Kanadai Magyarsag, December 30, 1961

              5BI ~"~~~' " ' ' ' "'"'—CTT1"1111 iimwiiwiwwiiMiiiw ai '"W'BfflWWBflHHHffllflUM
ijfi Még jőni kell még jőni fog £$93 IW RB B fl B ' ' ' JÍPMHh ' Egy jobb kor mely után JHHh JSéI ' S fi ffl ji ~Aíiáf3y 'IBn
íj Buzgó imádság epedéi IlÍfÍÍÍÍ JIÍÍl JiÉÜ km Un!
P Százezrek ajakán ÍilliÍÍ J1É111ÍI yífiÉíllk á5l ~j --rtSEiv $állill fímm WK '
Hűl sSralSsisSsrciií&i #3K!&fflralSi? r3£Ps'l fö4?VSf&-JtR- l IvlJjéaM KrisJ Gíeí5iVi £JlHW?w-Yflí%'g3- el fEr9BwKl f!IIͧ£raGLH&3 HeSSíEsIíkH _A I snBHH w IlisfilVi S '
" flll llflrlif fül' tüll fÉrfl eöá§fl WÍ&¥ mmm WiMmí Mily pfl' Jliir PÍa lllll llliiHi "
J 'I Anthorized as Second Class Mail W3 W$ffl Hí BSff ül ÜH Süü tB? 3&SSsH Hí íl§f „SUl K
n Post Office Department Ottawa W igí r§4 pfM M £§£? M ImI tP H feís PÍMI í
Jfi Edited and Published at íf a
1 "6 Dz::r3r"'°
Hyiivfolvam51szamVolXI No51 " Szerkesrti : KENÉSEI F LÁSZLÓ
m Amikor a maqyar szabad- -
idején az UNU ko-z- os
akcióra készült a szov-gjii- et
megszállás ellen afegész
S ft viláo elsősorban Nehrutól
í várta hogy az úgynevezett
íi semleges népek nevében
1 hilvenezze mea a bolsevis- -
iteí ták vérengzését egy szabad-l- l
ságáért küzdő ártatlan nem- -
% zst erőszakos elnyomására
U Ha Nehru akkor egyértelmü-?lle- g
hazánk oldalára állott
1 volna úgy megtörtént vol- -
nemcsak Magyarország vol-na
szabad hanem a kom- -
i i $jmunizmus meqbukott voina
h a vörös
minden országában s vaio- -
szinülea az eaesz világon
litDe annakideien Nehru szem- -
Fforcató "óvatossággal" til
takozott az orosz akció meg-bélveazé- se
ellen azon a cí
men hogy ez "beavatkozás''
vo'na Magyarország Bel
ügyeibe Ugyanekkor kije
lentette hogy o elvileg
1 minden erőszakos cselek- -
ménv" ellen van uqvan de
la magyarországi események
miatt legfeljebb sajnalKoza- -
sat hajlandó kiteezni
A maavar szabadságharc
íimo 77úÁn pínpdid e- -
1 sősorban Nehru magatartá
sa miatt — az tgyesuit iNem-zotekbe- n
ellaposodott is-mételt
tiltakozásoknál
m egyéb nem történt — a töb- -
oit sanos nagyon oi iua-ju- k
Nem sokkal később egy
cikkünkben felhívtuk az ol-vasók
figyelmét arra hogy
Nehru Kashmir kérdésében
éppenolyan ' megvetéssel
dobta félre az UNO határo-zatait
mint a Szovjet azt
Maayarország kérdésében
tetter s hogy véleményünk
szerint ez a szemforgató ál-szent
piros rózsát viselő
politikai kígyó csupán egy
célt követ: a fehér emberek
s a fehér emberek barátai-nak
kiirtását S amikor
Vöröskína megszállta és szét-taposta
Tibetet s Nehru
megint csak az álszent tilta-kozásnál
maradt s éppen-hog- y
csak nagy nehezen
megengedte a Dalai Láma in-diai
ptlpnr1Áé( meaint
Hj az volt a véleményünk hogy
11 Nehru többet árt a világsza
badságnak mint akár a Szov-jet
mert a kommunisták leg
alább nyíltan világuralomra
törekszenek őket legalább
mindenki — fehér fekete
vagy másszinü ember —
kétségtelenül ellenségnek
tekinti míg Nehru egyrészt
a "keleti bölcsesség" fantá-ziát
lenyűgöző tanaira hivat-kozva
másrészt a "szines
emberek szolidaritása" ne-vében
nem tesz egyebet
mint megakadályozza az el-nyomók
elleni bátor kiáílást
Hoav a mi észrevételeink-nek
— illetve a velünk egye-ző
módon gondolkozó sok-ezer
újságíró és'felvilágosult
politikus észrevételeinek —
nem volt foganatja s hoay
a hindupolitikat eddig meg
I nem sújtotta a megérdemelt
általános világundor annak
I az az oka hogy a jóakaratú
{ emberek természetüknél
I fogva a békére vágyódnak
Nehru éopen ennek a ter
mészetes vágynak adott tá-pot
amikor Gandhi tanítá-sai
'alapján mindenkor és
mindén körülmények kőzött
az erőszak mellőzését s még
az erőszakos támadóval
szemben is a békés türel-mes
megoldást sürgette
Nehru annyira ment ebben
az állítólagos békeszeretet-ben
hogy még az ellen is
csak enyhén tiltakozott ami-kor
a vóröskínai csapatok
egyszerűen megszállták a
Himalája gerince körül fek-vő
indiai területeket
Azonban a hindu közvéle-mény
nem támogatja Nehrut
A New Delhi-- i parlamentben
egyre erősödő tiltakozások
hangzottak el Nehru gyen-ge
Kína-ellen- es politikája
miatt Nehru — mint ahogy
azt tóié várni lehetett —
harcias szavakkal jelentette
ki hogy India a háborútól
sem riad vissza a Vóröskína
által tőle elvett területek
visszaszerzése érdekében —
majd mint ki jólvégezte dol-gát
visszaparancsolta a K-ínával
szemben álló indiai
helyőrségeket nem indított
semmi katonai akciót az
északi határokon — ellen-ben
fegyveresen megszállta
elfoglalta és annektálta
Goát Damaot és Diut ezt a
három portugál felségterü-ui- -
a? indiai félszigeten A
1 megszállás célja nyilván hin-- I
milirlita körök lecsilla
pítása volt — tehát tulaj-donképpen
a tavaszra hirde-tett
választások idejére szo- -
'VWIJ
ló belpolitikai cselfogás I
Mr Nehru aki csak nemre-- 1
gen jelentette ki hogy i "minden fegyveres erőszak j
fáj nekem" és hogy "min- - j
' den kérdést egyedül békés I
utón szabad megoldani s a
i támadás semmi 'korulmenyek
között serri indokolt"— most
I azoknak a szavazatára pályá-zik
akik nem hisznek a szép
1 de üres szavaknak s szíve- -i
sebben hallgatják a katonai
hódításról szóló hireket
Imint az álszent filozófiát
' Ezek a hindu milliók s nar-- '
lamenti képviselőik lénye-- 1
gében erőszakos hódító bá-- j
tor de barbár katonák s eb
I ben a magatartásukban el-lentétbe
kerülnek ugyan
Nehru szavaival de ugylat-szi- k
Nehru valódi belső ér-zéseivel
azonos módon gon-dolkoznak
Pontosan ezek-nek
az erőszakos millióknak
a támogatását akarta Nehru
ímeqszerezni mikor kiadta a
parancsot a portugál terüle-tek
fegyveres megszállásá-ra
S ne higyje senki hogy a
három portugál feleségterü-le- t
valamilyen elnyomott
gyarmatbirodalom volt Goát
450 évvel ezelőtt alapítot-ták
a portuaalok egy termé-szetes
lakatlan kikötő öblé-ben
azért hogy a Kelet-Indi- a
és Kína felé vitorlázó por-tugál
hajóknak megfelelő
szárazföldi támaszpontjuk
legyen Akkor Portugália
világbirodalom volt de
csak mint hajósnemzet s a
portugál felfedezők tudó-sok
és kereskedők minden
más népet megelőzve dol-goztak
azon hogy az akkor
ismert Keletet Európával
összekössék Goát száz év-v- ei
később mint "Kelet Pá-rizsát"
ismerték s a húsza-dik
század közepére a há-rom
portugál terület lakos-sága
közel egy millió ember-re
növekedett akiknek fele
európai származású vagy
keverék katolikus volt a
másik fele hindu bennszü-löttekből
állt Soha 450 év
alatt egyetlen esetben sem
tiltakozott semmiféle indiai
kormány a portugál felség-terület
ellen Az angol hó-dítás
előtt India sokszáz he-lyi
maharadzsa fennhatósá-ga
alatt állott akik egész
ólotiiVrpt háborúskodással
! iymJTtöltöttékBel s az évszázado í tsJrS'ma'sLc&i?awzyrA rnrw?' Yx&ff?í'toF6'2l—&sj W „— i
1 Z4%® Mk mmm--i M
kon keresztül mindenkor
Goa volt az a terület ahol a
_i "i-- i u
poiitiKai meneKuiie — iw
ndáin el tudtak iutni —
menedéket találtak Amikor
Nagybritannia annektálta
eqész Indiát s a helybeli
királyok az angol királynak
esküdtek hűséget éppen a
portugál Goa volt az amely
a hindu politikai üldözötte-ket
befogadta Olyan hindu
politikusok akik tiltakoztak
az akkori brit megszállás el-len
s így a brit kormányzat-ta- l
ellentétbe ikerültek Goá-b- a
menekültek S Goa mint
portugál felségterület az
angolok részéről is tisztele-tet
élvezett mert Portugália
a napóleoni háborúk óta
mindenkor Nagybritannia
leghívebb szövetségesének
számított
Amikor az angolok politi-kai
függetlenséget adtak
Indiának 1947-be-n s Nehru
lassanként egyre eresebb-nek
kezdte maoát érezni (kü-lönösen
amióta brit és ame-rikai
fegyverekkel szerelték
fel hadseregét) ismételten
felhívta a portugálokat
hogy Goát és a másik két
felségterületet ürítsék ki
Portugália válasza természe-tesen
elutasító volt hiszen
semmi oka nem volt az In
diával a leqmeleqebb barát-ságban
élő területeket fel-adni
Portugália számára a
Nehru-fél- e követelés ponto-san
úgy hangzott mintha
Franciaorszáq vagy Olasz-ország
Monaco 'kiürítését
követe'né vagy Nagybritan-nia
meg akarná szállni Észak-Írország- ot
vagy Spanyolor-szág
Portugáliát Ezek is ki-sebbségben
lévő kis orszá-gok
egy nagvobb területű
és naovobb "erejű más nép
földrajzi területébe beékel-ve- t
Ugyanilyen indokkal
szállta meq annakidején Hiv- -
ler Csehországot Vóröskína
Tibetet — s általában ez a
"határkiigazitás" mindenkp
a meztelen fegyveres hódí-tásnak
volt a mondvacsinált
indoka
Amikor most Nehru fegy
veresen megtámadta a por-tugál'
felségterületeket és
— dicséretére legyen mond-va
a oortugáloknak akik a
valódi nem Nehru-fél- e bé-kés
politika hívei — lénye-gében
vérontás nélkül szál1-í- a
meg őket — pontosan
követte a hitleri "Heim ins
Reich" (vissza a Birodalom-ba)
elveit S ami az arcát-lan
támadást még undokab
bá teszi Nehru és Menőn a'
Unátlátszóbb leqpiszkosabD
indokokat hoztak fel az ag-resszió
magyárázására "Goa
tulajdonképpen soha nem
volt portugál s ezért ott
Portugáliának soha nem volt
joga — mondotta Menőn
tehát a hindu megszanas
csak saját területen való
rendcsinálásnak tekinten
dő" 450 éves békés kor
mánvzás Menonnak azt je
lenti hogy "soha" "A goai
portugál kormány szétbom - ijlu„ „!" mnnrlnita
[ Nehru tudván-tudv- a hogy
ebből egy szó sem igaz Mi
eqvéb ez mint az egyszerű ii„„ jrotcTiSna anorr
álszent magyarázat Ha
szovjet tesz ilyet azon nem
csodálkozunk De ha Nehru
teszi' ezt ezzel egy csapásra
ledobta ' magáról a béke
i: '-i-t-t-
m - -- !£ i
egy fangba sorolta magát '
Hruscsovval s ami még en- -
„ii : r~Tuu hcmj iwi = ti=nra-7~t- a af i_ ' '" i ar "in nrc7anAí n7nArtrt az:l
az erkölcsi téveszmét hintet- - mati helyzet — azamit I öl-te
el hogy minden erőszak Nyugat-Ujguinea- b
szabad ha valaki magát "bé--' kíván a pápuák számára Db
keszeretőnek nevezi
Ucivanilven hazuqsáqqal ne
vezi magát a szovjet "demo-kratikusnak"
és a vérengző
európai gyarmatosítást "fel
szabadításnak
A nyugati világ tehát '
megtudta es tudomasuivet-t- e
hogy Nehru éppenolyan
— csak talán veszedelme-sebb
— agresszor mint Vö-röskína
vagy a szovjet min-denkori
diktátorai De azt is
megtudta hogy valóban lé-tezik
egy "szines népek hó-dítása"
a fehérek ellen A
goai undorító agresszió
nyomdokában most Indoné-zia
fenyegeti katonai hódí-tással
Nyugat-Ujguine- át Uj-guin- ea
nyugati része erede-tileg
a holland nvarmatbiro-dalomho- z
tartozott amely-nek
utódia a mai Indonéziai
köztársaság De Ujguineában
az indonéz lakosságtól nyel
vileg és fajilag teljesen elütő
pápuák laknak akik soha
nem akartak Indonéziához
csatlakozni- - A holland pro
tektorátus ezen a területen
mindmáig fennáll s Hollan-dia
célja az hogy a pápuák-nak
fokozatosan önállóságot
adjon s az új pápua ország
(mely kultúrnivó szempont
jából meg a kozepatnKai ne
IREI1 A
AZ ANGOL PÉNZT ÁTÁL-LÍTJÁK
TIZEDES SZÁMREND
SZERRE
NAGYVILÁGBÓL
inöijssrm hoov az eauiyi aicmi-- y
Án-rrnH7Pr- rnl áttér a ti
zedes pénzrendszerre Szuk-'séges- sé
teszik ezt a_ gazda-í- r
eietDen állandóan ie- -
lentkező elszámolási és fi- -
zetési nehézsége
Sélwvn Llovd
kép-viselőházzal
hoav a kor-mán- v
rendkívül jó gazdasá-gi
eredményeket vár a tizes
pénzrendszer Bevezetésétől
Ezzel az intézkedéssel köze-lebb
kerül Anglia nemcsak
az európai piac egysé-ges
kereskedelméhez de
naqv gazdasáni partnerei-hez:
az" Egyesült Államok-hoz
és Kanadához s
e
TŰZIJÁTÉK PÁNIK
BOGOTÁBAN
-- iuiWwiriShflnBo
gotában az óriási karácso- -
nvi foroalmat lebonyolító
tűzijáték osztályában tíz ki a tűzijátékok
egymásután felrobbantak
V5íntanö5 lánnnwnno''
csaptak ki az épületből s át
terjedtek mas szomszédos
tr-riiátó- V árusító éoületre is
i ivi" -
IEgy halottat elentenek es
l tn!t súlvos sebesültet szallí--
! tottak a kórházakba
a iuz naidimai „r
okozott Bogotá be!varosana
nvasarcn mjíuil huj-- w
négy órával korábban vo-nult
végig ezen az útvona-j- ™
líannödv elnök A
Jakosság minden talpalatnyi
helyet megtöltött na atuzi--
t_i --í ~jj—t--
ger országoknál is mélyeb--
ben all) onallo de holland- -
haráf orszaaaa leqvei It- -
landia
közös
lelkes
-- - - hat iiiftrin — nem i i n i dl uhoiiuouh - -
inaonezia ez eucn uuair1
most a aoai tanulság nyo
mán a tiltakozást fegyveres
támadássá akarja érlelni —
mert ők azt akarják hogy a
papuak igenis maradanaK
meg gyarmatig rabszolgák
nak csakhogy indonéz meg-szállás
alatt S most miután
Nehrü megmutatta hoqy a
szines népeknek szabad
fegyverrel hódítani s az ag-ressziót
"felszabadításnak"
nevezni — Indonézia is "fel-szabadításnak"
fogja nevez-ni
Ujguinea megszállását
A dolog mögött az rejlik
hooy Ujguinea már Auszt-ráli- a
szomszédságában fék-szike- s
egy indonéz — illet-ve
egykor talán szovjet-katon- ai
bázis nagyszerű ugró-deszka
lenne Ausztrália és
Ujzéland felé
Mindezt az erkölcsi zül
lést annak a Nehrunak kö-szönheti
a világ aki állítólag
a filozófia a béke az ön-rendelkezés
híve Megér-demli
hogy a nevét kisbe-tűvel
írja a világ mint egy
olyan árulóét akik a-tiszt-aság
evében szennyet a bé-ke
nevében 'gyilkolást a
szabadság nevében rabszol-gaságot
vezettek be az em-beri
történelembe
tént volna borzasztó pusz-títást
okozott volna a lelke-sen
ünneplő közönség sorai-ban
MÁCIAI 7_ KAPCSOLATOT
ALBÁNIÁVAL
A kelet-ném- et
'
kommunis- -
ta bábkormány 7 azonnali ha
líilval zki7ahivta követet
Albániából ' és felszólította
Gabo Paze albániai követet
hogy hagyja el Kelet-Németorsz- ág
területét
' Beszédes b'izonvsága ez a
szakítás annak hogy a kom-munista
birodalom ketté-szakadt
Az egyik oldalon
áll a szovjet csatlósaival
Másik oldalon Vörös-Kín-a
Jugoszláviával és Albániá-val
Micsoda véreskezű
nsnvptisnv vo t rneq ez
előtt öt esztendővel Hrus-csov
a magvarországi sza-badságharccal
szemben öt
év múlva már nincs annyi
bátorsága hoay a szemte- -
ta kis Albán lé rendet a
nftsa Turn kell
világ előtt azt a szegyent
hogy egy ilyen kis patkány
bunieuenui =i'-i- " -
! oroszionoa
Itt említjük meg_ hogy a
magyar kommunista Kor
mány követve moszkvai
urainak parancsát szintén
nwiwakította Albániával a
diplomáciai összeköttetést
L
Toronto 1961
fi
Mód Péter szerint az Egyesült Államok
szabadságot ott ahol az emberek "boldogabbak" mint
Ameiikában
Sir Leslie Munro 1956-o- s
óhazái orosz vérengzések
ügyében hozott határozatok
íömegbizottja december
eleén újból beterjesztette
jelentését az Egyesült Nem-zetek
közgyűlésének Leszö-gezte
hogy a tucatnyi UNO
rezolucióból a budapesti vö-rös
bábkormány egyet sem
teljesített Az uralmat orosz
támogatással magukhoz ra-gadó
de elenyésző kisebb-ségben
levő kommunisták
továbbra is lopják sanyar-gatják
a maqvar népet elra-bolják
földjét lakását
éjjel-na- ppal
rettegésben tartják
a jobb sorsra érdernes orszá-got
Mintegy válaszul a "ma-gyár- "
delegáció vezetője
eqy bizonyos Mód Péter
nevű rendkívül izgatott
durva levelet intézett az
UNO főtitkárához — felelős-ségre
vonva hooy a magyar
kérdéssel rrg egyáltalában
foglalkozni merjen bárki is
"Magyarország független
állam és azt csinál a saját
határain belül amit akar —
hetvenkedik Mod M3d
mód felett méltatlankodik c„„ru ÁlUmnk noyy ""-- " " i
szorgalmazni merészen az
1956-o- s orosz gazságok új- -
bóli felülvizsgálását I
'Minden régen rendben
lohptní" folvtatia "ha az
amerikaiak nem avatkozná-nak
állandóan bele Magyar
nmAn belüaveibe" véleke
dik Mód Azt szeretné a fór-medvénysz- erü
iromány elhi
tetni hogy Magyarországor
a legteljesebb politikai sza
badság uralkodik A válasz
tások titkosak sőt dómokra-tiWucLahba- k
mint akár Ame
rikábnn A magyar kommu
nista alkotmány pedig —
Mód jeovzeke szerint — a
magyarság legszélesebb ré-tegeinek
az óhajait tükrözi
vissza a budapesti kormány
az Egyesült sza-badságelveinek
megfelelően
intézkedik stb Még a meg-élhetési
viszonyok kedve-zőbbek
mint
Államokban mert a közel- -
AFRIKAI DIPLOMATA
A NÉMET
Nehéz sorsa van egy afri-kai
diplomatának ha meg-látogat
egy nyugat-német-orszá- gi
mészkőbánya üze-met
de nem tud eov szót
sern' németül hogy megma-gyarázhatná
látogatásának
okát
Igy érkezett meg egy ki-fogástalanul
öltözött afrikai
maoas állású diplomata a
Vei-bé- rt
nyugat-németorszá- gi
'község mészkőbánya
üzemébe Az volt a célja
hogy tanulmányozza a mész-kő
termelés kereskedelmi
feltételeit s azt majd haza-jába- n
érvényesítse
Minthogy azonban nem
értette meg a német felira-tokat
igazgató irodája
helvett az envik munkate
PRICE W CEN Vts
Ganada's
and Öldest
Weekiy in ide
H uiígarian
1 gyage
ffn 'Hl' rali
gyarmatbirodalom
MNmfJf
penzuovmi-nisztenközölte-az'ang- ol
Largest
ÁRA: 10 CENT
Sicrkesztőség és kiadóhivatal
996 Dove'rcourt Road Toronto
Telefoni LE 6-03-
33
magyar ügyel segítheti
"Ttadárék modortalansága
ne sürgessen
az
ke-gyetlenkedéseikkel
Nemzetek
is
az Egyesült
MÉSZKŐBÁNYA-BA- N
az
amvA'Mi'j-'iim- m
december 30 szombat
látás 17'í -- ka) iavut — ha
landzsázik tovább Mód Pe-ti
Az orosz csapatok magyar
földön maradását határidő
nélkül lehetővé tevő úgyne-vezett
varsói paktumhoz Js
önként csatlakozott Magyar-orszá- a
— ezt szeretné elhi-tetni
többek között a kom-csi
delegáció fejének levele
Azt ismegindokolja hogy
miért Egyszerű akár a po-fon
mert a nyugati hatal-mak
meg akarták szállni Ma-ayarország- ot
Ettől pedig
annyira "irtózott" mindenki
hogy inkább hanyat-homlo- k
Aláírták az orosz hadsereg
védelme alá helyezésüket
mintsem a nyugati betörés
borzalmainak kitegyék ma-quk- at
És ki akadályozza
nea hogy az oroszok kivo-nuljanak
Magyarország terü-letéről?
Az amerikaiak —
véli "Mód
Az öt év előtti vérengzé-sekre
fátyolt teríteni igyek
vő komcsik idegességére
jellemző az U Than't főtitkár-hoz
intézett jeqyzék rendkí-vül
bárdolatlan durva szö
vege Az tgyesuu nemze-tek
határozatainak teljesíté--
e he vett arcátlan ellenva f' w 4ur„a„wju„li ~„"„rnUnn"
aligha célravezető módszer
nemzetköz diplomáciában
ss mm wg" a budapesti kormány éooen
ellenkező hatást fog fellépé-sével
'kiváltani mint amilyet
íz UNO visszautasításával
'slérni remélt
Ázsiai és afrikai delegá-tusok
is felfigyeltek arra
hogy először vallotta magát
Ateistának hivatalos jegyzék-ben
a budapesti kormány A
zinesek nagyrésze pedig
ha netalán nem is keresz-tény
de Istenhívő és a sa-á- t
hitét látja veszélyeztet-ve
a kommunizmusban A
"magyar" kormány tiltako-zása
tehát nemcsak az 1956-o- s
események sürgős újra-tárgyalását
hanem azt is
eredményezheti hogy a szí-nesek
tüntetően felvonulnak
a szabad világ delegációival
a maavar üov mellett
rembe lépett bé Itt egy talp-raesett
német előmunkás
rögtön acélsisakot tett a fe-lére
munkaköpönyeget hú-zott
rá csákányt adott a ke-zébe
és bevitte a nehézleve-gőj- ü
mészkő-tárnáb- a A rúg-kapalá- zó
afrikai diplomata
nem tudta megmagyarázni
hoav ő nem váiár tanonc
hanem kereskedelmi szakem-be- r
Két órai kemény munka
után az igazgató véletlenül
megjelent a tárnában és
megállapította a tévedést
A kimerült afrikait magávaf
vitte az igazoatói irodába
s ott szíverősítő italokkal és
értékes kereskedelmi taná-csokkal
látta el
Tanulsáq : az afrikaiaknak
még sokat 4e!l tanufniok
hogy diplomáciai küldeté
seiknek eredménye legyen