Magyar Elet, January 10, 1970

              $
Sem teitiág
hnm Uhk
s $M nép Uts
(írni Wf+if
EZENYI MAGYAR ELET
Vol 22 No XXII évfolvam 2 ez ~_ f j~0 Január 10 szombat Ara: 20 cent
SS?T3 0"BBVBa W O V W V WV Fsooswa m m~— - - - - ' ' - aaasii"--'--:-:':::::::::::- ::
1 3 legnagyobb pekingi újság háborús vezércikke
Hjf
Szovjet radarállomas ellopása helikopterrel
Aanew Saigontól éeaekra tnecMttafatott egy amerikai harci alakulatét és
ssaiiiiiilla a katonáknak hogy a hátország rendkívül baszké rajuk — Az al-léitok
23 napos „Orient Expreas" körútja alkalmával ellátogat a PHlőp szi-getekre
Formoaaba Theilandba Nepálba Afganisztánba Malaysiába Sin-gapore-- ba
Ausztráliába és UJ-Zéland- ba — UJ angol rendelkezel szerint ezen-tá-t
a brit turista 39 font (kb 780 dollár) értékű pénzt kivihet az országból
ami at atlanti utasforgalom fellendülését Jelenti — Az Ji—2" fiú vírus
atagyssámú haMIn áldozatot szedett égést Lurépaszcrte — Xtxon elnök
JMosi vagy soha" Jelszóval emHtotta új évllwd egyik legnagyobb sza-bású
kampányát a vtz-- és Iégeenn)eődés ellen — a Jobb környezetbeli kö-rvUmen)k- ért
— Kom Perot texasi milliomos „Békesség a rfildon" clnc-vetés- ű
Jetjével melyben 3540 szeretet csomag volt az amerikai hadifoglyok
réséére 3590 mérföld és 12 nap titán eredménytelenül tért vissza mert a
kommunista oraságok Illetékes hatóságai mindenütt visszautasították a gép
KIN'A HÁBORÚRA
KÚS7VL
Hár VasettlJ Kusnveoav he-lyettes
kiuügyminiseter a
TASSZ szerint újra Feking-bo- t
tanyai a kínaiakkal —
rokka Csteo Kuan-hud- -t a
hotármenti kérdések főbizto-sát
már leoltotta tiNZtségé-hT- I
cs ji li-ntcktiUiu-
-lih sc-méllv- rl tn'iii't- - K a t"J le
gatuvi prv" f 1 i íja ív '
OgV ggBgT"gggJ
Er moPI
tr " w I
Döntött
P
nwilatőiiÉmiiluit illeti
SPOCIALISTTA
képviselve
nagvobb kínai napilap — a
tárgyalások újrakezdésének
napján! — vezércikkben szó-Mlei- fa isi a kínai népet a Itá-heré- n
kászolődések fontos-ságára
A Zsenmin Zsibao Hrus-csevr- ól
így irt (hogy a jelen-legi
veaetőaáf is érthessen
belőle): egy bohóc aki
ma egyenlő egy marék sae-nRit- ol
melyet m emberiség
mijACtése kísér
lap aaonban Hrezsnye-ve- t
som a „saorás- -
Mi
Ujabb négy évre döntötte el a
Japán nép saját politikai irány
vonalát — és négy év ebben a
fejlődő
felérhet
ta legalább is ami a Japán fctr--
A szavasok btaahnát újra ntsa--m
Se4e Mberál demokrata pártja
nyerte et melynek záaslajára ac
U9)Vva4 vasa nafvjseagast ac ssssm
éselettaeJáiSMc vóaVéMSét éa #
hadntrsoit frvak M Smto pártjá-nak
fölénye gyoarhne után bi-aonyo- sra
vehető az 1971 jikiiusá-ba-a
lejárandó ttatvea USAjtv
ra
II
És
AaMMáWaáaá áW láiin - - '-- -
m m tMMAIJa III
VltKRSrtO
„
"
hagyja ki
Ansh visaont a saocksheták
vesztettek ac réscint a Kemeáto
(Táscea K aáajiat) párt jsvsára
sot iniiisal lak hnjsojk né
soi von zpsucai aKfven
„Ixonjkl Hrezsnycv és
kompániája vátsá
pókkal küil bcirSI
ilon fasiszta dlktatürát
honosítottak meg míg
külföldön agresszív tcr
Jcszkedésl politikát foly
tatnak Kína — bár
hisz a koegzlsztcnclában
— de nem azon az áron
hogy tflrje szent terüle-tei
clözonlését és elfog-lalását
bármely Imperia
lista vagy szoclál-lmp- e
rlallsta Iwlalom által
hármennlre is Igj ekéz-nek
isszejitszani Kína
háta mojtött végzetüket
nem kerülhetik cl
la háborút robbantanak
i luiii íog sokáig tarta
gyursaiÉggal
egy érüaeddel
11'
ac a
a b
(At szavazat felett
mert romjai maguk alá
temetik őket A háborúra
való kcaaeniét mefköveteii
a kínai néptől az gvserübb
Ugykiteaést legyünk ébe-rek
s hajtsuk végre Mao Ce--
tung parancsait a honvéde-lem
sxent Ügyében"
AZ ALI1LNÖK ÚTJA
Splro Agncw felpakkolta
fekségét goifUtöit tenisz-rakettjé- t
s egy DOE1NG707
Jeten elindult nemzetközi
diplomáciai útjára A 37000
mérföldnyi utón — cy
washingtoni szószóló sxennt
az USA alelnöke „kétől-da- ll
államílgjcket tár
gyal majd meg a külön-böző
kormán) főkkel
az alelnök munkájának
egy része hogy nemzet-közi
vlszon) latban tájé-kozott
legyen s ez az
Igen Jó eszköz c cél el-érésére
U THAXT Ami KAI
ÁLLAMBAN
Egyesült Nemzetek fő-titkára
egy nspos afrikai
körútra indult Első megál-lója
Mauritánia volt ahol
Hamdi Ould Meknass kül-ügyminiszterrel
tárgyalt
rejlik japán választások mögött?
ELŐRETÖR A KOMEITO!
A legfeltűnőbb aaonban a Ko-nseit- o
párt hatalmas előretörése:
2Sről magkétsaerezték mandéiu-kaika- t
s Jelenleg a 3-l-k Ingoa-gyob- b
párttá rukkoltak eM a Js
Sl
90
latokat eloterjeszseni — Seerk)
tát -- 1— — ITaauUi fa tinnnan
A Komeito párt alapjait egy
harcias XIII századbeli bodd-Mst- a
saersetes VkMren Daisbo-ssk- t
vetette meg A párt ioeoMgiai
platforniJÉnak egy réséét a „So
polgári taciaát raasjokknl
va kaviártól siidiiaju A
to laajksal fohástt erős
vak Márt tr eM
aaai a
Ja a liliiUslllll
áll
ni
és
út
10
Az
10
a
K
és
rtS A KOMMUNISTÁK?
tfaaaw nSaaBaSBaaSBwaOKt
foV
a II
HUNGÁRIÁM LIFE
nozgósífás
Asncw a fronton
D
MElt&SZ IZRAELI
ILVDICSEL
Egv helikoptere kommaav
do két héttel eaeiött az éj
leple alatt átkelt a Saieal
csatornán a legénység h
gesxtőpisxtolyokkal saétsa
relt egy 7 tonnás súlyú tag
újabb saovjet mintájú titkdi
radarállomást majd a leve-őb-e
nndve az értékes zsák
mányt — a teiavivi jelen
sek saerint minden arab
leiállás nélkül távoeott a
tett színhelyéről
A vezérkar most tanul-mányozza
a legmoder-nebb
cy millió dottár
értékű szovjet légetnád-l- ó
(alacsony berepülések
elleni) radarberende-zést
Ismeretes hogv az Cher-bour- g
franua kikötőből ki-futott
noni'g zászló alatt ha-ladó
őrhaiví Oslu hcKctt bc--
futoH Haif-b- x A írania Hl
Etr-- t -- M
Lbw BHk ggftL dgpBflgeggttgfJfl
laKL-aL-Y
' I
Nap Országaii
hdaritást ha japán érdekekről
van saó Nemrég az orosz őrha-jók
etfoftak néhány japán ha-lásahaj- ót
erre a Japán kommu-nista
párt tagjai nyomban tűnte
tótat MwHSMlsak a tokiói szo ict
)
előtt -
SATO TITKA
Sasa ac agykor! rutapálinkaf-af- t
fia fantaiallkni politikai kar
be: Jó saóaok hele
fel ac erővonalakat é
— kést Japán elhivatottságiban
Egyik testvére admirális volt a
másik: Xefeusttke KMtl ugyan
csak minhvttrrelnok
Még a gyakorlatlan de józan
politikai saemléiő U arra a vég--
jut hogy Seáo újabb
alatt Japán hol
hmdiásáiiVkal M okos kUJke-reakoáelenn-nel
hol segélyek út-já- n
tovább erosltí maid hefohá-s- i
korasiait (wiában Bár Sato
hogy — smegválasetása
"— Kínával — újra fehresn
a dkssogasst — ec nem taoik könv--
Sato fejőket a rádió
ájjsWoreacaS seb" chea jebaSket
9swo snaanca aoagjM nogy ie
aaaaaiáK aaalaaaA aaaa IJtta _
assát ac USA eactlcf hagy Actáá-ha- n
aanga nvan MÉveJ a klvána
Bai vSpavsaojsaBrsi nnvs aes ssagy-avasaaoavaa- vK
n aoavo vonta cireT-n- i
a lealut - ac ceaaal eljovenoő
kossfWtttstok nsagvai hnmár ar- -
COOOOOvSSJ
iimji
m
lgggggggggggjjjjjBfS gjaagMnlBI
iffffffffffffffffffffffffffffffiffffffffn? ifffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffff
il)ii)ii)iHi)iigi)ii)ii)ii)iifl)iH AiiA tggggggggggggggggggggggggggggggggggjw I I 3KffrWSlicSSIL9iiiiiiIiliKlliiVl
rít fis s ű m aáPll?b~' o ®)ÉM
kormány kiutasította az iz-raeli
admirálist az uiavli
fegyverzártat nyihanalo ki
Játvzása miatt Izrael vvimt
a tengernagy nem u-t-t
vénybe Ütköző cvloknivin
ezért hasonló diplomK iu
jnegtorlás" során cgv 1 1 cia diplomatát szanilik k
kiutasítani az onzah'
Nassaer újra mchudvüc
a szent háborút TVI mv e'
len mire az iznk'luk fk
zottabb légi és imI'Jí
harci cselekmcnv
szóltak
kW jia--
WILLY BIUM1T
NVILATKOWTA
megosztott Bcilio vH
föpolgármeikterét a nut:at
rumét szövetséges állam
kancellárját a 70-e- s cck
varható politikai penpekti
vaiara vonatkozóan megül-te:
uolU Róbert Haeger
upanaz ax újságíró aki 20
é'u'l ezelőtt Konrád Ade--
nauerrel készített hasonló r'Hot Néhány foasoeabb
i kuaoadtMk nyilatkosa- -
t
' 'a
h
u
nt
í
í
n
n
Nem hbaam hogy
u ikal csapatai: a be
it j időn betttl
i 'lul "
Níjrvra
Ni von hamarosan ta
in óhajt vetem Jóné--
v megbesaélni valónk
uLil a Kelet—Nyugat kö--
Zvfn állandóan
k i Ji sok további
nyugat-európ- ai egység
"U'l'K-- n
f f
t
r
i
dti a
Megérteni hogy
" jh íjiírcKlnak a nyugnt-- r
lut jpar fokoaódó hatal-'--
i miatt ugyanakkor nftve-- !
Tni f(v' aaonban az estrá-p- u
gadasáfi egyttttnstko
Üv s IS
OROSZ TAWADA8T
LLODAZTAK?
Arra a kérdésre liogy
tart-- e egy orosz támadástél
ha az amerikai kivonulás Na-gyobb
méreteket öltene
llrandt így felelte
„Közvetlen vesaéh Jó-néhán- y
éve ninca at
otjs vezetők pontosan tud-jak
hogy egy ilyen támadás
belesodorná az Egyesült Ál-lamokat
is a konfliktusba
hivz az USA saját érdekei
már nem engedik meg azt
hgv egei Európa szovjet
ki re jusson
FtyUtfi a neneélk sMtton)
a
QrVBoVK Ml
4
2
A
Z
I ' # m --fj
evF fSrim Hallj fgUBKgriljijHBPaw subpLLLVL!
%ESXíkFmK£ILNLWF As CIgBlBgMagaMB PfflJ'J jjf JigtSlaWlaaaBBÍÍIiraB hHB % gggLW 4eaHl™NF K JS 1 Jagggggaggggggggggggggggggggagjgagagggg II 1 i HaP"" nLKá "a Éffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffff Pfav "™ i VariTaifffffVcB ifffffffffffffffffVCffffffffffffff
tggggggggggggEgktW 3bV3KbLS % JaT' 4$)& fcA §IiiSbÍbbbbW IggggggHggKp' - ntrnHftr áiKr ftVLfiá 4bi a9iiráMpiH9
ias aoa' aaai
HVM MX
rág
lnTnnaejdhrnjl
Ebiéi jimr
JOGS
P'V
A VII-rrNAM- I KAIUCSONYI AJAMICKOK - MINT VISSZÁRU
Mrrfrtuk hC7 H noná frrot tnal mllliomoi kariron}l nrrirtetromacokkal tilt rrpölA-th- n
rllndalt Viftnam Ut hofy hdlfofl)k tinnrpl hancnUUt frldrrítof Ai #siWUk
„kr4fmjr ttrUrme' hH)Ht rrd tMuUvftif let tm MtMtkvéh rrfiHt — MMm h
mhi ríiMi VHt Mr mffk HJtrtteHMtJ a nfrftrtexnmafkot Tatán a rr
Jfnprftalkt'' ffttrauHkl tH baj: „riIACi: IN TfRRV - t#fce a IMiiT
vMíÍM'IleliI) i'iiliáiti(ik t'liiiiihWuiak sírkín írc
MAO TITKOS
Mao Ce-tun- g ma 75 éves — és 750 millió kínai felett uralkodik Minden
évére esik tízmillió alattvaló és ezzel úgy Jegyzik majd fel nevét a világtörté-nelemben
mint a leghatalmasabb földi uralkodóét aki valaha Is élt Mert a
„pcklngolÓgusok" máris egyetértenek abban hogy a Mao halála után hagyott
vákuumot nem egyetlen hozzá hasonló dlktátor-jeileg- U férfi tölti majd be
hanem a kínai örökösödési „pouerplay" pusztítása után még állva maradt
katonabUrokrata-polltlku- s „koktélből" álló kollektív vezetés
Mao egész életét 1949-be- n kezdődött felemel kettesétől kezdve napjabtlrfg
sfttét homály fedte A pekingi „Isteni Ilike Kapuja" betárolt mögötte és ma-gán
megnjllatkozásal tevékensége — clteklnUc politikai írásaitél és k#He
mén)cltől — misztérium maradt
Az amerikai külügyminisztérium nemrég birtokába Jutott Mao titkos be-szédeinek
magánlevelezésének és cg) eb írásos dokumentumainak egy Jelen-tős
részéhez melyeket főleg túlbuzgó vürösgárdlstáknak a párthámkba vaké
betörése „megfogta tóvá" az 1966—68 évek kullúrforradalma Mején más
része pedig disszidens kínai vezetők révén került az USA kormány kezébe
Washington nemrég tudósok történészek rendelkezésére bocsátotta a tkr
kumentumtömeget meljbol éles vonásokkal rajeolodik ki egy ázsiai dssyota
kémén) kező államférfi ravasz párt-taktiku- s magát csalhatatlannak klkhmn
vesérídeológus toron)-maga- s alakja hatáaában és wtartómiágáwnn
njaha a kommunista világ közben fel- - és lt#nő fény- - majd árnyalakjait
Csúfos véget ért kortár--
Nyikita Hruscsovhot
Mao Igen szfve- -
sen alkalmaz népl monda-seket- "
saóképeket fordula-tokat
egyes politikai tttne-menvrkr- e
nem vetve meg a
klasszikus kínai irodalom
MAGYAR
SOS
MUiYAR SOS j ri' iían lapunlc HAfutótt saotaaM ps-rv7n- A
I 'u ír a r k „Tt: TeLt-Xmi-M naptJappal
karJtw amrlv íegltobh 3 hfUdí tUU Ujatmlk tllllstlS
)rr aiinMacat ulsUnt s Wwtott probMBsakn SililHn se OSA
tonllatK ta A paaaasttivo sMOaeté váfja ki a Macw SBÜ M-- nw sasaosB easaaaaaBi
tett
MfM s-- iM sori kán
Mrs R C TORONTO rAN'ASZt A egyik híres to-rontói
nagyárváiác mely azt hirdeti hogy Ha aem tottaJk
az ára akkor kénpémarl kártalasütjuk" — asinrég a ka-rácsonyi
árjegyaéltében hirdetett egy kunyhaisák-fajtá-t
amely megnyerte a tslsaésstssat Mag fct roaoahasn tetafe
non de mire megjöttek a saákek ac egyiknek a tanaiája és
ülőkéje csúnyán megsérült
asusmlaHáii osasályát ahol Igán ángy
nem voh benne mert újabb hét után újra ftjlüaaaáuwttttav
ugvanacon okból
Ezúttal i azonnali kiviragálÉH és a érült básordsv
rab pótlását' emlegettok — de ac akció ecnttal b oTana-ra- dt
Mcglehetőaen goromba levelemre kijött a isámb Or-voslást
kérek ha lehet!
Inr tnttaéW fájJP ámaVálálMM W ttAeBftr4n4öaamT Ml Cin Iliit %Á
Tfl SjleeVI'rVVn én ajpTgPnoH AfvTarflaTTTTAK #ri
a vevossokgsnst maaagirévil aM étabb
IH Unitit Safcte ac már balstsreweie vett
annjy M JMVtnaaM CVW9 tNK M R%4fp9vl'VHa IwTVf IWeeT Wi WWÍ
"™MC Cdapji IjvVTMMBrnk JvMvVVit ÍTW9MW orfwm ToWI tvC
f'aemoannTasaVo "áIéTaaaesasaBsBasXáTsVrnt jnaVnsfjt" cJáanVunauasossanaaoéjnaajnatif
(Tely tatás a harmadik eMaáanl
nagyjainak kaéaéaft
Egyik 1939-be- n elmondott
besaéaében a saibarita vá-aakat- M
a fényflaás hajhásaó-ka- t
huta hivatalnokokat
így osáoroata: Ha valaki
hordsaékben vagy lovasko-csiban
koftokedik teste
nemsokára chsstnyuL A ha
mis saceAOMoaa aTngT
fogsorú nők Jelenük a fej-szét
mely elvágja teát vita-litását
Étek gyoayoiök
ínvencfalatok Maiik tónkra
a bélrendsatrt "~ aöng
zott a Han asaonatia egyik
költőjétől átvett Bjam la
oivan költőt
zct
L--t 4
Amikor 1959-be- n iryilvánva- -
kWá vált hogv a „Nagy Ug
rás Előre
fi
tett bitúcn rihnwsú vAHo- -
snvMHa9l HUaVtlZ aMCSI
sastól Ma húst eacBnk
saarre caak egy hunt
kt karkuo
senki sem len kövér" ta - kb sathset
gasa és a
ott (Csu Teh naarsnD) sem
btnlnk egyik napról a ma-ssK- ra
pocaaoaac
A rataottan nagysaánnl ki--
_- - ttaatBBBajajJatá
aT#f4#
dott fél
b akadt ntnáay J
az egyik
a
SeW M lHlt
-- - - I PoWiJjronrf
e-jj9-Haa
k Haafariu Laaf{
ggW
IRATAI
niszter végülls így faltant Mt
„Ha napig szidtad én
anvámat akkor aojftt
szidhassam naeng a tfá-de-tr
Mao erre vesfliea faj
szólt: Ugy latszik nap
poütbűro tag hasai (A
dás" halyatt hnmantt M Jó-val
durvább Ufejcaást alkál--
macott)
♦
Nyugati ember i iliiilri
valóban rejtélyes Mao
dékkakeéSM
vativan óvatos
a ksainátolhslg
cflen amikor ilyen
hocott fel:
Jkct mondják a
lint egy mos
aott találta íd egy
festőüst mben Az
aVnjanűn Franklin
at elektiumoiiágot
ságárus gyerekként
Konfucku évrs
kezdett tanítani
nak volt ac
ge? Sakyaanuni csak
Marx UMgiurdrttc a dsalekti--
kns maeerbhnsxust
fiatal rótt Csak később i
halasát A
ember vagyok
kQtdnösen nvttvelt
m
40 ac
M
20
ff
és
23
£i
ml
ét
t faanBFáom aaemráe94j( knFSIhgggJf