Kanadai Magyarsag, July 01, 1961

              n
PRCE 10 CENT8
j6ni kell még jfai fog
Míí ©anada's Largest
£íy jobb kor mely után
and Oldcsí
Roxeó imádság epedsz
5lilWrek ajakán Weekly in fhe
Vöroamarty Hungárián
Language
knthorized as Second Class Mai]
pMt Office Department Ottawa
i —— —
RXI évfolyam 26 szám
l'ui XI No 26
B í" ii— ii'!
Eited and Published at
tf96 Dovercoun m-o- u iw
: LE 6-03-
33 LE 6 -
BETEEJESZTE
1
Az új költségvetést szo- -
_ vas siincriiinnri r o-M- lai ii_jcííií~
Lvmmiszter terjesztette be
fr annaK auaianuo vnu u W folyik az ottawai par--
tWentben A pénzügymi- -
ii r-- M -- „V
sniszter es -- oyne iiuiiii
Bankelnök között folyó elke-seredett
vita már hosszabb
Kj: aí mutatta hnnv 37 or--
§zag jelenlegi pénzügyi po- -
BsMinLWmiuíkuaunii lióinvpnpsphh vál- - i i w — w — — — -- —
ftozások várhatók s hogy
Jezelcnek a változásoknak
flnmnlu hatása lesz az eaész
kanadai életre A költségve- -
is főbb pontjai a követke
zők:
§ 1 A jövedelmi adó és a
átarsuiatiaco Kuicsa vaiiozai
'an marad
1 A koltséavetés 650 mii- - Hó deficitet irányoz elő Az
Ea'lami kiadások összege
6415 mihió a vart bevéte
liek összege 5675 milho dol- -
ar
3 A dohány- - és szeszes-i- l
adózásában nem lesz
Níltozás í Az örökösödési adó kul--
'csanem változik
I 5 A nyugdíjak kérdésé
iben ui meqallaDodas lesz a
szovetséqes kormánv és a
tartományi kormányok köz-ött
6 A jövedelemadóból le
vonható orvosi kiadások te- -
öntetében megszüntetik a
levonható ósszenek feUö
: halárát
7 A iövedelemadn- - p?
társulatJedóalaoból levo-nha- -
ló "üzleti kiadások" minden
stéget ellenőrizni foniák
8 A kanadai dollár értékét
[az amerikai dollár értéke alá
tscrtkentik
'Akisipari kölcsönök kp- -
fítosszeoét a? cwioi íAn
millióról 40n miliAr= ~D
lik
!0 A kormány a kamatté- -
_
-- Mimi idca£iui
lOaia vinni " Kanada phpct nínT
"5VÍ heWtér lrA„ :a:
bzottság fogja felülvizsoál- - "5 a vizsgalat ki fog ter- - - a nemzeti Bankra is
A rendkívül érdeke költ
!-3-
vetés pontjai közül há-- '
érdemel különös fiayel- -
j Ezek- Iíö-""- !XI ol eu1 o a_ Kana-dai
d—n „í ci_riielK- e-neK csok-Kente- se
Alin- h-a-n„S- iu-iii ki1 ugyanis
'=mng pénzügyminiszter
f2etle a nemzetközi tőzs- -
"nada "?dnonllaálrt kínálták a 1 _
al a költségvetés betér- - 0""l "t9a7n a1m01erikaami erikai cent-a£!- n
maJd e9Ynapoí
csn
' K utan smé 975
frintezTVri18'
élődni 3 "'"
A kan=: in Lld'all UOIlar erteke
:Z°'sr'arí„iea"oailaeKg—Krm=etmstenrvsaécem_s_einni
El'íy a donllaádréai Nésepmezdeitgi
mindervkor 1 l_ -- - -- 'uwugi a m- -
Z ímorll! íi=riíL M"="ncii aIonIIaIrt
is-s- ío
n' S22el azt a mes"
rSn ' ° vaiosaqnak
PÍSÍÓ "liclós h'V' lénelö mint-V- J
9y dollárnak naayobb
d =E5l
= a vásárlóértéke "Kana- -
n- - i
mirt az USA-ba- n
oei--K -- Z- hosszabb-rövi- -
tan l--
u to't&Kek az USA- -
csf a ni 9' ez nem
:sHáSLbA-baV-nn magaasmabubnakka-
UVUó
r
KANADA
WHMAtm KWW — —— — ——
i 1
I
rnint itt az életnivó megkö- -
minálunk de a fogyasztási
cikkek túlnyomórésze ol
csóbb odaát Hosszú és rész-letes
tanulmányt igényelne
annak a megmaovarázása
hoqy ez miért van így Elég
ehelyütt annyit mondanunk
hogy miután az USA-ba- n
nagyjából a miénkkel azo
nos területen tízszer annyi
ember él s miután az ameri-kai
üzlet tempója lényege-sen
gyorsabb mint miná-lunk
ezért minden egyes
dollárbankjegy évente több-ször
fordul meg Amerikában
mint Kanadában Márpedig
a pénz értéke nemcsak az
aranv- - és árufedezettől függ
hanem attól is hogy vala
mely bankjegy bizonyos
időn belül hányszor cserél
gazdát tehát hányszor hoz
hasznot
u= k-=n-
== ác = ika r
daságilag közös területet al- - fekszik Ha mar a kormány
kotna (s a mi igen helyesen — elég
szerint ennek így kellene bátorságot vett ahhoz hogy
lennie) mint például az eu -
ropai Közös Piac területe
akkor a két dollár értéke
azonos lenne s valamilyen
gazdasági fellendülés vagy
elmaradás Kanadában ponto
san ugyanolyan hatású vol-na
az Egyesült Államokban
mint fordítva Miután azon-ban
Amerika és Kanada két
egymástól független ország
amely egymástól vámot szed
és amely nemcsak egyéni
hanem nemzeti versenyt is
folytat a nemzetkőzi export-piacokon
ezért gazdasági
téren a két ország nem barát
nem testvér hanem konkur-rens- -
Bármilyen exportüzletet
az kap meg a kettő közül
amely olcsóbban képes kí-nálni
mert a minőség nagy-ban-egészbe-n
mindenkor
azonos
Eayenlő feltételek mellett
azonban az USA úgyszólván
mindenkor előnyósebb áron
tud termelni mint mi mert
az amerikai ipar minőség-ben
a mienkhez hasonló de
mennyiségben sokszorosan
nagyobb Ez már önmagá-ban
is nehézzé teszi a kana-dai
áruk külföldi eladását
Ha még ezenfelül a kanadai
dollár értéke mesterségesen
magasabbra van tartva mint
az amerikaié akkor a kana-dai
exportcikk ára külföldön
még néhány százalékkal ma-gasabbá
lesz mint a hason-ló
amerikai árué Éppen ez a
pár százalék az amely a mai
éles versen mellett eladha-tatlanná
teszi az árut
Azzal hogy a pénzügy-miniszter
most felhagy a
"jobbak vagyunk mint az
amerikaiak" jelszó alatt hir-detett
öntelt magatartással
— több exportot tehát
termelést biztosít a kanadai
gazdasági életnek s ennek
egyenes folyománya lesz a
munkanélküliség pnv' ea~esmI iKor csökkenése
r~ LH-J- tt rirr árióv UC O OIIOUOI UUMOl iiw
leszállításának az a további
Ugyanebbe a
tárgykörbe
bejelentés
LEGNAGYOBB
TTE KÖLTSÉGVETÉSÉI
HEFENBAKE lavlujlfin
véleményünk!—
- -
hogy a kormány megszün- -
Ion luxusadót s ezzel env
átlag úi kocsi ára 175 do
lárral csökkeni fog Lesz te-hát
ismét eladási lehetőség
s ennek a megnovekedett
kereskedelmi forgalomnak
minden előnyét élvezni fog- -
juk
A mas" teltuno tétele a
költségvetésnek a szokatla-nul
magas deficit Ez azon-ban
csak annvit jelent honv
a kormány — éppúgy mint
minden kanadai magánem-ber
is — részletre vásárol
tehát előre eladja a jövőben
leméU munkaerejét
Egy állandóan növekedő
országban mint Kanada ez
távolból sem baj Ennél a té-telnél
azonban az a meg- -
jegyzésünk hogy a fejlődés
hosszabb időre csak uqy
képzelhető el ha a lakosság
hü mepteieio merteden no- -
!3 jövő reményében ni
qyobb deficitet engedjen
meg — akkor lényegesen
fokoznia kell a bevándorlást
is mert enélkűi igen rövid
időn belül munkaerőhiány
fog beállni s ez éppen olyan
gyorsasággal bekövetkezhet
Dontcsan amikor a legveszé-lyesebb
mint ahogyan a
munkanélküliség is váratla-nul
gyorsan következett be
A harmadik fontos költ-ségvetési
újdonság a kisipa-ri
hitelek fokozása
A szabadságharc után ki-menekült
magyarok nagy-része
most került abba a
gazdasági helyzetbe hogy
kisebb vállalkozásokba kezd-hetne
— ha volna tőkéje
Az ilyen vállalkozások sok-kal
egészségesebb pénzbe-fektetést
jelentenek mint
bármilyen ingatlan vagy ko-csivásád- ás
mert hiszen aki
vállalkozik az a tőkéjéből a
saját munkája és tudása út-ján
hasznot termel
Azonban eddig kisember
számára nem volt töke Az
új kormányintézkedés illet-ve
az új költségvetés ezen a
téren lényeges avuíást kell
hogy hozzon Ezt a javulást
azután igen gyorsan nyo-mon
fogja követni a magán-tőkeképződés
s ennélfogva
a fogyasztási cikke vasár
lása
Nem kell tehát félnünk at-tól
hooy a néhány száza-lékkal
hígabb kanadai dollár
kárt okoz Az új költségve-tés
igen optimista — de a
mi érzésünk az hogy jog-gal
az mert végre hoz vala-mi
megoldást
NAGY VASÚTI SZERENCSÉT-LENSÉG
FRANCIAORSZÁG-BAN
Vitrv le Francois nevű
francia vasútállomás öze- -
lében 15 személykocsi zu-hant
le a magas töltésről
1 a vonóit rnllac íPnAÍ k' I LIJi Orafkrtlim
következménye is lesz hogy kirándulóval
Verdunben állomásozó
ez amerikai turisták szama' A
lényegesen növekedni fog amerikai fsapatortt azon-minálun- k
nal kivezényeltek a szeren
s ehhez az előny- - helnere aho höz képest semmit sem je- -' esetlenség
lent az az apróság hogy ha a tűzoltókkal "$£
mi maounk meqyünk utazni és or entes mu
romok
az USA-b- a ott valamivel együtt segédkeztek
több kanadai dollárt fogunk alá temetett sebesu te men- -
elkölteni
tartozik az a
is
seggei naidut ouo— =
hói Párizs felé A személy- -
i '
kocsik tornve vow ~s
teseoen ~ - -- -
sek szerint 23
sebesült esett áldozatul
HCteUflM %
HETENKÉNT
ff:!i""-""''- W'
Szerkeszti :
KENÉSEI F LÁSZLÓ
elleni
húszéves
Hruscsov rendkívül táma-dó
hangú a szokottnál is
fenyegetőbb beszédet mon-dott
Moszkvában Egyebek
között kijelentette hogv a
németek kezdeti előnyomu-lása
1941-be- n és 1942-be- n
azért volt lehetséges mert
Sztálin annakidején rossz
hadügyi politikát követett
s hogy ő — mármint Hrus-csov
— már 1940-be- n figyel-meztette
Sztálint hooY az
orosz hadsereg gyenge és
rosszul van felszerelve Ezzé]
a kijelentésével — amely
valószínűleg nem igaz hi
szen Sztálin ideién Nikita
méq csak helyi tömegme
szárlásokat vezetett s a poli-tikához
kevés köze volt —
azt is bevallja azonban Hrus
csov hogy ő maga is tudata'
ban volt az 1939-e- s nác-i-kommunista
egyességnek
amely Lengyelország legázo- -
lasara a II világháborúra s
végeredményben a mostani
szerencsétlen helyzetre veze
tett
Hruscsov kijelentette hogy
a szovjet ez év vegéig fel-tétlenül
aláírja a békeszerző-dést
Kelet-Németország-gal
s hogy ezzel kapcsolatban
Berlinben is radikális válto-zásokat
akar keresztülvinni
Azoknak a nem éppen ba-rátságos
megbeszéléseknek
a tükrében amelyet Bécsben
Kennedyvel folytatott ez a
kijelentés úgy értelmezhető
hogy Hruscsov ez évben
fegyveres berlini válság k-itörését
tervezi Azonban a
hang túlságosan nagy s
nagyonis üres Nyugodtan
bízhatunk abban hogy a
szovjet nem megy el az
atomháborúig amelyre fel
sincs készülve A helyes vá-lasz
a nyugat-berlinie- k vála-sza
: "Hadd beszéljen !"
Végül ar atomleszerelési
kérdésről is elmondta a mon-dókáját
Hruscsov
Mint ismeretes az ezira-ny- ű
genfi tárgyalások végleg
megszakadtak s az USA
kénytelen volt delegátusát
visszahívni mert a szovjet
semmiféle józan megoldás-ba
nem ment bele Erre hivat-kozva
Hruscsov kijelentette
hogy ha az USA újra meg-kezdi
az atomkísérleteket
a szovjet is folytatni fogja
az atomrobbantásokat
Most van itt az idő hogy
azok az úgynevezett tudó-sok
és filozófusok akik kü-lönféle
hamis érvekkel min-denkor
tiltakoztak az ellen
hogy a nyugati hatalmak
atomkísérleteket folytassa-nak
de soha nem volt egy
szavuk sem a szovjet hason-ló
kísérletei ellen — most
tiltakozzanak Hruscsov fe- -
mergeKKei Rirsi iuhio--
tenni a generáció-kat
Kíváncsian várjuk Bert-ran-d
Russel és társainak a
Moszkva fenyegetései ellen
kell tiltakozni!
A berlini krízis
körvonalai
vrrc már iól Hrus
tmía40
MEGJELENŐ EV3AGYAR LAPJA
as
évfordulója
"meg kell szüntetni a nyu-aatberli- ni
menekülttáboro-kat"
(tehát meg kell szün-tetni
az évi 200000 kelet-német
munkás özönlését
Nyugat-Berline- n át a nyu-oatnémetorsz-ági
prosperitás
felé) meg kell szüntetni a
nyugatberlini amerikai rá-dióállomást
(amelyen át Kelet-Né-metország
lakossága
közvetlen értesülést kap a
világhelyzetről) es be kell
szüntetni a Nyugat-Berli- n el-látásáról
gondoskodó Tem-pelho- fi
repülőteret (amelyen
keresztül a blokád idején
Amerika ellátta a nyugatberl-ini
lakosságot)- - "Ettől füg-getlenül
— mondotta a sza-kállas
Ulbricht — a nyuga-tiak
használhatják országút-jainkat"
Ulbricht azért meri eze-ket
a lehetetlen kívánságo-kat
felsorakoztatni mert
Hruscsov kijelentette hogy
bármely ország amely Nyugat-B-erlinnel
közlekedést
akar Fenntartani ezt csak a
keletnémet kormányon ke-resztül
teheti s ha valaki a
keletnémet kormány akara- -
ta ellenére területi felségsér-- l
test követ el annak viselnie'
I II — I _ lI___~ L _! t " Ken a KOveiKBimtrnyuiici
Más szavakkal: aki nem en-gedelmeskedik
a majdani
keletnémet kormány paran-csainak
az ellen a szovjet
atomtámadást fog indítani
Ulbricht és Hruscsov üres
fenyegetéseire Willy Brandt
nyugatberlini polgármester
adta meg a helyes választ
egy közel egymilliós tömeg
előtt amelyet a nyolc évvel
ezelőtti keletnémet forrada-lom
évfordulójának ünneD-lésér- e
hívott össze "Mi fo
gunk győzni mert mindenki I
a mi barátunk" Adenauer
kancellár pedig azt üzente a
nyugatberlini monstre-gyü-lésne- k
hogy "tartsanak ki
mert Németország egyesíté-se
szabadsága és békéje
biztos"
AZ EGYESÜLT NEMZETEK
CSAPATAI VISSZATÉRTEK
MATADI KIKÖTŐJÉBE
Leopoldvilleből jelentik
hogy az Egyesült Nemzetek
megegyezést kötött a kon-gói
kormánnyal hogy Ma-ta- di
kikötőiét újból igénybe-veheti-k
a csapatok utánpót-lására
A kikötő 60 mérföld-nyire
fekszik a Kongó torko-latátó- 1
Még március 5-é- n ürítet-ték
ki amikor a szudáni
a kongói katonsaggal
vívott 36 órás utcai harcok
után letették a fegyvert
E harcok során elfogták
egy kanadai híradó kuionit- -
meny kilenc tagiat parancs
isnnydi euyuu doi o üuuo- -
niaknar: nagy volt a veszte-ségük
a kanadaiak mind
életben maradtak Belanoer
kótt a fogságból s egy suru
bozótban sikerült elrejtőz
nie- -
Az Egyesült Nemzetek
megegyezése alapján most
100 fegyvertelen néger rend-őr
vonult be Matadiba hogy
a kikötő használatát újból
megkezdjék Az utcák zász-lódíszt
öltöttek s lelkesen fo--
nyegetései ellen amelyek nokukkal a Québec Citybe
Strontium 90-- el és hasonló Való Gerard Belanger kapi- -
ii-- i -- I :íi i:l' i vi di ti
következő
I
'J
tiltakozását most amikor kapitánynak halálhírét Vó'-ne- m
Washington hanem j tötték ö azonban megszö- -
o
látszanak
csa-patok
csov szoknyájába kapasrkod- - gadták a bevonuló rácé-vá
az antipatikus piszkos- - rendőröket
külsejű Ulbricht keletnémet Az elfogott kilenc onade
miniszterelnök márfs kijelen- - katona épségbe tért vlssre
be-- felszabadult varosból csa-keíxérxő- dés tette hogy a kdetnémet a
uláWsa után pattestéhez
Feiosziássai
fenyeget a laoszi
konferencia
A Genfben ülésező laoszi
14 nemzet konferenciájának
feloszlása súlyos csapás vo -
na a világ békéjére — mond- - j
ta Green kanadai külügymi-niszter
a tárgyalásokon H-ivatkozott
Kennedy és Hrus-csov
bécsi megállapodásaira
mely szerint Laoszban füg-getlen
és semleges államot
kell szervezni
Majd figyelmeztette Ho- -
ward Green kanadai kü
ügyminiszter a genfi konfe-renciát
hogy öt heti tárgya-lás
alatt semmi eredményt
sem ért el "Ha a konferen-cia
eredménytelenül felosz-lik
megrendíti a világ béké-iét
Mi nemcsak Laosz sorsá-ról
tárgyalunk de az embe-riség
azon reményéről is
hogy a béke nemzetközi
megállapodásokkal meg-menthető"
— mondta a kül-ügyminiszter-Á
három rivális laoszi
herceg megkísérli álláspont-jának
összeegyeztetését ko-alíciós
kormány alakítására
és a királyság békéjének
helyreállítására E három
herceg: a nyugatbarát Boun
Oum miniszterelnök a sem-leges
Souvanna Phouma és
a kommunista-bará- t Soup-hanouvon- g
A három herceg csúcsta-lálkozóján
a nyugati támoga-tást
élvező Boun Oum mi-niszterelnök
nem járult hoz-zá
koaliciós kormány alakí-tásához
PÁRIZSBAN FELHANGZOTT
A DEUTSCHLAND
LiBER ALLES
A Nyugatnémet Köztársa-ság
elnöke Heinrich Luebke
De Gaulle francia köztársa-sági
elnök meghívására Pá
rizsba érkezett Ez az első I OflOCO
ARA: CENT
1
és kiadóhivatal
996 Dovercourt
LE LE
i ' y i#jmfA
í 1?&vv&8Zlxnt'°™-°- 1 ÍP?&& fcjí
d
T J1I - C i
jm?in£wpwáfmaw¥ w t& mma&sm "v n
aM@ír$íl°%i'K&% Y Mais!? 7f i - &?$& igffiigjfm&fa
1&wxw£if
műmmúm
MRS GEORGE VANIER FŐKORMÁNYZÓJÁNAK
egy róla elnevezett barackszinü gyö-nyörködik
Nyolc évi franciaországi kiváló mun-kája
elismeréséül érte a megtiszteltetés vezérezre-des
Kanada nagykövete volt Párizsban a világháború után
alkalom a világtörténelem-ben
hogy a német államfő
hivatalosan ' meglátogatja
Franciaországot Luebke fo-gadásán
a francia
zenekar a "Deutschland
über alles" német
játszotta
STEVENSONT ÜNNEPLIK
AZ AMERIKA-GYULŐL- Ő ÁL-LAMOK
Adíai Stevenson amerikai
nagykövetet Ecuadorban
szűnni nem akaró ünneplés-sel
fogadták A réqi Ameri- -
ka-gyülo-let
meleg barátság
10
Toronto 1961 július szombat
Szerkesztőség
Road Toronto
TEL: 6-03-
33
6-09-
06
VSMWSevíJ
KANADA
FELESÉGE rózsában
szociális
Vanier
Párizsban
himnuszt
gá változott Ilyen táblákat
hordtak ezrivel Quito utcáin :
"Éljen Stevenson I Éljen az
Egyesült Államok I Le a kom-munizmussal
I"
Hat hónappal ezelőtt aZ
egyetemi hallgatók még kő-vel
dobálták be az amerikai
követség ablakát és Hrus'
csov Ecuador elnökét : Jose
Maria Velasco Ibarra-- t a vi
lág vezető politikai elméjé-nek
jelentette ki
A kubai események azon-ban
kinyitották az ecuado
riak szemét MOOOCXXMOOCÖOOCOCffiOOC
W-- %
h
m%&%Mí YWmw} A felavatási ünnepély mérföldkő volt Kanada egyik legnagyobb sörfőzdéjének a
Carling gyárnak az életében- - Legújabb sörfőzdéjük amely most nyilt meg Toron-to
határában a maga nemében egész Északamerika íegmodernebb gyára Napon-ta
egy millió üveg sör gyártására van berendezve A megnyitás napján megtartott
sajtófogadáson a torontói nemzetiségi sajtó is megjelent A kép az idegennyelvű
sajtó képviselőinek baráti beszélgetését ábrázolja Mr Charles O Dalton DSO
E D-v- el a Carling Sörfőző részvénytársaság elnökével — Az asztal mellett ülök
balról jobbra: Mr Schvechuk a Homin Ukrainy részéről Mr Glogovski a
Zviazkoviec lengyel lap részéről Rev Chomyn a Nasha Méta ukrán lap részéről
Mr Dalton a Carling cég elnöke Mr Melander a Modersmalet dán újság főszer-kesztője
Dr A Schipper a Nederlandsche Courant holland lap részéről Állnak
(balról jobbra): Mr P Polynak a Novy Dni ukrán havilap részéről Mr Z Stan
okrzycki a New Canadian Publications képviseletében Kenései F László a
Kanadai Magyarság főszerkesztője Mr Dusán Lazarewích és A Konjhodzicg a
Brastvo szerb havi újság képviseletében
i i J&4i
JTVÍSKa j£few
4
u
ih
m