Kanadai Magyarsag, July 28, 1973

              Béldv Béla:
Fenyegetés a rendszer'" ellen
Egy balra penderült amerikai újságíró
nagy cikket írt ezzel a címmel: „Nagy
fenyegetés az amerikai rendszer ellen"
A nagy fenyegetés manapság természe-tesen
nem lehet más mint Watergate
és Nixon akit a báloldal ezzel az üggyel
szeretne kiirtani Tegyük hozzá hogy a
cikk John Dean kidobott tanácsadó öt-napos
folyékony „feltevéseit" és ferdí-téseit
fogadja el morális alapként Való-sággal
feljajdul hogy a Gallup poll sze-rint
a nép túlnyomó része azt hiszi ugyan
hogy Nixon tudott a Watergate-rő- l de
csak egészen kicsiny százalék akarja Ni-xo- nt
emiatt eltávolítani az elnöki székből
A „nagy fenyegetés" az mondja az új-ságíró
hogy az amerikai nép elfogad
egy hazugot az elnöki székben és hogy
a politikai gengszterizmus megtűrt rend-szerré
vált"
Ross A Munro tehát mint vádló egy-tagú
zsűri és bíró kimondta a verdiktet
hogy Nixon — hazug Arra egy pillanatig
sem gondol hogy ezzel ő követett el egy
arrogáns hazugságot Amikor ezt a cik-ket
írta még csak John Dean vallomása
hangzott el aki „felteszem" „valószí-nű"
„nyilvánvaló" és más olyan plety-kákat
hazudott össze hogy a saját bőrét
mentse amiket részben ő maga talált ki
részben á baloldali média rágta a szájába
Azóta Gurney szenátor darabokra tépte
szét ezt a vallomást s utána John Mitchell
majd Richárd Moore is megcáfolták azt
Szerintük Nixon nem tudott a betörés-ről
sem annak eltussolásáról Vajon most
is hazugsággal vádolná Mr Munro az El-nököt?
Inkább hisz annak aki rosszat
mond az Elnökről mint azoknak akik
jót mondanak róla? Miért? Milyen mora-litás
alapján? Ki az aki egyszer már ki-áll
ebben a nevetséges népi komédiává
vált ügyben és bebizonyítja hogy Nixon
hazudott mert tudott Watergate-ről- ?
Ameddig valaki a rágalmat fogadja el bi-zonyítéknak
addig nem tekinthetjük más-nak
mint gyűlölködő partizánnak aki
fegyver helyett hazugsággal akar ölni
Akadnak ravasz újságírók akik szerint
a Szenátus csak azért nem áll ki teljes er-kölcsi
felháborodással 'Nixon ellen mert
"hém akarja 'megkapni' helyette — Ágnewt
Aki a „rendszer" elleni fenyegetést ko-molyan
veszi az nyilván arra gondol most
s Magyarok A
nem
LEGUTÓBB A MÚLTBAN JÁR-TAM
A sydneyi Szent Erzsébet
szeretetotthonból tettem fel a kér-dést
hol találunk helyet gondos-kodást
megnyugvást öregjeinknek
ha a környezet hatására és a kor-igény
szavára eltűnik emigrációnk-ból
ősi többgenerációs családszer-kezetünk
A fiatalok sajátos igény-világuk
prancsára elhagyják a több
generációs otthont és öregjeink
egyedül maradnak
Most a jövőbe lépek:hogy alakul
a legújabb generáció
Hol kapják meg anyanyel-vünkből
a pluszt amelyből kivirágozhat a
magyarság nosztalgia és a magyar-ságtudat
A családban? A kérdés
magától értetődő de egyáltalán
nem biztos hogy a felelet is ki-elégítő
Nincs pontos felmérésünk:
óvodás" elemista korosztályaink
közül hány százalék tud legalább
annyit magyarui hogy felfogja
történelmünk hagyományvilágunk
jelzését és elinduljon a
utján Abban sem jutottunk
még egy nevezőre hogy milyen
pedagógiai rendszerekkel közelit-sü- k
meg legkisebbjeink élményvi-lágát
amikor hiányzik az otthoni
alap és a környezet nemcsak ide-gen
nyelvet- - hanem idegen élet-szemléletet
ad útravalóul
Emigrációnk elérkezett a pont-hoz
amikor még kiépíthetjük a
magyar nyelv hagyományvilág
történelmi igénysor továbbadását
Ha elmulasztjuk akkor útnak in-dítunk
korosztályokat amelyekről
ebben a pillanatban senki sem
mondhatja meg milyen dimenzió-ban
maradnak magyarok Valósz[-nübb- :
milyenekben nem maradnak
azok Megértő vagy közös idegen-ként
nőnek fel és tekintenek rfink
hogy a moralitás amit Nixontól megkí-vánnak
hiányzik a Kongresszusból mert
megtartja a hazugot hogy ne kapjon-helyéb- e
egy őszinte Elnököt Vannak még
ennél is jobban értesült újságírók akik
szerint a baloldal attól fél hogy Agnew
visszacsinálja azokat a „sorozatos
amelyeket Nixon adott a
Szovjetnek
Miféle engedményeket adott Nixon a
Szovjetnek amelyeket az már Roosevelt-től
nem kapott meg? Jaltát? Vagy Eisen-how- er
könnyeit amikor erélyes beavat-kozás
helyett csupán a szíve sajgott 1956-ba- n
a magyar forradalom letiprásán? Vagy
a kubai --invázió szörnyen erkölcstelen fias-kóját
a cserbenhagyást ami John F Ken-nedy
nevéhez fűződik? Esetleg Johnson
550 ezres vietnámi hadseregét amelyet
nem engedett győzni? Nixon mindezt örö-költe
és ezekkel a tehertételekkel a vál-lán
kezdte újjáírni a világtörténelmet
Vagy: lehet hogy azt tekintik Nixon
hogy kibékült — Kínával?
Ha valaki nem szereti Nixont hát nem
szereti De ha valaki megelőző elnökök
hibáit akarja Nixon nyakába varrni akkor
ez a tipikus esete a sanda mészárosnak
aki máshova néz mint ahova üt
Az „amerikai rendszert" nem fenyeget-heti
Watergate mert a Teapotdome-- i al-jas
botránytól a aljas
botrányig éppen elég Watergatet vészelt
át ez a rendszer Ha még ez a harmad-rangú
de nagyon ostoba és felesleges
bűncselekmény is meg tudja rendíteni a
rendszert akkor a jó öreg folksheronak
— Sam Ervinnek — elsősorban azt kelle-ne
firtatni a TV előtt hogy lehet ezt a
rendszert gyökeresen átépíteni?
Mr Munro és á sanda újságírók egy
félév múltán már make-up-- ot tesznek fel
hogy ne lássék arcuk pirulása csak sze-mélyes
gyűlöletükre de semmi alkotmány-jogra
sem épített véleményük miatt Ad-dig
pedig el kell tűrniük a „hazug" Ni-xont
akit a tények mentenek majd fel
Mire Agnew elnök lesz még három és
fél év múlik el s Watergate rég bevonul
anem krónikájába-- 1 John F Kennedyt fegyverrel lőtték agyon
Nixont rágalmakkal akarták kivégezni
Nem minden merénylet sikerül
A
is
©
A SYDNEYI
cserkésztábor derülátó képet vetít
vissza Négyszáz kisebb-nagyob- b
érkezett az óriás
ország különböző részéből hogy
Bodnár Gábor a Cserkész Szövet-ség
ügyvezető elnöke előtt vizsgáz-zon:
mit őriz Baden-Pow- el hagyaté-kából
mit a nekünk idegen nekik
és mit ma-gyar
történelmünk közvetett élmé-nyéből
A vizsga kitűnően sikerült
400 kismagyar és ezernyi szülő
rokon barát érdeklődő jelest ka-pott
Az euka-liptusz
erdő mélyén mindannyian
érezték-átérezté- k megmutatták
demonstrálták hogy közös
útját járják Ki ér-demel
ezért dicséretet? Ausztrá-liai
viszonylatban Rauch Károly
Maysay cser-készvezetők
Több hónapos előké-szület
után cserkész-rendbe- n pon-tosan
futott lé a -- program és a
szülők rokonok barátok népes se-rege
azzal a tudattal énekelte el
a záró himnuszt hogy 400 kis ma-gyar
életreszóló élményt gyűjtött
a Délkeresztje alatt
Nyolcadik törzsünk dimenziójá-ban
kit illet a dicséret? Legegysze-rűbb
felelet: Bodnár Gábort A leg-pontosabb
is? Valószínűleg nem
Cseh Tiboron kívül nem ismerem
cserkészetünk ideológusait de
egész biztos hogy a szervezet je-lenlegi
iránya feladatköre kifeje-zési
módja kollektív munka ered-ménye
Történelmi reflexünk rezdül-és-
sorából állt össze és ezernyi
felnőttet azzal búcsúztatott el a
Nagy4áborból hogy emigrációs éle-tünk
legfontosabb területét nem
érte el a feladási jelenség amely
a ideológiájából a
fujMlmnkut irtotta
peremen
cserkészet megőrző titka: lélekben
magyarrá teszi akik még
beszélnek magyarul
magyarságtu-data?
magyarságismeretünkből
magyarság-ismeret
enged-ményeket"
„en-gedményének"
Chappaquiddick-- i
sikerült-merényiete-k
azokat
zsia
NAPSÜTÉSES
magyarpalánta
szülőföld-környezetb- ől
magyarságtudatból
hagyo-mányvilágunk
OttmárGoorGyörgy
világcserkcszel
leglényegesebb
ki s megteremtette az „Istentelen
cserkész" figuráját Ezernyi szü-lő
rokon barát megnyugvással
vette tudomásul hogy cserkésze-tünk
magyar feladatkörbe hagyo-mányvilágba
ültette át a Baden-Powe- li
elveket és emigrációnk leg-teherbíró- bb
legidőtállóbb eszmei
egysége jelenlegi munkakörén k-ívül
ujabb feladatokra is képes
Mire gondolok? A sokezer ma-gyar
csöppségre aki nem vett részt
a sydneyi Nagytáboron Mert nem
vehetett Vagy a szülők vagy a
Cserkész Szövetség akadályozta
meg Azvelőbb agyba-főb- e dicsér-tem
Bodnár Gábort és a cserkész-ideológiát
most támadom? Szó
sincs róla
MINDÖSSZE ÚJRA FELVE-TEM
a kérdést: milyen elvi és
szervezeti nehézségek akadályoz-zák
hogy a Cserkész Szövetség
védőszárnya alá vegye azokat a
gyerekeket is akik nem tanultak
meg otthon magyarul és ezért nem
illeszthetők be a cserkészpedagó-gia
menetrendjébe 1 smerem és nem
fogadom el az ellenvéleményt: az
idegen nyelvű kis cserkészek le-hetetlenné
teszik' a magyar nyel-vű
csapatmunkát cserkészetünk
jelenlegi szervezete nem bírja el
a túlterhelést hogy az idegennyel-vű
csöppségekkel is foglalkozzon
és i ? Legkevésbbé fogadom el:
a magyar nyelv továbbadása ki-zárólag
szülői kötelesség és a
Cserkész Szövetség nem teheti jó-vá
a szülők mulasztását Azt is
tudom hogy az elvi ellenvetések
sóra lényegesen meggyöngült az
utóbbi időben és a Cserkész Szö-vetség
Iskola Bizottsága nagyszerű
pedagógiai tervet dolgozott ki a ma-gyar
nyelv oktatására Bodnár Gá-bor
javaslatára kísérleti őrsökben
adnak lehetőséget a csöppségeknek
a basic-magy- ar elsajátítására mégis
ellenkezem mert az elvi korláto-kat
már amugyis áttörte az élet
Nem törődik vele hogy hibás vagy
menthető-- e a szülő hanem az ide-gennyel-vü
csöppségeket egyszerű-en
beülteti a magyar cserkészkö-zösségekbe
Végighallgattam a kiscserkészek
karácsonyi ünnepségét Ausztráliá-ban
és könnyeztem Ugy mondták
a magyar versikéket hogy egyet-len
szót sem értettem De mond-ták
és ragyogott a szemük Lé-lekben
már értették amit agyuk
még nem fogott fel: magyarok
Mindegy milyen dimenzióban for-mában
dallamban a magyarság-vágy
már utat nyitott leikecské-jükben
a magyar tudatnak A syd-neyi
Nagytáboron is beszéltem né-hány
csöppséggel aki vigan fújta
a „hármat tojott a fürjecske rip-ripityom"- -ot
de Coca-col- át már
csak angolul tudott kérni a ma-mától
Mégis fújta a ripityomot
és ragyogott a szeme Anélkül
jutott el a magyar nyelv alsó lép-csőjéig
hogy felbontotta volna a
pedagógiai menetrendet Vagy?
Tessék meghallgatni húszezer kilo-méterre
Sydneytől hogy kapasz-kodnak
anyanyelvünkbe Kölley
Atya németországi táboraiban azok
a kicsinyek akik Svédországból
Angliából Franciaországból csak
magyar nevüket hozzák a talál-kozókra
Az első napokban svédül
angolul franciául próbálkoznak
aztán magyarul „kommunikál-nak"
Énekelnek játszanak Any-ny- it
mindenesetre megértenek
hogy a magyar kitűnő nemzetközi
nyelv és sok olyasmi kötődik hoz-zá
amit mi sem értünk pedig tu-dunk
magyarul
A SYDNEYI MAGYAR TALÁL-KOZÓN
többször beszélgettünk
Bodnár Gáborral ezekről a prob-lémákról
illetve beszélgettünk vol-na
ha hagynak De Gábor túl-népsz- erü
Szeretik a gyerekek sze-retik
a felnőttek Hogy csinálja?
Trükkje nagyon egyszerű: sehogy
A téma vonz amelyet képvisel és
az ember ahogy képviseli A ket-tő
összefügg de könnyen elront-ható
Akkor taszit a téma taszit
az ember és a legigazabb ügy
is'ellenszenvessé torzul Valaki azt
-- mondta rá jókedvű csapattiszt á
[nyári hadgyakorlaton Fogalmam
sincs hogy értette én ugy: nem
léptette elő magát Megvárta amig
elismerik munkáját és előléptetik
Szokatlan jelenség? Az ellenkező-je
annál megszokottabb és kitün-tetés
ünneplés ragad hozzá É-mely-itő
Egyszer a Magyar Találkozó for
gatagában kerestünk zugot ahol
beszélgetünk Elbujtunk a Magyar
Központ raktárában de ránktalál-tak
Szerencsére Bakács Lajos
„tojásgyáros" az ausztráliai cser-készet
lelkes támogatója tízezer
dollárt ajánlott fel cserkésztan-könyvek
kiadására Nyoma sem
volt a szomorúságnak amely el-öntötte
arcát a melbournei cser-készparkban
amikor előbujt hogy
a lelkesedés közöny felelősség és
felelőtlenség néha nagyon közel jár
egymáshoz Elfelejtette? Inkább
felmérte: néhány ember jogos vagy
jogtalan félreállása nem semmisít-heti
meg az ausztráliai cserkész-mozgalmat
Bakács Lajos után az
„erővonalak" rabolták el Gábort
hogy politikát hintsenek oda ahová
legkevésbbé való: a cserkészpeda-gógiába
Aztán jókedvű asszonyok
lányok szóltak közbe: táncba vit-ték
Végül a legilletékesebbek két
pöttömnyi küldöttje csapta össze
bokáját és énekelni hívták Az e-gy- ik
kicsi négyezer a másik há-romezer
kilómétert utazott hogy
a főparancsnok úrral játszák el
„én vagyok a révészlegény"-- t
Gábor asztalra dobta feljegyzéseit
és futott Visszakiáltotta: a Nagy-táborban
befejezzük a beszélge-tést
Persze ugy fejeztük be mint
tavalyelőtt a clevelandi Magyar Ta-lálkozón
és tavaly a new-yor- ki
Magyar Házban a cserkészvezetői
konferencia szünetében Sehogy
DE NEM IS FONTOS hogy
befejezzük mert az elvi alapállás
és a történelmi szükségesség a'
Cserkész Szövetségben sem feltét-len
fedi egymást Amennyit sike-rült
összekapkodnom Bodnár Gá-bor
szavaiból abból is nyilvánvaló
hogy előbb-utób- b uj elvi álláspont
születik: a hármat tojott a für-jecsk- ét
azoknak is megtanítják
akik a chicagói vagy new-yor- ki
kőrengetegben sose láttak fürjet és
fújják anélkül hogy értenék mi
is az a ripityom és a többi isme-rősen
ismeretlen magyar szó A
többi ? Rossz szokásom de
mondom: szervezés kérdése és ki-- (
Folytatás a 6 oldalon)
1973 július 28 (No30) Kanadai Magyarsága 5 oldal
Nyíregyházy Pál:
A felnövekvő
Nyíregyház) Pál főmunkatársunk
halála hűséges olvasóit váratla-nul
érte Így tömegesen kapjuk
a kéréseket személyesen tele-fonon
és levelekben hogy lega-lább
eg) Ideig „hagyjuk meg ne-kik"
Njíregyházy Tál frásalt
Közöljünk tőle néhány már ré-gebben
megjelent de ma Is idő-szerű
cikket hogv legalább stílu-sát
kedves mondatalt és mindig
magyar témáját élvezhessék és így
fokozatosan „elbúcsúzhassa- -
Aggodalommal nézzük hosz-szúha- jú
rövidszoknyás mezítlá-bas
leányainkat és parókás sza-kállt
növesztő ifjainkat Politi-kai
nézeteikről és erkölcseikről
talán rosszabbat gondolunk
mint amilyen a valóság Az idő-sebb
nemzedék félve tekint a fia-talságra:
ezek az utcahosszatt ül-dögélő
hosszúhajú szakállas fi-úk
veszik át egy-k- ét évtized múl-va
a világ kormányzását?
De milyen lehet otthon élő
ifjúságunk akik az iskolákban
ateizmust nemzetköziséget
barbár kommunista elveket ta-nultak?
A nyíregyházi Vasvári Pál
gimnázium 4 osztályában köz-vélemény
kutatást tartottak mi
a nézete a növendékeknek szü-léikről
a felnőttek világáról az
erkölcsről és etikáról valamint
a pályaválasztásról? (Bizony
„rázós" kérdések ezek a mai
világban) Az osztályban húsz
lány és tizenhét fiú van a fel-tett
kérdésekre írásban felelnek
s a válaszokra nem írják oda
neveiket Tehát azt kell hinnünk
hogy őszinte válaszok
Az első kérdéscsoport: Van-- e
példaképetek? Ki? és miért? Ket-ten
ridegen felelnek: nincs Ti-zenketten
nagyon okosan meg-magyarázzák
hogy egy személy
nem lehet példakép Egy fiú:
Én egy elképzelt életformáért
harcolok!" (Ez csak a szabadság
lehet hiszen a kommunizmusért
ma otthon nem kell harcolni)
Tizenegy gyereknek a szülei je-lentik
a példaképet négy lány
idősebb barátnőjéért vagy tanár-nőjéért
rajong A nagy emberek
listáját' így állítják össze: Victor
Hugó Lányi Sarolta Bárdy
György John LennonTichy La-jos
és Bugát György (Mintha
nem is magyarok volnának sen-kinek
nem jut eszébe Kossuth
Petőfi Ady akiket a kommuniz-mus
is elfogad De — hála Isten-nek
— Lenin Sztálin Kun Béla
még gondolatukban sem fordul
elő)
A második kérdéscsoport: Mit
valósítanál meg szüleid életmód-jából
és mit nem? Mindjárt az
első válasz: „Én nem a család-ban
vezetném le az idegessége-met"
Legtöbben a szülők civó-dás- át
az antimodernséget a
szórakozásellenességet a szűk-kcblüség- et
a zsebpénzzel a köl-tekezést
helytelenítik A kivánt
szülői jellemvonások: szorga-lom
akaraterő kitartás becsü-letesség
jellemesség őszinte-ség
takarékosság szeretet bé-kés
családi élet derűs légkör
Ujabb kérdés: Tanáraid tulaj-donságaiból
mit vinnél magad-dal
és mit nem? Néhányan a tu-dást
a szókincset az emberis-meretet
dicsérik de legtöbbjük
a következetlenséget az inge-rültséget
dühkitörést részrehaj-lást
és igazságtalanságot kifogá-solják
aminek „csak a diák isz-sz- a
meg a levét" A diák is em-ber
vannak értékei bízni kell
benne — írják (Különösen fáj-lalják
hogy az érettségiző diá-koknál
a régi értelmiségi s a
kommunizmussal meg nem al-kuvó
szülők gyermekeit lefokoz-zák
hogy könnyebben megta-gadhassák
egyetemi felvételét)
A felnőttek bírálata után a
diákok saját világának vizsgála-tára
térnek át: Legjobb barátod-nak
mi a legjobb és legrosszabb
tulajdonsága? A válaszok meg-döbbentők
tíznek egyáltalában
nincs legjobb barátja A fiúk azt
kívánják hogy barátjuk együtt
gondolkozzon velük legyen tu-dásvágya
igazságszerető jószí-vű
őszinte nyílt Sportoljon és
ne igyon A lányok legjobb ba-rátnői
mind fecsegők makacsok
dacosok sértődékenyek Sokan
könnyelmű és rendetlen életűek
(Mintha a lányok jobban hajla-nának
a kommunista szabados-ságra)
Most jön a „legrázósabb" kér-dés:
Beszélnek-- e az osztályban ké-nyes
kérdésekről? Mind a har-minchetén
harsány igennel felei
nemzedékről
nak" tőle A kérést szívcsen tel-jesítjük
Ezért a Kanadai Ma-gyarság
néhány következő számá-ban
megismételjük Nyíregyházy
Pál írásai közül azokat amelye-ket
olvasói legjobban megszeret-tek
Később természetesen át kell
alakítanunk a rovatot de addig
— ml a kereséssel a hívei az ol-vasással
— legalább ideiglenesen
áthidaljuk az űrt amit a mi ked-ves
Pali bácsink hagyott maga
után
nek Egy fiú hozzáírja: Hajaj!
Egy leány: Csak arról! Kényes
kérdés alatt leginkább a fiúk és
lányok kapcsolatát értik De mi-lyen
széles változatban Egy fiú
a családalapítás témájának ne-vezi
Másik merészen felveti:
„Élhet-- e 18 éves nemi életet?
Az Élet és Tudomány folyó-irat
folytatásokban biztatja erre
az ifjúságot) Két fiú a politikát
tartja a legkényesebbnek (Ezek
biztosan látják szüleik vergődé-sét)
Kilenc leány hangsúlyozza
hogy nem a sexuális téma a leg-fontosabb
Egy leány rendreu-tasitóa- n
felel: „Minden kényes
kérdés ami az ember kizáró-lagosan
magánügye"
Legjobban mutatják a kom-munizmus
tehetetlenségét a pá-lyaválasztási
kérdések Három
fiúnak nincs véleménye Határo-zottan
munkáspályára amit már
több mint két évtizede harsog-nak
csak három fiú aspirál: egy
tv-szer- elő kettő elektroműsze-rész
akar lenni A többiek azon-ban
mind az értelmiségi pályák-ról
álmodoznak Két leendő or-vos
két testnevelő tanár két gé-pészmérnök
egy-eg- y erdőmér-nök
bíró és tanár van a fiúk kö-zött
A húsz lány közül hét mű-szaki
rajzolót négy tanárt egy
pedagógust egy tanítót egy ré-gészt
egy biológust s végül egy
órást ír a kérdőívre
A következő kérdés ravaszul
van kifundálva: Ha választanod
kellene egy kétezer forintos
munkabeosztás és egy ezerötszáz
forintos íróasztali munka között
most rögtön hogyan döntenél?
Négy lány és tizenöt fiú munkás
lenne de éppen fordítva négy'
fiú és tizenöt lány csak' az' író-asztalt
keresi ha az nem sike-rül
a többi nem érdekli
Még egy önvallomás van hát-ra:
Szoktál-- e hazudni? A lá-nyoknak
mindenki hazudik a
fiúk és az összes barátnők az
utóbbiak főleg fiú ügyekről
„hogy a saját dicsőségüket zen-gedezzék"
A fiúknak legtöbbet
a lányok hazudnak Szüleiknek
is ha muszáj Kisöccsüknek is
hogy be ne árulja őket Mindösz-sz- e
négyen írnak kemény vá-laszt:
soha! Csak veszélyes hely-zetekben
Nem hazudok mert
úgyis kiderül
A jövőt kutatja az utolsó kér-dés:
Hány év múlva valószínű
a házasságkötésed? A fiúk öt év-től
tízig szabják meg az egyetem
miatt A lányok közül az első
egy év múlva valamelyik csak
hat év múlva akar férjhez men-ni
Egy leány: „Soha" Egy fiú:
„Csak tőle függ mikor"
Ha összegezzük e 37 tizen-nyolc
éves fiú és leány gimna-zista
névtelen vallomását nyu-godtan
megállapíthatjuk hogy
semmisem ragadt rájuk a kom-munista
propagandából Eszmé-nyeik
a szülői házban ápolt em-lékekből
sarjadnak E felnövek-vő
nemzedék még hűségesen
fogja szolgálni a magyar nemzet
függetlenségét és szabadságát
A kommunizmus érzi ezt Ta-lán
éppen e közvélemény kuta-tások
alapján most két új tan-tárgyat
vezettek be a gimnázi-um
4 osztályába Az egyik a
honvédelmi ismeret melynek
célja az ifjúságot nagyobb helyt-állásra
nevelni és jobban felké-szíteni
a haza védelmére az ag-resszív
kapitalizmussal szem-ben
Ez az új tantárgy bármi-lyen
furcsán hangzik a lányok-nak
is kötelező Náluk is szük-ség
van a haza iránti hűség és
kötelesség mélyebb megértésé-re
Azonban még a gondolatát
is el kell hárítani annak — mond-ja
a propaganda — hogy egyes
szülők netán valamiféle milita-rista
szemlélet felülkerekedését
lássák aZfúj tantárgy bevezeté-sében
„Erről természetesen
nincs és nem is lehet szó"
Egyelőre azonban ifjúságunk
szeme vak és füle süket minden
kommunista nevelésre Győzva
nemzeti történelem ragyogó ta-nulsága
'