Magyar Elet, February 06, 1982

              ' ' "
HUNGÁRIÁN LIFE 110
Nem sokaság
hanem Lélek
s szabad nép tesz
uu
csuda dolgokat LírgMl Indepcnilcnt MAGYAR ELET Canadian Weelly
BERZSENYI in lie Hungárián Langiuge
Vol 35 6 XXXV évfolyam 6 szám 1902 február 6 szombat Ára: 50 cent
Egyre több nyugati kompárt ítéli el a Kremlét a lengyel katonadiktatúra miatt
Hz európai ko
ázadása Mo
Újabb kubai válság fenyeget? #
Csehszlovákiában jelentős áremelések során a dohánynemiiek a rizs és a
szeszesitalok árát 40%-a- l inig a hús árát 27°-'o-a-l emelték — Mikhail Szuszlov
a Szovjetunió föidcológiisa (meg nem nevezett) szívbetegség következtében
elhunyt Jurij Andropov a KGB titkos rendőrség főnöke ugyancsak elveszlet-t- c
jobbkezet: helyettese örökre eltávozott c földi világból — II János Pál Pápa
Őszentsége nyolc napra tervezett afrikai körútja során 30 szentbeszédet mond
a különböző államok hivőseregei előtt — Etiópia újabb offenzívát indított az
eritreai tartomány szakadár lázadói ellen — A perui hatalmas áradások során
5000 ember vált hajléktalanná 600 ember eltűnt: a Chontayacu folyó partvidé-kén
az árvíz 16 települést egyszerűen letörölt a térképről — Indiában 50 ember
halt meg egy vonat-összeütköz- és következtében — Algériában egy teher-- és
személyvonat karambolja során száz ember maradt halva a roncsok között —
A bostoni repülőszerencsétlenség során — amikoris a személyszállító jet az
öböl vizébe vesztette cl gép orr-szelvén- yét — kiderült hogy — az előzetes
jelentésekkel ellentétben — a szerencsétlenség két halálos áldozatot követelt
— San Salvador főváros környékén gerillák támadták az ország legnagyobb
repülőterét ahonnan az Egyesült Államok által küldött 14 "Hucy" mintájú
helikopterek szállnak fel — El Salvadorban március 28-á- n választásokat tar-tanak
és a gerillák vezére máris fogadkozik hogy vérontás és bombázások
révén iparkodnak majd meghiúsítani a szavazást
AZ EURÓPAI
KOMMUNISTA
PARTOK LÁZADÁSA
MOSZKVA ELLEN
Enrico Berlingucr az
olasz kommunista párt ve-zére
aki egymillió -- hétszázezer
taggal Európa egyik
legnagyobb kommunista
pártjának számit ilyen íe-sújló-an
nyilatkozott a szov-jet
marxizmus létjogosult-ságáról
amikor a lengyel
ügyet érintette:
— „Egy történelmi sza-kasz
véget ért: az Októ-beri
(szovjet) Forradalom
hajtóereje megszűnt
energiája végleg kime-rült"
Santiago Carillo a spa-nyol
kommunista párt vezé-re
ennél tovább ment ami-kor
a katonadiktatúra miatt
jgy bírálta a Kreml urait:
STIRLING GYÖRGY:
r--
a
„— Abszolút történelmi
eltévelyedés durva ellentét-ben
a szocializmus marxiz
mus és leninizmus igazi lé-nyegével!
"
A párizsi Institnt d'Élu-dc- s
Politiqnes egyik tapasz-talt
keleti szakértője igy ele-mezte
az' eurÓkommúnista
pártvezérek nyilatkozatait:
— „Átlépték azt a ha-tárt
ahonnan már nincs
visszatérés!"
Berlingucr érdekes mó-don
népszerű fogalmazás-ban
vetette fel a szovjet
mintájú marxizmus létjogo-sultságának
kérdését a há-romnapos
Központi Bizott-sági
gyűlés plénuma elölt:
— „Vajon hány olasz
munkás napszámos vá-gyakozik
olyan politikai
rendszerre olyan gazda-sági
berendezésre és tár-sadalmi
életre amely a
Hárommillió munkanélküli Angliában!
Szovjetunióban és a többi
kclcteurópai államokban
mcghonosult? ügy vélem
ha erre vonatkozóan refe-rendumot
(szavazást) tar-tanánk
akkor csak el-enyésző
kisebbség lenne
az eredmény"
-- V A fi
Ebben Berlingucrrcl tel-jesen
egyetértünk
MARGAHET
THATCHER
A „WESTMINSTEW
ZSEBMETSZÖ"
Az angol parlamenti el-lenzék
Margaret Thatcher
angol miniszterelnökasszony
lemondását követelte ami-kor
a munkanélküli statisz-tikák
azt mutatták hogy
több mint hárommillió em-ber
maradt munka nélkül!
A sértő jelzők és „Mond-jon
le!" kiáltások kórusa
Ha leírjuk: 1956 nemcsak a magyar nép szovjet tankokkal vérbe-l'ojto- tl
csodálatos forradalmi szabadságharcára kell gondolnunk ha-nem
arra is hogy ebben az évben hozta a hazai rendszer azt a gyil-kos
aborluszrendelctet mely száz és százezer magzatot ölt meg az
anyaméhben s ami elsősorban oka annak hogy a trianoni határokon
belül élő magyarság létszáma ma alig haladja meg a tízmilliót És
lágyrészben oka annak hogy nemcsak a gyarapodás reményeit kel-lett
eltemetnünk hanem tanúi lehetünk a nemzet lassú fogyatkozásá-nak:
az utóbbi hónapokban többen haltak meg Magyarországon mint
ahány csecsemő a világra jött s a természetes szaporodás mínuszba
fordult Mert kevés a szülőképes korban lévő nő: az abortuszörület évei
éppen azokat a korosztályokat tizedelték meg melyek ma lennének a
családalapítás illetve a gyermekszülés időszakában
Az emigráció sajtója a hatvanas években és a hetvenes évek ele-jén
minden alkalmai megragadott hogy az abortuszrendcici népirtó
voltara felhívja a figyelmet és rámutasson a rendszer súlyos felelős-ségére
Nagyrészbcn ennek a másfél évtizeden át folyó sajtókampány-nak
tudható be hogy otthon is egyre többen bírálták a művi vetélés
korlátlan engedélyezését mire a kormány — a közvélemény nyomá-sára
— kénytelen volt 1973-ba- n módosítani a lerlicsségmegszakitás
szociális és orvosi feltételeit Mindezt joggal könyvelte cl eredmény-ként
a szabadföldi magyarság
Most újabb eredményre mutathatunk rá Egyenlőre igen szerény
inkább csak reménysugár de a jelenlegi helyzetben az is valami Az
emigrációs sajtó az abortuszrendclcl módosítása óta sem szűnt meg
hangoztatni azl a véleményét hogy a születések csökkenése előbb-utób- b
tragédiához fog vezetni s azl valamilyen módon meg kell állí-la- ni
Ennek éveken át nem voll visszhangja Magyarországon: a nép-szaporulat
kérdése a tabuk közé számított azzal a sajtó nem foglal-kozott
arról senkisem beszélt ennek következtében a magyar tár-sadalom
széles körei teljes tájékozatlanságban éltek Néhány szak-ember
— pld Fekete Gyula szociológus — feszegette ugyan a problé-mát
de tanulmányaik nem jutottak cl a nagyközönséghez ügy tűnt
a rendszer számára olyannyira kinos a kérdés hogy annak létezéséi
cl akarja titkolni a közvélemény elött
Ezt a taktikát azonban nem lehetett sokáig folytatni A szabadföldi
magyar újságok cikkei hazai olvasók elé is kerültek és mind többen
hallották meg az emigráció vészkiáltásait Amikor pedig egy éve
után az angol kormányfő
további inzultusokat volt
kénytelen végighallgatni
mint: a Wcstminstcri
Zsebmetsző" ráadásul Dcn-ni- s
Skinner a Munkáspárt
egyik képviselője azt is meg-kockáztatta
hogy
„Thatcher gazdaságpoliti-kája
jóval több kárt oko-zott
Angliának mint a né-met
vezérkar a II világ-háború
folyamán"
Valóban amikor That-cher
átveltc a kormány ve-zetését
a munkanélküliek
száma Angliában mindössze
13 millió voll — ami 5"p-na- k
felelt meg Jelenleg ez
a szám 127%-r- a kúszott
összehasonlításul: az Eu-rópai
Közös Piac összesí-tett
munkanélküli mutató-száma
a tíz tagállam át-lagát
véve 8!)°o Az
Egyesült Államokban ez
az adat 89% mig Kana-da
egymillió munkanélkü-lije
86%-na- k felel mcgT
Eric Varlcy a Munkás-párt
alkalmazásügyi szószó-lója
így jellemezte a tragi-kus
helyzetet:
— „Félévszázada nem
élt meg Anglia ennél gyá-szosabb
napot"
A I1AIG— GROMIKO
CSÚCSTALÁLKOZÓ
Marathoni hosszúságú-nak
bizonyult Alexander
Haig USA és Anti rej Gromi-k- o
szovjet külügyminiszte-rek
genfi lcszerelésügyi
megbeszélése mert 4 óra
helyett teljes nyolc órát vett
igénybe
Más lapra tartozik azon-ban
hogy milyen eredmény
re jutott a két külügyminisz-ter
mert attól függően
hogy melyik kommünikét
olvassuk a vélemények
homlokegyenest eltérőek
Haig szerint a lengyel
válság kérdését kétoldali vi-ta
követte azonban
a TASZSZ hivatalos szov-jet
hírszolgáltatási iroda
közleménye a leghatáro-zottabb
hangon cáfolta
azt hogy a lengyel helyzet'
megtárgyalásának kérdé- -
se egyáltalán szőnyegre
került volna
íme a TASZSZ-cáfol- at szö-vege:
„Az amerikai tárgyaló-fél
abbeli kísérleteit hogy
a Lengyel Népköztársaság-ban
történt eseményeket
megtárgyalják Gromiko
külügyminiszter elutasítot-ta
azzal érvelve hogy a
kérdés összeférhetetlen és
az a szuverén államok bel-ügyeibe
való beavatkozás-nak
számítana"
— Folytatás a 2 oldalon —
Lapzárta
James Dozicr USA leg-magasabb
rangú NATO tá-bornoka
—akit az olaszor-szági
„Vörös Brigád" 1981
december 16-á- n elrabolt s
kivégzésével fenyegetőzött
— az olasz rendőrség Patin-ában
megtalálta és kiszaba-dította
öt Vörös Brigád-fogvalart- ót
letartoztatott
„ügy kell cselekednünk hogy megmaradjunk"
megalakult a Magyar Életért Mozgalom hogy tervszerűen hozzálás-son
a népesedési helyzetről tájékoztató anyag hazajultatásához már
lehetetlen voll tovább sunyítani Kezdtek cikkek megjelenni a kérdés-ről
lapokban és folyóiratokban de a jég igazán akkor tört meg ami-kor
1981 júniusában a Magyar Tudományos Akadémia és a Központi
Statisztikai Hivatal közös konferenciát hirdetett meg a népesedési
kérdésről A' konferencia meglepő nyíltsággal tárta föl a részleteket és
mindez áramütés erejével halott Végre bekövetkezett az amire az
emigráció már évek sora óta törekedett: a magyarországi közvéle-mény
is ráébredt a nemzetei fenyegető veszélyre!
A hazai sajtó számára is egyszerre fontos témává váll a népese-dési
helyzet s ez az a reménysugár mely biztatóan iiatol ál az eddigi
sötétségen Mert ha nem is várhatunk ettől valamiféle fordulatot
már maga az a lény hogy a kértlés fölött vitáznak előrelépést jelent
az eddigi némasághoz képest És vitáznak: ha csak egyetlen foly-óirat
az Élet és Irodalom legutóbbi számait lapozzuk át már abban
is annyi hozzászólási olvashatunk hogy azl lehet mondani: a kérdést
minden szemszögből megvilágították azok akik erre a Icgillctékescb-bc- k
Elmondja véleményét a statisztikus az író az orvos a demográ-fus
és megszólal több gyakorló családapa és családanya is S vala-mennyiük
soraiból árad az érzelmi fütöltseg: mintha zsilip szakadt
volna át és régen érlelődő gondolatokat vallhalnának meg amikről
nem lehet nem szabad tovább hallgatni !
A sort Varga Domokos terjedelmes írása nyitotta meg melyet
Népesedési gondok" címmel a folyóirat november 14-- i és 21-- i száma
közölt két részletben (A szerkesztőség vitaindítónak szánta az írást
mely — mint a szerkesztő bevezetője megjegyzi — léniát -- kényes érint") Ezt aztán hétről-hétr- e számos újabb tanulmány és cikk
követte melyeknek — ilyen vagy olyan okból — mind érdemes figye-lmet
szentelni De hadd maradjunk egyelőre a kiindulásnál és emeljük
ki Varga Domokos Írásából a legfontosabb részeket: kimásolom a
megrázó cikk első kél bekezdéséi mert ebben a pár sorban — mini
lepároll só a kiszárított tengerfenéken — ott az egész gyötrő problé-ma
a maga töménységében és sivárságában
„Kezdjük a nyers tényekkel — olvassuk — azzal hogy az orszá-gos
születésszámok a 70-c- s évek derekán átmenetileg emelkedtek
— Folytatás az 5 oldalon —
Az elfinnesedés útja
üzletekkel van kikövezve
írta Frey András
Sztálinhoz sokak szerint Molotov állt
legközelebb s neki tulajdonítják a mondást
hogy akié Berlin azé Németország s akié
Németország azé Európa" Az amerikaiak
és oroszok politikai érzékét is 'ki lehet ol-vasni
abból hogy a berlini kérdést hogyan
kezelték
Amikor civileknek van
több katonai eszük
Amikor a háború vége felé' Eisenho
wert az angolok figyelmeztették jó lenne
Berlint az oroszok otlaérkczéss előtt elfog-lalni
Eiscnhowcr elhárította a tanácsot
Berlinnek nincs katonai jelentősége mond-ta
a hadvezér akinek katonai pályája fő-parancsn-oki
megbízatásáig mindig csak író-asztalok
és irodai székek közt folydogált
A civil Sztálin és a civil Molotov bez-zeg
vigyázott hogy Berlin az ö kezükre
kerüljön A négyhatalmi (amerikai— an
gol— -- francia— orosz) megállapodások vilá-gos
megsértésével a szovjet Kelet-Berlin- t
Kelcl-Némct- oi siághoz csatolta s Berlin
máskülönben is az orosz erőszakosságnak
és a nyugat pipogyaságának volt állandó
színhelye
Hogy ennek csak legszomorúbb példáit
említsük 191849-be- n a Nyugat-Berlin- i
orosz blokádot a nyugat ahelyett hogy gya-logsággal
áttörte volna repülőgépekkel
gyáván megkerülte
Hasonló meghunyászkodással fogadták
a berlini falat is
Minthogy az orosz-megszáll- ta Kelet- -
Berlinből könnyű volt átsétálni Nyugat-Berlinb- e
a keleteurópai szovjctbirodalmat
az a veszély fenyegette hogy Kelet-Németorsz- ág
lassan elnéptelenedik és a többi
csatlós állam is elveszti munkaerejének
nagyrészét Ennek állta ú'jál az 1961-be- n
emelt berlini fal amit a szovjclkormánylól
aláirt szerződések alapján a nyugat egy-szerűen
eltakaríthatott volna Ezt sem tet-ték
meg
Ez mind tudott dolog de senki sem
beszél róla Arról sem hogy az oroszok
Kelet- - s Nyugat-Németorszá- g közti gazda-sági
csatornákon át fejik a nyugatot s
ilyen ellenőrizhetetlen szállítmányoknak
köszönhetik hogy a Szovjetunió fegyverke-zési
ipara nyugati technológiákhoz „jó
kemény" márkák milliárdjaihoz olcsó köl-csöiiökhöz-hitelck-hez
jut amiknek nagy ré-széért
nyugati kormányok vállalják a ke-zességet
Ez azt jelenti hogy ha az üzlet sike-rül
a haszon a vállalkozóké és a bankoké
Ha nem sikerül a kárt a nyugati adófize-tők
zsebéből fedezik
Orosz—nemei
kereskedelmi
alagút
Ennek a rendszernek 1958-ba- n vetették
meg az alapját amikor megalakult a kö-zöspiacnak
(hivatalosan Európai Gazdasá-gi
Közösségnek) nevezett nyugateurópai
vámunió Akkor ugyanis a nyugatnémet
kormány kikötötte hogy a Kelet-Németországb- ól
Nyugat-Németország- ba szállított
áruk vámmentesek legyenek vagyis hogy
nem ugyan kimondva de gyakorlatilag Kelet-Né-metország
s rajta át bizonyos fokig
maga a Szovjetunió is részesüljön a közös-pia- c
előjogaiból
Az akkori bonni kormány élen álló ke-rcszlény-dcmokr-alák
azért nyitották meg
ezt a Kelet-Németországh- oz vezető keres
kedelmi alagutat mert azt remélték hogy
iá a kél német államot közös gazdasági
érkeringés köti össze akkor alkataimul-'á- n
könnyebb lesz a kél államot' a szabad-ság
jegyében egyesíteni
A helyzet azonban egy idő óla kezd :
visszájára fordulni A bonni kormány ve
zctését szocialisták vetlek át akik nci
kapitalista hanem szocialista egyesülés:
akarnak Nem úgy hogy a szabad Nyugat
Németország vonzza magához a kommunif
ta Kelet-Németország- ot hanem ellenkező
leg: úgy hogy a nyugatnémetek közeledje-lek
a keletnémet rendszerhez
így értik a nyugatnémet szociáldemok-rata
párt balszárnyán azt a jelszót hogy
"Wandcl durch Annaclicrung" vagyis „kö-zeledjünk
hogy átliasoiiulhassunk" a
détentc jegyében a Szovjelnió árnyékában
Ez ma még csak tervezgetés S nem is
biztos hogy a német nép sokáig fogja né-mán
s tétlenül tűrni hogy a nyugatnémet
köztársaságot a szocialisták az orosz sín-párra
tolják át
Hitler óta
nem volt ilyen
szép egyetértés
De az erre való készülődés már ví-gan
folyik Hitler óta nem uralkodott olyan
szép összhang a bankok a gyárosok és a
kinevezett szakszervezeti főnökök közölt
mint amennyire ma értenek egyet a sza-badon
választott szakszervezeti vezetők az
ipari nagytőkével és a pénzemberekkel ab-ban
hogy a szovjetvilágot gazdagiló és
erősítő nyugati üzletek és kölcsönök ügye
fontosabb mint a nyugati országok kato-nai
biztonsága és politikai szabadsága
Ez az egyik erő ami Nyugat-Németország- ot
a Szovjetunió felé tereli úgy hogy
joggal lehet azt mondani hogy az clfinnc-sclé- s
útja üzletekkel van kikövezve
A másik ilyen tényező a szocialisták
és a fiatalok Amerika-ellene- s gyülölcle
Azoké a szocialistáké akiket csak egy
orosz megszállás tudna kijózanítani a szov-jetrendszerbe
vetett marxista illúziókból
És azoké a fiataloké akik azt hiszik a
történelem akkor indult meg amikor ők
kezdtek csüngeni a televízión és akik oly
tudatlanok hogy Hitler bűneit is Rooscvcll
nyakába varrják Sztálin bűneiről meg
nem is hallottak
Hogy a szocialista babonákat és az
oroszokra való felnézést kik oltották belé-jük
a háború után idegen megszállóktól
kiválogatott tanítók s az egyetemekre be-települt
baloldali propagantlisták--c és
mennyire járult ehhez hozzá hogy a szü-lők
a nácizmus szégyenével egvütl a né-met
múltnak erényekben gazdag korsza-kairól
is hallgattak az más lapra tartozik
Mindenesetre tény hogy a nyugatnémet
közeiéinek oly nagy részét jellemzi a
szocialista jelszavakban v-- Uó reménykedés
az oroszoktól való félelem és az ameri-kaiakból
való kiábrándulás hogy a német
műveltség és nemzeti öntudat hagyomá-nyainak
folytatói alig mernek megszólalni
Gondoljunk például Strauss-r- a aki a
német jobboldal vezére jelenleg bajor mi-niszterelnök
s minden komoly ember elis-meri
hogy Európa legjobb politikai elméi
közé tartozik Ha öt nem halljuk mennydö-rögni
és tiltakozni Európa és a német ügy
elárulása ellen annak csak egy magyará-zata
lehel Az hogy a nép lúl nagy réf:zc
került a „haladó" propaganda bűvkörébe
50 amerikai
nagyobb veszély
mint 90000 orosz
Ez lehet az oka annak is hogy egy idő
óta még a tisztességes és okos Schniiilt
kancellár sem száll szembe a szociálde-mokrata
párt balszárnyával
Ezt a ífémel közhangulatot panaszolta
fel McCloy az amerikai közéletnek és dip-lomáciának
talán legtekintélyesebb nacy
üregje" amikor nemrég találkozóit
Schmidt kancellárral
Washingtonban a német nagykövetsé-gen
vacsoráztak együtt Schmidt aki jobb
szeret igazat mint nem-igaz- at mondani
szemmellálhatóan küzdölt a lelkiismereté-vel
és zavartan szabadkozott hogy az Amc-rika-ellcncfS- Bg
nem harapódzott cl Nyugat-Németországb- an
annyira mint ahogy so-kan
mondják
Erre szólalt meg a közismerten német
barát McCloy Elmondta hogy december
elején Nyugat-Berlinbe- n járt s ott vannak
akiket jobban aggaszt 5'J amerikainak
'ízalvatlorban mint 90000 orosznak Afga-íisztánb- an
való jelenléte
McCloy figyelmeztette a kancellárt a
'émelcknek Amerikától való távolodása
irra vezethet hogy Amerika is eltávolod-nék
Nyugat-Németországt- ól
McCloy nem ért egyel azokkal akik az
amerikai csapatoknak Nyugat-Németországb- ól
való kivonásával fenyeget ödznek
De politikai bizalomra és anyagi áldozatok-ra
célozva nekiszegezte Schmidt kancellár-nak
a kérdési hogy ki előlegezett a néme-teknek
annyit mint Amerika?
A vacsora egyik résztvevője ezt is el-mondta
még:
(Folytatás a negyedik oldalon)