000088 |
Previous | 1 of 9 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
v" ?ti! laí JM l 1 r 1 ( ( — - _V „ iWíwijWl'WrfSl _rlW!§-rt?tí5WTW9í5wl-?-vH--irr'- -m ~ - I- - Ncmjokaság r I hanem Lelek I -- j szabad- - nép tesz I 'csudadolgokat I ' BERZSENYI Vol 14 No-l- l XIVéví 11 Kép a torontói magyarok díszes márciusi ünnepélyéről Előtérben Zadubán György' vezényli a torontói magyar zenekart a nézőtér első sorában láthatók: Jordán Emőke John Bassett lapkiadó Rotenberg alderman Kjcll Anderson a torontói magyarok norvég barátja Pickcrsgill volt miniszter Mrs Jcnnings Phillips polgármester Mrs Bassett Mrs Phillips Yaremko miniszter (A Telegram felvétele) & iA KMSZ hagyományos torontói ünnepségén több mint ezer magyar emlékezett 1848 ifjúságának küzdelmére Petőfi napjára Az International Instituteban rendezett ünnepélyen nagy számban jelentek meg a torontói magyarság barátai a kanadai közélet több kiválósága Közülük sokaii üdvözö-ljék az összegj ülteket kifejezvén megbecsülésüket a tragikus sorsú dunamenti nemzet s a Kanadába került magyarok Iránt H ' 1 Az ünnepségei Dr Temes-vár- y Gábor a Kanadai Ma-gyarok Szövetségének elnöke nyitotta meg s a gazdag — túlságosan is gazdag — mű sor a Kodály Kórus és Zene-- 1 kar által megszólaltatolt him b 11} 'ii"4iij'iiii]íintiítrj HitíJitjriitiittEiii fiiitiií i tiitiHühbJiiimaiiJin rr- - U37rPin17T c áWí-S- s Í1J i! ti v3] Szolgaságunk idejében Minden ember csak beszélt Mi palánk a legelsők kik tenni mertünk a honért! Ali emeltük föl először a cselekvés zászlaját Mi riasztók föl zajunkkal Nagy álmából a hazát! i (A márciusi ifjak) wí SVí it ' " iit4 ' PETŐFIHEZ Te a fellegekig emelkedtél az ének magas szárnyain de azért vagy nagy hogy a ma-gasban el nem felejtkeztél a fold népéről Te azt mondod: nép! akarj! és a nehézségek leomlanak útaidból nép! nyilatkozzál! és szavaidat meg fogják hallgat-ni mert elmúlt a kor mely-ben elég volt hallgatag vára-kozással nézni idő fotyá-sá- t s a kegyelemtől várni sor-sunk javulását ' Te költő vagy a népsza-badság költője! (Vasvári Pál: Petőfihez) _ sz nuszok előadásával kezdődött meg melyet Erkel Ferenc nagyszerfl tolmá csolása követett a zenemű elsőízben hangzott el Torontóban tii'niittM 'linii'iiniiniiiiífiiiiiiniilijjf lüiik n uifH iCiiijitJ]iiii:tiifrmJiniitrHTminHHii:iiuiji{iii K:i]irminiiiiJii'it:iiin: M y ' az i Mit kíván a nemzet LEGYEN BÉKE SZABADSÁG ÉS EGYETÉRTÉS 1 Kívánjuk a sajtó szabadságát a cenzúra eltörlését 2 Felelős minisztériumot Buda-Peste- n 3 Évenkénti országgyűlést Pesten 4 Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben 5 Nemzeti őrsereget 6 Közös teherviselést 7 Ürbéri viszonyok megszüntetését 8 Esküdtszéket képviseletet egyenlőség alapján 9 Nemzeti bankot 10 A katonaság esküdjék meg az alkotmányra: a ma-gyar katonákat ne vigyék külföldre külföldieket vigyék cl tőlünk 11 A politikai státusfoglyok bocsájtassanak szabadon 12 Uniót Erdéllyel! "" Petőfi Siessünk a Pilvax kávéház-ba hol írótársaim szoktak összegyűlve lenni Engem fel-toltak az asztalra hogy ol-vassam fel Mit kíván a ma-gyar nemzet Valami villamos melegség állta el akkor min-den tagomat érzem hogy végzetes szó az amihez kez-dek de el voltam rá szánva ha áldozatul esem is Ki lett mondva Utánam Petőfi ol-a-sá fel halottámasztó költe-ményét: Talpra magyar hl a haza! Itt az idő most vagy soha! (Jókai Mór: Életemből) A li zenkél poiit Közhatározat szerint a vá-rosházához mentünk hogy a tizenkét pontot magokénak állják a polgárok Is és e-lü- nk egyesüljenek A tanács-terem megnyílt és megtelt a néppel először Rövid ta-nácskozás után a polgárság nevében aláirta a polgármes-ter a tizenkét pontot s az alant álló sokaságnak az ab-lakból lemutatta Öriási kitö-rése a lelkesedésnek! (Petőfi naplójából) -- i - - v H a ' a Először Phillips polgármes-ter köszöntötte az ünneplő-kel John Yaremko tartomá-nyi minisz-ter 1848 és 1956 magyar ese-ményei előtt tisztelgett Tol-mácsolta --líobarts miniszterel-nök üdvözletét és az 56-o- s eseményekre emlékezve felolvasta azt a drámai par-lamenti határozatot amely 1956-ba- n a meneküli" ma-gyarok előtt megnyitotta Kanada kapuját A közönsége lelkesén ünnepel-te Yaremko minisztert aki maga is járt Bécsben a me- - A első „íme a szabad sajtó első nyomtatványa!" A nyomtató gépet elsőnek ragadta meg Irinyi a második nyomást Pe-tőfi a harmadikat én tettem vele hogy ha a mcrénjlct szerencsétlenül üt ki minket érjen csapás ne az ártatlan nyomdai személyzetet így lett kinyomtatva Magyaror-szágon a szabad sajtónak leg-első terméke (Jókai: Életemből) # Irinyi József mutatá be szabad ég alatt az első szülö-tteket s a hulló esőben égből látszott reájuk szállani a ke-resztelés vize (Pesti Hírlap 1848 márc17) A Délután két órakor a soka-ság egy része a nemzeti mú-zeum előtti téren gyülekezett össze A nemzeti színű szala-gokból rózsaalakú összeillesz-tett kokárda a felköntösok gomblyukaira' s kalapokra fel-tüzet- ett E gyülekezetben a teendők iránt intézkedő vá-lasztmány tagjai kiáltatván ki minden egyes nép a tet-szés és bizalom éljenével tiszteltetett meg A nemzeti U(U lll IS USildlUll I (Társalkodó 1848 márc17) I sjr 'r HÜNGÉRIANLIFE MAGYAR i'W'vtt'mwtimutwmwtm iLLULLLitttuuu Kanada közéletének ALALKOZO Hunyadi-nyitányána- k Halotlámaszló költeményét kiválóságai magyar szabadságünnepen magyar felolvasta aláíraloll állampolgársági' szabad sajtó terméke múzeumnál i _i_ Toronto 19 62 nekültek fogadására Ugyan-ilyen szeretetteljes ovációban részesült Pickersgill minisz-ter aki 1956-ba- n a bevándor-lási ügyek élén állva elévül-hetetlen érdemekel szerzeit a magyarság előtt Pickers-gill miniszter meghatott sza-vakkal emlékezett megia ma-gyar nép megpróbáltatásairól és kifejezte azt a reményét hogy Magyarország számára elkövetkezik a szabadság az öröm'napja — Mi kanadaiak — mondotta — büs7kék vagyunk arra hogy Kanada ma is legfőbb' szó-szólója a magyar nép el-taposott szabadságának Az USA után Kanadában él a legtöbb magyar szabadság-harcos s amegváltozott világ' helyzet-idejé- n ennek különös jelentősége van Pickersgill miniszter Pearson ellenzéki vezér üdvözletét is tolmácsol-ta M Douglas Morton képvi-selő Fairclough bevándor-lási miniszternő nevében mondott szívélyes üdvözlő szavakat Ezután került sor John Bassett a Telegram tulajdo-nosának köszöntőjére A nagy torontói lap kiadója olvasta fel Diefenbaker miniszterel-nök üzenetéi Az ottawai kor mányfő elismeréssel emléke zetl meg a magyar nép tör ténelmi küzdelméről és üd-vözölte az újkanadás magya-rokat akik most rendkívüli nagy tömegben járulnak az illetékes halósághoz az állam-polgárság felvételéért John Bassett — éppenúgy mint Phillips polgármester — a Kodály-együtte- s himnusz-előadás- át dicsérte meg A szép interpretáció ifjúságának em-lékét idézte fel — mondotta és az „0 Canada" befejező soraira célozta hangsúlyozta hogy a kanadaiak baráti közel-ségbe jutottak azokkal akik Budapesten álltak őrséget' A vendégszónokok és a közben folyó műsor után ke-rült sor a magyar ünnepi be fl HÉT San Francisco Az amerikai köztársasági párt kaliforniai kormányzójelöltjévé válasz-totta Richárd Nixon volt al-elnök- öti A jelölőgyűlés elitél-te a szélsőjobboldali szervez-kedéseket de nem fogadta el Nixonnak azt a javaslatát hogy határozatban kötelezze a republikánusokat a John Birch társaságból való kilé-pésre Rónia Katolikus részről tá madják a kereszténydemokra-ta párt és a szocialisták kö-zött létrejött szövetséget Tajpeí A kommunista kí-nai haditengerészel 30 szov-jet tengeralattjárót kapott A légierőt modern szovjet su-gárhajtású harcigépekkel sze-relték fel Angliától nemrég szállitórepülőgépeket kapott a kínai kommunista légierő A kínai hadsereg nartizániel- - lege megszűnt a hadsereg -- március 17 szédre Dr Nádas János az Amerikai Magyar Szövetség alelnöke már csak sűrítve ad-hatta elő értékes gondolatait a magyar sorsról mely ezer éven ál hősi életet és nagyon sokszor hősi halált is jelen-tett Felhívta a figyelmet ar-ra hogy Magyarország a most formálódó új világ az Euró-pai Egyesüli Államok tőszom-szédságába kerül Nagyrészt az emigráción is múlni fog a magyar jövő további ala-kulása ha el tudja mon-dani Nyugaton az elnémí-- " tott nemzet helyett hogy init akar mit kivan a ma-gyar nép 1848 és 1956 egyaránt pon-tokba 'foglalta igényeit Ne-küíik- 15 is megnlkell'í_állápo'd- - nunk egymás közt ' hogy 'a szabad világ minden táján egyöntetűen1 követelhessük azt amit Afrikában ma olyan könnyen osztogatnak a nem-zeti önállóságot s azt az alap-vető jogunkat hogy függet-lenek lehessünk s magyar és magyar között ne legyen or-szághatár A felsoroltakon kívül még a következő kanadai szemé-lyiségek jelentek meg a to-rontói magyar ünnepségen: Paul Hellyer volt honvédelmi miniszter Andy Tompson képviselő Mrs Bassett a Te-legram kiadójának hitvese Miss Charity Grant az emig-rációs hivatal összekötőié Mrs Jennings az I 0 D el-nöknője León Kossar a Tele-gram munkatársa D Roten-berg városi képviselő Dr Brion torontói ügyvéd és Kirschbaum professzor az emigráns szlovákok egyik & zetője A torontói nemzeti ünnep műsorán a következők szere peltek: Jánossy Margit Tóví zy Irén Vadas Ildikó Kovács Antal Palotai István Veszp rémi László a Cser-tetstvé-re-k a Bihari táncegyüttes valamint a Kodály Férfikórus és Zenekar Zadubán György vezetésével szervezete ma már korszerű-nek tekinthető Repülőgép-gyártás és rakétagyártás nincs kommunista Kínában legfeljebb arról lehet szó hogy az évtized végén takti-kai atomfegyverek gyártásá-ra kerül sor — közli egy ösz-szefoglalójá-ban az AP iroda Washington Az Egyesült Államok április végére ter-vezi a légköri alomkísérletek íijrakezdését a csendesőceáni Johnston sziget mellett Ha-waii és a Bikini szigetek (a korábbi kísérletek színhelye) között A kísérleteket a Toint Task Force B elnevezésű pa-rancsnokság irányítja a brit Karácsony szigetről Fokváros A repülés törté-netének eddig legsúlyosabb szerencsétlensége történi Dél-Afrikáb- an Egy Európába tar-tó személyszállító gép lezu hant és 111 személy éleiét vesztelte HÍREIBŐL i íiíw'JwwM1iiwrf+ BIMMMBIMBHWMs t-i-jj-w-- wsSíi?ífW c vfti e i #u i uitmimtW'Aim Newyorki washingtoni amikor ön-magukat gúnyolták azt az anekdotát idéztek amely a század végén történi meg Egy németnyelvű néplap a Neues Pester Journal mun-katársa egyszer a szokottnál később ment le vacsorázni a kávéházi törzsasztalhoz mert aznap jött a híre egy orosz pogromnak Erről Irt cikket és a cárt támadta Barátai a cikk felől faggatták és akkor mondta kissé túlzott önbiza-lommal ami azután szállóigé-vé vált: Der Zar wird sich kratzen Hogy Miklós cárra másnap reggel milyen mérv benyo-mást tett a „zsornál" vezér-cikke nem tudjuk De abban az időben a magyar sajtó még részét alkotta valaminek egy társadalomnak és államnak s ez tényező (vagy ahogy ak-kor mondták: tettekkel" té-nyező) volt a világban Az emigráns újságíró mögött azonban nem áll semmi Ha tehát mi szólunk hozzá a vi-lágpolitika kérdéseihez az egy másik ugyancsaki sokat emlegetett cikkre emlékeztei amely' egy szolnoki lapban je-lent meg és amelynek írója „óva intette Angliát" Ezért jött most kapóra ez a New York Times vezércikk amely végre kimondja ami-ről emigránsok nem szeret-nek (hangosan beszélni Neve-zetesen hogy a szabad világ hajójának a kapitánya jobb szeret beszédeket mondani mint cselekedni A hajó halad ugyan de magától halad Szerencsére a haió erős és a sziklák mésszel vánhak"" EzbTráTcH'Tjpfinőí mussai tóit ei ugyoKosiroa-na- k mint Mikszáth csizmadi ája — ha eddig stimmelt ez után is stimmel A New York Times fájlal-ja hogy a kapitányból hiány-zik az elhatározó képesség amikor a következőkel mond ja: Kennedy jelentőségét nem beszédeinek irodalmi nívó-ján hanem azon fogják le mérni mennyire tudja az országot a beszédeiben ki tűzött célok megvalósításá ra bírni A közvélemény-kutatá- s eredményei azt mu-tatják hogy a nép1 lelke-sedik az elnökért ő azon-ban sajátságos módon ide-genkedik attól hogy ezt a népszerűséget a kormány-program merészebb pont-jainak megvalósítása érde-kében latbavesse Épp ez a magatartás a dolgoktól va-ló távolmaradás volt az ami miatt az 1960-a- s elnök-választás idején Kennedy bírálta Eiscnhower kormá-nyát Kennedy azt ígérte hogy nem marad távol a kongresszusi csatatértől és hogy vállalni fogja a hely-színi parancsnok szerepét a törvényjavaslatokért va-ló küzdelemben Még a Kcnncdyt lelkesen csodá-ló szakszervezetek is kez-dik már bírálni őt azért hogy „túlságosan hiányzik belőle a bátorság" a mun- - kanélküliság leküzdésében A New York Times ezután felsorolja Kennedv program-jának legfontosabb pontjait amelyek sorra elakadtak A lap szerint Kennedynek ez a „defetista" magatartása még a vámcsökkentésre való fel-hatalmazást is veszélyezteti pedig erre az Eevesült Álla-moknak szükségük lesz ha együtt' akarnak működni az európai közös piaccal Nem először történik hogy Kennedy akaratereiét illető en KeteiyeK nynvanumaK meg De eddig csak ellenzéki oldalról jött ez a kritika nem a Kennedyt szívvel-lélekk- el támogató nagy lapok részé-ről UGYANAKKOR a NmeáwsikYcoikr-k ke is elgondolkoztatja az em-bert Ez három nappal a bur-mai katonai puccs után író-dott Ebben Róbert Trumbull elmondja hogy a tábornokok 45 nolitikust tartóztattak le 'az elnököt a níiniszlerelnö- - j írta Frey András köt a nagy pártok' vezetőit és két miniszter kivételével az egész kabinetet (Másnap a Burmától elszakadni akaró legnagyobb nemzeti kisebb-ségnek a rshan-okna- k három vezetőjét is lakat alá tették) A főcím szerint „Sokan szí-vesen látják hogy Ne Win tábornok átvette a hatalmat" Maga a cikk pedig annyi el-nézéssel beszél a katonai dik-tatúra visszaállításáról hogy arra kell gondolni vájjon ugyanilyen megértéssel írnán-ak- e ha egy európai ország-ban dugták volna börtönbe a katonák a kormányt és a pár-tok vezéreit Az ember lelki szemeivel szinte látja milyen dörgedelmes cikkek jelenné-nek meg a militarista re-akcióról Igaz hogy a burmai tábornokok talán nem is re-akciósok hiszen a Reuter-irod- a május 5-- i jelentése szerint a katonai kormányt a kom-munistákkal együtt masírozó Neiweti Egységfront támo-gatja Különben is q u o d 1 1 c e t az ázsiaiaknak non 1 i c e t az európaiaknak Amikor Sir Roy Welensky a Középafri-kai Federáció miniszterelnö-ke kcjelenti hogy ha Észak-iodézi- a néger vezetés alé ke-rülne és el akarna szakadni a federációtól ezt fegyverrel is meg kellene akadályozni akkor Welensky'az angol 're-akció és az európai (nem ke let-- hanem a nyugateurópai) kolonializmus és imperializ-mus megtestesítője Ha viszont ázsiaiak börtö-nözne- k be egy parlamenti vá-lasztáson -- alapul éwalkotmá-nyo- s' kormányt'" azért hogy az' önkormányzatot követelő shan nemzetiségű területet' katonai diktatúrával kénysze-rítsék a federációban való megmaradásra akkor az nem reakció az nem kolonializ-mus és nem imperializmus SAJTÓ azonban nem tük-röz mindent Washington ban például azt beszélik hogy az amerikai kormánvnak az orosz-kína- i ellentétről való véleménye lényeges változá-son ment át Azelőtt csak annyi jelentő-séget tulajdonítottak a Moszk-va és Peking közti nézetelté-résnek hogy ez lovat adhat a Kremlben azok alá akik nem tartják elég erélyesnek Hruscsov külső politikáját Az a washingtoni áramlat amely Oroszországgal való megegye-zésre törekszik tudvalévően azzal érvel hogy Hruscsov jobb mini bárki aki utána jöhetne tehát minél több bel-ső nehézséggel küzd annál inkább meg kell könnyíteni a helyzetét nyugati engedmé-nyekkel Amíg a külvilág szerint Hruscsovnak csak a mezőgaz-dasági válság és a szovjetve-zetö- k közti vita okozott ne-hézséget és amíg az orosz-kína- i viszályt nem vették túl komolyan addig az amerikai-oios- z megegyezést kereső áramlat Washingtonban nem talált hatékony ellenállási a Egy idő óta' azonban az orosz-kínai kérdést meglehetősen súlyosnak tartják és azt gon-dolják hogy ez előbb-utób- b korlátozhatja a Szovjetunió akciószabadságál akár azon a réven hogy a Pekinggel való ellentét a szovjetkormány fi-gyelmét túlságosan lekötné akár pedig úgy hogy a kínai nyomús Moszkvát olyan lé-pésekre késztetné amikre az oroszok különben nem hatá-roznák el magukat Amióta Washingtonban effajta lehe-tőségeket mérlegelnek töb-bet hallani azokról akik na TIBETI ÜZENET Tibet legázolásának har-madik évfordulója alkal-mából a dalai láma segít-séget kért népének Az in-diai emigrációban élő ti-beti főpap megállapította: Indiában Szikkimben Ne-pálban és Bhutánban élő mintegy 70000 tibeti me-nekült sorsa igen nehéz I-í- S" — #: í ' A Lkjw laJepMaJsst ia tbc Hnogtriaa Lugugk Ara: II tud tllVJVvIi pletykák gyobb erélyt szeretnének be-levinni az amerikai külpoli-tikába - 1" A KÉRDÉS az hol lehetne ezt az erélyt érvényesí-teni? Minthogy Laoszban tés Vi-etnamban a kínaiak aránylag könnyen keresztezhetnek egy az övéktől esetleg eltérő orosz politikát az atomfegy-verek gyártása terén pedig Amerika sem Hruscsowal sem pedig utódaival nem tud-na megegyezést találni csak két kérdés marad amiről tár-gyalni lehet Az egyik a fegy-verkezés korlátozása a má-sik Berlin "3 Washingtonban úgy látják hogy ha egyáltalán lehet el-ső lépést tenni a Hadikészull-sé- g korlátozása felét r egy középeíirópai ellenőrzési rendszer kidolgozása lenne Washingtonban és Londonban legalább is az eszmecserére való hailam rnonr"pir" "~t azonban Bonn és Párizs ellen-zi És a szovjettömb washing-toni követségeiről állítólag olyan hírek szivárognak ki hogy Moszkvában felemás érz-éssel tekintenek Közép-Európ- a semlegesítésének kérdésé-re Minden ilyenfajta egyez-mény azzal járna hogy a nyu-gat jogilag elismerné a'kelet-európ- ai statusquót Ugyanak-kor azonban' olyan folyamat előtt is megnyílnék az út amely Ulbricht lába alatt még jobbari aláaknázhatná talajt és ezzel egyidejűen Go-mulk- át erősíthetné Ezzel a feltételezett orosz aggodalom-mal érdekes egvbeveínl azt az ugyancsakellehőfízheteí-le- n washingtojűvfiIrtaméI)' szerint Tito "egyáltalán nem örülne ha Kelét-Németország- ot Lengyelországot Cseh szlovákiái és Magyarországot elkülönítenék a szovjetblokk többi részétől akár csak a ha-di késziiltsér ellenőrzésének szempontjából rERLIT illetően Washing-- D tonban nem várnak gyors megoldást Talán annak a dél-amerikai diplomatának 'lesz iga'i aki szerint a berlini kérdés maidnem negyedfél esztendeié húzódik és lehet hogy még sok-so- k évig fog-nak róla vitatkozni Ew so-káig húzódó megoldatlanság pedig lassanként de facto megoldássá válik főleg ha egyik fél sem remélhet ellen- - engedményt amiért érdemes] lenne áldozatot hoznia I A szögel alighanem az"á' filadelfial biztosítási ügynök" találta a fején akivel a was-hingtoni vonat étkezőjében kerültünk egy asztalhoz Ö csak annyil mondott hogy ha a berlini fal megmarpd akkor voltakéoDen nincs is miről tárgyalni KÜLÖNBEN is megnyug-- i tató beszélgetés volt Mint ahoEry azok az újságok elol-vasása és a politikai pletykák washingtoni zuhanya után mindig üdítő magának az amerikai néünek a" beszédjét hallgatni Akár az emberi tisztesség alapvető kérdései-ről akár gvakorlati politiká-ról van sző 'a köznép rend-szerint rátapint 'a lényegre így például nem a sajtó nem a televízió nem a' politi-kusok hanem a közönség em-lékezett vissza rá hogy' a moszkvai főtárgyaláson (nyil-vános vallomásának most csnk a politikai részére gon-dolunk) Povyers fölösleges -- és megalázkodó módon verte bűnbánóan a mellét Es ami-ko- r Harriman Laoszban a kommunistákkal való koalíci-ót akarja rátukmálni minden-kire az ehhez fűzött remé-nyeket megint csak nem a kö7élet sztárjai hanem a kis-epiber- ek tartják illúziónak Ha nem túl sokat torzítanak az elébe tárt tényéken az amerikai ember el szokott igazodni a hírek sűrűjében és különbséget tud tenni jel-szavak és Amerika érdekei kÖ7Ött Igazán itt volna már az ide-je hogy valaki feltalálja a demokráciát (Washington március) sv E£í ' W
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, March 17, 1962 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1962-03-17 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad2000153 |
Description
Title | 000088 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | v" ?ti! laí JM l 1 r 1 ( ( — - _V „ iWíwijWl'WrfSl _rlW!§-rt?tí5WTW9í5wl-?-vH--irr'- -m ~ - I- - Ncmjokaság r I hanem Lelek I -- j szabad- - nép tesz I 'csudadolgokat I ' BERZSENYI Vol 14 No-l- l XIVéví 11 Kép a torontói magyarok díszes márciusi ünnepélyéről Előtérben Zadubán György' vezényli a torontói magyar zenekart a nézőtér első sorában láthatók: Jordán Emőke John Bassett lapkiadó Rotenberg alderman Kjcll Anderson a torontói magyarok norvég barátja Pickcrsgill volt miniszter Mrs Jcnnings Phillips polgármester Mrs Bassett Mrs Phillips Yaremko miniszter (A Telegram felvétele) & iA KMSZ hagyományos torontói ünnepségén több mint ezer magyar emlékezett 1848 ifjúságának küzdelmére Petőfi napjára Az International Instituteban rendezett ünnepélyen nagy számban jelentek meg a torontói magyarság barátai a kanadai közélet több kiválósága Közülük sokaii üdvözö-ljék az összegj ülteket kifejezvén megbecsülésüket a tragikus sorsú dunamenti nemzet s a Kanadába került magyarok Iránt H ' 1 Az ünnepségei Dr Temes-vár- y Gábor a Kanadai Ma-gyarok Szövetségének elnöke nyitotta meg s a gazdag — túlságosan is gazdag — mű sor a Kodály Kórus és Zene-- 1 kar által megszólaltatolt him b 11} 'ii"4iij'iiii]íintiítrj HitíJitjriitiittEiii fiiitiií i tiitiHühbJiiimaiiJin rr- - U37rPin17T c áWí-S- s Í1J i! ti v3] Szolgaságunk idejében Minden ember csak beszélt Mi palánk a legelsők kik tenni mertünk a honért! Ali emeltük föl először a cselekvés zászlaját Mi riasztók föl zajunkkal Nagy álmából a hazát! i (A márciusi ifjak) wí SVí it ' " iit4 ' PETŐFIHEZ Te a fellegekig emelkedtél az ének magas szárnyain de azért vagy nagy hogy a ma-gasban el nem felejtkeztél a fold népéről Te azt mondod: nép! akarj! és a nehézségek leomlanak útaidból nép! nyilatkozzál! és szavaidat meg fogják hallgat-ni mert elmúlt a kor mely-ben elég volt hallgatag vára-kozással nézni idő fotyá-sá- t s a kegyelemtől várni sor-sunk javulását ' Te költő vagy a népsza-badság költője! (Vasvári Pál: Petőfihez) _ sz nuszok előadásával kezdődött meg melyet Erkel Ferenc nagyszerfl tolmá csolása követett a zenemű elsőízben hangzott el Torontóban tii'niittM 'linii'iiniiniiiiífiiiiiiniilijjf lüiik n uifH iCiiijitJ]iiii:tiifrmJiniitrHTminHHii:iiuiji{iii K:i]irminiiiiJii'it:iiin: M y ' az i Mit kíván a nemzet LEGYEN BÉKE SZABADSÁG ÉS EGYETÉRTÉS 1 Kívánjuk a sajtó szabadságát a cenzúra eltörlését 2 Felelős minisztériumot Buda-Peste- n 3 Évenkénti országgyűlést Pesten 4 Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben 5 Nemzeti őrsereget 6 Közös teherviselést 7 Ürbéri viszonyok megszüntetését 8 Esküdtszéket képviseletet egyenlőség alapján 9 Nemzeti bankot 10 A katonaság esküdjék meg az alkotmányra: a ma-gyar katonákat ne vigyék külföldre külföldieket vigyék cl tőlünk 11 A politikai státusfoglyok bocsájtassanak szabadon 12 Uniót Erdéllyel! "" Petőfi Siessünk a Pilvax kávéház-ba hol írótársaim szoktak összegyűlve lenni Engem fel-toltak az asztalra hogy ol-vassam fel Mit kíván a ma-gyar nemzet Valami villamos melegség állta el akkor min-den tagomat érzem hogy végzetes szó az amihez kez-dek de el voltam rá szánva ha áldozatul esem is Ki lett mondva Utánam Petőfi ol-a-sá fel halottámasztó költe-ményét: Talpra magyar hl a haza! Itt az idő most vagy soha! (Jókai Mór: Életemből) A li zenkél poiit Közhatározat szerint a vá-rosházához mentünk hogy a tizenkét pontot magokénak állják a polgárok Is és e-lü- nk egyesüljenek A tanács-terem megnyílt és megtelt a néppel először Rövid ta-nácskozás után a polgárság nevében aláirta a polgármes-ter a tizenkét pontot s az alant álló sokaságnak az ab-lakból lemutatta Öriási kitö-rése a lelkesedésnek! (Petőfi naplójából) -- i - - v H a ' a Először Phillips polgármes-ter köszöntötte az ünneplő-kel John Yaremko tartomá-nyi minisz-ter 1848 és 1956 magyar ese-ményei előtt tisztelgett Tol-mácsolta --líobarts miniszterel-nök üdvözletét és az 56-o- s eseményekre emlékezve felolvasta azt a drámai par-lamenti határozatot amely 1956-ba- n a meneküli" ma-gyarok előtt megnyitotta Kanada kapuját A közönsége lelkesén ünnepel-te Yaremko minisztert aki maga is járt Bécsben a me- - A első „íme a szabad sajtó első nyomtatványa!" A nyomtató gépet elsőnek ragadta meg Irinyi a második nyomást Pe-tőfi a harmadikat én tettem vele hogy ha a mcrénjlct szerencsétlenül üt ki minket érjen csapás ne az ártatlan nyomdai személyzetet így lett kinyomtatva Magyaror-szágon a szabad sajtónak leg-első terméke (Jókai: Életemből) # Irinyi József mutatá be szabad ég alatt az első szülö-tteket s a hulló esőben égből látszott reájuk szállani a ke-resztelés vize (Pesti Hírlap 1848 márc17) A Délután két órakor a soka-ság egy része a nemzeti mú-zeum előtti téren gyülekezett össze A nemzeti színű szala-gokból rózsaalakú összeillesz-tett kokárda a felköntösok gomblyukaira' s kalapokra fel-tüzet- ett E gyülekezetben a teendők iránt intézkedő vá-lasztmány tagjai kiáltatván ki minden egyes nép a tet-szés és bizalom éljenével tiszteltetett meg A nemzeti U(U lll IS USildlUll I (Társalkodó 1848 márc17) I sjr 'r HÜNGÉRIANLIFE MAGYAR i'W'vtt'mwtimutwmwtm iLLULLLitttuuu Kanada közéletének ALALKOZO Hunyadi-nyitányána- k Halotlámaszló költeményét kiválóságai magyar szabadságünnepen magyar felolvasta aláíraloll állampolgársági' szabad sajtó terméke múzeumnál i _i_ Toronto 19 62 nekültek fogadására Ugyan-ilyen szeretetteljes ovációban részesült Pickersgill minisz-ter aki 1956-ba- n a bevándor-lási ügyek élén állva elévül-hetetlen érdemekel szerzeit a magyarság előtt Pickers-gill miniszter meghatott sza-vakkal emlékezett megia ma-gyar nép megpróbáltatásairól és kifejezte azt a reményét hogy Magyarország számára elkövetkezik a szabadság az öröm'napja — Mi kanadaiak — mondotta — büs7kék vagyunk arra hogy Kanada ma is legfőbb' szó-szólója a magyar nép el-taposott szabadságának Az USA után Kanadában él a legtöbb magyar szabadság-harcos s amegváltozott világ' helyzet-idejé- n ennek különös jelentősége van Pickersgill miniszter Pearson ellenzéki vezér üdvözletét is tolmácsol-ta M Douglas Morton képvi-selő Fairclough bevándor-lási miniszternő nevében mondott szívélyes üdvözlő szavakat Ezután került sor John Bassett a Telegram tulajdo-nosának köszöntőjére A nagy torontói lap kiadója olvasta fel Diefenbaker miniszterel-nök üzenetéi Az ottawai kor mányfő elismeréssel emléke zetl meg a magyar nép tör ténelmi küzdelméről és üd-vözölte az újkanadás magya-rokat akik most rendkívüli nagy tömegben járulnak az illetékes halósághoz az állam-polgárság felvételéért John Bassett — éppenúgy mint Phillips polgármester — a Kodály-együtte- s himnusz-előadás- át dicsérte meg A szép interpretáció ifjúságának em-lékét idézte fel — mondotta és az „0 Canada" befejező soraira célozta hangsúlyozta hogy a kanadaiak baráti közel-ségbe jutottak azokkal akik Budapesten álltak őrséget' A vendégszónokok és a közben folyó műsor után ke-rült sor a magyar ünnepi be fl HÉT San Francisco Az amerikai köztársasági párt kaliforniai kormányzójelöltjévé válasz-totta Richárd Nixon volt al-elnök- öti A jelölőgyűlés elitél-te a szélsőjobboldali szervez-kedéseket de nem fogadta el Nixonnak azt a javaslatát hogy határozatban kötelezze a republikánusokat a John Birch társaságból való kilé-pésre Rónia Katolikus részről tá madják a kereszténydemokra-ta párt és a szocialisták kö-zött létrejött szövetséget Tajpeí A kommunista kí-nai haditengerészel 30 szov-jet tengeralattjárót kapott A légierőt modern szovjet su-gárhajtású harcigépekkel sze-relték fel Angliától nemrég szállitórepülőgépeket kapott a kínai kommunista légierő A kínai hadsereg nartizániel- - lege megszűnt a hadsereg -- március 17 szédre Dr Nádas János az Amerikai Magyar Szövetség alelnöke már csak sűrítve ad-hatta elő értékes gondolatait a magyar sorsról mely ezer éven ál hősi életet és nagyon sokszor hősi halált is jelen-tett Felhívta a figyelmet ar-ra hogy Magyarország a most formálódó új világ az Euró-pai Egyesüli Államok tőszom-szédságába kerül Nagyrészt az emigráción is múlni fog a magyar jövő további ala-kulása ha el tudja mon-dani Nyugaton az elnémí-- " tott nemzet helyett hogy init akar mit kivan a ma-gyar nép 1848 és 1956 egyaránt pon-tokba 'foglalta igényeit Ne-küíik- 15 is megnlkell'í_állápo'd- - nunk egymás közt ' hogy 'a szabad világ minden táján egyöntetűen1 követelhessük azt amit Afrikában ma olyan könnyen osztogatnak a nem-zeti önállóságot s azt az alap-vető jogunkat hogy függet-lenek lehessünk s magyar és magyar között ne legyen or-szághatár A felsoroltakon kívül még a következő kanadai szemé-lyiségek jelentek meg a to-rontói magyar ünnepségen: Paul Hellyer volt honvédelmi miniszter Andy Tompson képviselő Mrs Bassett a Te-legram kiadójának hitvese Miss Charity Grant az emig-rációs hivatal összekötőié Mrs Jennings az I 0 D el-nöknője León Kossar a Tele-gram munkatársa D Roten-berg városi képviselő Dr Brion torontói ügyvéd és Kirschbaum professzor az emigráns szlovákok egyik & zetője A torontói nemzeti ünnep műsorán a következők szere peltek: Jánossy Margit Tóví zy Irén Vadas Ildikó Kovács Antal Palotai István Veszp rémi László a Cser-tetstvé-re-k a Bihari táncegyüttes valamint a Kodály Férfikórus és Zenekar Zadubán György vezetésével szervezete ma már korszerű-nek tekinthető Repülőgép-gyártás és rakétagyártás nincs kommunista Kínában legfeljebb arról lehet szó hogy az évtized végén takti-kai atomfegyverek gyártásá-ra kerül sor — közli egy ösz-szefoglalójá-ban az AP iroda Washington Az Egyesült Államok április végére ter-vezi a légköri alomkísérletek íijrakezdését a csendesőceáni Johnston sziget mellett Ha-waii és a Bikini szigetek (a korábbi kísérletek színhelye) között A kísérleteket a Toint Task Force B elnevezésű pa-rancsnokság irányítja a brit Karácsony szigetről Fokváros A repülés törté-netének eddig legsúlyosabb szerencsétlensége történi Dél-Afrikáb- an Egy Európába tar-tó személyszállító gép lezu hant és 111 személy éleiét vesztelte HÍREIBŐL i íiíw'JwwM1iiwrf+ BIMMMBIMBHWMs t-i-jj-w-- wsSíi?ífW c vfti e i #u i uitmimtW'Aim Newyorki washingtoni amikor ön-magukat gúnyolták azt az anekdotát idéztek amely a század végén történi meg Egy németnyelvű néplap a Neues Pester Journal mun-katársa egyszer a szokottnál később ment le vacsorázni a kávéházi törzsasztalhoz mert aznap jött a híre egy orosz pogromnak Erről Irt cikket és a cárt támadta Barátai a cikk felől faggatták és akkor mondta kissé túlzott önbiza-lommal ami azután szállóigé-vé vált: Der Zar wird sich kratzen Hogy Miklós cárra másnap reggel milyen mérv benyo-mást tett a „zsornál" vezér-cikke nem tudjuk De abban az időben a magyar sajtó még részét alkotta valaminek egy társadalomnak és államnak s ez tényező (vagy ahogy ak-kor mondták: tettekkel" té-nyező) volt a világban Az emigráns újságíró mögött azonban nem áll semmi Ha tehát mi szólunk hozzá a vi-lágpolitika kérdéseihez az egy másik ugyancsaki sokat emlegetett cikkre emlékeztei amely' egy szolnoki lapban je-lent meg és amelynek írója „óva intette Angliát" Ezért jött most kapóra ez a New York Times vezércikk amely végre kimondja ami-ről emigránsok nem szeret-nek (hangosan beszélni Neve-zetesen hogy a szabad világ hajójának a kapitánya jobb szeret beszédeket mondani mint cselekedni A hajó halad ugyan de magától halad Szerencsére a haió erős és a sziklák mésszel vánhak"" EzbTráTcH'Tjpfinőí mussai tóit ei ugyoKosiroa-na- k mint Mikszáth csizmadi ája — ha eddig stimmelt ez után is stimmel A New York Times fájlal-ja hogy a kapitányból hiány-zik az elhatározó képesség amikor a következőkel mond ja: Kennedy jelentőségét nem beszédeinek irodalmi nívó-ján hanem azon fogják le mérni mennyire tudja az országot a beszédeiben ki tűzött célok megvalósításá ra bírni A közvélemény-kutatá- s eredményei azt mu-tatják hogy a nép1 lelke-sedik az elnökért ő azon-ban sajátságos módon ide-genkedik attól hogy ezt a népszerűséget a kormány-program merészebb pont-jainak megvalósítása érde-kében latbavesse Épp ez a magatartás a dolgoktól va-ló távolmaradás volt az ami miatt az 1960-a- s elnök-választás idején Kennedy bírálta Eiscnhower kormá-nyát Kennedy azt ígérte hogy nem marad távol a kongresszusi csatatértől és hogy vállalni fogja a hely-színi parancsnok szerepét a törvényjavaslatokért va-ló küzdelemben Még a Kcnncdyt lelkesen csodá-ló szakszervezetek is kez-dik már bírálni őt azért hogy „túlságosan hiányzik belőle a bátorság" a mun- - kanélküliság leküzdésében A New York Times ezután felsorolja Kennedv program-jának legfontosabb pontjait amelyek sorra elakadtak A lap szerint Kennedynek ez a „defetista" magatartása még a vámcsökkentésre való fel-hatalmazást is veszélyezteti pedig erre az Eevesült Álla-moknak szükségük lesz ha együtt' akarnak működni az európai közös piaccal Nem először történik hogy Kennedy akaratereiét illető en KeteiyeK nynvanumaK meg De eddig csak ellenzéki oldalról jött ez a kritika nem a Kennedyt szívvel-lélekk- el támogató nagy lapok részé-ről UGYANAKKOR a NmeáwsikYcoikr-k ke is elgondolkoztatja az em-bert Ez három nappal a bur-mai katonai puccs után író-dott Ebben Róbert Trumbull elmondja hogy a tábornokok 45 nolitikust tartóztattak le 'az elnököt a níiniszlerelnö- - j írta Frey András köt a nagy pártok' vezetőit és két miniszter kivételével az egész kabinetet (Másnap a Burmától elszakadni akaró legnagyobb nemzeti kisebb-ségnek a rshan-okna- k három vezetőjét is lakat alá tették) A főcím szerint „Sokan szí-vesen látják hogy Ne Win tábornok átvette a hatalmat" Maga a cikk pedig annyi el-nézéssel beszél a katonai dik-tatúra visszaállításáról hogy arra kell gondolni vájjon ugyanilyen megértéssel írnán-ak- e ha egy európai ország-ban dugták volna börtönbe a katonák a kormányt és a pár-tok vezéreit Az ember lelki szemeivel szinte látja milyen dörgedelmes cikkek jelenné-nek meg a militarista re-akcióról Igaz hogy a burmai tábornokok talán nem is re-akciósok hiszen a Reuter-irod- a május 5-- i jelentése szerint a katonai kormányt a kom-munistákkal együtt masírozó Neiweti Egységfront támo-gatja Különben is q u o d 1 1 c e t az ázsiaiaknak non 1 i c e t az európaiaknak Amikor Sir Roy Welensky a Középafri-kai Federáció miniszterelnö-ke kcjelenti hogy ha Észak-iodézi- a néger vezetés alé ke-rülne és el akarna szakadni a federációtól ezt fegyverrel is meg kellene akadályozni akkor Welensky'az angol 're-akció és az európai (nem ke let-- hanem a nyugateurópai) kolonializmus és imperializ-mus megtestesítője Ha viszont ázsiaiak börtö-nözne- k be egy parlamenti vá-lasztáson -- alapul éwalkotmá-nyo- s' kormányt'" azért hogy az' önkormányzatot követelő shan nemzetiségű területet' katonai diktatúrával kénysze-rítsék a federációban való megmaradásra akkor az nem reakció az nem kolonializ-mus és nem imperializmus SAJTÓ azonban nem tük-röz mindent Washington ban például azt beszélik hogy az amerikai kormánvnak az orosz-kína- i ellentétről való véleménye lényeges változá-son ment át Azelőtt csak annyi jelentő-séget tulajdonítottak a Moszk-va és Peking közti nézetelté-résnek hogy ez lovat adhat a Kremlben azok alá akik nem tartják elég erélyesnek Hruscsov külső politikáját Az a washingtoni áramlat amely Oroszországgal való megegye-zésre törekszik tudvalévően azzal érvel hogy Hruscsov jobb mini bárki aki utána jöhetne tehát minél több bel-ső nehézséggel küzd annál inkább meg kell könnyíteni a helyzetét nyugati engedmé-nyekkel Amíg a külvilág szerint Hruscsovnak csak a mezőgaz-dasági válság és a szovjetve-zetö- k közti vita okozott ne-hézséget és amíg az orosz-kína- i viszályt nem vették túl komolyan addig az amerikai-oios- z megegyezést kereső áramlat Washingtonban nem talált hatékony ellenállási a Egy idő óta' azonban az orosz-kínai kérdést meglehetősen súlyosnak tartják és azt gon-dolják hogy ez előbb-utób- b korlátozhatja a Szovjetunió akciószabadságál akár azon a réven hogy a Pekinggel való ellentét a szovjetkormány fi-gyelmét túlságosan lekötné akár pedig úgy hogy a kínai nyomús Moszkvát olyan lé-pésekre késztetné amikre az oroszok különben nem hatá-roznák el magukat Amióta Washingtonban effajta lehe-tőségeket mérlegelnek töb-bet hallani azokról akik na TIBETI ÜZENET Tibet legázolásának har-madik évfordulója alkal-mából a dalai láma segít-séget kért népének Az in-diai emigrációban élő ti-beti főpap megállapította: Indiában Szikkimben Ne-pálban és Bhutánban élő mintegy 70000 tibeti me-nekült sorsa igen nehéz I-í- S" — #: í ' A Lkjw laJepMaJsst ia tbc Hnogtriaa Lugugk Ara: II tud tllVJVvIi pletykák gyobb erélyt szeretnének be-levinni az amerikai külpoli-tikába - 1" A KÉRDÉS az hol lehetne ezt az erélyt érvényesí-teni? Minthogy Laoszban tés Vi-etnamban a kínaiak aránylag könnyen keresztezhetnek egy az övéktől esetleg eltérő orosz politikát az atomfegy-verek gyártása terén pedig Amerika sem Hruscsowal sem pedig utódaival nem tud-na megegyezést találni csak két kérdés marad amiről tár-gyalni lehet Az egyik a fegy-verkezés korlátozása a má-sik Berlin "3 Washingtonban úgy látják hogy ha egyáltalán lehet el-ső lépést tenni a Hadikészull-sé- g korlátozása felét r egy középeíirópai ellenőrzési rendszer kidolgozása lenne Washingtonban és Londonban legalább is az eszmecserére való hailam rnonr"pir" "~t azonban Bonn és Párizs ellen-zi És a szovjettömb washing-toni követségeiről állítólag olyan hírek szivárognak ki hogy Moszkvában felemás érz-éssel tekintenek Közép-Európ- a semlegesítésének kérdésé-re Minden ilyenfajta egyez-mény azzal járna hogy a nyu-gat jogilag elismerné a'kelet-európ- ai statusquót Ugyanak-kor azonban' olyan folyamat előtt is megnyílnék az út amely Ulbricht lába alatt még jobbari aláaknázhatná talajt és ezzel egyidejűen Go-mulk- át erősíthetné Ezzel a feltételezett orosz aggodalom-mal érdekes egvbeveínl azt az ugyancsakellehőfízheteí-le- n washingtojűvfiIrtaméI)' szerint Tito "egyáltalán nem örülne ha Kelét-Németország- ot Lengyelországot Cseh szlovákiái és Magyarországot elkülönítenék a szovjetblokk többi részétől akár csak a ha-di késziiltsér ellenőrzésének szempontjából rERLIT illetően Washing-- D tonban nem várnak gyors megoldást Talán annak a dél-amerikai diplomatának 'lesz iga'i aki szerint a berlini kérdés maidnem negyedfél esztendeié húzódik és lehet hogy még sok-so- k évig fog-nak róla vitatkozni Ew so-káig húzódó megoldatlanság pedig lassanként de facto megoldássá válik főleg ha egyik fél sem remélhet ellen- - engedményt amiért érdemes] lenne áldozatot hoznia I A szögel alighanem az"á' filadelfial biztosítási ügynök" találta a fején akivel a was-hingtoni vonat étkezőjében kerültünk egy asztalhoz Ö csak annyil mondott hogy ha a berlini fal megmarpd akkor voltakéoDen nincs is miről tárgyalni KÜLÖNBEN is megnyug-- i tató beszélgetés volt Mint ahoEry azok az újságok elol-vasása és a politikai pletykák washingtoni zuhanya után mindig üdítő magának az amerikai néünek a" beszédjét hallgatni Akár az emberi tisztesség alapvető kérdései-ről akár gvakorlati politiká-ról van sző 'a köznép rend-szerint rátapint 'a lényegre így például nem a sajtó nem a televízió nem a' politi-kusok hanem a közönség em-lékezett vissza rá hogy' a moszkvai főtárgyaláson (nyil-vános vallomásának most csnk a politikai részére gon-dolunk) Povyers fölösleges -- és megalázkodó módon verte bűnbánóan a mellét Es ami-ko- r Harriman Laoszban a kommunistákkal való koalíci-ót akarja rátukmálni minden-kire az ehhez fűzött remé-nyeket megint csak nem a kö7élet sztárjai hanem a kis-epiber- ek tartják illúziónak Ha nem túl sokat torzítanak az elébe tárt tényéken az amerikai ember el szokott igazodni a hírek sűrűjében és különbséget tud tenni jel-szavak és Amerika érdekei kÖ7Ött Igazán itt volna már az ide-je hogy valaki feltalálja a demokráciát (Washington március) sv E£í ' W |
Tags
Comments
Post a Comment for 000088