Magyar Elet, June 03, 1972

              Nem ioUság
hanem Ultk
t szabad nip lesz
U X
csuda dcígelal MAGYAR ELET LrjfU taJrprattrat
Cjaadija H ffkly
BIRZStNYI U Ü llungtriaoj Lafuagt
j -- : 2" v ( f : ~ 1972 _riu? Ara 20 cent
--'s- m -- -- iiitt-miiiin- m t imm i — „ tULLHiiiii
A fejcrkorlál()zási USA-szo- v jel egyezmény:
Cejl onlml Köztársaság
Ccvlon bár a Nemzetközösség tagja marad tovább távolodod Angliától
és Sri í-a-nka
néxcn klkáltulták a köztársasagot — ulc keletnémet személy
és egy határflr sikeresen áts7Ükütt egy menekülőt a határőrök golyói megsebe-sítettek
— Jüan l'cron volt argentin elnök — akit 1955-be- n egy katonai puccs ílölt cl — visszatérésének lehetőségeiről nyilatkozott — Kennedy szenátor
Mcíloxcrn demokrata jelölttel titokban találkozott és felajánlotta támogatását
— A franciák nem szüntetik be a Csendes Óceáni atomrobbantásalkat arra
való hivatkozással hogy a nukleáris cxplózlók nem légszennyező hatásúak —
Június 15-é- n tárgyalások kezdődnek a két Németország között a keleti ország
rész elismeréséről Hlöttc kél évtizedes konfrontáció után az utazások meg
könnyítésére vonatkozó egyezményt — A Montego llay (Jamaica)
és Miami között közlekedő chilei HOKINK 727 fedélzetén bomba robbant
szerencsére senki sem sérült meg s a gép sikeres kényszerleszállást hajtott
égrc — 173 erdőtüzet jelentetlek Ontario területen a több mint egyhetes szo-katlan
szárazság következtében — A japánok felajánlották Pekingnek hogy
250 km sebességre képes xrnatpályákat építenek a kínai főútvonalakon — Az
Air Francé a Hl'--
A és a KIAI 50 személyes helikoptereket állít be a városi se-mélyfrrgal- om gyorsabb lebonyolítása érdekéhen — Az ukrán pártvezért félre-állították:
I'jotr Sclcszty nck mennie kelleti mert ellenezte az Amerika fele
xaló közeledést — Nemzeti Kína új miniszterelnöke: Csatig Kal-sc- k fia Ictti
— Marcos Perez Jimenez olt diktátor újra megjelent Venezuela földjén hogy
bejelentse indulását 1973-ba- n Az 58 éves tábornok megérkezése után súlyos
dlákzaargások törtek ki 5 rendőr megsebesült —- Thaiföldre utazó hippik
figyelem: a hossühajtiakat Ingyen megnyírják a határon!
A RAK ÍVTAK SAM-lll'l- l
HGYI-NSULY- A
Kgv emberöltővel czclóu
Miután Nagasakl és Hirosi-ma
lölöll meglelent a gom-iKKitak- u
atomfellro — meg-kezdődö- tt
az amerlkal-szov-Je- t
fegvx étkezési versem fu-tás
melynek — legalább is
papíron — xéget vetetlek a
két alkun xvzelöl
A Kreml ragxogó pompa-vn- l
berendezett xolt cári
tlíszlei inében a USA-szov-J- et
csúcstalálkozó sorozat
ötödik napján pénteken 46
petccel éjfél ckílí
Nlxon és Hrczsnjcv
aláírták a védő Jellegi!
rakéták korlátozásától
és a támadó rakéták öt-éves
moratóriumáról
szóló egyezményt me-lyet
az ametlkal szená-tusnak
még Jóvá kell
hagynia
Nlxon az cgxczméuv alá-írását
követő polrái köszön-tőjébe- n
a Vladimír terem-ben
mcglcknt szovjet e-eelö- ség
és többszáz újság-író
TV-kamc- ra cKMt klje-lettlel- tc
hogy az egvczménv
Ji'kfttúVfe remi ki v ül nagy
tiKTCpíWkkWt ltangoztat-t- s
miszerint „a wK'i és
flJHerikal vezetők ugv óba-tMW- k
a történetem lapjain
werepCHtl mint akik közös
leli
parafálnak
Nyiszlor Zollán:
erővel a x Hágót békésebbé
tették a világ minden népe
számára"
Koszlgln válaszában ígv
szólt: h szojetésameiikal
nép nagv gőelmeként
megszületett a nemzetközi
ilétente"
Mindkét fél Ivangsúlyoz-t- o
hogy a nukleáris fcgyxe-re- k
korlátozását illetően
még Mk a tennivaló amire
Mxnn azal válaszolt Itogv
a Vét xezelő között ez volt a
első csúcstalálkozó melyet
továbbiak fognak követni
Diplomaták sciint a fogy-e- i
korlátozási egyezmény
péklátkinul áll a történe-lemben
A megegyezés cél-kitűzéseit
a következőkép-pe- n
lehelne tömören Kife-jezni:
A ITYHAlllNY
11'AYKCU
Ha a két wszag közüli
ImIhhus veszedelem fenye-getne
fegvx étkészleteiket
egy bizomos szinten befa-gyasztják
Itogv mindkettő
CgXeHW tttéf tékbetl scbczlte- -
tő tegyen egy tömegpusztí-t- ó
támadással szemben s
éppen ezért az utolsó pilla-nat
Huh xisszaWpjen a ka-tasztrófa
szélétől
Mimikét országnak két
xcdclml rakéta-kilöv- d ta-maspon- lot
cngcdélxe uz
"uMl
egvczménv melvck egyike
sem tartalmazhat 100-ná- l
lubb defenzív jellegű raké
tát (Az USA így a Washing-ton
DC és Grand I'orks
X I) közelében elhelyezett
két xcdclml rakéta-zónájá- t
megtartja az oroszok a
moskva környéki és egy
később építendő a főváros-tól
780 mérföldre
szovjet defenzív raké-tatámaszpont
jávai szem-ben
)
A másik egyezmény 5
évre befagyasztja a szá-razföldi
hosszútáxn
(ICHM — Interconti-nental
Halllstlc Mlssl-les- )
kilövő támaszpon-tok
számát
a 1972 július elsejei
megfelelően Ha ezt
a két összeha-sonlítjuk
az USA 1054 ka-- t
apuit jávai szemben az oro-szok
1618-a- l rendelkeznek
A cgxezmény ugyancsak
kottálozzn a rakétnkiWvő
In'nátlwjök iS a tengeralatt
járók által kiMluMő rakéták
Máinál is Az USA 44 ilyen
tipusú sm
btn (rnelv IkHta 710 raké-tát
képes klWVnl) e mh
s#oktk b2 rakétakitóvö
tcnfrralatijárújMk Ikt H
cgezttHnv serint 9% ra-kétával
telserehc
Az cemcnv nem szabá
PllffiWniriiNifii'liii!ií!li'IItilW"iiiiiitim!' njipmi' m
Aki nemcsak a maga kis Ugu-sbajo-s dolgaival m t- -r'iHa hanem az emK'risVg nagv Ügyeinek is tud mim ulm -- Anulm
mt néha diihhenetlel alWtpttM meg hiv egx tiaiku izh!
Nak talán minden idők kgtragiktisahb sazHÍanik a geimeke
a takthan a Zsotlárossal kiálthat fel: "Isten itgalma hogx nem
vevtem el!" — Minlahugv milliók és milliók idő ckHt elx esz-lek!
Hul a kgtikkkkihh náhoruk vérmezőin hol a politikai és
anciálin forradalmak kataklizmáiban hol a földrengések fei
Makadl torkában hol az árvizek hullámaiban Az emberiség ro
hamM szapofodasáxal mintha Wfést akarna tartani a periodlkw
negiifedelrs is
X XX század tragédiála kezdődött az elsxl xltág-háhunh- al tmt nem a rvssz szomszédok cixakodásával mml
éMekHt hanem annak Mzomüánára hogy az emberiség egy és
onzthatatlan kit az epev xilág mozgxnitásásal és harvha veté-sével
fohtatodott a forradalmak és elienforradalmak
s mert nem hirta kiheverni a háhortfk és forradalmak hagya-tékát
hvk'torkolMt egy még általanosabb és még nvstllóhh má
audik silágháhi-nih- a Vércsatakos k-i-t a Föld és UMütütt tett —
kuntáhan és honán kixül — IkMözötl ktt t Ember c anukaiif-likM- s
fk aidXőkX szazad embcesraékneka daüftkracgcéKdiüákra jeázrztealk seWm ért véget
A4gir PalevtmaKigeria Szudán!aklsztán- - UHter NiagvararMág
Tmet teres megrázkódtatásai a köSTtkezö átíomésoli Afrika
enrs xahsdásairót nem is beszehe Nmss elég temetd mely he-Kigadha-tna a holtakat es nincs elég konmr a szemekben mely dstrathatné a KgvHkottakat
S mmtha mindez meg mindig nem soha elegendő lázcador-na- k
az Őstermészet sötét kiscámtthatatlan érdi is A fotdrengés nltan gyakori vendég a fóUün hugv már aNg tehet stámontartant
tátaaatásMt régi és hí xnlkánuk lennek felMscMt
loHsjti és tengerár rohan iák le az emberek vetését a ns uintail
eMnség régi és mí lánányok tizedelik a megmaradtakat
Tragikus század ec mehet a természeti erűk lázadásán khiÜ
vesaélyeztet még a politika is a kenve rharc a nagvhatahnak kt-Méktt- en versengése m áhatános mugtalansag s elégedet kmég
'i 'ii liaiiiiiáliiialMtaamaiaaillllllillllll II lllll'il
HUNGÁRIÁN LIFE
11TuMiMMitMMMiLuivlu'itutu'i'iv
Rakéták gyenge egyensúlya
Oslromzár kél vietnami város körül
elhelye-zett
Ivcly-zttne- k
statisztikát
buvátlMk'Mval
nagxstihJ
ftttdt#ésel
végeztéscl
mnksidéJht
lyozza a támadó jellegű
hosszútáui bombázásra al-kalmas
tölteteket (Az USA-na- k
5700 stratégiai töltete
van míg az iros?oknak
2500 míg a hossiútávu
stratégiai bombázógépek
száma így oszlik meg: USA
530 SZU 190)
Jlcnry Klsslngcr elnöki
tanácsadó szerint a hazai
kritikusoknak nincs igazuk
amikor azt állítják hogy
az oroszok eWnyösebb hely-zetbe
kerültek a fegyver-készlet
szímonal befagyasz-tása
után
A RAKlVTAI-GYK- -
MfiNY HATULTOL
TrtJIi
Henry Jackson szenátor
(DAVaxlU a fegyverkezési
szenátusi albizottság elnö-ke
„keserű kiábrándulás-ról"
beszélt s véleménye
szerint az egyezmény szená-tusi
ratifikálását jelentős
viharok foglak megelőzni
mert az egyezmény szerinte
„nemcsak növeli a szovjet
előnyt hanem felhatalmaz-za
őket a további fegyxcrke-é- s
re"
Más hírek szerint az oro-szok
mindeddig szántsMn-ilékka- l
halogatták új típusú
1CBM rakétáik kipróbálá-sát
s 25 új kilövő támasz-pont
készen áll az „SS-S- "
befogadására inelvet vagy
egyetlen
25 megaton-o- s töltet-tel
vagy bárom egyen-ként
5 megatonos töl-tettel
ellátva a Hág leg-erősebb
hatású rakétá-jának
tartanak a szak
értők
mert 10 millió tonna trini-Írótokt- ól
ctpkkiojAval e-gvcn- lo
robanást képes eW-idéz- ni
Osszegzvc s#ép-é- p
megegye#és akad egy angol
kifejezés mely nemigen Il-lik
rá: entlemen's agrec-ment- "
MKel az egyezmény
nélkUkkri az egvmás terüle-ten
végzett kiMesonös elkn-ores- i
lehetőséget jelenleg
„carte blanehe": telu üp
van mindkét kártxav ki- -
ben És a jóhiszeműség a
legutolsó erény mehet c
ilyen világraszóló hurJe-- v
jü szépen hangzó azoran
gyakorlatilag rendkívül ne
hezen megvalósítható c jvz
ménnxel szemben az ameri
kaiak megengedhetni k rr
guknak különösen akkor
ha a
kártyaasztal másik vé-gén
nem gentleman
Ul hanem comradc
AUSZTRIA IIBLYKZ
KHD1K
Nlxon Salzburgban Krcls-k- y
kancellár xcmlégc xolt
s a kancellár fia egy N'ixon-ellene- s
tüntetésben vett
ugyanakkor részt
Miután az amerikai elnök
folytatta útját Moszkva fe-lé
máris újabb államfő ér-kezett
Osztráklionba Wllly
Ilrandt nvugatnémet kan-cellár
személyében Várlut-t- ú
az NDK Bécs által xaki
elismerése az osztrák kö-zös
piai bel I jövőbeli szerep
megtárgyalása Hrandt a
semleges Ausztriát kérte fel
bécsi körök szerint az eu to-pái
biztonsági konferencia
elokészítéséxel
AZ OSTPOLITIK
SXKKLm'llSH!
Heinemann nvugatnémet
államelnök aláirta a sovK't
és lengxel szerződések rati-fikációs
törvényeit Uzek
után várható:
a lengyel-nyug- st német
diplomáciai kapcsolatok
felvétele
két német állam közöt-ti
közvetlen tárgyalások
megindulása
cteh-bolg- ár ét magyar
viszonylatban a nyugatné-met
diplomáciai vitaony
rendeaése
IIADIJIHllXTilSllK
A Reuter szerint a hét vé-gen
a nagxaransu amerikai
(Tol) tatás a 4-l- k oldalén)
Tragikus század
a ninidenie rakapaskudn vjNij i i'i vi'vsin fil- - tiiHilulo korvonakii bataiai ki i'i-i- i wuuk Mm e i
nuielleil de cpp aZeit sokkal teUnu doatkielMi tnlli
kcKÜk a XX szazad valamikor elbizakodott ma megtenni1!
emberen
Ma a kggxakrabhanhastnált szo a Vá+sw Ez a K-- '
könyvnek a címe s ez szerepel mindennapi uiságiaink m -- v
lapián Régebben megrémült az emberiség ha valahol k --
valami válság vagy akárcsak ha e szót kiejteni hallották Mk -- riadalmat okozott Magvarorsxágon de mindenütt is m k
a gép a gyáripar betört a termelésbe s halálra ítélte a ktvip
tegtöhb virágzó ágát! Mikor at czUstmüxesck a rmtások- - a -- m
szabók a tímárok a féösök a késesek a csizmadiák a nu
kalácsosok bezárták üzleteiket penzzx tették mindenüket az
tán megindultak a fos áros s a bámaxidekek felé úi foglalkozz
megélhetési keresni Hát még az a maik rémület mikor a pm
is válságba került Mikor megingott t értéke s csdseni keiK '
mmd gyorsabb irammal —a tökéletes megfenekedéstg S a '
amerikai xáhág mikor a tengerbe sultxestctték u eladatlan k
s a magyar búzaválság mikor a foszlós kettvér helyett
takarmánnyá kellett megrontani a huzat
te ezek a válságok ae étetnek csak egy-eg- y területet -
m embtiiség egy-eg- y országát és társadalmi osctáh át érinti
llpmhan azonban a részleges válságok végeláthatatlan soi -- dhttotttmk oda- - hugv mindenünk laNaggá vált Pálváza o
hetne mrJetni hogy talál ion valaki uhn emberi v u
mémt melyet ne kezdett volna ki álság Válságban
házasság a család az iskola a terme! v az értékesítés a uh
gazdaság és a gvártpar a munkapiac ludománs ac inxl'o n
a saitó a rmtxészetek s még az utoK oeri )étékszer: a li
lika h Söt a várságoknak ebbe a te u ketten méhséfébe bA
hullott ac egyház és a Ml s a szegem X scáeadbeli emhei
mára a kezdetben feksitlanó kilátásod után nem maradt muv
mint a pillanatnyi kábulat t alkohol vcX drogl s momában
a kétségbeesés!
Tavasz tt AK-ONí- Jt INurktun
A torontói "Siin"ban nemreg cpx
olyan eikk jelent mey Péter Wurtblnglon
tollalH)l amelx elesén mctzxilaitit ja a jú-niusban
kezdcklö "Herltaj-- e Ontario" kon-gresszus
jolenh'iseget célját es egx úttal
rámutat aiui- - boiv mit vár a még keresz-tény
és humanista erkölcsi alapon álló
kanadai társadalom és közxélemény a
ncmzctlségcktoT Ilxen nK'gallapitasok
ilxen önvallomás meg eddig aliglia je-lent
meg kanadai ujsagiio neve alatt! —
A cikkito a többek közölt ezeket uja:
"A ligxelö ember manapság meg kell
ltogx állapítsa bogv a társadalmunkkal
valami baj van He kell bogv lássa bogy
országunkat csak az ctnik-csnporto- k menthetik meg különösen azok a nem-zetiségiek
amelyek a szoxjet oldal leáli-fásaiv- al
is tisztában vannak Jómagam
Kanada legnagxohb remén) ét látom ezek-ben
az cmlK'ivkben"
"Nem azért xan ez mert ezek a nem-zetiségek
olxan kiihHtk'gesek Itanem
mert t angolszászok olvan rw mi is
a meglelek szo? Naivak? ostobák? hiszé-kenyek?
klcálisták? Mai adjunk talán en-nél
a mcghataioasual Ixtgx itteilisak"
"Tzek az elnlk csoportok őrzik leg-Inkáb- b
azokat az alapvető erkölcsi szo-ciális
és politikai alapokat inelveket anv-m- it
gunxiihnik mjnipsi Az elnlkck je-lentik
egrc zavarosabb társadalmunk-ban
a potenciális biztonságot"
"Ma a Mlj'aii libtialivok vezelik Ka-nadát
eek loylaljak el a magas kormány-hivalakka- l
kóztiK'l lóságokat Söt hazánk
ékn olxan ember áll aki inkább nem xe-s- zi tudomásul a realitásokat svmhogv a
Szovk'tunio rosszallását elviselné es ezért
még aokat a sztnk't ilipkMnatákat sem
utasítja ki az országból akiket kémkedé-sen
rajtakaptak"
"Uaek a liberális inleikktuekk salát
vágyálmaikat a kommunizmusról össze-keverik
a rideg xaiósággal Azzal a íme-li-s
vírussal vannak megfertóVve — amelv
ha eddig nem teli tönkre bennünket azt
csak a jószeretxsének köszönhetjük —
de a jövőben még sólvos katasztrófákhoz
vezethet — s amely vírussal szemben
az etn-l-k csoportok lcljeen Immúnisak
inert megkaplak a szoxjet xalnság xédö-ollását-M
"Szerencsére xagxunk nehánxan ka-nadaiak
akik szabat! eletünket értekel-jük
anmiia hoirx remén) kediink: ez a
nemzetiségi politikai crö amely xécred-bot- i
nem más mint a józan ész xégső báv
t)ája — valóban szerepel fog játszani a
Jövőben lu Ufxan ei'jltalan van uu
towii- -
NiitKl srniok
fc llaid tW'h tan l n IVm
1mj sor wii" luDbri' Sia
?
ÍW)
XXXXXXlXXt'itXXXX'€XX'tXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXVVO „Kanada legnagyobb
reménye
drámai luinxelelii koniolv lek-losseytudalt-ol
áthatott nas omnagréit íté-szei
lolóslegcs a kiMiiinetitár — Amt
mi mag) árok egy par ttagyon tamilságos
következtetést IcxtHiltatunk a magunk szá-mára:
Mll vár tehát (ölünk ti kanadai lárwi
dalom józan "néma többsége"? Szilául
kommunlstaellcncxscgct! — leit tálja a
eikkuo bennünk a kauadu laisaitahnn
"potenciális biztonsagai" tiK-i-t minket
iK-- m tud meglét (ózni a kommunista vi-ríts
mi "megkaptuk a szovjet valóság
védőoltásai"
Ml KOVUTK1I7IK IllllloL?
Az Itogy nemcsak (és cIomi1h!
az oIiInhií 10 millió kotnimmista szovjet
rabságban tattolt magvat (estvértiflkkel
szembs'rt követnek el anilást a (ttagvar
emigráció bakkiali esziiH'kkel kíuerkorfo
a ntoszkovita midaivsti kornvánnval ba-rátkozni
akauí "új utakat" xago (itánj#i
— hanem azzal a uvugali latsailakmnnal
szemben is anhlx most ugx külpolitikai-lag
mini belpolitikailag ékthatál Irarvál
xívja a nemzetkzi kommunizmussal
azoknak nvwgati megbizo-ttaixa- l aljelsza-vakka- l
(békés egxiilléks biztofiság nyi-las
slbi IrandabarHlázó liberálisaival
A felelősségük tudatában csek'kxö
ha re oki nxugali x ezét ók és a tmg erköksi
alapokon álío "néma (öbbség" ma KHunk
nemzeliségkktöl ígv magxaroklol is elv-hdseg- et
mcgnemalkuxasi a kommuniz-mus
es a six k't impci ializmus elkmi szi-lárd
kiállást xar! Uz a mi kellős hhsiti-stink- :
ehtvomaláshan éld nemzetünk és
a minket betogado nxugali társadalom
iránt!
Iizt a kettős emigráiiós hivatást ak-ná- M alá és egx ben dönti meg egyedül
lehetséges erkölcsi jogalapunkat éf a hal-oldali
eszmékkel barátkozó a "milás"
politikáját sdrgctö "liberális" gondohW
záó magvar aki a ma világmérete har-cában
nem áll ki szilárdan elveink mel-leit
amelyek az otthoniak és a egész vi-lág
szemében is méltóvá lesznek a iiM
gxar emigráns névre ami annyit jek"
mint:
Meg nem alkuvó harc a kommuniz-mus
bármely formája és a szoxjet zsar
nokság ellen!
Utószó gvanánt: Sok Pc(cr Vir(liIng
Ion- - ia xolna szüksége a kanadai társa- -
JaT' 'iinak akkor n n ktMnu- - agidni
KaaJa i
aSBaSaaaam ' HBpJShjiyf 1 _5lk trs TáaHEiáaSaaflaSaaaBVaSaaaaaaaaV m w~ r
&' JUá4 J SiLLsiBaSllHÍH'Br TaaSlimrflAuaMuaáMaM
QBf&UaLfliMiaflaHiaSBraSaaaV laSaaaaaaaaaaaaaaMáiiaaaH JLaSxP' MsBlaBaSMaSlM gBt lisBBBBBBBBBakaSBBaSBBBBQ
iBKSBSSSfláTBSSSSSvlvZ'dBSS999BSSjrs aSOak S BftjaStk bSSSSSSSSSI iSSbSj]
IPí _JLsaaaaaaaBn jhillLáTadaSaaaaaaaSaaaaaM aSaSTR
IBm_ ~- RMff v- aBHaViaVH3ÉyarSSlaBSBBBaBSBBBBBBBBBBBBV laSIBsBBBBBBBBBBBBBBBBvBBBBBBláSBBBBBBBBBBBBBBBBBVBB'BaBBVBBBBSl IaVBBHBBBBal
- "
t r a niic
r E:xu: ka e t Beízi '
u tili-uc- k tucre