000067 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
-- afisH Ktm iclasig hanem LHek s uabad nip Itsz tmia dolgokat BERZSENY! MAGYAR ELET Vol 23 No 6 XXIII cloivaxn 6 szám 1970 fcbnuu 7 szombat Ara: 20 ccnl S— —"sp-s- - — BtahMZM 7970 első elnöki sajtókonferenciáján: HflR IirancU— PunipidMii találkozó A Fulop szigetek fővarosában Manilában tizenötezer tüntető megrohan la az elnöki palotát Számos halálos áldozatról érkeznek hírek Marcoi el-nök szigorú ellenintézkedéseket ezetett be —- Franciaországban egyre több az ónfeigyujto „ékt fáklyák" száma mely már tízre emelkedett — Egy Hong Konglan bemutatott kínai híradófllm közeli képeket közölt a szivarozó (!) Mao Ce-tungr- ól akit a kamera a pekingi Tlen A ti Mcn téren ábrázol amint Kína 20 fennállásának Ünneplőit fofadja — Az oroszok üj támaszpontot létesítettek az Antarktlszon mely a IlallMt mellett levő USA— újzélandi tá-maszponttól mindössze 200 mérföldre esik — Kairóban ogy vallásos tüntető-csopo- rt azzal fenvegetőzött hogy felgyújtja a szépművészeti főiskolát ha nem tiltják be a mini-szoknyá- t! — Nixon az elkövetkező évre — mely Július lén kezdődik — 200 milliárd dolláros költségvetést Javasol a múlt év 1978 milliárdjával szemben — Honduras és Hl Salvador újra harcban áll a határ mentén — A ciprusi terroristák azt kérik Makarlos elnöktől hogy az Enosls-megva1oítáu- ért (cgvesülés a eöiög állammal) dolgozzon máskülönben ma-gán khegző osztagaik veszik át az uralmat a szigeten — Katonaság vert le egy több halálos áldozatot követelő lázadást az Indiai Chandlragh-ba- n INTnZKKIlrtSUK AZ INFLÁCIÓ LKKUZDttSllKU Nlxon elnök 1970 első sajtókonferenciáján ki Jelentette hogy a pénz hígulás ellen hozott „pénzszűkítő" Intékc-dések- et nemsokára fel függeszthetik Az ülnök úgy véli Iwgv az inflációt mdv 1969 folva-nu- n az IS megélhetést költségeinek index-szám- át a rekordnak számító 694 rn tolta fel meg tudja za-bolázni A mesterségesen sédtdé-- u tt péiuszftke természet-szerűen fdsrófulja a pénz-kölcsönzés kamatlábét és ezd aat akarják az elérni hogy a nem szükséges kiadá-so- k tol tartózkodjanak a Halatok TlGLAS LAJOSNU ILIIMÉ H C PANASZA: Sau ik in ha a Mifvu 1 k-- t olvadói tudomást sze-reznének a kovctkcAj eseteimül az SUS lovat olvasá-sa során: Mutt év december 11— január 9 koaött szervezett amgyaromágl társasutazáson vettem részt I hónapos fiammal együtt A Calgary I Z 1' scrvwőiroda bonyolí-totta Ir tktuiskat A kisfiam gyermekjegye S45 az envém SN5 vok Meg mindig nem tudom miért kellett külön 4S dollárt flartnem Maaen a gyermekem nem kapott MM kUKm UVflberyet Ktn bébitartot Borzasztó kéme! (rthtalis a nrrjctHk oldalon) SST ? ttl ii i uiiiki inti ' Ina ónnak iö u i) a ugos ei)"t vsapkodo xusen aaios ieicl operá-ló Hruscsov nik aMuzr a 3'Mtgati világ i'iUasági rend-s'ui- 'i ebben az ien K-met-nl kJ lene Nylkl ui Hruscsov hidan Minden Onsok Leg-lób- b Prófétája I97tre a kapitahsia vi-- !' v ivat ' ó talán meg 6 h cttrit- - u h i '- -it k„ 4 hzlitmirtrwi nurk 'ulKiik a muaaumba utalastdá Kor-- hatlo Nvugati Kopuné gazdájsnat illeté-kesek föltétlenül szocialhu it a sstdáur kofmzozwulUsni Eaael saembvn mit tapasztal a mm- - sai KáesaaMun? lapautalia hogv annak a burát nssmér ci ota KamdÉtot vásártu onragnal Kha-Rssáh- an zeudv a táruk ideien még a vi-lág cgvw hgnaguhb g(s4sufsexporiaioia éartafdét ischa kerrsztttl uzazieiiueN A Mrista btványijiiÉgiiaá tartott GUM áaués kiaiiaái álátuB Ncfwett rupbpoiat szór-- muMsvw azt JtűfefrlnY nup a puNtikl %~4á tette scfcsjl A KANADAI HELYZET TÁVOLRÓL SEM KOZSAS! A kanadai federális kor-mány féUntézkedéMíkkel iparkodik az ta-ftáci-ot roef-állíta- ni de Ottawa nem Ígér enyhülést hanem to-vábbi pénzügyi megazorftá-Mka- t helyez kilátásba! Ka-nodáb- an a dollár 1969-be- n mintegy 5 centet romlott eért az illetékesek: : továbbra Is a „tlght moncy" (pénzszűkítes) po litikáját akarják követni I továbbá i az állami költségvetés bl-- l zonyos tétcicit megnyirbál-íja- k Wgül az árak és berek eme-lésének önkéntes elvét igye-keznek népszerűsíteni ter-mészetesen nem sok siker-rel mert a szakszervezetek ezt az elvet több ízben el-vetettek KIKET SÚJT A FH7IIIGULAS LEGINKAUU? A kanadai átlopmunkás 1969 folyamán kb 4—5 szá-zaté- k béremelést kapott iV ugyanakkor az alacsony rVrezsnyev ágait: r fizetésűek szakszervezeten kívül álló milliói egyre In-kább teret vesztenek az In-fláció hétfejű sárkányával való küzdelemben Kanadában 1 millió 770 ezer nyugdíjas érzi a leg-jobban a pénzhígulás kö-vetkezményeit mert rögzí-tett nyugdíjukat ma már „nvögdíjnek" nevetik Egy Harry Slmpson nevű nyug-díjas a sajtónak tett nyilat-kozatában kijelentette hogy hat evvel ezelőtt vo-nult nyugdíjba és azóta a havi Illetményének vásárló-értéke 25 százalékkal csök-kent! „Ezért — nyilatkozta Slmpson — nemsokára ala-mizsnáért kell MwbaéHnom a népjóléti Mérvek küszö-bén" ÉS A MUNKANÜL-KUL1SCG- ? 1969-be- n az országos muntacrohivatal jelentése szerint 383000 kanadai ma-radt munka nélkül ami megfelel majdnem 5 Mám-lé- k é a jelek szerint a tű végére ez a szám meghaladja majd a 6 száraiékot! (Egye tar-tománvokb- an mkvt az at-lanti partokon ez a szám még magasabb: 72 szawi-le- k Québec „dicseked-het" 67 uázalék mun ka-néi küiijéiel mely az ottani ailált belpolitikai vímoavo-ka- t még jobban óstieku- - Toronlóban ugrásiine rAen megnőtt a munkanél-küliek Máma: 25 Mázalék-ka- i több személy kereste fel 1970 első heteiben a népjóléti szervek hivata-lait Ils gyors megváltó se Hruscsov beváltatlan ígérete limuiitivK i í iu'vuj cuki iult Sóv ict latrokat b vjosjk s?a1adcn Ha pedíj: egeiu villamkoikt scretne venni a átlag Natasa a Villamosítás 3 ik Elsöprő Szovjet Lveben" akkor jonehanv boltot kell végigjárnia addig anug „Edizsmo-vfes- " telátmá nyara rátalál De nemcsak a MáMyctWkmsk saánsitó villamAurtc áruld fé-nye világit rá az akadoaá áruellátásra: az ctclnuaictifiaiiiés terén üjra sorok áhWk Hjáért s Kwaért Is nUtákéntM beve-atM-éi a sorszám osztást! Mmdcz a Itruscsuv IWM OdBti IIsMbWÍMMHs 1 VMsSMirwHHk Bis IUWjbR HnvCIIsHulKl NyIMta példa al pontosan mefiómMm hug 1971 ben egytriltsá (!) kilowatt áramút fog-- HsMa gsvWvü'CsH L CVWVsHlsVSMsrn bsssVOT e( trwK ai9 usa PisF iasasB wt szrW Vsia-vsisV- v lnvsgtss gg enns% Wlg"jassWVM vV% K gsssjszsssz#si gp sjs)sw9iltvpvsT 74#biWúr A Jefeaí kTe4íté" jsHbeváet eKe az egy ess) tczssseiéfc terén ts issegarilvanuN Hruscsos utsMsztiktts kéuselaései sae-- rtat Mt979bcn a sauvjet zjiárimuakás végre tétsiáiylja majd az amerWa imlagnaá szer grorskezfl munkásait" a valóság azt tj nogs- - az oroszok az Egyesült ANa- - 4j szzatekat érték d — és a Kreml Mcuhj-- ni mert a Tervbizottság a twsuM 7 saáaatc-ko- s évi tsassrté niwekdés hetatakss értélét jet Ipar biasnui g4 HUNGÁRIÁN LIFE HZ INFLÁCIÓ ELLEN magyar szemmel MAGYAR SOS Térkcpliamisító oroszok munkanélküliségnek sem rvt gely egyelőre sehol a látha táron! TCRKIIPIIAMIS1TÚ OROSZOK Ha az amerikai jspjr m telhte-ok- " (lcmmdfcidy pok rciMUaereatn nem ké fvitenén4c Iégifelvéete4t a keleti bfcifek álUmamak változó terenraUérol ak kor a Sauvjetuntó térkép-- rajzolói jdentös térképha- - misitással — szinte észre vétlenül — HmegWtákH wlna azt a fehAnö esetet mely szovjet elő-készületnek számít és visszhangra lelt az egész világon: hogy az 1967 ben kiadott szovjet VI-LÁGATLASZ számos orosz várost vasútvo-nalat — sőt ncha ha-tárvonalat — 40 kilo-méterrel távolabbra heljezett mint az a va-lóságban van! Például a szibériai Uratsz vá-ros helyit (300000 la-kos) melynek körnjé-ké- n az oroszok legna-gyobb vízierőmüve szik 45 kilométerrel északabbra rajzolták Nevel nvugat-oroszorsaá- gi ftnlos vsmiti csomópontot le kilométerrel „hetyvtték át" A szovjet kartográfusok (parkolása nyilvánvaló: a pekingi és a washingtoni stratégiai tervek megzava-rását célozza az országos méretű „draoás": az az ellenséges pilóta aki a szovjet térképek alapján mérné be az „átrajzolt" városok és erőmüvek pontos hc-(Foivt- atás a 4-i- k oldalon) Sikertelen elhantolási kísérlet munkasxaniloas ain iuiuik a Stahano-Msta-k tleniaio Iiviaf A Jcvsrej IJbcrman kadasz által kea dewn)eett gazdasági reiormukal csak fél-mtdzkedée-ilcl merik végreltajtani a pari hierarchia nacsamyikjai A hmisgrádl taar ámg)dr sgaagatdja Kulagln nemrég f-nyus-an fcgy jcHemeate a fussák belyaeuit! A Mk eJlsssntondd renddé javaalat és WréWt kévetltcctébeii a termelés uK kaeuua-wtHogr- a emlékeztet ahol a tfett dkiáHjsi ssss-gt- : Rajta!' — ugyanakkor egy másik fclrm- - Vlagyimir Stitnjln az Arellendrzo Hízott-tá- g e4n#k iduMeri! áráftKitssrtlatrút" tartott nemrég előadást A saorjrt dulfoedi megér tettél a mmsA küafltt rejlő Hmyigalüt ™ é 9Tg"lsW "eusWmssr Mul snswrgwSB BBmlsW% kéazpenatikrol kiderül hugv egyik napról a máikra jdttéhány lupeMel lnuebait er üwsv éWiPPÜWfns VMaM VK glPPsw HB ssvíWsj A iiiliidzii kumstaanisu dójogot élvezd putgári kéftvctrnsbvn és kukspuzkidban ÍM MáitenmcT ncáteatn szania d magát a reJormra: sersirte a kozpusibság liberális kezehW és cnaásáa" esetleg orván k9 etlczmasel et szülhet amdvci meg muat K éNsiVsm' étnek nssndrst ukáz-gvart- o párt éh amikét cmleczéWu: a gaamwagi re-hmw- uk kweaztüMUili Mmnvm a pártgé-peac- t afuezeauk sdgacan csikorgá% hw vazuhat y sVbTMt f háborús Kiderült fek Lsért jsseart Msiufca a gazdái ági refor-- ltf a Hraacssei lé-- "tm+muMMMma II "&s Albert í $ Haaráa LMfUfe LlliLL:muiunumfmtmt! r 'im—nawann iiKimmiMMniiiii mma - „ i C Párizsban BSSSSSSSSSSSBSKSBSSSSSSSSSSsl fogalmak onnzekeverése értfk'mMvar gyárt&s réfi fegyver azok kesében akik israssáitiral szembenézni vakmilyen oknál foe%-- a m--m kivannak Aasiker tehát a társas hasaatasáask wnépi éttmVnAiC nép ampétyeinefc Mkea de aem miadir akrahta sané4 hzdiaWiaw ast igyeheaaek elhitetai vehlnk hosry ha kitartaak aatHiamnHtnista aMáspsn tuak sscnVtt akkor eUéeswaitjttk mttnktól a orosz Uahsk árnyéliábaw élö smagyar népet Mataaak Wtdiwk abban hoigy egy ájabb tfUMoslteal kisértettd álhink soeasWn Amennyiben az csyTkihitcszáinegyvenea évek vilaattisl statiattikái mm ssjolgáhattak vohm elég bissnyHékoi a kétkwhHc stámáni égy ac lf3 ea szabadságharc minden kétséget klsánK fcfblMayitoUa egéaz vHáir ehkt hogy a magyar nép nem kommunista és tat idegen fegyverek ihat rávroszakoK embertehH rendszert csupán azért téri maga felett mert eb-ben a pillanatban más választása nincs Minden gmoi+k4ó magyar tisz-tában van aszal is ágy odahaza mint i4ekit hogy mindazok a szociális vívmányok és ipari teljesítmények melyeket a „rendszer" ma kirakatban mutogat nem a rendszer júvoHábál hanem mint a magyar ép étaiakará-sána- k teremtő erejének és szellemi kéiieAségrinek etnusstithatatlafl meg nyilatkneásai jöttek létre még a rendszer kegyetlen knrIátosiMtnak ebe-aé- re is Aki tehát azt hirnVti hogy a kommnnistA rendsser ellen nem szabad saát emelni mivel a kemnwinfamas jólétbe emelta a magyar népet az éppen obaa hamis nyomtw jár mintha azt mondaná hogy hiláMk keit legyünk a gyermekeket gyilkoló orosz tankoknak mart néikiiMk fiatal magyar sfiort-tehfUégein- k nem hozhattak volna dteséeeget szánrankra az el'imt4á-azo- n A szociális és ipari fejlédé egy olyan evotucionuk eredményt aHy az ehnák éviisedek lényegében rejlik s mely cvofeKiét feMartáttfttHt semmiféle erőszakra épített remtsser nem lett volna képes meg a kom-munista rendsser sem Nyilvánvaló ásottban ahogy azt a Magyaroruágtúl nyugatra esá országok gasdafron lUusstráljAV hhgy amennyiben a magyar népnek módjában tett vobta ezeket az ewloetótál ihizsadó évtizedeket sza-bad és vawban aemokratikHs politikai éa jzaxiaoag! rtndstr aktt éheznie erejénél ás tekeUégénél fvgvn nwgH fütQlemelkedne ma úgy sanciális mint gazdasági vívmányok tekintetéiben a tMbi európai orssigokoti Az emberi világ már régen tudományosan tngálla}(tfttta hogy a kom-munizmus sem mint politikai sem mint gazdasági rendsser nem megfelelő az Mobsrl asehVm Mabatl fejlódérének bizbultátra Akik tehát azzal tér nek ma vissaa magyarországi társatatáMilkról hgy „ne besséljnk a kommunizmus eben" azok vagy egyazeruen Áldozatai lettek a vendéglátó kormány" propagandájának vagy ]xx)ig Msonyx saeméiyakre gynWroH nyomás hatása amtt cselekednek Végil khetségez az is hegy Mtyagi ha-szon ellenében váhahak est az ágynevezett „anzvelH" szerepet a hada-pro- ti kommunista kormány amerikai illetve kanadai magyarság ktieAtt TudvahKá kot- - a Vadapaati Wrmány eat az esatendát piiletö pro pagaada esstertdonek jetofce ki már jé elére A komnninlUk a magyar feudálist a rendsser megaiapltdjdnak a romai katolikus Kgyhiz izntiánek 8aent István királyanknak fnnephVével igyekeanek homokot hinteni a vinV minden tájára ssétmenektth magyanág szemébe hogy elvakulva ettél ne csak dollárjainkat bocsássuk a kommunista célok rendetkezésére de leNcftn ket la fia satheml enVnállásunkat imként fekdra megbofsássnk a kom ZMtnuda rnbaaolgahajcsárok oasaes bánéit és veMk leparoUtva magyarrá ttaattk" éket egész világ ekKL Hnnek a ravasz kommunbta esel fogásnak két célja van Kgyik az hogy otthon némaságra ítélt magyar mitíiókat akik rensénykedve csüngenek a hasaMtogaták minden szaván meggyoaaék arról hogy a mai rundmiT maradandó jeheg4 kigokosabb ha mindenki easredebm sen megodja magát és elfogadja jaéigofl atyuskájának a Min dewaató pártot Másik célja pedig az hoee egy Hsttlegcs semkgeHs vagy-b- t az orosz tankok védelmétől vaM ehuakadáz wetére MztasitM a ktlvitág feté a mat hadai isti kormány hiteiét mint olyan kormányét mely ac atraay kaséydton" járva az „emberiesség" mngbtn leg)klmaaBbti arra hagy taváahra la Wboritatisnal urtdWsdjon a magyar nép teste Mba fótbtt SlmmWÍrw eVtfgtJT oWlol'elsjBsIffk (W1Jlt1)l WwIJjiTbFBÍoo evflf nffiraftljf tWCoWI HgWWoz kért aéháay cisaysewás vaeaoráért ekáhVlják est a pártközpontban ki agyait JtdavetltáT sserepet mely sserepaek egretlen fek ásta csak hogy ha a %-Mzirté-aelem azkahnat adna egy vallatásra csoborhH vtdlilii koavetitar át a nmgyar nép szaksdságát Mag szeinsrábli azsakim mm ha atyán JlaaUáiká és kersiMea magyafok is akadnak akik vasában Mpee mennek ennek a propasraadának éa dhisaik aat hagy a kutyábát szaosnu lett s az ardágbél aagyal A háa MjaisAaak otrasaba fahnat ajiadátiailiik a gorogéa s iszsai okozták vesztüket Jámbor és jóhlmwmd maeyafok megtévesztésére Szent Istvánt és testvéri szeretetet lanepelnek ma a kasamaalntik Km ac ajféte JfgssVgtsfVM IMVfT CUVsMMWWaa MIR% Jl WljWaVIII S&TW$fWtK HQi AtttlflQgeM áw rejtett ajándékok máris eMteadték a Ismhiizté inaakát a laaliaifrtiltn éM magyarok Mstdtt fvezredrk alatt mintha semmit sem tanuk vein ac heriség fsak ki kel kdini a horgot s akad valaki mindig aki bekaéd Az angolok cs az európai hizlonsá Ac jsí-sa)- et diplomá-cia küad egy zizlzonlzji a teszi bugy zsnuactköri ér-tukee- kt Buiehláiáro bír-aaaa- a zá at európai álla-mok kormányait ametvek — hvi mésav lesen — muozk-va- l fvédnokseg alatt új nwgMmpudáslMm garan-tárná-i a (denkori status azso nBataaásJst wt a lő§rcn aláirt garanciát neveznék seovjet seébase- - tm l JfTrH ssFTV]9n99 Mcza kdtsdzant hogy e crdfczits£sek aat a céH saosgáljéi hogy a t a- - m határaikat amdvekvt ma a Vaslihjgonv- - jclol szovjet Javaslatot egy elére csak az európai álla-mok fete támogatja bele-értve a Motjet --érdek körbe vont csatlósokat H Viszont Anglia kezdettől fogva bi-zalmatlanul kezelte nem-csak a javaslat ot de azt a szándékot Is hogy egy II) cn értekezleten Moszkva ve-zéri szerepkört" alakíthas-son ki magának Az angliai kommunista fxrt most ujabb akcióba k 7tt hogv a angut kor-man-rt eddigi iswujatarláoá-sta- k mespráitozlatáiára bír-i-a Aaaal duljdk VfcWi gnaWáalzssnTyan # ▼▼zamga rnnsctssk áilzeisj-jutj- dt n léu oi Ürjdt tsazat I b Stt m A az az az az é az az az az 9C S fríA A B? tr O 14 I i Hsnwdzében ágy nyfmtVn-xot- t begy ewrépoí bin-- 9Vfl CfMíamWC WkíWhwIsf addig amég nem iwidealk a problémákat a „két Mé mciurszág" kaU Az angol kumiány e vá-dak cJknérv sem hutawdd igAvKkv változutm eddigi álláspont tan Annak cHeno-r- e sem hogy Moszkva ma mór heleegyenve abba ss hogy az l'SA ea Kanada ts kepvbe4tctbc!#e magát egy Hven összeurópai értekez-leten A Saonjvt ezt ac ea gcdwényt vlsamst süryo% cfvHMt WHI zrgfVzzafWIWI tea
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, February 07, 1970 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1970-02-07 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad2000507 |
Description
Title | 000067 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | -- afisH Ktm iclasig hanem LHek s uabad nip Itsz tmia dolgokat BERZSENY! MAGYAR ELET Vol 23 No 6 XXIII cloivaxn 6 szám 1970 fcbnuu 7 szombat Ara: 20 ccnl S— —"sp-s- - — BtahMZM 7970 első elnöki sajtókonferenciáján: HflR IirancU— PunipidMii találkozó A Fulop szigetek fővarosában Manilában tizenötezer tüntető megrohan la az elnöki palotát Számos halálos áldozatról érkeznek hírek Marcoi el-nök szigorú ellenintézkedéseket ezetett be —- Franciaországban egyre több az ónfeigyujto „ékt fáklyák" száma mely már tízre emelkedett — Egy Hong Konglan bemutatott kínai híradófllm közeli képeket közölt a szivarozó (!) Mao Ce-tungr- ól akit a kamera a pekingi Tlen A ti Mcn téren ábrázol amint Kína 20 fennállásának Ünneplőit fofadja — Az oroszok üj támaszpontot létesítettek az Antarktlszon mely a IlallMt mellett levő USA— újzélandi tá-maszponttól mindössze 200 mérföldre esik — Kairóban ogy vallásos tüntető-csopo- rt azzal fenvegetőzött hogy felgyújtja a szépművészeti főiskolát ha nem tiltják be a mini-szoknyá- t! — Nixon az elkövetkező évre — mely Július lén kezdődik — 200 milliárd dolláros költségvetést Javasol a múlt év 1978 milliárdjával szemben — Honduras és Hl Salvador újra harcban áll a határ mentén — A ciprusi terroristák azt kérik Makarlos elnöktől hogy az Enosls-megva1oítáu- ért (cgvesülés a eöiög állammal) dolgozzon máskülönben ma-gán khegző osztagaik veszik át az uralmat a szigeten — Katonaság vert le egy több halálos áldozatot követelő lázadást az Indiai Chandlragh-ba- n INTnZKKIlrtSUK AZ INFLÁCIÓ LKKUZDttSllKU Nlxon elnök 1970 első sajtókonferenciáján ki Jelentette hogy a pénz hígulás ellen hozott „pénzszűkítő" Intékc-dések- et nemsokára fel függeszthetik Az ülnök úgy véli Iwgv az inflációt mdv 1969 folva-nu- n az IS megélhetést költségeinek index-szám- át a rekordnak számító 694 rn tolta fel meg tudja za-bolázni A mesterségesen sédtdé-- u tt péiuszftke természet-szerűen fdsrófulja a pénz-kölcsönzés kamatlábét és ezd aat akarják az elérni hogy a nem szükséges kiadá-so- k tol tartózkodjanak a Halatok TlGLAS LAJOSNU ILIIMÉ H C PANASZA: Sau ik in ha a Mifvu 1 k-- t olvadói tudomást sze-reznének a kovctkcAj eseteimül az SUS lovat olvasá-sa során: Mutt év december 11— január 9 koaött szervezett amgyaromágl társasutazáson vettem részt I hónapos fiammal együtt A Calgary I Z 1' scrvwőiroda bonyolí-totta Ir tktuiskat A kisfiam gyermekjegye S45 az envém SN5 vok Meg mindig nem tudom miért kellett külön 4S dollárt flartnem Maaen a gyermekem nem kapott MM kUKm UVflberyet Ktn bébitartot Borzasztó kéme! (rthtalis a nrrjctHk oldalon) SST ? ttl ii i uiiiki inti ' Ina ónnak iö u i) a ugos ei)"t vsapkodo xusen aaios ieicl operá-ló Hruscsov nik aMuzr a 3'Mtgati világ i'iUasági rend-s'ui- 'i ebben az ien K-met-nl kJ lene Nylkl ui Hruscsov hidan Minden Onsok Leg-lób- b Prófétája I97tre a kapitahsia vi-- !' v ivat ' ó talán meg 6 h cttrit- - u h i '- -it k„ 4 hzlitmirtrwi nurk 'ulKiik a muaaumba utalastdá Kor-- hatlo Nvugati Kopuné gazdájsnat illeté-kesek föltétlenül szocialhu it a sstdáur kofmzozwulUsni Eaael saembvn mit tapasztal a mm- - sai KáesaaMun? lapautalia hogv annak a burát nssmér ci ota KamdÉtot vásártu onragnal Kha-Rssáh- an zeudv a táruk ideien még a vi-lág cgvw hgnaguhb g(s4sufsexporiaioia éartafdét ischa kerrsztttl uzazieiiueN A Mrista btványijiiÉgiiaá tartott GUM áaués kiaiiaái álátuB Ncfwett rupbpoiat szór-- muMsvw azt JtűfefrlnY nup a puNtikl %~4á tette scfcsjl A KANADAI HELYZET TÁVOLRÓL SEM KOZSAS! A kanadai federális kor-mány féUntézkedéMíkkel iparkodik az ta-ftáci-ot roef-állíta- ni de Ottawa nem Ígér enyhülést hanem to-vábbi pénzügyi megazorftá-Mka- t helyez kilátásba! Ka-nodáb- an a dollár 1969-be- n mintegy 5 centet romlott eért az illetékesek: : továbbra Is a „tlght moncy" (pénzszűkítes) po litikáját akarják követni I továbbá i az állami költségvetés bl-- l zonyos tétcicit megnyirbál-íja- k Wgül az árak és berek eme-lésének önkéntes elvét igye-keznek népszerűsíteni ter-mészetesen nem sok siker-rel mert a szakszervezetek ezt az elvet több ízben el-vetettek KIKET SÚJT A FH7IIIGULAS LEGINKAUU? A kanadai átlopmunkás 1969 folyamán kb 4—5 szá-zaté- k béremelést kapott iV ugyanakkor az alacsony rVrezsnyev ágait: r fizetésűek szakszervezeten kívül álló milliói egyre In-kább teret vesztenek az In-fláció hétfejű sárkányával való küzdelemben Kanadában 1 millió 770 ezer nyugdíjas érzi a leg-jobban a pénzhígulás kö-vetkezményeit mert rögzí-tett nyugdíjukat ma már „nvögdíjnek" nevetik Egy Harry Slmpson nevű nyug-díjas a sajtónak tett nyilat-kozatában kijelentette hogy hat evvel ezelőtt vo-nult nyugdíjba és azóta a havi Illetményének vásárló-értéke 25 százalékkal csök-kent! „Ezért — nyilatkozta Slmpson — nemsokára ala-mizsnáért kell MwbaéHnom a népjóléti Mérvek küszö-bén" ÉS A MUNKANÜL-KUL1SCG- ? 1969-be- n az országos muntacrohivatal jelentése szerint 383000 kanadai ma-radt munka nélkül ami megfelel majdnem 5 Mám-lé- k é a jelek szerint a tű végére ez a szám meghaladja majd a 6 száraiékot! (Egye tar-tománvokb- an mkvt az at-lanti partokon ez a szám még magasabb: 72 szawi-le- k Québec „dicseked-het" 67 uázalék mun ka-néi küiijéiel mely az ottani ailált belpolitikai vímoavo-ka- t még jobban óstieku- - Toronlóban ugrásiine rAen megnőtt a munkanél-küliek Máma: 25 Mázalék-ka- i több személy kereste fel 1970 első heteiben a népjóléti szervek hivata-lait Ils gyors megváltó se Hruscsov beváltatlan ígérete limuiitivK i í iu'vuj cuki iult Sóv ict latrokat b vjosjk s?a1adcn Ha pedíj: egeiu villamkoikt scretne venni a átlag Natasa a Villamosítás 3 ik Elsöprő Szovjet Lveben" akkor jonehanv boltot kell végigjárnia addig anug „Edizsmo-vfes- " telátmá nyara rátalál De nemcsak a MáMyctWkmsk saánsitó villamAurtc áruld fé-nye világit rá az akadoaá áruellátásra: az ctclnuaictifiaiiiés terén üjra sorok áhWk Hjáért s Kwaért Is nUtákéntM beve-atM-éi a sorszám osztást! Mmdcz a Itruscsuv IWM OdBti IIsMbWÍMMHs 1 VMsSMirwHHk Bis IUWjbR HnvCIIsHulKl NyIMta példa al pontosan mefiómMm hug 1971 ben egytriltsá (!) kilowatt áramút fog-- HsMa gsvWvü'CsH L CVWVsHlsVSMsrn bsssVOT e( trwK ai9 usa PisF iasasB wt szrW Vsia-vsisV- v lnvsgtss gg enns% Wlg"jassWVM vV% K gsssjszsssz#si gp sjs)sw9iltvpvsT 74#biWúr A Jefeaí kTe4íté" jsHbeváet eKe az egy ess) tczssseiéfc terén ts issegarilvanuN Hruscsos utsMsztiktts kéuselaései sae-- rtat Mt979bcn a sauvjet zjiárimuakás végre tétsiáiylja majd az amerWa imlagnaá szer grorskezfl munkásait" a valóság azt tj nogs- - az oroszok az Egyesült ANa- - 4j szzatekat érték d — és a Kreml Mcuhj-- ni mert a Tervbizottság a twsuM 7 saáaatc-ko- s évi tsassrté niwekdés hetatakss értélét jet Ipar biasnui g4 HUNGÁRIÁN LIFE HZ INFLÁCIÓ ELLEN magyar szemmel MAGYAR SOS Térkcpliamisító oroszok munkanélküliségnek sem rvt gely egyelőre sehol a látha táron! TCRKIIPIIAMIS1TÚ OROSZOK Ha az amerikai jspjr m telhte-ok- " (lcmmdfcidy pok rciMUaereatn nem ké fvitenén4c Iégifelvéete4t a keleti bfcifek álUmamak változó terenraUérol ak kor a Sauvjetuntó térkép-- rajzolói jdentös térképha- - misitással — szinte észre vétlenül — HmegWtákH wlna azt a fehAnö esetet mely szovjet elő-készületnek számít és visszhangra lelt az egész világon: hogy az 1967 ben kiadott szovjet VI-LÁGATLASZ számos orosz várost vasútvo-nalat — sőt ncha ha-tárvonalat — 40 kilo-méterrel távolabbra heljezett mint az a va-lóságban van! Például a szibériai Uratsz vá-ros helyit (300000 la-kos) melynek körnjé-ké- n az oroszok legna-gyobb vízierőmüve szik 45 kilométerrel északabbra rajzolták Nevel nvugat-oroszorsaá- gi ftnlos vsmiti csomópontot le kilométerrel „hetyvtték át" A szovjet kartográfusok (parkolása nyilvánvaló: a pekingi és a washingtoni stratégiai tervek megzava-rását célozza az országos méretű „draoás": az az ellenséges pilóta aki a szovjet térképek alapján mérné be az „átrajzolt" városok és erőmüvek pontos hc-(Foivt- atás a 4-i- k oldalon) Sikertelen elhantolási kísérlet munkasxaniloas ain iuiuik a Stahano-Msta-k tleniaio Iiviaf A Jcvsrej IJbcrman kadasz által kea dewn)eett gazdasági reiormukal csak fél-mtdzkedée-ilcl merik végreltajtani a pari hierarchia nacsamyikjai A hmisgrádl taar ámg)dr sgaagatdja Kulagln nemrég f-nyus-an fcgy jcHemeate a fussák belyaeuit! A Mk eJlsssntondd renddé javaalat és WréWt kévetltcctébeii a termelés uK kaeuua-wtHogr- a emlékeztet ahol a tfett dkiáHjsi ssss-gt- : Rajta!' — ugyanakkor egy másik fclrm- - Vlagyimir Stitnjln az Arellendrzo Hízott-tá- g e4n#k iduMeri! áráftKitssrtlatrút" tartott nemrég előadást A saorjrt dulfoedi megér tettél a mmsA küafltt rejlő Hmyigalüt ™ é 9Tg"lsW "eusWmssr Mul snswrgwSB BBmlsW% kéazpenatikrol kiderül hugv egyik napról a máikra jdttéhány lupeMel lnuebait er üwsv éWiPPÜWfns VMaM VK glPPsw HB ssvíWsj A iiiliidzii kumstaanisu dójogot élvezd putgári kéftvctrnsbvn és kukspuzkidban ÍM MáitenmcT ncáteatn szania d magát a reJormra: sersirte a kozpusibság liberális kezehW és cnaásáa" esetleg orván k9 etlczmasel et szülhet amdvci meg muat K éNsiVsm' étnek nssndrst ukáz-gvart- o párt éh amikét cmleczéWu: a gaamwagi re-hmw- uk kweaztüMUili Mmnvm a pártgé-peac- t afuezeauk sdgacan csikorgá% hw vazuhat y sVbTMt f háborús Kiderült fek Lsért jsseart Msiufca a gazdái ági refor-- ltf a Hraacssei lé-- "tm+muMMMma II "&s Albert í $ Haaráa LMfUfe LlliLL:muiunumfmtmt! r 'im—nawann iiKimmiMMniiiii mma - „ i C Párizsban BSSSSSSSSSSSBSKSBSSSSSSSSSSsl fogalmak onnzekeverése értfk'mMvar gyárt&s réfi fegyver azok kesében akik israssáitiral szembenézni vakmilyen oknál foe%-- a m--m kivannak Aasiker tehát a társas hasaatasáask wnépi éttmVnAiC nép ampétyeinefc Mkea de aem miadir akrahta sané4 hzdiaWiaw ast igyeheaaek elhitetai vehlnk hosry ha kitartaak aatHiamnHtnista aMáspsn tuak sscnVtt akkor eUéeswaitjttk mttnktól a orosz Uahsk árnyéliábaw élö smagyar népet Mataaak Wtdiwk abban hoigy egy ájabb tfUMoslteal kisértettd álhink soeasWn Amennyiben az csyTkihitcszáinegyvenea évek vilaattisl statiattikái mm ssjolgáhattak vohm elég bissnyHékoi a kétkwhHc stámáni égy ac lf3 ea szabadságharc minden kétséget klsánK fcfblMayitoUa egéaz vHáir ehkt hogy a magyar nép nem kommunista és tat idegen fegyverek ihat rávroszakoK embertehH rendszert csupán azért téri maga felett mert eb-ben a pillanatban más választása nincs Minden gmoi+k4ó magyar tisz-tában van aszal is ágy odahaza mint i4ekit hogy mindazok a szociális vívmányok és ipari teljesítmények melyeket a „rendszer" ma kirakatban mutogat nem a rendszer júvoHábál hanem mint a magyar ép étaiakará-sána- k teremtő erejének és szellemi kéiieAségrinek etnusstithatatlafl meg nyilatkneásai jöttek létre még a rendszer kegyetlen knrIátosiMtnak ebe-aé- re is Aki tehát azt hirnVti hogy a kommnnistA rendsser ellen nem szabad saát emelni mivel a kemnwinfamas jólétbe emelta a magyar népet az éppen obaa hamis nyomtw jár mintha azt mondaná hogy hiláMk keit legyünk a gyermekeket gyilkoló orosz tankoknak mart néikiiMk fiatal magyar sfiort-tehfUégein- k nem hozhattak volna dteséeeget szánrankra az el'imt4á-azo- n A szociális és ipari fejlédé egy olyan evotucionuk eredményt aHy az ehnák éviisedek lényegében rejlik s mely cvofeKiét feMartáttfttHt semmiféle erőszakra épített remtsser nem lett volna képes meg a kom-munista rendsser sem Nyilvánvaló ásottban ahogy azt a Magyaroruágtúl nyugatra esá országok gasdafron lUusstráljAV hhgy amennyiben a magyar népnek módjában tett vobta ezeket az ewloetótál ihizsadó évtizedeket sza-bad és vawban aemokratikHs politikai éa jzaxiaoag! rtndstr aktt éheznie erejénél ás tekeUégénél fvgvn nwgH fütQlemelkedne ma úgy sanciális mint gazdasági vívmányok tekintetéiben a tMbi európai orssigokoti Az emberi világ már régen tudományosan tngálla}(tfttta hogy a kom-munizmus sem mint politikai sem mint gazdasági rendsser nem megfelelő az Mobsrl asehVm Mabatl fejlódérének bizbultátra Akik tehát azzal tér nek ma vissaa magyarországi társatatáMilkról hgy „ne besséljnk a kommunizmus eben" azok vagy egyazeruen Áldozatai lettek a vendéglátó kormány" propagandájának vagy ]xx)ig Msonyx saeméiyakre gynWroH nyomás hatása amtt cselekednek Végil khetségez az is hegy Mtyagi ha-szon ellenében váhahak est az ágynevezett „anzvelH" szerepet a hada-pro- ti kommunista kormány amerikai illetve kanadai magyarság ktieAtt TudvahKá kot- - a Vadapaati Wrmány eat az esatendát piiletö pro pagaada esstertdonek jetofce ki már jé elére A komnninlUk a magyar feudálist a rendsser megaiapltdjdnak a romai katolikus Kgyhiz izntiánek 8aent István királyanknak fnnephVével igyekeanek homokot hinteni a vinV minden tájára ssétmenektth magyanág szemébe hogy elvakulva ettél ne csak dollárjainkat bocsássuk a kommunista célok rendetkezésére de leNcftn ket la fia satheml enVnállásunkat imként fekdra megbofsássnk a kom ZMtnuda rnbaaolgahajcsárok oasaes bánéit és veMk leparoUtva magyarrá ttaattk" éket egész világ ekKL Hnnek a ravasz kommunbta esel fogásnak két célja van Kgyik az hogy otthon némaságra ítélt magyar mitíiókat akik rensénykedve csüngenek a hasaMtogaták minden szaván meggyoaaék arról hogy a mai rundmiT maradandó jeheg4 kigokosabb ha mindenki easredebm sen megodja magát és elfogadja jaéigofl atyuskájának a Min dewaató pártot Másik célja pedig az hoee egy Hsttlegcs semkgeHs vagy-b- t az orosz tankok védelmétől vaM ehuakadáz wetére MztasitM a ktlvitág feté a mat hadai isti kormány hiteiét mint olyan kormányét mely ac atraay kaséydton" járva az „emberiesség" mngbtn leg)klmaaBbti arra hagy taváahra la Wboritatisnal urtdWsdjon a magyar nép teste Mba fótbtt SlmmWÍrw eVtfgtJT oWlol'elsjBsIffk (W1Jlt1)l WwIJjiTbFBÍoo evflf nffiraftljf tWCoWI HgWWoz kért aéháay cisaysewás vaeaoráért ekáhVlják est a pártközpontban ki agyait JtdavetltáT sserepet mely sserepaek egretlen fek ásta csak hogy ha a %-Mzirté-aelem azkahnat adna egy vallatásra csoborhH vtdlilii koavetitar át a nmgyar nép szaksdságát Mag szeinsrábli azsakim mm ha atyán JlaaUáiká és kersiMea magyafok is akadnak akik vasában Mpee mennek ennek a propasraadának éa dhisaik aat hagy a kutyábát szaosnu lett s az ardágbél aagyal A háa MjaisAaak otrasaba fahnat ajiadátiailiik a gorogéa s iszsai okozták vesztüket Jámbor és jóhlmwmd maeyafok megtévesztésére Szent Istvánt és testvéri szeretetet lanepelnek ma a kasamaalntik Km ac ajféte JfgssVgtsfVM IMVfT CUVsMMWWaa MIR% Jl WljWaVIII S&TW$fWtK HQi AtttlflQgeM áw rejtett ajándékok máris eMteadték a Ismhiizté inaakát a laaliaifrtiltn éM magyarok Mstdtt fvezredrk alatt mintha semmit sem tanuk vein ac heriség fsak ki kel kdini a horgot s akad valaki mindig aki bekaéd Az angolok cs az európai hizlonsá Ac jsí-sa)- et diplomá-cia küad egy zizlzonlzji a teszi bugy zsnuactköri ér-tukee- kt Buiehláiáro bír-aaaa- a zá at európai álla-mok kormányait ametvek — hvi mésav lesen — muozk-va- l fvédnokseg alatt új nwgMmpudáslMm garan-tárná-i a (denkori status azso nBataaásJst wt a lő§rcn aláirt garanciát neveznék seovjet seébase- - tm l JfTrH ssFTV]9n99 Mcza kdtsdzant hogy e crdfczits£sek aat a céH saosgáljéi hogy a t a- - m határaikat amdvekvt ma a Vaslihjgonv- - jclol szovjet Javaslatot egy elére csak az európai álla-mok fete támogatja bele-értve a Motjet --érdek körbe vont csatlósokat H Viszont Anglia kezdettől fogva bi-zalmatlanul kezelte nem-csak a javaslat ot de azt a szándékot Is hogy egy II) cn értekezleten Moszkva ve-zéri szerepkört" alakíthas-son ki magának Az angliai kommunista fxrt most ujabb akcióba k 7tt hogv a angut kor-man-rt eddigi iswujatarláoá-sta- k mespráitozlatáiára bír-i-a Aaaal duljdk VfcWi gnaWáalzssnTyan # ▼▼zamga rnnsctssk áilzeisj-jutj- dt n léu oi Ürjdt tsazat I b Stt m A az az az az é az az az az 9C S fríA A B? tr O 14 I i Hsnwdzében ágy nyfmtVn-xot- t begy ewrépoí bin-- 9Vfl CfMíamWC WkíWhwIsf addig amég nem iwidealk a problémákat a „két Mé mciurszág" kaU Az angol kumiány e vá-dak cJknérv sem hutawdd igAvKkv változutm eddigi álláspont tan Annak cHeno-r- e sem hogy Moszkva ma mór heleegyenve abba ss hogy az l'SA ea Kanada ts kepvbe4tctbc!#e magát egy Hven összeurópai értekez-leten A Saonjvt ezt ac ea gcdwényt vlsamst süryo% cfvHMt WHI zrgfVzzafWIWI tea |
Tags
Comments
Post a Comment for 000067