Kanadai Magyarsag, April 16, 1977

              fraSÉsÉl SZERKESZTŐSÉG
XXVII évf 16 szám
Vol 27 No 16
1977 április 16
Second Class Mail
Registration number 1309
iniiniiiiiMiiuiitTiimlil 1wWn hiiMiiitf'i"i "i"ni"nWI uiiii
TX r y T VégiLegei
w
Hihetetlenül hangzik de
igaz: amiről évtizedek óta
álmodoztunk hogy talán
még megérjük annak elő-jelei
kezdenek mutatkozni
A politikai kór amely
történelmi szükségszerű-séggel
fog a szovjet társa-dalmi
és gazdasági szerke-zetének
á megbénitására
azután pedig azorosz biro-dalom
gépezetének az el-akadására
vezetni' még tá
volt-ó- l "sem bórítálc'ózbU'ia"
De a'tüneteket már szabad
szemmel is lehet látni
Amitől a
Kremlben félnek
Az egyik ilyen szimptó-m- a
a Kreml urainak félel-me
hogy Kelet-Európáb- an zavarokra kerülhet sor
amiken az orosz hadsereg
nem tudna úrrá válni És
hogy ezek olyan nagyará-nyú
politikai kisülésre ve-zethetnek
hogy az európai
gyarmatok kicsúsznának
Moszkva kezéből
Ha itt-o- tt elszigetelten
mozdulnának meg a töme-gek
azt könnyű lenne le-törni
De ha egyszerre há-rom
nagy országban moz-dulna
meg a nép akkor
sztálini módszerekkel sem
lehetne a rendet helyreál-lítani
Nem csak külső idegen
megfigyelők így a Nyugat
szovjet szakértői vannak
ezen a véleményen hanem
az orosz kormány és a po-litbü- ró
Kelet-Európáv- al
foglalkozó emberei is ettől
tartanak Ebben egyetér-tenek
egymással a Moszk-vából
Párizsba és London-ba
érkező jelentések:
Emellett egy más jelen-ségből
szintén azt'lehet ki-olvasni
hogy a csatlósál-lamok
előbb-utób- b el tud-nak
szakadni a Szovjetuni-ótól
Ez a tünet gazdasági
tényekből tevődik össze és
azt bizonyítja hogy az oro-szok
csakkétféleképp tud-ják
keleteurópai uralmu-kat
fenntartani
Vagy úgy hogy a déten-t-e
révén a Nyugattól kapott
pénzügyi technológiai se-gítséggel
meg tudják aka-dályozni
a keleteurópai
életnívó erős leromlását
Vagy pedig az eddiginél
sokkal nyíltabb erőszakot
alkalmaznak a csatlós-államok
népeinek minden
életmégnyilvánulására ki-terjedő
mindenütt jelen-lévő
állandó katonai ké-szültséggel
Még nyíltabb
katonai erőszak?
Vagyis ha a' csatlósokat
Ú
re fi?
-- 1) --#
J--
o- fi "V
j mii mi mim ui iiiiii ii J hH
SBgÍ8%ÉSgfeC4JWA RS TfTAnrimVATAT InRhf e&ti c gl 0 fii CP t 5 8 1) 0 í cy4 1 f4 1 0 MmmMé T°™to
412 B1o°r
°"tari°'
st
canada
w
W„Vl1LultT-V- -
1
s
í'V
1
mii
ímű
„„„ - 4l IJ ni rn
megszállva tartó orosz
haderők'nem csak a váro-sok
közelében állnának
készen arra hogy „szük-ség
esetén" benyomulhas-sanak
a városokba Hanem
ha például Lengyelország-ban
annyi orosz katonát le-hetne
mindig látni- - mint
ahány lengyel rendőrrel le-het- ma
az utcán találkozni
Vannak akik azt hiszik
hogy Kelet:Éurópa népéi
ezfis'elyiselnékT'MoszkVá-1- '
ban azonban — és most
megint a fentebb említett
francia s angol értesülése-ket
idézzük — úgy ítélik
meg a helyzetet hogy ilyen
mindenhol állandóan lát-ható
orosz katonai készült-ség
az idegen megszállás-nak
úgyszólván minden
utcasarkon való tüntető
megnyilvánulása annyira
fokozná azi emberek lelké-ben
amúgy is sistergő
oroszgyülöletet hogy
viszonylag kis válság is ki-váltaná
a tömegek megmoz-dulását
Erre nemcsak azért gon-dolnak
riadtan az oroszok
mert kérdés hogy a fölke-lést
milyen gyorsan tudnák
leverni Hanem az --a reak-ció
is aggasztja őket amit
Nyugat-Európába- n kelte-ne
egy széleskörű kelet-európai
orosz katonai had-járat
Az oroszoknak van annyi
eszük hogy nem a nyuga-ti
államok közbelépésétől
tartanak Tudják hogy a
politikusok Nyugat-Európába- n
még gyávábbak
mint Amerikában Nem is
katonai következmények-től
félnék Moszkvában
hanem attól hogy ha egy-szerre
vonulnának be lö-völdöző
orosz tankok Bu-dapestre
Prágába Kelet-Berlinb- e
és Varsóba ak-kor
annak politikai kon-zekvenciái
lennének: a
francia és olasz kommu-nista
pártok szavazóinak
egy része talán nagyrésze
elpártolna a kommunista-szocialista
népfronttól és
sem a francia sem az olasz
kommunisták nem számít-hatnának
többé arra hogy
a szocialisták s a baloldal
más nyúlványainak segít-ségével
Párizsban és Ró-mában
hamarosan kormány-ra
jussanak
A pénz beszél
De még ennél is nagyobb
súllyal esik latba' Moszk-vában
az a meggondolás
hogy egy kéíeteuropai fel-fordulás
— akkor is ha a
szovjettömb nem bomlana
fel — annyira megnehezí--
irowf írvp i" 'ontrfr0 £3
yorsíltásáTal
-- „fíc'A
m
Anglia Nimród-nev- ű katonai felderítörepülögépeit új tipusú radarberendezéssel szerelik fel
Képünk egy ilyen repülőgépet mutat melyen radart gép orra előszerelik fel
tené a détente folytatását
hogy talán még az ameri-kai
baloldal sem tudná rá-bírni
az elnököt a Szov-jetunió
további támogatá-sára
Ez pedig nagyon is lehet-séges
A baloldal gyönge-ségét
illusztrálja például
hogy Carter kijelentette:
ha az atomarzenál korlá-tozására
irányuló amerikai--
orosz tárgyalás véglég
elakadna akkor az Egye-sült
Államok rázendítenének
a fegyverkezésre
Brown honvédelmi mi-niszter
már számokat is
említett ezzel kapcsolat-ban
Eszerint Amerika az
eddigi évi 10 ezer millió
helyett 14 ezer millió dol-lárt
költene úgynevezett
„stratégiai" fegyverekre
(így hívják azokat a kato-nai
eszközöket amikkel az
egyik szuperhatalom a má-sikra
saját területéről tud
atombombákat kilőni)
Ez pedig — szabadjára
engedett amerikai fegy-verkezés
— megváltoztat-hatná
mégpedig Amerika
javára változtatná meg az
amerikai-oros- z erőviszo-nyokat
'
A Szovjetunió
elmaradt ország
Ebből a szempontból
elég emlékeztetni Szolzse-nyic'inne- k
arra a megálla-pítására
hogy technoló-gia
ipari készültség és
mezőgazdasági „termelé-kenység"
dolgában a Szov-jetunió
voltaképpen az el-maradt
fejletlen országok
közé tartozik Egyedül a
fegyverkezési ipar terén
versenyképes bizonyos fo-kig
a Nyugattal — de csak
addig amígAmerika nem
fekszik bele a fegyvergyárt-ásba-
Az oroszok is tudják
hogy az Amerikánál gyön-gébb
minőségileg rosz-szab- b
és mennyiségileg ki-sebb
— ipari eszközökkel
CjC)
t 5'
a a
—
iS'£3:í"& &&'&$
rendelkező Szovjetuniónak
egy fegyverkezési ver-senyben
a gazdasági tör-vények
erejénél fogva alul
kellmaradnia
Ha tehát az oroszok meg-kötnék
magukat és Carter
beváltaná fenyegetését
akkor — népiesen szólva
— a Nyugat kihúzná a fő-nyereményt
Mert akkor
nem csak a nyugati közvé-leményt
félrevezető bal-oldali
détente-fráziso- k
hallgatnának el hanem a
szovjettömbnek adott ol-csó
kamatozású nyugati
kölcsönök az Oroszország-ba
menő amerikai
az orosz
és a csatlós iparnak nyúj-tott
nyugati technológiai
támogatás isbe'dugulna
Hogy ' ennek gazdasági
következményei magában
a Szovjetunióban mik len-nének
más szóval hogy az
orosz muzsik szabadság-igényei
hol kezdődnek
hogy egyáltalán észreve-szi-- e
a szabadság hiányát'
és hogy az elnyomás mi-lyen
foka válthat ki belőle
ellenállást arról fogal-munk
sincs
De hogy Kelet-Európáb- an
az életnívó nagyfokú ha-nyatlása
politikai földrengést
okozhat azt nem sokan von-ják
kétségbe
Demagógia és
kapzsiság
Orosz szempontból a baj
az hogy a keleteurópai né-peknek
még a nyugatihoz
képest mostani alacsony
életnívóját is csak a
détente-bó- l eredő nyugati
gazdasági segítséggel tud-ják
fenntartani
Ezt a détente-o- t azonban
nem csak politikai veszély
fenyegeti mint péídául a
fegyverkezési verseny ki-újulása
Hanem az is amit
azelőtt „gazdasági lehetet-lenülésnek"
hívtak
Ez abban áll hogy a dé-tente
keretében Kelet- -
válaszolna
fezbietfenytélenfpeH
SfiogYatoníteEomuY
jelentékenyen növeli fegyverkezését
rnae
Délafrika
gabona-szállítmányok
Európának adott gazdasá-gi
támogatás a gazdasági
eszélyesség mértékével
mérve olyan (a helyi viszo-nyokhoz
aránylag) túlzott
arányokat öltött hogy azt
már nem csak abalfelé ka-csintgató
nyugateurópai
kormányok ismerik el ha-nem
a bankárok is
Itt meg kell jegyezni
hogy a kormányok és a
bankárok felelőssége közt
nagy a különbség
Amikor a kommunista
rezsimeket olcsó Jtamato-zás- u
hitelekkel kapitalista
országok liberális kormá-nyai
támasztják alá hi-vatkozhatnak
arra hogy
miután sorsuk a választók-tó- k
függ és a baloldali de-magógia
a választókat
„megértővé" teszi a Szov-jetunió
irányában a hatal-mon
lévő többség vezérei
kénytelenek a détente ol-tárán
sok mindent felál-dozni
és a kommunista re-zsimeknek
a világkereske-delemben
szokásos kamat-nál
olcsóbb hiteleketadni
A bankárok azonban
nem beszélhetnek ilyen
kényszerről Ők a saját
gyönge politikai jtidiciu-mukna- k
köszönhetik hogy
a szovjettömb kormányai
Nyugaton túl nagy adós-ságba
verték magukat
Az erről szóló adatokat
elfogulatlan mármint az
ilyen üzletekben nem érde-kelt
pénzügyi szakértők
dermesztőnek találják A
kommunista kormányok
London szerint 485 genfi
források szerint pedig
503 ezer millió dollárral
tartoznak a Nyugatnak és
az ezzel járó törlesztés-nek
és kamatfizetésnek
nem tudnak eleget tenni
A szovjetbirodalom
a détente-r- á támaszkodik
Az eredeti elképzelés az
volt hogy a hitelekért és
köcsönökért a Szovjetunió
rírirwwTr0 G
és csatlósai kivitelük nö-velésével
fognak fizetni
Ez a számítás azonban
nem vált be Külkereske-delmi
deficitjükugyanis a
Nyugattal szemben 1975-be- n
10 és még 1976-ba- n is
8 ezer millió dollárra rú-gott
Ha a szovjettömb orszá-gai
normális kiegyensú-lyozott-
közgazdasággal
rendelkeznének akkor
könnyű lenne ezen a bajon
segíteni mégpedig Nyu-gatról
való bevitelük csök-"kénteseV- el
""-=- " "~ '""
Erre azonban jószántuk-bó- l
képtelenek annál az
egyszerű oknál fogva hogy
ha kevesebb árut és tech-nológiai
támogatást kap
nának akkor azt nem ipa-ri
termelésük szenvedné
meg hanem exportálni is
kevesebbet tudnának Eb-ben
az esetben még keve-sebb
„kemény" devizához
jutnának Ez pedig annyi-ra
csökkentené Kelet-Európáb- an
az életnívót hogy az
politikai válságot provokál-hatna
Ezt a lehetőséget olyan
komolynak látják Moszk-vában
hogy Bonnba és Ró-mába
érkezett megbízható
jelentések szerint a szov-jetkormány
kényszerítve
érzi magát arra hogy
pénzügyi segítséget nyújt-son
a csatlósainak első-sorban
Magyarországnak
és Lengyelországnak
Egy nemrég Budapesten
járt francia diplomata azt
mondja: a nyugati devi-zákban
szűkölködő szovjet-kormány
azért lesz kény-telen
márkát és dollárt
köcsönözni Budapestnek
és Varsónak hogy megelőz-ze
az 1956-o- s események
megismétlődését
A politika nyelvére le-fordítva
ez azt jelenti
hogy az oroszok csak úgy
tudnák megelőzni egy ke-leteurópai
felfordulást ha
tovább ra is kapnaka Nyu-gattólpénzijg- yi
és tédHíio:
lógiai segítséget
Az új
csodafegyver
A helyzet tehát az — és
ebben van a détente lénye-ge
— hogy a keleteurópai
orosz birodalmat körülbelül
addig lehet fenntartani amíg
a kommunista gazdálko-dási
rendszer hiányait a
Nyugat pótolni hajlandó
Ezt az állapotot tartja
fenn a détente És ennek
vethet véget az újkelétü
amerikai intranzigencia
Ezért kell Carter érde-méülbetudni
hogy amikor
Vance külügyminiszter
Moszkvába utazott hogy
ott az atomfegyverkezés
korlátozásáról tárgyaljon
akkor két Carter-terv- et tett le a zöld asztalra és
mind a kettő ellenszegült 'a
legfontosabb orosz kíván-ságnak
(Folytatás a harmadik oldalon)
o Andrew Young az Egyesült Államok nagykövete az
ENSz-né- l az amerikai négerek nevében azonosította
magát az afrikai néger gerillák ügyével
o A délafrikai kormány bejelentette hogy jelentéke-nyen
növeli fegyverkezését
o Washington kitart amellett hogy Nyugat-Németországn- ak
nem lenne szabad atomerőmüveket építenie
Braziliának mert ezekne_k a melléktermékeiből idővel
atombombát lehet előállítani Bonn azonban továbbra is
ragaszkodik ahhoz hogy a körülbelül 5-- 8 milliárd dol-láros
üzletet megkösse a brazil kormánnyal
o Ázsiában a nemzetközi konstellációt a -- Nyugat és
Kína javára változtatta meg az a tény hogy Indiában
új kormány alakult A Gandhiné helyébe lépő Desai
miniszterelnök bejelentette hogy a Kína bekerítésére
irányuló orosz külpolitika ezentúl nem számíthat In-diára
o Vance külügyminiszter Moszkvából visszatérve
Bonnban tárgyalt Vance a sajtóértekezleten kijelen-tette
hogy amerikai részről „kiegyensúlyozott csomag-tervet"
terjesztettek a hadászati fegyverek korlátozá-sáról
és csökkentéséről Helmut Schmidt nyugatnémet
kancellár kijelentette hogy szerinte a moszkvai tár-gyalások
korántsem értek véget Az amerikai külügy-miniszter
Bonnból Angliába repült hogy Callaghan-na- l
tárgyaljon
o Ugandában az UPI jelentése szerint kávécsempésze-ket
temettek el élve akik Ugandából kávét és gyapotot
akartak átcsempészni Kenyába
0 Görögország honvédelmi minisztere Evangelos Ave-ro- ff
az uralmon lévő Új Demokrata Párt minisztere
kijelentette hogy Görögország továbbra is a NATO és
az Egyesült Államok leghűségesebb szövetségese ma- -
(folytatás a 2 oldalon)