000284 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
I 1 HUNGÁRIÁN LIFE Nm tokait I ' I tndt imbadwtptm dóitokat R ÍMrgeAJaieptaieA B mzram MAGYAR ELET B iimhummi'w GuailUnl'ecUy nnmy I Vol 42 24 jXLII évfolyam 24 szám 1989 június 17 szombat Ára- - 75 cent Üzbég—tádzsik zendülés — sortűzzel a föld a Szov mozlim vallású terii A Nyugat felelőssége Kínáért A Szolidaritás nemet mond a koalíciónak Nguyen Van Thieu Dél-Vietna- m volt államelnöke Kanadába kíván költözni — Christer Petterson nem ismerte be bűnösségét hogy ő gyilkolta ivolna meg Olof Palme svéd miniszterelnököl — Benazir Bhutto pakisztáni miniszterelnök hivatalos látogatáson az Egyesült Államokban tartózkodik — A kelet-európai- ak nélkülözik a vallásszabadságot nyilatkoztatta ki II János Pál pápa helsinki-- i látogatása alkalmából — Jugoszlávia megengedi hogy független politikai cso-portok versenyezzenek az uralkodó kommunista párttal mint azt a horvát par-lament elnöke kijelentette — Az amerikai Louisiana állambeli tornádó két em-bert megölt — Mintegy háromszáz politikai emigráns tért vissza Angolából Namíbiába a dél-afrik- ai elnök által aláírt amnesztia értelmében — A megvá-lasztott argentin elnök Carlos Ménem december helyett valószínűleg már augusztusban átveszi liivatalál — Három fehér zimbabweit 40—40 évi börtönre ítéltek engedély nélküli fegyvertartásért és az Afrikai Nemzeti Kongresszus épülete ellen intézett bombamerényletért — Alfredo Cesar Contra vezető visz-szaté- rt Nicaraguába és részt vesz a következő évi választáson — Franciaor-szág ez évben már a negyedik nukleáris bombáját robbantotta fel Francia-Polinéziába- n az új-zéla- ndi kormány jelentése szerint — Alfredo Cristiani az újon-nan beiktatott salvadori elnök fő tanácsadóját meggyilkolták — Nyugat-Németországb- an a lakosság nagy lelkesedéssel fogadta az odalátogató Gorbacsov szovjet elnököt — A szovjet KGB vizsgálja az olajvezeték-robbaná- st mely lángaborított két személyvonatot és mintegy ötszáz személy halálát okozta — Izrael az egyetlen a nyugati demokráciákban ahol a zsidóknak nincs biztosítva a vallásszabadság oka ennek az ortodoxok erőszakoskodása — Fekete dél-afrikai-ak tiltakoznak hogy az egyik „független" fekete országhoz csatolják őket — Földcsuszamlás elsöpöri egy szri-Iank- ai falut A GYŐZELMES „SZOLIDARITÁS" NEMET MOND A KOALÍCIÓNAK Mint már jelentettük Lengyelország országos vá lasztásán elsöprő győzelmet arató Szolidaritás elutasítot-ta az uralkodó kommunista párt ajánlatát egy kormány koalíció alakítására Szolida ritás 70—80 százalékos győ-zelmet aratott A páratlan az hogy egy kommunista állam szabad választást tart több párt részvételével az azt megelő-ző kimagaslóan becsületes választási hadjárattal és a végén igen jelentős becsüle-tes szavazatszámlálással Jaruzelszki tábornok kormá-nyának nem volt egyéb vá Iasztása mint becsületesnek lenni Stirling György: A lengyelség a közömbös-ség a cinizmus és komor megvetés csendes szava zásával a kormányt már régen egy kiégett iircs vázzá silányítolta amilyen sors ma a kínai kormány ra vár A történelem azt bizonyít-ja hogy a lengyelek mindig a két szélsőség az anarchia és a tekinlélyuralom közölt manővereztek azonban a jú-nius 4- -i választáson igazi de-mokratákként viselkedtek a kormányt elfedő törvényes ség függönyét foszlányokká tépték megverve valameny nyii 35 főnyi az országos listán szereplő ellenzék nél küü jelöltjét beleértve Mieczyslaw (Rakowski mi niszterelnököt is megtagad-va tőlük a megválasztásuk hoz szükséges legalább ötven százalékos szavazati többsé-get A Szolidaritást népi meg-mozdulásbői széles polili kai erővé alakították át azzal 'hogy egy kivételé-vel valamennyi 'jelöltjét beválasztották a Szejmbe és a szenátusba visszauta-sítva a szélsőséges az ult ra-nacional- ista és jobbolda-li jelöltek valamennyiét Ehhez hasonló csak a hú-szas években történt Len-gyelországb- an amikor is nyers kísérletet tettek a de mokráciával A Szolidaritás győzelmé vel sebezhető helyzetbe ke rült mert bár tagjait egye síti az anli-kommunizm- us heve azonban személyes po-litikai rokonszenveik a sza-bad piacgazdálkodástól a neo-marxis- ta szocializmusig Feledékeny emberek Hogy egyeseknek milyen vastag bör van a képén! Legutóbo a köpönyegforgatókról elmélkedtem ezeken a hasábokon egy-k- ét példá-val illusztrálva milyen könnyedén változtatják némelyek a véleményü-ket: tegnap még Kádárnak hajbókoltak ma — a véreskezű áruló bu-kása után — pedig a reformokért lelkesednek Ezek a rövidtávú köpö-nyegforgatok Mert vannak hosszútávúak is és egeszén 56-i- g segédke-zet nyújtottak neki a magyar nép megkinzásában s akkor „ábrándultak ki" a kommunizmusból hogy azóta úgy viselkedjenek mintha sohase tolták volna a párt1 szekerét soha nem fújták volna tele tüdőből az Internacionálét Mindez arról jutott eszembe hogy a minap kitűnő vezércikket ol-vastam az egyik európai magyar folyóiratban Szerzője szivemből szólt amikor 1946-t- ól sorolta el Rákosiék aljasságait a Kisgazdapárt széttrancsirozásálól a különböző összeesküvés] pereken át a 47-e- s kék-cédul- ás választásokig illetve az azt követő Fordulat Éve pörölycsapá-saiig amelyek szétzúzták az ellenzéki frontot a szociáldemokrata pár-tot és az egész keresztény Magyarországot s végső aktusként a börtön mélyére taszították Mindszenty József hercegprímást a nemzet utolsó reménységét A bukott rendszer örökösei Mondom mindezt avatott tollal és a belső átélés őszinte felháboro-dásával vetíti elénk a rangos nyugateurópai magyar folyóirat szerkesz tője és ahogy sorraveszi a „bukott rendszer" bűnlajslromát (a kifeje-zést a Hercegprímás '55 november 3-- i beszédéből kölcsönöztem de ma már kiterjeszthetjük azt a „bukott rendszer örököseire" Kádárokra is hiszen nyilvánvaló hogy ők is megbuktak akár elődeik Rákosiék) egyszóval sötét bűnöknek sorozatát annak mélységes elítélésében nem lehel egyel nem érteni vele Az embernek olvasás közben ökölbe szorul a keze és a Mindenhatóhoz fohászkodik: nem bosszúért mert kereszténye-k- vagyunk de jogos törvényes és megérdemelt büntetésért amit senkinek se szabad elkerülnie aki a felsorolt vétkeket elkövette népünk és bitünk ellen: b u m és az anti-klerikalizmus- tól a szenvedélyes katolicizmusig terjednek A gazdasági ér-dek is megosztja őket mint az árrögzítés melyet a v-d- éki Szolidaritás parasztjai támogatnak ellenben az ipa ri Szolidaritás munkásai el-leneznek mert ennek ők fi-zetik meg az árát A NYUGATI HATALMAK FELELŐSSÉGE Az a megrázkódtatás és el-borza-dás amit a bejdzsmgi Tienanmen tér tüntető diák-jainak a lemészárlása vál tott ki nyugati körökben fel kell hogy ébressze a lelkiis-meretüket hogy legalább részben felelősek a történte kért Már hogy lennének felelő-sek hiszen a 27 jhadsereg tankjai és géppuskái nem a Nyugaton készültek Hallgatólagosan azonban felelősek mert gyilkosok közt cinkos aki néma! Amíg a csapatok meg nem mozdultak egyetlen nyuga-ti szóvivő se ejtett ki egyet-len figyelmeztető szól se a polgárjog ellentúó kínai kormány felé A kínai kormánynak bár mely a polgárjogok ellen el-követett merénylete) mint sajtócenzura disszidensek bebörtönzése utazáskorláto zás a Nyugat abszolút majd nem áldásos hallgatásával találkozott A legutolsó télen a katonaság bevetése Tibet ben némi tiltakozást váltott ki nyugati körökben azon-ban csak hangfogóval Kína éveken keresztül szállította a fegyvereket a gyilkos Khmer Rouge gerilláknak Kambod-zsában a Nyugat legkisebb aggodalma nélkül A kulturális forradalom alatt Mao Zcdong volt a nyugati értelmiség hőse Maó zubbony viselése a radikális divat teteje volt Mindez a Nyugatnak a kí-nai kultúra feltételezett ma-gasabbrendüség- ébe vetett hitében gyökerezik ami ed-dig nem nyert bizonyítást Az egykori nagyszerű kínai civilizáció kb ezer esztendő vei ezelőtt egy művészetileg és intellektuálisan meddő bürokráciába torkollott A kínai tehetségnek hogy va-lóra váltsa önmagát ki kel lett vándorolnia innen ered a külföldi kínaiakban a bő-séges vállalkozó kedv Ez az állandó elnézés és megbocsátás Kína iránt maga az erkölcsi relativi-tás A Nyugat az ellensé-gének az ellenségét a ba-rátjának tekintette ritkán kérdezve meg hogy vajon ez a szövetséges nem el-lenséges- e a saját értékei-nek Ezért van a Nyugat belebonyolódva a Tienan men téri mészárlásba Még akkor is ha most döbbe netesnek rettentőnek és undorítónak tartja azon-ban ezzel még nem teszi meg nem történtté a mo rális relativizmusát és an-nak következményeit i ZENDÜLÉSEK SZOVJET-ÜZBÉ- G VÁROSOKBAN Szovjet jelentések szerint a hadsereg visszanyerte az ellenőrzést Üzbegisztán vá-rosai fölölt ahol eddig száz haláleset történt azonban moszkvai muszlim források-ból nyert értesülés szerint a — Folytatás a 2 oldalon — Az átmázolt ál-szabadságh-arcos A dolognak csak egyetlen szépséghibája van Az? hogy aki a múlt kommunista bűneit feltáró cikket irta maga is vezető pártkorifeus volt azokban az években és teljes erővel püfölte a vörös propaganda nagydobját: dicsőítette Rákosit és gyalázta a „reakciót" halált üvöl-tött a „fasisztákra" és gazdáikra a nyugati imperialistákra (Akiknek vendégszeretetét élvezi immár több mint három évtizede ) Csak közvetlenül '56 előtt nyill ki a szeme és „tért meg" olyannyira hogy súlyos büntetést mérlek rá addigi gazdái: kizárták a pártból! De vala-hogy ezt is túlélte és — feledve múltját — a forradalom után az addig lepocskondiázott Nyugatra szökött hogy azóta itt játssza a makulátlan tógájú szabadságharcost Az uszítás tengernyi skriblerhada Hogy az emberek milyen feledékenyek! És milyen vastag bőr van a képükön! Hogy nem érzik annak visszásságát: valaki pálcát tör egy kor cselekedetei fölött holott ő maga is részese volt azoknak De legalább erkölcsi bátorságot mutatna az illető hogy egy mellékmondat-tal utalna arra: megbánta amit akkor írt és tett De ne legyünk kicsinyesek ne firtassuk a részleteket — veszem kölcsön a fent emiitett vezércikk első sorát — például azt hogy 1952-be- n a koreai háború idején ilyen szöveggel tudósította lapját a Sza-bad Népet az illető: „Az égre kiáltanak az amerikai bűnök: rettenetes bosszút kell állni ezekért a galádságokért!" Ne firtassuk azt se hogy Spellman bíborost „reverendás gyilkosnak" titulálta De egyáltalán ne firtassuk a múltat ne menjünk bele a témába mert annyi mocsok vetődnék felszínre hogy elöntene mindent Hiszen nemcsak egy-k- ét ember akkori uszításáról vörös propagandájáról kellene akkor meg-emlékezni hanem seregnyi — múltját ma megtagadó — közszereplőé-ről i (Folytatása a 4 oldalon) Jsebbsé Eger látképe a várból „És nemzetközivé lesz holnapra a vi lág! " fújják immár sok-so- k évtizede a kommunisták mindenfelé de csak nem akar valóraválni ez a lenini álom A husza-dik század legvégére most már a vakok számára is világossá vált hogy a kommu-nizmus minden tekintetben csődöt mordolt és talán valamennyi be nem váltott ígérete kozui az internacionalenak ez a verssora mutatja leglátványosabban mennyire nem értették az ideológia kiagyalói az emberi lelket mennyire nem volt érzékük a gya korlati élethez Lenin és társai azt képzelték hogy a kü lönböző országok munkásságai előbb-utób- b elfeledik nemzeti hovatartozásukat 'ás vala mifele nemzetközi összefogást hoznak létre aminek folytatásaként majd eltűnnek a ha-tárok a népek feladják identitásukat és a világ egyetlen boldog egységgé alakul Ter-mészetes-en vörös lobogó vörös csillag alatt Ez épp olyan naivitás volt mint azt hinni hogy meg lehet változtatni az emberi természetei! és a jövőben senki se fog a sa ját- - egyéni boldogulásáért gyarapodásáért küzdeni hanem csak a közös érdekekel nézi A nemzeti érzések felújulása Az élet azóta minderre rácáfolt A nem-zetköziség reménye akkor kapta az első lé ket amikor az első világháború nyilván-valóvá tette: az angol a francia a német munkás először volt angol német francia és csak azután kommunista A bolseviki propaganda minden igyekezete ellenérc a különböző országok munkásságának fiai de-rekasan verekedtek a csatatereken és ö-ldösték a szembenállókat akik ugyancsak a munkásosztályból jöttek így megbukott az a kommunista szólam is hogy ez a tan ké-pes lesz a háború rémét egyszer s minden-korra elhárítani az emberiség feje felöl Nem sikerült Mint annyi más som Ahelyett hogy a világ a nemzetköziség felé haladna a földkerekség minden zugában inkább a nemzeti érzés felújulásának fel-erősödésének lehetünk tanúi Kis népek népcsoportok küzdenek a nemzeti létért ön állóságárt kisebbségben élő' nemzetiségek ragaszkodnak foggal-körömm- el a megma radáshoz Ami általában sok konfliktus for rása mert a többségi népcsoportból rilkán vált ki megértést és az arra törekszik hogy beolvassza asszimilálja a kisebbséget Legyen nemzetközi a Duna-meden- ce A küzdelem aztán mindkét résztől éle-sedik esetleg elfajul és a nemzeti érzés túl-hajtásak-ént helyenként sovinizmusban je-lentkezik De egy biztos: a "trend" semmi-képpen sem az mintha a kölcsönös meg-értés valamiféle jó értelemben vett nem-zetköziség felé haladnánk Sőt Pedig a mi kis Duna-medencénkb- en ahol annyi nép él együtt és ahol oly nagyszámú kisebbség kénytelen elszenvedni az „uralkodó" nép nyomását ott nagyon jól jönne egy kis „nemzetköziség" Félreértés ne essék eszem ágában sincs azt kívánni hogy erdélyi felvidíki vagy délvidéki véreink adják fel magyarságukat is olvadjanak be hanem valahogy az jár a fejemben hogy a kettős járom alatt élő magyar kisebbségeknek szót kellene érteni az utódállamok ellenzéki demokráciát ki vánó köreivel és közösen küzdhetnének a Halalom ellen ÍTalán így többre mennének iüz amolyan euen-nemzetKozis- eg lenne: a SBUUnanamf lenini elképzelés szerint ez a vörös csil'ag jegyében jönne létre a másik a gyakorla-tilag sokkal könnyebben megvalósítható pe-dig a demokrácia a szabadság szellemében foganhatna „Kapaszkodás a megmaradásért" Mindez akkor jutott eszembe amikoi néhány nappal ezelőtt Duray Miklós előadá-sát hallgattam Washingtonban A Csehszlo vákiában rekedt magyarság é!ő le'kiisme-ret-e a felvidiki magyar kisebbségek leg-erősebb hangú szószólója feleségével együtt egyéves ösztöndíjjal tartózkodik az Egyesült Államokban ás sokfelé jár előadásokat tar-tani Több magyar egyesü'et közös meghí-vására most az amerikai fővárosba i? el-jutott ahol a Csikós élteremben népes hall-gatóság elölt ismertette az általa alapított Csehszlovákiai Magyar Kisebbság Jogvédő Bizottsága munkáját Rendkívül érdekes be számolót hallhattunk arról hogy mi'cápp küzd a puszta létért nyelvéért kultúrájá-ért a felvidéki magyarság es hogy mi a „Kapaszkodás a megmaradásért" (Csoóri Sándor írl előszót ezzel a címmel Duray: KUTYASZORÍTÓ című könyvéhez) es'lyci A pozsonyi geológust tavaly ősszel Cle-velandben ismertem meg ahol kiváló elő-adást hallottam tőle a felvidéki magyarok gondjairól problémáiról Legutóbb lapunk hasábjain Könnyű László kitűnő háromré-szes interjújából tudhattunk meg további részleteket a csehszlovákiai kisebbsig hely-zetéről és mindezt kiegészítette a mortani washingtoni tájékoztatás Együttesen többre mennénk Miután ezekből majd' mindenki megis-merhette a kcrdéskomplcMimot most nem megyek részletekbe csupán egyetlen mon-datot ragadok ki Duray Miklós előadásá-ból ami megütötte a fülemet és a fenti röp ke elmélkedésre késztetett Ez a mondat pedig arról szólt hogy Duray Miklósnak na gyón sokáig nem sikerült kapcsolatot léte-sítenie a Charta— 77 polgárjogi mozgalom tagjaival hogy támogatásukat elnyerje a magyar kisebbség jogaiért folyó harcához A Charta—77 aláíróinak egy szava se volt a nemzetiségek elnyomásához (Csak később 1982-be- n tort meg némileg a jég Duray bebörtönzésekor) A Charta—77 mozgalom számára fontos volt hogy minél több magyar írja alá a fel-hívásunkat de a kisebbségek kezelését nem kifogásolták és ebben a vonatkozásban nem bírálták a kormányt Hallom a nem-zetiségi ellentétektől szabdalt forrongó Ju-goszláviában is hasonló a helyzet — a vaj-dasági magyarok ott sem tudnak hatható-san együttműködni a központi kormányt bíráló ellenzékiekkel — és a románoknál sincs másképp Romániában persze nem létezik ellen-zéki mozgalom de itt személyes tapaszta-laira támaszkodom Nemrégiben alkalmam volt beszélgetni egy itteni román emigráns sal aki nem fogyott ki Ceausescu szidal-mazásából De amint Erdélyre az erd-l- yi magyarok helyzetére fordítottam a szót be-szélgetőpartnerem egyszerre megfagyott Itt nem volt kifogásolnivalója Sajnos úgy tűnik a nemzetköziséget így is úgy is nehéz nyálbeütni Ahogy a háborúban előbb voltak a katonák angolok franciák németek mint kommunisták úgy az utódállamok demokratái is előbb csehek szlovákok románok szerbek és csak aztán ellenzékiek Kár Mert együtt többre men-nénk Pesti Péter I
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, June 17, 1989 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1989-06-17 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad2000679 |
Description
Title | 000284 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | I 1 HUNGÁRIÁN LIFE Nm tokait I ' I tndt imbadwtptm dóitokat R ÍMrgeAJaieptaieA B mzram MAGYAR ELET B iimhummi'w GuailUnl'ecUy nnmy I Vol 42 24 jXLII évfolyam 24 szám 1989 június 17 szombat Ára- - 75 cent Üzbég—tádzsik zendülés — sortűzzel a föld a Szov mozlim vallású terii A Nyugat felelőssége Kínáért A Szolidaritás nemet mond a koalíciónak Nguyen Van Thieu Dél-Vietna- m volt államelnöke Kanadába kíván költözni — Christer Petterson nem ismerte be bűnösségét hogy ő gyilkolta ivolna meg Olof Palme svéd miniszterelnököl — Benazir Bhutto pakisztáni miniszterelnök hivatalos látogatáson az Egyesült Államokban tartózkodik — A kelet-európai- ak nélkülözik a vallásszabadságot nyilatkoztatta ki II János Pál pápa helsinki-- i látogatása alkalmából — Jugoszlávia megengedi hogy független politikai cso-portok versenyezzenek az uralkodó kommunista párttal mint azt a horvát par-lament elnöke kijelentette — Az amerikai Louisiana állambeli tornádó két em-bert megölt — Mintegy háromszáz politikai emigráns tért vissza Angolából Namíbiába a dél-afrik- ai elnök által aláírt amnesztia értelmében — A megvá-lasztott argentin elnök Carlos Ménem december helyett valószínűleg már augusztusban átveszi liivatalál — Három fehér zimbabweit 40—40 évi börtönre ítéltek engedély nélküli fegyvertartásért és az Afrikai Nemzeti Kongresszus épülete ellen intézett bombamerényletért — Alfredo Cesar Contra vezető visz-szaté- rt Nicaraguába és részt vesz a következő évi választáson — Franciaor-szág ez évben már a negyedik nukleáris bombáját robbantotta fel Francia-Polinéziába- n az új-zéla- ndi kormány jelentése szerint — Alfredo Cristiani az újon-nan beiktatott salvadori elnök fő tanácsadóját meggyilkolták — Nyugat-Németországb- an a lakosság nagy lelkesedéssel fogadta az odalátogató Gorbacsov szovjet elnököt — A szovjet KGB vizsgálja az olajvezeték-robbaná- st mely lángaborított két személyvonatot és mintegy ötszáz személy halálát okozta — Izrael az egyetlen a nyugati demokráciákban ahol a zsidóknak nincs biztosítva a vallásszabadság oka ennek az ortodoxok erőszakoskodása — Fekete dél-afrikai-ak tiltakoznak hogy az egyik „független" fekete országhoz csatolják őket — Földcsuszamlás elsöpöri egy szri-Iank- ai falut A GYŐZELMES „SZOLIDARITÁS" NEMET MOND A KOALÍCIÓNAK Mint már jelentettük Lengyelország országos vá lasztásán elsöprő győzelmet arató Szolidaritás elutasítot-ta az uralkodó kommunista párt ajánlatát egy kormány koalíció alakítására Szolida ritás 70—80 százalékos győ-zelmet aratott A páratlan az hogy egy kommunista állam szabad választást tart több párt részvételével az azt megelő-ző kimagaslóan becsületes választási hadjárattal és a végén igen jelentős becsüle-tes szavazatszámlálással Jaruzelszki tábornok kormá-nyának nem volt egyéb vá Iasztása mint becsületesnek lenni Stirling György: A lengyelség a közömbös-ség a cinizmus és komor megvetés csendes szava zásával a kormányt már régen egy kiégett iircs vázzá silányítolta amilyen sors ma a kínai kormány ra vár A történelem azt bizonyít-ja hogy a lengyelek mindig a két szélsőség az anarchia és a tekinlélyuralom közölt manővereztek azonban a jú-nius 4- -i választáson igazi de-mokratákként viselkedtek a kormányt elfedő törvényes ség függönyét foszlányokká tépték megverve valameny nyii 35 főnyi az országos listán szereplő ellenzék nél küü jelöltjét beleértve Mieczyslaw (Rakowski mi niszterelnököt is megtagad-va tőlük a megválasztásuk hoz szükséges legalább ötven százalékos szavazati többsé-get A Szolidaritást népi meg-mozdulásbői széles polili kai erővé alakították át azzal 'hogy egy kivételé-vel valamennyi 'jelöltjét beválasztották a Szejmbe és a szenátusba visszauta-sítva a szélsőséges az ult ra-nacional- ista és jobbolda-li jelöltek valamennyiét Ehhez hasonló csak a hú-szas években történt Len-gyelországb- an amikor is nyers kísérletet tettek a de mokráciával A Szolidaritás győzelmé vel sebezhető helyzetbe ke rült mert bár tagjait egye síti az anli-kommunizm- us heve azonban személyes po-litikai rokonszenveik a sza-bad piacgazdálkodástól a neo-marxis- ta szocializmusig Feledékeny emberek Hogy egyeseknek milyen vastag bör van a képén! Legutóbo a köpönyegforgatókról elmélkedtem ezeken a hasábokon egy-k- ét példá-val illusztrálva milyen könnyedén változtatják némelyek a véleményü-ket: tegnap még Kádárnak hajbókoltak ma — a véreskezű áruló bu-kása után — pedig a reformokért lelkesednek Ezek a rövidtávú köpö-nyegforgatok Mert vannak hosszútávúak is és egeszén 56-i- g segédke-zet nyújtottak neki a magyar nép megkinzásában s akkor „ábrándultak ki" a kommunizmusból hogy azóta úgy viselkedjenek mintha sohase tolták volna a párt1 szekerét soha nem fújták volna tele tüdőből az Internacionálét Mindez arról jutott eszembe hogy a minap kitűnő vezércikket ol-vastam az egyik európai magyar folyóiratban Szerzője szivemből szólt amikor 1946-t- ól sorolta el Rákosiék aljasságait a Kisgazdapárt széttrancsirozásálól a különböző összeesküvés] pereken át a 47-e- s kék-cédul- ás választásokig illetve az azt követő Fordulat Éve pörölycsapá-saiig amelyek szétzúzták az ellenzéki frontot a szociáldemokrata pár-tot és az egész keresztény Magyarországot s végső aktusként a börtön mélyére taszították Mindszenty József hercegprímást a nemzet utolsó reménységét A bukott rendszer örökösei Mondom mindezt avatott tollal és a belső átélés őszinte felháboro-dásával vetíti elénk a rangos nyugateurópai magyar folyóirat szerkesz tője és ahogy sorraveszi a „bukott rendszer" bűnlajslromát (a kifeje-zést a Hercegprímás '55 november 3-- i beszédéből kölcsönöztem de ma már kiterjeszthetjük azt a „bukott rendszer örököseire" Kádárokra is hiszen nyilvánvaló hogy ők is megbuktak akár elődeik Rákosiék) egyszóval sötét bűnöknek sorozatát annak mélységes elítélésében nem lehel egyel nem érteni vele Az embernek olvasás közben ökölbe szorul a keze és a Mindenhatóhoz fohászkodik: nem bosszúért mert kereszténye-k- vagyunk de jogos törvényes és megérdemelt büntetésért amit senkinek se szabad elkerülnie aki a felsorolt vétkeket elkövette népünk és bitünk ellen: b u m és az anti-klerikalizmus- tól a szenvedélyes katolicizmusig terjednek A gazdasági ér-dek is megosztja őket mint az árrögzítés melyet a v-d- éki Szolidaritás parasztjai támogatnak ellenben az ipa ri Szolidaritás munkásai el-leneznek mert ennek ők fi-zetik meg az árát A NYUGATI HATALMAK FELELŐSSÉGE Az a megrázkódtatás és el-borza-dás amit a bejdzsmgi Tienanmen tér tüntető diák-jainak a lemészárlása vál tott ki nyugati körökben fel kell hogy ébressze a lelkiis-meretüket hogy legalább részben felelősek a történte kért Már hogy lennének felelő-sek hiszen a 27 jhadsereg tankjai és géppuskái nem a Nyugaton készültek Hallgatólagosan azonban felelősek mert gyilkosok közt cinkos aki néma! Amíg a csapatok meg nem mozdultak egyetlen nyuga-ti szóvivő se ejtett ki egyet-len figyelmeztető szól se a polgárjog ellentúó kínai kormány felé A kínai kormánynak bár mely a polgárjogok ellen el-követett merénylete) mint sajtócenzura disszidensek bebörtönzése utazáskorláto zás a Nyugat abszolút majd nem áldásos hallgatásával találkozott A legutolsó télen a katonaság bevetése Tibet ben némi tiltakozást váltott ki nyugati körökben azon-ban csak hangfogóval Kína éveken keresztül szállította a fegyvereket a gyilkos Khmer Rouge gerilláknak Kambod-zsában a Nyugat legkisebb aggodalma nélkül A kulturális forradalom alatt Mao Zcdong volt a nyugati értelmiség hőse Maó zubbony viselése a radikális divat teteje volt Mindez a Nyugatnak a kí-nai kultúra feltételezett ma-gasabbrendüség- ébe vetett hitében gyökerezik ami ed-dig nem nyert bizonyítást Az egykori nagyszerű kínai civilizáció kb ezer esztendő vei ezelőtt egy művészetileg és intellektuálisan meddő bürokráciába torkollott A kínai tehetségnek hogy va-lóra váltsa önmagát ki kel lett vándorolnia innen ered a külföldi kínaiakban a bő-séges vállalkozó kedv Ez az állandó elnézés és megbocsátás Kína iránt maga az erkölcsi relativi-tás A Nyugat az ellensé-gének az ellenségét a ba-rátjának tekintette ritkán kérdezve meg hogy vajon ez a szövetséges nem el-lenséges- e a saját értékei-nek Ezért van a Nyugat belebonyolódva a Tienan men téri mészárlásba Még akkor is ha most döbbe netesnek rettentőnek és undorítónak tartja azon-ban ezzel még nem teszi meg nem történtté a mo rális relativizmusát és an-nak következményeit i ZENDÜLÉSEK SZOVJET-ÜZBÉ- G VÁROSOKBAN Szovjet jelentések szerint a hadsereg visszanyerte az ellenőrzést Üzbegisztán vá-rosai fölölt ahol eddig száz haláleset történt azonban moszkvai muszlim források-ból nyert értesülés szerint a — Folytatás a 2 oldalon — Az átmázolt ál-szabadságh-arcos A dolognak csak egyetlen szépséghibája van Az? hogy aki a múlt kommunista bűneit feltáró cikket irta maga is vezető pártkorifeus volt azokban az években és teljes erővel püfölte a vörös propaganda nagydobját: dicsőítette Rákosit és gyalázta a „reakciót" halált üvöl-tött a „fasisztákra" és gazdáikra a nyugati imperialistákra (Akiknek vendégszeretetét élvezi immár több mint három évtizede ) Csak közvetlenül '56 előtt nyill ki a szeme és „tért meg" olyannyira hogy súlyos büntetést mérlek rá addigi gazdái: kizárták a pártból! De vala-hogy ezt is túlélte és — feledve múltját — a forradalom után az addig lepocskondiázott Nyugatra szökött hogy azóta itt játssza a makulátlan tógájú szabadságharcost Az uszítás tengernyi skriblerhada Hogy az emberek milyen feledékenyek! És milyen vastag bőr van a képükön! Hogy nem érzik annak visszásságát: valaki pálcát tör egy kor cselekedetei fölött holott ő maga is részese volt azoknak De legalább erkölcsi bátorságot mutatna az illető hogy egy mellékmondat-tal utalna arra: megbánta amit akkor írt és tett De ne legyünk kicsinyesek ne firtassuk a részleteket — veszem kölcsön a fent emiitett vezércikk első sorát — például azt hogy 1952-be- n a koreai háború idején ilyen szöveggel tudósította lapját a Sza-bad Népet az illető: „Az égre kiáltanak az amerikai bűnök: rettenetes bosszút kell állni ezekért a galádságokért!" Ne firtassuk azt se hogy Spellman bíborost „reverendás gyilkosnak" titulálta De egyáltalán ne firtassuk a múltat ne menjünk bele a témába mert annyi mocsok vetődnék felszínre hogy elöntene mindent Hiszen nemcsak egy-k- ét ember akkori uszításáról vörös propagandájáról kellene akkor meg-emlékezni hanem seregnyi — múltját ma megtagadó — közszereplőé-ről i (Folytatása a 4 oldalon) Jsebbsé Eger látképe a várból „És nemzetközivé lesz holnapra a vi lág! " fújják immár sok-so- k évtizede a kommunisták mindenfelé de csak nem akar valóraválni ez a lenini álom A husza-dik század legvégére most már a vakok számára is világossá vált hogy a kommu-nizmus minden tekintetben csődöt mordolt és talán valamennyi be nem váltott ígérete kozui az internacionalenak ez a verssora mutatja leglátványosabban mennyire nem értették az ideológia kiagyalói az emberi lelket mennyire nem volt érzékük a gya korlati élethez Lenin és társai azt képzelték hogy a kü lönböző országok munkásságai előbb-utób- b elfeledik nemzeti hovatartozásukat 'ás vala mifele nemzetközi összefogást hoznak létre aminek folytatásaként majd eltűnnek a ha-tárok a népek feladják identitásukat és a világ egyetlen boldog egységgé alakul Ter-mészetes-en vörös lobogó vörös csillag alatt Ez épp olyan naivitás volt mint azt hinni hogy meg lehet változtatni az emberi természetei! és a jövőben senki se fog a sa ját- - egyéni boldogulásáért gyarapodásáért küzdeni hanem csak a közös érdekekel nézi A nemzeti érzések felújulása Az élet azóta minderre rácáfolt A nem-zetköziség reménye akkor kapta az első lé ket amikor az első világháború nyilván-valóvá tette: az angol a francia a német munkás először volt angol német francia és csak azután kommunista A bolseviki propaganda minden igyekezete ellenérc a különböző országok munkásságának fiai de-rekasan verekedtek a csatatereken és ö-ldösték a szembenállókat akik ugyancsak a munkásosztályból jöttek így megbukott az a kommunista szólam is hogy ez a tan ké-pes lesz a háború rémét egyszer s minden-korra elhárítani az emberiség feje felöl Nem sikerült Mint annyi más som Ahelyett hogy a világ a nemzetköziség felé haladna a földkerekség minden zugában inkább a nemzeti érzés felújulásának fel-erősödésének lehetünk tanúi Kis népek népcsoportok küzdenek a nemzeti létért ön állóságárt kisebbségben élő' nemzetiségek ragaszkodnak foggal-körömm- el a megma radáshoz Ami általában sok konfliktus for rása mert a többségi népcsoportból rilkán vált ki megértést és az arra törekszik hogy beolvassza asszimilálja a kisebbséget Legyen nemzetközi a Duna-meden- ce A küzdelem aztán mindkét résztől éle-sedik esetleg elfajul és a nemzeti érzés túl-hajtásak-ént helyenként sovinizmusban je-lentkezik De egy biztos: a "trend" semmi-képpen sem az mintha a kölcsönös meg-értés valamiféle jó értelemben vett nem-zetköziség felé haladnánk Sőt Pedig a mi kis Duna-medencénkb- en ahol annyi nép él együtt és ahol oly nagyszámú kisebbség kénytelen elszenvedni az „uralkodó" nép nyomását ott nagyon jól jönne egy kis „nemzetköziség" Félreértés ne essék eszem ágában sincs azt kívánni hogy erdélyi felvidíki vagy délvidéki véreink adják fel magyarságukat is olvadjanak be hanem valahogy az jár a fejemben hogy a kettős járom alatt élő magyar kisebbségeknek szót kellene érteni az utódállamok ellenzéki demokráciát ki vánó köreivel és közösen küzdhetnének a Halalom ellen ÍTalán így többre mennének iüz amolyan euen-nemzetKozis- eg lenne: a SBUUnanamf lenini elképzelés szerint ez a vörös csil'ag jegyében jönne létre a másik a gyakorla-tilag sokkal könnyebben megvalósítható pe-dig a demokrácia a szabadság szellemében foganhatna „Kapaszkodás a megmaradásért" Mindez akkor jutott eszembe amikoi néhány nappal ezelőtt Duray Miklós előadá-sát hallgattam Washingtonban A Csehszlo vákiában rekedt magyarság é!ő le'kiisme-ret-e a felvidiki magyar kisebbségek leg-erősebb hangú szószólója feleségével együtt egyéves ösztöndíjjal tartózkodik az Egyesült Államokban ás sokfelé jár előadásokat tar-tani Több magyar egyesü'et közös meghí-vására most az amerikai fővárosba i? el-jutott ahol a Csikós élteremben népes hall-gatóság elölt ismertette az általa alapított Csehszlovákiai Magyar Kisebbság Jogvédő Bizottsága munkáját Rendkívül érdekes be számolót hallhattunk arról hogy mi'cápp küzd a puszta létért nyelvéért kultúrájá-ért a felvidéki magyarság es hogy mi a „Kapaszkodás a megmaradásért" (Csoóri Sándor írl előszót ezzel a címmel Duray: KUTYASZORÍTÓ című könyvéhez) es'lyci A pozsonyi geológust tavaly ősszel Cle-velandben ismertem meg ahol kiváló elő-adást hallottam tőle a felvidéki magyarok gondjairól problémáiról Legutóbb lapunk hasábjain Könnyű László kitűnő háromré-szes interjújából tudhattunk meg további részleteket a csehszlovákiai kisebbsig hely-zetéről és mindezt kiegészítette a mortani washingtoni tájékoztatás Együttesen többre mennénk Miután ezekből majd' mindenki megis-merhette a kcrdéskomplcMimot most nem megyek részletekbe csupán egyetlen mon-datot ragadok ki Duray Miklós előadásá-ból ami megütötte a fülemet és a fenti röp ke elmélkedésre késztetett Ez a mondat pedig arról szólt hogy Duray Miklósnak na gyón sokáig nem sikerült kapcsolatot léte-sítenie a Charta— 77 polgárjogi mozgalom tagjaival hogy támogatásukat elnyerje a magyar kisebbség jogaiért folyó harcához A Charta—77 aláíróinak egy szava se volt a nemzetiségek elnyomásához (Csak később 1982-be- n tort meg némileg a jég Duray bebörtönzésekor) A Charta—77 mozgalom számára fontos volt hogy minél több magyar írja alá a fel-hívásunkat de a kisebbségek kezelését nem kifogásolták és ebben a vonatkozásban nem bírálták a kormányt Hallom a nem-zetiségi ellentétektől szabdalt forrongó Ju-goszláviában is hasonló a helyzet — a vaj-dasági magyarok ott sem tudnak hatható-san együttműködni a központi kormányt bíráló ellenzékiekkel — és a románoknál sincs másképp Romániában persze nem létezik ellen-zéki mozgalom de itt személyes tapaszta-laira támaszkodom Nemrégiben alkalmam volt beszélgetni egy itteni román emigráns sal aki nem fogyott ki Ceausescu szidal-mazásából De amint Erdélyre az erd-l- yi magyarok helyzetére fordítottam a szót be-szélgetőpartnerem egyszerre megfagyott Itt nem volt kifogásolnivalója Sajnos úgy tűnik a nemzetköziséget így is úgy is nehéz nyálbeütni Ahogy a háborúban előbb voltak a katonák angolok franciák németek mint kommunisták úgy az utódállamok demokratái is előbb csehek szlovákok románok szerbek és csak aztán ellenzékiek Kár Mert együtt többre men-nénk Pesti Péter I |
Tags
Comments
Post a Comment for 000284