Magyar Elet, January 16, 1982

              1982 január 1G MAGYAR ÉLET í) oldal
GYERMEKKOR
Kodály Zoltán 1882 december 16-á- n született Kecs-keméten
Édesapja Kodály Frigyes vasúti pénztáros édes-anyja
Jaboretzky Paulina — Édesapját Kecskemétről
Szobra majd a felvidéki Galántára helyezik ahol Zoltán-k- a
gyermekkora legszebb hét esztendejét töltötte Galánta
mindvégig élő emlék éltető forrás volt számára Ide tért
vissza 1905-be- n első népdalgyüjtö útjáia ennek a vidék-nek
a táncait örökítette meg 1933-ba- n szimfonikus költe-ményében
(Galántai táncok")
Még nagyobb hatással volt a gyermek zenei érdeklő-désének
felkeltésére az a tény hogy a szülök lelkes zenei
amatőrök voltak Édesanyja énekelt és zongorázott —
édesapja hegedült aki úgy Kecskeméten mint Galántán
vonósnégyest szervezett és szorgalmasan játszották a
nagy klasszikusok müveit — Maga Kodály így vall erről
naplójában: „Én előbb énekeltem mint beséltem s töb-bet
énekeltem mint beszéltem - Egy nyári alkon} atkor
amikor szobánkon vörös és aianyszinű lény ömlött el
szüleim Mozart F-d- úr hegedű szonátáját játszották Négy
eves lehettem s a zongoia lábánál hevetlem a padlón:
Akkor ért az első és legmélyebb zenei benyomás: kimond-hatatlanul
boldognak éreztem magamat Az hogy muzsi-kussá
lettem ennek az élménynek köszönhetem "
Galántán ikezdi meg iskolai tanulmányait majd Nagy-szombatban
az érstki főgimnáziumban folytatja Ugyanis
1892-be- n édesapját ide Nagyszombatra hely ezik állomás-főnöknek
IFJÚKOR
Nagyszombatban ebben az időben élénk kultúrélel fo-lyik
A gimnáziumban is kitűnő tanárok tanítanak —
Naplójában így ír Kodály a nagyszombati éveiről: Tiz
eves koiomban kezdtem hegedülni tanulni Néhány év
alatt annyira viliem hogy Mendelssohn hegedűversenyét
játszottam Közben zongoiaórákat is vettem De kezdet-től
fogva többet komponállam mini játszottam Az isko-lai
kóiusban is tésztvetlem amelyet egy lelkes fiatal ta-nát:
Mutschenbacher Gyula vezetett"
Kcdály nem volt csodagyei ek" Már tizenkét éves
korában céltudatosan komponiMa akart lenni s elkerülte a
csodagyerekek" életének buktatót akik évtizedekre rab-jai
lettek valamely hangszernek ( pl Liszt i — Egymás-után
hja kompozícióit: zongoiadatabokal miserészleleket
vegyeskarra orgonára majd két Avc Maria-- t
Iskolai előmenetele — a sok zenélés mellett — mégsem
romlik: minden osztályt jeles eredménnyel végez A gim-názium
nemcsak míívetségét !arapitja hanem zenei al-kotókedvét
is serkenti Ebben Tcldy IJeláé a fiatal pap-tanáré
a legfőbb érdem aki hodáljl nemc-a- k mint hege-dűst
foglalkoztatta zenekarában lurem kompozíciókat is
kórt tőle Ennek eredményeképpen ke-li- lt c' a Dmoll'
Nyitány" — Kcdáls ?l ü zrnrkaii nfie aTrlyct egy is-- 1
kulai ünnepélyen — nags sikcnd r'íi ' adtak Ifií)6) — i
1900 június 12-á- n jelesen sieltseglvik és kui (elvéte-lét
a budapesti Eötvös-kollégiumb- a amit meg is kap
A BUDAPESTI ZENEAKADÉMIÁN
Naplójában pályaválasz'ás'iról így ir: Nem mertem
csak zenésszé lenni me:t akkoiiban még c al:g nyújtott
megélhetést Ezért — a Zeneakadémián kívül - beirat-koztam
a magyar-né- met szakra is"
így 1900 szeptemberében Kodá'y átlépte az Audrássy
út G7 f? béi ház küszöbét ahol akkoiiban a Zeneakadé-mia
működőit Az Akadémia élén ekkor Mihalovich Ödön
állt mint zeneszerző Wagner követője A zeneszerzés-ta- -
tiiiiiniiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiim
Kanadai Magyar Mturközpont
kulturális műsora:
Január 17-é- n vasárnap du 3 órakor
„A VEGYESI1AZASAG-BEL1E- K CSALÁDI KÖRE"
tart összejövetelt (akik házastársa nem magyar anya
nyelvű) I Január 17-é- n vasárnap du 5 órakor az Eidélyi Kaláka
tendezcsében DR ZSIGMOND ANDRÁS a Magyar Élet
1 ("szerkesztője tart előadást AZ ERDÉLYI IRODALOM
ARANYKORA (a két világháboiú között) címmel
Január 24-é- n vasárnap du 4 óiakor a Magvar Ház és a
Magyar Szabadságharcos Szövetség londcésében
INSiDE AFGHANISTAN címmel angol nyelvű filmbemu-tató
és előadás az Ái pád-terembe- n
SA1D ZAFAR
az Afgán Felszabadító Mozgalom kanadai képviselője rö-vid
előadás keletében mutatja be az afgán ellenállásról
készült eredeti dokumentációs filmet
Január 2G-á- n kedden este 730-ko- r az Egyedülállók (Ma-gányosok)
Klubjának a rendezésében
DR MESTER FIORE
„A SIKERES MAGÁNYOS ÉLET" címmel ad előadást
864--
hi i]
íiiiHa
ZSIGMOND ANDRÁS:
--
' tffl'
100
és
nára Hans Koessler Brahms hive kitűnő pedagógus Sza-bados
Bélától tanul zongorázni
A Tudományegyetemen magyar irodalomból Beöthy
Zsolt és Gyulai Pál német irodalomból Heinrich Gusz-táv
előadásait hallgatja
Az Eötvös-kollégiu- m nagyszerű vezetői kitűnő diák-társak
és gazdag könyvtára minden lehetőséget megadtak
a la'kóinak a legmagasabb tudományos képzettség meg-szerzésére
— Nem vonja ki magát a közös szórakozások-ból
de ez ritka alkalom hiszen a két „szak" végzése nem
kis terhet jelent Estéit rendszerint a Vigadóban vagy az
Operában tölti zenét hallgat
Ebben az időben írja a „Zsoltárt kettős vegyeskarra"
a „Miserere"-- t és az „Este"-- t — Az „Ethnogtaphia" c
folyóiratban találkozik Vikár Béla néprajzgyüjlö nevével:
a folyóirat fonográfos gyűjtéséből közöl részleteket Rög-lön
fölkeresi — Naplójában így ir erről a jövő munkás-ságát
meghatározó találkozóról: „Vikárnak elmondtam
hogy tüzetesen meg akarom ismerni a magyar népdalt s
magam is gyűjteni szándékozom — Vikár elvitt a Nemzeti
Múzeum egyik kis udvaii szobájába ott voltak felraktároz-va
hengerei Megmutatta a fonográf kezelését s ezután sok
boldog órát töltöttem itt Felváltva játszottam a fonográ
fon a népdalokat és az itt lévő zongorán a hatásuk alatt
született szerzeményeimet"
1904 júniusában megkapja zeneszerzői diplomáját Ju-talmul
— az Akadémia költségén — egy hetet Bayreuth-ba- n
tölt a Wagner Ünnepi Játékokon — Szeptemberben
úra beiratkozik az Akadémiára mint továbbtanuló Visz-szat- ér
az egyetemre is hogy megszerezze végbizonyítvá-nyát
majd a doktorátust amit 1905 februárjában cl is
nyer
Ebben az időszakban írja az „Intermezzo" c vonós-négyest
a „Valsette" c zongoradarabot az Adagio"-- t
hegedűre— zongorára és megzenésíti Petőfi: „Szeretném
itthagyni a fényes világot" c versét
TALÁLKOZÁS BARTÓKKAL
1905 március 18-á- n találkozik először személyesen
Martok Bélával Hirböl ismerték egymást személyesen
nem — Naplójában igy ír erről a sorsdöntő találkozásról:
Egy iskolába jártunk 1900-tó- l együtt tanultunk a Zene-akadémián
Csak éppen hogy soha nem találkoztunk Bar-tók
igen visszavonult egyéniség volt még saját osztály-társaival
sem barátkozott Magam sem voltam barátko-zó
természetű De most — első találkozásunkkor — le-hullottak
a falak és — a közös cél: az igazi magyar zene
megteremtése a magyar népzene alapján — meleg barát-fá- g
keletkezett majd fejlődött ki közöltük ami egy éle-ten
át tartott" — itt fogalmazta meg Kodály először közös
életcéljukat is Battókkal!
AZ ELSŐ ÚT
1905 augusztusában Galántára megy hogy felkeresse
régi barátját majd gyalogszet rel bejárja a környékbeli
falvakat Tizenegy községben egy hónap alatt 150 dalla-mot
jegyez le Naplójában igy ir erről az első népdalgyűj-téséről:
Hátizsákkal a vállamon bottal a kezemben és
50 koronával a zsebemben indultam el a Csallóközbe Em-beiek- el
fogtam meg az utcán hívtam énekelni a kocsmá-ba
és hallgattam az aratóleányok dalát"
Szeptemberben Budapesten hozzáfog az anyag fel-dolgozásához
Tizenhárom dallamot közread az „Ethno-graphiá"-ba- n
Baitók nagy figyelemmel kiséri Kodály népdalgyűjté-sét
— Kodály Naplójában etröl igy ír: „Beszélgetéseink
során nvgy tervek éilelödnek: feltetszett előttünk egy a
népből újjászületett müveit Magyal ország képe Ennek
megvalósítására rászántuk életünkéi" Közös felhívással
fordulnak a magyar közönséghez: „Nagyfontosságú vál-lalkozáshoz
kérjük a magyar társadalom támogatását
Magyar népdalokat akarunk gyűjteni nagy arányokban
Mindaz ami nálunk eddig e téren történt nagyon kevés
nagy munka vár ránk És égetően sürgős is A népzenei
hagyomány rohamosan pusztul Legfőbb ideje tehát hogy
hozzálássunk megmentéséhez De nemcsak egy hatalmas
kultúrérték megmentéséről van szó hanem arról hogy
az ősi magyar értékből újjászülessen kultúránk egész
magyarságunk"
Ettől kezdve "úgy Kodály mint Bartók nyári szabad-ságukat
art a áldozzák hogy folytassák népdalgyüjtö mun-kájukat
Mert már fonográfot is visznek magukkal és a
hangszalagok híven örökítik meg az ősi magyar dallamo-kat
szövegeket
Gyűjtésüket „Magyar népdalok" címmel kiadják A
közös „Előszóban" igy írnak: „A magyar társadalom túl
Utazzon a legjobb magyar utazási irodával!
Minden ügyét COMPUTERREL Telex-sz- el intézzük gyorsan és garanciával
ÁRAINK MEGBÍZHATÓAK SZOLGÁLTATÁSAINK A LEGJOBBAK!
TORONTO — BUDAPEST — TORONTO $71900 — $1 021 00
CHARTEREK:
TORONTO — AMSTERDAM — TORONTO $45900
TORONTO — FRANKFURT — TORONTO $45900
BUDAPEST — TORONTO — BUDAPEST $69600 1 héttől 1 évig
DELI UTAZÁSOK: Bahama Carribean Florida Hawaii Mexico
Autóbérlés — hotelfoglalás — útlevél — vízum — meghívólevelek — Eurailpass
IKKA — pénzküldés (jelenleg nagyon jó átváltási áron)
1 US S- - 3226 Ft 1 Can S — 2848 Ft
TUZEX COMTURIST
Kérje ártójckoztalónkot! Bármilyen utazási ügyben készséggel áll rendelkezésére:
DR BAROSS DÉNES VÁMOSSY LEVENTE SZEGVÁRY MAGDA
Telefon:
iiiU'i'jqdiBiifiUi'Minm-WJiif- l
íiluifflWiWmí
Megemlékezés születésének évfordulóján:
Kodály Zoltán élete életműve
NÉPDALGYÜJTÖ
Lconard Lipp alapította
1071-be- n a híres párizsi ét-termet
a „Brassene des
bords du Rhin"-- l amely ma
a francia főváros legfelka-pottabb
vacsorázóhelye —
„Lipp"-né- l nincs előzetes
asztalfoglalás hanem a ven-déglő
tulajdonosa Roger
Carcs áll a bejáratnál és
dönti el: ki számára van
asztal ki kell perceket vagy
órákat várjon kit utasít el
egy: „Sajnos ma minden
asztal foglall"-ta- l
Mert a Lipp"-né- l ét-kezni
kitüntetés sőt „státus
szimbólum" — Itt étkezik
rendszeresen Mittcrand
mostani és Giscard volt ál-lamelnök
Bclmondo a híres
mozisztár és Dcffcrrc bel-ügyminiszter
Ajidricu a
kommunista „L'IIumanitc"
i
nyomó része még nem elég magyar nem elég müveit
arra hogy ezek a dalok közelebb férkőzzenek a szivéhez
A magyar népdal a hangversenyteremben! — különösen
hangzik ma még Hogy cgyso'rba kerüljön a világirodalom
és zene remekeivel De eljön az ideje ennek is!" — És
Kodály meg Bartók mindent megtesznek ennek érdeké-ben:
saját zenei alkotásaikban a magyar népdalt veszik
alapul abból építik fel klasszikus kompizicióikat hogy igy
bebizonyítsák: a magyar népdal is szolgálhat alapul ihlc-tő- ül
klasszikus alkotásoknak — ahogy a német az olasz
és a szláv néndal szolgált a német az olasz és a szláv
klasszikus zeneszerzők számára
Közben bejárja Berlint Párizst — de íme a tanulság
amelyet Naplójában feljegyez: ügy hiszem hogy hosz-szab- b
időre nem megyek megint el Ma sincs egyéb dol-gunk
Nyugaton mint ezer éve: egy pár rablókaland részt
szerezni abból ami jó és clvihelfícn értékes van olt —
aztán beleásni magunkat a magyar földbe mert csak „be-lőle
sí ihatunk igazi táplálékot "
ÖNPUSZTÍTÓK
lí)79-be- n 4470 személy
követelt el öngyilkosságot
Magyarországon a halottak
35 százaléka Ez azt jelen-ti
hogy minden 29 ember
öngyilkosság következtében
hal meg Számuk majdnem
kétszerese az' autóbaleset-ben
meghaltakénak i
Tudjuk hogy világvi-szonylatban
is megdöbbentő
a helyzet: az utóbbi 35 év-ben
többen ölték meg magu-kat
mint ahány katona el-esett
az első világháború-ban
Mi azonban sajnos a
világ statisztikában is az
élen állunk 1975-be- n száz-ezer
ember közül Angliában
75 Lengyelországban 11
Svédországban 19 Svájcban
22 Ausztriában 24 Magyar-országon
pedig 38 oltotta ki
önkezével életét Ma még
magasabb ez a szám: száz-ezer
ember közül évente
negyvennégy öli meg ma-gát
Magyarországon
Az okokat kutatva a bu-dapesti
Népszava megálla-pítja
hogy „mai társadal-mi
életünkben találni olyan
folyamatokat amelyek az
elviselhetőnél néha gyorsab-ban
változtatják meg az éle-tet
Ilyen például a helyvál-toztatás
A faluközösségből
városba szakadt emberek
egyike-másik- a nemcsak a
tájékozódóképességét veszí-ti
el hanem erkölcsi tartá-sát
is és olyan megalázó
helyzetbe keveredhet ahon-nan
nem lát kiutat A ma-gát
kiszolgáltatottnak érző
egyén tudathasadásos mó-don
meggyűlöli azt a vele
egy testben lakó személyt
akit tehetetlen szolgaiélek-nek
tart és végez vele Az-zal
a másikkal aki szintén
ö maga " '
A lap nem tagadja hogy
a mai Magyarországon is
ÍM
vannak olyan társadalmi
gondok amelyek labilis
idegrendszeri-- ! embereket
személyiségzavarba sodor-hatnak
Idetartozik mindé- -
Demokrácia — "Lipp-módra- "
és Reichle a konzervatív
„Paris Match" főszerkesz-tője
s igy folytathat-nánk
a felsorolást a végte-lenségig
Maga de Gaulle
elnök (aki szintén törzsven-dég
volt!) állapította meg:
Aki számit Párizsban az
a Lipp"-né- l étkezik"
Viszont dicséretérc szol-gáljon
Cares-na- k hogy de-mokrata:
nemcsak a nagy
politikai társadalmi művé-szi
nevek viselőit tiszteli
hanem a tehetséget is Sokl
még névtelen de tehetséges
politikus író művész szí-nész
és üzletember tett
szert Carcs által hírnévre és
köszönhette karrierjét an-nak
hogy a Lipp"-bc- n jó
ismeret ségeket összekötte-téseket
szerzett
i
nek előtt a lakáshiány va-lamint
a felszínes iskolai ne-velés
Hadd tegyük még hoz-zá
hogy a materialista szel-lemnek
és a szabadság hiá-nyának
is nagy szerepe van
ebben a szoború statisztiká-ban
(„Életünk")
1+
Távirat
Canada
Post
levél és
képeslap
Üdvözlő kártyák
levél
és képeslap
üdvözlő kártyák
The
A
Postes
Canada
-- =fp
„TANÁR ÚR"
1907ben kinevezik a Zeneakadémia Tan-szaka
tanárává ami sok harcot küzdelmet jelentelt Er-ről
igy ir Napiójában: „Lépten-nyomo- n beleütközöm a
félcigány— felnémet felfogásba s igy nagyon nehéz elér-nem
valamit" Annál több örömet lel a Bartókkal együtt
végzett közös munkában Ekkoriban döbbennek rá a ma
gyar népzene (és általában a keleti) alaptulajdonságára:
az ötfokúsági'a Ezt jegyzi fel erről Naplójában: „Olyan
tömeg ötfokú dallammal találkoztunk hogy világos lett
előttünk e hangsornak alapvető fontossága minden más-tól
(nyugati) való különbözősége"
Nagy elfoglaltsága mellett is — komponál Ekkor ír-ja
„Kilenc zongoradarab" c és „Énekszó" c dalciklu-sát
valamint „Opus 2" jelzésű c-m- oll vonósnégyesét
(1909) és „Szonátáját" (1910) - Jellemző az akkori ma-gyar
viszonyokra hogy a darabokat nem otthon hanem
Párizsban majd Zürichben adják elő — nagy sikerrel
Odahaza minden zeneszerzői próbálkozása ledönthctetlen
íalakba ütközik Csak a zeneértök egy szűk köre áll mel-léje
ezek közé tartozik a „Waldbauer-négyes- " akik elő is
adják a fenti müveit — A kritika lesújtó: „Az új zenei
nyelvezet a hallgatóságban visszatetszést váltott ki "
Csak a „Zenevilág" c folyóirat jegyzi meg: „Zenéje ide-dege- n
új — de elmélyedve abban egy új világ hajnalát
látjuk "
1910-be- n Kodály megházasodik felesége Emma asz-szon- y
szintén zenész akinek egy célja van: segíteni fér-jét
munkájában
1911-be- n Kodály Bartók Kacsoh Kovács Weiner és
Waldbauer megalapítják a „Magyar Zene Egyesületet"
melynek célja egy hangversenyzenekar szervezése így
szeretnék áttörni a közönyt amely a közvélemény részéről
körülveszi őket „Felhívási"" bocsátanak ki pártoló tago-kat
toboroznak — kevés sikerrel A zenekar nem alakul
meg csak a Waldbauer-négye- s játssza továbbra is mü-veit
— folytatjuk —
w w
M 4fc 4fc 4fe W AR m B m
Az 1982 január 1-- én érvénybe lépett új kanadai és
nemzetközi postai díjszabás néhány tételét az alábbiakban
ismertetjük
Részletes információk — beleértve a hivatali (business)
küldeményekre alkalmazható díjszabást — beszerezhetők
a Postahivataloknál
Kanada belterületén
Első oszt levelek 0—30 g 30c
30—50 g 45c
Express küldemények I oszt dijsz plusz $100
Ccrtified küldemények I III vagy IV oszt dijsz plusz $100
Ajánlott küldemények I oszt dijsz plusz $183
Üdvözlő 'kártyák 0—50 g ' 30c
III oszt küldemények 0—50 g 30c
Csomagok
Pl 2 kg (44 Ibs) Toronlóból Winnipeg I oszt $100
IV oszt 0175
Montreálból Québec City I oszt $245
IV oszt $130
Légipostai
Légipostai
Rádiótclegramní
Stamp
Zeneszerzési
50 szó
Küldemények az USA-b- a
0- -30 g
30- -50 g
0—50 g
Tengerentúli küldemények
0—20 g
20-- 50 g
0—20 g
I iiikillLhJj
$345
3--
)j
50c
30c
(Ük'
93c
60c
30c
Amíg az új SOc-c- s bélyegek kaphatók
lesznek a Kanadai Posta kiadott egy
speciális bélyeget amit "A Slamp"-nc- k
nevez
Az "A stamp" ugyan nem tünteti fel
de az értéke 30c Ezeket csak kanadai
belföldi leveleken lehet használni Tilos
ráragasztani Kanada területét elhagyó
küldeményekre!
A szükséges bélyeg érteke természete-sen
felragasztható a forgalomban lévő
bélyegek összetételéből is
Canada