Magyar Elet, February 22, 1969

              ll
ö
n0
o
n
on
0ö
iiOE
rm sokasig
hanem Lilék
s szabad nép Jesz
csuda dolgokat i :
BERZSENYI
Vol 21 -- No 8ÍXXÍévfolyanv 8#szám
Egyhetes fegyverszünetei 'jelentett héa VietCong
Nixori jön —Európa helyezkedik
Nguycn Van Thlcu Dél-Vietna- m elnöke elvetette kommunlstákjkal való
koalíciós kormányalakítás lehetőséget — Az Egyesült Államok pénzügyi se-gítséget
nyújt n Dél-Vietnamb- an végrehajtandó földreform megvalósításához
— Az USA-na- k a legutóbbi évtized során mlmllg veszteséges volt á költségveté-se
épp czérl feltűnő az a washingtoni hit miszerint az 1968 költségvetési év
190 millió többlettel zárult — Az USA Franciaország és Nagybrltannlá kor-mányai
„magánúton" 'figyelmeztették az oroszokat hogy a berlini válságot ne
élezzék ki' tovabbVnyugat-némctcHcnc- s intézkedésekkel — Jelek mutatkoznak
hogyia Szovjetunió a Nixon-kormán- y „együttműködő készségét" nem óhajtja
elriasztani a' prágaihoz hasonló 'újabb nemzetközi' botránnyal melynek szín-helye
czúttalTDcrlIn lenne !— Az új rhodesiai alkotmánytervezet Ian Smlth
miniszterelnök szerint a „civilizált réteg" uralmát tartósítaná brit sajtó sze-rint
„aparthciÜ''-ö- t (faji elkülönülés) Jelent — Pakisztánban változatlan he-vességgel
dúlnak a zavargások: legújabban Ayub Khán'clnök nyaralóját gyúj- -
tolta fel a tüntető tömeg — Törökországban Jobboldali tüntetők összecsap-tak
nz nmcrlkacllcncs jömcggcC mely az USA 6 flotta látogatása ellen tllta7
kozotl — Amontrcall íőzsdén bombái robbant: 27 szcmélymcgscb'csüll — Á-llítólag
Trudeau életére törnek nz anarchisták de az egyetlen lövés — amit
maga PIcrre adott le — a québeci' Karnevál megnyitását Jelezte
B A NYUGAT-BERLI- NI
„ÖSSZECSAPÁS"
A Szovjetunió bejelentet-te:
csatlakozik Kelet-Németországh- oz
abban a hadjárat-ban
melynek célja a Nyugat-B-erlinben
március 5-é- n
rendezendő elnökválasztás
megnehezítése Miben nyil-vánul
majd meg c száraz-földi
sőt légi liacljárat?
A Varsói Paktum tagál-lamainak
legfőbb kato-nai
parancsnokai Kelet-Németországb- an
„csúcs-tnlálkozi'á- k"
és tényeket
dolgoztak ki az 1036 ál-lami
68 fedcrállsi VJÍlasz-t- ó
Nyugat-Berlinb- e veze-tő
útjának „eltorlasz-olnám"
Míg szárazföldön czköny-iiycbbnc- k
tűnik ugyanakkor
a levegőben könnyen meg- történhet hogy az utasszál-lító
gépek mögé vagy fölé
szegődő harcigépek zuhanó
manőverezéssel' a földi irá-nyító-
radniystb berendezé
o
a
a
:
eo
sek interferenciájával fogják
zavarni a pilótákat
A PRAVDA hasábjain
Viktor MajcvszkiJ — a
KrcmI-he- z közelálló konv
mentátor szerint] a íNyii gát-Berlinb- en tartandó {választá-sok
rejtett1 célja aNixon-kormán- y
clszántságánakpró-baköve- "
MajcvszklfJiöbbcK
között ily súlyo's! mondato-kat
kockáztat meg: '
„Ha a Józan ésszel cl-leniéi-ben
Német Szö-vetségi
Köztársaság kor-mánya
tovább folytatja
provokációs kísérleteit
akkor vallania kell a fe-lelősséget
azokért n kör
vetkezményekért ame-lyckteb- ből eredően J(Eu- - '
Á rópáca ]i'árúniIanakl'JU
ftIIarph! Ü'Uson' angólj-inl- ' riiszterci 'ík — riixöni
„szoiidarííás Berlinnel" Jel-szó
előfutamaként megjelent
Nyugat-Berlinbe- n és Klaus
Schiitz polgármester előtt a
következőket jelentette ki:
MH6YAR
A MAGYAR SOS lopunk clóíketolt és példdnyonkdntt olva-sóit
szolgáld kizáróíngos Jogú panaszon'osld szolgálata- - — a toron:
tóf „THE TELEGUAM" hnpilappal karöltvo — amely legkésőbb 3
héten belül Igyekszik feleletet Illetve' elintézést találni a felvetett
problémákra beleértve nn USA' területét Is A példdnyonkdntt olva-sd
vágja ki n Magyar SOS feliratot (azlgazold dátummal együtt)
és levelében a válaszbélycggel együtt csatolja panasza rövid (6—a
gépelt sor) leírásához A MAGVAK SOS szolgálat díjmentes Sajtd-alapunk- ra
adományokat köszönettel veszünk
(Folytatás a harmadik oldalon)
o
o
o
o
aocao: aocao:
m o e e
h
á
aocso:
A Krcml perspektinkus politikájának
egyik fontos' leendő láncszeme a Szuezi
Csatorna szabaddá tétele — a szovjet hajó-zás
számára Miután a csatornát az 1967
júniusi hatnapos háború következtében le-zárták
nyilvánvalóvá vált hogy Szuez ha-józhatóvá
tételében a nagyhatabnak közül
éppen a Szovjetunió a legfőbb érdekelt
Gamal Abdcl Nasszcr egyiptomi elnök an-nak
idején államosította a csatornát ezzel
megváltoztatván régebbi nemzetközi státu-sát
ugyanakkor elfogadta a szabad hajózás
élvét is — kivéve az izraeli teherforgalmat
A háborút követően a csatornát a hajó-roncsok
és az elégtelen kotrás miatt kény-telenek
voltak lezárni így a világ kereske-delmi
flottájának egységei lassan hozzáido-multak
az új helyzethez és jelenleg hatalmas
óriás-tartályhajókk- 'al kerülik meg Afrikát
a vöröstengeri rövidített víziút helyett Las-san
új kereskedelmi szokások honosodtak
meg: a világ több olajat vásárol a csatorná-tól
nyugatra eső országokból mint azelőtt
amikor a Közel-Kel- et olaja „toronyiránt"
rendelkezésre állt
Az egyetlen ország amely nem igazodott
rugalmasan az új helyzet adta körülmények-hez:
a Szovjetunió Ugyanakkor az oro- -
30E30E aocaoc 30E30E
„Látogatásom célja az
hogy újra bebizonyít-sam
Nagybritannia tá-mogatását
és csodálatát
Berlin i'ránt"
NYOMASZTÓ CSEND
A VÖRÖS TÉREN
A szovjet kormánylapok
John F Kennedy Martin
Luther King és Róbert Ken-nedy
meggyilkolása után
mindig diadalmas' forté-ban
közölték az átlag-orosz-sz- al
hogy „ilyesmi csak
Amerikában fordulhat elő"
Arról viszont elfeledkeznek
hogy a politikai gyilkossá-gokkal
kapcsolatban felidéz-zék:
számtalan merénylet
történt' a Szbvjetunióbanjs
melyek után '-mindig!ierrór-hull-ám'ikövctkezett
' 1918-be- n a Lenin elleni si-- i
kcrtelcn merénylet indította
cl a nagy Vörös Terrort
melynek során tízezernyi
orosz halt meg a kivégző
osztagok sortüze nyomán
1934-be- n Szcrgcj Kirov meg-gyilkoltatása
(melyet titok-ban
Sztálin rendelt cl hogy
cltcgycláb alól ellenfelét) je-lentette
a nyitányt a világ
lcgtörvénytclcncbb perrend-tartásával
levezetett „tiszto-gató
perek" lefolytatására
melyek utóköyetkczményc-kén- t
milliók haltak meg és
további milliókat küldtek
kényszermunkatáborokba
A legutóbbi Brczsnycv-cllcn- i
merénylet részletel
viszont arról győznek
meg hogy még a legszi-gorúbb
rendőr-államba- n
Is előfordulhat hogy egy
fiatal főhadnagy két
rcndőrplsztollyal akarja
leváltani a jelenlegi veze-tőket
aocao: aocao:
yolt
zuezi
szoknak jelentős katonai segítségnyújtási
kötelezettségei vannak Észak-Vietnamm- al
szemben nem beszélve az Indiába irányí-tott
„gazdasági" és műszaki segélyről-Ezér- t
a moszkvai stratégák az arab országok ki-kötőiben
módszeresen megkezdték a „hódí-tást"
és egyre szilárdabban megvetettek lá-bukat
Latakiától kezdve Alexandráig- - a ye-me- ni
Hodcidától Port Saidig
Annak idején a csatorna szabad hajózá-sának
szavatolásáért Anglia volt a felelős
mely természetszerűen fakadt abból a hely-zetből
hogy Anglia — amikor még több fo--
ga volt a címerbeli oroszlánnak — egyben
védnöke is volt
Jelenleg a védnöki" szerepet egyre
jnkább a Szovjetunió szeretné ellátni és tá-volabbi
terveikben az szerepel hogy az iz-raeli
csatornamenti megszállási
övezetét megszüntesse és egyre növekedő
haditengerészeti egységei és kereskedelmi
flottája számára mielőbb megnyissa a rövi-debb
utat — Ázsia felé--_
1956-ba- n —" amikor a Boszporusz bizott-ság
nemzetközi szinten újra rendezte a Dar-danellákon
való kérdését akkor
az oroszok érdekes módon nem bizonyultak
különösebben érdekeltnek Az ok: flottájuk
létszám és tonhasúly szempontjából akkor
30E30E IOE30E
1
L&rMm 113111
'HüNGáMMJí LIFE
' £%~
J969 február 22 szombat
Testőrtiszt a szqvjet
ezt
:&
Ejrycrtruháia a testőrgárda
mindenhova bejutó „varázs
meze" volt ezert a icgujaoD
felfétclezésck szerint Iljin a
Kreml-gárd- a tagja vol és
nem égy leningrádi mérnök-tisz- t'
(1962-be- n ugyancsak
megtörtént hogy egy' Kreml
testőrtiszt Hruscsovra lőttj
de golyója célt tévesztett Az
esetet agyonhallgatták —
Szcrk)
Mindenesetre Moszkvában
az á -- legújabb „rémhír"!:
hogy a merénylet összeeskü-vők
tervszejrű lépése volt és
a végrehajtókat' a szovjet
katonai küldte ki
hogy a „galamb" polgári ve-zetéstől
megszabaduljanak
i A" másik változat szerint „
a KGB (titkos szolgálat)
így akarta meggyőzni a
jelenlegi vezetőket arról
' hogy a mindenütt tava-szodó"
politikai olvadást
csak újabb fagyos szibé-riai'
megtorló1 Intézkedé-sekkel
lehet megállítani
UJABB FRANCIA
KILÉPÉS?
csapatok
Az Eurónál Unió "(tacíaia
hat Európai Közös" Piac ál
lamai és Nagybritánnia) a
felmondáshoz "közelálló jegy-zéket
kapott MichcljDcbré
francia külügymiHisztcrtől
aki azzal fcnvccettc mén a
hát tagállamot- - hogy kijép
az uuiuuui _ E
smi amiKor)U'cvrc icrjcuo
méimerhtámadási szerződési
írt alá Franciaország" Nyu
gat-Németorsz- ág
Belgium Hollandia és
Luxemburg (1)
Dcbrd azzal vádolja az
hogy az Európai
Uniót „a Közös Piacba való
belopakodás céljaira" hasz-nálják
és az Unió a közel-kelet- }
problémák tárgyalásá-ra
való összehívása teljesen
értelmetlen mert erre a
célra rendelkezésre áll az
Egyesült Nemzetek Bizton-sági
Tanácsa
Ml lehet c politikai kö-télhúzás
rejtett háttere
éppen akkor amikor Nl-xo- n
európai körútja kü-szöbön
áll?
Franciaország eddig két-szer
megvétózta az angolok
felvételi kérelmét a Közös
Piacba Az angolok azt a
látszatot akarták kelteni Ni-xq- n
előtt hogy Franciaor
:ocaoc
Sarló-kalapácso- s zászló Pori Said felett
Egyiptom
áthajózás
B&HHHNNnNHkV ifá&m&&ijaáfeá&Míta&
merénylő?
vezetőség
Olaszor-szág
angolokat
r— mrao
szág Európában elszigetel-ten
áll és a brit belépés elé
csak a franciák gördítenek
akadályt
A heves francia ellenlépés-nek
két célja is van:
1 megmutatni Nbcon-- j
¥nak hogy Franciaország
nélkül Európában sem-- f
miféle fontos döntés
nem történhet és az Eu-- ¥
rópal Unióból való kllé--
pésük éppen ezt hang
súlyozná
r2 óvni Nlxont attól
s'hogy túlságosan clköte- -
iczzé magát az angolok
fv felvételi kérelmének tá- -
j mogatásában
B PALACII ÉS DUBCSEK
KÖZÖTT
Ha Dubcsck a szovjet-dik-lálí- a
intézkedések foganato-sítása
miatt elveszti népsze-rűségét
akkor az oroszok
dolga könnyebbnek bizo'
nyúl ha leváltására kerül
són A katonai megszállás
hatása máris észlelhető a
Cseh vezetők körében: jelen-leg
megosztottság tapasz
talható korukben abból a
szempontból hogy melyik
meddig óhajt elmenni az
orosz rendelkezések megta-gadása
— vagy éppen vég
rehajtása terén Ha az oro
szok például 'a liberális mtcl-Jőkucl-rét- cg
tömeges bebör-tóhiésé- 't írnák elő nvilván- -
pló?hogy a jelenlegi vezetés
lunionuiinu uyyaiiaNKUL mi
t'udnáhak Jiclyükrc ültetni?
Még 'a rab't ártóknak is írt-nak
gondjaik
Éppen ezért jelenleg érde-kes
módon inkább a fegyver-nyugvá- s
bizonyos jelei ész-lelhetők
a megszállók cs a
„megszállottak" között:
nemrég a cseh és szlovák
nyelven adó RADIO
VLTAVA — umely az
oroszok bevonulása óta
a hivatalos szovjet "pol-itika
szócsöve volt — el
hallgatott
1968 augusztus 20-- a Óta a
RADIO VLTAVA működte-tése
ellen számos kormány-(é- s
névtelen) jegyzéket kap-tak
az oroszok mert a~ té-nyek
clfcrdítésévelés amcg-száll- ó
csapatok tevékenysé-gének
egekig való dicsérésc-ve- i
minden rendes csehszlo-vák
hazafinak „az idegeire
ment" a Kreml propaganda-szóró
rádiója mely „valahol
(Folytatás a negyedik oldalon)
:ocaoE
Csatorna ?
:0E3OC
nem volt jelentékeny Csak 12 évvel ezelőtt
kezdték meg a hadi- - és kereskedelmi flotta
újjászervezését és azóta számszerűen meg-háromszorozták
a Földközi Tengeren tar-tózkodó
hadihajóik számát
Egy párizsi tudósítás szerint — akár hi-szik
az arabok akár nem — a Szovjetunió-nak
létérdeke fűződik Izrael államiságáriak
elismeréséhez E -- kissé fantasztikusnak
hangzó állítást a francia kommentátor így
magyarázza:
Amíg Izrael az arab államok közé ékelve
erős hadseregével és modern piackutatási
módszereivel állandó versenytársa Nasszer
and Company-na- k addig a Szovjetunió nyu-godtan
hiratkozhatik erre az arabok elleni ál-landó
izraeli fenyegetésre Ennek ellensúlyo-zása
ürügyén fegyvereket és fegyverszakér-tőket
küldhet át az Egyesült Arab Köztársa-ság
országaiba Ha a nyugati nagyhatalmak
nem dolgoznak ki egy nemzetközi statútu-mot
a Szuezi Csatorna jövőbeli forgalmá-nak
szabályozására akkor az oroszok egy
szép napon önmagukat kiáltják ki a csator-na
védnökeivé — és ennék bizonyítására so-rakoztatják
fel — mint rendszerint — ér-vek
helyett szuronyaikat
'"""'
ono
o
D
o
o
D
o
o
Do
uo
oöo
Do
l 'JTW [f--
vm "wnu mjuy n WMH" IWPIWW "V1ijjjj —m ív ! n — — -- — ---—- — iKMm
ÉS BORMAN
Az immár világhírű Frank Borman USA űrhajós körútján találkozott
Wllson angol miniszterelnökkel később II Erzsébct-te- l Egyébként Borman
nevéhez Illően már nagyon a sok fogadtatást a kevés űrrepülést
be borcd" — unatkozni)
Mi lesz veled
Olyan kérdés ez amely a világpoliti-ka
legsürgetőbb kérdései közé tartozik
Az egyik nyugat-németorszá- gi kutatóin-téze- t
statisztikája szerint (Institut íür
Europácischc Politik und Wirtschaft
Frankfurt) évenként szerte a nag"vi
Tágban IÍt-I- S ezer tudományos színvo-nalú
értekezés 'meg' áz európai
problémáról több mint ötven nyelven a
nagylapokban és folyóiratokbaniMind'e
mellett az európai kérdést tárgyaló és
neves közíróktól történészektől szárma-zó
könyvek évi átlaga is meghaladja a
félezret Minden megjelent közlemény-nek
tekintélyes számú olvasója van s
így milliók és milliók tájékozódnak ezek-ből
az és' milliók szívében
kondul meg figyelmeztető lélekharang-ként
a kérdés — a szürke hétköznapok
minden percében- - egy újabb katakliz-mát
sejtő aggodalom minden rezdülésé-be- m
„Mi lesz veled Európa?"
Mert ami van ami látható megfog-ható
érzékelhető: a jelenkori status
quo újabb és talán végzetesebb robba-nási
veszélyek nélkül időtlen időkig
fenn nem tártható' De aiszükségcs ésjo-go- s
igazságszolgáltatás szellemében meg
sem változtatható oly módon líogy az
Európát két csonkadarabra széthasí-tó
Vasfüggöny két oldalán két óriási
hadsereg Icsi mozdulatát S mi-közben
a keleti oldal vörös tábora soro-zatos
provokációs cselekményekkel a
végsőkig fokozza c helyzetből adó-dó
politikai feszültséget hogy így fá-rassza
ki és porlassza széjjel a leigázott
népek felszabadulási reményeit ugyan-ekkor
a másik azaz: a szövetség
irányító nagyhatalma — az elmúlt két
évtized tanúsága szerint — csupán ab-ban
látja a maga szerepét és történelmi
felelősségét az európai népek jövendőjé-vel
szemben hogy óvatosan vigyáz a
Vasfüggönynél felvonultatott hadsere-gek
erőarányainak egyensúlyára
A szakirodalom nem egy tárgyilagosan
megírt könyvében olvashatjuk a véle-ményt
hogy1 az ilyenféle „egyensúlyozó"
külpolitika nem más miiít a paraliti-ku- s
programszegénység- - és lehetetlenség
külpolitikája' S erre tehetetlenségre
és programszegénységre nem lehet
mentséget találni hiszen az európai
kérdés rendezetlenségének minden gyöt-relmes
problémáját a szaktudományok
művelői már átkutatták és megvizsgál-ták
az elmúlt évek folyamán
tehát bőven vari adat és hasonló bőség-ben
tudományos színvonalon kidolgozott
javaslat mélyekbő a ' mágas politika" il-letékesei
már 'összeállíthatták a
hibák jóvátételének a terveit megjelöl-vén
az irányt: egy gyötrelmes és tűzve-szélyes
állapot a jelenkori status quo
dicstelen őrzése helyett a kezdeménye-zés
a változtatásra való törekvés inS-ny- át
Annak-- a ténynek illusztrálására hogy
a kezdeményezés szükséges és sürgető
jellegét nemcsak a történészek bölcse-lők
katonai és közgazdasági szakírók is- -
'
1
stea£ii'taí-í- U
m"
k1l
tlv
Lírjffl Indrpcnttent
Canadlan WecVly
Ja ihe Hungárián Uwguje B
Ara: 20 cent
WILSON
európai
unja és
(„To
iiMiiiiiiiiimiininmmmtmmnininiminiinmwiiiiiniiiiiiiHim
jelenik
írásokból
és
egymás
kínos
nyugati
közelebbi
volna
Európa i
1
merték fel a második világháborút le-záró
„totális győzelem" után majd pe-dig
c győzelmet európai azaz: kontinen-tális
katasztrófává átváltó fegyverszünc-tlrdiktátunió- k
illetőleg a vesztesekre
kényszerített úgynevezett „békeszerző-dések"
után' hanem maguk a politiku-sok
is r-clé- gha csak „egyetlen ese-ményre
az' 1948 májusában megrende-zett'
hágai Európa-Kongresszusr- a hivat-kozunk
E kongresszus 800 delegátusa között
az akkori világpolitika irányító államfér-fia- i
mellett megjelentek a Szentszék a
USA és Kanada megbízottai is A kong-resszus
célkitűzéseit pedig Winston
- Churchill fejtette ki nem mellőzve cl
annak megemlítését sem hogy a máso-dik
világháború Európára nézve „tragi-kus
eredménnyel" végződött
E kongresszus gazdag vitaanyagának
ismertetése nyomán akkoriban jelentek
meg az első bátrabb hangú bírálatok a
külhatalmi önkényes gyámkodással lét-rehozott
európai status quo tarthatatl-anságáról
valamint az egész teheráni
jaltai és potsdami döntőbíráskodás elké-pesztő
igzaságtalanságairól
Akkor írták le először a politikai hír-magyarázók:
ha az európai status quo a
Vasfüggöny és a nyugati pártoskodások
súlyos világnézeti zavara fennmarad ez
az állapot egyszersmind azt Is jelenti
hogy — Európa a jövő elkövetkező kon-fliktusaiban
is csak a „kiszemelt csata-tér"
passzív szerepét játszhatja ahol
más világrészek nagyhatalmai látszólag
közvetlen kockázatok nélkül beavatkoz-hatnak
és itt vívhatják meg a maguk ér-dekharcait
Egyelőre a hidegháború
módszereivel de egy későbbbi időpont-ban
talán már nagyhatású konvencioná-lis
--vagy éppen nukleáris fegyverekkel
is
I
Nem e pesszimista látomás hangsú-lyozása
végett írtuk le az "eddigi monda-tokat
Van egy egészen friss és jelentős-nek
mutatkozó esemény amely a közel-múlt
bajaira való emlékezés gondjait
felidézte
Az amerikai sajtó az elmúlt közeli na-pokban
vastagbetüs' címek alatt foglal-kozott
Nixon államelnök első sajtókon-ferenciájával
a Waslringtonban szolga--
latot teljesítő diplomáciai testületek fo-gadásával
s ez alkalomból a hírügynök-ségek
tudósítói visszaidézték a tavalyi
választási kampány alatt hangoztatott
n'Lxoni jelmondatot mely szerint Ame-rika
a világpolitikai feszültség enyhíté-se
érdekében' tárgyalni fog de vigyáz ar-ra
hogy a tárgyalásokat az „amerikai
erőfölény poziciójából" vezesse A másik
programpontja pedig Amerika „vállalt
európai kötelezettségének" érvényesíté-sére
vonatkozott S ez utóbbi demonst-rálására
szolgál éppen ezekben a napok-ban
első külföldi hivatalos útja is amely
Európába vezet
(Folytatása harmadik oladlon)
4