Magyar Elet, December 26, 1981

              föse
5rj ' SrjJ--rí
S-íS-KS a
¥?
aaBSB ' '
: !v HUNGÁRIÁN LIFE ggyffWRiHSjyjPiwass
IVzxzS-- r
?i M
I ' 0 --
--ív jr
t
aoaabjs !%# ll JKPSH 'IS ll Íf~lm fii %m " ' fetf fi 'mT'M 8 it lit Krjp?i let piff II — i JLWJBL& JiwJ JiLJk Mc JiLJ JHMrSfortA A
1 "öra --i
Vol 34 50 XXXIV évfolyam 50 szám 1901 KARÁCSONY Ára 40 ccnl
£3a3ÉfcS8íBS
Karácsonykor történt
Mindnyájan templom
ba mentek kivéve a nagy-mamát
és engem Ügy em-lékezem
hogy csak ketten
maradtunk az egész házban
Nem mehettünk el mert
egyikünk túl fiatal volt hoz-zá
a másik meg túl öreg
Amint ott ültünk nagy
magányunkban nagymama
egyszerre csak mesélni kez-dett:
— Volt egyszer egy em-ber
aki kiment a sittét éj-szakába
hogy tüzet kérjen
valahonnan Ilázról-házr- á
járt és zörgetett — „Segít-setek
rajtam jó emberek!
— mondta — Feleségemnek
most született meg a kisfia
és tüzet kell gyújtanom '
hogy megmelegedhesse-nek!"
De már késő éjszaka volt mélyen aludt
mindenki és igy senki sem
felelt neki
Ment ment az ember
tovább mig egyszer csak
tüzfényt pillantott meg a
nagy merszeségben Ment
ment feléje és látta hogy
a tüz kint a szabadban ég
Fehérlő juhok hevertek és
aludtak a tüz körül és egy
öreg pásztor őrködött fölöt-tük
Amikor ' a tüzet kereső
ember közel ért a juhokhoz
látta hogy három nagy ku-tya
alszika pásztor lábánál
Jövetelére mind a három
felébredt és feltátotta a szá-ját
mintha ugatni akarna
Egy hangot sem lehetett
azonban hallani Az ember
látta amint felborzolódik a
szőrük és látta hogyan
rontanak feléje Éles fogaik
szikrázó fehéren fénylettek
a tüz világánál Érezte
hogy egyik a lábába kap a
másik atkezébe a harmadik
meg már a torkán cs'ing
De hiába akartak harapni
az állkapcsuk 'és a fogaik
nem engedelmeskedtek ne-kik
és az embernek a leg-kisebb
bántódása sem tör-tént
Erre tovább akart hogy hozzájusson
ahhoz amit keresett A ju-hok
azonban olyan sürün fe-küdtek
egymás hátán hogy
nem tudott előbbre jutni
Nem tehetett mást mint
8
LAGEIILÖF ZELMA:
hogy az állatok hátára lé-pett
és így ment tovább a
tüz felé És egyetlenegy juh
sem riadt fel vagy csak
mozdult is meg —
Idáig zavartalanul me-sélt
a nagymama de most
már nem bírtam ki hogy
íélbe ne szakítsam — „Mi-ért
nem mozdultak meg
nagymama? — kérdeztem
— „Hamarosan meg fogod
tudni" — mondta a nagy-mama
és folytatta a történe-tet
— Mikor a tüz közelébe
ért a pásztor felnézett
öreg morcos ember volt
rideg és kemény mindenki-vel
szemben Amint jönni
látta az idegent felkapta
hosszú vasvégü botját ame-lyet
a nyáj őrzése közben á
kezében szokott tartani és
feléje dobta A bot süvöltve
zúgott neki egyenesen a
mellének de mikor odaért
í2i2i522iaS23a&22SiJ2iaS&íí2i:Xa2a2iÍ
Ének a XVII századból:
: Cordapászacrck
'Csodapásztorok midőn Belhlehembeii
Csordát örizének éjjel a mezőben
Isten angyali jövének melléjek
'Nagy félelemmel telek meg ö szivek ' '
örömet mondok néktek ne féljetek
Mert-szüléte- k néktek ma üdvösségtek
Mqnjetek el-b- é gyorsan s a városban
Ott találjátok Jézust a jászolyban
Elindulának és el-bejuta-nak
'SAzűz Máriának jó napot mondának
Hol fekszik Jézus mondd meg a jászolyban
a
n
ff ff
ff
ff
ff
Kit bétakartál mostan a pulyában
Isten titeket hozott Uratokhoz -
De nem szólhatok mostan szent fiamhoz
Mert ö aluszik'pólyában nyúgoszik
'$
"l
Xl£!C'r£!£t6lSK5:C5!£!2££iVC£5:C'e'C!5£SEIS'!
A szerit éjszaka
hirtelen felrekanyarodott
és mellette röpült tovább
bele messze mezőbe
E- - a mondatnál me
gint csak nem állhat
tam meg hogy félbe ne sza-kítsam
„Nagymama
miért nem akart bot neki-menni
az embernek?" Nagy-mama
azonban nem zavar-tatta
magát hanem mondta
tovább történetét
Most aztán már oda-ért
az ember a pásztorhoz
és megszólította: „Kedves
- t
1
i i
!
r
a —
—
a
a
—
barátom segíts rajtam adj
egy kevés tüzet ! Feleségém-nek
most születeti meg a
kisfia tüzet kell gyújtanom
hogy megmelegedhess-enek"
A pásztor legszíveseb-ben
nemet mondott volna
de mikor arra gondolt hbgy
a kutyák nem tudtak kárt
tenni benne a juhok nem fu- -
tottak el tőle és a bot nem
akart nekimenni elszorult
benne valami és nem mer-te
megtagadni az idegen kí-vánságát
„Végy amennyi kell"
mondta az embernek
A tüz azonban már majd-nem
kiégett Nem volt már
egy darabka fa vagy galy-lyacs- ka
sem sehol hanem
csak egy halom izzó parázs
És az idegennek nem volt
se lapátja se edénye ami-ben
a parazsat elvihette
volna
M'kor a pásztor rájött er-re
újra mondta:
Végy amennyit akarsz" —
magában örült hogy egy
szem parazsat som tud el-vinni
De a férfi lehajolt
két csupasz tenyerét tele-markolta
izzó parázzsal és
a köpenye szárába öntötte
a parázs nem égette meg a
kezét nem perzselte meg a
köpenyét hanem úgy vitte
' Hideg jászolyban szénán bágyadozik
Nem fekszik ágyban sem friss palotában
Hanem jászolyban romlott istállóban
Serkentsd fel Jézust szent fiadat nekünk
Mert angyaloktól hozzája küldettünk
Serkenj fel fiam pásztorok eljöttek
Szent angyalidtól kik hozzád küldetlek
Idvöz légy Jézus Pásztorok Pásztora
Mennynek és földnek teremtő szent Ura
Ha nem utálsz meg te szolgáid vagyunk
És azért jöttünk hogy téged imádjunk
--
' ' ' Kcriínk tégedet mint üdvözítőnket
Bűnünkért előled el ne üzz minket
Mária te is könyörögj érettünk
llogy'ez'v'ilágból boldogan kimenjünk ( v '
Dicsiret néked örök Atya Islen
Kicsinded Jézus és szent Lelek Isten!
Kicsindcd 'Jézus és szent Lélek Isten -
A Magyar Élet szerkesztőség kiadóhivatala
és nyomdái személyzete:
Boldog karácsonyi 'ünnepeket kíván
[ MINDEN1(EDÍS4VÁSÖJANÁK! %'
ttV£JÍ'JZiVLi££WWXVZZ'&WZWÍiS
i I'
tl mintha diót vagy almát
vitt volna
Erre aztán harmadszor
is félbeszakítottam mesélő
nagymamámat — „De
nagymama miért nem
akarta perzselni a parázs
az embert?"
— Mindgyárt meghal-lod
— mondta a nagymama
es már folytatta is tovább
— Amikor a pásztor ez a
gonosz morcos ember mind-ezt
meglátta csodálkozni
kezdett és ezt mondta ma-gában:
„Micsoda éjszaka
császár adott
a
tehát {
ott
a
a
ez hogy a nem tud- - ím? őriztek nyajukat csak ott alít elotcuk az Ur es az(
nak sem harapni a W Úr őket: „Ne Nagy hirdetek
juhok félnek a vasvé- - a? nektek az egész született az Dávid m
gü bot nem akar sebezni és Ő Messiás és az Ez a jele: Kisdedet iU
a nem
az Vff Hirtelen sereg vette körül í
Micsoda éjszaka ez? Ho- - a az béke 1 földön
gyan van az ' hogy minden 19 a Szent Lukacs ftí
olyan ember 5? m
csak ennyit felelt:
— Nem mondhatom
meg látod! És -- ha —
'már indult is tovább hogy
mielőbb s
áz édesanya és a gyermek r
pásztor most gon- -
dolt hogy nem veszti
el szem elöl azt az embert
addig" amíg meg nem tudja
hogy mindez mit jelent Fel-állt
es ment a
amíg oda nem ért ahol az
idegen szállása volt
Ott meglátta hogy a
férfinak még kunyhója
sincs : egy vájt
istállóban feküdt az
Nem
voltött semmi csak a ned-ves- %
hideg sziklafalak
Arra kellett gondolnia
hogy a szegény ártatlan
gyermek talán meg is fagy
ebben a barlangban Jólle-het
kemény ember volt
úgy ezen hogy
elhatározta: segít rajta Le-kanyarította
és
kivett belőle egy puha fehér
bárányirliát Odaadta az
azzal hogy
ágyazza bele a
E1bben a
amikor belőle is ki
buggyant az
megnyílt a szeme és látta
amit eddig nem láthatott —
hallotta amit eddig nem
hallhatott
Most hogy
ezen az miért
volt minden olyan örvende-ző
hogy senki és semmi
nem tudott ártani a másik-nak
Kicsiny ezüstszárnyú
angyalok seregét látta s'i-rü- n
maga körül Hárfa volt
a kezükben és hangosan
énekelte hogy
megszületett a Megváltó az
'3r Jézus aki bű-iéiből
a világot
jjongás és éneklés ör
vendezés és N muzsika
lollött be mindent és most
egyszerre látta és hallotta
mindazt ami eddig rejtve
volt előtte a sötét
És olyan nagy lett az
öröme hogy térdre esett
így 'adott hálát Istennek —
Most újra meg' kellett
'szólalnom mert igeii nagy
kérdés szorongott bennem
— 'én mit
adhatok az ür Jézusnak
hogy én is lássak?
ráfelelt:
— Magadat add Neki!
És akkor te is látni fogsz
mint az öreg pásztor 'ügy
szeressel üt hogy szíved le--íj
gyen meleg puha jászol
m ágya — s akkor látni hal- -
lani fogpd öt szived-lelke- d
w-me- g pitelik mennyei ö'röm- -
mcl j
w ti pJEZUS SZÜLETÉSE
4 ABBAN AZ IDŐBEN Augusztus rendeletet ki hogy yí
id számlálják össze az egész Az első ÖT
§1 Szíria idejében történt Elment mindenki y i saját városába hogy magát hr
§fc József Dávid házából és Elment
' Galiica Názáret nevű városából Dávid városába a júdeai Betlehembe M
JVj hogy magát feleségével együtt aki áldott álla- -
pótban volt Miközben tartózkodtak elérkezett Mária szülésének $X
í7 napja Megszülte első szülött fiát pólyába takarta és jászolba fektette fy
mert nem kaptak helyet &f
v& Azon a vidéken pásztorok tanyáztak kinn szabadban és éjszaka ív
kutyák a ligyszerre angyala
ugatni "beragyogta féljetek! örömet
nem és népnek: Ma üdvözítő 1'árowban
Úr találtok pólyába takarva
parázs perzsel?" I jászolba fektetve"
Utánakiálltott idegenne"k: nagy mennyei az angyalt Dicséretet
énekeltek Istennek: Dicsőség a magasságban Istennek' és 'jS
Vg jóakaratú embereknek "X
irgalmas? Az lm%m nem
tüzet-gyújthass- on
egmelcgedhessenck
:A arra
nyomában
hegyoldalba
édes-"''anyaé- sa
gyermek"
megindult
hátizsákját
idegennek
gyermeket
pillanatban
irgalmasság
megértette
'éjszakán
valamennyi
megváltja
U!
éjszaká-ban
Nagymama
Nagymama
földkerjksepet népszámlálás
Quiriniusznak helytartójának
följegyeztesse
nemzetségéből származott
följegyeztesse Máriával
szálláson
dicsősége
evangéliumából
Miiulsenty hercegprímás 10 év előtti
Karácsonyi Szózata
(részletek)
Kedves Hívek -- és Véreim!
Hosszú kényszerű hallgatás után szó-lok
Hozzátok Szólok mindenekelőtt a kö-szönet
hangján a Gondviselés iránt hogy
a viszontagságban megőrzött Köszönettel
adózom mindenkinek ki lélekben megosz-totta
velem a kereszt súlyát aki az evan-gélium
szellemében próbálta sorsom értel-mét
megközelíteni s imádsággal támogat-ni
Nem íeledkezhetcm meg'ez alkalomból
azokról a nem kevesekről sem akik ugyan-azokért
az ideálokért jválláltákSa szenye-"dé- st
" anielyeknek annyi' esetben csak a
megváltó halálvvetelt' vagy vet Véget —
Szenvedésből született megváltásunk és
hisszük hogy a Krisztussal vállalt áldoza-tok
még földi viszonylatban sem voltak
hiábaalók
Hittel Istenbe vetett reménnyel léptük
át a bortön küszöbét és az ideiglenes de
életirtó országhatárt Miről beszélhetnénk
időszerűbben mint erről a törhetetlen
mindig fiatalos friss üdvözítő reménység-ről
amely nemcsak a természetfeletti ha-nem
a tisztes komoly löldi életnek is egyik
pillére
Reménységről szól az Egyház liturgiá-ja
is: Adventet ürjövctclt ünnepiünk Az
idők teljében ez a remény beteljesült és az
Ür Jézus maga tett „bizonyságot az igaz-ság
melleit" (1 Tim 6il3') Tőle tanul-tunk
meg imádkozni: „Jöjjön á Te or-szágod!"
Tőle vettük a reménység szavait
és képeit: az élesztőről amely lisztbe rejt-ve
tésztává alakítja azt a legkisebb mag-ról
amely elvetve halalmás fává nő Ezek
a képeié a jövő időről szólnak! Az Isten
Karácsony a család ünnepe
Karácsonyi I aggodalom tölt mindnyájunkat
egy kö- - akiket sorsa amikor
zdsségben született meg és abban töltötte
földi életének legnagyobb-részé- t tNem vé-letlen
hanem isteni útmutatás hogy az
evangéliumok olyan élethűen emberközcT
licn írják az első karácsonyi éj történe-lét
hogy évezredek távlatából' is élmény
olvasásuk Ahányszor Halljuk annyiszor
telik el leikunk az első Karácsony csodá-jával
meleg Isten-embe- ri élményével
Nem csoda hogy nincs még egy töi tériét
amely annyira a népek lelkébe ivódott vol-na
mint a betlehemi éjszaka csodás ese-ménye
nincs még egy történés amely' any-n'- yi
művészt: írót és költőt festőt és zc-íés- zt
ihleteit volna halhatatlan remekek
Megalkotására mint Jézus születése:
Karácsony az Ige Meglcstesiilcsánek
i legnagyobb titok: Isten emberré levésé-nek
ünnepe De egyúttal a család ünnepe
is Jazé a családé amely az egész1 emberi
arsadalom' alapja az egészséges emberi
élet egyetlen záloga biztosítéka
Ezt az alapot fenyegeti ma súlyos vál-s°á- g:
a ínai társadalom válsága —"a csa-)á- di
c!ct válsága Ez a fenyegető
sok végveszély között a legégetőbb Kibírt
juk U" kommunizmus az'anarchia- - a terror
hullámait — de'há' felbomlik acsalád ak-kor
nem lesz ami ellcntálljon a minden
erkölcsi rendet szétzúzni akaró szellem tá-madásainak
A tv ' ' J V- - '
M
országa nem jön cl pillanat aktt a keresz-tény
cinbernek cért imádkoznia és dol-goznia
kell
Nagy jótétemény hogy a menekültek
nagy átlagának rendelkezésére áll a nagy
és a kis magyar közösség a család Nyel-vében
a nemct A család reményünk
horgonya hogy nem engedi elhalkulni az
anyanyehet Ha semmi örökséget nem
hagyhatunk gyermekeinkre az ősi nyel-- '
vet ne hagyjuk elveszni mint végrendele-ti
örökséget Nem hibáztatható a befogadó
nép nyelvének ismerete de nincs lehango-lóbb
mint a szülök életében a gyermeknél
megszűnt hazai nyelv
Mi idegenben sem adhatunk képseb-bet
gyermekcink lelkébe mint amit mi
kaptunk gondos szüléinktől Az anyanyelv
joga a legtermészetesebb emberi és egyéni
jog--
Legyen a családban ezen kívül leg-alább
magyar tijszövctségi Szentírás
A tettekben nyilatkozó "fejcbaráti szere-tet
is elengedhetetlen a rászorulókkal szem-ben
Hogy várhatjuk ezt idegenektől ha a
lehetős magvar közönyös a véréből való
ínségesek irányában? Jézus mondotta és
ígérte': Boldogok az irgalmasok mert ők
irgalmasságot nyernek ' (Máté 5 7)
Áldásom küldöm kedves Híveimre
otthoniakra elszakítöttakra és az öt 'világ-részben
szétszórtakra
Bécs Pázmáneum 1971 Adventjén
Mindszcnty József s k
esztergomi érsek
Magyarország prímása
Maga a Megváltó avatta a Komoly cl
család ünnepévé' amikor családi aggaszt' nemzetünk
le
'korunkat
cl
a mai- - magyar család helyzetére is gondo-lunk
Természeti és ezért egyúttal isteni tör-vény:
párt keresni gyermekei nevelni s
ezáltal résztvenni a földi „halhatatlanság"
nagy folyamatában: utódainknak átadni
mindazokat a fizikai és szellemi kincseket
amiket mi is örököltünk őseinktől és ami-ket
egy életen ál mi magunk gyűjtöttünk
Ezt az isteni törvényt hirdeti Kará-csony!
Ezzel a gondolattal ünnepeljük 1!)'U
Karácsonyát: az Emberrélevés és vele
együtt a Család Ünnepét Ha a betlehemi
Szent Család szelleme hatna át minden
magyar családot akkor? nagy-nag- y re-ménységgel
ünnepcllictnénk Magyar Kará-csonyt
azzal a biztos tudattalí
Élhet népünk idegen elnyomatás alait
kormányozhatják' egy (cstclól-lclkét- ől ide-gen
világnézet' nevében ~ legnágjobb
fenntartó erejét: a magyar családot meg-törni
nem tudják és nem is fogják' tudni
soha! '
Ezzel a gondolattal kivánok minden
magyar családnak — határokon belül és
határokon túl otíhon és a világon minde-nütt:
Boldog karácsonyi Ünnepeket!
' " Zsigmond András
i
l
jf ja'
"W m
4 K- -