Magyar Elet, November 20, 1971

              K
i
!i
lí
i f
mm
htnm UUk H
1 (%
$ útiad nép hu
etudt Lírgcsl luilrprmlcnl H MAGYAR Canadtau Wcclly ni
ItRZSENYÍ £iLi£j1 ia ihe lluüjariu) Uoguíge
i
'
Vol 24 No 47 XXIV évfolyam 47 szám 19711 nov 20 szombat Ara: 20 cent ltlH11TlU'tMMttltMUtllMllMMMUKtWWMMllUmWWlUtlMMWMllttUtM
50 éve vesztettük el Burgenlandot
Az USA zárja kapuit
Vöröskína az ENSZ-be- n
A kínai kommunisták 46 tagú küldöttsége megérkezett az ENSZ szék-helyére
New Yorkba — Az Air Canada DC— 8 jetjét 115 Torontóba igyekvő
utassal egy fiatalember arra kényszerítette hogy az USA-b- a majd
vissza — Fidel Castro Chilébe látogatoü-- A tüntetők egy csoportja
Antofagasta város közelében — ahová Castro röviddel ezután ellátogatott —
felrobbantotta a telefon vezetékeket amelyek a várost Santiagóval a fővá-rossal
kötik össze — Az zavargások áldozatainak száma ebben az
évben meghaladta már a 100-a- t — Indira Gandhi Indiai minlszterelnöknö
tárgyalásai Washingtonban nem jártak eredménnyel Párizsban kijelentette
hogy a pakisztáni helyzet egyetlen megoldása ha Kelct-Bengáli- a függetlensé-get
kap — Uj Delhi 1 katonai körök követelik hogy az indiai hajóhad vonjon
tengeri blokádot Kelet-Pakisztá- n kikötői körül és akadályozzák meg hogy
pakisztáni hajók fegyvert katonát szállíthassanak — Több republikánus
politikus azt jósolta hogy Nixon elnök ellenfele az 1972-e- s választásokon Ed-war- d
Kennedy lesz mint a Demokrata Párt jelöltje Maga is egy
interjú során célzott arra hogy „az újabb politikai talán arra
késztetik hogy jelöltesse magát a jövő évi elnökválasztáson" — Az Egyesült
Államok szenátusa jóváhagyta a Ryukyu szigetek visszaadását Japánnak
Okinawa sokat vitatott szigete is — Nixon elnök bejelentette hogy
az elkövetkező két hónap alatt a Dél-Vietnam-b- an amerikai kato-nák
létszámát újabb 45—139 ezerrel csökkenti A legnagyobb részük már Ka-rácsonyra
hazaérkezik
AZ AMERIKAI
SEGÉLYPROGRAM
FELSZÁMOLÁSA
A szenátusi döntés mely
29 milliárd segélyt vont
vissza a különböző orszá-goktól
egy 26 éves politi-kai
irány végét jelzi ame-lyet
üt amerikai elnök épí-tett
ki a II világháború
óta s amelynek fű célja a
szabadvilág megmentése
volt a kommunista ter-jeszkedésiül
„Törődjünk
ezentúl a magunk
— adták ki az amerikai
szenátorok a jclszótés a
külföldi segélyt ezentúl az
ország belső építésérc
akarják fordítani A Gal-lup
Közvclcrnénykutató In-tézet
megállapítása szc-íin- t:
az Egyesült Államok
lakosságának 66 százalé-ka
helyesli ezt az új izolá-ciós
politikát
Az Egyesült Államok a
II világháború befejezése
óta 143 milliárd dollárt
adott ki külföldi segély cí-mén
Ez a segély kél rész-re
oszlik: katonai- - és hum-anitárius-
gazdasági cé-lokra
Most egy Bizottság
ponlról-pontr- a megvizsgál-j- a
hogy mi maradhat eb-ből
mit ajánlanak további
folyósításra a jövő évi
leao
költségvetésben A Bizott-ság
elnöke Fulbrlght sze-nátor
aki a legerőtelje-sebb
előharcosa az új
amerikai izolációs politiká-nak
Jelenleg még 47 mil-liárd
— már régebben
megszavazott — scgélyösz-sze- g
áll lenclelkczésre Eb-ből
23 milliául dollár ki-utalását
a Bizottság már
javasolta elsősorban In-dokíná- ba
amíg a csapatok
visszavonása tart
A SZENÁTUSI
DÖNTÉS ÉS
A VIETNAMIZALAS
A szenátusi döntés szö-ges
ellentétbe áll Nixon el-nök
eddigi „vietnamizálá-si- "
politikájával amelynek
az volt a lényege hogy ka-tonaság
helyett gazdasági
járulnak hozzá
Dél-Vietna- m kormámának
harcához a kommunizmus
ellen Ha a katonai segít-ség
után a pénzügyi- - gazda-sági-
segítség is elmarad
akkor Indokína a kommu-nizmus
könnyű zsákmá-nyává
válik (Eddig Dél-Vietna- m
565 millió Kam-bodzsa
341 millió dollár
pénzügyi segélyt kapott
écnlc)
LÉGÜRES TÉR
TÁVOL-KELETE- N
Ki veszi át az Egyesült
Államok szerepét a Távol-Kelete- n
ha az izolációs po-litika
ténnyé válik?
Indokínában már megin-dult
a folyamai: Hátsó-Indi- a
népei kormányai mind
jobban keresik
barátságát Tehát úgy néz
ki hogy Peking az esélyes
utód habár ebbe valószí-nűleg
még a Szovjetunió
is beleszól ha lesz rá al-kalma
Formóza Korea mind4
jobban Japán befolyása
alá kerül hiszen ezekben
az országokban eddig is na-gyon
ciős volt a japán gaz-dasági
térhódítás A ko-reaiak
nem nagyon örven-denek
ennek szomorú em-lékeket
őriznek a II világ-háboi- ús
japán megszállás
idejéből Koicai hazafiak
Süulban — tiltakozásul a
fokozódó japán behatolás
ellen — fellobbantották a
japán II világháborús hő-si
emlékművet
De a jelek arra mulat-nak
hogy az Egyesült Á-llamok
vezető köici mind-ezzel
nem törődnek ha
éves a
Marx Károly elveinek gyakoilati alkalmazása közül a leg-cuyszciü- bb
az államosítás: a termelési cszkobk közbirtokba vé-tele
„Tied a gyár — magadnak hangzik a tetszetős
jelszó azonban mindez a gyakorlatban édes-keves- et jelent
Nem érdektelen Dél-Amcii- ka egyik küiülnézni:
mit vett cl az előző íczsim során felépített gyárakból üzemek-ből
a Salvador Allende vezetése alatt álló koalíciós kormány —
és mit nem adott?
Allende november 3-á- n egy éve ül az elnöki székben — bár
mindössze 365ó-o- t össze annak idején a 6 baloldali
párt amelyeket képviselt Az ellenzék miatt
sikciült — Castro után — egy újabb latin-amciik- ai államban
meevclnie a lábát a vezetésnek Ami egy
eszUmdű alatt történt: pontos mása az ismert receptnek:
1 A bankhitelek 90?í-ána- k ellenőrzése
2 A rézbányák S59o-ána- k államosítása
3 Az acéltermelés 100°o-ána- k az amerikai
BETHLE11EM üzemek államosításával
4 A séiv petióleum és nitiál termelés teljes egészének to-xáb- bá
a textilgyártás 7096-ána- k állami ellenőrzése
A múlt íendszcr egvik hajdan sikcics iizletembeie így pa-naszkodott
Santiagóban:
— mennvirc könnyedén zúza sét a kormány
a légi és ipari gáidat" — mondotta mikoben le-verte
hamuját a cigarettájáról „Véleményem szerint aki ellen-lépésekkel
kísérletezik az megüti a bokáját Tegnapig egy ma-gánbank
igazgatója voltam Ma? Egy senki"
A gazdasági helyzetet sötét vésztjósló fellegek kísérik: bár
a vásárlási kedv nem lankadt az infiatív fizetésemelések miatt
azonban az árak befagyasztása miatt icndkivnil alacsony a ha-szonkulcs
ezért távolról sem kecsegtető egy chilei A
töke szókik Chiléből — és Brazília tárt karokkal fogadjál
A gazdasági hálózat cgves részcinek a jelleg-zetes
egész özönét eredményezte: szárnyas mar--
aoi
Ujabl) kanadai légikalóz
nem szép lassan bezárják
Amerika kapuit
Talán Kiesinger a német
Kereszténydemokrata Párt
alelnöke fejezte ki ekataszt-íófáli- s
politikai irány lé-nyegét
amikor a Lóffin-gen- -i
kije-lentette:
„Ha az Egyesült
Államok Európából is ki-vonul
katonailag és nem
jön létre addig az Egyesült
Nyugat-európa- i Államok
akkor már
szovjet fennhatóság alatt
fognak élni "
VÖRÖSKINA ENSZ
KÜLDÖTTSÉGE
A küldöttség vezetőié a
61 éves Csiao Kuan-lu- a aki
Csu En-la- j
földije és
rrzz
Egy chilei „marxista" vezetés
szétforgácsolódása
Moszkva-irányított- á
kisajátítása
„Hihetetlen
kereskedelmi
megbénítása
„hiánycikkek"
párlértekezleten
gyermekeink
miniszterelnök
mint ujsagiro
yw "-- x rtvf T"TKj7VíWM!3í$V wk"t "pi
kezdte páljafutását Csu
Jelenleg h kul-ügyminiszt- eii
posztot tölt
be A Biztonsági Tanács-ban
Kína állandó képvise-lője
Huang-Hu- a lett — a
jelenlegi kanadai nagykö-vet
De a küldöttség legér-dekesebb
tagja: Wang Hai-jun- g
kisasszony Mao uno-kahúga
a pekingi külügy-minisztéiiu- m
protokoll
osztályának h vezetője
KANADAI LÉGI
KALÓZKODÁS
A legikalóz: Joe Paul Ci-ni
27 éves calgaryi lakos
aki hosszabb ideig élt az
USA-ba- n Cini a repülőgép-ben
egy és félmillió dol-lárt
követelt váltságdíjul
KfKuunsímFoml&ytamtázs izma &4m-i- k wmolMdalon)i
síW " $ tó Aj tv j ! 'Kffijft ÜHllllllllllllllllllllllllllllHjfl
A német Keresztény Demokrata Párt új elnököt válasz-tott
Rainer Barzel személyében — A háttérben a nagy
előd: Adenauer — árnyéke
Santiagói körkép
hahús tej autóalkatrészek terén máris nagy hiány tapasztalha-tó
az importcikkek valutával való fizetése az államkasszát a chi-lei
viszonylatban csillagászati 40 millió deviza-deficitb- e sodorta
A paiastok nemieg a törvényhozó testület palotája előtt
ütötték fel tanyájukat mert a tipikus földosztás blóffjc után a
kormány kolhozok céljai számára akarja összeolvasztani a kis-paraszti
birtokokat s ha a „carabineros" nem védi meg az épü-letet
a földművesek betörik nemcsak a bejáratot hanem Allen-de
fejet is
Allende — ismerve a kubai jadikális válloások hátultöl-tők
— bárányböi ben szei epeive húza cl a botcsinálta „föld- - és
gyái tulajdonosok" orra előtt a mézes madzagot: azt hangoztatja
hogy demokratikus úton — és nem sortűzzel — megvalósítható
a foiradalom
Az egyéni szabadságok megnyirbálása ugyancsak „menet-rend
szerint" folyik: a szakszervezetek irodáiban lázas buzga-lommal
kényszerítik a szervezett munkásságot a „felajánlások-ia- " amikoiis hétvégén egynapi ingven munkát kell áldozniuk az
államosított üzemek bicegő termelésének helyrcpofozására
Az állami rádió — nevéhez és funkciójához híven a hangle-mezek
szüneteiben „gyújtó hangulatú" tipikus jelszavakkal
operál: „Éljen a népi kormány le az akik mec akar-ják
semmisíteni vívmánvainkall"
Ezek a vívmányok — mint mondottuk — csrvclöic abban
o
D
o
D
o
meiulnck ki hogy a regi tcimelési egysegeket gyárakat üzeme-- -- ket bankokat földbirtokokat egy tollvonással „átvették" Mi Q
sem kónnvebb ennél A rém' rend lerombolása fnkik-- n úi imí °
téséröl szó sincs Nemsokáia Chile abba a helyzetbe sodródik
hmoeghyeta aVilágbankot „mbeagdkölirsnky"ék(eezliőnycgtv'elneann~yboberbe"ktheittéesli ikráoncykáábzaant)
címen a elutasítanak
és akkor ebben a légüres térben majd megjelenik eav cso- port szovjet „szakértő" akik felajánlják hosry íendbc rakják az
ország szénáját
marxAistttaól „fomgennaektreknodlbdeunln"i Chilében És ez is benne foglaltatik a
Qo
Frey András:
Miért kellett
Mindszentynek eljönnie ?
(Jelenléte zavarta volna a Szentkorona
kiszolgáltatására irányuló terveket)
Az Egyesült Nemzeteknél akkieditált
diplomaták kuzul többen közvetlenül
vagy kovetve kapcsolatban állnak Ró-mával
Tóluk szái máznak a következő
hnek amelvek sajátságos kontrasztia
világítanak ia
Ha ugvanis egy eljövendő toiténész
ennek a koinak legszebb alakjait veszi
majd számba valószínű hogy a jellem-ó- i
iásként kimagasló Mindszenty márlí-íomságá- n
is a seme És mégis
ha az ember fig) címcsen olvassa cl az
és azt is amit az inlormálo-ío-k
egész nyíltan nem mondtak ki szé-gyenkezve
kell iá milyen bá-násmód
jut ki egy történelmi személyi-ségnek
akinek nagyságát (és annak a
nagyságát amit jelképez) kortársai nem
ismeiik fel vagy nem mciik
HAROMHÚNAPOS VIZŰM
BÉCSBE
Mindszenty biboios háiom hónapra
szóló látogaló vízummal utazott Bécs-be
Az ostiák kormány azért nem adott
hosszabb időre való tartózkodási
mcit ana az álláspontra helyezke-dett
hogy a bíboros könyvtáii munkáját
ennyi idő alatt valószínűleg be tudja fe-jezni
ha pedig a feladat több időt venne
igénybe az engedélyt meg lehetne hosz-szabbítan- i-
Közólték azonban hogy ezt nem ten-nék
szívesen mcit a bíboros tekintélyé-vel
már eddig is visszaéllek és — szerin-tük
— a bíboros további a is ki van téve
indiszkiéciónak és tapintatlanságnak
Ennek illustrálásáia osztrák lésziől
hivatkoztak is néhány esetié Az egyik az
volt hogy a magyar bíboios találkozott
egy keletnémet bíborossal Az osztiákok
azon a nézeten vannak hogy amikor a
nyugatnémet kormány igyekszik köze-ledni
a Szovjetunióhoz és Kelct-Néme- t-oi
szaghoz akkor Moszkva miatt és en-nek
következtében a Bécs ked-véért
is kívánatos lett volna elkerülni a
keletnémet bíborossal való beszélgetést
A másik dolog amit az osztrákok ne-hezményeztek
az volt hogy publikál tak
egy táviratot amelyet Mindszenty Pöc-king- be
küldött ahogy az október S-i- ki becsi Piessc írta dr Adelhaid Habsburg
halálakor Az osztiákok ózták:
nem azt kifogásolják hogy Mindszenty
kapcsolatot tart fenn a Habsburgokkal
Egyedül azt taitják tapintallan-ságna- k
hogy a távirat nyilvános-ságra
hozták
SZABAD AKARATBÓL
VAGY NEM SZABAD AKARATBÓL?
Rómában úgy tudják hogy valahány-szor
tudott valaki Rómában beszélni
Mindszcntyvcl a hercegprímás mindig at mondta: aért jött el Magyarország-iéi
meri engedelmeskedett a Szent-atyának
De valahányszor más nyilatko-zott
az ő nevében az mindig hangoztat-ta
hogy a bíboros saját elhatározásából
szabad akaiatából hagyta el az
Mindszenty aonban semmiljen kívülről
elérhető ember előtt nem bcsélt a maga
akaratáról mindig csak engedelmeske-déssel
magv alázta eljövetelét
Egy alkalommal több magyar pap be-szélgethetett
a prímással és nekik is fel-tűnt
hogy Mindszenty maga mindig csak
engedelmeskcdésiől bcsélt más viszont
folvton Mindsenty sabad akaratát
hangsúlyozta Ez az eltérés olvan szem-beötlő
volt hogy c papi csoport tagjai
szándékosan újia meg újra fölvetették
a kérdést Mindszent} vei és mással szem-ben
És továbbra is azt tapasztalták
hogv íMindszcnty kitartott az engedelmes-kedés
hangoztatása mellett a másik pe-dig
a bíboros szabad akaratát emelte ki
A KORONA RÉSZE EGY AMERIKAI-OROS- Z
ALKUxVAK?
Az Egjcsült némely delegá-ciójához
befutó hírek szerint különben
®
Mindszentyt azéit kelleti lábíini a Bu-dapestiül
való távozásra meit egy ció-sod- ő
washingtoni aiamlat mind
konkiétcbb tei veket szőnek ana hogy a
magyar Koionál kiadják a budapesti
kormánynak Ez egyik eleme annak az
elképzelésnek amely szeiint még Nixon
moszkvai látogatása előtt ki kellene kü-szöbölni
a hidegháboiú főbb vitás kér-déseit
hogy Nixon életképes modus vi-endi- -t
tudjon kötni az oioszokkal
Ez az áramlat — amely a Fehér Ház-ban
még erősebbnek látszik mint a kül-ügyi
— meg akaija győzni az
oroszokat: nem üies piopaganda hogy
xMivon mint „a béke embere" akaija
megnyerni jövő novemberben az elnökvá-lasztást
Miután pedig az oroszokat csak
tényekkel lehet meggvőni ez az álam-lat
kézzelfogható zálogokat akar adni a
Szovjetuniónak
Állítólag ihcn zálog volt hogy Nixon
szabad utat engedeti Biantll keleti poli-tikájának
és hogy a berlini egyezmény-ben
minden fontos ponton a
Szovjetnek ilyen zálognak szánná Wash-ington
a Szuezi-csatorn- a megnyitásai
ami úlat adna a szovjet flottának az In-diai
Öceán felé ahol Kína halálában
orosz poziciókat lehet kiépíteni és hír
szerint ilyen okokból akar Nixon felvált-va
Helsinkiben és Bécsben folyó fegyver-kezési
értekezleten engedményeket ten-ni
ilyen koncesszió lenne a Szent Koio-n- a átadása és ezért volt liberá-lis
tényezőknek is részük abban hogy a
norvég parlament Brandl-o- t tüntette ki
a Nobel-békedíjj- al
OSTPOLITIK
CS EURÓPAI STATUS QUO
Ezt december eleién ad iák ál ünnené- -
lyescn a nyugatnémet kancellárnak ciis-meiésé-ül
annak hogy a nyugatnémet
Ospolitik erősíti az európai status quót
és ezen a révén 'a nyugat és kelet közli
enyhülést szolgálja A szovjet tömbbel
való baiátkozás kapcsán vinnék Magyai-országr- a
a Szent Koionát is Ez ma már
sokak szemében majdnem elha-tározott
dolognak látszik öszciinlük
már inkább csak az időpont kéuléses
Az egyik elgondolás az hogy a Nobel-dí- j
átadása és Brandl ünneplése decem-berben
olyan népszerűvé fogja tenni a
Szovjettel való összebékülést 'hogy a
magyar koionál még Karácsony előli le-hetne
átadni a karácsonyi békehangulat-ban
ugyanis az amerikai néppel simáb-ban
lehetne elfogadtatni ezt a gesztust
Egy másik elképzelés szerint a korona
elszállítását inkább Húsvétra kellene ha-lasztani
mégpedig két okból Egyrészt
mert az közelebb esnék Nixon moszkvai
látogatásához és így közvetlenebbül já-rulna
hozzá az amerikai —orosz légkör
javításához Másrészt pedig pénzügyi
okokból Washington és Budapest köt
ugyanis pénzügji köveleiévek várnak
rendeésic Miután az amerikai igények
nagyobbak a végső elszámolásnál Buda-pestnek
kellene fizetnie Nixonnak jobb
lenne ha a korona átadását megelőzően
kerülne sor az amerikai követelés elis-meréseié
mert a fizetésre való készsé-get
úgy lehelne feltüntetni mint Buda-pest
jóindulatának a jelét
így két legjet lehetne ülni egy csapás-ra
Nem csak Nixon „tisztességes sán-dekáit- "
bizonyítaná Moszkva semében
a korona átadása hanem még több pénzt
is lehetne kapni Budapesttől
Ehhez csak annjil érdemes megjegyez-ni
hogy ha — amit mindennek elleneié
még mindig nem akarunk elhinni — er-í- e
valóban sor kerülne akkor ez olyan
erkölcsi mértékre v állana hogy ma-g)a- r
szempontból majdnem mindegy
lenne kinek a hatalmában lenne Szent
István koronája ha csak amerikaiak és
oroszok közt lehelne választani
Mm
dolgokat
Kanadából
repüljön
írországi
Kennedy
változások
Ide-tartozik
állomásozó
bajáal"
segéllyel
Vüröskína
tcimelsz!"
államában
gvüjtótt
beiuházás
lapjánál
szocialista
árulókkal
bankárok
bizonyai
megakad
alábbiakat
gondolni
felismerni
enge-délyt
semleges
hangsúlv
politikai
szóvegét
országot
Nemzetek
iiányitói
hivatalban
engedett
amerikai
végképp
m
i