Magyar Elet, April 03, 1976

              Nem sokaság
hanem Lelek
s szabad nép tesz
csuda dolgokat
BERZSENYI
Vol 29 No 14 XXIX évfolyam 14 szám i'ittnu'tt'n'm'nmwttmTtn'wfv'Tr
vette át a
mm H ®
tart @ óva inti az
Az elnökjelölti előválasztások során Ford öt győzelme biztos republikánus
jelöltséget ígér ha valami nagyobb belföldi vagy külügyi válság nem keresz-tezi
terveit — Ronald Reagan reménye az hogy kivár az utolsó pillantig: hátha
Ford elkövet egy hatalmas baklövést? — Jimmy Carternek most azt kell bebi-zonyítania
hogy az iparosodott északon és a földmívelő közép-nyugato- n is ké-pes
győzni — Henry Jacksonnak ugyancsak bizonyítania" kell április 6-á- n 'New Yorkban és április 27-é- n Pennsylvaniában — A libanoni hatalomért foly-tatott
harc további tartós válságba sodorhatja az országot mely könnyen újabb
közel-kele- ti háború képében jelentkezhetik: Szíria katonai nyomása tetézve a
palesztinai „felszabadítási" hadsereg jelenlétével bármikor izraeli ellenlépést
válthat ki — Montagnard törzsek a római katolikus egyház a Cao Dai és Hoa
Hao vallási szekták kommunista-ellene- s tevékenységéről érkezik hír Észak-Vietnambó- l!
— Laoszban a „Fekete Kobra" jobboldali gerillacsoport számos
kambodzsai helységet felszabadított — Az új ausztráliai kormány pártolja Die-g- o
Garcia szigeten építendő amerikai támaszpont tervét sőt nukleáris meg-hajtású
USA hadihajók és tengeralattjárók kikötését is engedélyezte! — Prin-ces- s
Margaret — akit a bit bulvársajtó élesen támadott „uralkodóházi kötele-zettségei
elhanyagolása" miatt — részt vett a HMS HAMPSHIRE cirkáló fedél-zetén
adott fogadáson — II Erzsébet meglátogatta a lemondott Harold Wilson
miniszterelnököt a 10 Downing Street-- i lakosztályában- -
B
ARGENTÍNÁBAN
„Isabel Perón a néhai Jüan
Perón diktátor 45 eves öz-vegye
egyben Argentína el-nöke
a buenos airesi CASA
ROSADA kormánypalotát
szerdán hajnali félkettökor
hagyta el de villája helyett
azt az utasítást adta a heli-kopter
pilótájának hogy a
városi repülőtérre irányít-sa
a gépet megtudván azt
hogy lázadó tisztek cso-portja
már otthonában vár-ta
öl abból a célból hogy
letartóztassa
Isabel menekülési terve
nem sikerült mert a repté-ren
is készenlcrban állt egy
repülőtiszti csoport
Isabel Perón pisztolyt
rántott azonban a lé--'
gierö tagjai hamarosan
lefegyverezték és őrizet
alatt az Andes hegység
egyik téli üdülőhelyére
szállították ahol szo-bafogságban
tartják
nyilvános perének idő-pontjáig
Egyidejűleg számos kor-mánytagot
tartóztattak le
beleértve a perónista szak-szervezet
vezérét Lorenzo
Miguclt tovább'á Julio Gon-zale- z
elnöki titkárt és Os- -
valdo Papapdeo sajtófőnö-köt
is
Az új vezetőséget három
tábornok triumvirátusa al-kotja:
nevezetcsen Jorge
Videla
(50) Eduardo Massera (51)
tengernagy és a légierők pa-rancsnoka
Orlando Augus-t- i
tábornok (49) akik arról
ismertek hogy mindhár
man kommunista-ellene- s
érzelműek
A katonai junta első
közleménye szerint „az
országot meg kellelt
menteni a gazdasági és
politikai zűrzavartól
amely Isabel Perón 21
hónapos uralma alatt
egyre elviselhetetleneb-bé
vált"
A tábornokok triumvirá-tusától
külföldi megfigye-lők
azt várják hogy a szél-sőbaloldali
gerillák ellen
kérlelhetetlen hadjáratot
indít s a brazil chilei és
uruguayi jobboldali kormá-nyokkal
szorosabb együtt-működést
épít ki
A
ELŐZMÉNYEI
Amióta Isabel Perón 1974
'júliusában örökölte Jüan
Perón elnöki bársonyszékét
la terrorista cselekmények
gm
során meghalt személyek
száma 1700-r- a emelkedett
Gazdaságilag ugyancsak
zűrzavaros képet mutatott
az argentínai helyzet:
a napi több mint egy
százalékos infláció kö-vetkeztében
az elmúlt
mutatószáma 4236
százalékra hágott
Mrs Perón először a je
lentős tekintélyű Altalános
Munkaügyi Konföderáció
vezetőségével csapott ösz-sz- e
megszüntetvén a sza-bad
bértárgyalások rend-tartását
mire országos
sztrájk következett
Ezt követően
Isabel Perón a hadse-reggel
húzott ujjat: öt
tábornok ellenezte Vi--
cente Damasco ezredes
kinevezését a belügymi-niszteri
posztra
ennek ellenére az clnöknő
makacsul haladt a saját út-ján
nem véve tudomást ar-ról
hogy egyre jobban el-szigetelődik
— és egyre ke-vesebb
hívet mondhat ma-gáénak
A baloldaii Montoneros
gerilák nyílt hadviselésbe
kezdtek a kormány ellen
Az egyes fegyvernemek fő-parancsnokai
még ez év feb-ruárjában
megpróbálták
nyilvános közvád alá vonni
--~- ™
Pásztor Emil az egri tanárképző főiskola magyar szakos tanára
körkérdést intézett a főiskola I éves hallgatóihoz (23) hogy meggyő-ződjön
arról: mit és mennyit tudnak a fiatalok Erdélyről az erdélyi
magyarságról? A kérdéseket és a vizsgálódása eredményét a hazai
„Valóság" folyóirat közölte- - Ebből közlünk most részleteket:
kérdés: — A mai Magyarországon kívül a világ melyik orszá-gában
beszélnek magyarul?
Felelet: — A 23 fiatalból csak kilencen tudták helyesen hogy Ro-mániában
Erdélyben A többi a k v országokra tippelt: Amerika
(7) Csehszlovákia (3) Kanada (3) és Chicago (így! — 1)
2 kérdés: — Milyen nyelven beszélnek a székelyek és melyik or-szágban
élnek?
Felelet: — A megkérdezettek közül csak 12 tudta hogy a széke-lyek
magyarul beszélnek és Romániában Erdélyben élnek Egy hall-gató
úgy vélte hogy Szlovákiában élnek és szlovákul beszélnek egy
másik széf int szláv anyanyelvűek Kilenc nem tudott választ adni
3 kérdés: — Ki volt hol és mikor élt Apáczai Csere János?
Felelet: — A megkérdezettek közül — akik pedig pedagógusok
lesznek! — senki sem tudta hogy Apáczai a XVII században élt Er-délvb- en
hogy százada kimagasló magyar pedagógusa volt- -
4 kérdés: — Mely országokban találjuk meg a következő váro-sokat:
Segesvár Zilah Huszt Nagycnyed Nagyszalonta Szabadka
cs Gyulafehérvár?
Felelet: — Petőfi hősi halálának helyéről Segesvárról csak 13-a- n
tudták hogy Erdélyben van Ady Zilaháról hárman tudták hogy az
most romániai város Husztról hárman találták el hogy az Kárpátal-ján
ma a Szovjetunióban van Nagyenyedet 13-á- n Arany János szü-lővárosát
Nagyszalontát 11-e- n — Kosztolányi Szabadkáját hatan
Gyulafehérvárt öten nem tudták melyik országba tegyék
5 kérdés: — Nevezzen meg hárommá elő magyar írót vagy köl-tőt
a hazánkkal szomszédos országokból?
Felelet: — Hárman válaszoltak — de csak két névig jutottak
ezek is cl
Maga Pásztor Emil a feleletekből ezt a szomorú következtetést
vonja' le: „Megdöbbentő ez a A szomszédos országok-ban
élő magyar kisebbségek irodalmáról történelméről földrajzáról
— egyáltalán létéről alig tud valamit a mai magyar ifjúság E tragi-kus
tényért elsősorban iskolai tanterveink tan-könyveink
a felelősek amelyekben szó sem esik a magyar kisebbsé-gekről!"
HUNGÁRIÁM LIFE
T'tii1i976 iápriilis v3 szo'mbiat ''''rg'
Tábornokok triumvriálusa hatalmat Buenos Airesben:
mW w i
Dél-Kore- a kommunista inváziótól Anglia oroszokat!
ANTIKOMMUNISTA
KATONAKORMANY
hadseregparancsnok
HATALOMÁTVÉTEL
év
tájékozatlanság!
magyartanításunk
Mrs Perónt de akkor a pe-rónista
mozgalom ereje
még képes volt elhárítani
ezt a radikális lépést
Nyilvánvaló volt hogy
ilyen lehetetlen körülmé-nyek
között az egyetlen erő-nek
a hadseregnek kellett a
porondra lépnie
Március végén a sztrájk-hullámok
a gerillatámadá-sok
a vágtató infláció és az
élelmiszerhiány végülis ar-ra
késztették a hadsereg ve-zetőit
hogy erőszakkal le-mondassák
Maria Estele
Martinezt alias Isabel Pe-rónt
EGYSÉGES
„KEMÉNY KÉZ"
FRONT AZ OROSZOK
ELLEN?
Gcrald Ford és Henry
Kissingcr ismételt intései
után — miszerint Kubát
hatékony gazdasági zárlat
alá helyezik amennyiben
újabb afrikai hódításokba
kezd Nagybritannia kül-ügyminisztere
James Cal-Iagha- n
a sima diplomatikus
nyelvet mellőzve kereken
kijelentette:
Anglia nem tűr semmi-féle
újabb katonai in-tervenciót
amely szov-jet—
kubai részről Rho-desia
ellen irányulna!
Az angol külügyminiszter
felhasználta Andrej Gromi-k- o
négynapos londoni láto-gatását
arra hogy figyel-meztesse
a szovjet külügy-minisztert:
az európai Ke-let—
Nyugat közötti „déten-te- "
viszonya súlyosan meg--sinylen-é
ha újabb válság-gal
tetéznék cseppfolyós
afrikai helyzetet
Callaghan minden kétsé-get
kizáróan rámulatott
arra hogy
- Rhodesia törvényesen
még mindig brit felség-terület
— és a Jthodesia
elleni támadás egyenlő
lenne Anglia megtáma-dásával!
Ezenközben Ian Smith
Rhodesia miniszterelnöke
elvetette az angolok javas-latát
miszerint a fehér kor-mány
békés úton fokoza-tosan
adja át a hatalmat az
öt és félmillió feketének
Callaghan javaslata sze
rint országos választáso-kat
kell kiírni Rhodesiá-ban
melyek során két év le
forgása alatt a politikai ha-talom
a fekete többség bir-tokába
kerülne- - Ian Smith
az angol közvetítő javasla
tot „szélsőségesnek" minő
sítette és nem tágított je
lenlegi álláspontján
B DÉL-KORE- A
— A KÖVETKEZŐ
CÉLPONT?
Park Chung Hee Dél-Kore- a
elnöke nem tagadja
hogy attól tart: az észak-koreai
kommunista táma
dás országa ellen hónapok
kérdése csupán Park meg-győződése
az hogy Kim II
Sung csapatai Dél-Vietna- m
és Kambodzsa kiürítését
követően már egy évvel ez- -
előtt támadásra készen áll-tak
azonban
józanabb megfontolás-ra
intette az a tény
hogy Dél-Kor- ea terüle-tén
még mindig 40000
amerikai katona állo-másozik
Azt az álmát azonban
hogy a vörös zászló égisze
alat't egyesítse a két Ko-reát
Kim II Szung távolról
sem adta fel Egyelőre az is
gátló körülmény számára
hogy sem Kína sem a
Szovjetunió nem hajlandó
(egyelőre) 'a nyílt konfrontá-ció
helyzetébe kerülni az
USA-v- al
Park Chung Hee kormá-nya
sajnos nem túlságo-san
népszerű: március cl- -
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
M M M --- -- MM
i
c
1
s
a
„Gyakorlatilag a mai magyar'-tanítá- s alatt a tankönyveink csu-pán
a mai magyarországi irodalmat és irodalomtörténetet tárgyalják
A magyar' fogalmából kimaradt minden ami külföldi magyar — s
ugyanakkor a modern külföldi irodalom' körében sem adunk helyet
a szomszédos magyar irodalomnak minthogy ezek a magyar nyelvű-ségük
miatt — úgy látszik — nem eléggé külföldiek"
Eddig tart Pásztor Emil cikke A szerző a végső konklúziót ma
otthon nem vonhatja le Ez ránk az emigrációs magyarságra vár:
Ezen a téren — a „magyar"-tanításba- n — a mai otthoni rend-szernek
nincs nem lehet mentsége- - Az elszakított területeinket —
állítólag — nem követelhetik vissza mert az megbontaná a szocialista
tábor „egységét" De azt se Moszkva se Bukarest se Belgrád se
Prága nem tilthatja meg hogy a „magyar" tankönyvek tárgyalhassa-nak
az erdélyi felvidéki és délvidéki magyar irodalomról történelem-ről
Ez már a Kádár-rendsz- er bűne amely szótárából egyszerűen
törölte a „magyar kisebbség" fogalmát azokat csak „hídépítőknek"
tartja a szomszédos népek felé — feláldozva 4 millió magyart az in-ternacionalizmus
„oltárán" Ilyen nemzetárulást — 4 millió vértest-vérről
való lemondást — nemcsak a nagy népek nem követtek el a
történelem folyamán — hanem még az ún -- szocialista" országok
sem A románok hangoztatják hogy Besszarábia az övék mert 2 mil-lió
román él ott szovjet uralom alatt — a bulgárok visszakövetelik
Jugoszláviától Macedóniát — a lengyelek soha nem mondtak le Galí-ciáról
amelyet a Szovjetunió foglalt el a II világháború után — a
csehek Kárpátalját a magukénak tekintik amely ma szovjet megszál-lás
alatt van — csak Kádárék mondtak le az erdélyi felvidéki és
délvidéki 4 millió magyarról — mintha olyan bőven volna elpaza-rolható
magyar vér!
A mai „magyar" tankönyvek bűnös hallgatása a magyar kisebb-ségekről
nem politika (ahogyan sokan mentegetik a mai rendszert) —
hanem szándékos nemzctgyilkosság: a budapesti kommunista veze-tőknek
nem fáj az erdélyi felvidéki és délvidéki magyarok sorsa —
ök internacionalisták akikből kihalt (vagy sohasem is volt) nemzeti
öntudat Ezért vár ránk az emigrációs magvarságra a szent föladat:
ébrentartani magunkban ifjúságunkban és a világ közvéleményében
a tudatot:
4 millió magyar él idegen uralom alatt s ezek sorsáért „valaki
felelős"!
ZSIGMOND ANDRÁS
jf
mmtxmmMMM
fcJR1 'lAÉl
FLÓRIAN TIBOR:
Hollókő vára
1I0 M
V N
Ltrgest Indcfxndeal
Caiudua Vtetldy
in 11uji£uíai( L4ii£ujg€
tarthatja meg
3©- -
Ara: 30 cent
magyarnak szórványainkat?
„Az irodalommal kezdődik a nemzet" (Márai)
Valahányszor Erdélynek és a Felvidéknek álmodott connecticuti ott-honomtól
távol egy lelkes magyar szórványt látogathatok meg ünnepet
ülök Ezt a hazai földet Caracasban éppenúgy megtalálhatom mint Los
Angeles-be- n Természetesnek tartom hogy népem venézek vagy ameri-kaiak
között -- 7- ha akar — nemzetet alkothaj Mint az óceánból kiálló
sziklákat úgy ostromolja hullámaival az idegen nyelv ezeket a magyar szór-ványokat
és mégis évtizedek óta állnak A múló időben simára csiszolja
őket a hullám de szét nem töri és el nem sodorja őket a külső erő míg
minden részecskéjük vállalja szikla-sors- át Amíg a közös cél tudata belül-ről
cl nem gyengül élni fog és állni hullámtörőként minden szórvány
Hiszek ebben miért is ne hinnénk' mikor a Kárpátokon túl élő és magyar
nyelvüket énekeiket népi hagyományaikat öntudatukat évszázadokig
megőrző csángók példáját hordozom magamban
Amikor ünnepnapjaim végük felé közelednek és búcsút kell mondanom
egy-eg- y szórványnak fájdalom fog el ahhoz hasonló amit akkor éreztem
mikor — a történelem kényszere folytán — átléptem hazám határát nyu-gat
felé Elviselhetetlen lenne számomra csak#pár órát tölteni köztük és
elmenni mielőtt életüket problémáikat magamba nem szívtam
Szórványaink hullámvcrtc sziklák az öt földrészen- - Mi tarthatja meg
őket szikla-hűségünkbe- n töretlenül az árban?
Elsősorban az ha nem érzik magukat kicsinek erőtlennek és magá-nyosnak
Létüknek minden napján érezniük kell hogy nem tartozunk a kis
nemzetekhez A világmagyarság száma elérte a 15 milliót és a szabad
világban élő szórványaink még ma is közel másfél millió édes anyanyelvün-ket
őrző magyart tesznek ki
Másodszor az tarthatja meg őket magyarnak ha tudatára 'ébrednek
annak hogy — minden látszat ellenére — a nemzetköziség hatóereje gyen-gül
s nyíltan vagy a felszín alatt erőteljes népi erők törnek elő Száza-dunk
utolsó negyede ezeknek a győzelmét hozza cl
Harmadszor ha sorainkban a gyengéket meggyőztük arról hogy nem
kell szégyelniök magyarságukat Nemcsak mennyiségileg léphetünk ki a
kis nemzetek közül hanem minőségileg is annyira hogy szellemileg ver-senyképessé
leltünk a nagyokkal
Negyedszer ha meggyőztük arról megalkuvóinkat hogy az elkövetkező
világrendben nem az segíti elő érvényesülésüket ha elvágják gyökereiket
és nyelvükben és magatartásukban kilépnek a magyarság keretei közül Az
önző embereket a gyökértelenség árulja el és minden társadalomtudós tud-ja
hogy egoista egyénekből seholsem lehet emberi társadalmat jól műkö-dő
közösségi életet teremteni
ötödször ha különösen azokban az országokban ahol a civilizáció
építésére helyezik a hangsúlyt — mi továbbra is kultúrát építünk és
második jégszekrény TV vagy gépkocsi helyett magyar könyveket ve-szünk
magyar előadásokat látogatunk magyar művészeket támogatunk
és mindent megleszünk annak érdekében hogy ne a lömegízlés alakítsa
ki azok színvonalát hanem irodalommal minőségben egyre jobb sajtóval
emeljük magasabbra kultúránkat
Hatodszor az tarthatja meg magyarságukat ha növeljük szórványaink
érdeklődését a többi magyarság iránt Egyre erőteljesebb kapcsolatok
kiépítésére kell törekednünk hogy minden magyar résztvehessen az összma-gyarsá- g
szellemi életében Ki kell építenünk a szórványok egymásközti kul-túreseréj- ét- Nemcsak könyveken és újságokon át hanem kimagasló alkotók
meghívásával is
Hetedszer az adhat szórványainknak megtartó erőt ha nagyobb fi-gyelmet
fordítunk íróinkra költőinkre művészeinkre és szellemi vezetőink-re
Ne hagyjuk magányosan élni és küzdeni azokat akik nem tartoznak
valamilyen emigráns szervezethez amely időnként utaztathatja őket -- világrészeken át" Teremtsünk kapcsolatot a magányos alkotó és a számára
ismeretlen arcú olvasó között Hozzuk őket közel egymáshoz mert-a- z író-nak
több lesz és mélyebb a mondanivalója az olvasó pedig a személyes
élményen át közelebb kerül az eszméhez a magyarsághoz
Otthon a Kárpát-medencébe- n láttuk példáját annak hogy milyen je-lentősége
van az irodalomnak Az erdélyi felvidéki és délvidéki írók mun-kássága
nélkül ennek a három törzsnek az élete nemcsak sivárabb lett
i volna hanem ellenállásuk is meggyöngülne A magyar kisebbségek írói
tartották fönn a nemzeti öntudatot akkor is (ma is!) amikor a szellem
csak madárszárnyakon röpülhetett át a határok felett
Márai Sándor — ő is egyike magányos íróinknak — ezt írja: -- Az iro-dalommal
kezdődik a nemzet" S igaza van mert ki öntené formába a
nemzeti öntudatot ha nem lenne író? Ki alakítaná fejlesztené csiszolná
nyelvünket mint a legcsodálatosabb eszközt arra hogy kicserélhessük — a
legmagasabb szinten is — gondolatainkat? Ki mutatna feLmirrkct a világ-nak
ha nem lennének íróink és nem lenne magvar iro'daiom?
Ébredjünk rá arra hogy a szabad világban szétszórt közel másfélmil-lió
anyanyelvünket beszélő magvar közt az egyre erőteljesebb és minőségi
kultúrcserét nem valósíthatjuk meg íróink nélkül Tegyünk meg mindent
hogy magányos íróink is eljussanak az olvasóhoz szervezeti könyvkiadás
útján és szervezett előadó-cserékk- el személyesen is Ez lenne a legbizto-sabb
útja annak hogy a világon szétszórt szórványaink valóban és mara-dandóan
közel kerüljenek egymáshoz és megtartsák magyarságukat utó-daikban
is!
(C U)