000577 |
Previous | 1 of 28 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
i Nem sokaság F hanem Lélek t szabad nép less csuda dolgokat largetl Indtptndtnl Canadinn Weckly BERZSENYI I vBv flH Ja ihe Uunguiia Laoguage m IL H" Hl H m L HB jfi Vol 35 49 XXXV évfolyam 49 szám 1982 december 18 szombat Ára: 50 cent t-ttttt- -tt in i-iTT-eTi-mui éles az a A hm m w A Zia % Egy ENSZ kivizsgáló bizottság jelentése szerint az oroszok és Délkelet-Ázsiába- n bőrbetegséget okozó „Sárga Eső" néven ismert vegyi-fegyve- rt alkalmaznak — Afgán gerillák bekerítették Khoszl nevü várost me-lyet „Kis Moszkvának" neveznek mert 300 szovjet „szakértő" családjával együtt ebben a pakisztáni határhoz közel cső városban ütötte fel tanyáját — Illinoistól egész Louisiana-i- g hatalmas árvizek több ezer családok menekülésre késztettek a halottak száma elérte az 50-- et — A spanyol kormány 89'n-- al leérté-kelt- et a pesetát — A mexikói infláció 1982-be- n elérte a 78%-ot- ! — Franciaország újra megkezdte a alatt oly sikeresnek bizonyult "Exocet" ra-kéták Argentínába való szállítását — Bonnban 70 ezer diák tüntetett a tanulmá-nyi segélyek csökkentése ellen 1981-be- n a kormány egybillió dollárt költött tanulmányi segélyekre — Az Egyesült Arab Emirátusok küldötlsége Kairóban katonai egyezményt irt alá — Limában a perui fővárosban egy gerillacsoport felrobbantotta a oszlopait: a főváros-ban a két óráig tartó vaksötétség alatt a San Cristobal hegy csúcsán egy sarló-kalapácsot ábrázoló neonfényt villogtattak — Az új spanyol szocialista kor-mány arra törekszik hogy a 13 éve tartó gibraltári blokádot feloldja az angol javaslat szerint ha Gibraltár népének kétharmada egy népszavazás eredményeként angol fennhatóság alatt akar élni azesetben további 30 évig brit zászló lenghet a Szikla ormán — Jaruzclski tábornok a lengyel katona-kormány feje keserű hangon támadta az USA gazdasági szankcióit — Barncy Clark sealtlei fogorvos a míiszív első használójának állapota válságossá for-dult Az szerkezetet a páciens által használandó elzáró kulccsal látták cl — Hambleton kanadai egyetemi tanári a Szovjetunió javára való kémkedés vádja címén tíz évi börtönbüntetésre ítélte egy londoni bíró-ság A kembotrány hullámai ottawai parlamenti támadások formájában AZ USA KONGRESSZUS AZ "MX" RAKÉTA-TKR- V ELLEN SZAVAZOTT „— Súlyos hiba" — nyilatkozta Ronald Reagan elnök miután az USA Kongresszus csaknem egy-billió dollárral csökkentette a vitatott "MX" nukleáris rakéta-ter- v gyártási előké-szítését szolgáló előzetes költségvetését A Kongresszus 245: 176 arányban szavazod Joseph Addabo demokrata képvise-lő módosító javaslata imcl-le- tl miszerint 988 millió dollárral csökkentsék az 17 STIRLING GYÖRGY: V billió dolláros "MX" előze-tes költségvetését Reagan a Kongresszus de-mokrata többségét „alva-járónak" nevezte akik nem akarják tudomásul venni a jelen erőviszonyo-kat a nemzetközi és azt hogy a jelenlegi szov-jet fölényt csak az "MX" és "Pcrshing—2" rakéta-családok telepítése hozhat-ja újra egyensúlyba mert ez utóbbiak — ha szüksé-ges — húsz perc alatt jut-nak el a célpontba A kongresszusi szavazat-arány súlyos csapás a 26 billiós költségvetéssel bein dított "MX" rakétaprog-ramr- a azonban nem mond-ható végzetesnek mert az alsóház további tudományos kutatásra és "MX" 2 és fél billió dollárt irányozott elő Az Elnököt kiváltképpen az irritálta hogy a szava-zás megejtése során 50 re-publikánus kongresszus-ta- g csatlakozott a 195 de-mokratához Jim Lcach (Iowa Rcp) ugyancsak a Reagan-fél- e terv ellen szólalt fel misze-rint Wyoming-ba- n egy 24x3 km (14x2 mérföldes) zóná-ban bombabiztos silóba te-lepítenének 100 "MX" raké Hazai A MOZGÓ VILÁG című hazai folyóirat áprilisi számában a követ-kező sorok ütötték meg a szememet: „Az Amerikai Magyar Kultu-rális Központ elnökének a élő dr Hám Tibor a kéthónapos elöadó-körúta- t tettem az Egyesült Államokban és Kanadában élő magyarok között és csupán azokat szeretném közreadni amelyek közel állnak és szerint egye-temes magyar érdekeket E figyelmet ébresztő bevezetés után cikk következett „Amerikai magyarok között" címmel mely alatt ez a nóv állt: Vigh Károly Első arra a pár éve köztünk járt hazai látogatóra gondoltam aki hónapokig élvezte az emigráció az-tán visszament és irt egy --könyvet amibon hetet-hav- at összehordott az olyan képet feslett rólunk s any-n- yi firkált Amerikáról hogy ahhoz képcsl Miinchauscn utinaploja színtiszta igazságnak tűnik Aztán eszembe jutott hogy e kölct kiváló szerzőjét — aki a biztos siker nevezhetné be müvét a — Vcgh Antalnak 'hívják és csupán azo-nos hangzású egymáshoz igen hasonló van szó Reméltem hogy ezen és kívül (mindkettő írónak és mondja magái) más nincs közlük cs kíváncsian kezdtem Vigh Károly olvasásához: vajon ö milyen gyűjtött Amerikában és mennyire tud tár-gyilagos lenni velünk szemben? Sajnos az olvasottak ismét abban a régen hogy akiket a nyugatra kiengednek (vagy kiküldő-nek) azokat előzőleg azonos szerint készítik fel az útra és nemcsak azt szabják meg nekik előre hogy mit mondhatnak ha-nem azt is hogy kikkel De tartsunk sorrendet VIGH Vigh Karoly beszélgető névsora sok mindent elárul főleg alckintclben hogy milyen irányú kapott az amerikai magyar emigráció céljairól és Em--li- li cikkében Tüski Sándor Bay Zoltán Bakó Elemér Böjtös László a Várdy házaspár Sas Márton Ilamza András Nagy Károly Tar Mihály és Komjáthy Aladár nevét A felsorolást minden kommentár uclkül adjuk közre a neveket abban a sorrendben ahogy Vigh hivat LIFE ————— Mliiiiitm!inniniintmmtT'mtttmnimiMmiiTi'mTtttg Reagan elnök bírálata "MX" kongresszusi vitája során: válaszúton hazai ellenzék Reagan— csúcstalálkozó „Nagytakarítás" Mexikóban Afganisztánban Falklandi-hadjár- at együttműködési villamos-távvezetéke- k élctmcghosszabbító to-vábbgyűrűznek „rakéta-versengésbe- n" rakéta-fejlesztésre Kancsaiul fest tát melyek az esetleges el-ső szovjet „nukleáris csa-pás" után még mindig ütő-képesek maradnának AZ "MX"-TER- V RÉSZLEGES SZOVJET Usztinov szovjet a héten azt a hangoztatta hogy ha Washington tovább-ra is kitart a 10 ellátott és a Hirosimára ledobott százszoro-san pusztítóbb hatású "MX"-tcr- v mellett abban az esetben a Kreml is kifejleszti egy hasonló crejii " Moszkvában a TASZSZ hivatalos iroda máris -- a Reagan-fél- e mili-tarista tervekre mért súlyos könyvelte el az USA 245:176 arányú szavazatát majd hozzátette : A szavazati arány azt hogy' a z országban egyre szélesebb körben terjed az veszedel-mes militarista politikája ellen" ÜJABU HARCOK A hónap elején Walid Pumblalt drúz vezér ellen sikertelen kö-vetlek el Drúz mozlim gerillák lelőt-tek két falangista katonát — íróféle amerikai útjáról Washingtonban igazgató-f-őorvosnak meghívására Benyomá-saimból tapasztalataimból szakmámhoz meggyőződésem szolgálnak" pillanatban vendégszeretetét Magyarországra emigrációra badarságot reményében hazugság-olimpiár- a vezetéknevekről szakmájukon szociológusnak hasonlatosság beszámolójának tapasztalatokat emigránsokkal megcnisitctlek hangoztatott véleményemben Népköztársaságból szempontok érintkezhetnek KÁROLY BESZÁMOLÓJA partnereinek tájékoztatást jártában-keltébe- n felfogásáról HUNGÁRIÁN KUDARCÁNAK VISSZHANGJA had-ügyminiszter fenyegetést robaanófcjjcl atombombánál megvalósítása rakétafegy-vert hírszolgálati csapásként" Kongresszus bebizonyította elégedet-lenség Washington FELLÁNGOLÁSA LIBANONBAN merényletet Nyugat-Bejrútba- n A Bejruttól km-r- e északra fekvő Tripolibü" csaknem állandó jelleggel folynak a csatározások a libanoni katonaság és a baloldali palesztin gerillák között Izraeli csapatok le-zárták az Alcy timyomóan drúz lakosságú városba ve-zető utakat ZIA UL-IIA- Q ÉS REAGAN CSÚCSTALÁLKOZÓJA Mohammed Zia ul-IIa- q Pakisztán elnöke a Reagan USA államfővel való wa-shingtoni tárgyalásai során kijelentette: „Pakisztán nem szándékozik atomfegy-vereket vásárolni sem gyártani " Reagan megerősítette korábbi igéretál mely sze-rint az USA 32 billió dollár értékű segélyprogramot irá-nyozott elő Pakisztán szá-mára Zia ismételten cáfolta miszerint Pakisztán — az India által már bebizonyí-tott — nukleáris potenciált szándékoznék behozni azál-tal hogy nemcsak atomtu-dósokat hanem urániumér-cei is megpróbált volna or-szágának — lehetőleg ti-tokban — beszerezni Zia véleménye szerint Pakisztán katonai meg-segítése főleg azért nagy-fontosságú mert a szom-szédos szovjet-megszállt- a Afganisztánban az oroszok ugródeszkát készítenek elő Pakisztán megtámadásá-ra (Folytatás a 2-- ik oldalon) ett kéo-róS- un élménybeszámolója kozik rajuk Másokkal nem tartotta érdemesnek megismerkedni a földrészen hogy léteznek még mások is — újságszerkesztők írók egyesületi vezetők — az nem érdekelte (Vagy nem érdekelhette ) Így nem csoda ha így vélekedik Írásában az emigráció általáno: képéről szelleméről A magyar értelmiségi elit (Amerikában) sok elismeréssel adó-zik a szocialista Magyarország sikereinek Sehol sem vonták két-ségbe — irja továbbá Vigh — hogy van egy virtuális Magyarország amelynek segítenie --kell a bárhol is élő diaszpórát magyarságtudatá-nak anyanyelvi kultúrájának ápolásában A készség az óhazával ilyen célú együttműködésre az amerikai magyarok részéről adottnak tekinthető" Ebből a kiragadott három mondatból mindenki megítélheti meny-nyire egyoldalúan tájékozott süt félreinl'ormált Vigh Károly az ame-rikai magyarság nagy többségének véleménye politikai felfogása felöl Deliát — mint később kiderüli — ez a cikk csak bevezetőül szolgált ahhoz az összefoglalóhoz melyet az emigráció egy bizonyos rétegének vizsgálatára szentelt a szerző — Második velünk foglalkozó irása szeptember 26-á- n jelent meg az Üj Tükör oldalain „Amerikai magyar értelmiségiek" címmel Ebben aztán úgy elveti a sulykot Vigh barátunk hogy kísértetiesen emlékeztet fentebb cmlitett kollé-gája Végh-termékc- re amiről pár éve mulattuk ki e hasábokon meny-nyi hazugság ferdili cl benne az igazságot Nos úgy látszik Vigh Ká-roly nem akar elmaradni Végii Antal mögött és ö is jó pontokat akar szerezni a pártnál A nevek ebben a cikkben is nagyjából azonosak azokkal akikre Vigh előző írásában lm átkozott Külön és többször is kiemeli Nagy Károly New Brunswick-- i működését érdemeként jegyezve meg hogy leányát a budapesti egyetemre küldte tanulni Majd arról elmélkedik hogy jóllehet a hazai közvélemény ismeri Szent-Györg- yi Albert Bay Zoltán Doráli Antal és Szalay Lajos nevel de sokkal kevésbé is-mert idehaza — irja — hogy kik a valóságos hangadói az amerikai magyarságnak" Kikre gondol vajon Vigh Károly? Hát azokra akik a magyar nyelv és kultúra terjesztésére vállalkoznak" Ami nagyon szépen hangzik csak a mondat második fele hiányzik: vállalkoznak arra is hogy mindehhez Magyarok Világszövetsége támogatását ve-szik igénybe Hogy dolgoznak az nemes ügyért de egy kicsit haza is 6-- 1 (Folytatás a harmadik oldalon) f A hazai „Beszélő" szamizdaot folyó-iratban jeleni meg Kiss János tollából az alábbi nyilatkozat a fenti cím alatt Ebből közlünk részleteket: A magyar ellenzék nagyjából cgyidö-be- n jc'enl meg a kelet-európ- ai polgárjogi Mozgalmakkal Politikai taktikai elképze-léseit ezek közös gondolatkincséből merítet-te Mint a hetvenes évek derekán minden-ki mas mi is abból indultunk ki hogy sem a rendszer forradalmi átalakításával sem felülről pártfogolt megreformálásával nem érdemes kísérletezni Amíg a térség-ben a Szojetunió az úr minden ilyen kí-sérlet katasztrófával vagy a vívmányok visszavételével végződik De van lehetőség demokratikus kezdeményezésre akkor is ha a rendszert adottnak tekintjük Mert a rendszer nem zárt: szabályai között rések hazugok ellentmondások lappanganak így egyfelől a büntető törvények izgatásként szervezkedésként sajlóbűníettként üldö-zik az emberi jogok gyakorlását ami nem esik törvényes szankció aló azt admi-nisztratív megtorlással sújtják az állam arra szoktatja a társadalmai hogy csak különc beilleszkedni nem tudó netán be-teg emberek várják el szabaságjogaik tisz-teletben tartásai Másfelől magas szintű jogszabályok rögzítik ugyanezeket a jogo-kat sőt betartásukat nemzetközi megálla-podások szavatolják Hosszú ideig minden épeszű ember szá-mára nyilvánvaló volt hogy a szabadságj-ogok csak díszítőelemek szabályozó ereje csupán a büntető törvényeknek és a meg-szokott adminisztratív intézkedéseknek van A 70-c- s evek közepe táján azonban változni kezdett a hangulat Két politikai eseménysor gyorsította fel a változást Az egyik a szovjet szamizdat és a körülötte összeálló mozgalmak felvirágzása az évti-zedforduló tájékán A példa azt sugallta hogy kezd beérni a Sztálin utáni korszak szívós evolúciója: már közvéleményt lehet teremteni az emberi és állampolgári jogok körül s az állam érzékenyebbé válik a köz-vélemény nyomására A változás másik gyorsítója a nemzet közi enyhülés és a világgazdasági nyitás volt A két lümb szabályozott együttműkö-désének feltételeként a Nyugatnak el kel-lett fogadnia a Szovjetunió jelenlétét az Elbától keletre de valamit a Szovjetunió nak is kelleti cserébe adnia — s az ellen-szolgáltatás az az igérel volt hogy a szov jet befolyási övezet államai komolyabban veszik polgáraik szabadságjogait Ezt az alkut rögzítette a Helsinki Egyezmény AZ ÜJ TAKTIKA Megszületett Icliál a új taktika: esc lil-nr- l í 1 i'ff ltlilllll'1 nn1 1 Kíítfft4fí #íl-- _ ' iiilij:iiiv ii „„HM! 111111 u isiutiiiv ivi- - vények és az adminisztratív rendszabályok volnának a mérvadók hanem a magas szintű jogi éhek Teremtsünk cenzúrázat-la- n sajtói alapi Isiink jogvédő bizottságokat kezdeményezzük szabad szakszervezetek létrehozását Bármilyen kicsinyek lesznek a kezdeményező csoportok bármilyen kez-detlegesek első próbálkozásaik az odafi-gyelő közvélemény megtanulja hogy az ilyesmi lchclséges Az állam pedig hogy nem kifizetődő durva kényszert alkalmaznia a kezdeményezések letörésére mert van már közvélemény amely nem tekinti ter-mészetesnek hogy mindent cl lehet intézni erőszakkal és inert a nyugati nyilvánosság sem veszi jónéven az egyezményben vál-lalt kölcleetlségck szembetűnő megseegi- - scl Létrehoztuk a Szamizdat cs a Szabad Egyetem második nyilvánosságál" majd az önkéntes társadalmi segítségnyújtás servezésére a SZETÁ-- t A Bibó Emlékkö-nyv- ben vezető írók kritikusok társadal-omtudósok szerepeltek együtt cégéres el-lenzékiekkel beérkezett képzőművészek to-longlak a SZETA aukcióján jogsérelmek ellen kollektív petícióval tiltakozni bevett nem-ellenzé- ki szokássá vált s hol egy iro-cla- mi lap szerkesztőségének hol egy szak-mai egyesülés tagságának magatartása mutatja hogy az ellenzék fellépése óta el-tolódtak a számonkérhelö engedelmesség határai A társadalom csupa aggódás: minden bizonytalanná vált lehet hogy a követ-kező években újabb nemzedékekre eldől az ország sorsa — mit számit ebben a hely-zetben ha ötven helyett ötszáz példányban jönnek ki a szamizdatok? Vagy esi az el-lenzéknek mondanivalója a politika nagy kérdéseiben vagy jelentősége a létszámá-val és szervezettségével arányos méretek-re olvad Ami nem okvetlenül baj Cenzúra nélkül beszélni ébren tartani a szociális érzéket rászorulókon segíteni minden kö-rülmények között jó dolog Akinek ennyi a célja nyugodt lélekkel végezheti tovább a magáét Aki v'szonl abban a reményben csatlakozod az ellenzékhez hogy az ilyen kezdeményezéseknek távolabbi jelentősége is lehet annak szembe kell néznie vele hogy politikai takl'kánnk a szabadságjogok kihivó gyakorlása már nem elég AZ UJ ELLENZÉKI POLITIKA A következő években mindenfelé kiszá-míthatatlan események várhatók melye-ken a gazdaságilag és politikailag meg-gyengült rezsimek nehezen lesznek úrrá S miközben a szaporodó bajok lekötik a — szintén meggyöngült — Szovjetunió veze-tőinek figyelmei Magyarország növelheti külső önállóságát és belső viszonyainak plurazismusát — ha gazdaságilag szilárd marad ha nem szakad le a világpiacról és nem halasztja el a szükséges reformo-kat Ez az esély ad perspektívát ahhoz hogy politikában kezdjünk gondolkodni A nyolcvanas években azonban nem kicsiben: országos összefüggésekben kelle-ne gondolkodnunk Akarunk-- e képesek le-szünk- e felelni erre a kihívásra? Először az ellenzéknek ideológiára van szüksége A szamizdat a SZETÁ-ho- z meg a szabad egyetemhez elég volt — hallga-tólagosan — egyetértenünk az emberi jo-gok kötelező érvényében A többség való-színűleg a liberális demokrácia elveit is el-fogadta magáénak vallatta a nemzeti füg-getlenség és nemzetiségi autonómia eszmé-jét és nem hiszem hogy sokan volnának közöttünk akik ne azonosulnának -- a szocia-lista hagyomány valamelyik részével Másodszor tudatosítanunk kell hogy módosullak az ellenzéki tevékenységben való részvétel feltételei Kezdetben az volt az elv hogy minél több ember vállalja ne-vével a részvételt: igy demonstráljuk a nyilvánosság elölt hogy valami egészen természetes dolgot csinálunk ujabban vi-szont erősen növekszik a névtelen kezdemé-nyezések aránya még kollektív kiadvá-nyok is megjelennek egyetlen szerkesztő vagy szerző megnevezése nélkül Ne bán-juk ezt az eltolódást: arról tanúskodik hogy olyanok is keresik a megszólalás le-hetőségeit akik a szaporodó adminisztra-tív rendszabályokat nem kívánják vállalni Inkább törekednünk kell az együttműködés ilyen formáinak gyarapítására hiszen szük-ségünk van rá hogy bővítsük szellemi ka-pacitásunkat Magyarországon — szemben lengyel-országg- al — nem az indulatok elszabadu-lása fenyegeti hanem a túlzód önfegyelem Miközben mindenki óvakodik nehézséget okozni a kormányzatnak szép lassan bele-süllyedhetünk a válságba — vagy legaláb-bis clszalaszdiatjuk az alkalmat 35 éve megoldatlan problémáink rendezésére Meg krll tömi a cscndcl Figyelmelel-ni kell a veszélyre emlékeztetni a lehetősé-gekre Am ct csak olyan politikai kö-zösség leheti meg amely kívül áll a köz-megegyezésen: tehát a demokratikus ellen-zék t
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, December 18, 1982 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1982-12-18 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad2000655 |
Description
Title | 000577 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | i Nem sokaság F hanem Lélek t szabad nép less csuda dolgokat largetl Indtptndtnl Canadinn Weckly BERZSENYI I vBv flH Ja ihe Uunguiia Laoguage m IL H" Hl H m L HB jfi Vol 35 49 XXXV évfolyam 49 szám 1982 december 18 szombat Ára: 50 cent t-ttttt- -tt in i-iTT-eTi-mui éles az a A hm m w A Zia % Egy ENSZ kivizsgáló bizottság jelentése szerint az oroszok és Délkelet-Ázsiába- n bőrbetegséget okozó „Sárga Eső" néven ismert vegyi-fegyve- rt alkalmaznak — Afgán gerillák bekerítették Khoszl nevü várost me-lyet „Kis Moszkvának" neveznek mert 300 szovjet „szakértő" családjával együtt ebben a pakisztáni határhoz közel cső városban ütötte fel tanyáját — Illinoistól egész Louisiana-i- g hatalmas árvizek több ezer családok menekülésre késztettek a halottak száma elérte az 50-- et — A spanyol kormány 89'n-- al leérté-kelt- et a pesetát — A mexikói infláció 1982-be- n elérte a 78%-ot- ! — Franciaország újra megkezdte a alatt oly sikeresnek bizonyult "Exocet" ra-kéták Argentínába való szállítását — Bonnban 70 ezer diák tüntetett a tanulmá-nyi segélyek csökkentése ellen 1981-be- n a kormány egybillió dollárt költött tanulmányi segélyekre — Az Egyesült Arab Emirátusok küldötlsége Kairóban katonai egyezményt irt alá — Limában a perui fővárosban egy gerillacsoport felrobbantotta a oszlopait: a főváros-ban a két óráig tartó vaksötétség alatt a San Cristobal hegy csúcsán egy sarló-kalapácsot ábrázoló neonfényt villogtattak — Az új spanyol szocialista kor-mány arra törekszik hogy a 13 éve tartó gibraltári blokádot feloldja az angol javaslat szerint ha Gibraltár népének kétharmada egy népszavazás eredményeként angol fennhatóság alatt akar élni azesetben további 30 évig brit zászló lenghet a Szikla ormán — Jaruzclski tábornok a lengyel katona-kormány feje keserű hangon támadta az USA gazdasági szankcióit — Barncy Clark sealtlei fogorvos a míiszív első használójának állapota válságossá for-dult Az szerkezetet a páciens által használandó elzáró kulccsal látták cl — Hambleton kanadai egyetemi tanári a Szovjetunió javára való kémkedés vádja címén tíz évi börtönbüntetésre ítélte egy londoni bíró-ság A kembotrány hullámai ottawai parlamenti támadások formájában AZ USA KONGRESSZUS AZ "MX" RAKÉTA-TKR- V ELLEN SZAVAZOTT „— Súlyos hiba" — nyilatkozta Ronald Reagan elnök miután az USA Kongresszus csaknem egy-billió dollárral csökkentette a vitatott "MX" nukleáris rakéta-ter- v gyártási előké-szítését szolgáló előzetes költségvetését A Kongresszus 245: 176 arányban szavazod Joseph Addabo demokrata képvise-lő módosító javaslata imcl-le- tl miszerint 988 millió dollárral csökkentsék az 17 STIRLING GYÖRGY: V billió dolláros "MX" előze-tes költségvetését Reagan a Kongresszus de-mokrata többségét „alva-járónak" nevezte akik nem akarják tudomásul venni a jelen erőviszonyo-kat a nemzetközi és azt hogy a jelenlegi szov-jet fölényt csak az "MX" és "Pcrshing—2" rakéta-családok telepítése hozhat-ja újra egyensúlyba mert ez utóbbiak — ha szüksé-ges — húsz perc alatt jut-nak el a célpontba A kongresszusi szavazat-arány súlyos csapás a 26 billiós költségvetéssel bein dított "MX" rakétaprog-ramr- a azonban nem mond-ható végzetesnek mert az alsóház további tudományos kutatásra és "MX" 2 és fél billió dollárt irányozott elő Az Elnököt kiváltképpen az irritálta hogy a szava-zás megejtése során 50 re-publikánus kongresszus-ta- g csatlakozott a 195 de-mokratához Jim Lcach (Iowa Rcp) ugyancsak a Reagan-fél- e terv ellen szólalt fel misze-rint Wyoming-ba- n egy 24x3 km (14x2 mérföldes) zóná-ban bombabiztos silóba te-lepítenének 100 "MX" raké Hazai A MOZGÓ VILÁG című hazai folyóirat áprilisi számában a követ-kező sorok ütötték meg a szememet: „Az Amerikai Magyar Kultu-rális Központ elnökének a élő dr Hám Tibor a kéthónapos elöadó-körúta- t tettem az Egyesült Államokban és Kanadában élő magyarok között és csupán azokat szeretném közreadni amelyek közel állnak és szerint egye-temes magyar érdekeket E figyelmet ébresztő bevezetés után cikk következett „Amerikai magyarok között" címmel mely alatt ez a nóv állt: Vigh Károly Első arra a pár éve köztünk járt hazai látogatóra gondoltam aki hónapokig élvezte az emigráció az-tán visszament és irt egy --könyvet amibon hetet-hav- at összehordott az olyan képet feslett rólunk s any-n- yi firkált Amerikáról hogy ahhoz képcsl Miinchauscn utinaploja színtiszta igazságnak tűnik Aztán eszembe jutott hogy e kölct kiváló szerzőjét — aki a biztos siker nevezhetné be müvét a — Vcgh Antalnak 'hívják és csupán azo-nos hangzású egymáshoz igen hasonló van szó Reméltem hogy ezen és kívül (mindkettő írónak és mondja magái) más nincs közlük cs kíváncsian kezdtem Vigh Károly olvasásához: vajon ö milyen gyűjtött Amerikában és mennyire tud tár-gyilagos lenni velünk szemben? Sajnos az olvasottak ismét abban a régen hogy akiket a nyugatra kiengednek (vagy kiküldő-nek) azokat előzőleg azonos szerint készítik fel az útra és nemcsak azt szabják meg nekik előre hogy mit mondhatnak ha-nem azt is hogy kikkel De tartsunk sorrendet VIGH Vigh Karoly beszélgető névsora sok mindent elárul főleg alckintclben hogy milyen irányú kapott az amerikai magyar emigráció céljairól és Em--li- li cikkében Tüski Sándor Bay Zoltán Bakó Elemér Böjtös László a Várdy házaspár Sas Márton Ilamza András Nagy Károly Tar Mihály és Komjáthy Aladár nevét A felsorolást minden kommentár uclkül adjuk közre a neveket abban a sorrendben ahogy Vigh hivat LIFE ————— Mliiiiitm!inniniintmmtT'mtttmnimiMmiiTi'mTtttg Reagan elnök bírálata "MX" kongresszusi vitája során: válaszúton hazai ellenzék Reagan— csúcstalálkozó „Nagytakarítás" Mexikóban Afganisztánban Falklandi-hadjár- at együttműködési villamos-távvezetéke- k élctmcghosszabbító to-vábbgyűrűznek „rakéta-versengésbe- n" rakéta-fejlesztésre Kancsaiul fest tát melyek az esetleges el-ső szovjet „nukleáris csa-pás" után még mindig ütő-képesek maradnának AZ "MX"-TER- V RÉSZLEGES SZOVJET Usztinov szovjet a héten azt a hangoztatta hogy ha Washington tovább-ra is kitart a 10 ellátott és a Hirosimára ledobott százszoro-san pusztítóbb hatású "MX"-tcr- v mellett abban az esetben a Kreml is kifejleszti egy hasonló crejii " Moszkvában a TASZSZ hivatalos iroda máris -- a Reagan-fél- e mili-tarista tervekre mért súlyos könyvelte el az USA 245:176 arányú szavazatát majd hozzátette : A szavazati arány azt hogy' a z országban egyre szélesebb körben terjed az veszedel-mes militarista politikája ellen" ÜJABU HARCOK A hónap elején Walid Pumblalt drúz vezér ellen sikertelen kö-vetlek el Drúz mozlim gerillák lelőt-tek két falangista katonát — íróféle amerikai útjáról Washingtonban igazgató-f-őorvosnak meghívására Benyomá-saimból tapasztalataimból szakmámhoz meggyőződésem szolgálnak" pillanatban vendégszeretetét Magyarországra emigrációra badarságot reményében hazugság-olimpiár- a vezetéknevekről szakmájukon szociológusnak hasonlatosság beszámolójának tapasztalatokat emigránsokkal megcnisitctlek hangoztatott véleményemben Népköztársaságból szempontok érintkezhetnek KÁROLY BESZÁMOLÓJA partnereinek tájékoztatást jártában-keltébe- n felfogásáról HUNGÁRIÁN KUDARCÁNAK VISSZHANGJA had-ügyminiszter fenyegetést robaanófcjjcl atombombánál megvalósítása rakétafegy-vert hírszolgálati csapásként" Kongresszus bebizonyította elégedet-lenség Washington FELLÁNGOLÁSA LIBANONBAN merényletet Nyugat-Bejrútba- n A Bejruttól km-r- e északra fekvő Tripolibü" csaknem állandó jelleggel folynak a csatározások a libanoni katonaság és a baloldali palesztin gerillák között Izraeli csapatok le-zárták az Alcy timyomóan drúz lakosságú városba ve-zető utakat ZIA UL-IIA- Q ÉS REAGAN CSÚCSTALÁLKOZÓJA Mohammed Zia ul-IIa- q Pakisztán elnöke a Reagan USA államfővel való wa-shingtoni tárgyalásai során kijelentette: „Pakisztán nem szándékozik atomfegy-vereket vásárolni sem gyártani " Reagan megerősítette korábbi igéretál mely sze-rint az USA 32 billió dollár értékű segélyprogramot irá-nyozott elő Pakisztán szá-mára Zia ismételten cáfolta miszerint Pakisztán — az India által már bebizonyí-tott — nukleáris potenciált szándékoznék behozni azál-tal hogy nemcsak atomtu-dósokat hanem urániumér-cei is megpróbált volna or-szágának — lehetőleg ti-tokban — beszerezni Zia véleménye szerint Pakisztán katonai meg-segítése főleg azért nagy-fontosságú mert a szom-szédos szovjet-megszállt- a Afganisztánban az oroszok ugródeszkát készítenek elő Pakisztán megtámadásá-ra (Folytatás a 2-- ik oldalon) ett kéo-róS- un élménybeszámolója kozik rajuk Másokkal nem tartotta érdemesnek megismerkedni a földrészen hogy léteznek még mások is — újságszerkesztők írók egyesületi vezetők — az nem érdekelte (Vagy nem érdekelhette ) Így nem csoda ha így vélekedik Írásában az emigráció általáno: képéről szelleméről A magyar értelmiségi elit (Amerikában) sok elismeréssel adó-zik a szocialista Magyarország sikereinek Sehol sem vonták két-ségbe — irja továbbá Vigh — hogy van egy virtuális Magyarország amelynek segítenie --kell a bárhol is élő diaszpórát magyarságtudatá-nak anyanyelvi kultúrájának ápolásában A készség az óhazával ilyen célú együttműködésre az amerikai magyarok részéről adottnak tekinthető" Ebből a kiragadott három mondatból mindenki megítélheti meny-nyire egyoldalúan tájékozott süt félreinl'ormált Vigh Károly az ame-rikai magyarság nagy többségének véleménye politikai felfogása felöl Deliát — mint később kiderüli — ez a cikk csak bevezetőül szolgált ahhoz az összefoglalóhoz melyet az emigráció egy bizonyos rétegének vizsgálatára szentelt a szerző — Második velünk foglalkozó irása szeptember 26-á- n jelent meg az Üj Tükör oldalain „Amerikai magyar értelmiségiek" címmel Ebben aztán úgy elveti a sulykot Vigh barátunk hogy kísértetiesen emlékeztet fentebb cmlitett kollé-gája Végh-termékc- re amiről pár éve mulattuk ki e hasábokon meny-nyi hazugság ferdili cl benne az igazságot Nos úgy látszik Vigh Ká-roly nem akar elmaradni Végii Antal mögött és ö is jó pontokat akar szerezni a pártnál A nevek ebben a cikkben is nagyjából azonosak azokkal akikre Vigh előző írásában lm átkozott Külön és többször is kiemeli Nagy Károly New Brunswick-- i működését érdemeként jegyezve meg hogy leányát a budapesti egyetemre küldte tanulni Majd arról elmélkedik hogy jóllehet a hazai közvélemény ismeri Szent-Györg- yi Albert Bay Zoltán Doráli Antal és Szalay Lajos nevel de sokkal kevésbé is-mert idehaza — irja — hogy kik a valóságos hangadói az amerikai magyarságnak" Kikre gondol vajon Vigh Károly? Hát azokra akik a magyar nyelv és kultúra terjesztésére vállalkoznak" Ami nagyon szépen hangzik csak a mondat második fele hiányzik: vállalkoznak arra is hogy mindehhez Magyarok Világszövetsége támogatását ve-szik igénybe Hogy dolgoznak az nemes ügyért de egy kicsit haza is 6-- 1 (Folytatás a harmadik oldalon) f A hazai „Beszélő" szamizdaot folyó-iratban jeleni meg Kiss János tollából az alábbi nyilatkozat a fenti cím alatt Ebből közlünk részleteket: A magyar ellenzék nagyjából cgyidö-be- n jc'enl meg a kelet-európ- ai polgárjogi Mozgalmakkal Politikai taktikai elképze-léseit ezek közös gondolatkincséből merítet-te Mint a hetvenes évek derekán minden-ki mas mi is abból indultunk ki hogy sem a rendszer forradalmi átalakításával sem felülről pártfogolt megreformálásával nem érdemes kísérletezni Amíg a térség-ben a Szojetunió az úr minden ilyen kí-sérlet katasztrófával vagy a vívmányok visszavételével végződik De van lehetőség demokratikus kezdeményezésre akkor is ha a rendszert adottnak tekintjük Mert a rendszer nem zárt: szabályai között rések hazugok ellentmondások lappanganak így egyfelől a büntető törvények izgatásként szervezkedésként sajlóbűníettként üldö-zik az emberi jogok gyakorlását ami nem esik törvényes szankció aló azt admi-nisztratív megtorlással sújtják az állam arra szoktatja a társadalmai hogy csak különc beilleszkedni nem tudó netán be-teg emberek várják el szabaságjogaik tisz-teletben tartásai Másfelől magas szintű jogszabályok rögzítik ugyanezeket a jogo-kat sőt betartásukat nemzetközi megálla-podások szavatolják Hosszú ideig minden épeszű ember szá-mára nyilvánvaló volt hogy a szabadságj-ogok csak díszítőelemek szabályozó ereje csupán a büntető törvényeknek és a meg-szokott adminisztratív intézkedéseknek van A 70-c- s evek közepe táján azonban változni kezdett a hangulat Két politikai eseménysor gyorsította fel a változást Az egyik a szovjet szamizdat és a körülötte összeálló mozgalmak felvirágzása az évti-zedforduló tájékán A példa azt sugallta hogy kezd beérni a Sztálin utáni korszak szívós evolúciója: már közvéleményt lehet teremteni az emberi és állampolgári jogok körül s az állam érzékenyebbé válik a köz-vélemény nyomására A változás másik gyorsítója a nemzet közi enyhülés és a világgazdasági nyitás volt A két lümb szabályozott együttműkö-désének feltételeként a Nyugatnak el kel-lett fogadnia a Szovjetunió jelenlétét az Elbától keletre de valamit a Szovjetunió nak is kelleti cserébe adnia — s az ellen-szolgáltatás az az igérel volt hogy a szov jet befolyási övezet államai komolyabban veszik polgáraik szabadságjogait Ezt az alkut rögzítette a Helsinki Egyezmény AZ ÜJ TAKTIKA Megszületett Icliál a új taktika: esc lil-nr- l í 1 i'ff ltlilllll'1 nn1 1 Kíítfft4fí #íl-- _ ' iiilij:iiiv ii „„HM! 111111 u isiutiiiv ivi- - vények és az adminisztratív rendszabályok volnának a mérvadók hanem a magas szintű jogi éhek Teremtsünk cenzúrázat-la- n sajtói alapi Isiink jogvédő bizottságokat kezdeményezzük szabad szakszervezetek létrehozását Bármilyen kicsinyek lesznek a kezdeményező csoportok bármilyen kez-detlegesek első próbálkozásaik az odafi-gyelő közvélemény megtanulja hogy az ilyesmi lchclséges Az állam pedig hogy nem kifizetődő durva kényszert alkalmaznia a kezdeményezések letörésére mert van már közvélemény amely nem tekinti ter-mészetesnek hogy mindent cl lehet intézni erőszakkal és inert a nyugati nyilvánosság sem veszi jónéven az egyezményben vál-lalt kölcleetlségck szembetűnő megseegi- - scl Létrehoztuk a Szamizdat cs a Szabad Egyetem második nyilvánosságál" majd az önkéntes társadalmi segítségnyújtás servezésére a SZETÁ-- t A Bibó Emlékkö-nyv- ben vezető írók kritikusok társadal-omtudósok szerepeltek együtt cégéres el-lenzékiekkel beérkezett képzőművészek to-longlak a SZETA aukcióján jogsérelmek ellen kollektív petícióval tiltakozni bevett nem-ellenzé- ki szokássá vált s hol egy iro-cla- mi lap szerkesztőségének hol egy szak-mai egyesülés tagságának magatartása mutatja hogy az ellenzék fellépése óta el-tolódtak a számonkérhelö engedelmesség határai A társadalom csupa aggódás: minden bizonytalanná vált lehet hogy a követ-kező években újabb nemzedékekre eldől az ország sorsa — mit számit ebben a hely-zetben ha ötven helyett ötszáz példányban jönnek ki a szamizdatok? Vagy esi az el-lenzéknek mondanivalója a politika nagy kérdéseiben vagy jelentősége a létszámá-val és szervezettségével arányos méretek-re olvad Ami nem okvetlenül baj Cenzúra nélkül beszélni ébren tartani a szociális érzéket rászorulókon segíteni minden kö-rülmények között jó dolog Akinek ennyi a célja nyugodt lélekkel végezheti tovább a magáét Aki v'szonl abban a reményben csatlakozod az ellenzékhez hogy az ilyen kezdeményezéseknek távolabbi jelentősége is lehet annak szembe kell néznie vele hogy politikai takl'kánnk a szabadságjogok kihivó gyakorlása már nem elég AZ UJ ELLENZÉKI POLITIKA A következő években mindenfelé kiszá-míthatatlan események várhatók melye-ken a gazdaságilag és politikailag meg-gyengült rezsimek nehezen lesznek úrrá S miközben a szaporodó bajok lekötik a — szintén meggyöngült — Szovjetunió veze-tőinek figyelmei Magyarország növelheti külső önállóságát és belső viszonyainak plurazismusát — ha gazdaságilag szilárd marad ha nem szakad le a világpiacról és nem halasztja el a szükséges reformo-kat Ez az esély ad perspektívát ahhoz hogy politikában kezdjünk gondolkodni A nyolcvanas években azonban nem kicsiben: országos összefüggésekben kelle-ne gondolkodnunk Akarunk-- e képesek le-szünk- e felelni erre a kihívásra? Először az ellenzéknek ideológiára van szüksége A szamizdat a SZETÁ-ho- z meg a szabad egyetemhez elég volt — hallga-tólagosan — egyetértenünk az emberi jo-gok kötelező érvényében A többség való-színűleg a liberális demokrácia elveit is el-fogadta magáénak vallatta a nemzeti füg-getlenség és nemzetiségi autonómia eszmé-jét és nem hiszem hogy sokan volnának közöttünk akik ne azonosulnának -- a szocia-lista hagyomány valamelyik részével Másodszor tudatosítanunk kell hogy módosullak az ellenzéki tevékenységben való részvétel feltételei Kezdetben az volt az elv hogy minél több ember vállalja ne-vével a részvételt: igy demonstráljuk a nyilvánosság elölt hogy valami egészen természetes dolgot csinálunk ujabban vi-szont erősen növekszik a névtelen kezdemé-nyezések aránya még kollektív kiadvá-nyok is megjelennek egyetlen szerkesztő vagy szerző megnevezése nélkül Ne bán-juk ezt az eltolódást: arról tanúskodik hogy olyanok is keresik a megszólalás le-hetőségeit akik a szaporodó adminisztra-tív rendszabályokat nem kívánják vállalni Inkább törekednünk kell az együttműködés ilyen formáinak gyarapítására hiszen szük-ségünk van rá hogy bővítsük szellemi ka-pacitásunkat Magyarországon — szemben lengyel-országg- al — nem az indulatok elszabadu-lása fenyegeti hanem a túlzód önfegyelem Miközben mindenki óvakodik nehézséget okozni a kormányzatnak szép lassan bele-süllyedhetünk a válságba — vagy legaláb-bis clszalaszdiatjuk az alkalmat 35 éve megoldatlan problémáink rendezésére Meg krll tömi a cscndcl Figyelmelel-ni kell a veszélyre emlékeztetni a lehetősé-gekre Am ct csak olyan politikai kö-zösség leheti meg amely kívül áll a köz-megegyezésen: tehát a demokratikus ellen-zék t |
Tags
Comments
Post a Comment for 000577