Magyar Elet, May 08, 1965

              HUNGÁRIÁM LIFE
sokaság I
Ic'eAr _£_ „m„ IMrj né lesz
dolgokat I Largcet Independent
Conadian Weekly
ERZSENY! ín llie Hungárián Language
Vol 17 No 19 — XVII évfolyam 19 szám Torontó 1965 május 8 Ara: Kanadában 10 cent más országokban 15 cent
fww i rvr
W
Kommunista kísérlet Dominicán ® Washington 10 000 katonát
Amerika erélyes vietnámi fellépése három hónapon át nem kapott
hasonló erejű választ kommunista részről Most váratlanul új front nyílt a
világválságban Kuba szomszédságában Dominica államban véres felkelést és
terrort indítottak el a kommunisták Washington ezúttal is határozottan
cselekedett: tengerészgyalogságot majd különleges egysegeket küldött Domi-nicár- a
Amerika gyors katonai mozdulatai biztatónak látszanak egyébként
azonban a dominical válság még teljesen homályos kimenetele bizonytalan
"Az első hírek szerint „de-mokratikus"
elemek akarták
székébe visszaültetni Bosch
volt elnököt aki Puerto Ricó-b- a
emigrált A felkelés azon-ban
véres terrorrá fajult és
W ashington kénytelen volt
védelmet küldeni a Santo
Domingóban tartózkodó kül-földieknek
Az utcákon ha-marosan
1000 halott feküdt
és Johnson elnök újabb egy-ségeket
rendelt Dominicába
összesen 4000 katonát A fel-kelők
egyik vezére végül — a
pápai nuncius közvetítésé-re
— tűzszünetet írt alá De
a fegyverek nem hallgattak
el kirlrriilt hogy a felkelést
nem „demokratikus" elemek
vezetik hanem kommunis-ták
Kubában és más kommu
Johnson elnök nem lesz „cukros-bács- i"
pénzen vásárolt barátoknak
A „puha" vonalnak vége
— írta nagy körriportjában
az US News and World Re-po- rt
Kiköltözött a Fehér
Házból a „barátokkal"
alkudozás korszaka" Az új
irányzat azt akarja hogy
azok akik Amerika barátsá-gára
igényt tartanak támo-gassák
is törekvéseit John-son!
elnök kijelentette hogy
akik számítanak az
megszolgálni azt
„Nincs szükség olyan bará-- '
tokra akik csak a dollár-segélyeket
vágják zsebre és
vagy Moszkvába
járnak udvarolni
-- Kikre vonatkozik ez az új
külpolitika? Első sorban a
és fennhéjáz-va
Szukámé-ra
a „semleges" diktátorra
aki pökhendi plakátokat ra
gasztatott ki Jakartaban :
„Pokolba az amerikai segély-lyel!- "
Második helyen áll a hűt-len
szövetséges: Ayub kán
öt mint a baráti árulás
klasszikus példáját emle-getik
a Fehér Házban
Pakisztán elfogadta a hatal-mas
amerikai segélyt mely
kétszer akkora volt mint az
Indiának nyújtott segély M-iután
Pakisztán hadseregét
amerikai fegyverekkel látták
el és egy fejlesztési terv kere-tében
talpra állították gazda- ság életét Ayub kán mind
szemmelláthatóbban közele-dett
Moszkvához és Peking-hez
1964 áprilisában Pakisz-tán
légiforgalmi kaücsolatot
létesített Pekinggel 1945
márciusában Pekingbe láto-gatott
és
a vörös forradalom mú
?w- - s
"
w--f
nista országban kiképzett
mintegy 60 vezető irányítja
a vérengzést
Vasárnap Johnson elnök
bejelentette hogy újabb 6000
amerikai katonát — köztük
a híres 82-e- s ejtőernyősök —
küld Dominicára hogy meg-akadályozza
a kommunisták
hatalomra jutását (John-son
magatartása szokatlan
volt a beszéd alatt mintha
nem lenne egészséges Szerk)
MERÉNYLET
Washington dominicai fel-lépése
természetesen súlyos
politikai bonyodalmat jelent
Moszkva azon lesz hogy nép-szerűtlenné
tégy Washing-tont
a latin-amerikai- ak előtt
Az ENSZ fórumain és más
zeumának vendégkönyvébe
áradozó sorokat írt vörös
Kína bölcs vezetőiről
Április folyamán 10 napot
töltött' Moszkvában Ayub
kán mindezt össze tudta
egyeztetni azzal hpgyorszá-g-a
a SEATO tagja De meg
ez sem volt elég: április vé-gén
Washingtonba készült
újabb segélyek ügyében Er-re
azonban már nem kerül-hetett
sor: ajtót mutattak
neki
Sasztri India vezetője is
leckéztetésben részesült és
tudomására hozták hogy kü-lönbséget
kell tennie azok
közt akik dollársegéllyel
A
japán
és
hol
az „újabb ag-ressziót"
De ez a politikai
manőver alighanem elkésett
zavaros révén
Amerika nyert és le
a kommunista
próbálkozást (Most
ügyességgel Castrót is le
lehetne verni!) Ha akarja
A dominicai válságnak kü-lönféle
mellékzöngéi lehetnek
— amilyen a mont-reali
bombamerénylet az
amerikai konzulátus épülete
— de végső árt-hat
a Vi-etnámi
helyzetűken
sem javít sőt csök-kenti
az ottani amerikai ka-tonai
lépések túlzott nyilvá-nosságát
eltereli a figyelmet
Fehér Ház ajlót mutat a hűtlen
támogatására igyekezzenek
Pekingbe
könyvtárégető
nyilatkozgató
MONTREALBAN
megpróbálják megbélye-gezni
kommunistáknak
VIETNAMI JELENTÉSEK
Április 26 Északi reguláris alakulatokat fedeztek fel
Dél-Vietnámb-an:
a 325 hadosztály ezredét — Anya-hajóról
bevetett bombázók elpusztítottak egy közúti
Don Mills
w w n u
már hírek
időt
verni
némi
még mint
volt
ellen soron
esetre
A
való
USA
101-e- s
hidat
mellette állnak azok közt
akik
megtámadják A Fehér Ház
fájlalja hogy Sasztri
a vietnámi bombázásokat
és Nehrutól örökölt nagy te-kintélyével
kárhoztatta Ame-rikát1
ahelyett hogy a
támadókat bélyegez-te
volna meg
Utóbb az ellentéteket sike-rült
tisztázni és
bejelentette hogy az elnök
India vezetőjét
Amerika
listáján főhelyet kapott
diktátora is öt
Szukarnóhoz hasonlítják Wa- -
$ t :iV
Hanoitol dehe
Április 27 Greene tábornok az amerikai tengerész-gyalogság
parancsnoka Vietnámba érkezett A gyalogság
lészámát növelik — Bombázó gépek harmadszor támadták
a Baj-Duk-T- on hidat északon
Április 28 Amerikai tengerész-gyalogoso- k hatodik nap-ja
állnak harcban gerillákkal Déli csapatok előnyt szerez-tek
a Mekong deltájában amerikai helikopterek támoga-tásával
egy hét alatt 600 főnyi veszteséget okoztak a ge- rilláknak — Déli bombázók először támadtak lakott terü-letet
északon
Április 29 19 gép bombázta Észak-Vietná- m főutait
Délen újabb gerilla búvóhelyeket bombáztak le — Két
amerikai gép lelőtt helikopteren életét vesztette Az ame-rikaiak
1961 december óta 353 halottat vesztettek
Április 30 77 gép bombázott északi katonai célponto-kat
köztük a hidat negyedszer A Midway
anyahaió Skvhawk pépei elsüllyesztettek négy hajót Kvang-ke
közelében
Május 1 A Hancock anyahajó 57 gépe két nagy kato-nai
telepet bombázott északon — Tengerész-gyalogoso- k
nagy fegyverkészletet zsákmányoltak Danang
körzetében
Május 2 Légi tevékenység csak délen volt Helikopte-rek
tüzében 153 gerilla vesztette életét
Ontario tartomány szazmlll'ó dolláros tudományos és
műszaki épít Kanada centenniumára köz-pont
Morijama kanadai építész tervei szerint épül
Torontóban az Egllnton Road körzetben
mm w
amerikai
tudja
semmi
és
határán behatolnak és
elítél-te
kommu-nista
Washington
fogadja
hűtlen csatlósaí-nak
Baj-Duk-To- m
kikötő
kommunista
támas7üont
központot
Egyiptom
A vietnámi háborúban feb-ruár
7 és április 25 között
2435 bombázó repült északra
és elpusztította Kvangke ki-kötőt
Donghoj repülőteret
Zsombang és Fuvan katonai
telepeket 16 nagyobb hidat
20 radar-állomá- st stb
Az amerikaiak vesztesége
20 halott eltűnt vagy fog-ságba
esett és 35 gép
(Egyébként a háború kez-dete
óta mintegy 400 ame-rikai
vesztette életét Viet
námban)
NEM HIVATALOS
HABORÜ
A vietnámi háború „nagy"
háború lett de még mindig
nem „hivatalos" háború Ha-dijelentések
helyett csak
'összefoglalók' kerülnek nyil-vánosságra
és a tudósítók pa-naszkodnak
Barry Zorthian
az amerikai propaganda-szolgála- t
vietnámi embeie szabja
meg az újságírók tevékenysé-gét
és utóbbiak szerint nem
sokat segít Danangba a tengeré-sz-
gyalogosok nagy tá-maszpontjába
nem mehetnek
be a riporterek
shingtonban Amint Amerika
segédkezet nyújtott ahhoz
hogy a holland gyarmatosí-tókat
kiszorítsák Indonéziá
ból ugyanígy segített Egyip'l
tómnak a Szuezi Csatorna
megszerzésében amikor sa- -
ját szövetségestársait kipa
rancsolta a Csatorna öveze-téből
Az eredmény Kairóban
is ugyanaz lett mint Jakar-taban:
lerombolták és fel-gyújtották
az amerikai könyv- tárat és
Nasszer lehetőséget nyúj-tott
Moszkvának ahhoz
hogy behatoljon Afrikába
Nasszer segítségével kaptak
fegyvereket a kongói kom-munisták
s Nasszer engedte
be elsőnek arab területre a
kelet-ném- et kommunistákat
Nasszer arcátlanságára jel
lemző hogy miután az egy
billió dolláros amerikai se-gély
után 400 ezer dolláros
kárt okozott Amerikának a
kairói Kennedy Könyvtár le-rombolásával
— még mindig
tartotta a markát Washing-ton
felé 450 milliós segé-lyért
Amerika a jövőben megvá-logatja
barátalt — hangsú-lyozza
az US News — Ame-rika
elnöke nem lesz „cuk-ros
bácsi" (sugár daddy) és
nem támogat olyan országo-kat
amelyek csak a kritiká-jukkal
tudják a nagylelkű-séget
viszonozni A leckézte-tésbő- l
más országoknak is
kijutott Az amerikai szemle
megírja hogy Pearson mi-niszterelnök
vietnámi béke-akcióiát
sem vették jónéven
m'után a kommunista ve-szély
Kanadára is vonatko-zik
és a két ország légvédel-me
közös
1
h X
"i - n U-- -'
A kép jobboldalán a fogadó-épüle- t látható melyből át-járó
ível a háromszög alakú központi épülethez Alul
előtérben a kiállítási épületek A központ a város nagy
idegenforgalmi látványossága is lesz
i
s
tett partra
Amerikában is panaszkod-nak
egyes újságírók hogy
Johnson elnök csak paran-csol
ahelyett hogy „megv-itatná"
a háborút a közvéle-ménnyel
De Reston beismeri
a New York Times-ba- n
hogy vannak megnyilatkozá-sok
amelyekkel a jelen hely-zetben
már nincs mit vitáz-ni
Egyetemi tanárok által „ta-nítás"
címén szervezett hábo-rú-
ellenes diákmozga-lmaknak
többé nincs he-lyük
— írja
Ugyanígy nincs többé helye
Morgenthau csikágói profesz-szo- r
véleményének: „Hagy-tuk
magunkat egy háborúba
belekeverni de most rájöt-tünk
hogy nem nyerhetjük
meg Csak egy kiút van: ki"
( És nyomatékként hozzáte-szi:
„Érdekeink azonosak a
szovjet érdekekkel Délkelet-Ázsiába- n
A Szovjetunió-val
együttműködve kell tá-mogatnunk
egy össz-vietná- mi tilóista kormány alakítá-sát!")
' AMERIKA
TARTJA ELŐNYÉT
Johnson elnök aki az el-múlt
héten gyakran szerepelt
az amerikai televízió képer-nyőjén
kijelentette hogy a
légitámadások folytatódnak
míg a kommunisták abba
nem hagyják az agressziót
Moszkva és Peking nem vá-laszol
hacsak a dominicai
kísérlet nem tekintendő vá
lasznak
Gromikoszovjet külügymi-- J mszter Panzsban keresett
vietnámi
Gaulle
esetleg
semlegesítéséről
Gaulle közben
látszik
érkezett
MELLÉKSZEREPLÓK
EJ I w I jl
a
Az amerikai vita folyik
háborúról Számos publicista ellenzi Washington eré-lyes
fellépését és világlapok riporterei leg- kisebb béke-tüntetésn- ek is sajtót béke-kampány
mint számítani lehetett A
fékező hangok hangosak A hangadó publi- cisták óvatosak részben elfogadják Washington
Érdekes erre James
irodájának vezetője egyik legutóbbi vezér-cikkében
boncolja vietnámi háborút és Ame- rika fellépését azért bátorítja
A vietnámi háború újból
megmutatta hogy az Egye-sült
Államok még nem
mit kezdeni korlátozott há-ború
problémájával —
Reston — Hatékony straté-giája
van az atomháború el-hárítására
(mely valószínű-leg
tör ki) de nirfcs
korlátozott háborúra mely
mintha soha nem akarna
megszűnni
A kommunisták törekvései
nem változtak — írja
Reston Elszántan ki akarják
terjeszteni befolyásukat és
ellenőrzésüket messze
amennyire tehetik Amit az
oroszok
politikai nyomással Berlin-nél
háborús fenyegetéssel
Kubánál és
Koreánál kalandos vállalko-zással
megkíséreltek ugyan-azt
akarják most kínai
kommunisták bomlasztással
és gerilla hadviseléssel elérni
Vietnámban
A szovjet kormány rájött
a veszélyekre e folyamaiban
— legalábbis a határaitól tá
voleső helyeken — kínaiak
nem jönnek rá
Komoly mutatják
hogy Moszkva tárgyalás út-ján
akar megállapodni Vi-etnámról
de Peking más-ként
gondolkodik
hiszi hogy korlátozott
háború révén győzni tud Vi-etnámban
ezt eléri kor-látozott
háborúk problémája
Japántól a Perzsa-öböli- g
mainál is sokkal súlyosabbá
válik
megaldást bajok-ra
és de elnökkel
hangoztatta hogy tár-gyalni
kell először
Kambodzsa
De Kambodzsa fél tárgya-lástól
és inkább szakít Ame-rikával
csak hagyják
Maga de azt
is kijelentette hogy Francia-ország
lényegében mindig
Amerika mellett áll!
Lehet hogy a kommunis-ták
nagyobb bajban vannak
mint ahogy Peking-ből
is hír belső tisz-togatásról
Valószínű hogy
moszkvai vezetésben is van
feszültség
I6 ® 59 1
sajtóban nagyszabású a viet-námi
a fényképészei a
adnak De ez a
nem akkora amire
nem nagyon
új vonalát
példa Reston a New York Times
washingtoni aki
a úgy
hogy is
tud
a
írja
nem a
utóbb
olyan
atom-zsaroláss- al
a
a
jelek
Azt
Ha a
a
a
együtt
a
békén
a
fékezi
A vietnámi háború fontos i
új eseménye hogy Ausztrália
is kúld katonákat (Eddig is
volt 100 katonai szakértője
és 6 szállítógépe Vietnámban
Hasonlóképpen a Fúlöpszige-te- k
és Dél-Kore- a is segít a
délieknek)
Homályosan de valahogyan
mégis összefügg a vietnámi
háborúval India és Pakisz-tán
váratlan határviszálya az
Arab-tengerhe- z nyúló Kucs
sivatagban
A pakisztáni hadsereg ame-rikai
gyártmányú M— 48
tankjai rövid harc után ki-szorították
az indiaiakat a
lakatlan határvidékről
s Karacsiban kijelentették:
akár Bombay-i- g tudták vol-na
üldözni az indusokat
Üj-Delhib- en keserűen vették
a vereség hírét Az indiai saj-tó
vádoló képeket közölt az
amerikai tankokról
Nem függ össze végül a vl
etnámi háborúval és a külön
féle drámai partraszállások
között derűsnek mondható a
francia csendőrség partra-szállása
Kanada atlanti part- -
És Vietnám esete azért nyug-talanító
mert a kínai— szov-jet
periféria mentén Koreá-tól
Iránig az összes többi ha-tárország
többé-kevésb- é se-bezhető
a bomlasztás és in-direkt
agresszió kommunista
módszereivel Vietnám így
nem csupán jelenlegi agónia
hanem figyelmeztetés is más-hol
eljövendő bajokra — ír-ja
a cikk
De hogyan állítsuk meg a
szubverzió formájában elkö-vetett
agressziót? Ez itt a
kérdés! Nincs jel --ra hogy
az erőhatalmon kívül más is
elrettentené a kommunistá-kat
törekvéseiktől ök a re-bellió
forrásai így bármeny-nyit
is vitázzunk vietnámi
diplomáciai és katonai tak-tikánkról
megmarad a na-gyobb
kérdés: hogyan visel-jünk
korlátozott háborút az
előnyomulok ellen
Négy elmélet
Többféle elmélet született
erre vonatkozóan Az első az
hogy politikailag ingatag te
rületen az Egyesült Államok
semmit sem tehet a Szovjet-unióval
vagy kommunista
Kínával szemben Ennek az
elméletnek egyik változata
szerint ilyen tipusú háború-ban
is el lehet érni valamit
de csak olyan áron amilyent
az amerikai nép nem fizet
meg
A második elmélet — mely
Eisenhower kormánya alatt
a Dulles —Kaütord betolyas
idején volt népszerű — azt
harcot akar l
1 '
s $4l "'
1 ' ' ' v
' ' " " " :
'
f í ' Jfigt ' " M
AH már a májusfa Európában sokfelé ünneplik e hagyo-mányos
módon a legszebb hónap érkezését Ezen a képen
Anger alpesi faluban emelik magasra a virágkoronával
díszített fenyőfát
jai előtt St Pierre és Mi-quel- on francia szigeteken A
kis halász-szigeteke- n „kitört
a politika" és a kormányzó
csendőröket kért Párizstól
Hamarosan csákós francia
zsandárok érkeztek a legen-dás
szigetekre amelyek oly
fontos szerepet vittek az ame-rikai
szesztilalom idején
hogy ma is sokan hiszik: ott
ingyen mérik a bort a kocs-mákban
De a zsandárok szo-morúan
állapították meg
hogy a hír nem felel meg a
valóságnak így valószínű
hogy a bort sehol a világon
nem~mérik~ingyen többé
Csak a vért!
hirdette hogy az ilyen re-ménytelen
háborúkat más
megoldásokkal kell elkerül-ni
Ezt az elméletet Donald
A Quarlcs a légierő állam-titkára
fejtette ki akkor a
bátor szavak és kis költség-vetések
idején:
„Ha nyilvánvalóvá válik
hogy a korlátozott agresz-sziór- a
az atomfegyverek
teljes ereje válaszol akkor
nem hiszem hogy ilyen ag-resszió
előfordul "
De amikor az elmélet gyakor-lati
alkalmazására került sor
Eisenhower arra a megfonto-lásra
jutott hogy talán még-sem
olyan jó ötlet
A harmadik elmélet szerint
Amerika csak akkor tud ha
A
Ma a kormány bnálói kö
zött elterjedi a nézet hogv C7
a politika nem vall be hogy
a kommunistáki a nincs ha-tással
a bombázás Ez lehet
igaz és lehet téves Azt azon-ban
tudjuk hogy
az elmúlt ot nap során
magán-üzenete- k érkeztek
nyugatra
melyek arra utalnak: Moszk-va
— ha nem Peking — ér-zése
szerint a viszálynak
most már vagy
kell ezetnic az
és a vietkon-gékka- l
vagy sokkal nagyobb
háborúhoz beleértve szovjet
és kínai fegyvereket s „ön-kénteseket"
Most tehát aligha alkalmas
az idő arra hogy bármit
bízzanak
Az amerikai kormány — akár
helyesen akár hely telenül —
kényes akcióban vesz reszt
Ha a múltban hiba és tces
számítás is történt
ma nem arról van szó hogy
mit kellett volna tenni ha-nem
arról: miként kerül-jük
cl a vereséget mely-nek
a legsúlyosabb
lennének Ázsiá
GYAKORLATILAG?
Péter János a budapesti
kommunista kormány kül-ügyminisztere
legutóbbi
bécsi útja során nyilatko-zott
az osztrák televízió-ban
is Egy riporter német
kérdéseire magyarul vála-szolt
és feleleteit tolmács
fordította le A kiutazá-sokról
szólva ezt mondta:
„Gyakorlatilag bárki sza-badon
elhagyhatja az or-szág
területét és oda utaz-ha- t
ahová akar"
IL
Koreától Iránig támadás fenyegeti szahad világ határait
Peking mindenképp
Nyugat-Európába- n
magán-üzenete- k ideje lejárt
tárgyalóasz-talhoz
észak-vietnámiakk- al
magán-di-plomáciára
követ-kezményei
MVAAAMAAV
tékonyan avatkozni ilyen há-borúkba
ha
kivonul az ázsiai földrész-ről
és délebbre húzza meg
a vonalat a kommunista
agresszió ellen ahol kék
az ég és kék a víz vagyis
a légi és tengeri fölény ér-vényesíthető
A negyedik elmélet végül
— melyet most a Johnson
kormány alkalmaz — úgy
véli hogy Dél-Vietná- m lakott
réscit tartani tudja akár
sa)át csapatokkal is közben
pedig légi és tengeri erejé-vel
figyelmeztet rá hogy a
déli agresszió folytatása töb-be
fog kerülni a kommunis-táknak
északon mint ameny
nyit délen nyerhetnek
ban és a Közép-Keleten- ?
Washington ma nem fo-gadhat
cl szabadon bármi-lyen
politikai tanácsot Nem
kerülheti meg szabadon ko
rább vállalt kötelezettségeit
vagy éppen bakéseinckko-ctke7ménvci- t
Ma a S7abad
választás korlátozott
Nincs meg az erkölcsi sza-badság
például arra hogy a
légiháborút Észak-Vietná- m
lakott részeire is kltcrjesz-szű- k
ahol fontos katonai cé-lpontok
nincsenek De arra
sincs erkölcsi szabadság
hogy elhagyjuk a népet mely
a dél-vietná- mi harcot vállal-ta
és amely a víetkong kénye-kedvére
maradna ha ml ki-vonulnánk
És ami még fon-tosab- b:
nem szabad a kom-munista
gerilla módszerek
diadalát engedni hanem drá-gán
kell fizettetni velük
Mert ha Vietnámban sikert
érnek el akkor Washington-ban
senki sem merhet arra
gondolni hogy nem alkal-mazzák
e módszereket az ösz-sze- s
kommunistákkal hatá-ros
országban Koreától Irá-nig