Magyar Elet, May 22, 1982

              N 110
Nem sokaság
hanem Lelek tl s szabad nép tesz
csuda dolgokat LargMl Independent
Ginadian Wccltly
BERZSENYI út the Hungárián Lnngusge
Vol 35 21 XXXV évfolyam 21 szám 1982 május 22 szombat Ara: 50 cent
A brit hadiflotta beékelődött a két Falkland-szige- t közé
96 órás 9 A II
Az Egyesült Államok formálisan tiltakozott Varsóban az USA nagykövet-ség
két vezető tagjának kiutasítása miatt — Amikor Hoszni Mubarak egyipto-mi
elnök feltűnően ünnepélyes díszfclvonulást rendeztetett az ománi szultán"
Kairóba való érkezése alkalmából ez azt is jelentette hogy Egyiptom vissza-tért
az arab népek közösségéhez! Qaboos Bin Szaid szultán így szónokolt:
„Legjobb kívánságainkat fejezzük ki Egyiptomnak a Sínai-félszig- et felszaba-dítása
alkalmából Ezt további lépések fogják követni melyek Jeruzsálem
visszatérésének és a palesztin nép jogos követeléscinek elismeréséhez vezet-hetnek"
— Guatemalai katonák a főváros szívében lelőtték Konrád Friedrich
Sehultz nyugatnémet diplomatát — Dél-Afri- ka egy foglyul ejtett KGB őrna-gyot
névszerint Alexej Kozlovot kémesére útján átadott a szovjet képviselői-nek
akik a KGB ügynök ellenében visszaszolgáltatták az Angolában(i) elfo-gott
Van der Mcscht nevű dél-afrik- ai tisztet A kémesére is azt bizonyltja
hagy a marxista Angola minden vonalon szoros kapcsolatot tart fenn Moszk-vával
— A halálbüntetés újra törvénybe való iktatása megtört az angol parla-ment
357:195 szavazala alapján Thatcher a bűnügyi statisztikák duzzadása
miatt az „akasztófa visszatérése" mellett szavazott (Angliában 17 éwcl ez-előtt
törölték el a halálbüntetést — Szerk) — Billy Graham világszerte ismert
amerikai evangélista Szovjetunió-bel- i körútja alkalmából az ottani egyházak
vezetőinek USA-ellen- cs politikai szónoklatait kifogásolta
ANGLIA ELVÁGTA
AZ UTÁNPÓTLÁSI
VONALAKAT
A brit hadiflotta —
mely a legújabb megerősíté-sek
megérkezése után —
több mint 70 egységből-áll-- 4
és fél hüvelykes kalibe-rű
ágyútűzzel árasztotta
el a
argentin állásait miután
előzőleg a keleti és nyu-gati
Falkland-szige- t közöt-ti
tengerszorost teljes el-lenőrzése
alá vonla
A brit hadügyminiszté-rium
liüclijclcnlósc szerint a
hajnal sííríi ködfüggönye
alatt behatolt angol hadiflot-ta
egy telitalálattal mozgás-képtelenné
tett egy argentin
tartályhajót
Bár Argentína cáfolja a
tengerszoros elfoglalását a
királyi flotta fregattjai és
(orpedórombolói rendszeres
TOTTOSY EKNÖ (Brüsszel):
őrjáratot hajtanak végre a
Ifi— 24 kilométer szélességű
tengerszorosban miáltal a
keleti szigeten fekvő Port
StanJeyböI a nyugati sziget-re
irányuló argentin után-pótlási
vonalakat ellenőrzés
ajatt tartják' ( t
Az "Alacrity" nevű bú-várhajó-vadász-atra
berende-zett
fregatt az argentin ten-geralattjáró
felkutatását
kapta feladatául amelyek
valószínűleg a szigetcsoport
ehlugottabb öbleiben tanyáz-nak
és emiatt veszélyt je-lentenek
A két eltűntnek nyilvá-nított
angol "Harrier"-típu-s- ú
repülőgép esetét illetően
Argentína nem támasztolt
igényt arra vonatkozóan
miszerint a gépet ök lőtték
volna le Az angol közle-mény
viharos — ködös időjá-rásra
hivatkozott azonban
egy be nem metszett vál-tozat
szerint az is lehetsé-ges
hogy az oroszok a
„zavarosban halászva"
légelhárító rakétáikat pró-bálták
ki arra számítva
hogy tettük örökre az An-tarktisz
'ismeretlen ho-mályában
marad
ANGLIA
TŰZSZÜNET!
ULTIMÁTUMA:
í)6 ÓRA!
Márga rct Thatcher szű-kebb
háborús kabinetje négy
napot adott az Egyesült
Nemzetek Szervezetének ar-ra
vonatkozólag hogy ez-alatt
a rövid 96 órás határ-idő
alatt nyélbeüssc a tűz-szünc- ti
egyezményt
Thatcher a parlament-ben
kijelentette:
a '1 napos határidő nem
jelenti azt hogy időközben
Az igazi ellenállás nem csinál magának-reklámo- t és nem publikál
Soká (ariolt amíg bizonytalan hirck után közismertté vált a „bázis-közössége- k"
— másként: kisközösségek — valósága Nyugatra érke-zeit
személyek beszámolói ellenére sem akartam sokáig feltörni a
hallgatás pecsétjét hiszen sokszor azok nyilvánosságra való hozatala
árthat a hazaiak biztonságának Dr László László montreali egyete-mi
tanár otthoni látogatása alkalmával összegyűjtött kitűnő anyag
valamint András ImrcS J és mások publikációi azonban egyre inkább
ráirányították a figyelmet a hazai bázisközösségek munkájára Itt az
ideje hogy részletesen foglalkozzunk ezzel az igazi ellenállással amely
nem marxista olvasókövök vagy trockisfa szövegmagyarázók feltűn-ni
vágyási kísérlete hanem tízezres ideológiai alappal rendelkező
szervereit vallási C'cnállás!
Olyan ellenállásról van szó amely a „vallástanítás" jogosságára
épül Amely ki akarja egészíteni a hivatalos egyház mulasztásait
Pótolni gyengeségeit Nemcsak hirdetni de érvényesíteni is az „egy-ház
tanítási szabadságát" amelyet az Emberi Jogok Egyetemes Dek-larációja
és Kádár állal aláirt Helsinki Záróakta (1 a VII) is ga-rantál
Igaz ugyan hogy a ncosztálinista 1972-c- s „Alkotmány" 63 parag-rafusa
csak a „vallásgyakorlást" biztosítja és a Családjogi Törvény
7") paragrafusa a gyermekek „szocialista szellemben való nevelését
leszi a szülök kötc'csscgévc" de a bázisközösségek tudják hogy ha
nincs is velük az állami jogrendszer velük van a nemzetközi jog és
a nemzetek feleli őrködő morális igazság
A 'kommunista befolyás már a negyvenes évek vegén eltörölt min-den
ncni-síovjctizá- lt szervezkedés! Megszüntette a cserkészetet fele-kezeti
iljúsági mozgalmakat legényegyleteket klubokat A kádári
enyhülés" egyiket sem adta virsza Megteremtette a Rákosi-ko- r nyílt
üldöösövcl szemben a „hamis tolerancia" áljapotát
A fakultatív hitoktatás zsarolásra alkalmas eszközei fcmmiarad-ta- k
sztálini terror nélkül A egyházi vezetés a rettegés súlya alatt
cselekszik pedig látszólag társává tette a kommunista hatalom Per-sz-c
nem a hatalomban lett társ csak a felelősségben Az „egyházi
fegyelem" jelszó mögé bújva nem az államnak kel] elvégeznie a
rendőri munkát Ráparancsolni a renitensekre és áthelyezi a makacs-kodók- al
így a jó munkáért magas kitüntetés jár — a börtön hclycll
Van elicuú Jalsiraüialaloin de uiiicrxuck liivck Másként uiüil Len
HUNGÁRIÁM LIFE MAGYAR ELET
ta az ar
utánpótlá
London ultimátuma Haig: SALT „kimúlt"!
Falkland-szigetcsopo- rt
Nagy-Britann- ia nem pró-bálja
meg visszafoglalni a
szigetcsoportot
Ugyanakkor Basil Hu-m- c
Anglia római katolikus
bíborosa visszatért a Vati-kánból
és bejelentette: II
János Pál Pápa őszentsége
lemondja a május 28—júni-us
2-- a között tervezett ang-liai
körútját amennyiben
május 20-i- g nem köt tüz-szünet- ei
a két harcoló fél
Javicr Perec de Cücl-la- r
az ENSZ közvetítést vál-lalt
főtitkára türelemre in-tette
a riportereket amikor
azok újabb fejleményekről
faggatták a diplomatát
A rontifex Maxiimis a
Szent Péter téren mondott
fohászában „békés befejezé-sért"
imádkozott
(A Vatikán szoros kapcso-latot
tart fen Argentíná-val
melynek 28 milliós la-kossága
túlnyomórésztben
katolikus)
Humc kardinális kije-lentette:
a Szentatya látoga-tása
örömteli eseménynek
ígérkezett azonban jelenleg
az országban az ellenséges-kedések
okozta borús hangu-lat
uralkodik mely nem al-kalmas
a látogatásra (Ang-lia
katolikus lakosságának
száma 5 millió — Szerk)
VARSÓBAN A
ItOIIAM-KENDÖRSÉ- G
TÜNTETŐ
FELVONULÁST
RENDEZETT
A Jaruzclski-katonakor-mán- y
— attól tartva hogy
a lengyel nép azzal emléke-zi
g meg majd az ostromál
nemin
lapot ötliónapos fordulójáról
hogy újra az utcán és a
templomokban tartott tö-megtüntetésekkel
fejezi ki
gyűlöletét a lengyel junta
ellen —
kél kilométer hosszú mc-netoszlop- nyi
rohamrendőr-séget
vonultatott fel Varsó
főútvonalain bizonyára at-tól
a céltól vezettetve
hogy idejekorán elrettente
se a felfüggesztett Szolida-ritás
szakszervezet és in-ternált
vezérei által elren-delt
15 perces általános
sztrájk tervezőit
A katonakormány —
mely abban az illúzióban
ringatta magát hogy „min-den
rendben van" a héten
kénytelen volt realizálni
liogy
az egyszerre 12 lengyel
városban kezdeményezett
véres utcai összecsapások
pontos koordináltsága
annyit jelent: a Szolidari- -
tás távolról sincs megtör-ve
még mindig ncnV adta
be á derekát
ráadásul a Gazdászok Szo- -
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
Lapzártakor
Egy papi ruhába öltözött
egyén bajonettel le akarta
szúrni II János Pál pápát
Fatimában (Portugália) —
de a testörök megakadályoz-ták
— Az orgyilkos spanyol
származású — A Szentatya
azért zarándokolt Fatimába
(Mária-kcgyhcl- y) mert egy
éve menekült meg a gyilkos
szándékú merénylettől
A katakombák ellenállása
gyelországban A lengyel egyház valóságos partnerré váll a morális
hatalomban Szárnyai alól nőtt ki a „Szolidaritás" Nem Lenin képe
hanem a kereszt függ a szakszervezeti vezetők tárgyalóasztala felelt
Misével kezdődik a szakszervezeti munka Teljesen érthető hogy a
párt ideológiai csődje ugyanúgy irritálja Moszkvát mint a független
szakszervezet Az még a jövő kérdése hogy nem ígyekszük-- c vérbe-íojta- ni
egyiket a másik után
Vajon a magyar katolicizmus ütőereje kimúlt volna? Vajon a len-gyel
példa ne gyakorolt volna ssmmi hatást? Vajon elviselhető az az
áMapot amely a hitoktatást a templomokra és a néhány engedélye-zett
Iskolára korlátozza de ugyanakkor csak 'kegyként külön enge-déllyel
lehet hittant tanítani a plébániákon?
Ebben a légkörben született a „legbékésebb" ellenállás: a bázis-közösségek
országos méretű mozgalma
Már az utolsó papi lömegperben (1972) kiderült hogy kl 4000
katolikus kis-közöss- ég hálózza be az országot Számuk azóta jelentő-sen
növekedett Az elindító az apostol: páter Bulányi György Aor-szá- g
egyik legkiválóbb filozófusa piarista tanár ö szervezte a Rákosi-ter-ror
idején a földalatti katolikus diákmozgalmakat Életfogytiglani
börtönt kapott érte így lalálkozlam vele a Gyűjtőfogház „Bal" osz-tályán
1955-be- n Sok-so- k hónapot tö'töttünk együtt: ö mondotta ne-künk
először — és sokszor azután a „katakomba-misét- "
Nem volt tömjén oltárkép miseruha Az összezárt nyolc ember
áhilata pótolta a szertartás keretét Ez volt a formáktól megalkuvás-tól
és félelemtől megtisztított „mikróegyház": az clsö bázisközösség!
Bulányival felváltva fordítottuk az általa becsempészett Jacipics
Maritain: Humanitó integrálé (Teljes emberiesség) c könyvének rész-leteit
A forradalom utáni keserű ébredéskor — immár az illegalitás-ban
— vele találkoztam utoljára — Itthon érzik a magyar sors —
üvegezte nekem tüzetesen Qm vadis-á- t Bármi börtön jön is ittJion
kell maradnod!
Tisztában volt vele hogy visszaviszik a börtönbe Ügy is vc--K Csak
J'JGO-ba- n szabadult Nem sokkal reá ejindjtotta a bázisközössegeket
Szelleme meggyújtotta a katakombák lángjait Ma már bibliaolvasó
körök kórusok egyházi zenét művelő gitár-cgyüttcse- k megállíthatat-lanul
gyűjtik maguk köré az ifjúságot
(Foljtalás a i oldalon)
Kezd a nyugat maga
térni?
Irla Frcy András
Azt túlzás lenne mondani hogy a sze-lek
járása megfordult de annyi valószínű-nek
látszik hogy küljwlitiikai téren a nyu-gat
nem gyöngül tovább
Sőt mintha előjeleit is lehetne már lát-ni
annak hogy a nyugat kezd magához
térni
Az erő nem old meg
semmit csak a
„világközvélemény"
Ilyen tünet hogy az angolok végre
egyszer a sarkukra álltak
Amikor az argentin ügy kiéleződött a
nemzeti egység (a konzervatívok a halol-dali
munkáspárt és a középen álló liberá-lis—
szociáldemokrata csoport közti szol-idaritás)
csak addig tartott amíg nem dör-dült
el az első puskalövés Mert erre a bal-oldal
nyomban meg fkart futamodni
Hogy miért ezzel a kérdéssel nagyon
is érdemes szembenézni Annál inkább
mert az angol baloldal okoskodtsa az an-- i
golszász intellektuelek a nyugat politikai '
masinériájának a gyönge pontjaira is ta-- 1
müságos fényt vet I
Nem azért akartak meghátrálni mert
a bátorság hiányzik belőlük Dehogy Az
angol nem gyáva Nem a haláltól félnek
ők hanem a „világközvéleménytül" amit
magukat liberálisnak nevező szókurárok és
„haladó" propagandisták festenek a falra
Helyesen mondta George Will a kon-zervatív
amerikai újságíró — mert ilyen
is van! —hogy a baloldal defetizmusa mö-gött
az az érzelgls rögeszme húzódik meg
Hogy er(jre pedig nincs szükség az erő
'nem old meg semmit
Amerikának
rá kell cáfolnia
de Gaulle-r- a
A tények azonban ennek az ellenkező-jét
bizonyítják Két példát hozott föl erre
Hitlert és Vietnamot A hitleri erőszak la-zította
fel Európát annyira hogy keleti
fele orosz kézre jutott És az oroszok
ázsiai terjeszkedését Indokinában is Afga-nisztánban
is katonai erő hozta létre
Ehhez hasonlította az argenlinoknak a
Falkland-szigeteke- n végrehajtott fegyveres
aikciójál George Will és figyelmezteti e
Washingtont hogy ebben a kérdésben nem
az amerikai— argentin hanem az ameri-kai—
angol viszony került teritékre
Szerinte az Egyesült Államoknak két
oklxM van Anglia mellett a helyük Nem
csak azért mert Argentína jogtalanságot
követett el és a Szovjetunió politikai támo-gatását
élvezi Hanem azért is mert Ame-rikának
Anglia a szövetségese
Ennek kapcsán hivatkozott az amerikai
újságíró de Gaulle mondósára hogv az
amerikaiak megbízhatatlanok s ha Euró-pa
érdekcinek a megvédéséről van szó
Washington segítségére nem lehet számí-tani
— Krre kell rácáfolnia Amerikának —
tette hozzá George Will
És úgy látszik a washingtoni belpoli-tikai
erőviszonyok olyanok hogy ezt a ta-nácsot
most meg is lehet fogadni
Az a két tényező ugyanis amely az el-nök
kezét lefoghatná a kongresszus és a
közhangulat az utóbbi években joblra to-lódott
úgy hogy a détcntc-politikát- ól való
megszabadulást erről az oldalról nem fe-nyegeti
veszély
Egy közéleti faktor van csak amely a
détentc-o- t az oroszokkal való cgyültmükö
dést majdnem minden áron helyre akarja
állítani és ez a State Dcpartmentbcn dol-gozó
hivatalnokok zöme — de ez külön té-ma
Az is hogy az elnök külpolitikai elha-tározásainak
végrehajtásába a Fehér Ház-nak
külügyekhez nem értő belpolitikai ta-nácsadói
is beleavatkoznak
Egész Amerikában
megváltozott a
politikai légkör
]Jc most csak annyi larloik hogy a
politikai légkör az egész orszáehwu és ami
Ptintcn fontos magában Washingtonban is
megváltozott
Azelőtt például elképzelhetetlen lett
volna hogy a legnépszerűbb tclcvizió-háló-zatnai- k
(az ABC-nck- ) külpolitikai kommen-tátora
olyan jobboldali újságíró legyen
hoz
mint a fentebb említett George Will
Az is fontos hogy ha Reagan és Ilaig
jötte előtt akarta volna Argentína meg-zsarolni
az amerikai kormányt azzal hogy
ha követeléseit nem teljesítik akkor átáll
a Szovjetunióhoz Washingtonban ijedten ta-nakodtak
volna milyen engedményekkel
lehetne az argentinok jóakaratát megvásá-rolni
Most viszont — bölcsen — egy kéz-legyintéssel
feleltek rá
És ami a lcgföltiinöbb és Icgörvcndc-leseb- b
a dologban: borsul évtizedek óla
most történt meg először hogv amikor az
argentin ügyben Anglia katonai megmoz-dulásának
a lehetőség:! felbukkant a látha-táron
kevesebb iníellektucl jajveszékelt
Amerikában mint Angliában
tíj id'ik jele még hogy az angol had-seregnek
is más a szelleme mint volt ak-kor
amikor utoljára jelent meg egy pilla-natra
a történelem színpadán"
Az 1956-ba- n lezajlott szuezi kalandra
gondolunk Igaz hogy olt az angol katonák
nem is juthattak szóhoz mert Eiscnhowcr
és Bulganin (az akkori Brczsnyev) egy-mást
karonfogva parancsolták ki az ango-lokat
és franciákat Egyiptomból úgy hogy
haicokra nem került sor
Lengyelország
Afganisztán
Argentína
Ha a világ akkor Anglia megszégyení-tésének
volt a tanúja annak nem csak
Eiscnhowcr politikai vaksága volt az oka
Amerika ugyanis nem foghatta volna le
Anglia kezét ha az angol kötelékeket elég
gyorsan tudták volna a Szuezi-csatorn- a
partjára dobni
Az angolok azonban túl 'későn és oly
lassan és célszerűtlenül mozgatták erőiket
hogy ezt katonai szakértők csak eggyel tud-ták
magyarázni azzal hogy Angliában a
nagy háború óta nem csak a vállalkozók
és a munkások hanem a katonák is leszok-tak
erejük megfeszítéséről
A most az Atlanti-óceá- n déli „végeire"
küldött tengeri s légiflottát és a tengerész-gyalogságot
azonban éppenséggel nem a
Szueznél 56-ba- n kirakatba telt lomposság
jellemzi hanem a régi angol kölelcsscglu-dá- s
és gondosság
Az is jó amit az európai kontinensről
lehet újabban hallani
Az 1958-ba- n létrejött közöspiac (hiva-talos
nevén az Európai Gazdasági Közös-ség)
alapítói arról álmodoztak hogv ke-reskedelmi
összefogásból idővel intézmé-nyesített
külpolitikai együttműködés válik
és hogy ezen a réven a nyugaleurópai ál-lamokból
Amerikával egyenrangú politikai
hatalom kövülhet össze
Ennek de Gaulle állt az útjába és azóta
a közöspiac alig több mint egy vámunió
Csak egy idő óta lehetett megint ész-revenni
a törekvést hogy külpolitikájukat
is összhangba hozzák mint lelték tavaly-előtt
a palesztin kérdésben
Ilyen együttes fellépésre lelt volna
szükség Afganisztán megszállása é a len-gyel
szakszervezeti mozgalom letöré:c
ulán de Amerika hiába hivatkozott a nyu-gat
közös érdekeire az afgán ós a Icngvcl
ügyben a közöspiac Amerikát cserben-hagyta
A détente nyílt
és titkos
előmozdítói
Ezért volt meglepetés hogy Argeníi-ná"a- l
szemben a közöspiac kormányai vál-lalták
az Angliával való szolidaritást és
Argentínát komoly kereskedelmi szank-ciókkal
sújtották És hogy ennek bejelenté-se
az argentin fővárosban Buenos Aires-ben
a gazdasági vezetőket és a kormányt
rémületbe ejtette
Erre of ijedelemre azért érdemes fö-lfigyelni
mert amikor a nyugat s kelet köz-ti
üzletek megzavarásáról van szó Len-gyelország
vagy a szovjcllömb elleni ke-reskedelmi
pénzügyi zárlatról csak a'l
lehet hallani hogy ezt kár lenne megkísé-relni
ilyesminek nem szulsotl loganatja
lenni
Ez azonban úgylátszik nem igaz A
gazdasági rendszabályok addig nem tör-nck-zúzn- ak
amíg nem érvényesítik ökcl
— Folytatás a 3 oldalon —