000332 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
I fi I Nem sokaság j£V nm hanem Lelek z — s szabad nép lesz riiO csuda dolgokat lrgL Independenl BERZSENYI Canadion Weckly ia Ihe HungaríoQ Langtuge Vol4428 XLIV évfolyam 28 szám 1991 július 13 szombat Ara: $ 100 (GST incl Irak mit még a a DÉL-AFRIK-A- Nelson Mandela az Afrikai Nemzeti Kongresszus elnöke Johannesburgban találkozott Hurd angol külügyminiszterrel és tájékoztatta az apartheid megszűnése óta kialakult helyzetről mivelde Klerk minisz-terelnök emberjogi intézkedései nyomán Dél-Afrikáb- an jelentős fejlődés tapasztalható Bush elnök fontolóra veszi az 1986-ba- n életbe lépett gazdasági szankciók felfüggesztését (az Európai Közösség 12 országa már áprilisban eltörölte az addigi szankciókat) SAN SALVADOR - Az amerikabarát san salvadori kormány megbízottai Mexikóban találkoztak a baloldali gerillák vezetőivel és fegyverszünetről tárgyaltak Az évek óta húzódó polgárháború eddig sokezer áldozatot követelt FRANCIAORSZÁG -- Mitterand francia és Gorbacsov szovjet elnök július 17-é- n Londonban munkareggelin találkoznak ROMÁNIA - Politikai párttá alakulásáról döntött első kongresszusán a román ellenzék Polgári Szövetség - Románia Polgári Szövetségének Pártja néven LITVÁNIA- - Először ünnepelték az államalapítás napját: a köztársaság parlamentjének döntése értelmében ezentúl megemlékeznek arról hogy több mint 700 évvel ezelőtt 1253-ba- n királlyá koronázták a törzsek földjeit egyesítő Mindaugas litván uralkodót AUSZTRIA -- Franz Vranitzky osztrák kancellár első ízben ismerte el Ausztria erkölcsi felelősségét a harmadik birodalom által a zsidókkal és a cigányokkal szemben elkövetett bűnte-ttekért TORONTO Megtartották július 9-é- n az All-St- ar Game 62 baseball mérkőzését Az American League 4-2- -re győzött a National League ellen A mérkőzésen közel 53 ezer néző vett részt A meccsen magas rangú vendégek is voltak: Bush amerikai elnök és Mulroney kanadai miniszterelnök IRAK BECSAPJA AZ ENSZ-E- T Újabb ENSZ-szakér-t- ői i bizottság érkezett szombaton Bagdadba hogy kísérletet tegyen annak megállapítására: rendelkezik-- e Irak nuk-leáris fegyverek előállí-tásá- ra alkalmas anya-gokkal A mostani cso-portban huszonkét or-szág 37 szakértője vesz StirlingGyörgy: részt Amerikai állítás szerint cáfolhatatlan bi-zonyítékok vannak arra hogy Irak rendelkezik az urándúsításhoz használ-ható anyagokkal Már több ENSZ-csopor- t pró-bált erre bizonyítékot ta-lálni a helyszínen de az iraki fél megakadályoz-ta hogyASzakertokbe-- jussanak azokra a he-lyekre ahol a feltétele-zések szerint a szóban forgó anyagokat tárol ják AZ EURÓPAI BÉKEJAVASLATA A legutolsó jelentések szerint vannak a harcok Szlové-niában és az Európai Kö-zösség békeközvetítő kí-sérlete csegtet A szlpvén kor-mány hajlandó elfogadni egy háromhónapos fegy-verszünetet ami alatt Csodálatos egy ország ez az Amerika nincsen párja a vi-lágon! Mindenkit befogad bárhonnét is jöjjön az illető me-nedéket nyújt otthont kenyeret ad minden jövevénynek s ezért cserébe még azt se kívánja tőlük hogy feladják identitásukat: ha tiszteletben tartják az ország törvényeit megmaradhatnak magyarnak görögnek zsidónak vagy aminek akarnak Senki sem akarja őket erőszakkal asszimilálni Amerika ezt rábízza az időre és a vonzó életkörülményekre hogy jó ennek az or-szágnak a polgárává lenni: a melting pot elvégzi a többit Nagyszerű ország ez az Egyesült Államok! Hálás lehet a sorsnak aki itt élhet: gazdag szabad ország a lehetőségek hazája ahol mindenki kedve szerint élhet igen magas élet-színvonalon Persze mint bárhol a világon itt is vannak e-légedet- lenek akik nem tudják megszokni az amerikai élet-formát az európaitól eltérő szokásokat: ezek mindent bírálnak kifogásolnak és a kákán is csomót keresnek Ez mindig fel-bosszant mert egyrészt hálátlanság azzal az országgal szem-ben amelyik befogadta őket másrészt az ilyen elégedetlen-kedőknek fel szoktam tenni a kérdést: ki hívta őket ide? Hogy el kellett jönniük hát izé abban nos abban tagadhatatlanul van némi része az amerikai politikának (erre még később visszatérünk) dehát mehettek volna a nagyvilágban máshová -- Németországba Ausztráliába vagy akár Dél-Ameriká- ba - is Ha már ide jöttek próbáljanak szolidárisán viselkedni zsörtölődés nélkül elfogadva a körülményeket Eggyel nem vagyok kibékülve Van aztán a másik véglet aki pár hónap alatt amerikaibb akar lenni a született amerikainálMáról-holnapr- a törni kezdi az anya-nyelvét - ha egyáltalán használja még - és mindenben azonosulni igyekszik a többséghez azt a látszatot keltvén mintha ősei egyenesen a Mayflowerről szálltak volna partra az Újvilágban Az ilyenek nagy túlbuzgalmukban rögtön hazájukként emle-getik Amerikát (pedig hazája csak egy lehet az embernek akár édesanyja) és mindentől el vannak ragadtatva ami amerikai Ez szervilizmus ami legalább annyira idegen számomra mint az örökösen kritizálok magatartása Akikkel szemben igenis állí-tom hogy ha már nem élhetünk otthon (most már arra is van Alig 1-t- ől KÖZÖSSÉG csillapodóban eredménnyeiket HUNGÁRIÁM LIFE MAGYAR ELET tartogat tarsolyában? Világprobléma lett Balkán békéje tárgyalásokkal rendez-nék a Ljubljana és Belg-rád közti vitás kérdése-ket Mindezek előfelté-teleként Ljubljana ra-gaszkodik ahhoz hogy Szlovénia területét a szö-vetségi kormány csapa-tai az utosó emberig hagyják el és az Olasz-országgal Ausztriával valamint Magyarország-gal közös határon lévő 27 határállomást szlové-niai fegyveres erők el-lenőrizzék Az Európai Közösség békejavasla-tán a luxemburgi a hol-land és a portugál kül-ügyminiszterek dolgoz-nak akik biztonsági o-kok- ból Brioni szigetén (Tito volt rezideciáján) rendezkedtek be A fegyverszünet megte-remtésén fáradozik e-gyéb- ként Genscher né-met külügyminiszter is aki az elmúlt héten egy a határhoz közel fekvő a-uszt- riai kisvárosban ta-lálkozott Milán Kucan szlovén államfővel Gen-scher szeretett volna találkozni Franjo Tudj-manhorv- át elnökkel is de a jugoszláv hadsereg megakadályozta hogy eljusson Zágrábba A FEKETE-SAPKÁSOK Nyugati megfigyelők szerint a szovjet belügy-minisztérium elitegysé-gei (ÓMON) a fekete-sapkások -- "black beret" alakulatok - valósággal független szabadcsapa-tokként avatkoznak be a balti államok belügyeibe és önálló akciókat vezet-nek középületek határ-posztok ellen Legutóbb húsz OMON4egény be-hatolt a vilniusi telefon-központba és órákra megbénította az össze-köttetést a világgal azzal az indokkal hogy elrej-tett fegyvereket keres-nek Litvániában hosszú időre elnémulta telefon-szolgálat A litván kor-mány magyarázatot kért Borisz Pugo belügymi-nisztertől de Moszkva teljésen tájékozatlannak mutatkozott A fekete-sapkások egy másik ala-kulata több határállomá-son is beavatkozott az u-tas- ok ellenőrzésébe és lassította a forgalmat Sokan ugy yélik hogy a balti államokra gyako-rolt katonai nyomás fo- - (Folyi a 3 oldalon) Sonnenfeldtől Eagleburgerig lehetőség!) akkor ennél jobb helyet nem találhattunk volna magunknak Esetleg Kanadát Mindennel elégedett vagyok ebben az országbancsak egy-gy- el nem vagyok kibékülve a külügyminisztériummal No nem a State Department épületével ami itt terpeszkedik tőlem pár mérföldnyire Washington szívében négy utcával határolt ha-talmas tömbben (pedig az sem tartozik az amerikai főváros legsikerültebb épületei közé) hanem az abban folyó munkával vagyok elégedetlen Az bizony nem lehet mindig ínyünkre Többször nem mint igen Persze tisztában vagyok azzal hogy egy szuperhatalom szempontjai egészen mások mint amelyek egy közép-európ- ai kis nemzet fiainak elképzeléseiben élnek és azt Is tudom hogy a politikában (méginkább a külpolitikában és a diplomáciában) nincs barátság csak érdek és a kis or-szágok csak akkor számíthatnak a "nagyok" támogatására ha érdekeik véletlenül éppen azonosak de azért kell lenni egy olyan erkölcsi normának ami általánosságban kötelező érvé-nyű még a nagyhatalmak számára is Rózsaszín intellektuelek Úgy tűnik: a State Department számára - legalábbis a mi mértékünkkel mérve - ilyen norma nincs Nos tudjuk hogy az amerikai politika kezdettől fogva pragmatikus volt ami már sok bajból kisegítette az országot mert az mindig pillanatnyi hely-zethez alkalmazkodó lépéseket sugallt de azért ennek is le-hetne határa A baj nem itt van hanem ott hogy az amerikai külügyeket még ma is túlnyomó többségben enyhén rózsa-színű liberális intellektuelek intézik akik másképp értelmezik Amerika érdekeit mint azok akik ismerik a kommunizmust és nem hajlandók azzal semmiféle kompromisszumra Ezek ellen a liberálisok ellen már Nixon is hadakozott még elnökké választása előtt (Alger Hiss eset) és később a republikánus konzervatív elnökök sora próbálta tőlük megtisztítani a kül-ügyminisztériumot mindhiába Azok úgy be vannak oda á-gyaz-ódva hogy még Reagennek sem sikerült őket kipiszkálni íróasztalaik mögül Folytatás a 3 oldalon Interjú Mádl Ferenc tárca nélküli miniszterrel A folyam sodrása és hordaléka Magyarországon - érthetően -- nem csupán a gazdasági szakem-berek kísérik figyelemmel és nagy kritikával a privatizáció folyamatát Mádl Ferenc tárca nélküli minisztert Magyaror-szágon "privatizációs miniszter-nek" nevezik: a miniszter egyúttal az Állami Vagyon-ügynökség Igazgatótanácsának elnöki tisztét Is betölti Mádl Ferenc Interjút adott a Magyar Élet budapesti tudósítójának Pintér Dezsőnek - Ön hosszú éveket töltött itthon és külföldön a vállalati és makro-szintű gazdasági folyamatok nemze-ti és nemzetközi jogi mechanizmu-sainak tanulmányozásával könyve-ket írt erről kodifikációs gyakorlata van és most halmozódnak tapasz-talatai a vagyonügynökség igazgató-tanácsában Mindezek alapján ho-gyan látja mi a privatizáció célja? Allamadősságcsökkentés? A válla-lati struktúra újrarendezése de-centralizálása? Új hazai és külföldi tőke bevonása? Technológiai és pi-aci lehetőségek bekapcsolása? A vállalati hatékonyság növelése? A tulajdonosi rend átalakítása? A kár-pótlás szolgálata? A világgazdasági felzárkózás? - Mindezek és még mások is Legyen szabadazonban egy kicsit messzebbről kezdenem mégpedig az értékrenddel Égy emberközpontú társadalom filozó-fiai gondolkozásában és értékrendjé-ben - és hadd tekintsem ilyennek a mi-enket - a privatizációval is a végső cél az élet minőségének javítása anyagi er-kölcsi és kulturális értelemben egya-ránt Ez az anyagi életfeltételek jelentős fejlesztését a gazdaság nagyfokú ha-tékonyságát az anyagi javak mindenki hasznát szolgáló elosztását igényli Vi-lágossá vált hogy a tulajdont államosító "szocialista népgazdaság" erre képte-len nem tudott a kapitalizmus alterna-tívája lenni A mai kapitalizmusban a szociális piacgazdaságban a magántu-lajdon rendjére olyan piacgazdaság é-p- ül amelyben az állam "karbantartó" és közérdeket szolgáló szerepe társul a pi- - nyugati úr ön most először Magyarországon s idcérkezése e-lő- tt azt hogy tanulni jön Milyen szolgált az ön látogatása Budapesten? - Azt tapasztaltam hogy az emberek itt igenis a világra Nagyon izgat mindenkit a jövő gazdasági áta-lakító munka sikere s az hogy ennek a milyen lesz a a következő Milyen biztonsági nyújthat az Egyesült Államok ennek a bármit is Washington? - Az Egyesült Államok mindenkép-pen érdekelt az de hogy milyen garanciákat ajánlhat fel az már kérdés Sze-mélyes az hogy az E-gye- sült Államok nagyon is komolyan : Lapunk tartalmából: "Az állam a politika Magyarországon a múltban szinte totálisan felfalta a gaz-daságot" (A folyam sodrása és hordaléka -1- -10 old) "Nekem nincs csapatom Nincsenek nagy számban szakértőim munkatársa im végrehajtóim" (És mit mond Mihály király? - 5 old) "Nálatok az a bai hoev türelmetlftnpk vagytok akartok csapatot üz nem megy ' (Pukás Öcsi: Hazajönnék! - 12 old) acgazdaság törvényszerűségeivel és hajtóerőivel A társadalomban ehhez erős tulajdonosi-vá-llalkozói osztály és egy érdeke-ivel jól védett munkavállalói osztály tar-tozik s az értelmiségi réte-gek jelentős szerepe Ez a gazdasági és társadalmi elem együtt garantálja a plu-rális demokrácia államának rendjét a-m- ely egyben védi fejleszti is az előbbi kettőt Azt akarjuk elérni hogy az ál-lamilag szabályozott és adminisztrált privatizációval elősegítsük egy alapve-tően magántulajdonosi szociális piac-gazdasági rend kiépülését - A fő cél tehát a tulajdon a gaz-daság a magántu-lajdonosi struktúra létre-hozása? - Alapvetően igen Ebben a tulajdo-nosi rendben is - mint általában a fejlett országokban - lesz természetesen állami-k-özületi gazdálkodási tulajdoni e-le- m A fő cél azonban a vállalkozói-gazdasá- gi szabadságot és a hatékonyságot kifejező igazi tulajdonosi rend létreho-zása Ezt a legáltalánosabban a magán-tulajdon intézménye fejezi ki Ez az el-sődleges cél a társadalmi érdekek sze-rint is meghatározott magántulajdon - a szociális piacgazdaság árnyalő-alakít- ó állami gazdaságpolitikájával társulva -- elősegíti aztán a már említett más célok fokozatos megvalósulását v - Nincs ebben nagy ellentmon-dás? államtalaní-tá-s - ezek a célok egy-részről Másrészről: a privatizáció állami szabályozása állami admi-nisztrálása állami vezérlése Állam megint az állam pedig szükségkép-pen bürokrácia Erre van most szükség? Nem köszönnek vissza a régi dolgok? Ön szerint a kormány nem esik egyre inkább a centralizá-lás bűnébe? (folyt a 10 oldalon) Nagyarányú támogatás Közép-Európána- k jár nem a Szovjetuniónak Henry Kissingerrel A Jugoszláviai helyzetről a szovjet-amerik- ai viszonyról Közép-Európ- a támogatásáról Németország várható szerepéről és a labdarúgó-világbajnokságr- ól beszélt Henry Kisslnger volt amerikai külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó abban az interjúban amelyet Blahó Miklósnak a Magyar Nemzet munkatársának valamint Kereszty Andrásnak és Zalai Istvánnak a Népszabadság szerkesztőinek adott Kissinger jár mondta tanulságokkal nyitottak a térségnek biztonsága évtizedben garanciákat térségnek kínálhat--e új demokráciák bizton-ságában más meggyőződésem Ripsz-ropsz- ra érvényesül "államtalanitása" gazdasági Magántulajdon piacgazdaság Interjú venne minden olyan fenyegetést a-m- ely a fiatal demokráciák függetlensé-ge ellen irányulna Az amerikai közvé-lemény is erre kötelezné a kormány-zatot Ami a formális garanciákat illeti most hogy a szovjet csapatok kivonul-tak illetve kivonulóban vannak Közép-Európáb- ól bármiféle legális biztonsági viszonynak a kiépítése szükségtelen fe-szültségeket keltene De az Egyesült Államoknak meg kell sokszoroznia kapcsolatait ezzel a régióval az Európai Közösségnek pedig fel kell gyorsítania azt a folyamatot amelynek révén a közép- -európai államok az EK tagjaivá vál- -' hatnak De a közép-európ- ai országok-nak nem kell részt venniük a nyugati katonai szervezetekben ezt Moszkva megalázónak és provokálónak érezhet-né (folytatás a 8 oldalon) Aug 1-- től
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, July 13, 1991 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1991-07-13 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad2000783 |
Description
Title | 000332 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | I fi I Nem sokaság j£V nm hanem Lelek z — s szabad nép lesz riiO csuda dolgokat lrgL Independenl BERZSENYI Canadion Weckly ia Ihe HungaríoQ Langtuge Vol4428 XLIV évfolyam 28 szám 1991 július 13 szombat Ara: $ 100 (GST incl Irak mit még a a DÉL-AFRIK-A- Nelson Mandela az Afrikai Nemzeti Kongresszus elnöke Johannesburgban találkozott Hurd angol külügyminiszterrel és tájékoztatta az apartheid megszűnése óta kialakult helyzetről mivelde Klerk minisz-terelnök emberjogi intézkedései nyomán Dél-Afrikáb- an jelentős fejlődés tapasztalható Bush elnök fontolóra veszi az 1986-ba- n életbe lépett gazdasági szankciók felfüggesztését (az Európai Közösség 12 országa már áprilisban eltörölte az addigi szankciókat) SAN SALVADOR - Az amerikabarát san salvadori kormány megbízottai Mexikóban találkoztak a baloldali gerillák vezetőivel és fegyverszünetről tárgyaltak Az évek óta húzódó polgárháború eddig sokezer áldozatot követelt FRANCIAORSZÁG -- Mitterand francia és Gorbacsov szovjet elnök július 17-é- n Londonban munkareggelin találkoznak ROMÁNIA - Politikai párttá alakulásáról döntött első kongresszusán a román ellenzék Polgári Szövetség - Románia Polgári Szövetségének Pártja néven LITVÁNIA- - Először ünnepelték az államalapítás napját: a köztársaság parlamentjének döntése értelmében ezentúl megemlékeznek arról hogy több mint 700 évvel ezelőtt 1253-ba- n királlyá koronázták a törzsek földjeit egyesítő Mindaugas litván uralkodót AUSZTRIA -- Franz Vranitzky osztrák kancellár első ízben ismerte el Ausztria erkölcsi felelősségét a harmadik birodalom által a zsidókkal és a cigányokkal szemben elkövetett bűnte-ttekért TORONTO Megtartották július 9-é- n az All-St- ar Game 62 baseball mérkőzését Az American League 4-2- -re győzött a National League ellen A mérkőzésen közel 53 ezer néző vett részt A meccsen magas rangú vendégek is voltak: Bush amerikai elnök és Mulroney kanadai miniszterelnök IRAK BECSAPJA AZ ENSZ-E- T Újabb ENSZ-szakér-t- ői i bizottság érkezett szombaton Bagdadba hogy kísérletet tegyen annak megállapítására: rendelkezik-- e Irak nuk-leáris fegyverek előállí-tásá- ra alkalmas anya-gokkal A mostani cso-portban huszonkét or-szág 37 szakértője vesz StirlingGyörgy: részt Amerikai állítás szerint cáfolhatatlan bi-zonyítékok vannak arra hogy Irak rendelkezik az urándúsításhoz használ-ható anyagokkal Már több ENSZ-csopor- t pró-bált erre bizonyítékot ta-lálni a helyszínen de az iraki fél megakadályoz-ta hogyASzakertokbe-- jussanak azokra a he-lyekre ahol a feltétele-zések szerint a szóban forgó anyagokat tárol ják AZ EURÓPAI BÉKEJAVASLATA A legutolsó jelentések szerint vannak a harcok Szlové-niában és az Európai Kö-zösség békeközvetítő kí-sérlete csegtet A szlpvén kor-mány hajlandó elfogadni egy háromhónapos fegy-verszünetet ami alatt Csodálatos egy ország ez az Amerika nincsen párja a vi-lágon! Mindenkit befogad bárhonnét is jöjjön az illető me-nedéket nyújt otthont kenyeret ad minden jövevénynek s ezért cserébe még azt se kívánja tőlük hogy feladják identitásukat: ha tiszteletben tartják az ország törvényeit megmaradhatnak magyarnak görögnek zsidónak vagy aminek akarnak Senki sem akarja őket erőszakkal asszimilálni Amerika ezt rábízza az időre és a vonzó életkörülményekre hogy jó ennek az or-szágnak a polgárává lenni: a melting pot elvégzi a többit Nagyszerű ország ez az Egyesült Államok! Hálás lehet a sorsnak aki itt élhet: gazdag szabad ország a lehetőségek hazája ahol mindenki kedve szerint élhet igen magas élet-színvonalon Persze mint bárhol a világon itt is vannak e-légedet- lenek akik nem tudják megszokni az amerikai élet-formát az európaitól eltérő szokásokat: ezek mindent bírálnak kifogásolnak és a kákán is csomót keresnek Ez mindig fel-bosszant mert egyrészt hálátlanság azzal az országgal szem-ben amelyik befogadta őket másrészt az ilyen elégedetlen-kedőknek fel szoktam tenni a kérdést: ki hívta őket ide? Hogy el kellett jönniük hát izé abban nos abban tagadhatatlanul van némi része az amerikai politikának (erre még később visszatérünk) dehát mehettek volna a nagyvilágban máshová -- Németországba Ausztráliába vagy akár Dél-Ameriká- ba - is Ha már ide jöttek próbáljanak szolidárisán viselkedni zsörtölődés nélkül elfogadva a körülményeket Eggyel nem vagyok kibékülve Van aztán a másik véglet aki pár hónap alatt amerikaibb akar lenni a született amerikainálMáról-holnapr- a törni kezdi az anya-nyelvét - ha egyáltalán használja még - és mindenben azonosulni igyekszik a többséghez azt a látszatot keltvén mintha ősei egyenesen a Mayflowerről szálltak volna partra az Újvilágban Az ilyenek nagy túlbuzgalmukban rögtön hazájukként emle-getik Amerikát (pedig hazája csak egy lehet az embernek akár édesanyja) és mindentől el vannak ragadtatva ami amerikai Ez szervilizmus ami legalább annyira idegen számomra mint az örökösen kritizálok magatartása Akikkel szemben igenis állí-tom hogy ha már nem élhetünk otthon (most már arra is van Alig 1-t- ől KÖZÖSSÉG csillapodóban eredménnyeiket HUNGÁRIÁM LIFE MAGYAR ELET tartogat tarsolyában? Világprobléma lett Balkán békéje tárgyalásokkal rendez-nék a Ljubljana és Belg-rád közti vitás kérdése-ket Mindezek előfelté-teleként Ljubljana ra-gaszkodik ahhoz hogy Szlovénia területét a szö-vetségi kormány csapa-tai az utosó emberig hagyják el és az Olasz-országgal Ausztriával valamint Magyarország-gal közös határon lévő 27 határállomást szlové-niai fegyveres erők el-lenőrizzék Az Európai Közösség békejavasla-tán a luxemburgi a hol-land és a portugál kül-ügyminiszterek dolgoz-nak akik biztonsági o-kok- ból Brioni szigetén (Tito volt rezideciáján) rendezkedtek be A fegyverszünet megte-remtésén fáradozik e-gyéb- ként Genscher né-met külügyminiszter is aki az elmúlt héten egy a határhoz közel fekvő a-uszt- riai kisvárosban ta-lálkozott Milán Kucan szlovén államfővel Gen-scher szeretett volna találkozni Franjo Tudj-manhorv- át elnökkel is de a jugoszláv hadsereg megakadályozta hogy eljusson Zágrábba A FEKETE-SAPKÁSOK Nyugati megfigyelők szerint a szovjet belügy-minisztérium elitegysé-gei (ÓMON) a fekete-sapkások -- "black beret" alakulatok - valósággal független szabadcsapa-tokként avatkoznak be a balti államok belügyeibe és önálló akciókat vezet-nek középületek határ-posztok ellen Legutóbb húsz OMON4egény be-hatolt a vilniusi telefon-központba és órákra megbénította az össze-köttetést a világgal azzal az indokkal hogy elrej-tett fegyvereket keres-nek Litvániában hosszú időre elnémulta telefon-szolgálat A litván kor-mány magyarázatot kért Borisz Pugo belügymi-nisztertől de Moszkva teljésen tájékozatlannak mutatkozott A fekete-sapkások egy másik ala-kulata több határállomá-son is beavatkozott az u-tas- ok ellenőrzésébe és lassította a forgalmat Sokan ugy yélik hogy a balti államokra gyako-rolt katonai nyomás fo- - (Folyi a 3 oldalon) Sonnenfeldtől Eagleburgerig lehetőség!) akkor ennél jobb helyet nem találhattunk volna magunknak Esetleg Kanadát Mindennel elégedett vagyok ebben az országbancsak egy-gy- el nem vagyok kibékülve a külügyminisztériummal No nem a State Department épületével ami itt terpeszkedik tőlem pár mérföldnyire Washington szívében négy utcával határolt ha-talmas tömbben (pedig az sem tartozik az amerikai főváros legsikerültebb épületei közé) hanem az abban folyó munkával vagyok elégedetlen Az bizony nem lehet mindig ínyünkre Többször nem mint igen Persze tisztában vagyok azzal hogy egy szuperhatalom szempontjai egészen mások mint amelyek egy közép-európ- ai kis nemzet fiainak elképzeléseiben élnek és azt Is tudom hogy a politikában (méginkább a külpolitikában és a diplomáciában) nincs barátság csak érdek és a kis or-szágok csak akkor számíthatnak a "nagyok" támogatására ha érdekeik véletlenül éppen azonosak de azért kell lenni egy olyan erkölcsi normának ami általánosságban kötelező érvé-nyű még a nagyhatalmak számára is Rózsaszín intellektuelek Úgy tűnik: a State Department számára - legalábbis a mi mértékünkkel mérve - ilyen norma nincs Nos tudjuk hogy az amerikai politika kezdettől fogva pragmatikus volt ami már sok bajból kisegítette az országot mert az mindig pillanatnyi hely-zethez alkalmazkodó lépéseket sugallt de azért ennek is le-hetne határa A baj nem itt van hanem ott hogy az amerikai külügyeket még ma is túlnyomó többségben enyhén rózsa-színű liberális intellektuelek intézik akik másképp értelmezik Amerika érdekeit mint azok akik ismerik a kommunizmust és nem hajlandók azzal semmiféle kompromisszumra Ezek ellen a liberálisok ellen már Nixon is hadakozott még elnökké választása előtt (Alger Hiss eset) és később a republikánus konzervatív elnökök sora próbálta tőlük megtisztítani a kül-ügyminisztériumot mindhiába Azok úgy be vannak oda á-gyaz-ódva hogy még Reagennek sem sikerült őket kipiszkálni íróasztalaik mögül Folytatás a 3 oldalon Interjú Mádl Ferenc tárca nélküli miniszterrel A folyam sodrása és hordaléka Magyarországon - érthetően -- nem csupán a gazdasági szakem-berek kísérik figyelemmel és nagy kritikával a privatizáció folyamatát Mádl Ferenc tárca nélküli minisztert Magyaror-szágon "privatizációs miniszter-nek" nevezik: a miniszter egyúttal az Állami Vagyon-ügynökség Igazgatótanácsának elnöki tisztét Is betölti Mádl Ferenc Interjút adott a Magyar Élet budapesti tudósítójának Pintér Dezsőnek - Ön hosszú éveket töltött itthon és külföldön a vállalati és makro-szintű gazdasági folyamatok nemze-ti és nemzetközi jogi mechanizmu-sainak tanulmányozásával könyve-ket írt erről kodifikációs gyakorlata van és most halmozódnak tapasz-talatai a vagyonügynökség igazgató-tanácsában Mindezek alapján ho-gyan látja mi a privatizáció célja? Allamadősságcsökkentés? A válla-lati struktúra újrarendezése de-centralizálása? Új hazai és külföldi tőke bevonása? Technológiai és pi-aci lehetőségek bekapcsolása? A vállalati hatékonyság növelése? A tulajdonosi rend átalakítása? A kár-pótlás szolgálata? A világgazdasági felzárkózás? - Mindezek és még mások is Legyen szabadazonban egy kicsit messzebbről kezdenem mégpedig az értékrenddel Égy emberközpontú társadalom filozó-fiai gondolkozásában és értékrendjé-ben - és hadd tekintsem ilyennek a mi-enket - a privatizációval is a végső cél az élet minőségének javítása anyagi er-kölcsi és kulturális értelemben egya-ránt Ez az anyagi életfeltételek jelentős fejlesztését a gazdaság nagyfokú ha-tékonyságát az anyagi javak mindenki hasznát szolgáló elosztását igényli Vi-lágossá vált hogy a tulajdont államosító "szocialista népgazdaság" erre képte-len nem tudott a kapitalizmus alterna-tívája lenni A mai kapitalizmusban a szociális piacgazdaságban a magántu-lajdon rendjére olyan piacgazdaság é-p- ül amelyben az állam "karbantartó" és közérdeket szolgáló szerepe társul a pi- - nyugati úr ön most először Magyarországon s idcérkezése e-lő- tt azt hogy tanulni jön Milyen szolgált az ön látogatása Budapesten? - Azt tapasztaltam hogy az emberek itt igenis a világra Nagyon izgat mindenkit a jövő gazdasági áta-lakító munka sikere s az hogy ennek a milyen lesz a a következő Milyen biztonsági nyújthat az Egyesült Államok ennek a bármit is Washington? - Az Egyesült Államok mindenkép-pen érdekelt az de hogy milyen garanciákat ajánlhat fel az már kérdés Sze-mélyes az hogy az E-gye- sült Államok nagyon is komolyan : Lapunk tartalmából: "Az állam a politika Magyarországon a múltban szinte totálisan felfalta a gaz-daságot" (A folyam sodrása és hordaléka -1- -10 old) "Nekem nincs csapatom Nincsenek nagy számban szakértőim munkatársa im végrehajtóim" (És mit mond Mihály király? - 5 old) "Nálatok az a bai hoev türelmetlftnpk vagytok akartok csapatot üz nem megy ' (Pukás Öcsi: Hazajönnék! - 12 old) acgazdaság törvényszerűségeivel és hajtóerőivel A társadalomban ehhez erős tulajdonosi-vá-llalkozói osztály és egy érdeke-ivel jól védett munkavállalói osztály tar-tozik s az értelmiségi réte-gek jelentős szerepe Ez a gazdasági és társadalmi elem együtt garantálja a plu-rális demokrácia államának rendjét a-m- ely egyben védi fejleszti is az előbbi kettőt Azt akarjuk elérni hogy az ál-lamilag szabályozott és adminisztrált privatizációval elősegítsük egy alapve-tően magántulajdonosi szociális piac-gazdasági rend kiépülését - A fő cél tehát a tulajdon a gaz-daság a magántu-lajdonosi struktúra létre-hozása? - Alapvetően igen Ebben a tulajdo-nosi rendben is - mint általában a fejlett országokban - lesz természetesen állami-k-özületi gazdálkodási tulajdoni e-le- m A fő cél azonban a vállalkozói-gazdasá- gi szabadságot és a hatékonyságot kifejező igazi tulajdonosi rend létreho-zása Ezt a legáltalánosabban a magán-tulajdon intézménye fejezi ki Ez az el-sődleges cél a társadalmi érdekek sze-rint is meghatározott magántulajdon - a szociális piacgazdaság árnyalő-alakít- ó állami gazdaságpolitikájával társulva -- elősegíti aztán a már említett más célok fokozatos megvalósulását v - Nincs ebben nagy ellentmon-dás? államtalaní-tá-s - ezek a célok egy-részről Másrészről: a privatizáció állami szabályozása állami admi-nisztrálása állami vezérlése Állam megint az állam pedig szükségkép-pen bürokrácia Erre van most szükség? Nem köszönnek vissza a régi dolgok? Ön szerint a kormány nem esik egyre inkább a centralizá-lás bűnébe? (folyt a 10 oldalon) Nagyarányú támogatás Közép-Európána- k jár nem a Szovjetuniónak Henry Kissingerrel A Jugoszláviai helyzetről a szovjet-amerik- ai viszonyról Közép-Európ- a támogatásáról Németország várható szerepéről és a labdarúgó-világbajnokságr- ól beszélt Henry Kisslnger volt amerikai külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó abban az interjúban amelyet Blahó Miklósnak a Magyar Nemzet munkatársának valamint Kereszty Andrásnak és Zalai Istvánnak a Népszabadság szerkesztőinek adott Kissinger jár mondta tanulságokkal nyitottak a térségnek biztonsága évtizedben garanciákat térségnek kínálhat--e új demokráciák bizton-ságában más meggyőződésem Ripsz-ropsz- ra érvényesül "államtalanitása" gazdasági Magántulajdon piacgazdaság Interjú venne minden olyan fenyegetést a-m- ely a fiatal demokráciák függetlensé-ge ellen irányulna Az amerikai közvé-lemény is erre kötelezné a kormány-zatot Ami a formális garanciákat illeti most hogy a szovjet csapatok kivonul-tak illetve kivonulóban vannak Közép-Európáb- ól bármiféle legális biztonsági viszonynak a kiépítése szükségtelen fe-szültségeket keltene De az Egyesült Államoknak meg kell sokszoroznia kapcsolatait ezzel a régióval az Európai Közösségnek pedig fel kell gyorsítania azt a folyamatot amelynek révén a közép- -európai államok az EK tagjaivá vál- -' hatnak De a közép-európ- ai országok-nak nem kell részt venniük a nyugati katonai szervezetekben ezt Moszkva megalázónak és provokálónak érezhet-né (folytatás a 8 oldalon) Aug 1-- től |
Tags
Comments
Post a Comment for 000332