000343 |
Previous | 1 of 13 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
Nem sokaság hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat LargesL IndVjKndenl Canadíon ftcckly BERZSENYI la the Hungárián Lnnguoge Vol4329XLHI évfolyam 29 szám 1990 július 21 szombat Ára 75 cent A íin& r B r n az Annyi minden érdekesség történt Közép- - és hogy csak egy-k- ét mondat erejéig terjedhet az események össze-foglalása: Az Európai Közös Piac október 1-t- ől felfüggeszti a kelet-európ- ai országokból származó - Ro-mániát kivéve ahol emberijogi feltételek kötik a kedvezmény megadását! — Vaclav Havel csehszlovák államfő Kari von herceget nevezte ki elnöki irodája vezetőjévé - Tódor Zsivkov volt bolgár pártfőtitkárt és államfőt házi őrizetbe helyezték nyilvános perét őszre tervezik — Duray Miklós ismert közíró lapunk külső munkatársa az Egyesülés nevű csehszlo-vákiai nemzetiségi mozgalom vezetője a vizierő-m- ű további építésének leállítását javasolta -Az oroszok évi csupán 43%-á- t teljesítették ed-dig ami leplezetlen gazdasági zsarolás mert a magyar hatóságok a kivonuló szovjet csapatok példátlanul kártékony rombolásait közhírré teszik úgyhogy a szovjet tábornoki kar emiatt a kivonulás lelassításával — Július 29-é- n ismét az urnák elé szólítják a hogy arra a parlament vagy az ország válassza meg az államfőt — egy pesti agyon-szúrtak majd múmiává aszalták — A 77 erős-ségű földrengés többezer személyt tett a halálos áldozatok száma többszáz Bush: Nem adha tok én is a ráfizetésből élek! Gorby & Fidel: Ha letesszük a reform-vizsgát kapunk egy kis alamizsnát? Bush: Deficites or szag - nem prezentál dollárt! - is konokul napestig - bizony még ma is van kölcsönös az otthoni magyarság és az emigráció között Úgy látszik a egyik fél se tud egykönnyen megsza-badulni Hiába tűnt el a bukott kommunista rendszer a történelem hiába jöttek új emberek a veze-tésbe hiába változott meg a világ és történt hangváltás a hazai sajtóban az emigránsok felé (hazaáruló dissziden-sekb- ől külföldre szakadt honfitársak lettünk) de hiába füg-gesztette fel a legutóbbi időkig makacsul elzárkózó politikai emigráció is az önmagának állított hazajárási tilalmat a gyanakvás légköre csak nem oldódott fel teljesen És ennek több oka is van Elsősorban a már említett amelyek mindkét oldal propagan-dája révén vertek gyökeret a tudatunkban (az emigráció ugyan mindig a rendszerrel és nem a magyar néppek hada-kozott de a öntudatlanul csak átsu-gárzott valami a társadalomra is hiszen "kiszolgálja a kom-munistákat" másrészt a hazaiak lelkük mélyén egyetér-tettek ugyan az emigráció elítélő véleményével ám a kívül-ről a szabad világ irigylésre méltó biztonságából rizikó-mentesen hangoztatott kritika mégis irritálta őket) és esztendő túl hosszú idő ahhoz hogy bárki is máról-holnap- ra Az érem másik oldala Az emigráció mindenesetre tudatosan igyekszik levet-kőzni előítéleteit és nem azt firtatja hogy vajon az otthoniak közül ki mennyire sározódott be a múltban hanem feledve HUNGÁRIÁN jyjjfmJF IimJ tLAmJuk JL munkásparadicsom helyett nyomort okozó párt-kiskirály- ok ellen: nürnberg n E3 n BB ES Ej d n hh n ÜL 9 Gorbacsov NDK--t NATO-tagké- nt elfogadja Ukrajna semlegességet proklamál Kelet-Európáb- an importkorlátozásokat teljesítéséhez Schwarzenberg bős-nagymar-osi kőola-jszállítmány kötelezettségüknek környezetvé-delmi fenyegetőzik választópolgárokat Magyarhonban válaszoljanak: Rablógyilkosok gyémántkereskedőt Fülöp-szigeteke- n hajléktalanná Stirling György: Új nürnbergi per indítását követelik a szovjet Többszázezer főre becsült tömeg rendü-letlenül menetelt a sza-kadó eső ellenére a Gorkij Parktól a Krim-szk- ij hídon át egész a Kreml vörösfalú erő-dítményéig hogy' ve-zérszónokai által kife-jezésre juttassa azt az általánosan megfogal-mazott követelést hogy a szovjet kom-munista párt az elmúlt 73 év alatt oly súlyos a jelenlegi jnély válság előidézésé-ben hogy a nürn-bergi per mintájára vádat kellene emelni azok ellen a szovjet vezetők ellen akik i-l-yen megalázó a né-pet Ez a tüntetés volt a legnagyobb szabású 1917 óta amire a tős-gyökeres moszkvaiak vissza tudtak emlékez Bizalom és megértés Akárhogy csűrjük-csavarju- k tagadhatatlanul bizalmatlanság beidegződésektől süllyesztőjeben nyilvánvalóan beidegződések rendszer-ellenességb- ől negy-venegynéhány áthangolódjék LIFE néptömegek bűnré-szessége nyo-morbajuttatták rr ni ami valóban nagy szó! Az egyik transz-parens ezt hirdette: "A történelem szemét-dombjára a kommu-nistapárttal!" Gorbacsov fogcsikorgatva beleegyezett az NDK NATO-tagságáb- a! Manfréd Wörner a NATO főtitkára arról biztosította Moszkvá-ban Shevardnadze kü-lügyminisztert hogy az NSZK nem valami "Anschluss"-r- a törek-szik és "nem nyeli le" az NDK-- t ezenközben Helmut Kohl kancellár komoly többmilliárdos csak-nem megvesztegetés-jelleg-ű készpénz-segélly- el altatta el Gor-bacsov államfő sanda gyanúját miszerint az NSZK nem kizárólag a SZU javát akarja és egyezzen bele az NDK NATO-tagságá- ba Mindezt a két veze-tő a Kaukázus egyik (Folyt a 2 oldalon) a régi sérelmeket kitárt szívvel a maximális segítőkész-séggel közeledik a Hazához hogy képességeivel tapasz-talataival és anyagi erőivel segítse az otthoni kibontakozást az otthoniak emberibb körülményeinek megteremtését Ezt a készséget a politikai emigráció megmutatta a vá-lasztások idején is amikor sokan közülünk önként és idejük-- pénzük feláldozásával vállalták a segítséget az előké-szítő kampányban Sőt kapcsolataink réven e "szakmában" jártas amerikai szakembereket is beszerveztünk hogy Ma-gyarországra menve tanácsokkal- - lássák el a demokrácia és a szabad választás terén igencsak tájékozatlan hazai pár-tokat Mit kaptunk a másik oldaltól? Tessék-lássé- k invitáláson kivül bizony édeskeveset Az invitálás inkább csak a dollár-nak és a nyugatnémet márkának szólt de (ha ezt a rossz-májú megjegyzést nyomban vissza is vonom) akkor se több mint a magyar ember hagyományos vendégszeretetének formális megnyilvánulása Mi azonban mást vártunk! Tárt karokat hívó szót vártunk elsősorban nem a rokonok a régen nem látott hozzátartozók ismerősök a magyar társa-dalom részéről hanem a hatalomtól Attól a hatalomtól amelynek jogelődje miatt kellette elhagynunk hazánkat (Zárójelben: soraim írásakor még csak a rendszerváltás előtti "hivatalosak" magatartásáról beszélhetek hogy az Antall-kormá- ny változtat-- e ezen az majd elválik) A hatalom azonban - minden fogadkozása és látszólagos jószándéka ellenére - elmulasztotta ezt a hívó szót illetve annak tettekre váltását s ezzel elárulta hogy még ma sem tekint egyenrangú magyar állampolgároknak bennünket (Folyt a 8 oldalon) Hosszú az út a valódi megbékélésig Ceausescu hadügyminisztere mondotta annak idején amikor a magyarellenes izgatás a tervezett román provokációt és esetleges in-tervenciót megelőzte: "Ha kell újra menetelünk és meg se állunk a Ti-száig - és ott is maradunk!" A Tiszáig való román terjeszke-dés gondolata sajnos nem új mert ha a 70 évvel ezelőtt a román par-lamentben Ion Bratianu felszólalá-sát idézzük akkor rádöbbenünk ar-ra hogy akkor is a "Carthaginem esse delendam" (Karthágót el kell pusztítani) elv uralkodott a román közvéleményformáló fórumok megnyilatkozásaiban mert a kép-viselő a következőképpen indokolta a trianoni hazacsonkítás szerinte imperatív tényét: "Nem nyughatunk addig amig a magyar népet gazdasági és ka-tonai szempontból tönkre nem tesszük (sic!) mert amíg Ma-gyarországon az életképesség-nek egyetlen szikrája is megma-rad mi románok nem érezhet-jük magunkat biztonságban!" Valóban ami ezek után történt az Muhipuszta Mohács Majtény és Világos tragédiáit idézte mert Tri-anon által 3 millió magyart fosztot-tak meg attól hogy identitását ma-gyar állampolgárként vallhassa Ezúttal közreadjuk az 1916 au-- A titkos immCiMi szerinti Mtir Trianoni natir TÉRKÉPVÁZLAT Bukarestben és gusztus Bukarestben megkö-tött szerződés szövegét amelyet a titoktartás kötelezettsége az antant hatalmak (Nagy-Britann- ia Franciaország Olaszország és Oroszország) írtak Magyar-romá- n határ a Tiszánál? cikkely: Franciaország Nagy-Britann- ia Olaszország és Oroszor-szág a Román Királyság területét a jelenlegi határai között minden te-kintetben garantálja 2 cikkely: Románia hadat Ausztria-Magyarországn- ak és jelen szerződés katonai egyezményében megállapított módon és feltételek szerint meg ellene a had-műveleteket Románia a hadüzenet-tel egyidejűleg megszakítja gazdasági és kereskedelmi kapcso-latát az antanthatalmak ellensége-ivel 3 cikkely: Franciaország Nagy-Britann- ia Olaszország és Oroszor-szág elismeri Románia jogát az 5 cikkelyben meghatározott az Osztrák-- Magyar Monarchiához tartozó területek bekebelezésére 4 cikkely: Az előző cikkelyben említett területek határai a követ-kezők szerint határoztatnak meg: Ez a határvonal kezdődik a Prut-n- ál levő jelenlegi határ ama pont-jánál amelyik Románia és Orosz-ország határát jelenti Novoselitza mellett majd követi a Prut folyását Galícia határáig addig ahol a Prut és a Carenos folyó összeomlik In-nentől kezdve a vonal követi előbb Galícia és Bukovina majd Galícia és Magyaroszág határát Slogig az 1965-ö- s magaslatig E magaslati ponttól a Tisza és a Visó vízválasz-tóján vonul és Trebusa községnél eléri a Tiszát ahonnan a folyó jobb partján megy tovább addig a pontig ahol a a Tiszába ömlik Ettől a ponttól kezdve mindenütt a Tisza folyását követi egészen a Szamos beömlése után négy kilométerre le-vő pontig majd - Vásárosnaményt Romániának hagyva - dél-délnyu- gat felé fordul és egy Debrecentől hat kilométerre keletre levő pontig hú-zódik irányát hozzávetőleg meg-tartva folytatódik a határvonal a Kö-rös a Fehér- - és a Sebes-Kör- ös be-ömlése után három kilométerre le-vő pontjáig majd három kilométer-re nyugatabbra Orosháza és Bé-késsámson községektől megy to-vább hogy egy kisebb ívet írva le Algyő magasságában elérje a jff str AzSr' ?-- — Jr ?&& - - — í —— C s _-- i-J augusztus megkötött szerződésről mellett "1 is indítja minden ö-- ji j f dReommáanr—ttcoKroi iiTnil Az 1916 17-é- n az antant hatalmak Románia közötti titkos 17-é- n alá üzen Visó Tiszát Ettől kezdve mindenütt a Tisza folyása mentén halad a vo-nal egészen a Dunába való omló-sig s végül a Duna mentét követi Románia jelenlegi határáig Románia kötelezi magát hogy Belgráddal szemben egy később meghatározandó területen nem lé-tesít erődítéseket és ebben a zóná-ban csupán rendőri szolgálatot el-látó erőket tart A román királyi kor-mány kötelezi magát hogy a bánáti területet a békekötéstől számított 2 éven belül elhagyó és vagyonukat itt visszavágyó szerbeket kártalanít-ja 5 cikkely: Egyrészről Nagy-Britann- ia Franciaország Olaszor-szág és Oroszország másrészről Románia kötelezi magát hogy sem különb ékét sem általános békét másként mint együttesen és egyidőben nem kötnek Nagy-Britann- ia Franciaország Olaszor-szág és Oroszország ugyancsak kö-telezik magukat arra is hogy szer-ződés 4 cikkelyében meghatáro-zott osztrák-magy- ar területet a ro-mán korona birtokaként kebelezik be (Folyt a 3 oldalon)
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, July 21, 1990 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1990-07-21 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad2000734 |
Description
Title | 000343 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | Nem sokaság hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat LargesL IndVjKndenl Canadíon ftcckly BERZSENYI la the Hungárián Lnnguoge Vol4329XLHI évfolyam 29 szám 1990 július 21 szombat Ára 75 cent A íin& r B r n az Annyi minden érdekesség történt Közép- - és hogy csak egy-k- ét mondat erejéig terjedhet az események össze-foglalása: Az Európai Közös Piac október 1-t- ől felfüggeszti a kelet-európ- ai országokból származó - Ro-mániát kivéve ahol emberijogi feltételek kötik a kedvezmény megadását! — Vaclav Havel csehszlovák államfő Kari von herceget nevezte ki elnöki irodája vezetőjévé - Tódor Zsivkov volt bolgár pártfőtitkárt és államfőt házi őrizetbe helyezték nyilvános perét őszre tervezik — Duray Miklós ismert közíró lapunk külső munkatársa az Egyesülés nevű csehszlo-vákiai nemzetiségi mozgalom vezetője a vizierő-m- ű további építésének leállítását javasolta -Az oroszok évi csupán 43%-á- t teljesítették ed-dig ami leplezetlen gazdasági zsarolás mert a magyar hatóságok a kivonuló szovjet csapatok példátlanul kártékony rombolásait közhírré teszik úgyhogy a szovjet tábornoki kar emiatt a kivonulás lelassításával — Július 29-é- n ismét az urnák elé szólítják a hogy arra a parlament vagy az ország válassza meg az államfőt — egy pesti agyon-szúrtak majd múmiává aszalták — A 77 erős-ségű földrengés többezer személyt tett a halálos áldozatok száma többszáz Bush: Nem adha tok én is a ráfizetésből élek! Gorby & Fidel: Ha letesszük a reform-vizsgát kapunk egy kis alamizsnát? Bush: Deficites or szag - nem prezentál dollárt! - is konokul napestig - bizony még ma is van kölcsönös az otthoni magyarság és az emigráció között Úgy látszik a egyik fél se tud egykönnyen megsza-badulni Hiába tűnt el a bukott kommunista rendszer a történelem hiába jöttek új emberek a veze-tésbe hiába változott meg a világ és történt hangváltás a hazai sajtóban az emigránsok felé (hazaáruló dissziden-sekb- ől külföldre szakadt honfitársak lettünk) de hiába füg-gesztette fel a legutóbbi időkig makacsul elzárkózó politikai emigráció is az önmagának állított hazajárási tilalmat a gyanakvás légköre csak nem oldódott fel teljesen És ennek több oka is van Elsősorban a már említett amelyek mindkét oldal propagan-dája révén vertek gyökeret a tudatunkban (az emigráció ugyan mindig a rendszerrel és nem a magyar néppek hada-kozott de a öntudatlanul csak átsu-gárzott valami a társadalomra is hiszen "kiszolgálja a kom-munistákat" másrészt a hazaiak lelkük mélyén egyetér-tettek ugyan az emigráció elítélő véleményével ám a kívül-ről a szabad világ irigylésre méltó biztonságából rizikó-mentesen hangoztatott kritika mégis irritálta őket) és esztendő túl hosszú idő ahhoz hogy bárki is máról-holnap- ra Az érem másik oldala Az emigráció mindenesetre tudatosan igyekszik levet-kőzni előítéleteit és nem azt firtatja hogy vajon az otthoniak közül ki mennyire sározódott be a múltban hanem feledve HUNGÁRIÁN jyjjfmJF IimJ tLAmJuk JL munkásparadicsom helyett nyomort okozó párt-kiskirály- ok ellen: nürnberg n E3 n BB ES Ej d n hh n ÜL 9 Gorbacsov NDK--t NATO-tagké- nt elfogadja Ukrajna semlegességet proklamál Kelet-Európáb- an importkorlátozásokat teljesítéséhez Schwarzenberg bős-nagymar-osi kőola-jszállítmány kötelezettségüknek környezetvé-delmi fenyegetőzik választópolgárokat Magyarhonban válaszoljanak: Rablógyilkosok gyémántkereskedőt Fülöp-szigeteke- n hajléktalanná Stirling György: Új nürnbergi per indítását követelik a szovjet Többszázezer főre becsült tömeg rendü-letlenül menetelt a sza-kadó eső ellenére a Gorkij Parktól a Krim-szk- ij hídon át egész a Kreml vörösfalú erő-dítményéig hogy' ve-zérszónokai által kife-jezésre juttassa azt az általánosan megfogal-mazott követelést hogy a szovjet kom-munista párt az elmúlt 73 év alatt oly súlyos a jelenlegi jnély válság előidézésé-ben hogy a nürn-bergi per mintájára vádat kellene emelni azok ellen a szovjet vezetők ellen akik i-l-yen megalázó a né-pet Ez a tüntetés volt a legnagyobb szabású 1917 óta amire a tős-gyökeres moszkvaiak vissza tudtak emlékez Bizalom és megértés Akárhogy csűrjük-csavarju- k tagadhatatlanul bizalmatlanság beidegződésektől süllyesztőjeben nyilvánvalóan beidegződések rendszer-ellenességb- ől negy-venegynéhány áthangolódjék LIFE néptömegek bűnré-szessége nyo-morbajuttatták rr ni ami valóban nagy szó! Az egyik transz-parens ezt hirdette: "A történelem szemét-dombjára a kommu-nistapárttal!" Gorbacsov fogcsikorgatva beleegyezett az NDK NATO-tagságáb- a! Manfréd Wörner a NATO főtitkára arról biztosította Moszkvá-ban Shevardnadze kü-lügyminisztert hogy az NSZK nem valami "Anschluss"-r- a törek-szik és "nem nyeli le" az NDK-- t ezenközben Helmut Kohl kancellár komoly többmilliárdos csak-nem megvesztegetés-jelleg-ű készpénz-segélly- el altatta el Gor-bacsov államfő sanda gyanúját miszerint az NSZK nem kizárólag a SZU javát akarja és egyezzen bele az NDK NATO-tagságá- ba Mindezt a két veze-tő a Kaukázus egyik (Folyt a 2 oldalon) a régi sérelmeket kitárt szívvel a maximális segítőkész-séggel közeledik a Hazához hogy képességeivel tapasz-talataival és anyagi erőivel segítse az otthoni kibontakozást az otthoniak emberibb körülményeinek megteremtését Ezt a készséget a politikai emigráció megmutatta a vá-lasztások idején is amikor sokan közülünk önként és idejük-- pénzük feláldozásával vállalták a segítséget az előké-szítő kampányban Sőt kapcsolataink réven e "szakmában" jártas amerikai szakembereket is beszerveztünk hogy Ma-gyarországra menve tanácsokkal- - lássák el a demokrácia és a szabad választás terén igencsak tájékozatlan hazai pár-tokat Mit kaptunk a másik oldaltól? Tessék-lássé- k invitáláson kivül bizony édeskeveset Az invitálás inkább csak a dollár-nak és a nyugatnémet márkának szólt de (ha ezt a rossz-májú megjegyzést nyomban vissza is vonom) akkor se több mint a magyar ember hagyományos vendégszeretetének formális megnyilvánulása Mi azonban mást vártunk! Tárt karokat hívó szót vártunk elsősorban nem a rokonok a régen nem látott hozzátartozók ismerősök a magyar társa-dalom részéről hanem a hatalomtól Attól a hatalomtól amelynek jogelődje miatt kellette elhagynunk hazánkat (Zárójelben: soraim írásakor még csak a rendszerváltás előtti "hivatalosak" magatartásáról beszélhetek hogy az Antall-kormá- ny változtat-- e ezen az majd elválik) A hatalom azonban - minden fogadkozása és látszólagos jószándéka ellenére - elmulasztotta ezt a hívó szót illetve annak tettekre váltását s ezzel elárulta hogy még ma sem tekint egyenrangú magyar állampolgároknak bennünket (Folyt a 8 oldalon) Hosszú az út a valódi megbékélésig Ceausescu hadügyminisztere mondotta annak idején amikor a magyarellenes izgatás a tervezett román provokációt és esetleges in-tervenciót megelőzte: "Ha kell újra menetelünk és meg se állunk a Ti-száig - és ott is maradunk!" A Tiszáig való román terjeszke-dés gondolata sajnos nem új mert ha a 70 évvel ezelőtt a román par-lamentben Ion Bratianu felszólalá-sát idézzük akkor rádöbbenünk ar-ra hogy akkor is a "Carthaginem esse delendam" (Karthágót el kell pusztítani) elv uralkodott a román közvéleményformáló fórumok megnyilatkozásaiban mert a kép-viselő a következőképpen indokolta a trianoni hazacsonkítás szerinte imperatív tényét: "Nem nyughatunk addig amig a magyar népet gazdasági és ka-tonai szempontból tönkre nem tesszük (sic!) mert amíg Ma-gyarországon az életképesség-nek egyetlen szikrája is megma-rad mi románok nem érezhet-jük magunkat biztonságban!" Valóban ami ezek után történt az Muhipuszta Mohács Majtény és Világos tragédiáit idézte mert Tri-anon által 3 millió magyart fosztot-tak meg attól hogy identitását ma-gyar állampolgárként vallhassa Ezúttal közreadjuk az 1916 au-- A titkos immCiMi szerinti Mtir Trianoni natir TÉRKÉPVÁZLAT Bukarestben és gusztus Bukarestben megkö-tött szerződés szövegét amelyet a titoktartás kötelezettsége az antant hatalmak (Nagy-Britann- ia Franciaország Olaszország és Oroszország) írtak Magyar-romá- n határ a Tiszánál? cikkely: Franciaország Nagy-Britann- ia Olaszország és Oroszor-szág a Román Királyság területét a jelenlegi határai között minden te-kintetben garantálja 2 cikkely: Románia hadat Ausztria-Magyarországn- ak és jelen szerződés katonai egyezményében megállapított módon és feltételek szerint meg ellene a had-műveleteket Románia a hadüzenet-tel egyidejűleg megszakítja gazdasági és kereskedelmi kapcso-latát az antanthatalmak ellensége-ivel 3 cikkely: Franciaország Nagy-Britann- ia Olaszország és Oroszor-szág elismeri Románia jogát az 5 cikkelyben meghatározott az Osztrák-- Magyar Monarchiához tartozó területek bekebelezésére 4 cikkely: Az előző cikkelyben említett területek határai a követ-kezők szerint határoztatnak meg: Ez a határvonal kezdődik a Prut-n- ál levő jelenlegi határ ama pont-jánál amelyik Románia és Orosz-ország határát jelenti Novoselitza mellett majd követi a Prut folyását Galícia határáig addig ahol a Prut és a Carenos folyó összeomlik In-nentől kezdve a vonal követi előbb Galícia és Bukovina majd Galícia és Magyaroszág határát Slogig az 1965-ö- s magaslatig E magaslati ponttól a Tisza és a Visó vízválasz-tóján vonul és Trebusa községnél eléri a Tiszát ahonnan a folyó jobb partján megy tovább addig a pontig ahol a a Tiszába ömlik Ettől a ponttól kezdve mindenütt a Tisza folyását követi egészen a Szamos beömlése után négy kilométerre le-vő pontig majd - Vásárosnaményt Romániának hagyva - dél-délnyu- gat felé fordul és egy Debrecentől hat kilométerre keletre levő pontig hú-zódik irányát hozzávetőleg meg-tartva folytatódik a határvonal a Kö-rös a Fehér- - és a Sebes-Kör- ös be-ömlése után három kilométerre le-vő pontjáig majd három kilométer-re nyugatabbra Orosháza és Bé-késsámson községektől megy to-vább hogy egy kisebb ívet írva le Algyő magasságában elérje a jff str AzSr' ?-- — Jr ?&& - - — í —— C s _-- i-J augusztus megkötött szerződésről mellett "1 is indítja minden ö-- ji j f dReommáanr—ttcoKroi iiTnil Az 1916 17-é- n az antant hatalmak Románia közötti titkos 17-é- n alá üzen Visó Tiszát Ettől kezdve mindenütt a Tisza folyása mentén halad a vo-nal egészen a Dunába való omló-sig s végül a Duna mentét követi Románia jelenlegi határáig Románia kötelezi magát hogy Belgráddal szemben egy később meghatározandó területen nem lé-tesít erődítéseket és ebben a zóná-ban csupán rendőri szolgálatot el-látó erőket tart A román királyi kor-mány kötelezi magát hogy a bánáti területet a békekötéstől számított 2 éven belül elhagyó és vagyonukat itt visszavágyó szerbeket kártalanít-ja 5 cikkely: Egyrészről Nagy-Britann- ia Franciaország Olaszor-szág és Oroszország másrészről Románia kötelezi magát hogy sem különb ékét sem általános békét másként mint együttesen és egyidőben nem kötnek Nagy-Britann- ia Franciaország Olaszor-szág és Oroszország ugyancsak kö-telezik magukat arra is hogy szer-ződés 4 cikkelyében meghatáro-zott osztrák-magy- ar területet a ro-mán korona birtokaként kebelezik be (Folyt a 3 oldalon) |
Tags
Comments
Post a Comment for 000343