000402 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
Sem sokasig hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat LarjMt loJf píiidf l MAGYAR ELET BtRZStNVI In lie Uungtriaa LcxMgt Vol 20 No 33 XX évfolyam 33 szám Toronto 1968 augusztus 17 Ara 15 cent r m m "[ i-i-iiMua lpi iiji -- II '' II i i - — — — w 'lll w p w P#mniw mmim wwi — o iwo Újabb nagyszabású orosz hadgyakorlat a csehszlovákiai határon w v Hatalmas prágai lünielcs Tito mcllcll Ulbrichl megnemtámadási javaslala AUg ért égct a kanadai postássztrájk a leglpllóták inunkabeszüntctése fenyeget — Spanyolország a mfll elvetélcs ellen szigorú rendszabályokat ho-zott — A British Eagles egy Vlscount típusú személyszállító gépe lezuhant 48 utas és a személyzet szörnyethalt — A Pravda „feltétlen engedelmességet" követel pártberkekben — Nixon — bejelentésével ellentétben — nem utazik a Szovjetunióba a választások előtt — George Wallace a „harmadik párt" je-löltje bejelentette hogy „ő is ott lesz" a november 5-i- k elnökválasztásokon — Faji zavargások Miamiban — Végetért a detroiti kilcnehónapos újságsztrájk — Tömeges májgyulladásos megbetegedések Toronto hlppl-negyedébe- n REPUBLIKÁNUSOK ELNÖKJELÜLTJE Richárd M Nlxon az Ei-senhow- cr adminisztráció kétszeres alelnöke újabb esélyt kapott a republikánus párttól hogy az elnökválasz-táson indulhasson Múlt hé-ten a Miamiban tartott re-publikánus konvención az ulolsó állam (Wisconsin) szavazatával Nixon nemcsak elérte a kívánt bűvös 677 szavazatot de már az első menetben hárommal túl is szárnyalta A kulisszák mögött rend-kívül erős küzdelem zajlott le az ún déli államok szava-zataiért így döntő szerepet játszott Florida állam szava-zatainak megszerzése mely csak az utolsó pillanatban sikerült Strom Thurmond South Carolina szenátora rá-beszélőképcsség-ének latba-vetéscv- cl Nlxon választási beszé-dében fogadalmat tett hogy megszünteti az ut-cai zavargásokat Miközben erről beszélt Mia-mi északnyugati részében tovább tartott a faji zavar-gás: három feketét lelőttek 30 megsebesült A rendőrség 200 személyt vett őrizetbe Nixon szerint „az utcákon való béke" elérése a legfőbb cél az Egyesült Államokban de ugyanakkor kitért Viet-nam kérdésérc is amikoris a következő sorrendi hang-súlyt alkalmazta: „Egy olyan nemzetben amely saját otthonában nem tudja fenntartani a rendet — külföldön sem bíznak" — mondot-ta Nixon a tapsoló tö-megnek Legnagyobb si-kerét azzal a kitételével aratta amikor a Pueb-l- o incidensről emléke-zett meg és ünnepélye-sen megfogadta hogy megválasztása esetén ilyen megalázó helyzetbe többé nem fogja hozni az Egyesült Államokat A „jogtisztelet" és a „rend-csinálás" több ízben való fel-említése arra utal hogy Nixon elhatározott szándé-ka a faji rendbontások és zavargások torvén ves úton I&I1022J I való megakadályozása Erre utaltak azon megjegyzései is hogy Ramsey Clark leg-felsőbb államügyészt clbo-csátan- á hadat üzenne a bűn-szövetkezeteknek és a „féle-lemérzet helyett a szabadság levegőjét" hozná meg Ame-rikának A többmilliárd dollárt fel-emésztő „Harc a Szegénység ellen" kampányt feladná és helyette „érdemszerinti hi-dakat" építene a fehérek és feketék között Külpolitikai téren a szu-perhatalmak létezésének ide-jén szerinte csak tárgyalá-sok útján lehetséges a békét fenntartani de ezentúl „az erő pozíciójából" fogunk tár-gyalni" — mondotta Késznek mutatkozott nemcsak a Szovjetunió-val de Vöröskínával is felvenni a tárgyalások szálát hogy Vietnamban „tisztességes végét" ves-sék a háborúnak Részletesebben nem volt hajlandó nyilatkozni a távol-keleti hadszíntérről nehogy megjegyzései a jelenleg fo-lyó párizsi béketárgyaláso-kat esetleg kedvezőtlenül be-folyásolják A legnagyobb meglepe-tes- t az elnökhelyettes-jelöl- t személye keltette mert a legtöbb Nixon-pár- ti c poszttal kapcso-latban John V Lindsay New York város polgár-mesterére gondolt Nixon a republikánusok elnökjelöltje Spiro T Ag-nevv-- et Maryland kormány-zóját jelölte maga mellé A bejelentést a párt független és fiatal szárnya nagy kon-stcrnációv- al fogadta Egye-sek szerint a Nlxon —Agnew együttes miatt a republiká-nus párt ez év novemberé-ben számos szavazattól cl fog esni TITO ÜNNEPLÉSE PRAGADAN A csehszlovák nép tízezrei tüntető menetekben sora koztak fel azon az útvona lon ahol Joszlp Broz Tito a jugoszláv állam elnökének kocsisora a Hradzsin-palotá-b- a hajtott Mint jeleztük elő ző számainkban MMYAR Utfw A MAGVAU SOS lapunk előfizetőit és példányonkénti olva-sü- lt szoisáló kizárólagos Jogd panaszorvosló szolgálata — a toron-tói „TI li: TELCtiRAM" napilappal karöltve — amely legkésőbb 3 heten belül igyekszik teleletet Illetve elintézést találni a (elvetett problémákra beleértve az USA területét is A példányonkénti olva-s- ó vágja ki a Mapjar SOJS feliratot (az Igazoló dátummal együtt) M levelében a vélaszbélyeggel együtt csafolja panasza rövid (-&- gípelt sor) leírásához A MAGYAR SOS szolgálat díjmentes Sajtó-alapunkra adományokat köszönettel veszünk MRS J II TORONTO PANASZA: öregségi nyug-díjat kapok s általában a csekkemet a hó végén szoktam megkapni Tudom hogy a POSTÁS SZTRÁJK MIATT jó-val előbb kiküldték a csekkeket de az enyémet még mindig nem kaptam kézhez Ez az egyetlen jövedelmi for-rásom Mit tegyek? VÁLASZ: A kormány nem feledkezett meg önről A postázott csekkek cgyrésze valóban nem érkezett meg a címzettekhez ezért a kormány illetékes szervei másod-példányokat bocsátanak ki Hívja Torontóban a 966-600- 0 számot A gyakorlat sze-rint aláíratnak önnel egy nyilatkozatot mely szerint ön ha Időközben megkapná az eredeti csekket azt nem fogja beváltani hanem visszaszolgáltatja nekik Ha nem adná vissza nekik akkor ezzel jövő havi csekkjének kiküldését akadályozná meg AIR R B DON MILLS ONT PANASZA: A Colum-bia Record Club (lemezklub) tagja vagyok melynek címe Lcslie Street Don Mills (Folytatás a harmadik oldalon) Tito az új liberális cseh-szlovák kormánynak ígé-retet tett hogy „a nap vagy éj bármely órájá-ban bárhol " meg-jelenik acélból hogy a Dubcsek kormánynak jelenlétével erkölcsi tá-mogatást nyújtson Rendkívül érdekes ha a szakadár kommunista vezé-rek mai népszerűségét ele-mezzük: Dubcsek ma nép-szerű mert ki merte monda-ni az igazságot miszerint az oroszok húsz évig kizsigerel-ték az országot Tito Prágá-ban ma népszerű mert erre már húsz éve rájött és igye-kezett Nyugatról —Keletről felvenni minden segélyt s iparkodott mielőbb megsza-badulni a sztálinista kizsák-mányolástól A prágai nép nem Titoért a kommunista vezetőért rajong hanem az általa képviselt „harmadik útban" viszonylag több sza-badságot lát mint ami kiju-tott neki az elmúlt két évti-zedben Tito „országának földrajzi helyzete" viszont olyan előny volt ebben a kétarcú manőverben amely-re a mai Csehszlovákia nem számíthat Titót — aki polgári ruhá-ban jelent meg az erkélyen a tüntető tömeg előtt — másfélóráig éltették amire bizonyára még Sztálin sem gondolt hogy a moszkvai szervezett felvonulások és gombnyomásos drasztvutyék előre megrendezett potem-kin- i színjátékát valaha elhal-ványítja oly spontán tömeg-tüntetés mely mostanában bárkinek kijut akinek orosz-ellenességér- ől a csehek meg vannak győződve Tito egyébként háromszor a Az útlevél- - cs vízumkényszer bevezetésével valamint az áthala-dó gépkocsiforgalom megadóztatá-sával a pankovvi kommunista kor-mány olyan súlyos korlátozásokat vezetett be Nyugat-Berli- n elszige-telése érdekében amelyeknek gaz-dasági és jogi következményei sok-kal kellemetlenebbek mint voltak a korábbi évek hasonló célzatú kommunista intézkedései Ezek a legújabb korlátozások amelyek ez év június 11-é- n léptek hatályba Nyugat-Németorszá- g lakosságát beleértve a nyugat-berliniek- et is egyszerűen „külföldieknek" minő-sítik s ezek a „német külföldiek" egymás között — a hajdani fővá-roshoz vezető és a négyhatalmi egyezménnyel szabadnak nyilván-ított útvonalakon — útlevél- - és ví-zum nélkül nem közlekedhetnek A bonni nyugat-néme- t kormány — amint ismeretes — nem hajlan-dó elismerni a pankovvi csatlós-kormányt a németség törvényes képviseletének Egyrészt azért mert a pankovvi kormány elisme-résére sem a belső közvélemény sem más belső sürgető követel-mény de s mmiféle nemzetközi egyezmény sem kötelezi Másrészt azért sem mert bármilyen úgyne-vezett „államközi" megállapodás lé-tesítése a pankovviakkal egyszers-mind azt is eredményezné hogy maga a német kormány fogadta cl és egyezett bele Németország két államra való szétbontásába De van egy további akadály is ami egy ilyen megállapodás létrejöttét na-gyon súlyosan érinti mégpedig nemzetközi-jog- i vonatkozásban s ezt az akadályt a szovjet ellenőrzés alatt lévő keleti rész országhatára jelenti amelyet nem békeszerző dés hanem csak egy fegyverszüne- - HUNGÁRIÁN UFE MÁSODIK ESÉLYE elhalasztotta útját mert vagy az orosz katonaság vagy a szovjet küldöttségek foglaltak le a Dubcsek Kor mány figyelmét A látogatás nak hangsúlyozott jelentőse-gét kidomborítja az a tény hozv a jugoszláv elnököt mind a hat jugoszláv köztár-saság vezetője elkísérte! ULBRICHT FELTŰNŐ BEJELENTÉSE Waltcr Ulbrciht a kelet-ném- et állam 75 éves népsze-rűtlen elnöke a Volkskam-merbe- n tartott beszédében jelentős és mindeddig pél-da nélkül álló bejelentést tett: hajlandónak mutatko-zott a nyugat-néme- t kor-mánnyal tárgyalásokba bocsátkozni egy kölcsö-nös megnemtámadási szerződés kidolgozása érdekében A nagyjelentőségű beje-lentést további konkrét ja-vaslatok követték: Ulbricht kormánya államtitkári szín-vonalon késznek mutatko-zik a Kürt Kiesinger bonni kancellár által megtett ja-vaslatok értelmében a tár-gyalásokat elkezdeni Konrád Ahlcrs bonni szó-vivő kijelentette hogy a ja-vaslat „új elemeket tartal-maz" és a nyugat-néme- t kor-mány álláspontja „nem lesz elutasító" A nyugati megfigyelőket meglepte hogy Waltcr gaszkodott a kelet-néme- t kormány elismeré-séhez ami eddig „conditio qua non"-na- k számított a tárgya-lások elkezdése előtt (Mind-eddig Ulbricht addig nem hajlandó leülni a tár-gyalóasztalhoz amíg a kelet-német kormány „legalitá-sát" hivatalos formá-ban cl nem ismeri) Viszont a pankovvi kormány azt is követeli hogy a kor-mány „mondjon le arról az igényéről hogy ők a nép egyetlen legális képvise-lői" továbbá a Hallsteindok-trináró- l való lemondást is e lenti követeléshez fűzte (A Hallstein doktrína Románia es Jugoszlávia bonni elisme-lés- e óta eléggé formá-lis — Szerk) Talán Moszkva haragjától tartva Ulbricht óvatosan ki-jelentette hogy a tárgyalá sok felvétele „nem jelente-né azt hogy a kettéosztott Németország közelebb ke-rülne egymáshoz" Minden-esetre Ulbricht meglepő ja-vaslatai — ha nem ő mond-ja — államellenes felforgató cselekménynek és árulásnak számítottak volna egy héttel „Tempóra mutan-tur- " — még Pankovvban is? „HOL VAGY ISTVÁN KIRÁLY" Augusztus huszadika az inuk olyan napja amikor mindannyian hazagondolunk és mindannyian a régi szentist-ván- napi ünnepélyekre emlékezünk Amikor fent a budai Várhegyen megindult a körmenet a Mátyás-templo- m orgonáján felzúgott az ősi dallayn: „Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga" és a budai utcák járdáin térdeplő tízezrek ajkáról ki buggyant a hívogató könyőr- - Ulbricht ezúttal neiiTrS?! Vst „Hol vagy István ki- - sine volt Bonn bonni német már ezelőtt rály? Téged magyar kí-ván" Közel negyedszázad tárla-tából vetődik ismét szemünk elé a régi látomás: az első nagy magyar király „szent Jobbját" körülhordozó kör-menet látomása a főpapok és a hosszú sorokban haladó kispapok halk zsolozsmája a csillogó színes egyenruhát viselő alabárdosok sorfala és a díszszázad feszes lépteinek lelket megrázó ütemes dü-börgése Az ország minden felelős államférfija politi maguk régi alatt tartani kusa tudósa magasran-gú katonája ott menetelt szent nemzeti ereklye s ebben az egész országra szétáradó benne volt a viharral súj-tott de mégis túlélő európai állam-életén- ek erőtudata megtar-tó büszkesége Az a és ön-tudat hogy az emberiség küzdő dolgozó és alkotó kőzött mert van a örök Európában s hivatás egyszerű annyit jelent hogy nemze-tünkön áll vagy bukik va-jon a népek lévő e természeti várrend-szeren belül meg őrizni azonos sor-sú népekkel együtt e kultúr-t- áj szabadságát és Hiszen e szabad-ság nélkü meg 1945-be- n Potsdamban egyet- - Jól számítanak a bol- - fél: Sztálin makacsul tartott kü-- sevisták hiszen az örökös provoká- - vctelésc alapján ció módszer arra A bonni kormány elutasító ma-- vonatkozóan hogy időről-időr- e ki- - most júniusban Szov-- nyugati nagyhatal-- jctunió német csatlósai úgy adták mak érdeklődését meg a válaszukat hogy — függet- - sorsa iránt majd felderítésen túl-- lenül bonni és nyu- - menőleg a előidé-- gat-ném- et megnyi-- zett örökös gondokkal és bonyodal- - latkozó — a maguk makkal lassanként teljesen kifá-- részéről rasszák és nyugati és lakóit „külföldiek- - ellenállást nek így juttatva kifejezésre a külön állami-ságának „de facto" létezését S megvan a lehetőségük sőt a kremli gazdáik részéről a felhatal-mazásuk is arra hogy e Berlin terében érvényt sze-rezzenek mert a német fővá-rosba vezető szárazföldi és víziuta-ka- t ellenőrzés tudják és a után áhítatban sok-so- k minden meg-próbáltatást nemzet ezeresztendős meggyőződés nem vagyunk fölöslegesek mil-liói ma-gyarságnak hivatása ez a fogalmazásban vándorlásának országútján szállásföl-dünkön a Kárpát-medencéb- en tudjuk-- e a velünk függet-lenségét és függetlenség Huss éve tart berlini válság provokáció len a legsikeresebb gatartására a tapinthassák a Nyugat-Berli- n e a állásponttól a mesterségesen közvéleményben közfelfogástól Nyugat-Németország- ot felmorzsolják a „külföldnek" nyilvánították rendelke-zésnek Nyugat-néme- t újságok hírforrá-sai szerint a prágai liberalizálódás lefékezése" után most a kommu-nista agresszió nyomása ismét na-gyobb mértékben Nyugat-Berlinr- e fog nehezedni Miután a legutóbbi pozsonyi kommunista csúcsértekez-leten Moszkva nagyobbrészt érvé-nyesíteni tudta a maga akaratát az ev első feleben elszenvedett presz- - t 1 ___ i_i __# ____ _ f 1 1 riif t oenini vaisag nayuoo mere- - uzsv csziesegei a oeruni „veres iái tekben 1948 június 24-v- el kezdő- - mögül indítandó újabb akcióival dött amikor a kommunisták a vá-- igyekszik majd kárpótolni rost megközelítő valamennyi utat Diplomáciai megfigyelők számol-lezártá- k Nyugat-Berli- n közszükség- - nak azzal hogy Moszkva megkísér-led cikkekkel és tüzelővel való el- - li magához ragadni a kezdeménye-látása 8 hónapon keresztül csak lé- - zést a berlini kérdésben ilv módon giúton volt lehetséges S bár e terelve cl a nemzetközi figyelmet a blokádot a szovjet hatóságok 1949 csehszlovákiai eseményekről ahol márciusában feloldották de azóta Moszkva a maga beavatkozását is szinte minden esztendőben úgy még nem tekinti befejezettnek váltogatták a különféle közigazga- - Egy újabb javaslat várható amely tási rendeleteiket hogy a körülfo- - Nyugat-Berli- n státusának teljes új-go- tt város fenntartásának és élei- - járendezésére vonatkozik Termé-mezeséne- k költségeit állandóan nö- - szctszeríileg nem azzal a célzattal véljék s minden eszközt felhasz-- hogy az immár többször megsze-nálhassan- ak a politikai feszültsé- - gett négyhatalmi egyezményt kísé-gc- k és társadalmi nyugtalanságok reljék meg a változott körülmé-fokozásá- ra nyékhez hozzáidomítani hanem ki- - E politikai manővereknek egyik fejezetten olyan elgondolás alap-célja: a meg nem szüntethető bi-- ján hogy a régi megállapodást egy-zonytalans- ág Berlin terében hadd szersmindenkorra hatályon kívül érezze a két millió nyugat-berlin- i a heivezzék maga kiszolgáltatottságát a másik A cél az hogy a bonni kormány' ti külhatalmi egyezmény állapított cél pedig: a folyton megismételt nak ne legyen semmi joga és keres-- 1 SZENT ISTVÁN KIRÁLY LOVAS-SZOBR- A A BUDAI VARBAN — Ma-gyarország első királya Géza fejede-lem és Sarolta fia 969-be- n született Uralkodott 997-tő- l egészen a haláláig 1038-l- g — A királyi koronát és az apostoli kettős keresztet II Szil-veszter pápa küldte a „magyarok és szkíták" királyának Esztergomban volt a koronázási szertartás — Mint Isten kegyelméből való király kor-látlan uralkodónak tekintette magát és saját elhatározásából adott népé-nek törvényeket Két törvénykönyve maradt ránk — Az első magyar sza-badságharc után Szent László emel-te István király emlékét nemzeti pél-daképpé Személyét mindenkor ke-gyelet és tisztelet vette körül s 1083-ba- n VII Gergely pápa István királyt fiával Imrével együtt szentté avat-ta — Az Árpádház! királyi család négy évszázad folyamán 37 szentet és boldogot adott az Egyháznak lözhetetlenségére nemcsak a nemzeti érdek de a konti-nentális érdek is figyelmez-tet mert Európa nagy nép-tengercinek a germánság-nak a latinoknak és a szlá-vokn- ak egymással érintkező határai közé ékelődik e te-rület s a kárpát-medenc- ei béke és védelmi erő a bizto-sítéka annak hogy a szom-szédos nagy népek életéből kiáradó politikai és kulturá-lis erőhatások megtalálhas-sák a békés kiegyenlítődés és nem pedig a háborús ősz-szecsapá- sok mindenkori le-hetőségeit Szent István volt az első magyar államférfi aki a Kárpát-medenc- e e természe-ti és történelmi rendelteté-sét felismerte Az ő korában a hajdani pogány Római Bi-rodalom két örököse a nyugat-- római és a kelet-róm- ai (bizánci) császárság versen-gett az európai földrész fölött kiteríthető hatalom elsőbbségéért ami akkori-ban „világhatalmat" jelent- - nivaloja Berlinben és szűnjék meg az a kütelezettfég ami nagyobb-részt már csak papírformák közt létezik hogy a nyugat-ném- et határ és Berlin között nyitva kell hagyni a közlekedés bizonyos útvonalait s cl kell érni azt is hogy a Tempel-hofer-repülőt- ér ne maradhasson nyugat-néme- t kezelésben Ennek a mai állapotnak megvál-toztatására a legolcsóbb és legtet-szetősebbnek ígérkező megoldás ha — szovjet javaslatra de az USA előzetesen megszerzett beleegyezé-sével — Nyugat-Berli- n az UNO el-lenőrzése alá kerül tehát a város-nak e felét nemzetközi grémium adminisztrálja — E tervre vonat-kozó előzetes megbeszéléseket még ez év május 29 és 31 között megtar-tották Moszkvában amelyen a pan-kovvi csatlós-kormán- y is részt vett s ott kapták a kelet-némete- k az utasításokat miként kell a berlini krízis körül e mostani hetekben minél idegesítőbb zajt ütniök Mint ismeretes a Szovjetunió jelentős befolyással rendelkezik az UNO közgyűlésén belül valamint a Biztonsági Tanácsban Viszont a közgyűlésben a kettéosztott Német-ország egyik kormányának sincs mandátuma tehát Bonn nem is szavazhat a német sorsot érintő kérdésekben Nagyon közel járhat az igazság-hoz az a feltevés hogy Moszkva c javaslatát az UNO bekapcsolására vonatkozóan csak egy közbeeső lé-pésnek tekinti amelyet — alkalmas időpontban — Berlin teljes kom-munista bekebelezése követne De amíg a moszkovita tervek idáig eljutnak addig — ha nem is az UNO-na- k de a „Vasfüggöny" mö-gött leigázásban élő népeknek is lesz újabb feltűnést keltő monda-nivalójuk hetett volna a győztesnek E két versenytárs között ott állt akkor — fegyvertelenül — a nyugati kereszténység központja Róma egyszers-mind a „szellemi Európa" képviselője Az új alapítású alig száz-esztendős magyar államnak amely az első fejedelmek alatt még nem tehette meg az utat a lazább törzsi tagolt-ságból a központosított ál-lamhatalom kiépítéséig — e három korabeli erőközpont felé kellett tájékozódnia A csatlakozás valamelyikhez — szinte történelmi kény-szerként sürgetett mert csak a csatlakozás ténye bi-zonyíthatta az előző század magyar kalandozó hadivál-lalkozásai után hogy az új kárpát-medenc- ei ország nem „ellenséges test" az európai településű népek családjá-ban Ha első nagy királyunk a világi nagyhatalmak kö-zül választott volna akár a nyugat-róm- ai akár a bizán-ci császárhoz fordulva ez a választása és csatlakozása — a kor törvénye szerint — razallusi alárendeltségei eredményezett volna S e va-zall- usi alárendeltség mel-lett természetesen azt is hogy a Kárpát-medenc- e te-rét vagy az egyik vagy e másik császárság „érdekkö-rébe" kapcsolta volna be Tehát vagy német nyelv- - és kultúrterületté vagy szláv és ortodox átszlnezűdéssel balkáni előtérré változott volna a későbbi évszázadok folyamán az a belső-kárpá- li medence amely valóságosan is külön geopolitikai egysé-get alkot A világi nagyhatalmak bármelyikéhez való csatlako-zással Szent István feladta volna azt a hivatást amit az elmúlt évezred egész törté-nelme cáfolhatatlan argu-mentációval bizonyít hogy e területnek és az ottélő ál-lamalkotó népközősségnek kiegyenlítő vagy ismer szakkifejezéssel mondva katalizátor-szerep-e és fel-adata van a kontinens nnn-zetein- ek együttes életében Szent István azonban nem az egymással versengő csá-szárokhoz hanem a római Szentszékhez fordult — a nemzetközi elismerést és az egyenrangúsitást jelentő ki-rályt koronáért S tzzel döntésével biztosította év-századokra sőt minden ftt-zmty- al évezredekre hiha tóoH a magyarság csatlaka-zátá- t a „szellemi Európtt- - Foljtatisa a birmadiV otóiteo
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, August 17, 1968 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1968-08-17 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad2000431 |
Description
Title | 000402 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | Sem sokasig hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat LarjMt loJf píiidf l MAGYAR ELET BtRZStNVI In lie Uungtriaa LcxMgt Vol 20 No 33 XX évfolyam 33 szám Toronto 1968 augusztus 17 Ara 15 cent r m m "[ i-i-iiMua lpi iiji -- II '' II i i - — — — w 'lll w p w P#mniw mmim wwi — o iwo Újabb nagyszabású orosz hadgyakorlat a csehszlovákiai határon w v Hatalmas prágai lünielcs Tito mcllcll Ulbrichl megnemtámadási javaslala AUg ért égct a kanadai postássztrájk a leglpllóták inunkabeszüntctése fenyeget — Spanyolország a mfll elvetélcs ellen szigorú rendszabályokat ho-zott — A British Eagles egy Vlscount típusú személyszállító gépe lezuhant 48 utas és a személyzet szörnyethalt — A Pravda „feltétlen engedelmességet" követel pártberkekben — Nixon — bejelentésével ellentétben — nem utazik a Szovjetunióba a választások előtt — George Wallace a „harmadik párt" je-löltje bejelentette hogy „ő is ott lesz" a november 5-i- k elnökválasztásokon — Faji zavargások Miamiban — Végetért a detroiti kilcnehónapos újságsztrájk — Tömeges májgyulladásos megbetegedések Toronto hlppl-negyedébe- n REPUBLIKÁNUSOK ELNÖKJELÜLTJE Richárd M Nlxon az Ei-senhow- cr adminisztráció kétszeres alelnöke újabb esélyt kapott a republikánus párttól hogy az elnökválasz-táson indulhasson Múlt hé-ten a Miamiban tartott re-publikánus konvención az ulolsó állam (Wisconsin) szavazatával Nixon nemcsak elérte a kívánt bűvös 677 szavazatot de már az első menetben hárommal túl is szárnyalta A kulisszák mögött rend-kívül erős küzdelem zajlott le az ún déli államok szava-zataiért így döntő szerepet játszott Florida állam szava-zatainak megszerzése mely csak az utolsó pillanatban sikerült Strom Thurmond South Carolina szenátora rá-beszélőképcsség-ének latba-vetéscv- cl Nlxon választási beszé-dében fogadalmat tett hogy megszünteti az ut-cai zavargásokat Miközben erről beszélt Mia-mi északnyugati részében tovább tartott a faji zavar-gás: három feketét lelőttek 30 megsebesült A rendőrség 200 személyt vett őrizetbe Nixon szerint „az utcákon való béke" elérése a legfőbb cél az Egyesült Államokban de ugyanakkor kitért Viet-nam kérdésérc is amikoris a következő sorrendi hang-súlyt alkalmazta: „Egy olyan nemzetben amely saját otthonában nem tudja fenntartani a rendet — külföldön sem bíznak" — mondot-ta Nixon a tapsoló tö-megnek Legnagyobb si-kerét azzal a kitételével aratta amikor a Pueb-l- o incidensről emléke-zett meg és ünnepélye-sen megfogadta hogy megválasztása esetén ilyen megalázó helyzetbe többé nem fogja hozni az Egyesült Államokat A „jogtisztelet" és a „rend-csinálás" több ízben való fel-említése arra utal hogy Nixon elhatározott szándé-ka a faji rendbontások és zavargások torvén ves úton I&I1022J I való megakadályozása Erre utaltak azon megjegyzései is hogy Ramsey Clark leg-felsőbb államügyészt clbo-csátan- á hadat üzenne a bűn-szövetkezeteknek és a „féle-lemérzet helyett a szabadság levegőjét" hozná meg Ame-rikának A többmilliárd dollárt fel-emésztő „Harc a Szegénység ellen" kampányt feladná és helyette „érdemszerinti hi-dakat" építene a fehérek és feketék között Külpolitikai téren a szu-perhatalmak létezésének ide-jén szerinte csak tárgyalá-sok útján lehetséges a békét fenntartani de ezentúl „az erő pozíciójából" fogunk tár-gyalni" — mondotta Késznek mutatkozott nemcsak a Szovjetunió-val de Vöröskínával is felvenni a tárgyalások szálát hogy Vietnamban „tisztességes végét" ves-sék a háborúnak Részletesebben nem volt hajlandó nyilatkozni a távol-keleti hadszíntérről nehogy megjegyzései a jelenleg fo-lyó párizsi béketárgyaláso-kat esetleg kedvezőtlenül be-folyásolják A legnagyobb meglepe-tes- t az elnökhelyettes-jelöl- t személye keltette mert a legtöbb Nixon-pár- ti c poszttal kapcso-latban John V Lindsay New York város polgár-mesterére gondolt Nixon a republikánusok elnökjelöltje Spiro T Ag-nevv-- et Maryland kormány-zóját jelölte maga mellé A bejelentést a párt független és fiatal szárnya nagy kon-stcrnációv- al fogadta Egye-sek szerint a Nlxon —Agnew együttes miatt a republiká-nus párt ez év novemberé-ben számos szavazattól cl fog esni TITO ÜNNEPLÉSE PRAGADAN A csehszlovák nép tízezrei tüntető menetekben sora koztak fel azon az útvona lon ahol Joszlp Broz Tito a jugoszláv állam elnökének kocsisora a Hradzsin-palotá-b- a hajtott Mint jeleztük elő ző számainkban MMYAR Utfw A MAGVAU SOS lapunk előfizetőit és példányonkénti olva-sü- lt szoisáló kizárólagos Jogd panaszorvosló szolgálata — a toron-tói „TI li: TELCtiRAM" napilappal karöltve — amely legkésőbb 3 heten belül igyekszik teleletet Illetve elintézést találni a (elvetett problémákra beleértve az USA területét is A példányonkénti olva-s- ó vágja ki a Mapjar SOJS feliratot (az Igazoló dátummal együtt) M levelében a vélaszbélyeggel együtt csafolja panasza rövid (-&- gípelt sor) leírásához A MAGYAR SOS szolgálat díjmentes Sajtó-alapunkra adományokat köszönettel veszünk MRS J II TORONTO PANASZA: öregségi nyug-díjat kapok s általában a csekkemet a hó végén szoktam megkapni Tudom hogy a POSTÁS SZTRÁJK MIATT jó-val előbb kiküldték a csekkeket de az enyémet még mindig nem kaptam kézhez Ez az egyetlen jövedelmi for-rásom Mit tegyek? VÁLASZ: A kormány nem feledkezett meg önről A postázott csekkek cgyrésze valóban nem érkezett meg a címzettekhez ezért a kormány illetékes szervei másod-példányokat bocsátanak ki Hívja Torontóban a 966-600- 0 számot A gyakorlat sze-rint aláíratnak önnel egy nyilatkozatot mely szerint ön ha Időközben megkapná az eredeti csekket azt nem fogja beváltani hanem visszaszolgáltatja nekik Ha nem adná vissza nekik akkor ezzel jövő havi csekkjének kiküldését akadályozná meg AIR R B DON MILLS ONT PANASZA: A Colum-bia Record Club (lemezklub) tagja vagyok melynek címe Lcslie Street Don Mills (Folytatás a harmadik oldalon) Tito az új liberális cseh-szlovák kormánynak ígé-retet tett hogy „a nap vagy éj bármely órájá-ban bárhol " meg-jelenik acélból hogy a Dubcsek kormánynak jelenlétével erkölcsi tá-mogatást nyújtson Rendkívül érdekes ha a szakadár kommunista vezé-rek mai népszerűségét ele-mezzük: Dubcsek ma nép-szerű mert ki merte monda-ni az igazságot miszerint az oroszok húsz évig kizsigerel-ték az országot Tito Prágá-ban ma népszerű mert erre már húsz éve rájött és igye-kezett Nyugatról —Keletről felvenni minden segélyt s iparkodott mielőbb megsza-badulni a sztálinista kizsák-mányolástól A prágai nép nem Titoért a kommunista vezetőért rajong hanem az általa képviselt „harmadik útban" viszonylag több sza-badságot lát mint ami kiju-tott neki az elmúlt két évti-zedben Tito „országának földrajzi helyzete" viszont olyan előny volt ebben a kétarcú manőverben amely-re a mai Csehszlovákia nem számíthat Titót — aki polgári ruhá-ban jelent meg az erkélyen a tüntető tömeg előtt — másfélóráig éltették amire bizonyára még Sztálin sem gondolt hogy a moszkvai szervezett felvonulások és gombnyomásos drasztvutyék előre megrendezett potem-kin- i színjátékát valaha elhal-ványítja oly spontán tömeg-tüntetés mely mostanában bárkinek kijut akinek orosz-ellenességér- ől a csehek meg vannak győződve Tito egyébként háromszor a Az útlevél- - cs vízumkényszer bevezetésével valamint az áthala-dó gépkocsiforgalom megadóztatá-sával a pankovvi kommunista kor-mány olyan súlyos korlátozásokat vezetett be Nyugat-Berli- n elszige-telése érdekében amelyeknek gaz-dasági és jogi következményei sok-kal kellemetlenebbek mint voltak a korábbi évek hasonló célzatú kommunista intézkedései Ezek a legújabb korlátozások amelyek ez év június 11-é- n léptek hatályba Nyugat-Németorszá- g lakosságát beleértve a nyugat-berliniek- et is egyszerűen „külföldieknek" minő-sítik s ezek a „német külföldiek" egymás között — a hajdani fővá-roshoz vezető és a négyhatalmi egyezménnyel szabadnak nyilván-ított útvonalakon — útlevél- - és ví-zum nélkül nem közlekedhetnek A bonni nyugat-néme- t kormány — amint ismeretes — nem hajlan-dó elismerni a pankovvi csatlós-kormányt a németség törvényes képviseletének Egyrészt azért mert a pankovvi kormány elisme-résére sem a belső közvélemény sem más belső sürgető követel-mény de s mmiféle nemzetközi egyezmény sem kötelezi Másrészt azért sem mert bármilyen úgyne-vezett „államközi" megállapodás lé-tesítése a pankovviakkal egyszers-mind azt is eredményezné hogy maga a német kormány fogadta cl és egyezett bele Németország két államra való szétbontásába De van egy további akadály is ami egy ilyen megállapodás létrejöttét na-gyon súlyosan érinti mégpedig nemzetközi-jog- i vonatkozásban s ezt az akadályt a szovjet ellenőrzés alatt lévő keleti rész országhatára jelenti amelyet nem békeszerző dés hanem csak egy fegyverszüne- - HUNGÁRIÁN UFE MÁSODIK ESÉLYE elhalasztotta útját mert vagy az orosz katonaság vagy a szovjet küldöttségek foglaltak le a Dubcsek Kor mány figyelmét A látogatás nak hangsúlyozott jelentőse-gét kidomborítja az a tény hozv a jugoszláv elnököt mind a hat jugoszláv köztár-saság vezetője elkísérte! ULBRICHT FELTŰNŐ BEJELENTÉSE Waltcr Ulbrciht a kelet-ném- et állam 75 éves népsze-rűtlen elnöke a Volkskam-merbe- n tartott beszédében jelentős és mindeddig pél-da nélkül álló bejelentést tett: hajlandónak mutatko-zott a nyugat-néme- t kor-mánnyal tárgyalásokba bocsátkozni egy kölcsö-nös megnemtámadási szerződés kidolgozása érdekében A nagyjelentőségű beje-lentést további konkrét ja-vaslatok követték: Ulbricht kormánya államtitkári szín-vonalon késznek mutatko-zik a Kürt Kiesinger bonni kancellár által megtett ja-vaslatok értelmében a tár-gyalásokat elkezdeni Konrád Ahlcrs bonni szó-vivő kijelentette hogy a ja-vaslat „új elemeket tartal-maz" és a nyugat-néme- t kor-mány álláspontja „nem lesz elutasító" A nyugati megfigyelőket meglepte hogy Waltcr gaszkodott a kelet-néme- t kormány elismeré-séhez ami eddig „conditio qua non"-na- k számított a tárgya-lások elkezdése előtt (Mind-eddig Ulbricht addig nem hajlandó leülni a tár-gyalóasztalhoz amíg a kelet-német kormány „legalitá-sát" hivatalos formá-ban cl nem ismeri) Viszont a pankovvi kormány azt is követeli hogy a kor-mány „mondjon le arról az igényéről hogy ők a nép egyetlen legális képvise-lői" továbbá a Hallsteindok-trináró- l való lemondást is e lenti követeléshez fűzte (A Hallstein doktrína Románia es Jugoszlávia bonni elisme-lés- e óta eléggé formá-lis — Szerk) Talán Moszkva haragjától tartva Ulbricht óvatosan ki-jelentette hogy a tárgyalá sok felvétele „nem jelente-né azt hogy a kettéosztott Németország közelebb ke-rülne egymáshoz" Minden-esetre Ulbricht meglepő ja-vaslatai — ha nem ő mond-ja — államellenes felforgató cselekménynek és árulásnak számítottak volna egy héttel „Tempóra mutan-tur- " — még Pankovvban is? „HOL VAGY ISTVÁN KIRÁLY" Augusztus huszadika az inuk olyan napja amikor mindannyian hazagondolunk és mindannyian a régi szentist-ván- napi ünnepélyekre emlékezünk Amikor fent a budai Várhegyen megindult a körmenet a Mátyás-templo- m orgonáján felzúgott az ősi dallayn: „Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga" és a budai utcák járdáin térdeplő tízezrek ajkáról ki buggyant a hívogató könyőr- - Ulbricht ezúttal neiiTrS?! Vst „Hol vagy István ki- - sine volt Bonn bonni német már ezelőtt rály? Téged magyar kí-ván" Közel negyedszázad tárla-tából vetődik ismét szemünk elé a régi látomás: az első nagy magyar király „szent Jobbját" körülhordozó kör-menet látomása a főpapok és a hosszú sorokban haladó kispapok halk zsolozsmája a csillogó színes egyenruhát viselő alabárdosok sorfala és a díszszázad feszes lépteinek lelket megrázó ütemes dü-börgése Az ország minden felelős államférfija politi maguk régi alatt tartani kusa tudósa magasran-gú katonája ott menetelt szent nemzeti ereklye s ebben az egész országra szétáradó benne volt a viharral súj-tott de mégis túlélő európai állam-életén- ek erőtudata megtar-tó büszkesége Az a és ön-tudat hogy az emberiség küzdő dolgozó és alkotó kőzött mert van a örök Európában s hivatás egyszerű annyit jelent hogy nemze-tünkön áll vagy bukik va-jon a népek lévő e természeti várrend-szeren belül meg őrizni azonos sor-sú népekkel együtt e kultúr-t- áj szabadságát és Hiszen e szabad-ság nélkü meg 1945-be- n Potsdamban egyet- - Jól számítanak a bol- - fél: Sztálin makacsul tartott kü-- sevisták hiszen az örökös provoká- - vctelésc alapján ció módszer arra A bonni kormány elutasító ma-- vonatkozóan hogy időről-időr- e ki- - most júniusban Szov-- nyugati nagyhatal-- jctunió német csatlósai úgy adták mak érdeklődését meg a válaszukat hogy — függet- - sorsa iránt majd felderítésen túl-- lenül bonni és nyu- - menőleg a előidé-- gat-ném- et megnyi-- zett örökös gondokkal és bonyodal- - latkozó — a maguk makkal lassanként teljesen kifá-- részéről rasszák és nyugati és lakóit „külföldiek- - ellenállást nek így juttatva kifejezésre a külön állami-ságának „de facto" létezését S megvan a lehetőségük sőt a kremli gazdáik részéről a felhatal-mazásuk is arra hogy e Berlin terében érvényt sze-rezzenek mert a német fővá-rosba vezető szárazföldi és víziuta-ka- t ellenőrzés tudják és a után áhítatban sok-so- k minden meg-próbáltatást nemzet ezeresztendős meggyőződés nem vagyunk fölöslegesek mil-liói ma-gyarságnak hivatása ez a fogalmazásban vándorlásának országútján szállásföl-dünkön a Kárpát-medencéb- en tudjuk-- e a velünk függet-lenségét és függetlenség Huss éve tart berlini válság provokáció len a legsikeresebb gatartására a tapinthassák a Nyugat-Berli- n e a állásponttól a mesterségesen közvéleményben közfelfogástól Nyugat-Németország- ot felmorzsolják a „külföldnek" nyilvánították rendelke-zésnek Nyugat-néme- t újságok hírforrá-sai szerint a prágai liberalizálódás lefékezése" után most a kommu-nista agresszió nyomása ismét na-gyobb mértékben Nyugat-Berlinr- e fog nehezedni Miután a legutóbbi pozsonyi kommunista csúcsértekez-leten Moszkva nagyobbrészt érvé-nyesíteni tudta a maga akaratát az ev első feleben elszenvedett presz- - t 1 ___ i_i __# ____ _ f 1 1 riif t oenini vaisag nayuoo mere- - uzsv csziesegei a oeruni „veres iái tekben 1948 június 24-v- el kezdő- - mögül indítandó újabb akcióival dött amikor a kommunisták a vá-- igyekszik majd kárpótolni rost megközelítő valamennyi utat Diplomáciai megfigyelők számol-lezártá- k Nyugat-Berli- n közszükség- - nak azzal hogy Moszkva megkísér-led cikkekkel és tüzelővel való el- - li magához ragadni a kezdeménye-látása 8 hónapon keresztül csak lé- - zést a berlini kérdésben ilv módon giúton volt lehetséges S bár e terelve cl a nemzetközi figyelmet a blokádot a szovjet hatóságok 1949 csehszlovákiai eseményekről ahol márciusában feloldották de azóta Moszkva a maga beavatkozását is szinte minden esztendőben úgy még nem tekinti befejezettnek váltogatták a különféle közigazga- - Egy újabb javaslat várható amely tási rendeleteiket hogy a körülfo- - Nyugat-Berli- n státusának teljes új-go- tt város fenntartásának és élei- - járendezésére vonatkozik Termé-mezeséne- k költségeit állandóan nö- - szctszeríileg nem azzal a célzattal véljék s minden eszközt felhasz-- hogy az immár többször megsze-nálhassan- ak a politikai feszültsé- - gett négyhatalmi egyezményt kísé-gc- k és társadalmi nyugtalanságok reljék meg a változott körülmé-fokozásá- ra nyékhez hozzáidomítani hanem ki- - E politikai manővereknek egyik fejezetten olyan elgondolás alap-célja: a meg nem szüntethető bi-- ján hogy a régi megállapodást egy-zonytalans- ág Berlin terében hadd szersmindenkorra hatályon kívül érezze a két millió nyugat-berlin- i a heivezzék maga kiszolgáltatottságát a másik A cél az hogy a bonni kormány' ti külhatalmi egyezmény állapított cél pedig: a folyton megismételt nak ne legyen semmi joga és keres-- 1 SZENT ISTVÁN KIRÁLY LOVAS-SZOBR- A A BUDAI VARBAN — Ma-gyarország első királya Géza fejede-lem és Sarolta fia 969-be- n született Uralkodott 997-tő- l egészen a haláláig 1038-l- g — A királyi koronát és az apostoli kettős keresztet II Szil-veszter pápa küldte a „magyarok és szkíták" királyának Esztergomban volt a koronázási szertartás — Mint Isten kegyelméből való király kor-látlan uralkodónak tekintette magát és saját elhatározásából adott népé-nek törvényeket Két törvénykönyve maradt ránk — Az első magyar sza-badságharc után Szent László emel-te István király emlékét nemzeti pél-daképpé Személyét mindenkor ke-gyelet és tisztelet vette körül s 1083-ba- n VII Gergely pápa István királyt fiával Imrével együtt szentté avat-ta — Az Árpádház! királyi család négy évszázad folyamán 37 szentet és boldogot adott az Egyháznak lözhetetlenségére nemcsak a nemzeti érdek de a konti-nentális érdek is figyelmez-tet mert Európa nagy nép-tengercinek a germánság-nak a latinoknak és a szlá-vokn- ak egymással érintkező határai közé ékelődik e te-rület s a kárpát-medenc- ei béke és védelmi erő a bizto-sítéka annak hogy a szom-szédos nagy népek életéből kiáradó politikai és kulturá-lis erőhatások megtalálhas-sák a békés kiegyenlítődés és nem pedig a háborús ősz-szecsapá- sok mindenkori le-hetőségeit Szent István volt az első magyar államférfi aki a Kárpát-medenc- e e természe-ti és történelmi rendelteté-sét felismerte Az ő korában a hajdani pogány Római Bi-rodalom két örököse a nyugat-- római és a kelet-róm- ai (bizánci) császárság versen-gett az európai földrész fölött kiteríthető hatalom elsőbbségéért ami akkori-ban „világhatalmat" jelent- - nivaloja Berlinben és szűnjék meg az a kütelezettfég ami nagyobb-részt már csak papírformák közt létezik hogy a nyugat-ném- et határ és Berlin között nyitva kell hagyni a közlekedés bizonyos útvonalait s cl kell érni azt is hogy a Tempel-hofer-repülőt- ér ne maradhasson nyugat-néme- t kezelésben Ennek a mai állapotnak megvál-toztatására a legolcsóbb és legtet-szetősebbnek ígérkező megoldás ha — szovjet javaslatra de az USA előzetesen megszerzett beleegyezé-sével — Nyugat-Berli- n az UNO el-lenőrzése alá kerül tehát a város-nak e felét nemzetközi grémium adminisztrálja — E tervre vonat-kozó előzetes megbeszéléseket még ez év május 29 és 31 között megtar-tották Moszkvában amelyen a pan-kovvi csatlós-kormán- y is részt vett s ott kapták a kelet-némete- k az utasításokat miként kell a berlini krízis körül e mostani hetekben minél idegesítőbb zajt ütniök Mint ismeretes a Szovjetunió jelentős befolyással rendelkezik az UNO közgyűlésén belül valamint a Biztonsági Tanácsban Viszont a közgyűlésben a kettéosztott Német-ország egyik kormányának sincs mandátuma tehát Bonn nem is szavazhat a német sorsot érintő kérdésekben Nagyon közel járhat az igazság-hoz az a feltevés hogy Moszkva c javaslatát az UNO bekapcsolására vonatkozóan csak egy közbeeső lé-pésnek tekinti amelyet — alkalmas időpontban — Berlin teljes kom-munista bekebelezése követne De amíg a moszkovita tervek idáig eljutnak addig — ha nem is az UNO-na- k de a „Vasfüggöny" mö-gött leigázásban élő népeknek is lesz újabb feltűnést keltő monda-nivalójuk hetett volna a győztesnek E két versenytárs között ott állt akkor — fegyvertelenül — a nyugati kereszténység központja Róma egyszers-mind a „szellemi Európa" képviselője Az új alapítású alig száz-esztendős magyar államnak amely az első fejedelmek alatt még nem tehette meg az utat a lazább törzsi tagolt-ságból a központosított ál-lamhatalom kiépítéséig — e három korabeli erőközpont felé kellett tájékozódnia A csatlakozás valamelyikhez — szinte történelmi kény-szerként sürgetett mert csak a csatlakozás ténye bi-zonyíthatta az előző század magyar kalandozó hadivál-lalkozásai után hogy az új kárpát-medenc- ei ország nem „ellenséges test" az európai településű népek családjá-ban Ha első nagy királyunk a világi nagyhatalmak kö-zül választott volna akár a nyugat-róm- ai akár a bizán-ci császárhoz fordulva ez a választása és csatlakozása — a kor törvénye szerint — razallusi alárendeltségei eredményezett volna S e va-zall- usi alárendeltség mel-lett természetesen azt is hogy a Kárpát-medenc- e te-rét vagy az egyik vagy e másik császárság „érdekkö-rébe" kapcsolta volna be Tehát vagy német nyelv- - és kultúrterületté vagy szláv és ortodox átszlnezűdéssel balkáni előtérré változott volna a későbbi évszázadok folyamán az a belső-kárpá- li medence amely valóságosan is külön geopolitikai egysé-get alkot A világi nagyhatalmak bármelyikéhez való csatlako-zással Szent István feladta volna azt a hivatást amit az elmúlt évezred egész törté-nelme cáfolhatatlan argu-mentációval bizonyít hogy e területnek és az ottélő ál-lamalkotó népközősségnek kiegyenlítő vagy ismer szakkifejezéssel mondva katalizátor-szerep-e és fel-adata van a kontinens nnn-zetein- ek együttes életében Szent István azonban nem az egymással versengő csá-szárokhoz hanem a római Szentszékhez fordult — a nemzetközi elismerést és az egyenrangúsitást jelentő ki-rályt koronáért S tzzel döntésével biztosította év-századokra sőt minden ftt-zmty- al évezredekre hiha tóoH a magyarság csatlaka-zátá- t a „szellemi Európtt- - Foljtatisa a birmadiV otóiteo |
Tags
Comments
Post a Comment for 000402