Magyar Elet, November 13, 1971

              LEJ MíwIMPL
Vol 24 No 46 XXIV évfolyam 46 szám
Tüzérségi párhaj a hindu—pakisztáni határ mentén Vihar flmchitka
Kína katonai segítsége Pakisztánnak
Indiai csapatok átléptek a pakisztáni határi állítólag azzal a céllal hogy
az ottani határmenti tüzérséget „kiiktassák" — Hindu hírforrások szerint
a határ átlépését 11 napos állandó pakisztáni tüzérségi tűz előzte meg és csu-pán
megtorlásként hatoltak át Tripura —Kamalpur környékén — Az amchlt-ka- i
földalatti nukleáris robbantás ereje 40-sz- er nagyobb volt mint a hirosi-mai
atombombáé és teljes sikerrel járt — nyilatkozta az amerikai Atom-energia
Bizottság elnöke — Charles herceg a NORFOLK csatahajón meg-kezdte
3 hónapos tengerésztiszti kiképzését Mivel a NORFOLK éppen Gib-raltár
kikötőjében horgonyzott a spanyolok tüntetéseket rendeztek a —
Buckingham Palota szerint — „véletlen" eset ellen — Kelet-Pakisztánb- an újabb szökőár 10000 embert követelt áldozatul — Ausztrália a hétvégén ka-tonailag'
kivonult Vietnamból A tervek szerint karácsonyra minden „Aussie"
otthon lesz — A manliai (Fülöp-szigetek- ) választásokon oly hevesnek ígér-kezik
a járási vezetők kiszemelése hogy a választókörzetek vezetőinek arra
az egy napra ingyenes életbiztosítást nyújtanak — A kínai' nagykövet csapot-papot
otthagyott a szovjet "vezetőség által rendezett díszbanketten melyet az
1917-e- s forradalom évfordulójára rendeztek Moszkvában mert a Politbüro
egyik' tagja felszólalásában támadta a pekingi vonalvezetést — Belfastban
újabb brit katonát lőttek le egy másik súlyosan megsebesült az IRA elleni
hajtóvadászat serán'
HAMIS PÁNIK
KELTÉSE AMCHITKA
KÖRÜL
— „Ha az amerikaiak
ncm kísérleteznének
nukleáris fegyverekkei
— mint az oroszok
kínaiak franciák —
akkor a jogos önvéde-lemről
mondanánk le"
— mondotta dr James
Schlesinger az amerikai
Atomerö Bizottság elnöke
amikor egész családját Am-chit- ka
szigetére vitte hogy
ezzel is bizonyítsa: a föld-alatti-nukleár- isf
robbantás
nem képez semmiféle ve-szedelmet
az emberi szer-vezetre
És valóban az 5
megaton nagyságú 'nukleá-- _
r'is töltet — mely a SPAR-TA- N
rakétavadász fegyver
kiegészítő kísérleteként ke-rült
végrehajtásra —
nem okozott sem szö-kőárat
sem földrengé
lllllllIIIlJIIlllIlllllHIIIIEIllllllíailllIIIIIIIillülHmEniüIlílllllllllllllJIlíllíllílE!!
seket sem ártalmas
sugárzást a légkörben
~ A szélsőbaloldali erők
szerte a kontinensen ren-deztek
tiltakozó tüntetése-ket
— főleg természetvé-delmi
indokokra hivatkoz-va
Ugyanezek a Yippi-szi-nezet- ű
erők sem a kínai
sem a szovjet sem a fran-cia
kísérletek idején egy
lépést sem lettek
Tény az hogy' végered-ményben
Amerika Kanada
védelmi pajzsa — és ha az
USA nem lenne oly erős
mint 'amilyen akkor az
oroszok a gyengébb cllen-állá- s'
vonalán haladva már
régen1 gyalog átkellek vol-na
a befagyott Jeges Tcn-gere- n
'— íKamcsalkából ki-indulva'
így függ össze Am-chitk- ai
és Kamcsatka De
közbeesik Alaszka — és ez
USA felségterület A behó:
dolási politika hívei azon-ban
vagy rövidlátúak vagy
rövidlátást tettetnek
itiiiiniiiiiiniiniiiifiüriitinnjiiiuniitiiiiiiiinn'uiiiuiifiiinirnniiüiiniiuiitiinsR Még meg lehet menteni
'U a Szentkoronát ?
Washingtoni értesülés szerint tovább ''folynak az
(őkészülctek a magyar koronának Budapestre való szal-mására
Erre vall egyebek közt az is hogy az amerikai
külügyi hivatal — egy rendszerint jól tájékozott forrás
szerint a Fehér Ház utasítására — mindmáig megaka-dályozta
hogy a képviselőház nyilvános vagy akár tit-kos
ülést tartson a Szentkorona ügyének kivizsgálására
KONGRESSZUSI JAVASLATOK
A KORONA iMEGÖRZÉSÉRE
Ennek előzménye az volt hogy Lavvrence J Hogan
marylandi képviselő még a nyáron (július 30-iká- n) hu-szonnégy
képviselőtársának támogatásával határozati
javaslatot nyújtott be Ez arra irányult hogy a képvi-selőház
és a szenátus szólítsa fel a kormányt: „őrizze
tovább Szent István szent koronáját addig amíg a ma-gyar
nép szabad akaratából nem alakul alkotmányos
kormány Magyai országon"
Ezek az amerikai képviselők azért mozdultak meg
mert arról értesültek hogy vannak akik hajlandók a
magyar koronát egy Moszkvával és Budapesttel való
megegyezés kedvéért kiadni a 'kommunistáknak Erre
utallak a javaslat következő passzusai:
Magyaroiszág kommunista kormánya javasol-ta
hogy a koionát adják át neki hogy megjavíthassák
a amerikai — magyar iszonyt "
— „ lehetséges hogy a Szentkoronát az Egyesült
Államok kormánya alku tárgyának (negotiable item-nek- )
tekinti "
Ehhez a határozati javaslat még hozzátette:
Az elnvomott magyar népnek egy szabad jövőbe
ctelt reményét és az amerikai magyarok reményét
„tünkietenné ha az Egyesült Államok kormánya vétc-n- e
a belevetett bizalom ellen és kiszolgáltatná a koro-nát
"
AMERIKAI NYOMÁS A VATIKÁNRA
Erre a közbelépésre sürgős szükség oll mert a
kongresszushoz eljutó hírek úgy szóltak hogy a Wash-ington
és Budapest közt folyó tárgyalás a magyar koro-nára
is vonatkozik Egy a magyar üggyel rokonszenve-ző
amerikai képviselő aggasztónak találta hogy bizo
„A BALOLDAL
AZ IGAZI
ELLENSÉG!'
— MONDOTTA
BENNETT
British Columbia mi-niszterelnöke
W A C
Bennett az Európai Közös
Piachoz hasonló megoldást
javasolta az USA és Kana-da
között többek között
vámuniót és a vámhatárok
eltörlését „Itt az ideje
hogy az ország rájöjjön
kik az igazi barátai mert
a USA nem óhajtja sem
gazdaságilag sem politi-kailag
beolvasztani Kana-dát"
'majd' így- - folytatja:-„Oktalansá- g
volt mi-niszterelnökünk
(Tru-deau- )
részéről hogy
tavasszal átlátogatott a
Vasfüggöny mögé
s ott kritikai megjegyzése-ket
tett az Egyesült' Álla-mokról
mely legnagyobb
szövetségesünk és bará-tunk
Az igazi ellenség a
40
baloldal mely gyűlölködő
kampányt indított és jelen- -
leg is szít az USA ellen"
AZ
Montrealban kb 500 em-ber
vonult fel az USA kö-vetség
előtt semmiféle
rendbontás nélkül Winni-pegben
mintegy 100 volt a
tüntetők száma míg To-rontóban
a baloldali „Viet-nam
Mobilization Move- -
ment" aknázta ki a
felvonulást hogy saját jel
szavaikat: „Azonnali kivo
nulás Vietnamból!"' rápin
gálhassák a tábláikra'
+
A Richler-fél- e skálán 7
egységet mutató kilengés
után a tudósok — a balol'
dal legnagyobb bánatára —
megállapították hogy a kí
sérlet teljes mértékben si-került
anélkül hogy a „be-jósolt"'
katasztrófák' bekö-vetkeztek
volna
PEKING KATONAI
SEGÍTSÉGET ÍGÉRT
PAKISZTÁNNAK
Mrs: Indira Gandhi mi-niszterelnök
USA körútján
váltig hangoztatta hotrv In1
dia -- nem támadja Pá--t
kisztant ugyanakkor egyes
hírek szerint !(az indjai ha-tármenti
tüzérség pergőtü-zet
zúdított pakisztáni ala-kulatokra
melyek állítólag
átlépték az indiai határt"
Éppen ezért kétszeresen
figyelemreméltó hogy Pc-kin- g
mindkét kormányt
felszólította az ügy békés
tiüniiiiiiiiiiumininninii
nyos tünetek időben túl közel estek egymáshoz A hí-rek
hitelességét nem lehetett ellenőrizni de feltűnő
volt hogy a különféle helyekről jövő homályos értesü-lések
és konkrét hírek mind egy irányba mutattak
iMind arra engedett következtetni hogy Washingtonban
„valaki" cl akarja távolítani Mindszentyt a budapesti
nagykövetségről
így például néhány héttel azután hogy a budapesti
amerikai nagykövet Washingtonból visszatért állomás-helyére
Bécsben tudni véltek arról hogy Mindszentjé-vel
szemben az amerikaiak magatartása megváltozott
és hogy a látszat mind inkább olyari volt mintha szán-dékosan
akarnák a házukban menekülttel éreztetni
hogy a vendégség túl sokáig tartott
Ugyanakkor római értesülés szerint különféle je-lekből
azt lehetett kiolvasni hogy amerikai részről
kezdtek finoman" és kövelvc de egyre érezhetőbb
nyomást gyakorolni a Vatikánra hogy Mindszentyt bír-ják
rá „szépszerével ha lehet és módon ha kell"
az ország elhagyására
Ehhez járult az előbb már említett magyarbarát
képviselő szemében riasztónak látszó hír — ahogy ö
maga mondta: a figyelmeztető lövés — hogy a kong-icsszu- si
határozati javaslatot az amerikai kormányban
„valaki" el akarta zárni a nyilvánosság elöl
Az ilyen határozati javaslatok mind egyforma pro-cedúrán
mennek át A javaslatot átteszik az arra illeté-kes
parlamenti bizottsághoz a bizottság pedig értesíti
az illetékes szakminisztériumot Ezt a javaslatot is meg-küldték
a képviselőház külügyi bizottságának és ez meg-kérdezte
a külügji hivatalt hogy óhajt-- e hozzászólni a
kérdéshez
AZ AMERIKAI KORMÁNY ELLENEZTE
A JAVASLAT TÁRGYALÁSÁT
Ezután hangzott el az a kívánság hogy a bizottság
a magyar korona várható sorsának kivizsgálására ne
tartson ülést (úgynevezett hearing-et- )
A képviselőnek „oka volt hinni" hogy a külügyi
hivatalból jövő kérés mögött a Fehér Ház állt --Már pe-dig
ha — így a képviselő — NKonék igyekeznek távol-tErta- ni
ezt a kérdést a nyilvánosságtól annak csak az
(Folytatás a 3-i- k oldalon)
fí77' sfe
LjrjhU Inilrpcncitnl ELET Candian (clly
U Itt lluog arUa Unguíge
a
1971 nqy 13 szombat Arn: 20 cent UIIHllnmmntuutmtUHmHmuutuuuiitiitntwmmmHMiuuu
arra
meg
élő
más
korú
millió dollár Titónak!
„AMCHITKA-ELLENESEK- "
uuiiiiiiiiiiiniiiiii'iiiiiiiiiiiiiiiiiiimiitniiiiiiitniriniirniimiiiiniiiniimmiiiiiiiiiiitRinnnnnimiRnTniiiiiJtiirrt
rendezésérc s azt is hozzá-tette:
ha kitörne a háború a
kél ország között az-esetb- en
feltétlenül Pa-kisztánt
támogatná
A bejelentés Pekingben
hangzott cl Zulfikar Ali
(Bhutto v pakisztáni kül
ügyminiszter által vezetett
küldöttség tiszteletére
adott banketten ahol Chi
Pengfei h külügyminisz'
fer kilátásba helyezte:
„Kormányom biztosítja
pakisztáni barátait hogy
ha ellenséges agresszió ér
né a kínai kormány és nép
szilárdan mögé áll és meg'
védi nemzeti függetlcnsé
gét"
Chi Pen-fe- i ugyanakkor
India és a Szovjetunió felé
iránytíott erőshangú óvá'
saiban kijelentette: „Bizo
nyos körök csalárd módon
kiaknázzák a háborús fe-szültséget
hogy saját im
perialista céljaikat megva
lúsítsák "
Egyébként Kína ENSZ
delegációja a hétvégén uta
zolt ál Párizson Nevy York
végcéllal A küldöttség' fcJ
jc: Csiao Kuan-hu- a (Ezl á
nevet még sokat ' fogjuk
hallani )
DR TITO
Bár Nova Scotia h kor-mányzója
Victor Oland el
bóbiskolt Tito doktorrá
avatási szertartása közben
a nauiaxi uainousie egye
lem aulájában és bár a
búcsúzására szánt 21 ágyú-lövést
túlkorán lőtte ki egy
túlbuzgó' tüzérörmester a
tény mégis lény marad:
Joszlp Brcz Tltót a jogi tu-dományok
tiszteléibeli tu-dorává
avatták égy kana-dai
egyetemen
Egy halifaxi diák megje-gyezte:
„a legközelebbi
doktor' úr Fklel Castro
elvtárs lesz ha a jelenlegi
baloldali politikai divatok
továbbra is érvényben ma
radnak"
Tito egyébként — sze
mélytelenül — kitért a
Brezsnyev-elvr- e is homá-lyosan
célozva rá hogy
egyes szocialista orszá
goknak nem tetszik az a
külön út amelyet a függet-len
Jugoszlávia jár" Az va
lóban visszatetszést szülhe-tett
a marxizmus Mekkájá
ban amikor — üzletről
szólva —
Tito kijelentette hogy
a pénznek nincs szaga
és éppen ezért a kapi-talisták
pénzét is szíve-sen
látja az országá-ban
A jugoszláv légerők IL
JUSIN— 18 típusú gépe zu
hogó esőben tette le a ju-goszláv
államfőt Heathrow
londoni légikikötőtől 3
mérföldnyire de még ott
is megtalálták a szerb tün-tetők
kiknek tábláján egy
szó állt: TöMEGGYILKOS
Tito legutoljára 1963-ba- n
járt Angliában
Alire Tito kezet rázott
Heath angol miniszterel-nökkel
elérte a Kanadai
Exportfejlesztő Társaság
hivatalos bejelentése mi-szerint
Jugoszlávia 40 mil-lió
dollár hitelt kapott e
federális szervtől — moz-donyok
vásárlására (Va-jon
ki a „süsü"?)
Makkai Ádám:
ÁBEL AMERIKÁBAN
(Részletek Makkai Ádám torontói október 23-i- ki ünnepi beszédéből)
Ismétlő nemzet vagyunk szinte kiapad-hatatlan
energiaforrással élniakarással
és egy helyre sűrített robbanó akaratos
szinte túltehetséges emberanyaggal Amit
mi akaitunk 1956-ba- n ez volt s ezt mint
résztvevő akkor harmadéves egyetemista
szemtanú mondom el: Mi demokratizálni
és emberiesíteni akartuk a szocializmust
jellegében magyarrá tenni és végetvetni
a titkosrendőrség rémuralmának embe-rek
kitelepítésének a házkutatási enge-dély
nélkül végzett zaklatásoknak a p£-raszts- ág
mesterséges és erőszakos kolho-zilásána- k
a hagyományos magyar parasz-ti
életmód idegen parancsra történő fel-számolásának
Azt akartuk hogy ne az
ideológiai cenzor szabja meg milyen
könyv kerülhet kiadásra vagy nem ha-nem
az olvasó közönség tetszése vagy
nem-tetszés- e Azt akartuk hogy a meg-szálló
szovjet hadsereg hagyja el hazánk
területét és szűnjék meg kiaknázni termé-szetes
kincseinket nyilvánosságra nem ho-zott
kereskedelmi szerződések nélkül Azt
akartuk hogy szűnjék meg a vallásüldö-zés
emberek magán telefonjainak lehall-gatása
hogy ne legyen fekelepont egy
ember kádcrlapján hogy vasárnap temp
lomba jár s általában hogy szűnjék meg
a politikai káderczés Emberi méltósá-gunkat
és jogainkat követeltük tehát
vissza és semmi mást!
Kéréseink szerények és nyugaton köz-helynek
számítóak voltak Azt akartuk
hogy az embert az egyetemre ne a szár-mazása
miatt "vegyenek vagy ne vegye-nek
fel hanem azért mert értelmi ké-pességei
miatt odavaló vagy sem — Mi
nem akartunk beleavatkozni a nagyha-talmak
birodalmi sakkjátékába és riem
üzentünk hadat "senki fiának széles e vi-lágon
"És" ekkor megtörtént a lehetetlen a
nem várt a hihetetlen: A fegyvertelenül
békésen tüntető munkásokra diákokra
és értelmiségiekre tüzet nyitott az AVH
menekülő páni terrorban iszkoló ban'
dája a Parlament-té- r háztetőiről a' rádió
fülül és más stratégiai pontokrólA
forradalom mint fegyveres felkelés te
hát úgy kezdődött hogy mi önvédelem-ből
— fegyvert ragadva visszalőttünk! És
nem másképp
1956-na- k nem volt sem soviniszta sem
irredenta sem semmiféle más ember és
ember között különbséget tevő jellege:
olyan barrikádot láttam tucatjával mely
mögött az állapotos cigányasszony a ké-ménysö- prő
az egyetemi tanár a katoli-kus
pap a zsidó rabbi és a református
lelkész együtt harcolt
1956 történelmi döbbenete épp abban
áll hogy ezt a felkelést az egész magyar
nép spontán egy emberként hajtolta
végre minden külső segítség és támoga-tás
nélkül- - Elnyomóink persze ezl kép-telenek
voltak és nem akarták tudomá
sul venni Ezért kelleti a mentség az
ürügy hogy 1956-o- t a Cl A pénzelte és
volt arisztokraták és katonák puccsa
volt — röviden hogy fehérterrorhoz ve
zető ellenforradalom lelt volna
A Magyar írók Szövetsége 1957 január
jában jegyzékben tiltakozott ez ellen a
beállítás ellen és a Szovjetunió vezetőit
történelmi tévedéssel vádolta Semmi
jobban meg nem szégyeníthettc szomszé
dainkat mint az a tény hogy leckét kap
tak egy kicsi országtól szocializmusban
és a nép akaratának érvényesülésében!
És azóta eltelt 15 év A magyar nép
örökös rátermettségével és szívósságával
kiharcolt magának egy olyan életformát
mely ma a Szovjetunió csatlósállamai
között szinte egyedülálló „Mi vagyunk a
legvidámabb barak a koncentrációs tá-borban"
— mondja minden kintjáró pes-ti
látogató
Mit jelent ez? Hogy a kommunizmus
megjavult volna? Egyáltalán nem —
Amiről szó van az ez: 15 évvel a forrada-lom
után megváltozott harci eszközök-kel
és modernizált harcmodorral kell
tovább küzdenünk eredeti céljaink és
eszméink megvalósításáért!
1956 tisztán és félreérthetetlenül meg-mutatta:
Mindegy hogy ki van halal-mon
az Egyesült Államokban Angliában
Németországban: senki sem hajlandó
egy harmadik világháború atomrobbaná-sos
poklába dobni a világot egy határain
belül 10 összesen sem több mint 15
milliós népért mikor százmilliók élete
a tét! Mi tehát nem várhatunk amerikai
„felszabadítást" sem a demokratáktól
sem a republikánusoktól sem Willy
~
3 '
Brandt kancellártól sem Picire Trmleau
miniszterelnöktől A magyar népnek a
kintiek segítségével maga-magá- t kell
felszabadítania! Hogy ezt 1971-be- n mi-kor
Nixon elnök Kínába és Moszkvába
készül nem érhetjük el fegyveres mó-don
azt csak az ünáltatók nem hajlan-dók
vagy képesek belátni — Minekünk
ma értelmiségi szervezkedésre tudatos
kultúrmunkára és a világ köztiszteletét
kihívó ellenállhatatlan minőségi forrada-lomra
van szükségünk szakemberekkel
orvosokkal mérnökökkel nyelvészekkel
és írókkal az élen mert ez az egyetlen
ez az egyedüli járható út
Ugy kell tennünk mintha nem volna
országhatár Az elektronikus korban a
televízió a léglökéses gepek és az egyre
fokozódó iramban utaó emberi sokada-lom
korában élünk Minekünk most azt
a feladatot rótta ki a végzet hogy esz-mei
és nemzeti célkitűzéseink megvalósí-tása
érdekében fölében kell tudnunk ke-rekedni
— magának a Politikának is
Minden kihozato(t látogató rokon és
minden hazalátogató kinti magyar c
puszta tény által hogy átlépi az ország-határt
rúg egyet Sztálin elvcin Jól ért-sük
meg egymást: aki hazamegy jól
menjen haza! Ne fényképeztesse le ma-gát
a hazacsalogaló újság kamerái előtt
és ne meakulpázzék értelmetlenül a hely-tartóság
lábai előtt Józanul és okosan
terjesszen objektív ismereteket és ugyan-akkor
a maga részéről iparkodjék meg-érteni
hogy azok akik otthon marad-tak
hogyan éreznek és gondolkodnak
mind a múltról mind a jelenről és főleg
a jövőről
Meggyőződésem hogy 1956 nem bu-kott
el hanem katonai veresége dacára
}s Jövőnket biztosító erkölcsi diadalként
él tovább és ad tápot nernjCsjikJiijnagyar-sá- g
hanem Közép-- ' cs' Kelet-Európ- a va-lamennyi
rab nemzetének- -
Mi legyen tehát a megváltozott harc:
modor és hogyan érhetjük cl a legcélra-vezetőbb
módon amit mindnyájan aka:
runk?
1 Legelső sorban szűnjön meg gyana-kodni
egymás ellen a kinti magyar
2 Tudomásul kell vennünk hogy 15
millió magyar egy nemzclet alkot "tágjai
bárhol is éljenek '' ' ''
3 Mindenkivel szóba M állni de min-denkiről
pontosan tudni kell kicsoda
mivel foglalkozik mi a múltja) mennyi
emberség' várható tőle: és ' aszerint bá-nunk
vele
4 Szaktudással nyelvtudással törté-nelmi
'kutatással és emberig tekintéllyel
érjük el hogy"bcfogadó országaink poli-tikusai
figyelemre méltó'' értelmiségi és
közvélcményformáló erőkként figyel jenek
ránk
5 Mi nem vállalhatunk társutasságol
semmiféle nagyhatalommal hanem kö-vetkezetesen
a kis népek önrendelkezési
jogai mellett kell síkraszálnunk A két-szer
kettő pofon egyszerű logikája ma
azt parancsolja minden magyarnak: a
világ összes nagyhatalmának meg kell
szűnnie mások nevében beszélni és el
kell érni hogy világ kis népei kisebbsé-gei
végre a maguk nevében beszélhesse-nek
6 El kell tehát érnünk hogy legyen
egy országhatárokon felül álló összma-gyá- r
minőségi értelmiségi politika mely
megtanít bennünket magyar érdekek
szerint magyar fűvel magyar módra
gondolkozni a világ dolgai felől
7 Végezetül: Tudomásul kell vennünk
hogy előretolt helyőrség vagyunk és ez
hatalmas szinte felmérhetetlenül óriási
felelősséget ró ki ránk
Ausztria Svájc frael és számos más
kis ország ékesen bizonyítja hogy nem
feltétlenül a nagy terület az ami egy or-szágot
naggyá tehet A cél egy: túlélni a
jelent és megnyerni a Jövőt Ha jól dol-gozunk
megérhetjük a nagyhatalmak rá-döbbené-sét
arra hogy emberi lelkek fe-lett
nem szabad nem lehel és nem érde-mes
uralkodni Egy biztos: a nyelvünk 'és
kultúránk az hogy lélekben magyarok
vagyunk és maradunk sohasem veszhet
cl akkor ha lépést tartunk a huszadik
századdal és ellenfeleinket sem túl nem
rettegjük sem alá nem becsüljük ha-nem
olt győzzük le ahol erre a legtöbb
módunk van erre: a szellemi fejlődésen
alapuló lelki nemesség cs az ebből szük-ségszerűen
adódó kultúrfölény ürökér
vényü területén