000016a |
Previous | 6 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
Kp lw ' "- - Vi f „ - m~djh %' r J967ÁNUÁRÍ21V KANADAKMAGYARSAO - - A j '5'líl ~- - - — "Í'VL 1 ze í cé %wMW§mWm'WPMmM 1 2öfebe" HHriiliHiil: ift fa& zíhívíh ViWwmmmxm': sm%iyiiísrr?sn 1) E mély s befolyá rétege hfrdess kezébe ráció r egyesül 1956-o- s dulójái{ 2) K rííen ki' adást n vetödöt gyár a eszmec 3) A Effl fl! l szeg f en érzi cél igí golása igénylő még ne I Legu az adó tóban zsö To chenyi István ták az igen m mákat gyakor Töttöss dec-ja- r gyelem kozáso! „adó" i sítási nek és ben szi hajthat nulraári bökken tervezd kezdeti A m is átfo ker es ébrenra Az a egyszei ki egy1 kiállítá haszno! több n gsarlásá TW&J meneti'- - Igényig emigra alakulr L N nyugta könyv: könyve nincs i n A ga igei jezhete árából eső elf szoroz: föaj ai 1166 Hajózó farmer Cassvilleben (Wis maga állal készített Feleséget akart venni — világbajnok Nem mindennapi pályafutásra te-kinthet vissza Dick Tigcr a profi-ökölvív- ás félnehézsúlyú világbajnoka akik az amerikai újságíiók 1966-ba- n „az cv bokszoló jának" választottak immár másodszor „Cn vagyok az cgjctlcn tigris Ni-gériában" — szokta mondani az „év bokszolója" Hazájában ugyanis nem fordul elő ez a ragadozó fajta Öt sem neveztek volna cl Tigcrnck a le-leményes menedzserek ha ez a sze-gény vízhordó ember 15 evvel ez-előtt a falujában cl nem határozza hogy megveszi magának feleségül a törzsfőnök lánya t Ehhez azonban pénzre volt szükség nagyon sok pénzre 500 dollárra ő pedig mind-össze 20 centet keresett naponta ' Ez az indián egy-különlege- s tengeri sünt tart A sün veszélyben van kibo-- csájtja veszélyes tudja ezt jól óvatosan bánik vele Rubens -- kép a fogadó falán Régi mesterek nagy alkotásainak felfedezései ez év őszén láncreak-ciószerűen követik egymást A leg: újabb esetről a Schweizer Illust-riert- e képes riportja számol Egy londoni pénzmágnás Lord Cowdray néhány esztendővel ez-előtt eladott egy régi olajfest-ményt mivel az „nem illett dolgo-zószobája hangulatába" Az eladá-siá- r 6000'svájci frank volt Ugyan-ezt képet néhány hónappal eze-lőtt a washingtoni' National Gaífe-ryo- f Art számára 2 millió frankért vásárolta meg egy műkereskedő Az erről szóló hírt olvasva és a kép reprodukcióját látva egy csen-des feketeerdőben falucska fogadó-sa Max Falz föltekintett arra a képre amely évtizedek óta lógott vendéglője egyik falán és — gya-nút fogott A kép ugyanis kísérte-tiesen hasonlított Rubens „Dániel az oroszlánok között" című fest-ményére arra a bizonyosra amely-ről az újság írta hogy nemrég került a washingtoni múzeumba Pár hétig tartó habozás után Walz egy restaurátorhoz fordult és már az első „nagytakarítás" meg-hökkentő eredményt hozott A kép alján feltűnt Rubens nevének ini-ciáléja PPR felül pedig halványan teljes névaláírása Az ezután kö-vetkező szakvizsgálatok egyöntetű-en megerősítették hogy a washing-toni képnek egy változatával talál-koztak A fogadó Rubens-képé- t ember-emlékezet óta senki sem méltatta figyelemre Látni azonban ezután egyáltalán nem fogják a Walz fo-gadó vendégei mert tulajdonos akinek 1 millió frankot máris fel-ajánlottak a képért annyira meg-illetődött hogy azonnal becsoma-golta és betette egy bank safe-jéb- e USA) Ennek a farmernek birtoka szigeten van terményeit a saját motoros tutajon szállítja át a folyóparton lévő magtárba lett Egyszer valami bokszfilmet látott ek-kor határozta cl hogy ökölvívó lesz Kezdetben ellenfelei sorra crták a tapasztalatlan de rendkívül szívós és kemény újoncot Hamarosan azon-ban fölfigyeltek rá majd egy londoni bokszcirkuszhoz szerződtették „Nem volt különösebb tehetsége de a sok verésből tanult" — mondotta angoi gazdája 1958-ba- n Dick Tigcr ki-ütötte az angol birodalmi bajnokot Lgy év múlva Amerikába szerződ-tették De csak 1962-be- n mérkőzhe-tett — 33 eves korában! — akkor még a középsúl)ú világbajnokságért Biztosan győzött az amerikai Gcnc i'ullmer ellen Két nigéiiai miniszter örömláncot járt a Tvew York-- i ring-ben fiúcska a kezében ha tüskéit és akkor A kis indián be a azt úr a Ez éneklő apáca nem más filmszínész "Dr és a film Hazai lapszemle WWWWWWWVVWWVWVWV Öregszenek a Gyuri bácsi levélhordó postá-sunk Jól ismert táskája a minap a szokásosnál is duzzadtabb volt Gyuri bácsi elmondta miért: — Be-teg a kolléganőm ma az ö körút-já- t is én teszem meg — És fiatal kollégája aki a nyá-ron helyettesítette? — érdeklöd- - —- Hol van az már?! Elment mo-toros küldöncnek egy nagy gyárba Tudniillik tavaly kétszer is jól sze-repelt motorversenyen elcsá-bította öt a motorozás Néhány percig beszélgettünk a postai kézbesítők öregedéséről s Gyuri bácsi megemlítette a Magyar Nemzet egyik cikkét amely nem is olyan régen tette fel a kérdési vajon ha úgy öregszenek és roha-mosan nyugdíjba a kézbe-sítők a mint napjainkban a jövőben csönget-- e ajtónkon a pos-tás?! Amit jól tud Gyuri bácsi kol-légáinak öregedéséről azt ponto-sabban az adatok tükrében feltár-va ismeri Dejczö Gábor a Buda-pesti Postaigazgatóság vezetője Tizenkilenc betöltetlen állás — Nagy a hiány postai kezelők-ben — mondotta a postaigazgató — Budapesten az 56 éven felüli postakezelök arányszáma 17 száza-lék s ezzel azt hiszem nagyon mondtam a budapesti posták kezelői létszáma s hogy mekkora a munkaerőhiány ebben a szakmában arra két adat világít-son rá: 301 tisztviselőt is kényte-lenek vagyunk kezelői munkakör-ben foglalkoztatni viszont 19 ál-lás betöltetlen a kezelök népes tá-borában Illetve elnéptelenedő-táborába- n — Jelenleg harminchét 60 év fö-lötti postai kezelőnk varu A 60 évei A visszavágót Nigériában rendez-ték — először világbajnoki mérkő-zést afrikai földön! Az állam az ösz-sz- es költségeket fedezte bokszra-jongó államtisztvisclők fizetett sza-badságot kaptak A szociális minisz-ter varázslót fogadott fel hogy a meccs idejére az esős évszakban ne essen az eső Nem esett Dick Tiger L--m ét g)őzött Az 51 éves szociális minisztert alig tudták megakadályoz-ni hogy ő is szorítóba ne lepjen és bemutató mérkőzést ne tartson A közl)cn félnehézsúlyban is világ-bajnokságot nyert Dick Tigcr azóta természetesen megvette a törzsfőnök lányát és öt gyermek apja A legidő-sebbet politikusnak szánja: „Azért mert a politikusok olyan jól néznek ki a televízióban " az mint Vincent Pricc a Goldfoot lányok" című egyik jelenetében Most mennek postáról so-kat 3364 Mi A betöltötte 29 59 éves 37 postai ke-zelő 58 éves 22 56—57 éves 68 És most nézzük a fiatalságot az utánpótlást amelynek jelentkezé-sét napról napra 'szinte hiába vár-juk Már 16 év alatti távirátkéz-besítön- k is van 53 Ezek is csak addig dolgoznak a postán amíg valamiféle számukra kedvezőbb szakmát el nem sajátítanak és ott el nem tudnak helyezkedni Már pedig mivel köztudomású hogy az ipari szakmában is munkaerőhiány van a fiatalkorú táviratkézbesí-tö- k úgyszólván csak tekintik a postai munkát Most arról beszélgetünk emlé-keket űjítgatva hogy hajdan szá-zával hevertek a postán az olyan" kérvények amelyekben „kezelő al-tisztnek" kínálkozott valaki és éve-kig kellett várnia mire a postához bejuthatott Hasonló volt a hely-zet a MÁV-ná- l is Szívesen ment valaki postásnak vasutasnak A7tp 70--75 kilométer gyalog A kereseti viszonyok a postán semmiképpen nem okozzák ezt a nagyarányú elöregedést és az után-pótlás ugyanilyen arányú hiányát A kézbesítő alapfizetése 1200 fo-rintnál magasabb s ehhez járul az üzemi jutalék is A gyakorlott pos-tai kezelő eléri az 1500 forintos fi-zetést s a kézbesítők napi kere-sete borravalóval úgyszólván ellen-őrizhetetlen 'Csak teljesítményük-ről következtethetnek hogy ez milyen jelentős bevételi forrás 1963-ba- n felmérték a postások tel-jesítményét 579593 lakásban 62146 emeletet jártak meg szám szerint 9S2-e- n S kézbesítettek 66 millió pénzesutalványt Igen ám de az emeletekre nem visz fel sem a kerékpár sem a motorkerékpár Felmérték a Fehérvári út környé-Sé- a teljesített munkát amelyet a Üj Hold-térké- p A Hold-kőz- et geológiai fejlődés-történetét szemlélteti az a geoló-giai és morfológiai térkép amelyet az akadémia 'földtani intézetének munkatársai készítettek a Hold-ról A szakemberek arra a következ-tetésre jutottak hogy a holdbeli „száraz földek" túlnyomó része egykori Hold-tengere- k valamilyen módon átalakult anyaga A térkép a Hold látható felének központi részét ábrázolja A tudó-sokat mindenekelőtt a kontinen-sek kráterek közötti térségei ér-dekelték amelyeket eddig még nem tanulmányoztak eléggé A tér-kép bemutatja hogy a Hold anya-ga hogyan oszlik „tengerekre" és szárazföldekre Az eddigi Hold-térképe- k rajzolóit főképpen a domborzat a kráterek repedezések és törések elhelyezke-dése érdekelte Ezek a térképek ke-veset beszéltek „a tengerekről" és egyáltalán semmit — a Hold anya-gának koráról A Hold-kőz- et élet-kora iránti érdeklődés az utóbbi időben fokozódott Most a szakem-berek — elsősorban az Egyesült Államok geológusai — gondosan tanulmányozzák ezeket a kérdése-ket A geológiai és morfológiai Hold-térképet teleszkópok segítségével nyert felvételek alapján készítet-ték A negyed-Niagar- a Érdekes kísérletet hajtottak vég-re november közepén a Niagara vizesésen A lezúduló vízmennyi-séget negyedére csökkentették hogy a mérnökök közben légi és felszíni felvételeket készíthessenek és megállapíthassák milyen mér-tékű a föld eróziója a vizesés szik-lafalán Gátak közbeiktatásával és nagy mennyiségű víz elvezetésével a másodpercenként lezúduló zuha-tagot 8000 köblábról 2000 köbláb-ra csökkentették Szaván fogták Miamiban egy garázs ezzel a reklámfogással hirdetett: „Ingyen mosunk elefántot kocsit is alig drágábban!" A napokban szaván fogták a garázs tulajdonosát 22 elefántot hajtott ingyenes mosás céljából a garázsba egy vándorcir-kusz 112-e- s számú postahivatal kézbe-sítői végeztek Ettől a postától vi-szonylag keveset kell gyalogolniuk a levélhordóknak és mégis naponta megtettek egyenként 183 emeletet és bejártak mintegy 10—15 kilomé-tert A peremkerületekben ennél is többet kell gyalogolniuk Budapes-ten egy postás naponta átlag 93 kilométert tesz meg gyalog S egy-eg- y postás átlag naponta 590 lakás-ba csenget be Miért nem szakma? A táviratokat most már csak fi-atalok kézbesítik És azt mondja Dejczö Gábor hogy az utánpótlás „feltöltése" úgyszólván áthidalha-tatlan problémát jelent a posti ve-zetőinek Egy időben szép szám-mal jelentkeztek a postakezelöi munkára a nők is Most már bebi-zonyosodott hogy ez az állás és munkakör nem nőknek való Hiva-tali munkában bent az irányító szolgálatnál igen de a kézbesítői munkában nem A női fizikumnak nem való a húszkilős táskák cipe-lés- e emeletről le és föl — a már megnevezett követelménynek meg-felelően — és nem való ez a túl-teljesített gyaloglás sem A fiatal férfiak viszont azért vándorolnak el rövid idő után a postáról mert noha a postai kezelőnek is tanfo-lyamot kell végeznie munkáját be kell gyakorolnia a kezelői munka-kör hivatalosan nem számít szak-mának A Munkaügyi Minisztéri-ummal már jóideje „különharcot vív" a posta vezérkara Nyomós érvek szólnak amellett hogy kéz-besítőnek lenni igenis szakma egyelőre azonban még nem ismer-ték el a postások kétségtelen szak-mai tudását — szakmának Addig pedig tovább Öregszenek sőt kiöregszenek a postások A fia-talok pedig vagy nem jelentkeznek postásnak vagy elvándorolnak Sz J postások Budapesten s nincs utánpótlás vendégjáték-nak rá mmmmsmm mmmmmmmmwmmHwilmmMmmmnww - V"W- - c " l? t AŰ - v 5J mm Á tízes szám forradalma ANGLIÁBAN Angliában a-tíz- es számrendszer-re való áttérés amelyet az elmúlt évben határoztak el majdnem any-ny- it jelent mintha elrendelték vol-na hogy megváltozik az ország nyelve: a brit ember ezentúl nem angolul fog beszélni hanem fran-ciául vagy hollandul Ha a nyelv nem is változik meg a gondolko-dást mindenesetre átalakítja az új szám- - és mértékrendszer felfor-dítja a százados hagyományt és fel-bolygatja az egész gazdasági éle-tet Több évszázadon keresztül a világ alkalmazkodott a változatlan Angliához Ma Anglia igazodik lé-pésről lépésre a változó világhoz A tízes számrendszerre való át-térést már hosszú idő óta sürget-ték mint annyi más reformot (Ber-nar- d Shaw például hagyatékának nagy részét egy új fonetikus an-gol ABC kidolgozására testamen-tálta- ) mi több: a pénzreformot már a napóleoni időkben be akarták vezetni A tradíció azonban mindig diadalmaskodott a megújulás szel-lemén aminek természetesen vol-tak bizonyos előnyei is e zárt szi-getországban A gazdasági életben és a lakosság tudatában egyaránt stabilitás érzését keltette hogy míg a többi európai országok pénzegy-ségei devalválódtak cserélődtek és változtak addig Angliában a font sterling (s annak húszas és tizen-kettes egységei) maradt érvényben az angol ember gyakran ma is az-zal a rézpennyvel fizet amelyre Viktória királynő arcképe van nyomva s amely azóta is forga-lomban van legfeljebb nem any-n- yi az értéke mint a múlt század végén volt Ezzel nem sok európai ország dicsekedhet talán csak — tudomásom szerint — a semleges-ségéből remekül profitáló Svájc Az angol számrendszer misztériuma A világ e — vitán kívül — leg-bonyolultabb szám- - és mérték-rendszerének a megformálása ter-mészetesen nem ment végbe egy-szerűen rázkődtatások nélkül mi-ként a más országból érkező em-ber is reménytelenül belebonyoló-di- g az angol számítási rendszer-be mihelyt a szigetország földjére teszi a lábát A brit kormány ta-valy ötéves határidőt tűzött ki a re-form végrehajtására s ezt még egy kétéves átmeneti idö követi A most kezdődő új esztendőben tehát még mindenki nyugodtan tovább alriat- - Angliában szám- - és mérték-rendszere felöl s talán az iskolák-ban is csak melléktantárgyként ve-szik fel a tízes rendszert Az új an-gol font csak 1971 februárjában ke-rül forgalomba addig megy minden tovább mint századok óta Valóságos misztérium ez az an-gol számrendszer a külföldi sze-mében A pénzegység a font ster-ling 1 font sterlingben 20 shilling van X shilling pedig 12 pennyt tar-talmaz Most tessék gyorsan — e pénzegységekben — összeadni mondjuk: mennyi 12 shilling 4 pen-ny plusz 9 shilling 6 penny plusz 18 shilling 3 penny Egyszerű mü-velet az angol általános iskola el-ső osztályában A külföldi ha egye-temet is végzett hosszasan töri a fejét Az összeadás eredménye egyébként: 2 font 1 penny A szor-zás még bonyolultabb Ki tud álmában angolul összeadni De nehogy azt higyjük ha már e számolási tudományt elsajátítot-tuk hogy most már mindent tu-dunk vagy legalábbis számolni tu-dunk Mert például a márkás lon-doni üzletekben nem a font a pénz-egység hanem a régi angol arany-pénz a guinea Ez nem húsz hanem 21 shilling Forgalomban van az-után a half crown (két és fél shil-ling) van félshillinges (6 penny) és 3 pennys azután félpennys pénz-jegyük Ebbe valóban bele lehet za-varodni Általában azt tartják hogy egy idegen nyelvet akkor-sajátí- t el igazán valaki ha mondjuk álmában nem az anyanyelvén ha-nem a tanult nyelven ad össze vagy szoroz Ez az angolra nem vonat-kozik mert aligha akad angolul egyébként jól beszélő külföldi' aki álmában isalkalmazni tudja ezt a számítási rendszert Áremelkedés aláthátáron A mértékrendszer majdnem ugyanilyen bonyolult nem kíván-juk ezt részletezni csupán néhány példát A hosszmérték egysége nem a méter hanem --— mint ismeretes — a yard (9144 cm) aminek rész iengcyhség(2ei5:4 cam)foéost a(l3in0e48(25c4m)rnma)z Kilométer helyett mérföldben szál mítanak de ebből van három féle is: az angol mérföld (1609 km) a londoni mérföld (1524 km) és' a tengeri mérföld 1853 km) Minél bonyolultabb annál inkább angol Ugyanígy felsorolhatnék hogy mi! ként különböztette meg magát Anglia (és a volt világbirodalom egykori gyarmatországai) a világ többi részétől a súly-- és az űrmé-rték terén is Az 1971-r- e kitűzött változás egyelőre csupán a pénzrendszert érintené vita folyik még arról hogy a mértékegységeket is euró-paizálják- -e vagy maradjon a h-agyományos rend mint például az Egyesült Államokban Hisz egyedül a pénzreform olyan súlyos pro-blémákat vet fel amelyekkel csak nehezen tud a kormányzat majd megbirkózni A tizes számrendszerben az új pénzegység változatlanul a font lesz csakhogy az eddigi 240 penny helyett 100 pennyböl áll A shilling a halfcrown és a többi megjelölés megszűnik az átértékelt fonton k-ívül csak az átértékelt penny m-arad érvényben (A font papírpénz marad a pennykböl hat különféle fémpénzt vernek a legmagasabb érték: az 50 pennys) Ez az átérté-kelés mindenekelőtt áremelkedést eredményez mert az átmenet a mai rendszerből az újba óhatatla-nul törtszámokat hoz létre s a kereskedelem nyilván nem le-- ha-nem fölfelé kerekíti majd ki az áru-cikkek átszámítását Mibe kerül a pénzreform De ennél sokkal súlyosabb prob-lémák is merülnek fel a gazdasági életben használatos számrendszer átállításában A részben már autó- - matizált irodai gépek millióit ki kell cserélni új számológépeket kell forgalomba hozni ki kell cse-rélni a műszaki üzemek számos gé ) pi berendezését át kell alakítania nyilvános telefonautomatákat nem szólván az elárusító automata ké' szülékekröl egyedül a cigaretta és csokoládé automatákból több mini egymillió van forgalomban Angliá-ban ezek nem „veszik be" majd az új pénzdarabokat amelyeknek a nagysága értéke sőt fémösszeté-tele is meg fog változni Mi több: a kereskedelemnek is új formájú -- és csomagolású árúgyártásra kelP átálnia az új kalkulációnak és autó-- ' matagépeknek megfelelően Az úji pénzrendszer óhatatlanul szüksé-- 1 gessé teszi azután azt hogy bizo-- nyos árukért több pénzdarabot' dobjon a vásárló az automatába ez pedig — a kereskedelmi élet ta-pasztalata szerint — kevésbé ösz-- 1 tönöz a vásárlásra Szanálás vár a jelenlegi benzinkutakra s ha ai hossz- - és űrmérték megreformálá- - " sara is sor kerülne a gépkocsik tá-volságje- lzö és üzemanyag jelző berendezését is ki kell cserélni amit nyilván össze lehetne kapcsol-ni az eddigi közlekedési rend me-gváltoztatásával is Anglia ugyanis az egyetlen ország Európában (m-iután Svédország ugyancsak felha-- f gyott a tradícióval) ahol még min-dí- g a „balra hajt jobbra előzz" sza-bály- a van érvényben s ennek me-gfelelően az angol gépkocsikban a jármű jobboldalába építik a ko-rmánykereket és jelző-berendezése- ket Az angol kormány körülbe-lül 100 millió font sterlingre becsű li a pénzreform várható költségeit aí e-- u11v_uuvet±i1iezenuulr e£ veK11oeu uTn M" i cí csak nagyon hozzávetőleges becs lés mert ha az egész szigetorszá-got modernizálni akarják ennél sokkal nagyobb összegeket kell majd fizetniük azért mert túl s-okáig ragaszkodtak a tradíciókhoz Az angol kormány természete sen nem önszántából lép a vált-ozás útjára s adja fel fakról-fof- r ra régi rendszerét amely még mi-ndig oly kedves a lakosság egy n3$ ííS részének--- A változó világ esefflé' nyei kényszerítik erre ma már i szigetre zsúfolódott egykori világ' birodalom sem vonhatja ki mag' — sem sazdasápilaff sem oolitikai Iac sem szellemiles — mindabból) ami a nemzetközi életben 'vag) jUj akárcsak a kontinensen történi-- 1 A reform közvetlen oka: az Euró-- f Dai Gazdasági Xözösséu a KözO1! Piac nagyobb egységében való ré'L'Sj! vétel kényszerítő parancsa AngL1 anak számrendszerét tekintve 1! alkalmazkodnia kell e nagyobb g#" daságt egységhez (V ' it A- - M HÉ 1 PSSiSW
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, January 21, 1967 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1967-01-21 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Kanad000315 |
Description
Title | 000016a |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | Kp lw ' "- - Vi f „ - m~djh %' r J967ÁNUÁRÍ21V KANADAKMAGYARSAO - - A j '5'líl ~- - - — "Í'VL 1 ze í cé %wMW§mWm'WPMmM 1 2öfebe" HHriiliHiil: ift fa& zíhívíh ViWwmmmxm': sm%iyiiísrr?sn 1) E mély s befolyá rétege hfrdess kezébe ráció r egyesül 1956-o- s dulójái{ 2) K rííen ki' adást n vetödöt gyár a eszmec 3) A Effl fl! l szeg f en érzi cél igí golása igénylő még ne I Legu az adó tóban zsö To chenyi István ták az igen m mákat gyakor Töttöss dec-ja- r gyelem kozáso! „adó" i sítási nek és ben szi hajthat nulraári bökken tervezd kezdeti A m is átfo ker es ébrenra Az a egyszei ki egy1 kiállítá haszno! több n gsarlásá TW&J meneti'- - Igényig emigra alakulr L N nyugta könyv: könyve nincs i n A ga igei jezhete árából eső elf szoroz: föaj ai 1166 Hajózó farmer Cassvilleben (Wis maga állal készített Feleséget akart venni — világbajnok Nem mindennapi pályafutásra te-kinthet vissza Dick Tigcr a profi-ökölvív- ás félnehézsúlyú világbajnoka akik az amerikai újságíiók 1966-ba- n „az cv bokszoló jának" választottak immár másodszor „Cn vagyok az cgjctlcn tigris Ni-gériában" — szokta mondani az „év bokszolója" Hazájában ugyanis nem fordul elő ez a ragadozó fajta Öt sem neveztek volna cl Tigcrnck a le-leményes menedzserek ha ez a sze-gény vízhordó ember 15 evvel ez-előtt a falujában cl nem határozza hogy megveszi magának feleségül a törzsfőnök lánya t Ehhez azonban pénzre volt szükség nagyon sok pénzre 500 dollárra ő pedig mind-össze 20 centet keresett naponta ' Ez az indián egy-különlege- s tengeri sünt tart A sün veszélyben van kibo-- csájtja veszélyes tudja ezt jól óvatosan bánik vele Rubens -- kép a fogadó falán Régi mesterek nagy alkotásainak felfedezései ez év őszén láncreak-ciószerűen követik egymást A leg: újabb esetről a Schweizer Illust-riert- e képes riportja számol Egy londoni pénzmágnás Lord Cowdray néhány esztendővel ez-előtt eladott egy régi olajfest-ményt mivel az „nem illett dolgo-zószobája hangulatába" Az eladá-siá- r 6000'svájci frank volt Ugyan-ezt képet néhány hónappal eze-lőtt a washingtoni' National Gaífe-ryo- f Art számára 2 millió frankért vásárolta meg egy műkereskedő Az erről szóló hírt olvasva és a kép reprodukcióját látva egy csen-des feketeerdőben falucska fogadó-sa Max Falz föltekintett arra a képre amely évtizedek óta lógott vendéglője egyik falán és — gya-nút fogott A kép ugyanis kísérte-tiesen hasonlított Rubens „Dániel az oroszlánok között" című fest-ményére arra a bizonyosra amely-ről az újság írta hogy nemrég került a washingtoni múzeumba Pár hétig tartó habozás után Walz egy restaurátorhoz fordult és már az első „nagytakarítás" meg-hökkentő eredményt hozott A kép alján feltűnt Rubens nevének ini-ciáléja PPR felül pedig halványan teljes névaláírása Az ezután kö-vetkező szakvizsgálatok egyöntetű-en megerősítették hogy a washing-toni képnek egy változatával talál-koztak A fogadó Rubens-képé- t ember-emlékezet óta senki sem méltatta figyelemre Látni azonban ezután egyáltalán nem fogják a Walz fo-gadó vendégei mert tulajdonos akinek 1 millió frankot máris fel-ajánlottak a képért annyira meg-illetődött hogy azonnal becsoma-golta és betette egy bank safe-jéb- e USA) Ennek a farmernek birtoka szigeten van terményeit a saját motoros tutajon szállítja át a folyóparton lévő magtárba lett Egyszer valami bokszfilmet látott ek-kor határozta cl hogy ökölvívó lesz Kezdetben ellenfelei sorra crták a tapasztalatlan de rendkívül szívós és kemény újoncot Hamarosan azon-ban fölfigyeltek rá majd egy londoni bokszcirkuszhoz szerződtették „Nem volt különösebb tehetsége de a sok verésből tanult" — mondotta angoi gazdája 1958-ba- n Dick Tigcr ki-ütötte az angol birodalmi bajnokot Lgy év múlva Amerikába szerződ-tették De csak 1962-be- n mérkőzhe-tett — 33 eves korában! — akkor még a középsúl)ú világbajnokságért Biztosan győzött az amerikai Gcnc i'ullmer ellen Két nigéiiai miniszter örömláncot járt a Tvew York-- i ring-ben fiúcska a kezében ha tüskéit és akkor A kis indián be a azt úr a Ez éneklő apáca nem más filmszínész "Dr és a film Hazai lapszemle WWWWWWWVVWWVWVWV Öregszenek a Gyuri bácsi levélhordó postá-sunk Jól ismert táskája a minap a szokásosnál is duzzadtabb volt Gyuri bácsi elmondta miért: — Be-teg a kolléganőm ma az ö körút-já- t is én teszem meg — És fiatal kollégája aki a nyá-ron helyettesítette? — érdeklöd- - —- Hol van az már?! Elment mo-toros küldöncnek egy nagy gyárba Tudniillik tavaly kétszer is jól sze-repelt motorversenyen elcsá-bította öt a motorozás Néhány percig beszélgettünk a postai kézbesítők öregedéséről s Gyuri bácsi megemlítette a Magyar Nemzet egyik cikkét amely nem is olyan régen tette fel a kérdési vajon ha úgy öregszenek és roha-mosan nyugdíjba a kézbe-sítők a mint napjainkban a jövőben csönget-- e ajtónkon a pos-tás?! Amit jól tud Gyuri bácsi kol-légáinak öregedéséről azt ponto-sabban az adatok tükrében feltár-va ismeri Dejczö Gábor a Buda-pesti Postaigazgatóság vezetője Tizenkilenc betöltetlen állás — Nagy a hiány postai kezelők-ben — mondotta a postaigazgató — Budapesten az 56 éven felüli postakezelök arányszáma 17 száza-lék s ezzel azt hiszem nagyon mondtam a budapesti posták kezelői létszáma s hogy mekkora a munkaerőhiány ebben a szakmában arra két adat világít-son rá: 301 tisztviselőt is kényte-lenek vagyunk kezelői munkakör-ben foglalkoztatni viszont 19 ál-lás betöltetlen a kezelök népes tá-borában Illetve elnéptelenedő-táborába- n — Jelenleg harminchét 60 év fö-lötti postai kezelőnk varu A 60 évei A visszavágót Nigériában rendez-ték — először világbajnoki mérkő-zést afrikai földön! Az állam az ösz-sz- es költségeket fedezte bokszra-jongó államtisztvisclők fizetett sza-badságot kaptak A szociális minisz-ter varázslót fogadott fel hogy a meccs idejére az esős évszakban ne essen az eső Nem esett Dick Tiger L--m ét g)őzött Az 51 éves szociális minisztert alig tudták megakadályoz-ni hogy ő is szorítóba ne lepjen és bemutató mérkőzést ne tartson A közl)cn félnehézsúlyban is világ-bajnokságot nyert Dick Tigcr azóta természetesen megvette a törzsfőnök lányát és öt gyermek apja A legidő-sebbet politikusnak szánja: „Azért mert a politikusok olyan jól néznek ki a televízióban " az mint Vincent Pricc a Goldfoot lányok" című egyik jelenetében Most mennek postáról so-kat 3364 Mi A betöltötte 29 59 éves 37 postai ke-zelő 58 éves 22 56—57 éves 68 És most nézzük a fiatalságot az utánpótlást amelynek jelentkezé-sét napról napra 'szinte hiába vár-juk Már 16 év alatti távirátkéz-besítön- k is van 53 Ezek is csak addig dolgoznak a postán amíg valamiféle számukra kedvezőbb szakmát el nem sajátítanak és ott el nem tudnak helyezkedni Már pedig mivel köztudomású hogy az ipari szakmában is munkaerőhiány van a fiatalkorú táviratkézbesí-tö- k úgyszólván csak tekintik a postai munkát Most arról beszélgetünk emlé-keket űjítgatva hogy hajdan szá-zával hevertek a postán az olyan" kérvények amelyekben „kezelő al-tisztnek" kínálkozott valaki és éve-kig kellett várnia mire a postához bejuthatott Hasonló volt a hely-zet a MÁV-ná- l is Szívesen ment valaki postásnak vasutasnak A7tp 70--75 kilométer gyalog A kereseti viszonyok a postán semmiképpen nem okozzák ezt a nagyarányú elöregedést és az után-pótlás ugyanilyen arányú hiányát A kézbesítő alapfizetése 1200 fo-rintnál magasabb s ehhez járul az üzemi jutalék is A gyakorlott pos-tai kezelő eléri az 1500 forintos fi-zetést s a kézbesítők napi kere-sete borravalóval úgyszólván ellen-őrizhetetlen 'Csak teljesítményük-ről következtethetnek hogy ez milyen jelentős bevételi forrás 1963-ba- n felmérték a postások tel-jesítményét 579593 lakásban 62146 emeletet jártak meg szám szerint 9S2-e- n S kézbesítettek 66 millió pénzesutalványt Igen ám de az emeletekre nem visz fel sem a kerékpár sem a motorkerékpár Felmérték a Fehérvári út környé-Sé- a teljesített munkát amelyet a Üj Hold-térké- p A Hold-kőz- et geológiai fejlődés-történetét szemlélteti az a geoló-giai és morfológiai térkép amelyet az akadémia 'földtani intézetének munkatársai készítettek a Hold-ról A szakemberek arra a következ-tetésre jutottak hogy a holdbeli „száraz földek" túlnyomó része egykori Hold-tengere- k valamilyen módon átalakult anyaga A térkép a Hold látható felének központi részét ábrázolja A tudó-sokat mindenekelőtt a kontinen-sek kráterek közötti térségei ér-dekelték amelyeket eddig még nem tanulmányoztak eléggé A tér-kép bemutatja hogy a Hold anya-ga hogyan oszlik „tengerekre" és szárazföldekre Az eddigi Hold-térképe- k rajzolóit főképpen a domborzat a kráterek repedezések és törések elhelyezke-dése érdekelte Ezek a térképek ke-veset beszéltek „a tengerekről" és egyáltalán semmit — a Hold anya-gának koráról A Hold-kőz- et élet-kora iránti érdeklődés az utóbbi időben fokozódott Most a szakem-berek — elsősorban az Egyesült Államok geológusai — gondosan tanulmányozzák ezeket a kérdése-ket A geológiai és morfológiai Hold-térképet teleszkópok segítségével nyert felvételek alapján készítet-ték A negyed-Niagar- a Érdekes kísérletet hajtottak vég-re november közepén a Niagara vizesésen A lezúduló vízmennyi-séget negyedére csökkentették hogy a mérnökök közben légi és felszíni felvételeket készíthessenek és megállapíthassák milyen mér-tékű a föld eróziója a vizesés szik-lafalán Gátak közbeiktatásával és nagy mennyiségű víz elvezetésével a másodpercenként lezúduló zuha-tagot 8000 köblábról 2000 köbláb-ra csökkentették Szaván fogták Miamiban egy garázs ezzel a reklámfogással hirdetett: „Ingyen mosunk elefántot kocsit is alig drágábban!" A napokban szaván fogták a garázs tulajdonosát 22 elefántot hajtott ingyenes mosás céljából a garázsba egy vándorcir-kusz 112-e- s számú postahivatal kézbe-sítői végeztek Ettől a postától vi-szonylag keveset kell gyalogolniuk a levélhordóknak és mégis naponta megtettek egyenként 183 emeletet és bejártak mintegy 10—15 kilomé-tert A peremkerületekben ennél is többet kell gyalogolniuk Budapes-ten egy postás naponta átlag 93 kilométert tesz meg gyalog S egy-eg- y postás átlag naponta 590 lakás-ba csenget be Miért nem szakma? A táviratokat most már csak fi-atalok kézbesítik És azt mondja Dejczö Gábor hogy az utánpótlás „feltöltése" úgyszólván áthidalha-tatlan problémát jelent a posti ve-zetőinek Egy időben szép szám-mal jelentkeztek a postakezelöi munkára a nők is Most már bebi-zonyosodott hogy ez az állás és munkakör nem nőknek való Hiva-tali munkában bent az irányító szolgálatnál igen de a kézbesítői munkában nem A női fizikumnak nem való a húszkilős táskák cipe-lés- e emeletről le és föl — a már megnevezett követelménynek meg-felelően — és nem való ez a túl-teljesített gyaloglás sem A fiatal férfiak viszont azért vándorolnak el rövid idő után a postáról mert noha a postai kezelőnek is tanfo-lyamot kell végeznie munkáját be kell gyakorolnia a kezelői munka-kör hivatalosan nem számít szak-mának A Munkaügyi Minisztéri-ummal már jóideje „különharcot vív" a posta vezérkara Nyomós érvek szólnak amellett hogy kéz-besítőnek lenni igenis szakma egyelőre azonban még nem ismer-ték el a postások kétségtelen szak-mai tudását — szakmának Addig pedig tovább Öregszenek sőt kiöregszenek a postások A fia-talok pedig vagy nem jelentkeznek postásnak vagy elvándorolnak Sz J postások Budapesten s nincs utánpótlás vendégjáték-nak rá mmmmsmm mmmmmmmmwmmHwilmmMmmmnww - V"W- - c " l? t AŰ - v 5J mm Á tízes szám forradalma ANGLIÁBAN Angliában a-tíz- es számrendszer-re való áttérés amelyet az elmúlt évben határoztak el majdnem any-ny- it jelent mintha elrendelték vol-na hogy megváltozik az ország nyelve: a brit ember ezentúl nem angolul fog beszélni hanem fran-ciául vagy hollandul Ha a nyelv nem is változik meg a gondolko-dást mindenesetre átalakítja az új szám- - és mértékrendszer felfor-dítja a százados hagyományt és fel-bolygatja az egész gazdasági éle-tet Több évszázadon keresztül a világ alkalmazkodott a változatlan Angliához Ma Anglia igazodik lé-pésről lépésre a változó világhoz A tízes számrendszerre való át-térést már hosszú idő óta sürget-ték mint annyi más reformot (Ber-nar- d Shaw például hagyatékának nagy részét egy új fonetikus an-gol ABC kidolgozására testamen-tálta- ) mi több: a pénzreformot már a napóleoni időkben be akarták vezetni A tradíció azonban mindig diadalmaskodott a megújulás szel-lemén aminek természetesen vol-tak bizonyos előnyei is e zárt szi-getországban A gazdasági életben és a lakosság tudatában egyaránt stabilitás érzését keltette hogy míg a többi európai országok pénzegy-ségei devalválódtak cserélődtek és változtak addig Angliában a font sterling (s annak húszas és tizen-kettes egységei) maradt érvényben az angol ember gyakran ma is az-zal a rézpennyvel fizet amelyre Viktória királynő arcképe van nyomva s amely azóta is forga-lomban van legfeljebb nem any-n- yi az értéke mint a múlt század végén volt Ezzel nem sok európai ország dicsekedhet talán csak — tudomásom szerint — a semleges-ségéből remekül profitáló Svájc Az angol számrendszer misztériuma A világ e — vitán kívül — leg-bonyolultabb szám- - és mérték-rendszerének a megformálása ter-mészetesen nem ment végbe egy-szerűen rázkődtatások nélkül mi-ként a más országból érkező em-ber is reménytelenül belebonyoló-di- g az angol számítási rendszer-be mihelyt a szigetország földjére teszi a lábát A brit kormány ta-valy ötéves határidőt tűzött ki a re-form végrehajtására s ezt még egy kétéves átmeneti idö követi A most kezdődő új esztendőben tehát még mindenki nyugodtan tovább alriat- - Angliában szám- - és mérték-rendszere felöl s talán az iskolák-ban is csak melléktantárgyként ve-szik fel a tízes rendszert Az új an-gol font csak 1971 februárjában ke-rül forgalomba addig megy minden tovább mint századok óta Valóságos misztérium ez az an-gol számrendszer a külföldi sze-mében A pénzegység a font ster-ling 1 font sterlingben 20 shilling van X shilling pedig 12 pennyt tar-talmaz Most tessék gyorsan — e pénzegységekben — összeadni mondjuk: mennyi 12 shilling 4 pen-ny plusz 9 shilling 6 penny plusz 18 shilling 3 penny Egyszerű mü-velet az angol általános iskola el-ső osztályában A külföldi ha egye-temet is végzett hosszasan töri a fejét Az összeadás eredménye egyébként: 2 font 1 penny A szor-zás még bonyolultabb Ki tud álmában angolul összeadni De nehogy azt higyjük ha már e számolási tudományt elsajátítot-tuk hogy most már mindent tu-dunk vagy legalábbis számolni tu-dunk Mert például a márkás lon-doni üzletekben nem a font a pénz-egység hanem a régi angol arany-pénz a guinea Ez nem húsz hanem 21 shilling Forgalomban van az-után a half crown (két és fél shil-ling) van félshillinges (6 penny) és 3 pennys azután félpennys pénz-jegyük Ebbe valóban bele lehet za-varodni Általában azt tartják hogy egy idegen nyelvet akkor-sajátí- t el igazán valaki ha mondjuk álmában nem az anyanyelvén ha-nem a tanult nyelven ad össze vagy szoroz Ez az angolra nem vonat-kozik mert aligha akad angolul egyébként jól beszélő külföldi' aki álmában isalkalmazni tudja ezt a számítási rendszert Áremelkedés aláthátáron A mértékrendszer majdnem ugyanilyen bonyolult nem kíván-juk ezt részletezni csupán néhány példát A hosszmérték egysége nem a méter hanem --— mint ismeretes — a yard (9144 cm) aminek rész iengcyhség(2ei5:4 cam)foéost a(l3in0e48(25c4m)rnma)z Kilométer helyett mérföldben szál mítanak de ebből van három féle is: az angol mérföld (1609 km) a londoni mérföld (1524 km) és' a tengeri mérföld 1853 km) Minél bonyolultabb annál inkább angol Ugyanígy felsorolhatnék hogy mi! ként különböztette meg magát Anglia (és a volt világbirodalom egykori gyarmatországai) a világ többi részétől a súly-- és az űrmé-rték terén is Az 1971-r- e kitűzött változás egyelőre csupán a pénzrendszert érintené vita folyik még arról hogy a mértékegységeket is euró-paizálják- -e vagy maradjon a h-agyományos rend mint például az Egyesült Államokban Hisz egyedül a pénzreform olyan súlyos pro-blémákat vet fel amelyekkel csak nehezen tud a kormányzat majd megbirkózni A tizes számrendszerben az új pénzegység változatlanul a font lesz csakhogy az eddigi 240 penny helyett 100 pennyböl áll A shilling a halfcrown és a többi megjelölés megszűnik az átértékelt fonton k-ívül csak az átértékelt penny m-arad érvényben (A font papírpénz marad a pennykböl hat különféle fémpénzt vernek a legmagasabb érték: az 50 pennys) Ez az átérté-kelés mindenekelőtt áremelkedést eredményez mert az átmenet a mai rendszerből az újba óhatatla-nul törtszámokat hoz létre s a kereskedelem nyilván nem le-- ha-nem fölfelé kerekíti majd ki az áru-cikkek átszámítását Mibe kerül a pénzreform De ennél sokkal súlyosabb prob-lémák is merülnek fel a gazdasági életben használatos számrendszer átállításában A részben már autó- - matizált irodai gépek millióit ki kell cserélni új számológépeket kell forgalomba hozni ki kell cse-rélni a műszaki üzemek számos gé ) pi berendezését át kell alakítania nyilvános telefonautomatákat nem szólván az elárusító automata ké' szülékekröl egyedül a cigaretta és csokoládé automatákból több mini egymillió van forgalomban Angliá-ban ezek nem „veszik be" majd az új pénzdarabokat amelyeknek a nagysága értéke sőt fémösszeté-tele is meg fog változni Mi több: a kereskedelemnek is új formájú -- és csomagolású árúgyártásra kelP átálnia az új kalkulációnak és autó-- ' matagépeknek megfelelően Az úji pénzrendszer óhatatlanul szüksé-- 1 gessé teszi azután azt hogy bizo-- nyos árukért több pénzdarabot' dobjon a vásárló az automatába ez pedig — a kereskedelmi élet ta-pasztalata szerint — kevésbé ösz-- 1 tönöz a vásárlásra Szanálás vár a jelenlegi benzinkutakra s ha ai hossz- - és űrmérték megreformálá- - " sara is sor kerülne a gépkocsik tá-volságje- lzö és üzemanyag jelző berendezését is ki kell cserélni amit nyilván össze lehetne kapcsol-ni az eddigi közlekedési rend me-gváltoztatásával is Anglia ugyanis az egyetlen ország Európában (m-iután Svédország ugyancsak felha-- f gyott a tradícióval) ahol még min-dí- g a „balra hajt jobbra előzz" sza-bály- a van érvényben s ennek me-gfelelően az angol gépkocsikban a jármű jobboldalába építik a ko-rmánykereket és jelző-berendezése- ket Az angol kormány körülbe-lül 100 millió font sterlingre becsű li a pénzreform várható költségeit aí e-- u11v_uuvet±i1iezenuulr e£ veK11oeu uTn M" i cí csak nagyon hozzávetőleges becs lés mert ha az egész szigetorszá-got modernizálni akarják ennél sokkal nagyobb összegeket kell majd fizetniük azért mert túl s-okáig ragaszkodtak a tradíciókhoz Az angol kormány természete sen nem önszántából lép a vált-ozás útjára s adja fel fakról-fof- r ra régi rendszerét amely még mi-ndig oly kedves a lakosság egy n3$ ííS részének--- A változó világ esefflé' nyei kényszerítik erre ma már i szigetre zsúfolódott egykori világ' birodalom sem vonhatja ki mag' — sem sazdasápilaff sem oolitikai Iac sem szellemiles — mindabból) ami a nemzetközi életben 'vag) jUj akárcsak a kontinensen történi-- 1 A reform közvetlen oka: az Euró-- f Dai Gazdasági Xözösséu a KözO1! Piac nagyobb egységében való ré'L'Sj! vétel kényszerítő parancsa AngL1 anak számrendszerét tekintve 1! alkalmazkodnia kell e nagyobb g#" daságt egységhez (V ' it A- - M HÉ 1 PSSiSW |
Tags
Comments
Post a Comment for 000016a