Magyar Elet, July 15, 1972

              „siw-- 1
X- -
HUNGÁRIÁM LIFE
Nem sokaság
hanem Ultk
s szabad ntp lesz
csuda det&lal
BtRZSCNY! MAGYAR ELET iaOillua£vULu(iu£e
Ciaolija Setlly
Vtl 25 21 X tolvam 23 szn ír: JUU: UI Ara: 20 cent WStaSS"S""S
McCm crn Hiiinplire) allace — vagy éppen Kennedy? Frcy András:
ixoii - eilenfél
A francia korinam Jilalakílása"'
A hétvégen ujabb 3 szemelv! luláltak verhefagvva a belfasti utcákon a
IcnorlsUík jellegzetes fejlöv cselül találva — Egy torontói rákkutató kórház
Jelentós sikereket irt cl a kobalt bomba után az un „accclerátor" alkalma-zásáva- l
— Mimi az oroszok mind a kínaiak arra szorítják Hanoit hogy a
párltl társulásokat érdemben mcttkeilje — Quang Trlt a dcl-vlctna- ml csapatok visszafoglalták Thieu elnök szerint — rompldou új francia kabi-netiének
2 minisztere szimpatizál a Lcvesquc-fcl- e québeci szeparatista párt
célkitűzéseivel — Izrael a iicmrcs elfogott szíriai hadifoglyokat csak akkor
att ja v Issza ha az irab államokkal általános fogoly cserét létesítenek — A
Icl-avi- vl repterén történt borzalmas vérfürdő egyetlen életben maradt ja-pán
„kamlzlkc" merénylőjét bíróság elé állították — Egyébként a merény-le- t
kitcrvczojcnck gépkocsija egy pokolgép robbanása köctkcztébcn a leve-gőbe
repült — A C1HX nemzetiségi rádió nagysikerű pikniket rendezett a
torontói szigeten ahol 100000 ember ctt reszt — A québeci dokkmunkás-sztiáj- k miatt a torontol kikötő forgalma 16"-k- al emelkedett — Argentína
elnöke: (amissé kijelentette hogy Peron v elnök részt iclict az 1973-a- s el-nökválasztásokon
ha augusztus 25 előtt lsszatér hazájába — Tanaka az új
japán miniszterelnök máris kormánálsággal számol: két minisztere meg-tagadta
az „ú gazda" szolgálatát — Wallacc kormányzó elhagyta a körhá-zat
és Miamiba utazott — Tszak-Korc- a az ENSZ Közgyűlés napirendjére
akarja tűzetni a két országrész egyesítésének kérdését
MIAMI CSAK EGY
Ml'UI Oll) szriES
nrr Miuroii)
IIOSSU
és Itocky a rendőrfőnök
komoly előkészületeket tett
ami hogv ezen a keskenv
löki sávon nc ismétlődhes-sék
meg Chkago Iar van-mi- k
olv előjelek hogv a
Ylppi-hlpp- l Tcnants' As-soclatl- on
Wclfarc Hlghts'
és a Martin lulhcr-Ktn- g
alapította csopoitok össze-fognak
nagyáramú tünte-tte
szerv eése éidckchen
Ezek a csopoi tok (pl a nép-jólé- li
vecélybeit részesü-lö- k
1 és egynegyed millió
tRgJ alt követeli lto#v évi
6%0 dollárra emeljék fel
ü ! gyermekes csakíduk Al-Utt- ll
támogatásét a 7 mil-lió
Töt kllevo albérlők ke-vesebb
beit akarnak fial-ni
slb) a konveneki épüle-t- e
melletti terén lógnak
„kollektív e" gtUkkeznl A
?00Ö ulsógíiu ugyancsak in-nen
tariii a „kontruveriá-IN- "
anyagot
MiGoveru újabb 151
savatot eszlett és
l-a-lrd
hadügy mlnlster
szerint a dcl-daknta- l
szenátor tervezett 30
inllllánl dollár katonai
Nyiszltn'Zohnn:
költségvetési „megta-karítása"
az USA-- t ve-szedelmesen
kiszolgál-tatná
ellenségeinek
llumphrcy lelajánlta
hogv a part erdeiében —
Iki leszavazzak — táinogat-j- a
a legerősebb jelöltet it a kihívást azonban Mc
Gourn nem logadta cl
(icorge Wallacc 53 nap
után hazatért a korházból
ho(v utána n miami kon-vciKór- a
utazzon II éves
kislánya talpraesett beszé-détel
a TV-be- n máris be-ál'-1
a kottcsek köé A de-mokrata
párt „tektlumja"
3 millió dollárt jövedelme-zi
t ami csupán kétharma-dé
a adósságoknak
Vegilt: Teddy Kennedy
szcicpe megnőtt a szétluico
demokrata pártban Egye-K-- k
igy élik lwgv az utol-m- i
pillanatban a harmadik
Kennedy kétH--i lenne ü-Mvfo- fni
a iirírtüt
vt a vzenálur kikien-t'tt- e Iitv jvm li#d
el a ieKHeM" — ik lefiH-ha- n
kétértehmt lUfflíek'ket
toldott lxtfzá: t4(Hvll-hat- ó
Mrtillmenvik kuott"
V ki lát clorc Miamiban?
M % IMII 'iIHHHIIilHPIWWI'!WWW1flMil 1 lIlHllMtlMttlINI i l ím ' II
mar
AZ AMERIKAI
„Flíllim ZAS7IÚ"
McGovcrn tervezett 30 mil-liárdos
„spórolását" had-ügyi
érvénesen a
niejKukis fehér zászlója-kén- t
emlegetik A évi
jövedelem ígérgeté-sét
pedig amatőr hordó-szónok!
fogasnak közgaz-i'iiság- i
nonsense-na- k minő-sítik
iK'm beszélve arról
hogv MtGovern „agvon-uiraleltiNZtú- si
terveitol" és
itadiigvl takarékotsÁgaitól
Kzolyog a gyáripar inert
egv Imsonló intézkedésben
a gazdasági pang4s legbiz
tiHbb látják
ACNim' IS
„SZHKUNDAi:'
Splro Agncvv aki-iM- k llHttobn csíptív
nveivti inogkg'est tett a
V(jr vér Abblc lloff
aki a kotivencki
Itkkte álknlai szobát
ett Mkmtb Agnevv
bott-mot-j- a:
„Képvelkk Hoffmmi
UK'gleiH'téM't amikor vala-ki
egv fürdőszobás szállo-dai
sohat tavasolt neki
tl ímkálsteglyüfbttkaIéltdclat CisímisierörJőMs Ua Cmariinbti etgeyngetriagkikouinsyihWoleHnKoat iIku$ i
fatttÚBBl aki toraunborz acakallé%al változatlan katotwubbonyt-rs- l
lefjálhthttUm atúmhalmátal Üres lemegeteetyel ssak
fngfíre1hrtw4 kepe bonfltámait De tragikus bohoi
Híeft seHMtd sem síkerttl neki: sem a környező álkunok rorril-mmttí-m
sem Mt hazájának a buMogMaM Nem hiába etette
&8&4I a nemzetközi Kuwiinuniznwnliuz — bér annak Meen a lw
IJiek léteién fariUsénwslwnSa matvkml iegenvlefénmd eaze
éyüta se jtMoti — mert kimmmwlrmm a egvetlen tála) M
fakmknilt lehet ifernl é ahol tmaJ fm kérheti saámon m fej
fvtefc tetjevftétét
buhowknak az a auraik hogv mindenütt szereneWt ré
hémak a eirkuscuk cg! másnak adogatlak Okét öt kontmemen ke-rewt-ttl
Hol in bwkknnak fel hol ammt de mindig es mindenhol
Mgymwral a maszkkal és ugyanazokkal a trtlkokkel--
Üérvt mar régóta ewdéke %vh hog rhkl Castro to viléghflr-Mr- a
mdttlhm Meg is tette és bohovkodanai sztnhvhrrUI t alha- -
Afríkél és Erftét yaWnztotta ÍMhK hírnevének vakámm
mert mindenütt megfordult nwgne tettette
hüattméget Ahjériahnn ntldént eg méatott és nem
égfrn éntttetes terpeszuléthen knagohrt próbált IhHgériákan ak
Ééngre vethűne a antmtanemrora adott hxkét a tmhamoknak
Vmaéban meg észoti egv vn rohamot és c pillanatban még nincs
htiünfc arról mivel riihlginu meg a pesti és a moszkvai hnlfcgé
hagy mmankozi Wom- -
cc alsjasnnsmal mas saztepet H saánt had mihécénali
épp azért neki hssn a '
hm
Nem titok hogv btouwua francia és olasz szépMhek
nsma pnneie mmnwB tKnwmimtmw sni anoi
terén
pa-lántált
ríHKJját
USA
Miaura
ke-- f
—
"
amelktt
ahuf eaah
tétét meg
a
Mk —atkuro csemetéi a gájtrlllétian nsernek kiképcést taek mV
Hit keltő vall neinartktamef h Mrhedtté mert mind a kettS ral
f1
it: egv francia aki aVhkshan hatalmas rnkUfliépik
Maoista gerillák a Fülöp-szigeteke- n
teteti!
HÁROM
NYUGATI VBZBTO
LEVÁLTÁSA
Nvugat-Europába- n csak-- ( nem cgvidejukg olvan cm-bi"-ck- ct
váltottak k akik
vewtő poíkioban oltak
liárom kURnbözo ország-ion:
Jacques Chaban-Del-ina- s
3 francia miniszterei-mi- k
Poinpidou felkérésére
lemondott Reginaid Maiid-lln- g
brit belügyminiszter
nemsokára kém telén k-monda- ni
végül Kari Schil-ler
NMigat-N'éimMorszá- g
pénzügyminisztere ugyan-csak
3 klépést választotta
Ivátom eset egy Möi
nexezóre ezetIwto vissza
amit egv neves közgazdász
a következőképpen fogai
inaolt:
„Az 1970 évtizedet a
szociális nyugtalanság
fogja jellemezni az un
gazdag országokban
Húsz évvel ezelőtt az ui
jáépítés kot szakában nem
volt munkanélküliség s
egv gyarapodó bervk mj-do- t
nvuitottak a munkás-ságnak
bog a biciklitől
i'ttérjen a kiskocsikra Ma
már azonban t egvre un-söd- i
szakszerv eetek vt
nem tartjuk eigsegom-'K- ! mett a felsőbb Ictepfexctt
küriikbert nagvaránm pa-mmt- ák
blwwvítják hogv
tisztakeil adminUztráiki
hi'Iyett a mifllseteriáhs sze-ituMv-et uv íitüfvti a ma-- a
kis iecsemékt ahog
tutija
E)eek ökőrsülé! ui-lasztan- ak
már ami a
zsákmány nig) vígét II-lel- i"
— hangzik a korgaidásg
ékmenyv
I CIIAHAN-DEIMA- S
franvta miniszterelnök
tvldátil évekig nem t-ti- tt
adut az állami
visszaéléseit fedezte el
IK I III MII Hl IHHI I if)l A tragikus
választása
tudlak a Imolától mcgmvnttnt cs a n
adu aki i-tí-v
magas leszíiltsvgü villamos!
fel
nem bocsátkozik régebben szokás
cgvekOre düntést kknossa
rssrMmi H rwálÉit mtgmUtiaflni
telt apránkint megtörni a
IflttiMlHiil szándékszik
dolgozták a yái
mftiifn mozdulatét ték
%
A
cs
az
re
T
es
ii'
nézte hogv miniszterkolle-gái
az építészeti szabvá-nyok
kijátszásával vagyo-nokat
szerezzenek év-tizeddel
aenki Kffl
lepudött volna meg
de a sajtó tzeruációébfe
ma éhezettd „kiássa" az
itfék visszaéléseket
I'ompidoit jobbnak látta
hogy a közelgő választások
VA vizet ontson a
pohárba" Chaban-Delmas- t
tel kér e a távozásra es ki-nevezze
helvébe a gaulkiv
ta vonal egyik puritánnak
ismert I'krrc
Mcssmert (Annak
Mesmer Anton a
királvi udvatban bűvölte
el az állati magnetlzmus
bemutatásával a közönsé-get
FompkkMi tatán i'igv
véli Messmer 3 v
tábornok ófy fogja „mes-mcrizátA- i"
a francia kozvé-kmen- yt
lwgy a Gutkista
tikettre szavaron?)
angliai MAUDtING
" botránv ugyaiKsak
anvagi reszreballás eseteit
bizonyítja a hatalommal
való lszéléscl kombinál-va
Maudltng amikor meg
nem belügyi államtit-kár
biaomot penwket
lógatott el jótékonysági
u lókra Amikor a „jóté-konykodó"
építészeti válla-lat
tönkrement kiderültek
a visszaélések miszerint
a pénzeket cnvhén
szólva magáncélokra
fordították
A heten a brit parlament
nvilt vitáia során Mztoora
veszik Maiulllivg menevté-se- t
a Heath
') KARL &CHILLEK k-- "
mondáiét w robban-totta
ki hogv péncUgvmi
niszter létére kéfMekn olt
az inllaeiót kordéban
(Iit tatás a Mk uliUlwt)
hohó®
nos olaz kotiyy ki-élt
obbantasanál kk
te halálát
Az uttai goeiilla 1—2 éve polgárjogot veit bizonyos európai
országokban főként Olasz-- és Németországán Alig múlik el
hét hagy kimomurhaUtUnné téli rabba ások ne történnének
a sfnfcáso sztrájkok és tüntetések fehoi ili é% ti'takozások
utcai barrikédhrckké rájutnak ahol a untetOk rohamslsako-ta- n
arcfétvotM a könnvfakasztó bom!% clkn gyújtogató
iMd4ov-palaekokk- al harcolnak" a rend ei ellen és az Igazán
nem éber rendőrségi tmimozés lépten-n- v 1on fegvverrak-tárak- at
redez a széhflbaloWal berkeiKn
K'vHvamalo hogv ez a mindig üjra Ml-- a szálló guerílUi ten
sarrint egv pontosan kidolgozott stratégia apján történik Eaért
— mint
hmiba nem akar
a Mki
és kütWhtmrmt
A recept kubai Olt ki
és teriesetet dk
Két
czekitt
éten
„tiszta
képviselőiét:
ideién
Irancia
ezáltal
volt
kabinetből
úri-am
egv
égést
volt — miit forn
"Ini hanem csak ter--
áhamhatalom tarr
i végső leszámolásra
guerUla minden k--
b-riagy- obb füzetek
ben M arra érett nrstagokban Ezért nem a: maian a gyanú hogv
a Mdjai iragikus bohóc népies rípacskodása umMt egy felfúr gáté
terv rejtőzik t i kirobbantani valahol Eur ban tt Vietna-mot
Tito márts sietett magát bebirtositai hdtlcmH cthagvott
kiaamaaiiut barátainál és beáttt a kommün va yonahm cserben
llamiaazaNawalaiwt ott jsmem csatktkotést nvhaiatmakkut"
ÜamiMlUHÍml de Canossét fért aekogA e horvát gvupogatés-a- k
ő kgyen az eted áldueau
t(al fog tehát a tf gaerma tWe khi ? stereacsétlen
trorstagban ÜHter ntiatt vagv íyagat-- etorsréghan mely
alá van aknázva vgy-Oktszor- s tgtwn ahot a kgve--
a neműt közi kommunizmus fámára egv ertfsea
sbohhsh keft mrgakadihtsttt
Mem ludpjkde a kubai bohóc tragikus ai néka kbeg Európa
un ""
1
9 Az
—
de
nw i&mjme
11
i a felelős az ui Jaltáért
randt vagy Nixon ?
N'emrég sovau-ttu- k huiry itiuijii a
nyugatnémet —oios ci zodi slvn Hrandt
es Urezsnvev oiokeivenyünek jelentette
ki a klenkgi euiopat határokat a moszk-vai
amerikai— orosz nyilatkozatban Nivon
Is garantálta az európai status-quó- t
Ezzel kapcsolatban a magyar emigráció-nak
egv külpolitikai téren is nagytekfn- -
! télyö vezető szenwlvigc lielytclenf lelte
hogy cikkünkben ikmh tuutatuink rá hogy
az európai statusKjuo ccntentezésébeti a
nyugatnémet magatartás döntően befolyá-solta
az amerikai külpoiitikát- -
Ez a kénks — inánnint liogy Nyugaton
kiket terliel nagyobb felelősség a új Jal-táért
a kokel-euióp- ai s?ovetzotia lorinú-li- s
és a Hrczsmev-cl- v IwHgalólagos elfc-gailásáé- rt
a németeket-- e yagv az anwri-kalák- át
— magyar szempontból valóban
mimkn rnast bearnvekol
Az Hlscnhovvcr— Brcsnvcv — XKrn elv
Ez a tény valamint ai a körülmény
hogy cikkünk bírúk'ijának szakértelme és
tárgyilagossága kétségen felül áll airu in-dította
a Magyar Illet szeikesztőségét
Nigy a Kérdést ujabb alapos megfontolás-nak
vesse alá
De minél gondosabban igv ekelünk mér--
kgelni az euiopai szovjetbiitKljkHmkik
kedvező bonni és washingtoni eltokklást
annál inkább arra a konklúzióra kellett
Hiimtnk Iwigy ím1m bizonyos tünetek i-lág- anál
valóban ugv látszik mkillw a nyu-gati
szoJkkHritás gyöogilkSe Hoflnbn kez-dődött
iAm el a tények mégis azt tmilat-ja- k
hogv Atheaott és Adenuef tonalálól
előbb hajkHtak el Wasltlngt ónban és csak
azután Honnban
Ez veretett oda Inhjv ba egy kis lnl
titakocas után és i+tinl késedelemmel Is
de az amerikai kormányok következete-st
n napirendre térnek a seovkttőt elkö-vetett
erőszak fölött S egv-ke- t év moha
úgv tesznek mintha semmi sem történt
volna- - Ez pedig gyakorlalilag a Mrezsnyev
elv tudoméwhétek't jelenti (Lehet hogy
ezt a Moszkva és Washington közti rit
mus-kÍHonbseg- et fogják egyszer Eisenbo-wer- —
Ihvzsnvev— Nlvon doktrinénak Wv-isi- )
A legtöbb emigráns politikus hallgat
Niüon külpolitikájától mint ahogy a Sza-bad
Európa müncheni vezetőjének a nyil-vánosság
előtt máig cáfolat lanttl maradt
kommunista-bará- t nyilatkozatát sem mer-ték
észrevenni Most azzal védik saótlafl-saguka- t
hogy az emigránsoknak nincs
joguk azt yárni Amerikától hogy „szem-beszálljon"
a SzovktHwoval
tátva a szenátusban isméi éledező ame-rikai
izolationtcmusi a kóarkt nagyrésté-be-n
s főleg a sajtóban uralkodó hHüiia-to- t
mi nem Is az dkm ttltakoatnk hogv
Misxm haHgat az Európa keleti felén el
követett erőszakról Ezzel mi meg lennénk
elégedve Mi csak azon ütközünk meg
hogy ahelyett hogv a régi NKon meg
gyoződésére gondolva tisztességbdl hall-gatna
Moszkvában közös amerikai-or- osz
DM ttyilatkoartot bocsa jt ki és eb
ben SrezsnvevveJ karöltyv rrkoksi prédi
kaciot intéz a világhoz anélkül hogy a
nem Ml önremlelkrzsSl akár csak mini
tévoH céh mtgemlluml Vagvis tágv visel-kedik
mim aki erkoksNeg rehabilitálni
akarja a Sawtetumot és Irgitiminkhii az
európa orosz impvrhwnot Ami a Hrezs-mev-e- tv
gyakorlati ludumésuh ételével
egv értelmű- -
Ez a fotvamat kükmben Eisenhower
ideien mduh meg amikor de Gaulle sem
szabotálta még a uyaaati cspmtmdhüdrst
Vavhan Eisenhosisr kezdte IfW-be- n
fkttfben tá első isóvskonfcrcnciéa a he--
rétkozást a scovkltel és fotytatta
hogy hatat tordHott a
Ktrmcdv s sí Kwmtt M
f
Ennek a washingtoni
oh rHő szabedszrmmcl is látható stá-ciója
hogv Kcttnedy efnük késérielet sem
tett a hermái fal wngafcadáhwéra ami-re
prdtg aVrlm négv-hatat- mi státusa jo-f-ot
adott sdna-- Ma mar tudtam hagy a
brruai fal nélkül a Uhutimct
nem tudta vo'na M'kat taitani magát s
hogy ennek a szuv ictpuzuionak gvötlgö-les- e
szükségképp egesz Kelet-Európár- a ki-hatott
volna
N'eesö sortm tehát a berlini falnak Ame-rikától
való eltűrése pecsételte meg Euró-pa
keltév ágasát Ennek yonta le koflk
venciáját Brandt amikor a Iwtajoffl a
szociáldemokraták kezére jutott
A történelem nem szokott a papírfor-mához
igazodni De Iw most ehliez tarta-na
tnagát akkor Drandt kekll p&llilkája-na- k
arra kellene vcctnie hogy cfés Njt'
gat-Eunip- a olyanfajta orosz befolyás oM
ket üljön mint Finnország- -
Világos hogv et a német szovkSlíteiTwk-rátákna- k
nagyon nagy része nem akarja
Ha mégis ilyen irányba fordultak való-színűleg
azért tették mert látták hogy a
Szovjetunióval szembeni céltudatosság
nem csak az amerikai külpolitikában hat-vány
ult el hanem a NATO-but- i is amelyre
Bonn nyugati orientációját alapították
A nyugatnémet szociáldemokratáknak a
Nyugatba vetett bizalmát a Is aláásta
hogy a NATO országaiban luuigosabbA
váltak az Amerika-ellene- s áramlatuk
hogy 1968-ba- n Cseh-Szlováki- a Iciohanásal
az amerikai kormány csak tessék-lássé- k
ítélte cl és hogv Washington a NATO fő-je
fölött táigyal a Szovjetunióvá!
Crthetfl tehát hogy Brandt keletre for-duláséért
az amerikaiakat okolják S vtm
cdyan német akt at gondolja: jobb Iki
mi adjuk el magunkat mint hogy má-so- k (értsd: az amerikaiak) adjanak ol tkt
ket- -
Washingtonban vVnt az ok és okoat
láncoknál elknkező irányban goHgvo!íUk
fel Eszerint előbb fordult Hrodt Karc-cal
Kapa Hó feié" és csak azután lmtdrwte
volna el magát Nlvoft ttogy európai poH-tikáf- át
ha nem is amerik!— orosz egjtllt
mflködésiie de egyfajta pAtmwmoMáf
hoz ilkssze ltozá- -
Ha Kisslnpcr nemet mondott volna
Ez a magyarázat — amely a amerikai
neo-iola- t kmizmustol táplált vvashlngtutvl
iram változásért a leklosségvt a későbM
német reagálásra bárttja — két dokjgb&H
hibázik Egyrészt ignorálja az UkeuJto
wer-- i kezdeményezést arnelv a MWfflll
széthúzást elindította Másrészt elfüfdít-j- a
fejét egv alapvetően fontos témtől At-tól
Hogy a moszkvai szerződést netn khe-te- lt
volna tető alá hozni a négv nagy hata-kim
berlini megegyezés nélkül Ezt pe-dig
csak mt amerikai korménv pozilrr hóz
zéjáruiáséval khelett kidolgozni- -
Az igaz hogv IftO nyarán Kogvrs ame
rika külügyminiszter próbálta Sched mw
alnémet külügyminisztert a moszkvai
szerződésnek még a parafálésétól is
visszatartani De amikor a berlini afktfde
fásnál az oroszok megkötötték magukat
akkor 1971 februárjában feltOuőea tö
rvos amerikai engedmény segttrltc át a
tárgyalást a holtponton Ez a Mres tefe
ruérl gátszakadás nem a Stale Ikpart-mentbe- n
hanem a Ichér Házban fmmt
végbe Olvanok akik kiirvetleniM N'rti
tol és kissingcrtOl függnek a szdnyegcH
íekvö orosz kiyansagokon lólmertorn aéi
ajánlották fel amit t oroszok eddig )a
vasalni sem mertek: a nyugatnémel kÖí
lérsaség jogi és politikai hleajhHtegíi"
csökkentését Nyugat-Heríinhe- n
Néhány héttel később pedig amikor
Hahr Washingtonba repült hogv Menn na
vében is szorgalmazza egv orosz Wkupj
zulatus engedélvezését SSttgal-Ikrkabe- tt
maga KKsinger közötte sek hogv &r£a
nyesnek és Hrandtnak ezt a közös kíván-ságét
Washington elfogadja Ha nemet
mundutt volna — ami kümtvtl ktl tutng
mert hiszen a konealétus fetéNftása eNea
kerlk a MerUn egészére kiterjedő négy ha
ti szerződések rattfHmtea kútba esett w&
Nbion nak tehát nem is keneti Hmat
csehkednk vagv a némel— orosz mrfl
hoc hogv elakassza Honn keleti pamHtá-jd- t
Elég ktt voksa haflgatnla és tn ütp
fflm PjenWrtW PPCTVPMeWtH Vtti r92VRNH
(tolatás a harmadik oldKln)