Magyar Elet, July 29, 1961

              mrmmmmmmmimmmsmammmmmmmmsMmKmMmmwmKmmsmmmsmMmmMssmgMssgmm ' - ÉmmKiÉJiíxrm ? £ --
' "A TJ '" jí '"' ' v Mtf-T''- 5 i" ' S!f-- " nemsoknság) 4 a- -
' ' & " & " ' Ü 3 Üt kanim Lélek '' iíF' Mfc"- -
tszabadnép'eszAt HMapj - HM
' "ituiá i dolgokat K-- í '
Largcut Indepodait
' Cmudian Terkl
'BERZSENYI í ' m tfcc Hunfarisa Langugt
ft"'- - MlJLJMJí M l 1
'-
- ltafoW: krfS" 'TKLPTTi' _ lilMlH r'HBI 1 Ji1 - - j H— !-- í " -- " -- n " -- r r r- -t h : - -'-
-- T
'V61:13No 30: 13évfiSO: sz 1 _í ifi llíít ' Toronto' 1961 "július '29' Ara: 16 cent
lttl'ttt'tt'T''tVttTTVl--ll-VVlVVt''V-----'!-- -
Az ENSZ főtitkára nem [késlekedik % Bizertánál
' Miután Habib Burgiba az-új-deszt-ur
párt vezére 1957r
ben megdöntötte 7a tuniszi bej hatalmát az: alig négymilliós
Tunisz köztársaság' lett [Franciaország kivonta csapatait Tu- -
niszbólcsakBizertábantartott támaszpontot
államközi megállapodás- - alapján Itt isi ötödére csökkentette
korábban'40000 főí számláló' haderejétBurgibaarra'töreke-dct- t
hogy Bizertábóí kiszorítsa a franciákat és a franciák
előbb-utóbb- 1 el ishagjlák-voln- a --Tuniszt" de éppen'most a'vi-lágkomm- un
izmus erős támadása idején ésa legsúlyosabb (af-rikai
problémák'közepette még fontos a bizertai támaszpont
Burgiba azonban valamilyen okból kiélezte a helyzetet és
súlyos válságot teremtett Tuniszban
A tuniszi kormány 'ultimá-tumban'
szólította fel a frah
ciákat' Bizérta kiürítésére"
Amikor Párizs nem volt haj-landó
lüdomájiir vonni az" ul-timátumot
Tunisz' 'blokád alá
akarta venni jBizertát és meg-- !
támadta a Szaharát A franci-ák
'légi' és íengeri' hidal kezd-tek'
épiteni'Bizértához mire a
tunisziak tüzet nyitottak' A
franciák tűzre tűzzel feleltek'
idegenlégiós ejtőernyősöket
vezényeltek Tuniszba és rö-vid
de véres harcban megtör-ték
a blokádot A Szaharából
is kiszorították' a behatolókat
A tuniszi akció gyors veresé-get
szenvedett
HAMMARSKJÖLD
UTAZIK
Burgiba provokációja ter-mészetesen
az' ENSZ-ne- k is
munkát" adott A biztonsági
tanács 'azonnal' összeült1 és' tűz--
mmMMmmmmmmmmm
ép a Kuwalt-- i „hadműveletekről" Az1 egylkiolaj-sej- k teljes
jarci díszt öltött és kedvenc Cadillác-jéi- i szemléli a helyzetet
iniiiniiiiiiiiDioiiiini! i
-- 'a''' i'' -- '('-
M- -
4- -
)
:ií!irnijiMiiiT:ii]M:i:nnn:iijn:iTM:iLiHnii!iiiinM:irinu]iit]rnir:TirniiL"!ritiii!r(:í'ini]][iuíLiTiM]nii!i]!uiti:iiiiii)iNitiii:i:[iiH
ötéves
3 TÖZELEDIK-- az 1956 évi
IV magyar 'szabadságharc
tödikl évfordulója Bár avi-Igpolitik- ai
események irány-vonala
a szabad világ mai
problémái háttérbe szorítják
j magyar népi szabadságának
"érdesét az emigráció első-end- ű
feladata hogy ezt' az
vfordulót' valamilyen módon
'mlékezetessé tegyeyAz'elné-nitott- :
tízmillió magyar he- -
Vett az emigrációnak kell í ' ' ' - f~ " - - :omia: a magyarországi tei- -
élés-"'emlék-e
nem' halt el
hk elhalványult -- de ma
ncs olyan nemzetközi for-al- at
konfliktus amikor' a
Jgyar szabadságharc' nagy-'r-ű
teljesítményére és a
JiV jeti beavatkozás brutalitá-sra
ne Ihivatkoznánakr Ebből ímásodlagos állapotából kell
'íiemelni a magyarság ügyét
ax ötödik évfordulón akkor
is ha a kezdeményezés ': első
pillanatban reménytelennek
látszik: „ „ -
A-Magy-ar
'Élet'ís [megfújja
a postakurtöt'és ana: kéri rié-pe- e
öntudatos olvasótáborát
első sorban Kanadában
_
élő
barátaiti yegyenekírészt1 aí--
lhlll: a lrniAKan-wiAltr'A1QR- 1 aw~ _„ y-„ttyriű-íx
joktóberében fel akarja ihív-- inta viláe fievelmét "a" keleti
'gyarmatosítás tragikus fáldoj
rátára Magyarországra
A nyugaton élöímagyanág'' nk tíí millió aláírást kell
HsszegyűjteniesliT1z: millió
ubad embernek kelí fele
melnie szavát ar elnémított
itítmlUióért
-- magyar Bmigránsoknak tíz--
I
fenn katonai —'
szünetre hívta fel a harcoló
felékét Az ENSZ gyors volt
de mégsem olyan gyors mint
Párizs
Mire a felhívás megszüle-tett
a franciák már urai
voltak a helyzetnek'és való-jábanne- m
isazJENSZ' ked-véért
hagyták -- abbáa har-cot
hanem azért mert
győztek
Maga az ENSZ-határoz- at
sem egészen 'felelt meg a tu-niszi
'elképzeléséknek 'mért
nem rendelte el a Bizérta ki-ürítésére
irányuló tárgyalá-sokat
Egyiptomi részről
ugyan javasolták ezt dé á
biztonsági 'tanácsban " még
nincs „színes" többség: Most
Bürgibá árrá törekszik hogy
rendkívüli1 közgyűlést hivas-son
össze Ehhez ötven-orszá- g
támogálásárá'vlériné 'szükség
Búréiba elnök Hammarsk- -
! jöldöUs Tuniszbahívta' és az
s
?
millió5 aláírást ikelU szerezniük
azokra az ivekre amelyek' a
szovjet elnyomás megszűnte- -
tését kérik a : nyugati-yilá- g ve-zetőitől
Nem kérünk- - politi-kai
vagy gazdasági segítsd
get nem kérünk munkát
vagy 'áldozatot csupán! egy
aláírásivá magyar ügy mellé
való kiállás morális jegyét!
Amit alákell'Irninempolitii
kai manifesztum csiipáh bá-rom
'pontból' álló1 kérés: í 'Adjákl vissza az önren-delkezési
! 'Jogot a magyar
népnek 2 Vonuljanak ki
Magyarországról a megszál-ló
csapatok 3l Tartsanak
Magyarországon szabad vá-lasztásókat
nemzetközi el
iénőrzeV mellettr
A szabad világban nem tíz
százmilliókemberis)taláíbatóí
aki ezekkel a követélésekkel
egyetért és nevét „szívesén
aláírja Viszont f sokkal f nehe--
7íhh a lcP7Herri£nvP7Ís tpi:
riikai részef - '
felkeli juttatni az íreket a
nyugati-milliókíel- é! ?
A 'magyar emigránsoknak
megkéU keresni azokat akik
kézjegyükkel} szenUsítik2i'Jyí
lágc égyiínégtermészetesebb
" ' "-íf-i
f $- - - —" ? ~
ságát'i
' Jiiznuuiö) íairastcmegsze-réznl- l
''nem j kis feíadatJrÍHa
ázonbánaz'emigrációiszIvvel- -
lélekkelösszef og akkorái tíz- -
milliój" aláírás összegyűlik: és
tízmillió "elnémított: magyar
jogos kívánságát sikerül le
tennii ázEgyesüítr Nemzetek
I Szövetségének asztalára
BjHHfcttiMwBEIijBiHKipai
De Gaulle tábornok
ENSZ-- f őtitkár'-má- r meg-i- s érk-ezett-
hogy tanulmányozza-- a
helyzetet Tuniszba meg' tu-dott-
érkezni Budapestre
nem -
A „NYUGATBARÁT
BURGIBA
Burgiba'akciójá 'meglepő és
rendkívül zavaró esemény á
világpolitikábani A tuniszi el-nököt
a- - világsajtóiéddig'nyu-gat-barátna- k
köriyyelte el akt
a „higgadt és eredményes"
antikommunisták és hém a
„fórrófejűekf közé tartozik
Bú rgibá i most ' pgyszerí e á vé-reskezű
kis hajcsárok-színvonalár- a
süllyedt' Belekergette
honfitársalt égy kijátástálan
csatába Annyira' rieni érdé-keltér'a- z'
akció'" katonai sikere-hogy- :
még aKongótia küldött
tuniszi alakulatokat' serh' hív-ta
líaza) az_ akcióhoz Mintha
azTéttívolnaíafcélkhogymeh- -
nél több tuniszi i háljpn meg
aititor jnaj aieufsi erveim í Ártuniszipőpaganda va-lóban
igyékszikj a' franciáiké-gyetlenkédésékr- ől
agresszió
ról napalm-bombáróUé- s gyer-mekirtásf- ól
beszélni de
mindezakk'or-i- s sovány érve:
lésj 'haaz' idégenlégionisták
kemélyleckét adtak a táma-dóknak
Az öldöklést ugyan-is
IBurgiba kezdte
--A tuniszi' ügy külön érde-kessége
íiogy a nyugati és a
kommunista' sajtó első pilla-natban
egyformán elmaraszd
talta 'Burgibátj
Egynápig a torontói Globe
l!l!ll!lll!lllllllll!lllllllll!lll!l!llllllllll!IIIIIMII!ll!ll!l!!lll!l!!ll!!!llll!ll!l
#
i KEZDEMÉNYEZÉS mem"i
bánt nem sért-senk- it
Azt" kövétéli csupán egy~ eu-rópai
Jiémzet számára amhVa
világsajtó is' követel k]s af-rikai
'álámoknak Nem szabad
figyelmén kívül hagyni ama
körülményt sem hogy ez az
akció végre
közös megmozdulása lesz a
különböző ' pártállású kü-lönböző
évjáratú- - sokszor
egymással szembenálló
emigráns: -- csoportosulásoknak '
Amit az aláírók kérnek az
minden emigráns-elképzelé- s
alfájáOjelenti
i
--Az aláírások' gyűjtésé 'már
több országban 1 folyik Az
Egyesült Államokban' társa-dalmi
szervezetek egész sora
magáévá tette az t akciót köz:v
tük nagynevű pártfogók is!
Dé ugyanilyen sikerfel kezd
ték meg azt aláírásokat Dél- -
AmeriKapan anoi Közéleti
személyiségek tudósok mü:
vészek egyetemi tanárok
munkásmozgalmi -- vezetők ké:
rültekj árlisták „élére Buenos
Airesben Caggianoj bíboros
volt! az'!első 'áláfró Portugáli- -
élét
élsőKvorialbéli' szereplői ráll- - tak'fazügymelléí -- Hasonló
kvéip:p[e(nkrn „-iA- miiff j:ia~i f5:!"u"-is- f '"'--' 1MiMBSr A VilágSaitÓ nagV 'laDÍai-Ü- S
Fran
ciaországbVn például ' ailFiga
rö
ügye"t]t
--Álmagyar
cimgiciiiawMi jiiusL az a jeia- - dátt hárúl'lihogy a kezdenie
nyezésl"
váljék "t ' ' iiuuAjunSuinugjf jiciu"i 'le!g-kedvezőbb
'ilyen nagjráhyú
iriégmozdülásra ár mostani
' "' h ' "l
-- t ? irt-"- 1 r -- é -- 'oltr
tf
t
újból Karcol ás Idegenlégió
and Mailtől a budapesti
Népszabadságig1 mindenhol
elítélték Burgiba „mester-kedéseit"
másnap azonban
kezdték a" figyelmet' "a fran-- :
cia 'kegyetlenkedésekre' 'te-rei- ni
Ma a kanadai sajtó általában
tuniszi hangokat-idéz'- i és a-pá-riz- si
véleményekre' nem kí-váncsi
EURÓPA ELLEN
Ha'mmarskjöld azonban le-késett
róla hogy a- - '„kegyet-lenkedéseknek"
véget vessen
és most nem' sokat tehetTu-niszba- n
"Párizs semmiféle ta-nácsot
nem fog elfogadni az
ENSZ-tő- l Bizertáyal kapcso-latban
újabb (fegyveres akció
pedig' nem valószínű arab
részről Nasszer ugyan fűt-fá- t
ígér --Tunisznak de az' arab
katonai akciók-- általában soha
sém olyan hatásosak- - mint' az
ígéreték- -
Mi tehát a bizertai akció
célja? Egyik cél lehet
Franciaországot Afrikában
tartani! Dé Gaulle meg-kezdte
a francia alakulatok
fokozatos áttelepítését Eu-rópába
hogyaz európai vé-delmet'
erősítse Moszkva
nyilván nagyobb pénzösz- -
szeget is hajlandó volt fel-áldozni
rá hogy ezt meg-akadályozza
De lehet hogy nemcsak a
Kreml áldozott erre a célra
hanem egyes nyugati körök
is' Nyugaton -- is van „vo-nal''
amely késlelteti az eu
TÍZMILLIÓ ALAIRAS
Emigráns mozgalom a íorradalom1 évfordulójára
#
metországbáhíaszellémij
ícsatlákóztáksazYáfri- -
támogatástTivúitanak:'
éSiajLejMondelpártóljaaz
ésyilághlrflníf6k vál--laltákképvisél-etét:
'tömegmozgalommá
RABNEMZETEK HETE
Az Egyesült Állámokvváro-sáibanjidéha- s
megtartottakba
RabnemzetekHetétr- - TöbbTvá-rosba- h
— -- így Buf falóban rés
más emigráns központokban
nagyszabású ünnepségeket
tartottak New Yorkban' azon-ban
viszonylag kis csoport
gyűlt össze az ACEN háza
előtt az ENSZ központjával
szemben Javits szenátor aka-dályoztatása
miatt nem tar-tottá
meg behirdetétt beszé:
dét helyettéCeller brookly-n- i
demokrata képviselő mon-dott
beszédet Céller kijelen-tette
hogy a ratihemzetek fel
szabadulására ezidőszerint ke
időszak Nemcsak a nemzet
közi helyzet- - miatt hanem a
nyarí forróság és a szabadsá-goláso- k
miatt sem
A cselekvést azonban ha-- a
lasztani nem lebet mert
az összegyűjtött iveknek
ősszel a londoni központi
gyűjtőállbmáson kell lenni-ö- k'
ahonnan megbízottak szá-llítják
Leslle ' Munrohozaz
ENSZ magyar ügyben kikül
dött kulon megbízottjához
Bizonyára jönnek majd [fá-radt
és lemondó emigráns-legyintése- k
is: mire váló az
egész? Ügysem lesz semmi
eredménye Az emigráició te-vékenységét
azonban "henVbe-- f
olyásolhatják ezek a hangok1
mint ahogy anyári kánikula
sem
_
lehet- - akadálya annak
hogy tegyünk valamita má:r
gyár népért akkor is 'ha Lna-gybnkevés'iréméh-yünk
vana
sikerre Október tanításának
lényegei éppen az hogy' re-ménytelén"
helyzetben isvál-lalh-i
kell " ákqékázátot Ha s'mi
csak legyintünk és közönybe
burkolózunk -- helyettünk nem
fogja k senki "követelni rnind-aztTamiér- t'a
magyar 'munka- -
sók és"az ifjúságiBudápéstűt- -
cáüí vérét adtáJ - Ajdéf eüsták-na- k
't ninci Jigazíik Tíz imilliő
ember- - véleményér alkalmas
am:hogyfaníagyar népsor- -
I"J MWW kaAMkJ H&l WWUVAL a munkában tevékenykedik
az" egjTnáshrözíjtártozás'nagy
lélkitalálkbzójányesz!részt s
az !ilyéifspirituális i összekap--
csolódás olyan efőkV kicsihó-lásá'ra!'i- s
képes "apiely tálán
többet ér majd minráz ak-ció
gyakorlati sikereT" '
'iNem'azelfásuÍtyközönybe
süppedt' Ta nyugati -- jólét
vagy "a'nyomörúság'problé
mii '? közt hálódőr lelkeket
sara ieinivja4a ngyeimet Ha
aTnvn'trinni&Ui' mar oWion
i j- - i - nsj awikík V4 c a i ' : tbki an r?iiHBOBBKíaxiáuaKín[i i tíí a ' sí)'i"i
rópai védéléni kibontakozá:
sátEnnéka vohalnák'kedvé-r- e
van ha az angolszászokba
színesekre való' tekintettel
nem]állhák' ki' eléggé --Európa
mellett'- -
P--
'ARABOK
EGYMÁS KÖZT
Burgiba akciója azonban
nemfesák a nyugati-kelet- i el-lentéteket
érinti hanem az
arab'fnépek jövőjét is A pro-vokáció
egyik legfőbb oka
nyilván az1 volt hogy -- Tunisz
jelezze igényét a Szahara egy
részére- - Mivel De "Gaulle ki-jelentette
--
I hogy ebben az év
ben le akarja zárni az algiri
ügyet" Tunisz sietve produ-kált-
egy kis válságot- - hogy
igazolja „jogait" Az algiri
felkelők akik éppen Tunisz
vendégszeretetét élvezik és
akiket éppen Burgiba sürge-tett
hogy kezdjenek tárgyal-ni
'a franciákkal most' még-lepve
láthatják hogy a ven-déglátásnak'
ára is van
Valahányszor a világ vala:
melyik pontján válság 'tör ki
—:á kommunisták és szekér-tolói
jóvoltából — az"~ameri-ká- i
LÍATEX vállalat mindig
hirdetést tesz- - közzé a világ-lapokban
és Spanel a válla-lat
elnöke megírja 'vélem-ényétaz
ügyről" Most is meg-jelent
a LATEXi hirdetése és
megáljapította hogy Hábib
Burgiba a nyugat-bará- t tuni-szi
elnök lemeztelenítette"
magáth a ' világközvélemény előtt {[fj f
%
vésreményivan deaiszabad
sá'g vágyát ébren kell tártá- -
AVRábnémzetek'Hete alkal-mából
a National Captive
Committee a rabnemzetek
amerikai barátainak í szerveze-te
a közép- - és keleteurópai
származású amerikaiak szer-vezete-
á Szovjetunió nem-oros- z
népeinek felszabadítá-sára
alakult- - amerikai' bizott:
ság valamint az ACEN-manifesztumo- t
tett közzé- - amely-ben
megállapította hogy az
Egyesült Államoknak erköl:
esi kötelessége segédkezet
nyújtani a rabnépek felszaba-dításához
iiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniHiiiiiiiiiiiiüinii
keressük hanem az élő hi-vő
bizakodó tettre kész
magyarokát' akik boldogan
vállalják egy ívre ráférő
aláírás gyűjtését
Baráti körbén munkahelyen
üzletben irodában kirándu-lóhelyen
— mindenki talál
húsz-harmin- c kanadait " akik
szívesen hajlandók megsza
vazriilázt5 ami a többi nem-zetnek
is
v
kijár Különösen
nagy feladati'vár-afiatalokr- a cserkészekre diákokra ifjú-sági
szervezetekre' A munka
egyáltalán nem megerőltető
Annyi az egész hogy1 néhány
napon yágyegy-ké- t héten ke:
resztül- - minden 'emigráns ma-gyar
zsebében Jibrdja agyűj-tőíve- t
s' áztvmihden kínálko-zó
alkalommal előveszi A
kommunisták ezzel a mód:
szerrel ' mozgósítottak óriási
tömegeket az -- istentelenség a
nyugati intézmények „és: esz-mények
megsemmisítése ér-dekében
Nekünk a legszen-tebb
emberi? ideálok érdeké-ben
'kell végrehajtanunk az
aláírásgyűjtést': 'A szülőhaza
joggal" várja eí tőlünk a cse-lekvést'
Akik 1956-ba- n meg-háltákUjmágyarn-ép'j
szabad
ságáért felmérhetetlen "érté-kű
Örökségetf'-hagytak- 1 ránk
Rajtunk múlik hogy ez 'az
örökség el nev enyésszen
A Magyar' Élét következő
számához mellékelten' minden
előfizető éslú jságvásáfló „ kap
égy kinyomtatott kérdőivet'
melybe— miután-'alrűbrikák'-b- a
j niégszereztiikSázraláiráso:
katf- - visszalkelljuttatni a
Magyar f tÉleti kiadóhivatala- -
IiozsEzenkivüItta lap4 irodájá-ban
í is lehet kérdőivet Igényel-nie
Ha valaki Rtöbb kérdőívét
akar: hiszen a magyarj és { án--
golu barátijkbrben"„i egyaránt
akadnak í majd ' akik elvállal
ják iegy-ég-yl kérdőív aláiratá- -
-- ' il rJV Vf ? iS i" --sattAZ ajceiunK nogy 1a5 z'if-i-'
millió aláírás: 'összegyűjtésé- -
ben rá' kanadai lagyarság
számarányához : méltón: ie
gyen részt
ő--:MmMmnM-K:
w
ivVÉMBÍIIIIlH KBPwPfflBtePl
'MÍR3fliS%##J
i:7í- -:
Virgil I'Grissona második
Kennedy beszéde
Kennedy 'elnök e sorok
megjelenésekör nagyjelentő
ségű beszédet intéz az ameri-kai
nemzethez A beszéd fo-kozott
védelmi erőfeszítések-re
hívja fel az amerikaiakat
és biztonsági intézkedéseket
jelent' bei A Kennedy-beszé- d
ismertetésérc: visszatérünk
DuncanSándy a Commori
Kanadában folytatott tárgya-lásókat
a
Tiltakozik
világfeszültség ha-tára
eredményezett
bejelentette
védelmi
'tankcsapdák' sorakoznak-A- z erőd:
lángszórókkal
esetén nyújt
ellénÁhyugati képes
inak erődítéseket
Magyar Élet már közöl
osztrák hatáfőrr
ség készenlétét-J- s fokozták:
szerel-ték
s azóta állandó kap-csolatban
állnak központjuk-kal
pedig osztrák vé-delmi
:minisztériümmal
dióközponb35 méteres
Fertő-t- ó'
— a men-tén!
Így jelzi osztrák
határőr géppisztolyos ka-tona
meg határvo-nalat
a magyar -
Az- - osztrák intézkedések' —
bármennyire
—ínem meglepők- - elmúlt
egymást- - követték a
magyar oldalról rt elkövetett
határsértések akci- -
'Azr-psztrá- k közvélemény
ikövetélte
t fessen végétfáz
határmenti állapo-toknak
A
k?f kommunisták - nwst - majd
'semleges Ausztria
veiiucuuciacgjugaii- -
'Ás ezerifúlóváto-sabbaktlészne- k
és'ismétibej
l'akóm
lyesYfelülpésnek-yanitekint- é-
--- budapesti kommunista
'sajtó tíz' napig habozott
míg végül 'észre:
niazősztrák erődyonalat'
amerikai űrhajós ákapszulát féllövő Redstone-rakét- a
Csehszlovák párthatározat
felvidéki magyarság ellen
prágai kommunisták központi bizottsága jelentést
adott' arról a párthatározatról amelyet a magyar nem-zeti
kisebbség helyzetének megvizsgálása alapján hozott
határozat' hangsúlyozza mennyire fontosnak tartja a
magyarság érdekeit éppen ezért a politikai munkában a
következő feladatokat tartja szem előtt:
magyarok teljés egyenjogúságának érvényesülnie
kell „gyakorlatban minden Igyekezni kell
hogy közösség eszméje a csehszlovák haza-fiság
érzése mély a magyar nemzetisé-gi
dolgozók között" határozat ezenkívül sürgeti hogy
„a magyar-dolgozóktehétségükne- k felkészültségüknek
megfelelően' bármély munkakört bétölthessenek"
íj (AnagyIelkíí?teryck keresztülvitele1 érdekébena prá-g- ai
kommunisták szükségesnek tartják a magya-rok
elsajátítsák állam nyelvét Ezért a magyar
Iákban 'ínagasábblszínvonaira emelik a szlovák nyelv'4a- - &jjjte3£M'$ v:' ":"r'''
ilScA'szégyentclJes határozatot" a- - budapesti 'komjnürns:
ftákúgyrLállitják bé1'mintha azjnagydn'jcl6[nyösvqlria"íí"
'' '' felvidéki-rmagyarságra- l r - í '
fWVVVVVVWVVVVVVVWVVVWNftAMWtAMVWSWA'W'VVA'VWVMVVVVWMAAMVVVA Osztrák erődvonal
magyar határ
Az általános Magyarország nyugati
mentén katonai intézkedéseket- -
Schleinzer osztrák védelmi miniszter hogy
Ausztria" vonaíatépített aLajtájé's a Fertő-t- ó közötti
határszakaszon' A 20 kilométeres' szakaszon betonbunkerek
tüzérségi tüzelőállások és
vonal központja önműködő védett betonbun-ker- "
mely saját villany- - és J vízellátással rendelkezik atom:
támadás védelmet a órbbbanás és a sugárzás
sajtó v
A
te hogy az
á
határőröket rádiókkal
fel
vaz
A5rá- -
anten-nája
a: partján áll
Vodka nyomsáv
-i- - 'az
ha
közelíti- - á
oldalon
sajnálatosak is
Az
évben
agresszív
ók
joggal hogy rá
'kormány
áldatian
a1
'vodkák"- -
bizonyosodik hogy
Á
merteven:
és
a
A
ki
A
A
is területen"
ia proletár" és
gyökeret verjen
A
és
hogy
az 'isko-- '
-- ' '"'
%
is
is
az
az
a Magyar JSemzet
i f
riportokban mutatta beolvasó--
' "
A- - Magyar Nemzetben jelent
meg az első tiltakozás mely
szerint az érődépités „éles el-lentétben
van Ausztria sem-legességével"
Tíz nap alatt éppenséggel
okosabb érvelést is össze le-hetett
volna tákolni hiszen
minden semleges ország jogo-san'
gondoskodik védelméről
mínt'ahogyía semleges Svájc
isjjoggai épített erődöket' ha-tárai'
mentén Pedig Svájcot
barátok' veszik körül Ausztri-át
nem
Az osztrákok jő ösztöneire
vall- - hogy keleti határaik
mentén védelmí vonalat
emeltek a kommunisták el
len
menten
cikkírója
Mert azt'talán a-Magyar-Nem-ze-tnek
sem kell külön meg-magyarázni
hogy a világkom-munizmusnak
ezután sem
kell osztrák támadástól tar-tania
Ausztria ellenben soha
nem lehet biztos abban hogy
keletrőlnem támadják-- e meg
A semlegesség nemcsak jo-gossá
teszi a védekezést ide
szinte kötelezővé i A semle-gességgel
az állna éles ellen- -'
tétben ha Ausztria nem fej
tene- - ki ellenállást"' amikor'
megtámadják
Idők múltával viszont a 'Ma-gy- ár
Nemzetnek is igaza le-het
annyiban hogy Ausztria
kénytelen lesz elhagyni sem-legességét
valamilyen okból
Még szövetségese is lehet Ma-gyarországnak
Olyan kedvező fordulat áll-hat
be a magyar-osztrá- k' vi-szonyban
amilyent a két' or-szág
népe ma is kíván dé Ma-gyarország
szovjet megszállá-sa
ma nem tesz lehetővé! Ez
akkor következhet! be amikor
Magyarország újból szabad
lesz és a lajtaménti „gyepű"
feleslegessé válik
Kübábiui élelmezést nehézségek Tmutatkomak Castro újabb nagy
téíéyfriói'' beszédben magyarázza meg a kubaiáknak hogy a ba-Jo- k
oka az Egyesült Államok
)
[í'iK'Sa ~ lütMiBigawuwüi! umLrmmn mmíiiV!9%iQvmim m m II 1— I— III I IIMII— I 111 I ! !! -- Í1I H ' !- -
' ' '
tetóA-- ii cj$9gmm~ i -j---:?i''-j-?í-tiw-°"-
t-so-s5