000499 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
VI HUNGÁRIÁN LIFE Nem tokosig kantm Lilth t subád nép lesz ÍIK % csuda dolgokat Larguli Indcpendeat KIZSENYI MAGVAR ELET Guudian Wttldjr Vol 38 42 XXXVIII évfolyam 42 szám 1985 november 2 szombat Ara: 75 cent A Keleti Blokk tagállamai— Genf előtt— Szófiában tanácskoztak Mi történt a Varsói Paktum csúcstalálkozón? Jasszer Arafát— a béke kerékkötője # Kínai „beolvasás" Moszkvának Reagan elnök Genf előtt a világ közvéleményét pontosan tájékoztatta: meny nyiben felelős a Szovjetunió a világ különböző tűzfészkeinek szításáért: „Af-ganisztánban 118000 szovjet katona harcol az afgán nép ellen Kambodzsá-ban 140 ezer szovjet-támogatt- a vietnami megszálló hadsereg tevékenykedik Elhiópiában és Angolában kubai cs szovjet „szakértők" és katonai tanács-adók működnek Nicaraguában 8 ezer szovjet— kubai erők kreálnak olyan rendszert amely szembeállítja a nepet azzal a háborúval amit a marxizmus-le-ninizmus zászlaja alatt folytatnak" — A legújabb amerikai űrkomp nemzetközi jellegű és ezúttal a legnépesebb mert 2 német és 1 holland asztronauta is szerepel a 8 tagú legénység körében — Argentína uralkodó Radikális Pártja újra győzni óhajt november 3-á- n az urnák előtt mert Raul Alfonsin államfő által elrendelt ostromállapotot a választások folya-mán is fenntartják — A görög pénzegység a drachma 15 százalékos leér-tékelése és a Papandreou-kormán- y által bejelentett „nadrágszíjmeghúzó" gazdasági takarékossági intézkedések miatt számos szakszervezet sztrájkot hirdetett és az curokommunista vonalat követő „AVGI" nevű napilap fő-címként a következőt hozta az első oldalon: AZ ORSZÁG VÉRKERINGÉSE MEGBÉNULT" — Ritka tünemény az amikor a foglárok szélnek eresztik a rabokat Ez történt a Salamon-szigeteke- n ahol 40 börtönőr megnyitotta a tömlöc kapuit mert a rabtartók elégedetlenek voltak az igazgatóság bá-násmódjával — A francia Mururoa atollszigeíen Laurent Fabius francia mi-niszterelnök is részt vett a földalatti nukleáris robbantások megszemlélésé-ben — Fabius kijelentette: „Franciaország elkötelezte magát a nukleáris elrettentés elvével" — A negyedmilliós lakosságú Izlandon a női alkalmazot-tak egynapos sztrájkkal adták tudomásul férfi kollégáiknak hogy a 40 szá-zalékkal kevesebb nöi bérekkel nem értenek egyet — és egyenlő értékű mun-káért egyenlő béreket követeltek A VARSÓI PAKTUM TAGÁLLAMAINAK SZÓFIAI CSÚCSTALÁLKOZÓJA A Csernycnko halála miatt januárra kitűzött Var-sói Paktum tagállamok csúcstalálkozóját osak az elmúlt héten tudták nyél-beüt- ni A bolgár fővárosban egyre több volt & Politikai Tanácskozó Testület ülésé-re siető szovjet gyártmá-nyú limuzin hogy Gustav Husak csehszlovák Erich Honcckcr keletnémet Zsiv-ko-v bolgár Ccauscscu ro-m- ár Jaruzelski lengyel Ká-dár János magyar végül Mihail Gorbacsov szovjet pártvezért 'a Vitosha he-gyen elhelyezeti titkos ta-lálkozóhelyre szállítsa Az 54 éves Gorbacsov volt a legfiatalabb ember ebben a több ízben elha-lasztott 'kényszer vendégko-szorúban (A korabeli rang-idős jelenleg Zsivkov bol-gár pártvezér aki 74 éves — szerk) Mint tudjuk a Keleti Blokk szerepe főleg annyiból áll hogy a Szovjetunió nyugati határának ülköző-állam-serep- ét ellássák mely szerep a Varsói Paktum tagállamaira hárul és azok c feladatra hatmil-lió katonát tartanak fegyverben A 15 oldalas záróközle-mény kevés újdonságot tar-talmazott mindeneseire szorgalmazták a Balkán-félszig- et és Észak-Európ- a mentességél a nukláris fegyverektől bizonyára az-zal a mellékgondolattal hogy a jelenleg USA nukleáris ra-kct'atelep- ítés elolt álló és habozó Hollandia közvéle-ményére közvetett nyomási gyakoroljanak A javaslat között meg-említendő: A Szovjetunió cs Interjú egy hazai fiatal ellenzéki értelmiségivel (Beszélgetés Petri költővel) Kérdés: Az utóbbi időben mintha megmozdult volna valami Magyar-országon Ezernyi jel mutat arra hogy mind a gazdasági kulturális de még a politikai élet terén is — a kelctcurópai viszonyokat tekintve — szokatlan „füszerú" szeleik fújdogálnak Sokan demokratizálódási fo-lyamatról beszelnek Mennyiben tekinthető' ténylegesnek ez a demok-ratizálódási folyamat? Petri György: Mindenekelőtt azt mondanám hogy már maga a nyelvhasználat kifejezi mtról van szó Tudniillik nem demokráciá-ról beszélünk hanem demokratizálódási folyamatról Ez azt jelenti hogy kezdünk Magyarországon viszonylag clviselhetően élni De szó sincs arról hogy ez a folyamat a szó eredeti értelmében demokrá-ciához fog vezetni Nem vezethet oda Ez az cgypártrendszer keretei között elképzelhetetlen 1968-ba- n Csehszlovákiában az emberarcú szocializmusról volt szó Magyarország pillanatnyilag a legkevésbé allatias arcú szocializmust képes megvalósítani Miért törekszik a rendszer önmaga demokratizálására? Durván cs nyersen a nyu-gati hitelek miatt bizonygatnia kell hogy milyen ren-des kis ország vagyunk Aztán egy kicsit kezdik elhinni az állami cs pártvezetők a nyugati sajtó dicshimnuszait és talán próbálnak alkalmazkodni hozzá Nyilván nemi büszkeséggel tölti cl őket hogy mennyire népszerűek idekint és hovatovább azt hiszik hogy vala-milyen csodálatos dolgot csináltak Magyarországon Az utóbbi éveik-ben egy józan pragmatikus vezetés alakult ki amelyik igyekszik tudomásul venni külső belső körülmenyeket de azt mondják hagyni kell az embereket csináljak amit tudnak Magyarországon sikerült a szocializmus vívmányaként újra bevezetni a 16 órás" munkaidol De ezt legalább eltűrik most már nem börtöntöltelék aki napi nyolc plusz órát dolgozik Kérdés: És ezt maga a lakosság is boldogulási folyamatnak tekint i? Petri Görgy: l'gy gondolom igen Nincs különösebben meghat-va tölc igen zordon szövegeket lehet hallani a kocsmákban de — valószínűleg öntudatlanul okult a lengyel példából Abból hogy más-fel évig tartott q Szolidaritás fiz millió tagja volt és úgy verték szét ahogy akarták Közben persze létzik még valahol föld alatt" de az 56-o- s és a 68-a- s eseményekre meg egy lapáttal rátett ez a kato-nai diktatúra Rájöttek az emberek hogy teljesen reménytelen ug-rálniuk '4 v-í- -: í'í r ii az USA vállaljon kötelezett-séget hogy neon 'hoz létre és nem gyárt olyan típusú hagyományos fegyvereket amelyek romboló hatásukat tekintve felérnek a tömeg-pusztító fegyverekkel to-vábbá a találkozó tagjai fel-hívták a szuperhatal-makat hogy: fagyasz-szá- k be és csökkentsék katonai kiadásaikat to-vábbá mentesítsék Eu-rópát a vegyi fegyverek-től ' A BARÁTI SZERZŐDÉSEK — UJABB 20 ÉVE! Annak idején jelentet-lük hogy ez év áprilisában Varsóban Moszkva össze-gyűjtötte hat „hűséges" csatlósát hogy q lejárat előtt álló szovjet— magyar szovjet—csehszlovák szov jet—lengyel stb „barátsá-gi" szerződéseket további — húsz esztendőre — meg-újítsák Akkor történt hogy Ni-col- ac Ccauscscu a román diktátor csak öt évre sze-relte volna korlátozni a szovjet „barátság" érvé-nyét de ez nem sikerült ne-ki mert az crősebb ku-tya ugatása hangosabb volt Tény az hogy a csatló-sok területen a nagy szov-jet barátságot csak szov-jet szuronyok segítségével lehetséges biztosítani mert a hat csatlós felségterü-letén (haha!) több mint félmillió szovjet katona állomásozik — ami egy-ben a megszálló sereg méregdrága teljes cllátá-sána-k fedezését is jelenti a Moszkva állal barát-ként nyilvántartóit csat-lósország részéről ARAFÁT MAKACSUL KITART A PLO BÉKESZEREPE MELLETT A nemzetközi sajtó de-rűlátását jócskán lehűtötte Jasszer Arafát PLO-vezé- r legújabb nyilatkozata me-lyet azután lett oniután Husszein Jordánia királyá-val összeült hogy a közel-kele- ti béke esélyeit latolgas-sák Az újságírók zöme úgy vélekedett hogy a király rá-bírja majd Arafatot arra hogy még az év vége előtt megtörténjék a közeikeleti béke megteremtésének el-ső fázisa azonban a PLO-vez- ér kereken (kijelentette: „Nem vagyok hajlandó el-fogadni az Egyesült Álla-mok által szabott követe-lményeket!" — Tudniillik az USA kikötése az: mindad-dig amíg a PLO nem is-meri cl Izrael államiságát addig nem hajlandó köz-vetlen tárgyalásokba bo-csátkozni a PLO szerve-zetével Arafalnak 'a 242 és 338 számú ENSZ-határozatok- at is el kellene Ismernie ah-hoz hogy közvetlen tárgya-lási kapcsolatba lephessen (Folytatás a 2-i- k oldalon) György — részletek — folyamatosan a 'a Kérdés: Éppen ia lengyel példákból okulva hogy létezhetnek korláto zott demokratizálási folyamatok a kelctcurópai rendszerek kere-tein belül is de ez a folyamat egy tollvonással vagy egy kommu-nista- Pinochettel" bármikor megváltoztatható mennyiben érzik te-kintik az emberek a már kiharcolt megkapott engedményeket átme-netinek? Pclri György: A „kádárizmus" lényegéhez tartozik a szorongás fönntartása Tehát kezdenek ugyan az emberek többé-kevésb- é min-den normális 'szabadságjoggal rendelkezni már ami a magánéletet illeti de ielülról folyamatosan éreztetik hogy ez bármelyik pilla-natban megváltoztatható hogy ezt pusztán az ö úri kedvük diktál-ja így Kérdés: Azért talán idézőjelbe kellene lennünk a szabadságjog ki-fej ezést Pclri Gjörgy: Igen lalán úgy jellemezném hogy itl egy jog nélküli szabadságról van szó amelynek megadása mindig a rend-szer vezetőinek pillanatnyi hangulatán múlik Kérdés: Azért ebből még nem következik hogy ezek a „szabadság-jogok" megőrizhetők lennének Mi történik az esetben ha éppen egy olyan klikk kerül előtérbe amelyik „vissza szeretné pörgetni az idő 'kerekét"? Milyen lehetőség nyílik a védekezésre? Minnyi esélye van az embereknek arra hogy megtarthassak a kiharcolt engedménye-ket? Petri Gjörgy: Nagyon jogos a kérdés Azt hiszem — semeny-ny- i 68-b- ól 81-b- ól tanulva elég erősek ezek a kelctcurópai diktatúrák ahhoz hogy akármit meg tudjanak csinálni Kérdés: Vagyis bátran hozzászokhatnak az emberek bizonyos „sza-badságjogokhoz" ettől még bármikor megvonhatják lóliik Pclri György: Igen Az clobb hozzászoktak majd szomorkodni fognak Magyarán mondva nem hiszek több forradalomban Lega-lábbis Kelet-Európáb- an nem Kérdés: A nyugateurópai sajtó egymást túllicitálva dicséri a ma-gyar gazdaság libarilizálnsát Nem egy helyen gazdasági csodáról írnak Egy esetleges gazdasági liberalizálódás mennyiben ouhat maga után lazulást a politikai élet terén? — Folytatás a 3 oldalon — Történelmi visszapillantás a Kelet-Nyugat-találkozó- kra A tizenegyedik USA-USSR-cs- úcslaSá küszöbén Elöljáróban megjegyezzük: az USA— USSR csúcstalálkozók immár 40 éves múlt-ra nézhetnek vissza Ez a imotivum bízta-tónak lünik az ez év november 19— 20-á- n Genfben tartandó sorrendben 11-ii- k amerika-i- szovjet csúcstalálkozó kimenetelét il-letően Érdekes lenne visszapillantanunk va-jon az eddigi időrendi sorrendben alant felsorolt USA—USSR csúcstalálkozók mi-ben bizonyultak gyümölcsözőnek? Időrendi sorrend — a kezdettől napjainkig Az első USA-Szovj- et csúcstalálkozó a németországi Potsdam színhelye voll 1945 július 16-á- n A résztvevő államférfiak: Harry Tru-iina- n USA elnök Josif Sztálin szovjet kormány- - és államfő Winston Churchill brit ikormányfö (akit a csúcstalálkozó ide-jén kibiíktatta'k tisztségéből amikoris Clc-mc- nl Altlcc vette át a brit kormány ve-zetését) Tárgy: A jaltai konferencia függő ü-gyel-nek elintézése beleértve sajnos a je-lenlegi európai határok meghúzását ds 2 Genf — Svájc — 1955 július 18-2- 1: A résztvevő államférfiak: Dwight Ei-scnho-wcr amerikai elnök Nyikoláj Bul-gany- in szovjet (kormányfő Anthony Edcn angol miniszterelnök Edgár Fatirc francia kormányfő Tárgy: A két német állam új-ra való egyesítése illetve annak megaka-dályozása a leszerelés cs a Kelet-Nyug- at 'közötti kapcsolatok ügye 3 Camp Dávid Maryland USA — 1959 szeptember 25—27: A résztvevő ál-lamférfiak: Dwight Eiscnhowcr amerikai elnök Nyikila Hruscsov szovjet államfő Tárgy: Egyezmény a függő nemzetközi ü-gy- ek béikés elintézése irányában beleért-ve a leszerelés és Berlin megosztottságá-nak kérdését 4 Párizs — 1960 május 16: Részt-vevő államférfiak: Dwight Eisenhowcra-merika- i elnök Nyikita Hruscsov szovjet államfő Harold Macmillan brit kormány-fő Charles DcGaullc francia állaimelnök Ez -- volt az az ominózus csúcstalálko-zó amely az első ülésszak után felosz-lott emialt dolgavégezellenül távoztak a résztvevők mert a Szovjetunió légtere fö-lött lelőttek egy U— 2" típusú sztratosz-fériiku- s magaslatokban repülő amerikai fel-derítő gépet 5 Becs — 1961 június 3—1: A részt-vevő államférfiak: John F Kcnncdyame-rika- i elnök Nyikita Hruscsov szovjet párt-vezér Tárgy: A megosztott Berlin problé-mája a laoszi majd az Indokina tórségé-be- n keletkezeti tűzfészkek 6 Glassboro State College New Jer sey USA — 1967 június 23—25: Résztve-vő államférfiak: Lyudon Johnson ameri-kai elnök Alckszcj Koszigin szovjet kor-mányfő Tárgykörök: A Közel-Kel- et és Vi-etnam lovábbá az atomsorompó kérdése 7 Moszkva — 1972 május 22—29: — Résztvevő államférfiak: Richárd Nixon a-meri- kai elnök Alckszcj Koszigin szovjet ikormányfö Lconyid Brczsnjcv partvezér Tárgykör: Nemzetközi egyezmények szig nálása beleértve az első SALT egyez-mény aláírását is 8 San C'lcmciile Kalifornia l'SA — 1973 június 18—26: Résztvevő államférfi-ak: Richárd Nixon amerikaj elnök Leó-in id Brc7snyrv (akkor már államfővé ne-veztette ki magát) Tárgykörök: Mindk-- M állam serzödesileg kötelezte magát hogy elkerülje a nukleáris hábjrúl toa''jbá kul-turális tudományos cs közlekedésügyi csc-rcegezménye- ket is szignáltak f) Vlagyú osztok Szovjetunió — 1974 november 22—24: Résztveit államférfiak: Gcrald Ford amerikai elnök — Lconyid Brczsivyev szovjet államelnök Tárgykörök: Ez a csúcstalálkozó egy ideiglenes nukle-áris rakétakorlátozó szerződést eredménye-zett miely végülis a „SALT II"-aláírás- át elösegítelte 10 Bécs Ausztria — 1979 június 15-1- 8: Résztvevő államférfiak: Jimmy Cartcr amerikai elnök Lconyid Brezsnycv szov-jet államfő Tárgykör: A SALT II aláírá-sa 11 Genf Svájc — tervbe véve 1985 november 19—20 között Résztvevő állam-férfiak: Ronald Reagan amerikai elnök Mihail Gorbacsov szovjet pártvezér A ter-vezett tárgykörök- - A globálissá váló nuk-leáris és konvencionális fegyverkezési ver-seny esetleges korlátozása az űrvédelmi tervek esetleges revideálása Az európai nukleáris háborút ellenzők tüntetései Ezzel kapcsolatban a Kreml-tudóso- k véleménye szerint „mutatós propagandafo-gasokkal- " egyelőre Gorbacsov vezet mert az 50 százalékos rakéta-robbanófejcsökkenté- si ajánlata vitathatatlanul jelentős befo-lyást igyakorolt az érdekelt nyugati orszá-gok közvéleményére ami végülds nagyará-nyú tüntetésekben nyilvánult meg Itt főleg a NATO országok közvéle-ményéről beszélhetünk mert pl Angliában 80000 ember a rakéta-telepíté- s küszöbén álló Hollandiában ugyancsak 25000 fő-nyi népes demonstráció hirdette a genfi csúcstalálkozó jövőbeli résztvevőinek azt hogy a két szuperhatalom valóban mu-száj hogy felfigyeljen a tömegek őszin-te óhajára ami emberileg nagyonis érthe-tő hiszen a békét akarják és a háború-mente- s élet vágyát a józan ész diktálja A következőket azonban könnyen figyelmen kivtíl hagyják a nemzetközi bé-kemozgalom félrevezetett nyugati aposto-lai: Annak ellenérc hogy mindkét szuper-hatalmat fegyverkorlátozásra akarják rábír-ni a tömegek ugyanakkor a Szovjetunió vagy a szovjet csatlósok területén teljesen kizárt dolog hogy 80 ezer vagy mondjuk annak egytizede nyolcezer ember nyilvá-nosan felvonulhasson feltéve ha azt nem a szovjet kommunista párt rendezi Ez a kettős un érteikkel való mérés a rákfenéje a nyugati egyébként tömeg-gyökerekb- ől táp-lálkozó mozgalomnak hiszen nyilvánvaló hogy a nyugati NATO országok közvéle-ményének a megadással csaknem egyenlő békés bchódolása az öngyilkossággal tel-jesen egyenlő különösen ha hosszú távon szemléljük az eseményeket A szovjet televízió — Ottawában! Emialt történt olyan szembeszökő ese-mény mint a szovjet állami televízió fel-vételvcz-etö csoportjának megjelenése Hal? Az oltawai utcákon hogy aztán túláradó dLadalérzettel visszapergessék a tüntetők menetelésének képsorát a moszkvai azaz országos televízió nézőközönsége előtt Próbáljon egy ottawai TV-riporter-cso-p-ort a kölcsönösség elve alapján Moszk-vában felvételeket készíteni nem tömegek-ről (mert a tömeges csoportosulás alapvető emberi szabadsága ott még mindig alapve-tően tilos) hanem olyan személyekről — mint pl Andrcj Szaharov alomtudós „Qu-o- d liccl Joi non liccl hoM?" Vagyis: — „Amit sabad Jupiternek azt nem sabad az ökörnek?" És az okrok szerepet kétség-telenül a nyugati jóhiszemű NATO álla-mok népe játssza mert az ökrök végcélja rendszerint a vágóhíd Bárd i
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, November 02, 1985 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1985-11-02 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000762 |
Description
Title | 000499 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | VI HUNGÁRIÁN LIFE Nem tokosig kantm Lilth t subád nép lesz ÍIK % csuda dolgokat Larguli Indcpendeat KIZSENYI MAGVAR ELET Guudian Wttldjr Vol 38 42 XXXVIII évfolyam 42 szám 1985 november 2 szombat Ara: 75 cent A Keleti Blokk tagállamai— Genf előtt— Szófiában tanácskoztak Mi történt a Varsói Paktum csúcstalálkozón? Jasszer Arafát— a béke kerékkötője # Kínai „beolvasás" Moszkvának Reagan elnök Genf előtt a világ közvéleményét pontosan tájékoztatta: meny nyiben felelős a Szovjetunió a világ különböző tűzfészkeinek szításáért: „Af-ganisztánban 118000 szovjet katona harcol az afgán nép ellen Kambodzsá-ban 140 ezer szovjet-támogatt- a vietnami megszálló hadsereg tevékenykedik Elhiópiában és Angolában kubai cs szovjet „szakértők" és katonai tanács-adók működnek Nicaraguában 8 ezer szovjet— kubai erők kreálnak olyan rendszert amely szembeállítja a nepet azzal a háborúval amit a marxizmus-le-ninizmus zászlaja alatt folytatnak" — A legújabb amerikai űrkomp nemzetközi jellegű és ezúttal a legnépesebb mert 2 német és 1 holland asztronauta is szerepel a 8 tagú legénység körében — Argentína uralkodó Radikális Pártja újra győzni óhajt november 3-á- n az urnák előtt mert Raul Alfonsin államfő által elrendelt ostromállapotot a választások folya-mán is fenntartják — A görög pénzegység a drachma 15 százalékos leér-tékelése és a Papandreou-kormán- y által bejelentett „nadrágszíjmeghúzó" gazdasági takarékossági intézkedések miatt számos szakszervezet sztrájkot hirdetett és az curokommunista vonalat követő „AVGI" nevű napilap fő-címként a következőt hozta az első oldalon: AZ ORSZÁG VÉRKERINGÉSE MEGBÉNULT" — Ritka tünemény az amikor a foglárok szélnek eresztik a rabokat Ez történt a Salamon-szigeteke- n ahol 40 börtönőr megnyitotta a tömlöc kapuit mert a rabtartók elégedetlenek voltak az igazgatóság bá-násmódjával — A francia Mururoa atollszigeíen Laurent Fabius francia mi-niszterelnök is részt vett a földalatti nukleáris robbantások megszemlélésé-ben — Fabius kijelentette: „Franciaország elkötelezte magát a nukleáris elrettentés elvével" — A negyedmilliós lakosságú Izlandon a női alkalmazot-tak egynapos sztrájkkal adták tudomásul férfi kollégáiknak hogy a 40 szá-zalékkal kevesebb nöi bérekkel nem értenek egyet — és egyenlő értékű mun-káért egyenlő béreket követeltek A VARSÓI PAKTUM TAGÁLLAMAINAK SZÓFIAI CSÚCSTALÁLKOZÓJA A Csernycnko halála miatt januárra kitűzött Var-sói Paktum tagállamok csúcstalálkozóját osak az elmúlt héten tudták nyél-beüt- ni A bolgár fővárosban egyre több volt & Politikai Tanácskozó Testület ülésé-re siető szovjet gyártmá-nyú limuzin hogy Gustav Husak csehszlovák Erich Honcckcr keletnémet Zsiv-ko-v bolgár Ccauscscu ro-m- ár Jaruzelski lengyel Ká-dár János magyar végül Mihail Gorbacsov szovjet pártvezért 'a Vitosha he-gyen elhelyezeti titkos ta-lálkozóhelyre szállítsa Az 54 éves Gorbacsov volt a legfiatalabb ember ebben a több ízben elha-lasztott 'kényszer vendégko-szorúban (A korabeli rang-idős jelenleg Zsivkov bol-gár pártvezér aki 74 éves — szerk) Mint tudjuk a Keleti Blokk szerepe főleg annyiból áll hogy a Szovjetunió nyugati határának ülköző-állam-serep- ét ellássák mely szerep a Varsói Paktum tagállamaira hárul és azok c feladatra hatmil-lió katonát tartanak fegyverben A 15 oldalas záróközle-mény kevés újdonságot tar-talmazott mindeneseire szorgalmazták a Balkán-félszig- et és Észak-Európ- a mentességél a nukláris fegyverektől bizonyára az-zal a mellékgondolattal hogy a jelenleg USA nukleáris ra-kct'atelep- ítés elolt álló és habozó Hollandia közvéle-ményére közvetett nyomási gyakoroljanak A javaslat között meg-említendő: A Szovjetunió cs Interjú egy hazai fiatal ellenzéki értelmiségivel (Beszélgetés Petri költővel) Kérdés: Az utóbbi időben mintha megmozdult volna valami Magyar-országon Ezernyi jel mutat arra hogy mind a gazdasági kulturális de még a politikai élet terén is — a kelctcurópai viszonyokat tekintve — szokatlan „füszerú" szeleik fújdogálnak Sokan demokratizálódási fo-lyamatról beszelnek Mennyiben tekinthető' ténylegesnek ez a demok-ratizálódási folyamat? Petri György: Mindenekelőtt azt mondanám hogy már maga a nyelvhasználat kifejezi mtról van szó Tudniillik nem demokráciá-ról beszélünk hanem demokratizálódási folyamatról Ez azt jelenti hogy kezdünk Magyarországon viszonylag clviselhetően élni De szó sincs arról hogy ez a folyamat a szó eredeti értelmében demokrá-ciához fog vezetni Nem vezethet oda Ez az cgypártrendszer keretei között elképzelhetetlen 1968-ba- n Csehszlovákiában az emberarcú szocializmusról volt szó Magyarország pillanatnyilag a legkevésbé allatias arcú szocializmust képes megvalósítani Miért törekszik a rendszer önmaga demokratizálására? Durván cs nyersen a nyu-gati hitelek miatt bizonygatnia kell hogy milyen ren-des kis ország vagyunk Aztán egy kicsit kezdik elhinni az állami cs pártvezetők a nyugati sajtó dicshimnuszait és talán próbálnak alkalmazkodni hozzá Nyilván nemi büszkeséggel tölti cl őket hogy mennyire népszerűek idekint és hovatovább azt hiszik hogy vala-milyen csodálatos dolgot csináltak Magyarországon Az utóbbi éveik-ben egy józan pragmatikus vezetés alakult ki amelyik igyekszik tudomásul venni külső belső körülmenyeket de azt mondják hagyni kell az embereket csináljak amit tudnak Magyarországon sikerült a szocializmus vívmányaként újra bevezetni a 16 órás" munkaidol De ezt legalább eltűrik most már nem börtöntöltelék aki napi nyolc plusz órát dolgozik Kérdés: És ezt maga a lakosság is boldogulási folyamatnak tekint i? Petri Görgy: l'gy gondolom igen Nincs különösebben meghat-va tölc igen zordon szövegeket lehet hallani a kocsmákban de — valószínűleg öntudatlanul okult a lengyel példából Abból hogy más-fel évig tartott q Szolidaritás fiz millió tagja volt és úgy verték szét ahogy akarták Közben persze létzik még valahol föld alatt" de az 56-o- s és a 68-a- s eseményekre meg egy lapáttal rátett ez a kato-nai diktatúra Rájöttek az emberek hogy teljesen reménytelen ug-rálniuk '4 v-í- -: í'í r ii az USA vállaljon kötelezett-séget hogy neon 'hoz létre és nem gyárt olyan típusú hagyományos fegyvereket amelyek romboló hatásukat tekintve felérnek a tömeg-pusztító fegyverekkel to-vábbá a találkozó tagjai fel-hívták a szuperhatal-makat hogy: fagyasz-szá- k be és csökkentsék katonai kiadásaikat to-vábbá mentesítsék Eu-rópát a vegyi fegyverek-től ' A BARÁTI SZERZŐDÉSEK — UJABB 20 ÉVE! Annak idején jelentet-lük hogy ez év áprilisában Varsóban Moszkva össze-gyűjtötte hat „hűséges" csatlósát hogy q lejárat előtt álló szovjet— magyar szovjet—csehszlovák szov jet—lengyel stb „barátsá-gi" szerződéseket további — húsz esztendőre — meg-újítsák Akkor történt hogy Ni-col- ac Ccauscscu a román diktátor csak öt évre sze-relte volna korlátozni a szovjet „barátság" érvé-nyét de ez nem sikerült ne-ki mert az crősebb ku-tya ugatása hangosabb volt Tény az hogy a csatló-sok területen a nagy szov-jet barátságot csak szov-jet szuronyok segítségével lehetséges biztosítani mert a hat csatlós felségterü-letén (haha!) több mint félmillió szovjet katona állomásozik — ami egy-ben a megszálló sereg méregdrága teljes cllátá-sána-k fedezését is jelenti a Moszkva állal barát-ként nyilvántartóit csat-lósország részéről ARAFÁT MAKACSUL KITART A PLO BÉKESZEREPE MELLETT A nemzetközi sajtó de-rűlátását jócskán lehűtötte Jasszer Arafát PLO-vezé- r legújabb nyilatkozata me-lyet azután lett oniután Husszein Jordánia királyá-val összeült hogy a közel-kele- ti béke esélyeit latolgas-sák Az újságírók zöme úgy vélekedett hogy a király rá-bírja majd Arafatot arra hogy még az év vége előtt megtörténjék a közeikeleti béke megteremtésének el-ső fázisa azonban a PLO-vez- ér kereken (kijelentette: „Nem vagyok hajlandó el-fogadni az Egyesült Álla-mok által szabott követe-lményeket!" — Tudniillik az USA kikötése az: mindad-dig amíg a PLO nem is-meri cl Izrael államiságát addig nem hajlandó köz-vetlen tárgyalásokba bo-csátkozni a PLO szerve-zetével Arafalnak 'a 242 és 338 számú ENSZ-határozatok- at is el kellene Ismernie ah-hoz hogy közvetlen tárgya-lási kapcsolatba lephessen (Folytatás a 2-i- k oldalon) György — részletek — folyamatosan a 'a Kérdés: Éppen ia lengyel példákból okulva hogy létezhetnek korláto zott demokratizálási folyamatok a kelctcurópai rendszerek kere-tein belül is de ez a folyamat egy tollvonással vagy egy kommu-nista- Pinochettel" bármikor megváltoztatható mennyiben érzik te-kintik az emberek a már kiharcolt megkapott engedményeket átme-netinek? Pclri György: A „kádárizmus" lényegéhez tartozik a szorongás fönntartása Tehát kezdenek ugyan az emberek többé-kevésb- é min-den normális 'szabadságjoggal rendelkezni már ami a magánéletet illeti de ielülról folyamatosan éreztetik hogy ez bármelyik pilla-natban megváltoztatható hogy ezt pusztán az ö úri kedvük diktál-ja így Kérdés: Azért talán idézőjelbe kellene lennünk a szabadságjog ki-fej ezést Pclri Gjörgy: Igen lalán úgy jellemezném hogy itl egy jog nélküli szabadságról van szó amelynek megadása mindig a rend-szer vezetőinek pillanatnyi hangulatán múlik Kérdés: Azért ebből még nem következik hogy ezek a „szabadság-jogok" megőrizhetők lennének Mi történik az esetben ha éppen egy olyan klikk kerül előtérbe amelyik „vissza szeretné pörgetni az idő 'kerekét"? Milyen lehetőség nyílik a védekezésre? Minnyi esélye van az embereknek arra hogy megtarthassak a kiharcolt engedménye-ket? Petri Gjörgy: Nagyon jogos a kérdés Azt hiszem — semeny-ny- i 68-b- ól 81-b- ól tanulva elég erősek ezek a kelctcurópai diktatúrák ahhoz hogy akármit meg tudjanak csinálni Kérdés: Vagyis bátran hozzászokhatnak az emberek bizonyos „sza-badságjogokhoz" ettől még bármikor megvonhatják lóliik Pclri György: Igen Az clobb hozzászoktak majd szomorkodni fognak Magyarán mondva nem hiszek több forradalomban Lega-lábbis Kelet-Európáb- an nem Kérdés: A nyugateurópai sajtó egymást túllicitálva dicséri a ma-gyar gazdaság libarilizálnsát Nem egy helyen gazdasági csodáról írnak Egy esetleges gazdasági liberalizálódás mennyiben ouhat maga után lazulást a politikai élet terén? — Folytatás a 3 oldalon — Történelmi visszapillantás a Kelet-Nyugat-találkozó- kra A tizenegyedik USA-USSR-cs- úcslaSá küszöbén Elöljáróban megjegyezzük: az USA— USSR csúcstalálkozók immár 40 éves múlt-ra nézhetnek vissza Ez a imotivum bízta-tónak lünik az ez év november 19— 20-á- n Genfben tartandó sorrendben 11-ii- k amerika-i- szovjet csúcstalálkozó kimenetelét il-letően Érdekes lenne visszapillantanunk va-jon az eddigi időrendi sorrendben alant felsorolt USA—USSR csúcstalálkozók mi-ben bizonyultak gyümölcsözőnek? Időrendi sorrend — a kezdettől napjainkig Az első USA-Szovj- et csúcstalálkozó a németországi Potsdam színhelye voll 1945 július 16-á- n A résztvevő államférfiak: Harry Tru-iina- n USA elnök Josif Sztálin szovjet kormány- - és államfő Winston Churchill brit ikormányfö (akit a csúcstalálkozó ide-jén kibiíktatta'k tisztségéből amikoris Clc-mc- nl Altlcc vette át a brit kormány ve-zetését) Tárgy: A jaltai konferencia függő ü-gyel-nek elintézése beleértve sajnos a je-lenlegi európai határok meghúzását ds 2 Genf — Svájc — 1955 július 18-2- 1: A résztvevő államférfiak: Dwight Ei-scnho-wcr amerikai elnök Nyikoláj Bul-gany- in szovjet (kormányfő Anthony Edcn angol miniszterelnök Edgár Fatirc francia kormányfő Tárgy: A két német állam új-ra való egyesítése illetve annak megaka-dályozása a leszerelés cs a Kelet-Nyug- at 'közötti kapcsolatok ügye 3 Camp Dávid Maryland USA — 1959 szeptember 25—27: A résztvevő ál-lamférfiak: Dwight Eiscnhowcr amerikai elnök Nyikila Hruscsov szovjet államfő Tárgy: Egyezmény a függő nemzetközi ü-gy- ek béikés elintézése irányában beleért-ve a leszerelés és Berlin megosztottságá-nak kérdését 4 Párizs — 1960 május 16: Részt-vevő államférfiak: Dwight Eisenhowcra-merika- i elnök Nyikita Hruscsov szovjet államfő Harold Macmillan brit kormány-fő Charles DcGaullc francia állaimelnök Ez -- volt az az ominózus csúcstalálko-zó amely az első ülésszak után felosz-lott emialt dolgavégezellenül távoztak a résztvevők mert a Szovjetunió légtere fö-lött lelőttek egy U— 2" típusú sztratosz-fériiku- s magaslatokban repülő amerikai fel-derítő gépet 5 Becs — 1961 június 3—1: A részt-vevő államférfiak: John F Kcnncdyame-rika- i elnök Nyikita Hruscsov szovjet párt-vezér Tárgy: A megosztott Berlin problé-mája a laoszi majd az Indokina tórségé-be- n keletkezeti tűzfészkek 6 Glassboro State College New Jer sey USA — 1967 június 23—25: Résztve-vő államférfiak: Lyudon Johnson ameri-kai elnök Alckszcj Koszigin szovjet kor-mányfő Tárgykörök: A Közel-Kel- et és Vi-etnam lovábbá az atomsorompó kérdése 7 Moszkva — 1972 május 22—29: — Résztvevő államférfiak: Richárd Nixon a-meri- kai elnök Alckszcj Koszigin szovjet ikormányfö Lconyid Brczsnjcv partvezér Tárgykör: Nemzetközi egyezmények szig nálása beleértve az első SALT egyez-mény aláírását is 8 San C'lcmciile Kalifornia l'SA — 1973 június 18—26: Résztvevő államférfi-ak: Richárd Nixon amerikaj elnök Leó-in id Brc7snyrv (akkor már államfővé ne-veztette ki magát) Tárgykörök: Mindk-- M állam serzödesileg kötelezte magát hogy elkerülje a nukleáris hábjrúl toa''jbá kul-turális tudományos cs közlekedésügyi csc-rcegezménye- ket is szignáltak f) Vlagyú osztok Szovjetunió — 1974 november 22—24: Résztveit államférfiak: Gcrald Ford amerikai elnök — Lconyid Brczsivyev szovjet államelnök Tárgykörök: Ez a csúcstalálkozó egy ideiglenes nukle-áris rakétakorlátozó szerződést eredménye-zett miely végülis a „SALT II"-aláírás- át elösegítelte 10 Bécs Ausztria — 1979 június 15-1- 8: Résztvevő államférfiak: Jimmy Cartcr amerikai elnök Lconyid Brezsnycv szov-jet államfő Tárgykör: A SALT II aláírá-sa 11 Genf Svájc — tervbe véve 1985 november 19—20 között Résztvevő állam-férfiak: Ronald Reagan amerikai elnök Mihail Gorbacsov szovjet pártvezér A ter-vezett tárgykörök- - A globálissá váló nuk-leáris és konvencionális fegyverkezési ver-seny esetleges korlátozása az űrvédelmi tervek esetleges revideálása Az európai nukleáris háborút ellenzők tüntetései Ezzel kapcsolatban a Kreml-tudóso- k véleménye szerint „mutatós propagandafo-gasokkal- " egyelőre Gorbacsov vezet mert az 50 százalékos rakéta-robbanófejcsökkenté- si ajánlata vitathatatlanul jelentős befo-lyást igyakorolt az érdekelt nyugati orszá-gok közvéleményére ami végülds nagyará-nyú tüntetésekben nyilvánult meg Itt főleg a NATO országok közvéle-ményéről beszélhetünk mert pl Angliában 80000 ember a rakéta-telepíté- s küszöbén álló Hollandiában ugyancsak 25000 fő-nyi népes demonstráció hirdette a genfi csúcstalálkozó jövőbeli résztvevőinek azt hogy a két szuperhatalom valóban mu-száj hogy felfigyeljen a tömegek őszin-te óhajára ami emberileg nagyonis érthe-tő hiszen a békét akarják és a háború-mente- s élet vágyát a józan ész diktálja A következőket azonban könnyen figyelmen kivtíl hagyják a nemzetközi bé-kemozgalom félrevezetett nyugati aposto-lai: Annak ellenérc hogy mindkét szuper-hatalmat fegyverkorlátozásra akarják rábír-ni a tömegek ugyanakkor a Szovjetunió vagy a szovjet csatlósok területén teljesen kizárt dolog hogy 80 ezer vagy mondjuk annak egytizede nyolcezer ember nyilvá-nosan felvonulhasson feltéve ha azt nem a szovjet kommunista párt rendezi Ez a kettős un érteikkel való mérés a rákfenéje a nyugati egyébként tömeg-gyökerekb- ől táp-lálkozó mozgalomnak hiszen nyilvánvaló hogy a nyugati NATO országok közvéle-ményének a megadással csaknem egyenlő békés bchódolása az öngyilkossággal tel-jesen egyenlő különösen ha hosszú távon szemléljük az eseményeket A szovjet televízió — Ottawában! Emialt történt olyan szembeszökő ese-mény mint a szovjet állami televízió fel-vételvcz-etö csoportjának megjelenése Hal? Az oltawai utcákon hogy aztán túláradó dLadalérzettel visszapergessék a tüntetők menetelésének képsorát a moszkvai azaz országos televízió nézőközönsége előtt Próbáljon egy ottawai TV-riporter-cso-p-ort a kölcsönösség elve alapján Moszk-vában felvételeket készíteni nem tömegek-ről (mert a tömeges csoportosulás alapvető emberi szabadsága ott még mindig alapve-tően tilos) hanem olyan személyekről — mint pl Andrcj Szaharov alomtudós „Qu-o- d liccl Joi non liccl hoM?" Vagyis: — „Amit sabad Jupiternek azt nem sabad az ökörnek?" És az okrok szerepet kétség-telenül a nyugati jóhiszemű NATO álla-mok népe játssza mert az ökrök végcélja rendszerint a vágóhíd Bárd i |
Tags
Comments
Post a Comment for 000499