Magyar Elet, September 26, 1981

              j-- t-'i HUNGÁRIÁM LIFE
Nem sokasig
hanem Lelek
s szabad nép lesz
bii
csuda dolgokat lírgwl tadepcnilcit MAGYAR ELET Ctnidiia K'ttkly
BERZSENYI fai U Huf " láaguge
Vol 34 37 XXXIV évfolyam 37 szám 1981 szeptember 26 szombat Ara: 40 cent
A finombenzin árát Moszkva a duplájára emelíc! Áremelés a Szovjetunióban
Egyiptomból kiutasították a szovjet nagykövetségei # USA-ellen- es merényletek
Több mint 1000 elkeseredett háztulajdonos tiltakozott Ottavában a magas
jelzálogkölcsön-kamatlába- k ellen (— Zimbabwe (voll Jthodcsia) fekete kormá-nya
nemreg „leplezte le" a7 ország új cimeret: zöld mezőben (egy ikasza — és
egy szovjet "AK —17" mintájú puska (keresztben [alatt a jelszó: „Egység sza-badság
munka" (Akinek nem tetszik azt lekaszálják vagy lelövik?) — JEgy
New York-- i biró elutasította Ayatollah Khomcini 50 billiós kártérílési perét
mclvet a néhai sah és hitvese ellen indított az iráni fő-imám-dikt-átor
i— INor-vegiáb- an
is jobbra tolódnak a politikai erők: Kaare Willoch konzervatív párt-vezér
kerül majd a kibuktatott 8 éve uralmon levő munkáspárti koalíció ve-zérének
Bruntland miniszterelnöknek iá bársonyszékébe — Alexander Haig
négynapos európai körútja végén bejelentette hogy a szövetségeseket bevonó
teljes konzultáció jelózi meg azt az esetleges íépést ha az Egesült Államok
Európába szándékozik átszállítani a neutron-fegyve- rt — Margaret Thatcher
brit miniszterelnök-asszon- y azzal intézte el 'a pártja {soraiban észlelt lázadást
hogy 3 miniszterét elbocsátotta a negyediket pedig lefokozta majd jelentős
kabinct-atalakitá- st eszközölt — Egyébként a brit közvélemény-kutat- ó intézetek
jelentése szerint Thatcher népszerűsége annyira a mélyponton áll hogy egy
országos választás eseten ikibukna — Az öt vaktöltést öt évvel fizette vissza
a brit igazságszolgáltatás mert Marcus Sarjeant 17 éves sihedert aki Vigy
akart világhíres lenni hogy II Erzsébetre lött — öt évre ítélték — II János
Pál pápa őszentsége' "Laborem Exercens" című encikliája a munkaerkölcs
a szakszervezetek társadalmi szerepe és aikTsembcrek jogai védelmében író-dott
JELENTÓS
ÁREMELÉSEK
A SZOVJETUNIÓBAN
Bármennyire is titokban
akarta tartani a párt az ár-emelésedet
a kitűnően mű-ködő
moszkvai rémhírszol-galtatá- s
pontosan bejósolta
a "stájgerolást" úgy hogy
a drasztikus intézkedést
megelőző napon óriáskígyó-sorálláso- k
képződték a benzin-áll-omások
italboltok és
ékszerüzletek előtt
iValóban: Nikoláj Glus-ko- v
az Állami Árellenörzö
Bizottság elnöke még aznap
este üzletzíárás után megje
DR POGÁNY ANDRÁS:
lent a televízió képernyőjén
azért hogy bejelentse a
benzin 1000o-os(- !) a sze-szesitalok
és dohányáruk
17—27%-o- s az (ékszer
metszett kristályüveg bú-torzat
prémek finom-gyapjú
és az átlag-oros- z
számára egyéb fényűzé-sének
iszámító árucikkek
25— 30°V-o- s áremelését
Gluskov és az esti
TASZSfc hírösszefoglaló nem
(ártotta szükségesnek azt
hogy megindokolja az ár-emeléseket
csupán annyit
ifíiztek hozzá hogy az al-köholinem-üeük
és dohány
áruk azért lettek drágábbak
hogy így korlátozzák az
egészségre nézve káros cik-kek
fogyasztását "
Egy félüter vodka ezen-túl
6 rubelbe azaz kb $980-b- a
kerül egy olyan ország-ban
ahol az átlag ipari bér
170 rubel körül mozog Ér-dekes'módon'niind-eddig
hiá-ba
emelteik a vodka-árá- t
nem'hogy kevesebbet hanem
többet isznak (talán bána-tukban?)
az oroszok
A literenkánt 40 kopekes
benzin-á- r megfelel gallonon-ként
$290-ne- k (és még mi
panaszkodunk?)
Huszonöt év az emigrációban:
A „torontói csoda"
Amennyire az idő múlása igazolta 1984-c- s igyekezetünk sikerét —
kapcsolatunk a Republikánus Párttal és vezetőivel egyre hangsúlyo-zottabbá
vált és egyre inikább segítő kezet 'kaptunk a magyar követe-lések
napirenden tartására — olyannyira Vágytunk arra hogy a ma-gyar
emigráció soraiban valamiféle egységesítést hozzunk létre Mi
nem hittük el hogy valamiféle magyar akcióegységet ne lehessen
megteremteni Nem szabad elfelejteni hogy nemrégen érkeztünk Bu-dapestről
ahol szemünk előtt alakult ki a legcsodálatosabb magyar
akcióegység melyet ezeresztendős történelmünk valaha is létrehozott
A tizedik évfordulós ünnepségek közeledtek 1966 elején jártunk és
alyen kísérletnek keretei és lehetőségei kétségtelenül adva voltak
Pásztor László 1968 február 5-ó- n minden észa'k-amerik-ai magyar szer-vezethez
es egyesületihez irt körlevelében a közeledő tizedik évfordulós
ünneps'egekre való tekintettel valamennyiünk munkájának sürgős
koordinálását terle Felhívását teljes megértés és együttműködési
készség fogadta nemcsak az egyesülelek de a magyar— amerikai
sajtó részéről is Mindez a „torontói csoda" megszületéséhez vezetett
1966 tavaszán Piltsb'urghben szépszámú magyar egyesületi vezető
a M'agyar Szabadságharcos Szövetség főtitkárának kérésére egyhan-gúlag
elhatározta hogy a koordináció sürgős kiépítésére észak-amerik- ai
konferenciát hoz létre melynek megrendezésére a kanadaiak vál-lalkoztak
(A konferencia tagjai 1985 július 2-- a 'és 5 e között Torontóban
az egykori Magyar Ház üléstermében találkoztak a Kanadai Magyar
Szövetség és a Kanadai Magyar Szabadságharcos Szövetség rendezé-siben
Mindkét egyesületnek és vezetőiknek — az előbbi rész'iröl
dr Nagy György dr Matlyasovszky-Zs'olna- y Miklós dr Gyallay-Pa- p
Domokos László 'András és dr Vilányi Pál míg a Magyar Szabad-ságharcos
Szövetség kanadai vezetőségéből Tímár András Walter Ist-ván
Marosán Sári és dr Kovács István nevei szaladnak rá tollam-ra
— de a kanadai magyar társadalom minden tagjának együttmű-ködése
is példamutató volt A torontói találkozó az üj Világban még
soha nem látott magyar ser egszem lóvé alakult át Egyszáznégy ma-gyar
vezető jeleni meg sokon örömmel sokan tétovázna de jöttek
mert hozta ókét a -- szivük és a Magyar Szabadságharcos Szövets'ég
mindenkivel tudott szót váltani és szól érteni ötvenhat öröksége és
tekintélye megszabadított bennünket a háború előtti alatti és utáni
magyar torzsalkodások átkától ötvenhat' nemzeti egységének csodála-tos
emléke Torontóban is teljes erővel éreztette hatását s "megszűnt
minden torzsalkodás Nem voltak többé jobboldaliak vagy baloldaliak:
csak magyarok voltok jelen akik méltón' meg kívánták ünnepelni az
Októberi' Forradalom tizedik évfordulóját Amerikában Ezért joggal
jegyezte meg a Magyar Jogász Szövetség jelenlevő elnöke hogy ilyen
találkozót ö meg az emigrációban nem látott s ilyennek összehívására
és összehozására csak a Magyar Szabadságharcos Szövetség vállal-kozhatott
az Októberi Forradalom hagyományainak képviseletében
Csodálatos volt seregszemlét tartani a megjelentek fclctl Eck--
IV
Moszkvai rossz nyelvek
vigasztalónak tartják
hogy a férfi alsónadrágok
árát csökkentették: Iin
majd az utolsó gályájuk-ból
kilátszanak mód nyí-lik
a jutányos árú ferfi-„pcndel- y"
megvásárlásá-ra
(feltéve ha éppen nem
hiánycikk )
A SZOVJET
NAGYKÖVETSÉG
KIUTASÍTÁSA
EGYIPTOMBÓL
Anwar Sadat egyiptomi
államelnök harapós demok-ráciájának"
legújabb „'áldo-zata"
a kairói szovjet dp-lomáci- ai
képviselet mert
Szádat felszólít oüa a nagy-követet
és hat további
szovjet diplomatát hog
48 órán belül hagyják el
az országot Szádat egy-idejűleg
visszarendelte
Moszkvából az egyiptomi
katonai kirendeltség sze-mélyzetét
végül 1000 szov-jet
„szakértő" talpára is
útilaput kötött
Az egyiptomi elnök azzal
indokolta gyökeres lépés'ét
miszerint „a Szovjetunió bel-földi
zavargásokat szított az-által
hogy a különböző
egyipto'mi Vallási csoporto-kat
egymás ellen ugratta az-z- al
a céllal hogy a kopt ke-resztény
kisebbség és a
mozlim többség közötti el-lentétet
a fennálló állam
rendszer alapjainak aláásá-sár- a
használja fel"
SZOVJET
BIOLÓGIAI
HADVISELÉS?
Waltcr Sloesscl h USA
külügyminiszter Washington-ban
és Alexander Haig Ber-linben
egyidejűleg elhang-zott
beszédeikben félreérthe-tetlen
célzást t'ettek arra
miszerint Afganisztánban
Vietnamban Laoszban és
Kambodzsában „mycoloxint
tartalmazó halálos hatású
„Sárga Esőként" ismert
vegyszert alkalmaznak
amikor a dél-ázsi- ai országok
képtelenek ennek a biológiai
fegyvernemnek az előállítá-sára
"
Egy washingtoni adattár
szerint „a Szovjetunió ké-pes
arra Jiogy a különbö-ző
jelentésekben foglalt
mennyiségekben előállítsa
a betiltott „Sárga Eső"
nevű halálos biológiai fegy-vert
"
USA-ELLEN- ES
MERÉNYLETEK
NÉMETORSZÁGBAN
Frederick Kroesen 4- -
csillagos tábornok a mint-egy
200 ezer főnyi Európá-ban
állomásozó amerikai
katona főparancsnokának
élete hajszálon múlott: a
(folytatás a 2-- ik oldalon)
ihardt Tibortól Kővágó Józsefig Esztcrhás Istvántól Sirchich Lászlóig
'és B'eky Zoltánig jelen volt az egész emigráció Olyanok is akik évti-zedek
óta politikai harcban állotta'k egymással és hosszú ideje nem
ás beszeltek egymással Ott derült ki hogy az emigráció tagiai között
senkinek sincs lólába s az is kiderült hogy közöttünk nincsenek komoly
véleménykülönbségek sem már ami a magyar jövőt illeti S ki akart
a múltról beszelni? ötvenhat emberfeletti ragyogása zárt kapu volt
s azon túl senki sem kívánt tekinteni
Ezért volt Toronto magyar csoda mely irányi adott 'és programot
szolgáltatott a magyar emigráció számára s megteremtette közöttünk
a politikai akcióegyseget mely egyes formáiban még ma is élő és
eredmenyesén dolgozó erőforrás A záróülésén a résztvevők egyhangú
határozattal kérték fel a Magyar Szabadságharcos Szövetséget hogy
a magyar országos egyesületek állandó jellegű koordinálására mielőbb
tegyen konkrét javaslatot így Torontóban megtört a jég s a régi
álom az amerikai emigrációs egyesületek tartós elvi együttműködé-sének
biztosítása lehelövé vált
Sok minden jó dolog is történt annak ellenére hogy a Johnson
adminisztráció „hidépitós" politikája éppen 1966-ba- n vette kezdetét és
ez zavarba hozta az amerikai nagyközönséget mely külpolitikai ügyek-ében
hagyományosan lojális a mindenkori amerikai elnök külpolitikai
ikezdemenyezéseihez 21 amerikai állam és 251 amerikai nagyváros
nyilvánította 1956 október 23-ána- k hetét „magyar szabadságharcos
hct"-ne'- k míg a nap és hét ünneps'ágeinek megszervezésére alakult
amerikai polgárbizottság elnökségét maga Richárd M Nion vállalta
el Minden ellentétes hivatalos nyomás ellenére a szenátus és képvi-selőház
tagjai „magyar napokat" rendeztek a Kongresszusban: a fel-szólalások
szövege tucatnyi oldalt tölt meg a Congrcssional Rccord-ba- n
Mindez csoda volt szintén tíz évre rá hogy Amerikába érkez-tünk
De olyan csoda mely Torontóban kanadai magyar honfitár-saink
meghívására történt csak egy volt és úgy hiszem csaik egy is
marad!
A KÖZÖS MAGYAH KÜLÜGYI BIZOTTSÁG ÉS AZ ÜZENET
A torontói konferencia áldásos hatása hamar érezhetővé vált A
nyert utasítás értelmében először a koordinálás 'kül?ö formáját kel-lett
megtalálnunk 1967 tavaszán Pittsburghben Pásztor László több
konferenciát tartolt magyar vezetőkkel Ennek következményeként
1937 június 19-é- n létrejött a magyar-amer- ikai „csúcstalálkozó" Dr
Székely Imre professzor 3Z Amerikai Magyar Szövetség Teleki Béla
saz Erdélyi Szövetség dr Pogány András cs Pásztor László a' Magyar
Szabadságharcos Szövetség részéről Philadelphiában Írásbeli megálla-podást
kötöttek mely a tervbevett Magyar Koordináló Bizottság 'első
konkrét fázisaként a Közös Magyar Külügyi Bizottság felállítását ha- -
t
(Folytatás a 3 oldalon)
Brezsnyev háborúval
fenyegette meg Bonnt
Irta Frey András
Egy európai körút után az ember egy-fajta
szégyenérzettel jön vissza az Atlanti-óceán
nyugati partjára
Kanadának és az Egyesült Államoknak
mindannyian hü állampolgárai vagyunk de
szivünkben európaiak maradtunk S ha azt
látjuk hogy Európa szabad részében mi-lyen
sokan tartják a kényelmüket fontosabb-na- k
mint Európa és a nyugati civilizáció
megvédéséi a'kkor bizony röstelkedünk
Az európaiak szerint
Amerika
provokál
Az ember azt várná hogy Amerika fel-tápászkodását
Nyugat-Európába-n megnyug-vással
fogadják s ha ők maguk nem is
akarnak a fegyverkezésre pénzt költeni
szívesen látják ha legalább az amekaiak
hajlandók az oroszokat elriasztani attól
hogy Nyugat-Európá- ba is besétáljanak
Erről azonban szó sincs Sőt
Nem csak hogy nem örülnek annak
hogy Amerika kezdi összeszedni magát ha-nem
épp ellenkezőleg: Reagan-ne- k egye-nest
rossz nevén veszik hogy fenyegeti és
provokálja Moszkvát
'A „fenyegetés" 'abban áll hogy Rea-gan
fegyverkezni akar azért hogy enyhít-hesse
a Szovjetunió katonai fölényét A
„provokálás" pedig abban hogy Reagan
nem engedi az amerikai flottát kitiltani a
tripoliszi öbölből ahová „a nemzetközi jog
szerint uninden hajónak szabad bejárása
van
Európában azonban két mérteikkel mér-nek
Ha például orosz tengeralattjárók buk-kann- ak
fel néhány méteres tehát életveszé-lyes
közelségben amerikai hadibajók mel-lett
akkor nem beszélnek Európában Ame-rika
elleni orosz kihívásról De ha az orosz
támaszpontokkal és orosz Ikatonai raktáran-ka- l
bélelt Líbia rakétákat bocsájt ki nem-zetközi
vizek felett amerikai repülőgépekre
és ezek visszalőnek a'kkor Nyugat-Európába- n
nem a lövést hanem a vlsszalövést
ítélik el
Egy kurjantás
elég
lett volna
Mi lehet ennek az oka?
Egyszerűen szellemi renyheség lenne
csak úgy mint Hitler idején amikor a
nyugat szintén engedte a rálkos daganatot
nőni ahelyett hogy idejében kivágta volna
akkor almikor (ahogy Churchill mondta)
Hitlert még háború nélkül „egy kurjantás-sal- "
meg lehetett volna állítani
Megtehették volna de nem tették
Miért nem?
'A nyugat akaratgyöngeségét illetően a
hasonlóság az akkori és a mai helyzet közt
valóban dermesztő
Vajon a'kkor is a háborútól való irtózás
oénitotta meg a nyugatot no 'meg az hogy
nehéz problémáknak az emberek szeretnek
hátat fordítani mert egyszerűbb engedni
iiint nem-c- t mondani Vagy talán nem is
'elcktani dilemmán volt a hangsúly akkor
Hitlerrel és most Brezsnyewel szemben
'íane'n inkább csak azon hogy a parlamen-tarizmust
tartják az urak — mármint a
közakaratot kialakító politikusok és újság-írók
— nyűgös túl sok munkával járó po- -
litikai életformának
Lehet hogy ezért iiiem magyarázták
meg annakidején a nyugati népeknek hogy
Hitler nem csak az erkölcsi világrendet
zavarta meg hanem a 'ka'tonai-hal'alin- i
egycn'sűlyl tehát wcgsö soron a nyugat
politikai eisztenciáját is fenyegette Mint
ahogy a mostani orosz gyarmatbirodalom
megítélésénél sem az a legfontosabb kér-dés
hogy gazdaságilag niilyen vagyis
hogy szükségképp ilcli--c av marxizmus sze-génysé- gre
az orosz-megszáll- ta országokat
Hanem az vág leginkább a húsunkba hogy
politikailag is idegen szekér elé' fogtak be
minket
Az üzlet
üzlet
Ez azonban Európa nyugati felét nem
érdekli
Azokban az országokban járva csak
olyan jelet Iát az amber hogy épp úgy be-lenyugodtak
a kontinens keleti felének Eu-rópától
a müveit nyugattól való elszatki-tásáb- a
mint ahogy tudomásul vették hogy
Európa testéből az Alpesek ikidu dórodnak
Ennek így kell lenni
Ez nem akadálya annak hogy a len-gyeleket
egy kicsit azért sajnálják ad-dig
amíg ez a kérdés az újságokban meg
a távén napirenden van Ha az oroszok
hagyják őket bőkén tovább nyomorogni jó
Ha nem hagyják és eltiporják őket úgy is
jó
Tiltakozni persze fognak és a Szovjet-uniót
'bojkottálni is fogják egy ideig
De ezt sem vinnék túlzásba mert az üzlet
üzlet és nem csak a gyárosok a szakszer-vezetek
is unos-untal'- an hivatkoznak arra
hány milliárdot keresnek a szovjettömbnek
eladott gépeken és hány munkás (köszönheti
az állását annak hogy az oroszok szívesek
(jó hosszú lejáratú olcsó hitelre és fegyver-gyártásra
is felhasználható) finom nyugati
gépeket vásárolni a'miket a primitív orosz
ipar képtelen lenne maga előállítani
Mivel terrorizálják
á német kancellárt
' A Moszkvának való udvarlásban a né-metek
mennek a legmesszebb 'Nem' csak
azért 'mert a szovjetvülá'gnalk való kivite-lén
ők keresnek a iegjobban hanem azért
is mert 'leginkább Nyugat-Némebországb- an
tehet a miniszterekre balfelől nyomást gya-korolni
A kormányon lévő szociáldemokrata
párt oroszbarát balszárnya például a párt
két legfőbb -- vezetőjét is mozgósítani tudja
baloldali célok szolgálatában Az egyik
Brandt- - a párt elnöke a másik Wehner a
parlamenti 'szocialista frakció főnöke
Ezek ketten Imost azzal terrorizálják
Schmidt kancellárt Siogy ha megfogadná a
NATó tanácsát és középtávú rakéta-állomások- at
állítanak íel Nyugat-Németországb- an
akkor a szovjethaderők benyomulná-nak
nyugatnémet területre s ez amerikai-or- osz
háború 'színterévé tonné Németorszá-got
'Hogy a nyugatnémet határ átlépésére
az amerikaiak atombombával válaszolnán-ak-
e s hogy ennek az oroszok kitennék-- e
magukat azt hiába találgatnék Mi csak
azt tudjuk hogy Amerika s a NATó szá-razföldi
erői ma még túl gyöngék egy
orosz támadás kivédésére de nyugati ka-tonai
szakértők biztosra veszik hogy az
Amerikától felajánlott középtávú atomraké-tákkal
és neutron-bombákk- al az oroszokat
föl lehetne tartóztatni és hogy ezért fontos
a szovjet számára hogy a NATó német
földön ne tehessen szert sem középtávú
rakétákra sem neutron-bombár- a
Párizsban (zárt aj lók mögött) azt mond-ják
hogy a háborúval való fenyegetődzés
magának Brezsnyevnek a szájából hangzott
el a mi kar Brandt szocialista pártelnök a
nyáron Moszkvában járt
Londonban azonban úgy tudják hogy
ez nem fortmális üzenet volt Brandt a saját
véleményeként közölte Schmidt kancellár-ral
és Genscher külügyminiszterrel hogy a
NATó-rakétákná- k Németországba való be-telepiles- érc
a Szovjetunió katonai rendsza-bályokkal
válaszolna s hogy ez Brandt sze-rint
világháborút és a németek végét jelen-tené
Jiogy Nyugat-Németorsz- ág megfélem-lítésének
és a NATó meghátrálásának mi-lyen
következményei lennének Európában
és a világban az olyan sok kérdést vet föl
hogy 'ezekkel külön-ikUlö- n lesz majd érde-rne- s
foglalkozni