000577 |
Previous | 1 of 28 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
i
Nem sokaság F hanem Lélek
t szabad nép less
csuda dolgokat largetl Indtptndtnl
Canadinn Weckly
BERZSENYI I vBv flH Ja ihe Uunguiia Laoguage m IL H" Hl H m L HB jfi
Vol 35 49 XXXV évfolyam 49 szám 1982 december 18 szombat Ára: 50 cent
t-ttttt-
-tt in i-iTT-eTi-mui
éles az a
A hm m w
A Zia %
Egy ENSZ kivizsgáló bizottság jelentése szerint az oroszok
és Délkelet-Ázsiába- n bőrbetegséget okozó „Sárga Eső" néven ismert vegyi-fegyve- rt
alkalmaznak — Afgán gerillák bekerítették Khoszl nevü várost me-lyet
„Kis Moszkvának" neveznek mert 300 szovjet „szakértő" családjával
együtt ebben a pakisztáni határhoz közel cső városban ütötte fel tanyáját —
Illinoistól egész Louisiana-i- g hatalmas árvizek több ezer családok menekülésre
késztettek a halottak száma elérte az 50-- et — A spanyol kormány 89'n-- al leérté-kelt- et
a pesetát — A mexikói infláció 1982-be- n elérte a 78%-ot- ! — Franciaország
újra megkezdte a alatt oly sikeresnek bizonyult "Exocet" ra-kéták
Argentínába való szállítását — Bonnban 70 ezer diák tüntetett a tanulmá-nyi
segélyek csökkentése ellen 1981-be- n a kormány egybillió dollárt költött
tanulmányi segélyekre — Az Egyesült Arab Emirátusok küldötlsége Kairóban
katonai egyezményt irt alá — Limában a perui fővárosban
egy gerillacsoport felrobbantotta a oszlopait: a főváros-ban
a két óráig tartó vaksötétség alatt a San Cristobal hegy csúcsán egy sarló-kalapácsot
ábrázoló neonfényt villogtattak — Az új spanyol szocialista kor-mány
arra törekszik hogy a 13 éve tartó gibraltári blokádot feloldja az
angol javaslat szerint ha Gibraltár népének kétharmada egy népszavazás
eredményeként angol fennhatóság alatt akar élni azesetben további 30 évig
brit zászló lenghet a Szikla ormán — Jaruzclski tábornok a lengyel katona-kormány
feje keserű hangon támadta az USA gazdasági szankcióit — Barncy
Clark sealtlei fogorvos a míiszív első használójának állapota válságossá for-dult
Az szerkezetet a páciens által használandó elzáró
kulccsal látták cl — Hambleton kanadai egyetemi tanári a Szovjetunió javára
való kémkedés vádja címén tíz évi börtönbüntetésre ítélte egy londoni bíró-ság
A kembotrány hullámai ottawai parlamenti támadások formájában
AZ USA
KONGRESSZUS
AZ "MX"
RAKÉTA-TKR- V
ELLEN SZAVAZOTT
„— Súlyos hiba" —
nyilatkozta Ronald Reagan
elnök miután az USA
Kongresszus csaknem egy-billió
dollárral csökkentette
a vitatott "MX" nukleáris
rakéta-ter- v gyártási előké-szítését
szolgáló előzetes
költségvetését
A Kongresszus 245: 176
arányban szavazod Joseph
Addabo demokrata képvise-lő
módosító javaslata imcl-le- tl
miszerint 988 millió
dollárral csökkentsék az 17
STIRLING GYÖRGY:
V
billió dolláros "MX" előze-tes
költségvetését
Reagan a Kongresszus de-mokrata
többségét „alva-járónak"
nevezte akik
nem akarják tudomásul
venni a jelen erőviszonyo-kat
a nemzetközi
és azt hogy a jelenlegi szov-jet
fölényt csak az "MX"
és "Pcrshing—2" rakéta-családok
telepítése hozhat-ja
újra egyensúlyba mert
ez utóbbiak — ha szüksé-ges
— húsz perc alatt jut-nak
el a célpontba
A kongresszusi szavazat-arány
súlyos csapás a 26
billiós költségvetéssel bein
dított "MX" rakétaprog-ramr- a
azonban nem mond-ható
végzetesnek mert az
alsóház további tudományos
kutatásra és "MX"
2 és fél billió
dollárt irányozott elő
Az Elnököt kiváltképpen
az irritálta hogy a szava-zás
megejtése során 50 re-publikánus
kongresszus-ta- g
csatlakozott a 195 de-mokratához
Jim Lcach (Iowa Rcp)
ugyancsak a Reagan-fél- e
terv ellen szólalt fel misze-rint
Wyoming-ba- n egy 24x3
km (14x2 mérföldes) zóná-ban
bombabiztos silóba te-lepítenének
100 "MX" raké
Hazai
A MOZGÓ VILÁG című hazai folyóirat áprilisi számában a követ-kező
sorok ütötték meg a szememet: „Az Amerikai Magyar Kultu-rális
Központ elnökének a élő dr Hám Tibor
a kéthónapos elöadó-körúta- t tettem az
Egyesült Államokban és Kanadában élő magyarok között
és csupán azokat szeretném közreadni
amelyek közel állnak és szerint egye-temes
magyar érdekeket E figyelmet ébresztő bevezetés
után cikk következett „Amerikai magyarok között" címmel mely
alatt ez a nóv állt: Vigh Károly
Első arra a pár éve köztünk járt hazai látogatóra
gondoltam aki hónapokig élvezte az emigráció az-tán
visszament és irt egy --könyvet amibon hetet-hav- at
összehordott az olyan képet feslett rólunk s any-n- yi
firkált Amerikáról hogy ahhoz képcsl Miinchauscn
utinaploja színtiszta igazságnak tűnik Aztán eszembe jutott hogy e
kölct kiváló szerzőjét — aki a biztos siker nevezhetné be
müvét a — Vcgh Antalnak 'hívják és csupán azo-nos
hangzású egymáshoz igen hasonló van szó
Reméltem hogy ezen és kívül (mindkettő írónak
és mondja magái) más nincs közlük cs
kíváncsian kezdtem Vigh Károly olvasásához: vajon
ö milyen gyűjtött Amerikában és mennyire tud tár-gyilagos
lenni velünk szemben? Sajnos az olvasottak
ismét abban a régen
hogy akiket a nyugatra kiengednek (vagy kiküldő-nek)
azokat előzőleg azonos szerint készítik fel az útra
és nemcsak azt szabják meg nekik előre hogy mit mondhatnak ha-nem
azt is hogy kikkel De tartsunk sorrendet
VIGH
Vigh Karoly beszélgető névsora sok mindent elárul
főleg alckintclben hogy milyen irányú kapott
az amerikai magyar emigráció céljairól és Em--li- li
cikkében Tüski Sándor Bay Zoltán Bakó Elemér Böjtös László
a Várdy házaspár Sas Márton Ilamza András Nagy Károly Tar
Mihály és Komjáthy Aladár nevét A felsorolást minden kommentár
uclkül adjuk közre a neveket abban a sorrendben ahogy Vigh hivat
LIFE
—————
Mliiiiitm!inniniintmmtT'mtttmnimiMmiiTi'mTtttg
Reagan elnök bírálata "MX" kongresszusi vitája során: válaszúton hazai ellenzék
Reagan— csúcstalálkozó „Nagytakarítás" Mexikóban
Afganisztánban
Falklandi-hadjár- at
együttműködési
villamos-távvezetéke- k
élctmcghosszabbító
to-vábbgyűrűznek
„rakéta-versengésbe- n"
rakéta-fejlesztésre
Kancsaiul fest
tát melyek az esetleges el-ső
szovjet „nukleáris csa-pás"
után még mindig ütő-képesek
maradnának
AZ "MX"-TER- V
RÉSZLEGES
SZOVJET
Usztinov szovjet
a héten azt a
hangoztatta
hogy ha Washington tovább-ra
is kitart a
10 ellátott és
a Hirosimára ledobott
százszoro-san
pusztítóbb hatású
"MX"-tcr- v
mellett abban az esetben
a Kreml is kifejleszti egy
hasonló crejii
"
Moszkvában a TASZSZ
hivatalos iroda
máris -- a Reagan-fél- e mili-tarista
tervekre mért súlyos
könyvelte el az
USA 245:176
arányú szavazatát majd
hozzátette :
A szavazati arány
azt hogy' a z
országban egyre szélesebb
körben terjed az
veszedel-mes
militarista politikája
ellen"
ÜJABU HARCOK
A hónap elején Walid
Pumblalt drúz vezér ellen
sikertelen kö-vetlek
el
Drúz mozlim gerillák lelőt-tek
két falangista katonát
— íróféle amerikai útjáról
Washingtonban igazgató-f-őorvosnak
meghívására
Benyomá-saimból
tapasztalataimból
szakmámhoz meggyőződésem
szolgálnak"
pillanatban
vendégszeretetét
Magyarországra
emigrációra
badarságot
reményében
hazugság-olimpiár- a
vezetéknevekről
szakmájukon
szociológusnak hasonlatosság
beszámolójának
tapasztalatokat
emigránsokkal
megcnisitctlek hangoztatott véleményemben
Népköztársaságból
szempontok
érintkezhetnek
KÁROLY BESZÁMOLÓJA
partnereinek
tájékoztatást jártában-keltébe- n
felfogásáról
HUNGÁRIÁN
KUDARCÁNAK
VISSZHANGJA
had-ügyminiszter
fenyegetést
robaanófcjjcl
atombombánál
megvalósítása
rakétafegy-vert
hírszolgálati
csapásként"
Kongresszus
bebizonyította
elégedet-lenség
Washington
FELLÁNGOLÁSA
LIBANONBAN
merényletet
Nyugat-Bejrútba- n
A Bejruttól km-r- e
északra fekvő Tripolibü"
csaknem állandó jelleggel
folynak a csatározások a
libanoni katonaság és a
baloldali palesztin gerillák
között Izraeli csapatok le-zárták
az Alcy timyomóan
drúz lakosságú városba ve-zető
utakat
ZIA UL-IIA- Q ÉS REAGAN
CSÚCSTALÁLKOZÓJA
Mohammed Zia ul-IIa- q
Pakisztán elnöke a Reagan
USA államfővel való wa-shingtoni
tárgyalásai során
kijelentette: „Pakisztán
nem szándékozik atomfegy-vereket
vásárolni sem
gyártani "
Reagan megerősítette
korábbi igéretál mely sze-rint
az USA 32 billió dollár
értékű segélyprogramot irá-nyozott
elő Pakisztán szá-mára
Zia ismételten cáfolta
miszerint Pakisztán — az
India által már bebizonyí-tott
— nukleáris potenciált
szándékoznék behozni azál-tal
hogy nemcsak atomtu-dósokat
hanem urániumér-cei
is megpróbált volna or-szágának
— lehetőleg ti-tokban
— beszerezni
Zia véleménye szerint
Pakisztán katonai meg-segítése
főleg azért nagy-fontosságú
mert a szom-szédos
szovjet-megszállt- a
Afganisztánban az oroszok
ugródeszkát készítenek elő
Pakisztán megtámadásá-ra
(Folytatás a 2-- ik oldalon)
ett kéo-róS- un
élménybeszámolója
kozik rajuk Másokkal nem tartotta érdemesnek megismerkedni a
földrészen hogy léteznek még mások is — újságszerkesztők írók
egyesületi vezetők — az nem érdekelte (Vagy nem érdekelhette )
Így nem csoda ha így vélekedik Írásában az emigráció általáno:
képéről szelleméről
A magyar értelmiségi elit (Amerikában) sok elismeréssel adó-zik
a szocialista Magyarország sikereinek Sehol sem vonták két-ségbe
— irja továbbá Vigh — hogy van egy virtuális Magyarország
amelynek segítenie --kell a bárhol is élő diaszpórát magyarságtudatá-nak
anyanyelvi kultúrájának ápolásában A készség az óhazával
ilyen célú együttműködésre az amerikai magyarok részéről adottnak
tekinthető"
Ebből a kiragadott három mondatból mindenki megítélheti meny-nyire
egyoldalúan tájékozott süt félreinl'ormált Vigh Károly az ame-rikai
magyarság nagy többségének véleménye politikai felfogása
felöl Deliát — mint később kiderüli — ez a cikk csak bevezetőül
szolgált ahhoz az összefoglalóhoz melyet az emigráció egy bizonyos
rétegének vizsgálatára szentelt a szerző — Második velünk foglalkozó
irása szeptember 26-á- n jelent meg az Üj Tükör oldalain „Amerikai
magyar értelmiségiek" címmel Ebben aztán úgy elveti a sulykot
Vigh barátunk hogy kísértetiesen emlékeztet fentebb cmlitett kollé-gája
Végh-termékc- re amiről pár éve mulattuk ki e hasábokon meny-nyi
hazugság ferdili cl benne az igazságot Nos úgy látszik Vigh Ká-roly
nem akar elmaradni Végii Antal mögött és ö is jó pontokat akar
szerezni a pártnál
A nevek ebben a cikkben is nagyjából azonosak azokkal akikre
Vigh előző írásában lm átkozott Külön és többször is kiemeli Nagy
Károly New Brunswick-- i működését érdemeként jegyezve meg hogy
leányát a budapesti egyetemre küldte tanulni Majd arról elmélkedik
hogy jóllehet a hazai közvélemény ismeri Szent-Györg- yi Albert Bay
Zoltán Doráli Antal és Szalay Lajos nevel de sokkal kevésbé is-mert
idehaza — irja — hogy kik a valóságos hangadói az amerikai
magyarságnak" Kikre gondol vajon Vigh Károly? Hát azokra akik
a magyar nyelv és kultúra terjesztésére vállalkoznak" Ami nagyon
szépen hangzik csak a mondat második fele hiányzik: vállalkoznak
arra is hogy mindehhez Magyarok Világszövetsége támogatását ve-szik
igénybe Hogy dolgoznak az nemes ügyért de egy kicsit haza
is
6-- 1
(Folytatás a harmadik oldalon)
f
A hazai „Beszélő" szamizdaot folyó-iratban
jeleni meg Kiss János tollából az
alábbi nyilatkozat a fenti cím alatt
Ebből közlünk részleteket:
A magyar ellenzék nagyjából cgyidö-be- n
jc'enl meg a kelet-európ- ai polgárjogi
Mozgalmakkal Politikai taktikai elképze-léseit
ezek közös gondolatkincséből merítet-te
Mint a hetvenes évek derekán minden-ki
mas mi is abból indultunk ki hogy
sem a rendszer forradalmi átalakításával
sem felülről pártfogolt megreformálásával
nem érdemes kísérletezni Amíg a térség-ben
a Szojetunió az úr minden ilyen kí-sérlet
katasztrófával vagy a vívmányok
visszavételével végződik De van lehetőség
demokratikus kezdeményezésre akkor is
ha a rendszert adottnak tekintjük Mert a
rendszer nem zárt: szabályai között rések
hazugok ellentmondások lappanganak így
egyfelől a büntető törvények izgatásként
szervezkedésként sajlóbűníettként üldö-zik
az emberi jogok gyakorlását ami nem
esik törvényes szankció aló azt admi-nisztratív
megtorlással sújtják az állam
arra szoktatja a társadalmai hogy csak
különc beilleszkedni nem tudó netán be-teg
emberek várják el szabaságjogaik tisz-teletben
tartásai Másfelől magas szintű
jogszabályok rögzítik ugyanezeket a jogo-kat
sőt betartásukat nemzetközi megálla-podások
szavatolják
Hosszú ideig minden épeszű ember szá-mára
nyilvánvaló volt hogy a szabadságj-ogok
csak díszítőelemek szabályozó ereje
csupán a büntető törvényeknek és a meg-szokott
adminisztratív intézkedéseknek
van A 70-c- s evek közepe táján azonban
változni kezdett a hangulat Két politikai
eseménysor gyorsította fel a változást Az
egyik a szovjet szamizdat és a körülötte
összeálló mozgalmak felvirágzása az évti-zedforduló
tájékán A példa azt sugallta
hogy kezd beérni a Sztálin utáni korszak
szívós evolúciója: már közvéleményt lehet
teremteni az emberi és állampolgári jogok
körül s az állam érzékenyebbé válik a köz-vélemény
nyomására
A változás másik gyorsítója a nemzet
közi enyhülés és a világgazdasági nyitás
volt A két lümb szabályozott együttműkö-désének
feltételeként a Nyugatnak el kel-lett
fogadnia a Szovjetunió jelenlétét az
Elbától keletre de valamit a Szovjetunió
nak is kelleti cserébe adnia — s az ellen-szolgáltatás
az az igérel volt hogy a szov
jet befolyási övezet államai komolyabban
veszik polgáraik szabadságjogait Ezt az
alkut rögzítette a Helsinki Egyezmény
AZ ÜJ TAKTIKA
Megszületett Icliál a új taktika: esc
lil-nr- l í 1 i'ff ltlilllll'1 nn1 1 Kíítfft4fí #íl-- _ ' iiilij:iiiv ii „„HM! 111111 u isiutiiiv ivi- -
vények és az adminisztratív rendszabályok
volnának a mérvadók hanem a magas
szintű jogi éhek Teremtsünk cenzúrázat-la- n
sajtói alapi Isiink jogvédő bizottságokat
kezdeményezzük szabad szakszervezetek
létrehozását Bármilyen kicsinyek lesznek
a kezdeményező csoportok bármilyen kez-detlegesek
első próbálkozásaik az odafi-gyelő
közvélemény megtanulja hogy az
ilyesmi lchclséges Az állam pedig hogy
nem kifizetődő durva kényszert alkalmaznia
a kezdeményezések letörésére mert van
már közvélemény amely nem tekinti ter-mészetesnek
hogy mindent cl lehet intézni
erőszakkal és inert a nyugati nyilvánosság
sem veszi jónéven az egyezményben vál-lalt
kölcleetlségck szembetűnő megseegi- -
scl
Létrehoztuk a Szamizdat cs a Szabad
Egyetem második nyilvánosságál" majd
az önkéntes társadalmi segítségnyújtás
servezésére a SZETÁ-- t A Bibó Emlékkö-nyv-
ben vezető írók kritikusok társadal-omtudósok
szerepeltek együtt cégéres el-lenzékiekkel
beérkezett képzőművészek to-longlak
a SZETA aukcióján jogsérelmek
ellen kollektív petícióval tiltakozni bevett
nem-ellenzé- ki szokássá vált s hol egy iro-cla- mi
lap szerkesztőségének hol egy szak-mai
egyesülés tagságának magatartása
mutatja hogy az ellenzék fellépése óta el-tolódtak
a számonkérhelö engedelmesség
határai
A társadalom csupa aggódás: minden
bizonytalanná vált lehet hogy a követ-kező
években újabb nemzedékekre eldől az
ország sorsa — mit számit ebben a hely-zetben
ha ötven helyett ötszáz példányban
jönnek ki a szamizdatok? Vagy esi az el-lenzéknek
mondanivalója a politika nagy
kérdéseiben vagy jelentősége a létszámá-val
és szervezettségével arányos méretek-re
olvad Ami nem okvetlenül baj Cenzúra
nélkül beszélni ébren tartani a szociális
érzéket rászorulókon segíteni minden kö-rülmények
között jó dolog Akinek ennyi
a célja nyugodt lélekkel végezheti tovább
a magáét Aki v'szonl abban a reményben
csatlakozod az ellenzékhez hogy az ilyen
kezdeményezéseknek távolabbi jelentősége
is lehet annak szembe kell néznie vele
hogy politikai takl'kánnk a szabadságjogok
kihivó gyakorlása már nem elég
AZ UJ ELLENZÉKI POLITIKA
A következő években mindenfelé kiszá-míthatatlan
események várhatók melye-ken
a gazdaságilag és politikailag meg-gyengült
rezsimek nehezen lesznek úrrá
S miközben a szaporodó bajok lekötik a —
szintén meggyöngült — Szovjetunió veze-tőinek
figyelmei Magyarország növelheti
külső önállóságát és belső viszonyainak
plurazismusát — ha gazdaságilag szilárd
marad ha nem szakad le a világpiacról
és nem halasztja el a szükséges reformo-kat
Ez az esély ad perspektívát ahhoz
hogy politikában kezdjünk gondolkodni
A nyolcvanas években azonban nem
kicsiben: országos összefüggésekben kelle-ne
gondolkodnunk Akarunk-- e képesek le-szünk-
e felelni erre a kihívásra?
Először az ellenzéknek ideológiára van
szüksége A szamizdat a SZETÁ-ho- z meg
a szabad egyetemhez elég volt — hallga-tólagosan
— egyetértenünk az emberi jo-gok
kötelező érvényében A többség való-színűleg
a liberális demokrácia elveit is el-fogadta
magáénak vallatta a nemzeti füg-getlenség
és nemzetiségi autonómia eszmé-jét
és nem hiszem hogy sokan volnának
közöttünk akik ne azonosulnának -- a szocia-lista
hagyomány valamelyik részével
Másodszor tudatosítanunk kell hogy
módosullak az ellenzéki tevékenységben
való részvétel feltételei Kezdetben az volt
az elv hogy minél több ember vállalja ne-vével
a részvételt: igy demonstráljuk a
nyilvánosság elölt hogy valami egészen
természetes dolgot csinálunk ujabban vi-szont
erősen növekszik a névtelen kezdemé-nyezések
aránya még kollektív kiadvá-nyok
is megjelennek egyetlen szerkesztő
vagy szerző megnevezése nélkül Ne bán-juk
ezt az eltolódást: arról tanúskodik
hogy olyanok is keresik a megszólalás le-hetőségeit
akik a szaporodó adminisztra-tív
rendszabályokat nem kívánják vállalni
Inkább törekednünk kell az együttműködés
ilyen formáinak gyarapítására hiszen szük-ségünk
van rá hogy bővítsük szellemi ka-pacitásunkat
Magyarországon — szemben lengyel-országg- al
— nem az indulatok elszabadu-lása
fenyegeti hanem a túlzód önfegyelem
Miközben mindenki óvakodik nehézséget
okozni a kormányzatnak szép lassan bele-süllyedhetünk
a válságba — vagy legaláb-bis
clszalaszdiatjuk az alkalmat 35 éve
megoldatlan problémáink rendezésére
Meg krll tömi a cscndcl Figyelmelel-ni
kell a veszélyre emlékeztetni a lehetősé-gekre
Am ct csak olyan politikai kö-zösség
leheti meg amely kívül áll a köz-megegyezésen:
tehát a demokratikus ellen-zék
t
Object Description
| Rating | |
| Title | Magyar Elet, December 18, 1982 |
| Language | hu |
| Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
| Date | 1982-12-18 |
| Type | application/pdf |
| Format | text |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| Identifier | Magyad2000655 |
Description
| Title | 000577 |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| OCR text | i Nem sokaság F hanem Lélek t szabad nép less csuda dolgokat largetl Indtptndtnl Canadinn Weckly BERZSENYI I vBv flH Ja ihe Uunguiia Laoguage m IL H" Hl H m L HB jfi Vol 35 49 XXXV évfolyam 49 szám 1982 december 18 szombat Ára: 50 cent t-ttttt- -tt in i-iTT-eTi-mui éles az a A hm m w A Zia % Egy ENSZ kivizsgáló bizottság jelentése szerint az oroszok és Délkelet-Ázsiába- n bőrbetegséget okozó „Sárga Eső" néven ismert vegyi-fegyve- rt alkalmaznak — Afgán gerillák bekerítették Khoszl nevü várost me-lyet „Kis Moszkvának" neveznek mert 300 szovjet „szakértő" családjával együtt ebben a pakisztáni határhoz közel cső városban ütötte fel tanyáját — Illinoistól egész Louisiana-i- g hatalmas árvizek több ezer családok menekülésre késztettek a halottak száma elérte az 50-- et — A spanyol kormány 89'n-- al leérté-kelt- et a pesetát — A mexikói infláció 1982-be- n elérte a 78%-ot- ! — Franciaország újra megkezdte a alatt oly sikeresnek bizonyult "Exocet" ra-kéták Argentínába való szállítását — Bonnban 70 ezer diák tüntetett a tanulmá-nyi segélyek csökkentése ellen 1981-be- n a kormány egybillió dollárt költött tanulmányi segélyekre — Az Egyesült Arab Emirátusok küldötlsége Kairóban katonai egyezményt irt alá — Limában a perui fővárosban egy gerillacsoport felrobbantotta a oszlopait: a főváros-ban a két óráig tartó vaksötétség alatt a San Cristobal hegy csúcsán egy sarló-kalapácsot ábrázoló neonfényt villogtattak — Az új spanyol szocialista kor-mány arra törekszik hogy a 13 éve tartó gibraltári blokádot feloldja az angol javaslat szerint ha Gibraltár népének kétharmada egy népszavazás eredményeként angol fennhatóság alatt akar élni azesetben további 30 évig brit zászló lenghet a Szikla ormán — Jaruzclski tábornok a lengyel katona-kormány feje keserű hangon támadta az USA gazdasági szankcióit — Barncy Clark sealtlei fogorvos a míiszív első használójának állapota válságossá for-dult Az szerkezetet a páciens által használandó elzáró kulccsal látták cl — Hambleton kanadai egyetemi tanári a Szovjetunió javára való kémkedés vádja címén tíz évi börtönbüntetésre ítélte egy londoni bíró-ság A kembotrány hullámai ottawai parlamenti támadások formájában AZ USA KONGRESSZUS AZ "MX" RAKÉTA-TKR- V ELLEN SZAVAZOTT „— Súlyos hiba" — nyilatkozta Ronald Reagan elnök miután az USA Kongresszus csaknem egy-billió dollárral csökkentette a vitatott "MX" nukleáris rakéta-ter- v gyártási előké-szítését szolgáló előzetes költségvetését A Kongresszus 245: 176 arányban szavazod Joseph Addabo demokrata képvise-lő módosító javaslata imcl-le- tl miszerint 988 millió dollárral csökkentsék az 17 STIRLING GYÖRGY: V billió dolláros "MX" előze-tes költségvetését Reagan a Kongresszus de-mokrata többségét „alva-járónak" nevezte akik nem akarják tudomásul venni a jelen erőviszonyo-kat a nemzetközi és azt hogy a jelenlegi szov-jet fölényt csak az "MX" és "Pcrshing—2" rakéta-családok telepítése hozhat-ja újra egyensúlyba mert ez utóbbiak — ha szüksé-ges — húsz perc alatt jut-nak el a célpontba A kongresszusi szavazat-arány súlyos csapás a 26 billiós költségvetéssel bein dított "MX" rakétaprog-ramr- a azonban nem mond-ható végzetesnek mert az alsóház további tudományos kutatásra és "MX" 2 és fél billió dollárt irányozott elő Az Elnököt kiváltképpen az irritálta hogy a szava-zás megejtése során 50 re-publikánus kongresszus-ta- g csatlakozott a 195 de-mokratához Jim Lcach (Iowa Rcp) ugyancsak a Reagan-fél- e terv ellen szólalt fel misze-rint Wyoming-ba- n egy 24x3 km (14x2 mérföldes) zóná-ban bombabiztos silóba te-lepítenének 100 "MX" raké Hazai A MOZGÓ VILÁG című hazai folyóirat áprilisi számában a követ-kező sorok ütötték meg a szememet: „Az Amerikai Magyar Kultu-rális Központ elnökének a élő dr Hám Tibor a kéthónapos elöadó-körúta- t tettem az Egyesült Államokban és Kanadában élő magyarok között és csupán azokat szeretném közreadni amelyek közel állnak és szerint egye-temes magyar érdekeket E figyelmet ébresztő bevezetés után cikk következett „Amerikai magyarok között" címmel mely alatt ez a nóv állt: Vigh Károly Első arra a pár éve köztünk járt hazai látogatóra gondoltam aki hónapokig élvezte az emigráció az-tán visszament és irt egy --könyvet amibon hetet-hav- at összehordott az olyan képet feslett rólunk s any-n- yi firkált Amerikáról hogy ahhoz képcsl Miinchauscn utinaploja színtiszta igazságnak tűnik Aztán eszembe jutott hogy e kölct kiváló szerzőjét — aki a biztos siker nevezhetné be müvét a — Vcgh Antalnak 'hívják és csupán azo-nos hangzású egymáshoz igen hasonló van szó Reméltem hogy ezen és kívül (mindkettő írónak és mondja magái) más nincs közlük cs kíváncsian kezdtem Vigh Károly olvasásához: vajon ö milyen gyűjtött Amerikában és mennyire tud tár-gyilagos lenni velünk szemben? Sajnos az olvasottak ismét abban a régen hogy akiket a nyugatra kiengednek (vagy kiküldő-nek) azokat előzőleg azonos szerint készítik fel az útra és nemcsak azt szabják meg nekik előre hogy mit mondhatnak ha-nem azt is hogy kikkel De tartsunk sorrendet VIGH Vigh Karoly beszélgető névsora sok mindent elárul főleg alckintclben hogy milyen irányú kapott az amerikai magyar emigráció céljairól és Em--li- li cikkében Tüski Sándor Bay Zoltán Bakó Elemér Böjtös László a Várdy házaspár Sas Márton Ilamza András Nagy Károly Tar Mihály és Komjáthy Aladár nevét A felsorolást minden kommentár uclkül adjuk közre a neveket abban a sorrendben ahogy Vigh hivat LIFE ————— Mliiiiitm!inniniintmmtT'mtttmnimiMmiiTi'mTtttg Reagan elnök bírálata "MX" kongresszusi vitája során: válaszúton hazai ellenzék Reagan— csúcstalálkozó „Nagytakarítás" Mexikóban Afganisztánban Falklandi-hadjár- at együttműködési villamos-távvezetéke- k élctmcghosszabbító to-vábbgyűrűznek „rakéta-versengésbe- n" rakéta-fejlesztésre Kancsaiul fest tát melyek az esetleges el-ső szovjet „nukleáris csa-pás" után még mindig ütő-képesek maradnának AZ "MX"-TER- V RÉSZLEGES SZOVJET Usztinov szovjet a héten azt a hangoztatta hogy ha Washington tovább-ra is kitart a 10 ellátott és a Hirosimára ledobott százszoro-san pusztítóbb hatású "MX"-tcr- v mellett abban az esetben a Kreml is kifejleszti egy hasonló crejii " Moszkvában a TASZSZ hivatalos iroda máris -- a Reagan-fél- e mili-tarista tervekre mért súlyos könyvelte el az USA 245:176 arányú szavazatát majd hozzátette : A szavazati arány azt hogy' a z országban egyre szélesebb körben terjed az veszedel-mes militarista politikája ellen" ÜJABU HARCOK A hónap elején Walid Pumblalt drúz vezér ellen sikertelen kö-vetlek el Drúz mozlim gerillák lelőt-tek két falangista katonát — íróféle amerikai útjáról Washingtonban igazgató-f-őorvosnak meghívására Benyomá-saimból tapasztalataimból szakmámhoz meggyőződésem szolgálnak" pillanatban vendégszeretetét Magyarországra emigrációra badarságot reményében hazugság-olimpiár- a vezetéknevekről szakmájukon szociológusnak hasonlatosság beszámolójának tapasztalatokat emigránsokkal megcnisitctlek hangoztatott véleményemben Népköztársaságból szempontok érintkezhetnek KÁROLY BESZÁMOLÓJA partnereinek tájékoztatást jártában-keltébe- n felfogásáról HUNGÁRIÁN KUDARCÁNAK VISSZHANGJA had-ügyminiszter fenyegetést robaanófcjjcl atombombánál megvalósítása rakétafegy-vert hírszolgálati csapásként" Kongresszus bebizonyította elégedet-lenség Washington FELLÁNGOLÁSA LIBANONBAN merényletet Nyugat-Bejrútba- n A Bejruttól km-r- e északra fekvő Tripolibü" csaknem állandó jelleggel folynak a csatározások a libanoni katonaság és a baloldali palesztin gerillák között Izraeli csapatok le-zárták az Alcy timyomóan drúz lakosságú városba ve-zető utakat ZIA UL-IIA- Q ÉS REAGAN CSÚCSTALÁLKOZÓJA Mohammed Zia ul-IIa- q Pakisztán elnöke a Reagan USA államfővel való wa-shingtoni tárgyalásai során kijelentette: „Pakisztán nem szándékozik atomfegy-vereket vásárolni sem gyártani " Reagan megerősítette korábbi igéretál mely sze-rint az USA 32 billió dollár értékű segélyprogramot irá-nyozott elő Pakisztán szá-mára Zia ismételten cáfolta miszerint Pakisztán — az India által már bebizonyí-tott — nukleáris potenciált szándékoznék behozni azál-tal hogy nemcsak atomtu-dósokat hanem urániumér-cei is megpróbált volna or-szágának — lehetőleg ti-tokban — beszerezni Zia véleménye szerint Pakisztán katonai meg-segítése főleg azért nagy-fontosságú mert a szom-szédos szovjet-megszállt- a Afganisztánban az oroszok ugródeszkát készítenek elő Pakisztán megtámadásá-ra (Folytatás a 2-- ik oldalon) ett kéo-róS- un élménybeszámolója kozik rajuk Másokkal nem tartotta érdemesnek megismerkedni a földrészen hogy léteznek még mások is — újságszerkesztők írók egyesületi vezetők — az nem érdekelte (Vagy nem érdekelhette ) Így nem csoda ha így vélekedik Írásában az emigráció általáno: képéről szelleméről A magyar értelmiségi elit (Amerikában) sok elismeréssel adó-zik a szocialista Magyarország sikereinek Sehol sem vonták két-ségbe — irja továbbá Vigh — hogy van egy virtuális Magyarország amelynek segítenie --kell a bárhol is élő diaszpórát magyarságtudatá-nak anyanyelvi kultúrájának ápolásában A készség az óhazával ilyen célú együttműködésre az amerikai magyarok részéről adottnak tekinthető" Ebből a kiragadott három mondatból mindenki megítélheti meny-nyire egyoldalúan tájékozott süt félreinl'ormált Vigh Károly az ame-rikai magyarság nagy többségének véleménye politikai felfogása felöl Deliát — mint később kiderüli — ez a cikk csak bevezetőül szolgált ahhoz az összefoglalóhoz melyet az emigráció egy bizonyos rétegének vizsgálatára szentelt a szerző — Második velünk foglalkozó irása szeptember 26-á- n jelent meg az Üj Tükör oldalain „Amerikai magyar értelmiségiek" címmel Ebben aztán úgy elveti a sulykot Vigh barátunk hogy kísértetiesen emlékeztet fentebb cmlitett kollé-gája Végh-termékc- re amiről pár éve mulattuk ki e hasábokon meny-nyi hazugság ferdili cl benne az igazságot Nos úgy látszik Vigh Ká-roly nem akar elmaradni Végii Antal mögött és ö is jó pontokat akar szerezni a pártnál A nevek ebben a cikkben is nagyjából azonosak azokkal akikre Vigh előző írásában lm átkozott Külön és többször is kiemeli Nagy Károly New Brunswick-- i működését érdemeként jegyezve meg hogy leányát a budapesti egyetemre küldte tanulni Majd arról elmélkedik hogy jóllehet a hazai közvélemény ismeri Szent-Györg- yi Albert Bay Zoltán Doráli Antal és Szalay Lajos nevel de sokkal kevésbé is-mert idehaza — irja — hogy kik a valóságos hangadói az amerikai magyarságnak" Kikre gondol vajon Vigh Károly? Hát azokra akik a magyar nyelv és kultúra terjesztésére vállalkoznak" Ami nagyon szépen hangzik csak a mondat második fele hiányzik: vállalkoznak arra is hogy mindehhez Magyarok Világszövetsége támogatását ve-szik igénybe Hogy dolgoznak az nemes ügyért de egy kicsit haza is 6-- 1 (Folytatás a harmadik oldalon) f A hazai „Beszélő" szamizdaot folyó-iratban jeleni meg Kiss János tollából az alábbi nyilatkozat a fenti cím alatt Ebből közlünk részleteket: A magyar ellenzék nagyjából cgyidö-be- n jc'enl meg a kelet-európ- ai polgárjogi Mozgalmakkal Politikai taktikai elképze-léseit ezek közös gondolatkincséből merítet-te Mint a hetvenes évek derekán minden-ki mas mi is abból indultunk ki hogy sem a rendszer forradalmi átalakításával sem felülről pártfogolt megreformálásával nem érdemes kísérletezni Amíg a térség-ben a Szojetunió az úr minden ilyen kí-sérlet katasztrófával vagy a vívmányok visszavételével végződik De van lehetőség demokratikus kezdeményezésre akkor is ha a rendszert adottnak tekintjük Mert a rendszer nem zárt: szabályai között rések hazugok ellentmondások lappanganak így egyfelől a büntető törvények izgatásként szervezkedésként sajlóbűníettként üldö-zik az emberi jogok gyakorlását ami nem esik törvényes szankció aló azt admi-nisztratív megtorlással sújtják az állam arra szoktatja a társadalmai hogy csak különc beilleszkedni nem tudó netán be-teg emberek várják el szabaságjogaik tisz-teletben tartásai Másfelől magas szintű jogszabályok rögzítik ugyanezeket a jogo-kat sőt betartásukat nemzetközi megálla-podások szavatolják Hosszú ideig minden épeszű ember szá-mára nyilvánvaló volt hogy a szabadságj-ogok csak díszítőelemek szabályozó ereje csupán a büntető törvényeknek és a meg-szokott adminisztratív intézkedéseknek van A 70-c- s evek közepe táján azonban változni kezdett a hangulat Két politikai eseménysor gyorsította fel a változást Az egyik a szovjet szamizdat és a körülötte összeálló mozgalmak felvirágzása az évti-zedforduló tájékán A példa azt sugallta hogy kezd beérni a Sztálin utáni korszak szívós evolúciója: már közvéleményt lehet teremteni az emberi és állampolgári jogok körül s az állam érzékenyebbé válik a köz-vélemény nyomására A változás másik gyorsítója a nemzet közi enyhülés és a világgazdasági nyitás volt A két lümb szabályozott együttműkö-désének feltételeként a Nyugatnak el kel-lett fogadnia a Szovjetunió jelenlétét az Elbától keletre de valamit a Szovjetunió nak is kelleti cserébe adnia — s az ellen-szolgáltatás az az igérel volt hogy a szov jet befolyási övezet államai komolyabban veszik polgáraik szabadságjogait Ezt az alkut rögzítette a Helsinki Egyezmény AZ ÜJ TAKTIKA Megszületett Icliál a új taktika: esc lil-nr- l í 1 i'ff ltlilllll'1 nn1 1 Kíítfft4fí #íl-- _ ' iiilij:iiiv ii „„HM! 111111 u isiutiiiv ivi- - vények és az adminisztratív rendszabályok volnának a mérvadók hanem a magas szintű jogi éhek Teremtsünk cenzúrázat-la- n sajtói alapi Isiink jogvédő bizottságokat kezdeményezzük szabad szakszervezetek létrehozását Bármilyen kicsinyek lesznek a kezdeményező csoportok bármilyen kez-detlegesek első próbálkozásaik az odafi-gyelő közvélemény megtanulja hogy az ilyesmi lchclséges Az állam pedig hogy nem kifizetődő durva kényszert alkalmaznia a kezdeményezések letörésére mert van már közvélemény amely nem tekinti ter-mészetesnek hogy mindent cl lehet intézni erőszakkal és inert a nyugati nyilvánosság sem veszi jónéven az egyezményben vál-lalt kölcleetlségck szembetűnő megseegi- - scl Létrehoztuk a Szamizdat cs a Szabad Egyetem második nyilvánosságál" majd az önkéntes társadalmi segítségnyújtás servezésére a SZETÁ-- t A Bibó Emlékkö-nyv- ben vezető írók kritikusok társadal-omtudósok szerepeltek együtt cégéres el-lenzékiekkel beérkezett képzőművészek to-longlak a SZETA aukcióján jogsérelmek ellen kollektív petícióval tiltakozni bevett nem-ellenzé- ki szokássá vált s hol egy iro-cla- mi lap szerkesztőségének hol egy szak-mai egyesülés tagságának magatartása mutatja hogy az ellenzék fellépése óta el-tolódtak a számonkérhelö engedelmesség határai A társadalom csupa aggódás: minden bizonytalanná vált lehet hogy a követ-kező években újabb nemzedékekre eldől az ország sorsa — mit számit ebben a hely-zetben ha ötven helyett ötszáz példányban jönnek ki a szamizdatok? Vagy esi az el-lenzéknek mondanivalója a politika nagy kérdéseiben vagy jelentősége a létszámá-val és szervezettségével arányos méretek-re olvad Ami nem okvetlenül baj Cenzúra nélkül beszélni ébren tartani a szociális érzéket rászorulókon segíteni minden kö-rülmények között jó dolog Akinek ennyi a célja nyugodt lélekkel végezheti tovább a magáét Aki v'szonl abban a reményben csatlakozod az ellenzékhez hogy az ilyen kezdeményezéseknek távolabbi jelentősége is lehet annak szembe kell néznie vele hogy politikai takl'kánnk a szabadságjogok kihivó gyakorlása már nem elég AZ UJ ELLENZÉKI POLITIKA A következő években mindenfelé kiszá-míthatatlan események várhatók melye-ken a gazdaságilag és politikailag meg-gyengült rezsimek nehezen lesznek úrrá S miközben a szaporodó bajok lekötik a — szintén meggyöngült — Szovjetunió veze-tőinek figyelmei Magyarország növelheti külső önállóságát és belső viszonyainak plurazismusát — ha gazdaságilag szilárd marad ha nem szakad le a világpiacról és nem halasztja el a szükséges reformo-kat Ez az esély ad perspektívát ahhoz hogy politikában kezdjünk gondolkodni A nyolcvanas években azonban nem kicsiben: országos összefüggésekben kelle-ne gondolkodnunk Akarunk-- e képesek le-szünk- e felelni erre a kihívásra? Először az ellenzéknek ideológiára van szüksége A szamizdat a SZETÁ-ho- z meg a szabad egyetemhez elég volt — hallga-tólagosan — egyetértenünk az emberi jo-gok kötelező érvényében A többség való-színűleg a liberális demokrácia elveit is el-fogadta magáénak vallatta a nemzeti füg-getlenség és nemzetiségi autonómia eszmé-jét és nem hiszem hogy sokan volnának közöttünk akik ne azonosulnának -- a szocia-lista hagyomány valamelyik részével Másodszor tudatosítanunk kell hogy módosullak az ellenzéki tevékenységben való részvétel feltételei Kezdetben az volt az elv hogy minél több ember vállalja ne-vével a részvételt: igy demonstráljuk a nyilvánosság elölt hogy valami egészen természetes dolgot csinálunk ujabban vi-szont erősen növekszik a névtelen kezdemé-nyezések aránya még kollektív kiadvá-nyok is megjelennek egyetlen szerkesztő vagy szerző megnevezése nélkül Ne bán-juk ezt az eltolódást: arról tanúskodik hogy olyanok is keresik a megszólalás le-hetőségeit akik a szaporodó adminisztra-tív rendszabályokat nem kívánják vállalni Inkább törekednünk kell az együttműködés ilyen formáinak gyarapítására hiszen szük-ségünk van rá hogy bővítsük szellemi ka-pacitásunkat Magyarországon — szemben lengyel-országg- al — nem az indulatok elszabadu-lása fenyegeti hanem a túlzód önfegyelem Miközben mindenki óvakodik nehézséget okozni a kormányzatnak szép lassan bele-süllyedhetünk a válságba — vagy legaláb-bis clszalaszdiatjuk az alkalmat 35 éve megoldatlan problémáink rendezésére Meg krll tömi a cscndcl Figyelmelel-ni kell a veszélyre emlékeztetni a lehetősé-gekre Am ct csak olyan politikai kö-zösség leheti meg amely kívül áll a köz-megegyezésen: tehát a demokratikus ellen-zék t |
Tags
Comments
Post a Comment for 000577
