Magyar Elet, August 28, 1982

              Nem sokaság
hanem Lélek
íik1 s szabad nép tesz
csuda dolgokat Lirjfít IniejK níínt
Canadian Wctkly
BERZSENY! Jn lie IIiittgariaA Langiuge R
Vol 35 33 XXXV évfolyam 33 szám 1982 augusztus 28 szombat Ára: 50 cent riinii
Jaruzelszki diktátor-tábornok- ot Moszkvába rendeltek:
A PLO @ ítél felett
A keletnémet kémclhárftó szolgálat a nyugatnémet lapok „Állást keres"
cimii rovatából szerzi potenciális kómjclöltjcit (Jelenleg 18 millió a nyugat-németorszá- gi
munkanélküliek száma — Szerk) — Az USA beszüntette a
Taiwan-na- k (Formosa) szánt fegyverszállításokat — A párizsi rendőrség meg-találta
a „Goldbcrg" étteremben történt tömeges mészárlás fegyvereit: a
„WZ— 63" mintájú lengyel gyártmányú pisztoly ugyanaz a típusú kézifegyver
mint amelyet a londoni izraeli nagykövet ellen történt merénylet során hasz-náltak
— Kína Xinhua nevű hírszolgálata jelentése szerint új távirányítású
rakétát fejlesztettek ki melynek hatótávolsága felülmúlja az eddig alkalma-zott
kinai rakéták akció-rádiusz- át — Sadcgh Ghotbzadeh volt iráni külügymi-niszter
— aki saját védelmét látja cl a teheráni vésztörvényszék előtt — ta-gadta
hogy az Ayatollah Iiuhollah Khomcini életére tört volna azonban azt
bevallotta hogy ellene volt a vallási vezetők túlzott politikai hatalmának —
Irak elnöke Szaddam Husszein bejelentette: légiereje bombázni fogja a „lét-fontosságú
iráni olajkutakal amennyiben a 23 hónapja tarló iráni— iraki há-ború
beszüntetésébe nem egyezik bele Teherán" — lloszni Mubarak Egyiptomi
elnöke nagyszabású körútra indul melynek során meglátogatja Kína Japán
Jugoszlávia Románia Észak-Kore- a Spanyolország államfőit sőt Kanadába
is tervez egy látogatást — Egy mexikói autóbusz egy vasúti kereszteződésnél
belerohant a robogó vonatszerelvénybe: 23 halálos áldozat mellett a sebesül-lek
száma 32 a busz vezetője megszökött a helyszínről
„HÜSUL A LENGYEL
HONA
ÁLLAPOTÁN"
Valóban szomorú állapo-tok
azok amikor a katoli-kus
zarándokok seregét
könnygáz-bombákk- al szór-ják
szél:
a riadó-rendőrsé- g hírhedt
ZOMO Jievü különleges ala-kulatai
kivonultak Varsó
Győzelmi terére ahol békés
zarándokok gyülekeztek s
közben zsoltárokat énekel-lek
A ZOMO és a miiida
egységeinek tűzoltó-kocsij- a
nagyerejü vízsugarát fecs-kendezett
a tehetetlen
nagyrészt idősebb mintegy
300 főnyi zarándok-seregr- e
majd a mellékutcákra való
'kiiUdözésük után könnygáz-bombákkal
tetézték a kime-netien
rendőrakciót utána
kordont vontak a tér köré
A ZOMO már idejeko
rán felkészült a vallásos
felvonulás elnyomására és
a 'Várható tömeges „nemtetszé-s-
nyilvánítás" letöré-sére
mert a tüntetők a
gdanszki sztrájkbizottság 2
éves fordulóját akarták em-lékezetessé
tenni
A föld alá szorított Szo-lidaritás
vezetősége töme-ges
felvonulásokat tervez
augusztus 31-ér- c — mely a
szakszervezet fennállásának
2 évfordulójának számit
Gdanszkban gumibottal
hadonászó rendőrség zárta
le a „Lenin" hajóépítő-dokko- k
kerületét mert az elő-ző
napon ugyancsak a riadó-rendő-rségnek
kellett ki-vonulni
hogy karhatalom-mal
fojtsa el a dokkmunká-sok
kísérletét a hajóépítő-gyá- r
megszállására
Immár negyedszer történt
Varsóban hogy a néhai
Wyszinski bíboros emléké
re cincit virágokból ké-szült
keresztel a ZOMO
egységei barbár módon
szétdúlták
A PLO:
„KIVONULUNK
HOGY
BEJItüTOT
MEGMENTSÜK"
Farouk Khaddoumi a
PLO politikai osztályának
feje bejelentette: „A PLO
kész kivonulni azért hogy
ezzel Bejrútot megmentsék
a további bombázásoktól"
— mondotta majd hozzátet-te:
„A több mint kéthóna-pos
ellenállásunk azonban
nem azt jelenti hogy soha
nem térünk vissza szülőfö-ldünkre"
Ezek után Khad-doumi
ENSZ konferenciát
sürgetett a palesztinai kér-dés
megoldására és Izrael-ellene- s
szankciók elrendelé-sérc
a
Hosszú évek óta igyekszünk a nemzeti emigráció szervezetcin ke-resztül
honfitársaink tudatába vésni hogy a hazai kommunista re-zsim
szívós közeledési és befurakodási kísérletei mögött a Szovjet-unió
és a szovjet járszallagon futó Kádár-rezsi- m hosszúlejáratú pol-itikai
céljai bújnak meg Velünk szemben a rezsimnek sorainkban
meghúzódó szimpatizánsai és ügynökei ugyancsak évek óta maszla-goljá- k
a naivakat azzal hogy a rezsim közeledése önzetlen hogy Ká-dárok
egyetlen célja a szerető szülő gondosságával foglalkozni kultu-rális
jólétünkkel
A vita most végülis eldőlt A 'Végső választ az itteni csatlósok-nak
meg a félrevezetett naivaknak végeredményben nem mi adtuk
meg hanem maga a hazai rezsim A Magyarok Világszövetsége már-cius
8-- i elnökségi gyűlésén Bognár József elnök bejelentette a rezsim
új emigrációs „politikáját"!!) Lényege az hogy a külföldi magya-rokkal
való kapcsolatok szorgalmazásának nemcsak kulturális ha-nem
politikai és gazdasági céljai is vannak
Az új politika bejelentése nyilt kihívás az emigráció felé De
legalább világos beszéd és így segítség is számunkra mert remél-hetőleg
kinyitja szemét azoknak akik eddig a mi óvásainkat túlzott
aggodalmaskodásnak tartolták Most érdeklődéssel várjuk hogyan
fogják az itteni csatlósok megpróbálni a Budapesten nyíltan bevallott
célokat meg-- illetve kimagyarázni
Érdemes kielemezni Bognár Józsaf elnöki bevezető előadását
amelyben az altalános politikai offenzívát meghirdeti Jellemző mó-don
előadásának cime: „Emigrációs politikánk néhány kérdése és a
jelenlegi nemzetközi helyzet" Ezt kiegészíti Goszlonyi János főtitkár
beszámolója és e két hivatalos megnyilatkozásban a hazai rezsim
emigrációs programjának terveinek legalább hat fontos alapelvét
találjuk meg Vizsgáljuk meg ezeket:
A HAT ALAPELV
1 A rezsim elhatározta az cinigráció globális niegn&troinlá&át:
minden földrészt minden szervezetet minden foglalkozási ágat min-den
egyént Evégett gyökeresen átszerveztek a Magyarok Világszö-vetsége
elnökségét kidobták a tagok felét és behoztak olyan „szak-embereket"
akik az emigráció mindennapi életének tevékenységének
minden aratavai iiiincrctcbek (ly került lebb volt nyugati „nagy
HUNGÁRIÁN LIFE MAGYAR KaJLajla
lengyel ellenállás
kivonulása Vésztörvényszék Ghotbzadeh
Mivel az USA brit ka-nadai
szovjet francia
nagykövetségeket több talá-lat
érte továbbá Kuwail
Irak Irán és Dél-Jcm- cn kö-vetségi
épületei romban áll-nak
a diplomaták munkája
igen megnehezült Bejrút-ban
QADDAFI KUDARCA
ÉS A FOGHUJAS
AFRIKAI EGYSÉG
Muammar Qaddafi Lí-bia
harcias diktátora aki a
Szovjetunió szövetségesei-ként
Ugandába és Csádba
is küldött expedíciós csapa-tokat
— hivatalba lépése
óta 'legnagyobb kudarcát
szenvedte cl amikoris az
Organizalion of African
Unity (OAU) házigazdája-ként
képtelen volt Tripoli-ba- n
annyi afrikai államfőt
vendégül látni akik a hatá-rozathozatalra
megadták
volna neki a "quorum"-o- t
(azaz a szükséges többségi
szavazatokat) hanem in-kább
lemondtak a Qaddafi-va- l
való találkozás és
együttműködés örömeiről
Ezekután nem csoda
hogy a nemzetközi terroriz
mus 'vezéreként ismert
Qaddafi keserűen vette tu-domásul
hogy a PLO sem
hallgatta meg az öngyilkos-ságra
való felszólítást
mely így szólt:
„A ti véretek a forrada-lom
üzemanyaga Le-gyetek
öngyilkosok mert
ez az út vezet a győze-lemhez!"
Végül fenyegetést küldött
Izrael címére: „Ne örülje-nek
Jeruzsálemben a libano-ni
hadműveleteknek mert
nincs vége a játéknak Ha
Allah is úgy akarja Izra-elt
elpusztítjuk az arab vi-lágban
fellelhető amerikai
érdekekkel együtt!"
AZ USA PERLI
FIDEL CASTRO
II TENGERNAGYAT
Szenzációs alperese
akadt egy Miami-ba- n kezde-ményezett
a föderális bí-róság
kiterjesztett esküdt-széke
előtt tárgyalandó ügy-darabnak:
Az USA Igazságiigymi-nisztérium- a
nem csekélyebb
vétekkel vádolja
Aldo Santamaria Cuadra-ro-- t
Fidcl Castro hadi-flottájának
h admiráli-sát
inint bűnpártolással
vagyis a dél-amerik- ai ere-detű
kábítószer-csempész- et
elősegítésével és vé-delmével
(Lásd múltheli 31 és 32
számunkban megjelent
"Havanna — mint kábítószer-k-özpont"
című kétré-szes
terjedelmes tanulmá-nyunkat)
A vádirat szerint a ku-bai
hadiflotta egységei el-lenszolgáltatások
sápok és
megvesztegetések fejében
nemcsak elnézi a dél-amerik- ai
'dróg-csempész- ek egyre
fokozódó tengeri forgalmát
hanem a kubai vizekre való
hajózás engedélyezésével
az USA Partörscgct egyben
megfosztják a csempészek
üldözésének lehetőségétől
is
Miután "in contumaci-am- "
(alperes ill vádlott
távollétében) 'letárgyalták
az ügyet mellyel nyilván
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
„Uj politika"
nemzeti emigráció felszámolására
követ" az Elnökségbe mivel ezek elég tapasztalattal rendelkeznek
a befurakodás és felforgatás módszereit illetően) Idézzük Bognárt:
„Mindannyian akik régebben is az elnökség tagjai voltunk
nagy várakozásokat füzünk ehhez az új összetételhez Tud-juk
hogy az elnökségben — a hagyományoknak megfelelően
is — a magyar szellemi-- kulturális- - tudományos- - és gazda-sági
élet legkiválóbb személyiségei munkálkodnak azon hogy
a külföldön élő magyarokkal kapcsolatos politikát és tevé-kenységet
a megfelelő módon kialakíthassuk ügy tervez-zük
hogy a következők során az elnökség munkájában részt
vesznek majd a külföldi magyar egyesületek képviselői is"
(Hz utóbbira már meg is történt az első lépés mert az új elnökség
tagja egy ausztriai és egy brazíliai „honfitárs") íme az új emigrá-ciós
politika első alapelve: az emigráció és szervezeteinek globális
mcgnycrgclésc és betcrclésc a Kommunisl Párt Agilpropaganda Osz-tályának
ellenőrzése és irányítása alatt álló — már nevében is meg-tévesztő
— Magyarok Világszövetségébe
MIÉRT VAGYUNK FONTOSAK?
2 Miért annyira fontos a kommunista rezsimnek az emigráció
meghódítása miért hajlandó ilyen hatalmas politikai és anyagi erő-feszítésekre
a korábban gyengének jelentéktelennek sőt reakciós-nak
és fasisztának bélyegzett szabad magyarok megnyerése? A vá-laszt
Bognár József adja meg a rezsim emigrációs politikája máso-dik
alaptételének kifejtésével:
„Minőségében teljesen át rétegeződött az emigráció Amikor
a munkát elkezdtük akkor még különböző okokból a régi
emigrációval és annak is inkább a baloldali részével kerül-tünk
kapcsolatba Megváltozott az a mód ahogyan az
emigráció beilleszkedett az illető országok társadalmába Ma
már megjavullak az elhelyezkedési lehetőségek az ollanJ
társadalmakban sokkal többen töltenek be kiemelkedő tudo-mányos
gazdasági sőt politikai pozíciókat Ennek következ-tében
a befogadó országok közéletében jelentős szerepet ját-szanak
sőt bizonyos területen befolyásolni is tudják azt ami
ezekben a befogadó országokban kialakul"
(Ealytütii az ötödik akteieu)
„Nekünk úM elegünk volt!"
Irta Frey András
1347-be- n mondta Metternich hogy
Olaszország nem politikai csak földrajzi
fogalom Igaza is volt Az olasz csizma
akkor még nem hogy nem alkotott álla-mot
de nemzetnek sem volt egységes
Libanonnal is így vagyunk most Az-zal
a különbséggel hogy mig a múlt szá-zadban
sok olasz államocskát és herceg-séget
kalapáltak össze egy állammá Li-banonban
ennek az ellenkezőjét művelik
Élveboncolás
folyik Libanonban
Előbb a társadalmat bomlasztották
szél azután darabolták fel az államot
Hét éve folyik ez az élveboncolás és még
mindig nem látni a végét
Ez a modern tatárjárás a társadalom
megmérgezésévcl kezdődött azzal hogy a
mohamedánokat — valamennyiüket? csak
egy részüket? — a keresztények és a li-banoni
állam ellenségeivé tették És ami-kor
(1975-be- n) a bejrúti orosz nagykövet-ségről
mozlem gerilláknak kiosztott napi-dijak
fegyverek az aznapra szóló muní-ció
segítségével a mozlem-kcresztén- y gyű-lölség
polgárháborúvá fajult később ma-gát
az államot is felosztották
így került az ország legnagyobb része
szíriai megszállás alá Egy csomó város-ban
és faluban még a főváros egyik felé-ben
is a PLO gyakorolta az államhatalmat
Bejrút másik felében s egy attól északra
eső körzetben viszont a keresztény milíciák
uralkodnak Délen pedig egy Izraellel ha-táros
sávon Haddad libanoni őrnagy áll
egy kis hadsereg élén Ez keresztények-ből
és siila mozlemckböl áll és pénzügyi-leg—
katonailag Izraelre támaszkodik
Ezért mondják most hogy mindenek-előtt
az államot kellene romjaiból életre
kelteni de hogy ezt még megkísérelni sem
lehet amíg minden fegyveres idegen (az
izraeli és szíriai hadsereg a PLO gerillái
és a PLO libanoni kiképző táboraiban re-kedt
európai terroristák) cl nem hagyják
az országot
A bökkenő az hogy ez sem lenne elég
Mert amint kihúzná a lábát az utolsó ide-gen
katona megint fellángolnának a ke-resztények
és mozlemek közti harcok Va-gyis
hogy előbb kellene felállítani az új
libanoni államot hadsereget rendőrséget
és csak azután lehetne a rend és közbizton-ság
fenntartásai egy már működű kor-mányra
bízni
Igen de kikből álljon ez a kormány?
Mohamedánokból? Egy tisztára moz-lem
kormány Libanont Szíriához akarná
csatolni Egy kizárólag keresztényekből
álló kormánynak viszont a mozlemek köt-nék
meg kezét-lábá- t
Libanon
keresztény jellegét
a franciák
szüntették meg
A baj gyökerei mélyre messze a
múltba nyúlnak vissza S ezek azt mutat-ják
hogy Libanon mindig is kirítt levantei
környezetéből
Libanon földrajzi elődje már az ókori
Fönícia is a szokottnál jobban különbözött
szomszédaitól A többiek harcoltak hód-ítottak
a föníciaiak hajóztak kereskedtek
S a középkorban a mai Libanon lakói vol-tak
az egyedüli arabok akik nem vállak
mohamedánná A keresztes seregeket pél-dául
egész Közclkelelen csak a mai Közép-
-Libanon keresztény lakossága segí-tette
Még a '100 évig (151G-IÓ- 1 I918-i- ) tarló
török uralom idején is megmaradt n kis
Libanon keresztény jellege Ezt a franciák
szüntették meg mégpedig úgy hogy ami-kor
az első világháború vegén Szíria és
Libanon az ö birtokukba került a franciák
mozlemlakta tartományokat csatoltak az
országhoz és a majdnem egészen keresz-tény
Libanonból olyan Nagy-Libano- nt fab-rikállak
amelyben a mohamedánok lel-lek
ki a lakosságnak körülbelül fclcrcszél
Ennek a cinikus politikai manipuláció-nak
arányairól fogalmat alkothal az em-ber
ha előveszi a térképet és látja hogy
a Tripoliszl is magában foglaló Észak-Libano- nt
a Sidon városát felölelő Dcl-Li-baiio- nt
cs a mai libauoui állam egesi ke
leti felét is e főleg mozlcmcktol lakott te-rületeket
a franciák egyszerűen rálöcsöl-té- k
Bejrútra és környékére
Franciaország előtt az a meggondolás
lebegett hogy az arabok elitjét az egyip-tomiak
a palesztin arabok és a libanoniak
alkotják s ököztük is a libanoni kereszté-nyek
azok akik legjobban ragaszkodnak
műveltségükhöz és szabadságukhoz tehát
őket a legnehezebb gyarmati állapotban
tartani S azért kellett öket mozlcmckkcl
összekeverni hogy a mozlcmeket a keresz-tények
ellen lehessen politikailag kiját-szani
Goethe Straszburgban
palesztin fiatalok
Libanonban
így történt hogy a libanoni állam te-rületén
a keresztények még kisebb kisebb-séggé
váltak a palesztin arabok viszont
Libanonban a legműveltebb arab ország-ban
jobb iskolákba jártak mintha Szíriá-ban
vagy Jordániában nevelkedtek volna
Ez a libanoni kultúrhatás is hozzájá-rult
ahhoz hogy a palesztin arabok poli-tikai
öntudata erősödött Goethében ami
német volt akkor vált tudatosabbá ami-kor
a Franciaországhoz tartozó Straszburg
egyetemén tanult S lehet hogy a nyugati
keresztény hagyományokat ápoló Libanon
szellemi szintjének köszönhetik a palesztin
arabok hogy külön arab nemzetté kezde-nek
válni vagy talán már azzá is váltak
Mármost azon hogy Libanon mohame-dán
többségű országgá lett nem lehet vál-toztatni
De a keresztényeken talán még
lehet segíteni ha Libanon őslakosságának
vallási műveltségi népi (nyugati-kercsz-tény-ara- b)
személyiségét meg lehet őrizni
és a kcrcsztény-mozlc- m együttélést helyre
lehet állítani
Önkormányzatú
kantonokra
van szükség
Sok jel vall arra hogy ezt csak egy-féleképp
lehetne létrehozni ügy hogy a
kél réteg a svájci kantonok mintájára köz-igazgatás
bíráskodás rendőrség terén el-különüljön
egymástól
Az első lépés ebben az irányban már
megtörtént A keresztények annyira sze-parálták
magukat a mozlem városnegye-dektől
s falvaktól hogy valóságos demar-kációs
határok vannak köztük majdnem
mindenütt Libanonban És nem túlzás azt
mondani hogy Libanonnak keresztény és
mohamedán kantonokra való felosztása
gyakorlatilag már meg is kezdődött
Az első dolog amiről gondoskodni kel-lene
az hogy ha — és ez egy nagy ha ! —
szóval ha a fölfegyverzett idegenek egy-szer
valóban elhagyják az országot addig-ra
erős központi kormányhatalom alakul-hasson
ki amely képes lenne két dolgot
megakadályozni: a keresztény-mohamedá- n
villongás kiújulását és az idegen nem-libano- ni
gerillák visszaszivárgását
Mert ha ezt nem lehetne megakadál-yozni
akkor Libanon megerőszakolása ez
az egész világ (lehunyt) szeme elöli le-játszódó
történelmi arányú skandalum a
keresztényüldözés a jogbiztonság és köz-rend
felforgatása kezdődnék megint elöl-ről
Egy libanoni
professzor
feljajdulása
Minthogy a mohamedán— keresztény
polgárháborút kívülről szították — először
az oroszok fújták a tüzet azután követke-zett
az országnak nem-libano- ni araboktól
és izraeliektől való megszállása — az arab
ügyek nyugati szakértői azon a nézeten
vannak hogy Libanon belső békéjének
meg az clökcszitcséhcí sem érdemes addig
hozzáfogni amig a palesztin arabok kérdé-sét
az izraeliek és arabok erőszakkal akar-ják
dűlőre vinni amig nem látják be hogy
politikai eszközökhöz kell nyúlniok
— Folytatás a 3 oldalon —