éveinek végéről az újon-nan épült Nemzeti Színház első esztendeiből A huszon-egynéhány éves süvölvény színésznek nevetségesen kicsi évi gázsiért — annyiért mintha ma azt mondanánk évi tizenhat —húszezer fo-rintért — évente két külföldi darabot kellett fordítania egy eredetit írnia persze színészi ügyelői dramaturgi napi munkáján kívül De ebből az összegből is apránként — öt- - tíz rhénusi forintonként — vissza kellett volna fizetnie a színháznak tekintélyes sum-mát ha a legcsekélyebb fe-gyelmezetlenséget elköveti Zord kikötések fegyelmi sza-bályok egészítik ki ugyanis a szerződést — eredeti példá-nya ma a Színháztörténeti Mú-zeum tulajdona — s még a legenyhébb mulasztás mond juk a próbáról való elkésés is egy-két-háro- m forintos bír-ságolással járt Nem beszélve arról mivel sújtották volna ha „részegségen kapatik" vagy „felesel a rendezővel" De sem elkésni sem része-geskedni nem volt ideje ír-nia kellett játszania idegen darabokat olvasnia — később a Nemzeti Színházat igazgat nia iH8-Da- n oekovetkezett PI tos nevét is és azt hogy hol volt a laká-suk Kazimir följegyezte a nevet és a címet visszahajtatott a szállodába összecsoma-golta a holmiját és még aznap elhagyta Bécset Másnap párizsi bankja útján át-utaltatott egy hatalmas összeget Regina Müller asszony címére Wien Gaensestieg 24 Egy hét múlva az egész ügyre nem em-lékezett többé Nyugtalan hirek keringtek mindenütt az emberek háborúról beszél-tek Néhány napot Párizsban töltött aztán visszatért Vársóba Az anyja virággal várta a repülőtéren Ugy borultak egymás nyaká-ba mint a szerelmesek akik évek óta nem találkoztak Néhány hétre rá kitört a hábo rú és a németek az oroszokkal együtt ket-téosztották Lengyelországot Az első zűrzavaros napokat ott vészelték át a lakásban Beatrice kissé gyöngélke-dett és Kazimir egész nap az ágya mellett ült felolvasott neki vagy elbeszélgetett vele vagy csak éppen ott ült és kinézett az ablakon Az utcákon lövöldöztek német páncélosok dübörögtek át és a házakban civilbe öltözött lengyei tisztek bujkáltak Egy német őrnagyot szállásoltak be hoz-zájuk Száraz sovány ember volt az őr-nagy szögletes és pattogó hangú Első perc-től kezdve éreztelte mindenkivel hogy őr német a megszálló az úr Az első két hét-ben nem volt vele különösebb baj Kitértek előle apró komiszkodásait igyekeztek nem észrevenni A harmadik héten benyitott Kazimirhoz a műterembe Nem kopogott csak benyitott Kazimir a pamlagon hevert és olvasott A német megállt a műterem közepén és szemei végigjárták a falakat „Egész rendes dolgok" mondta keményen és katonásan „mi németek mindenkinél jobban értünk a művészetekhez ezért kü-lönös kitüntetésnek veheti amit mondok Hallottam hogy ön portrékat is fest Igaz?" „Igaz" felelte Kazimir anélkül hogy letet-te volna kezéből a könyvet „Akkor fessen le engem Mikor kezd neki?" Kazimir föl-nézett a regényéből megnézte jól az őrna-gyot tetőtől talpig „Magát nem festem le" állapította meg nyugodtan A német meg-ütközve meredt rá „Nem? Miért nem?" „Mert én csak olyan modellt festek aki nekem rokonszenves?" Az őrnagy hangja fenyegető volt de Kazimirt legkevésbé sem izgatta ez „Nem" felelte nyugodtan szinte közömbösen „az olyan ember aki nem kopog az ajtómon és nem köszön ami-kor belép a szobámba már elvből sem le-het rokonszenves Az olyan okosan teszi ha kimegy újra magától mielőtt kidobom" Kazimirt másnap letartóztatták összeeskü-vésben való részvétel címén A börtönben csupa előkelő lengyel urak-kal került össze akiknek minden bűnük az volt hogy jó lengyel hazafiak maradtak ak-kor is amikor Lengyelország már meg-szűnt Beatrice asszony mindent elkövetett fia kiszabadítása érdekében Még az ágy-ból is kikelt bár öreg háziorvosa a legszi-gorúbban eltiltotta ettől és kihallgatást kért a parancsnokló tábornoktól Órákhosz-sz-at várakoztatták más asszonyokkal együtt a hideg kaszárnyafolyosón de a kihallga-tást mégsem' kapta meg Kapott helyette egy kétoldali tüdőgyulladást mely ágyhoz szögezte megint Néhány nap mulya komp halálig A rendezővel pedig nem „feleselhetett" mert rö-videsen maga is rendező lett Legfeljebb önmagával vitáz-hatott mert mint ránk ma-radt dolgozatai elmélkedő írásai tanúsítják kereste a természetesebb a valósághoz közelebb álló a modernebb színjátszás és rendezés útjait Fegyelmezetlenséget hát éle-tében talán ha egyet követett el: amikor Szathmáry József nemesi származású ifjú mér-nökből húszéves fejjel 1834-be- n hirtelen Szigligeti Edu árd bizonytalan sorsú kétes társadalmi rangú színésszé lett romantikus nevével együtt romantikus hivatást választva szakított a szülői ház és egy bidermejerbe üle-pedő kispolgári társadalom rendjével EBBŐL a fegyelmezetlen-ségből nőtt ki egy fegyelme-zett rendezett szakadatlanul dolgozó művész-ír- ó életpálya egy szinte Lope de Vega-- i ter- - mékenységű életmű: szomorú- - játékok vígjátékok népszín művek hosszú száznál is hosz-szabb- ra nyúló sora köztük olyan mint a Liliomfi ebből nőtt ki az a nagy felelősség mint vezetni a Nemzeti Szín-házat forradalmat szabadság-harcot követő kétségbeesett és nagy tapintatot nagy hű-séget követelő időkben CTZ)" KSITODrHACYARSSS Mit tett majdnem egy fél évszázadon át Szigligeti a ma-gyar játékszínéri? Közönséget szerzett neki azokbói a társa-dalmi rétegekből amelyek sem annyira öntudatosak nem voltak hogy a nemzeti érzés előbb lelkesedésből utóbb dacból vitte volna a ma-gyar színpadi szó oltáraihoz sem annyira mű"eltek nem voltak hogy a színházban szó-rakozáson kívül mást is ke-restek volna Megteremtette német alapon francia drama-turgiai ojtással azt a nemzeti repertoárt amely volt olyan szórakoztató hogy vonzotta a gondolattalanokat és volt olyan magyar hogy cseppen-kin- t adott nekik nemzeti gon- - dolkodnivalót és lassú szívós hatású ébresztőt Ugyanakkor volt ez a nemzeti repertoár olyan ravaszul tapintatos is hogy nem hívta ki egy el-- nemzetlenítő szándékú cenzú-ra haragját sem De ha sem-mi mást Szigligeti nem tett volna a magyar játékszínért mint azt hogy olyan Nemzeti Színházat hagyott örökül melyre azonmód ráépülhetett a nagy Paulay-korsza- k — kül detését a magyar színházi mű velődés területén akkor is teljesítette volna FEGYELEMBEN ébren töl-tött el egy fél évszázadot És ez nemcsak üres szókép szó-noki fordulat Gyerekkorom egyes időszakait az ő egykori íróasztala előtt töltöltem — likációk állottak be és rövid agónia után meghalt Kazimirnek egy lizenkétéves lengyel su-hanc súgta meg az anyja halálát a rakodó-pályaudvar sínéi között Ott dolgoztak a többi foglyokkal együtt Az volt a felada-tuk hogy összelapátolják és eltalicskázzák azt a bűzlő emberi trágyát amit a veszteg-lő német katonavonatok hagytak ott ma-guk után Kazimir éppen egy ilyen talics-k- át tolt végig a sinek között amikor a kis suhanc elsündörgött mellette és odasúg ta: „Lubovszki úr azt izenik magának hogy az anyja meghalt " Kazimir meg-torpant „Mit mondasz?" „Az anyja meg-halt tegnap egy doktor üzeni a ne-vét elfelejtettem " „Mit állsz ott! Tilos a beszéd!" ordított a sínek végéből az őr „Mozgás tovább!" A gyerek elszaladt Ka-zimir mozdulatlanul állt villámsujtottan „Hé ember mi lesz ott!' ordított újra az őr Fogd a talicskát te lengyel" De Kazimir nem fogta meg a talicskát hanem nehéz ólmos léptekkel ehndult az őr felé „Mi a bajod?" kérdezte az gorom-bán amikor odaért hozzá „Meghalt az anyám" mondta tompán a festő „meghalt" Valami olyan mérhetetlen sötét fájdalom volt a hangjában hogy az őr megdöbbent tőle és lehajtotta a fejét „Az baj" mondta halkan „öreg volt már? Beteg?" „Meghalt" ismetelte a festő „meghalt Az anyám" „És te?" kérdezte egy idő múlva a német „el akarsz menni a ravatalához?" „Igen" „Az nehéz Az nagyon nehéz" Szótlanul álltak szemben egymással „Akkor lőjjön agyon" mondta Kazimir lassan és a szemében ke-serű elszántság sötétlett „lőjjön agyon de én akkor is elmegyek " „Ide figyelj" súgta az őr és óvatosan körülnézett „ha ott a vagonok között el tudsz tűnni de a felelősség a tied és este számoláskor itt kell légy megint " Aztán ott állt a ravatal mellett A gyer-tyák égtek s Beatrice — finom kis fehér-hajú dáma — aludt szelíden még talán mosolygott is néha úgy tűnt Virág nem volt semmi csak két zöld fenyőkoszorú Egy az öreg orvostól egy az örek ko-morná- tól Kazimir ott állt az anyja fejénél úgy ahogy a munkábó] elszökött piszkos ruhában rossz szagú cipőben állt és nézte a kicsi alvó mamikát és egyetlen tompa sajgás volt benne" minden És arra gon-dolt: meg kellene most halni vele együtt vele együtt Valaki egy széket tolt oda és leült a székre És arra gondolt: le kellene festeni mamikát És arra gondolt: lefestettem az életben száz és száz asszonyt de mamikát soha Miért? Miért hogy éppen 'a legkedve-sebbet a legszebbet nem? Miért? Az em-ber annyi mindenre gondol az életben csak arra nem ami fontos Az ember ké-peket fest mindenről mindenkiről csak éppen arról nem aki a legtöbb aki a leg fontosabb aki a legszebb Miért? Átszaladt a műterembe behozott áll-ványt festéket mindent Áz állványt oda vitte közel egészen közel a mamika fejé-hez A ravatal lábánál égő két gyertyát maga mögé állította és festeni kezdett Hogy mennyi ideig dolgozott a képen nem tudta Néha nyílott az ajtó valaki halkan bejött aztán 'kiment megint Egyszerre ÍS64 maré 2f őket ma Ttgyancsak a Színháztörté neti Múzeum tulajdona Feke-tére pácolt fenyőfa-íróaszt- al volt íróasztal? Egyszerű áll-vány mint egy karmesteri pult Állva írt akár egy tör-vényszéki vagy adóhivatali segédtisztviselő Állva írta száznál több színpadi művét dramaturgiai dolgozatait rendező- -példányait Állva írt mint a kódex-író- k mint a szerzetesek Ma százötvenedik születése napián ez a hosszú ácsorgás is megérdemel egy pillantást afelé a magyar drá-maíró felé aki állva tudta vé-gigszágul-dani az életét és a magyar játékszín nehezen születő nehezen nevelkedő első korszakát M B Készül &r Stratford an Avon Stratford an Avon Shakes-peare szülővárosa szabályos olimpiai faluvá válik április 23-r- a a nagy angol költő ha-lálának 400 évfordulójára rendezett ünnepségek megnyit-ó- napjára A városka 16000 lakója törpe kisebb-ségben lesz az odalátogató mintegy negyedmillió külföl-di érdeklődővel szemben A megnyitó napján York érse-ke ünnepi istentiszteletet ce lebrál Az ünnepségek lebo nyolítására Shakespeare szü lőháza mellett Nemzetközi Központot is létesítenek csak készen volt a kép Mamika ott feküdt piros rózsák között bársonyos pillájú le-hunyt szemekkel csillogó fekete hajjal fiatalon csodálatos fiatalon szép szelíd mosolyával ívelt ajka körül és aludt A ré-gi mamika az emlékek örökfiatal mamiká-j- a Halált játszott mosolygott aludt De csak játék volt az egész semmi egyéb csak játék Ezt a képet később egy német ezredes találta meg az üresen maradt Lubovszki-- " házban és hadizsákmányként Hamburgba vitte Onnan öt év múlva egy angol száza-dos ugyancsak hadizsákmányként tovább vitte Liverpoolba Később egy műgyűjtő vette meg árverésen négyezer fontsler-lingé- rt De erről már Lubovszki Kazimir mind nem -- tudott öt a temetésen fogták el másnap Hat géppisztolyos katonát küldtek ki érte egy altiszt vezetése alatt Az altiszt akkor ér-kezett amikor a koporsót leengedték a gö-dörbe Megállította az embereit tisztelgett a koporsó előtt és várt Megvárta amíg Kazimir lehullatta a tátongó fekete mély-ségbe az első fagyott göröngyöt Akkor mögéje lépett és megérintette a karját Jöjjön Jobb ha most eljön" Kazimir ránézett Meredten nézte egy ideig a né-met altiszt sápadt sovány arcát aztán tompán megkérdezte: „Ugye ő már nincs itt? Ez csak egy koporsó ugye?" Az altiszt nyelt egyet aztán bólintott „Nem" mondta halkan „ő nincs itt Nem marad ittegycdül a földben Az anyák ve-lünk jönnek akárhová megyünk Én tu-dom Az én anyám is meghalt" Kazimir még egyszer lenézett a szürke gödörbe szeme végigfutott a temetőn a hólepte sí-rokon a mozdulatlan fenyőkön aztán só-hajtott megfordult és szó nélkül megindult a katonák között A pap a sír fejénél ösz-szetet- te a kezeit fölnézett az égre és úgy mondta: „Uram Te ezt nem akarhatod" És mégis úgy történt minden továbbra is ahogy a pap szerint Isten nem akarhatta Lubovszki Kazimirt elítélték szökés miatt Hogy azelőtt még nem is volt elítél-ve semmiért csak éppen fogva tartották az nem érdekelte a MdbíróRt Tíz napi éhcztetéssel egybekötött magánzárkát ka-pott utána sok más lengyellel együtt mar-havagón- ba rakták és elindították Németor-szág felé A határállomáson kiáltották a nevét Az állomásfőnök belső szobájában egy fiatal hadnagy várta rózsásarcú kékszemű gye-rek „ön Lubovszki a festő?" „Igen" A hadnagy tiszta gyerekszeme borzadva néz-te végig a szakállas toprongyos embert „Borzasztó" mondta és megrázta a fejét „Tessék helyet foglalni Parancsol egy ci-garettát ?" Aztán elmondta hogy az át-vételi listánál bukkant rá véletlenül a ne-vére Hogy ő is festő Münchenben tanult később átment Párizsba is ott gyakran volt alkalma gyönyörködni a Lubovszkl-festményekbe- n Különösen a „Shylock le-győzi Párizst" című kompozíciója volt nagy hatással reá Búcsúzásnál azt mond-ta: Megpróbálok tenni valamit Egy kis parasztudvara van anyámnak Bajoror-szágban talán sikerülni fog hogy oda utalják ki (Folytatjuk) |
Tags
Comments
Post a Comment for 000118
