000397 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
IIP iA'At' mtfk m Ha HUNGÁRIÁM LIFÉ Nem sokaság hanem Lélek í szabad nép lesz I WN csuda dolgokat lírgfíL fadepcndcal MAGYAR ELET Ctnidian Jttlly BERZSENYI la lie Uungtriw Ljtgu je Vol 34 34 XXXIV évfolyam 34: szám 1981 Szeptember 5 Szombat Ara: 40 cent !iiiwcxxxxxxxixxxxxxxmxmnTxxxxxxxixxixxix] imuwan mmwimtmMmmnvtiim Dél-afrik- ai harckocsi-eke- k kubai zsoldosok ellen Súlyos harcok Irán a teljes összeomlás előtt? Egy szovjet törvényszék az illegálisnak minősített „Pcntecostal" vallás püspökét és négy hivöjét őt évi börtönre cs öt évi „belső száműzetésre" ítélte — Csehszlovákiában két katolikus papot tartóztattak le — az egyik Jaroszláv Duka 38 vcs dominikánus a másik Jozcf Kordik 33 éves jezsuita — az álla-mi rendet aláaknázó vallási tevékenység vádjával Francisek Lizna jezsuita atyát a tárgyalást megelőző hónapban illegális ikatolikus sajtótevékenység miatt ugyancsak letartóztatásba helyezték — Michael Dcvine az IRA éhség-sztrájkot hirdető újabb rabjának halála iazt jelzi hogy eddig tíz éhségsztrájkos IRA fogoly halt meg a mozgalom kezdete óta mely ia politikai fogoly-státu- s elismerését mindeddig eredménytelenül szorgalmazta — A Szovjetunióban első ízben bevezetik a sex nevelést a 14 éves és iaz idősebb korosztályú tanulók szá-mára — Lech Walesa a független Szolidaritás lengyel szakszervezet vezérének apja 64 éves korában Jersey City-be-li lakhelyén meghalt — Abolhasszán Bani-Sad- r a jelenleg Franciaországba menekült volt iráni iclnök kijelentette: „Ép-pen úgy mint ahogy a sah uralmát minden külső beavatkozás nélkül meg-döntöttük ugyanúgy az új zsarnokságot is a lehető legsürgősebb idő alatt térdre 'kell kényszeritenünk" — Az izraeli 'munkaügyi minisztérium által közzé-tett statisztika szerint 1989 és 1979 között 510528 izraeli hagyta el az országot mig a bevándorlók száma ezalatt a 10 év alatt csupán 3S4 ezer volt DÉL-AFRIK- AI CSAPATOK MÉLYEN BEHATOLTAK ANGOLA TERÜLETÉRE Jósé Eduardo dos San-to- s Angola elnöke az Egye-sült Nemzetek Szervezeté-hez fordult abból a célból hogy „semlegesítsék a nagy-szabású dél-afrik- ai inváz-iót'-' Az ANGOP nevű angolai niruffvnoKseg-rv~ieiente- M szerint két dél-afrik- ai pán-célos osztag 82 páncélos gépkocsival (megerősítve 32 harckocsival az élen két ékben a határtól szá-mítva mintegy 100 mér-földnyi mélységre előretört-- „Heves h'arcok után — hangzik a hadijelent'ás — a dél-afrik- ai páncélos "erők el-foglalták Catequero helysé-get" A mási'k páncélkocsis osztag — légitámogatással Xangongo városában vív ut-cai harcokat Nyolc dél-afrik- ai harci DR POGÁNY ANDRÁS: bombázó Cahama és Tchi-bemb- a helységeket a földdel telte egyenlővé hangzik az ANGOP hadijelenl'áse A dél-afrik- ai csapatok szószólója Charles Lloyd Vezérezredes kijelentette ho'gy egységei a SWAPO (South West Africa People's Organization) gerillái ellen harcolnak akik számtalan esetben betörtek dél-afrik- ai területre: — „A helyi lakossággal egemben -- tanúsított terroréi cs'elelcményeket nem tűrhet-jük tovább és j kikerülhetet-len az hogy a terroristákat ne üldözzük mindaddig amig harci támaszpontjukon megsemmisíthetjük őket mondotta Lloyd vezérezre-des Lapzártakor iá húszezer főnyi Angolában tartózko-dó kubai csapategységek felvették a harcot a dél-afrikai erőkkel szemben IRÁN A TELJES ÖSSZEOMLÁS ELŐTT? (A „Washington Post" líbiai nagy cikkben foglalkozik a legújabb iráni események-kel és a hirkom menta tor nem más mint George Ball volt h külügyminiszter aki szerint Irán rohamosan kö-zeledik a felbomlás felé A gazdasági helyzet ka-tasztrofális : csaknem 4 millió ember áll munka további egymillió embertelen kö-rülmények iközött él mert az Irakkal folytatolt há-Mbo-rú - következményeként földönfutóvá' A'áltak Az ország nemes víalu-takészle- le csaknem nullára olvadt ráadásul belső láza-dások akadályozzák a nor-mális gazdasági vérkerin-gést A mozlim papság bebi-zonyította hogy az állam ve-zetésére képtelen Ma — ha egyáltalán produktív munkáról Jehct 'beszélni Iránban — az csupán azért történik mert rettegésben tartják a népet: a vallási diktatúra többezer embert örökre- - elhallgattatott Khomeini 20-'év- es unoká Huszonöt az emigrációban: Szabadságharcos Szövetség tagjának negyedszázados visszaemlékezései Huszonöt év nagy idő a halandó ember életében így 1981 őszének közeledtével 1956 októberének huszonöt éves évfordulóján számot magunkkal és szemügyre kívánjuk venni mit is végeztünk mi 1956 októberének magyar menekültjei és önkéntes szövetkezelünk a Magyar Szabadságharcos szövetség az elmúlt negyed század során Látunk elsősorban sok 'magyar jószándékot erőfeszítési és energiát amit a Magyar Szabadságharcos Szövetség tagjai három kontinensen lelkiismeretük parancsát követve örömmel áldoztak a magyar nép és nemzet ügyének szolgáltában A 'magyar ügyet és a magyar nevet igyekeztünk jobban ismertté tenni Igyekeztünk magasra tartani a három$zihü lyukas zászlót a leglehetetlenebb és legnehezebb körül-mények között is Személyileg valamennyiünk saját erejéből lábra állt Amerikában 1958 kataklizmája után ami nem volt egyszerű feladat elvégre rend-szerint az árnyékos oldalon álltunk és kellemetlen dolgokat prédikál-tunk barátnak közönyösnek és ellenségnek egyaránt Halhatos segít-séget csak az Úristentől kaptunk anyagi 'bázisunkat saját zsebünkből és a széles nagyközönség önkéntes adományaiból teremtettük elő Bennünket negyed század alatt sem megfizetni sem elhallgattatni nem lehetett és nem is lehet sohasem Együttműködünk és együtt is fogunk működni mindazokkal akik a felkelt magyar nemzet 1956 októberében oly egységcsen és cgycrlcl-müle- g kifejezett olthatatlan szabadságvágyát magukévá teszik meg-értik és 'annak megvalósításán dolgoznak ötvenhat eszméit követelé-seit cs vágyait egyetlen becsületes 'magyar 'sem módosíthatja politi-kai vagy egyéb érdekek szolgálatában Az emigráció ellen hosszú évekkel ezelőtt megindított aknamunka mely Budapest (kommunista boszorkánykonyháinak' terméke sokszor- - igen nehézzé tette és teszi niüköde'siinkel de ez sem adhat senkinek sém jogcímet arra hogy Ötvenhat magyar örökséget felhígítsa Visszaemlékezéseinket tíz folyamatos cikkben szerelnénk a nagy közönség elé tárni Az 1950-e- s évek végén kezdjük és 1981-be- n kíván-juk befejezni: huszonöt év negyed század Ja magyar emigráció törté-netében Túl sok lenne a felsorolni való igy nagyon sok dolgot meg csak mesoüiliteiii £eiu tudunk A cikkek: egyes kimagasló érdekes A léicsata hiteles története nélkül ve-tünk ja nenuiég kijelentette: „Az országot fasiszták ve-zetik a vallási diktatúra rosszabb mint a sah által meghonosított uralom vé-gül hogy a forradalmi vcsztörvényszékek kemé-nyebb brutalitással kezelik a Jicpet mint hajdan a mongol hódítók" A hadsereg bármikor 'a fundamentalista papság el-len fordulhat olyan belső kö-rülmények közölt amikor a parlamenti létszám 10°í-á- t már meggyilkollak és négy minislerí tettek el láb alól Közben a marxista Tudch-pár- t minden támogatást megkap a Szovjetuniótól azért hogy egy teljes fel-fordulás esetén nyomban beépített csatlósokkal ren-delkezhessék A KET LÍBIAI REPÜLŐGÉP LELÖVÉSÉNEK HITELES TÖRTÉNETE 1981 augusztus 19-é- n két USA "F— 14" Tomcat min-tájú harcigépet 60 mérföld-re a líbiai pallóiktól két "Szukhoj SZU— 22" mintájú szovjet gyártmányú líbiai felségjeles gép megtámadott olyan formában hogy ter-mál rakétát lőlt ki az 'ame-rikai gépekre melyek vi-szonzásul 40 másodperc alatt végeztek a kél líbiai repülőgéppel Muaminar Quddafi Líbia diktátora „háborús provo-kációnak" minősítette az incidenst cs nagy hangon bejelentette hogy ha kell „Líbia az utolsó emberig" harcol az Egyesült Álla-mok ellen Reagan elnök személye-sen gratulált a kát amerikai pilótának cs kijelentelte: év csak a nemzetközi 12 mér-földes partmcnli zónát is-meri el tengeri felségterü-letnek és hozzálelte: „Jelen-leg a világ végre megtudta hogy nem érdemes ránk lő-ni" Qaddafi néhány ködös 'kijelentést tett arra vonatko-zólag hogy líbiai gépek le-lőttek egy amerikai gépet továbbá arra vonatkozólag miszerint az ö pilótái kez-deményezték volna a légi-csatát „Miért küldenénk "SZU— 22" mintájú gépeket az USA haditengerészet mű-repülő "Black Aces" (Feke-te Ászok) raja ellen ami-kor a M1RAGE és a MIG— 25 sikerrel felvehette volna ellenük a harcol?" — hang-zott egy líbiai szószóló utó-lagos magyarázkodása KÉTNAPOS SAJTÓSZTRÁJK LENGYELORSZÁGBAN Mialatt 'a 'kommunista párt — a szovjet PolilbUro „testvéri" ösztönzésére — egyre élesebben fordul a Szolidaritás nevű független szakszervezet ellen — Wa-lesa sikerrel végrehajtotta mert -- első fenyegetését — ízben a kommunista blokk területén — ikét' tel-jes napig megálltak a saj-tóprés- ek Lengyelország-ban A sztrájk kettős célja az volt hogy egyrészt így tilta-kozzanak a párl''Szolidarllás ellenes propagandája ellen másrészt hogy több média-idő- t vagy újságoldalt csikar-jan'a- k ki a Szolidaritás cé-ljaira a TV a rádió és a saj-tó területén A sztrájk óla újabb or-szágos feszültség észlelhető (folytatás a 2-i- k oldalon) a Magyar egy vagy jellemző eseményekről számolnak he időrendben de nem foly-tatólagosan A tíz cikket clménygyüjleménynck nevezném inkább mint a Magyar Szabadságharcos Szövetség folyamatos történetének Szövegünkben erősen dominál az Egyesült Államokban és Kana-dában lezajlott események törtenete Európai bajtársaink küzdelmei cs áldozatos munkája részletesebb felsorolást igényelne de helyszűke es az a lény' hogy a menekült magyarság közel kilencven százaléka Észak-Amerikáb- an él megmagyarázza sajnálatos mu1 osztásunkat Barátainknak és sorstársainknak a 25 évforduló alkalmából újra köszönetei mondunk támogatásukéri és ragaszkodásukért Ellensé-geink reméljük nem tudják hogy mii cselekszenek ma amikor a Magyar Szabadságharcos Szövetség ellentétes irányzatok cs politi-kák hullámverésében megtépett köpenyben ugyan mégis változatla-nul az első vonalban áll és harcol mindazért melyért 10 millió ma-gyar harcolt 1956 véres őszén odahaza A huszonötödik évfordulón sem tudunk mást mondani és üzenni minden magyarnak szabad földön élőknek a Duna— Tisza partjára határon belül és túl senyvedőknek mint amit üzentünk huszonöt lnr- - cos éven át Mindaddig míg 1956 októberének Magyarországa élő való-sággá nem válik míg a Vörös Hadsereg cs a kommunista bitorlók cl nem takarodnak Szent István országából míg Magyarország issza nem nyeri szabadságát függetlenséget parlamentáris korinúnyformá-já- t cs magyar népe emberi és politikai jogait mi nem alkuszunk A mi válaszunk ugyanaz mi volt negyedszázadon kérésziül szirén-hangokra báj mosolyokra pálosz-hazafiságr- a: „Eb ura fakó : " A Magyar Szabadságharcos Szövetség körülbelül egy időben ala-kult meg Párizsban Franciaország fővárosában és Chicagóban az Egyesült Államokban 1957 illetve 1958 években Az első évek tagad-hatatlan zűrzavarát cs belső harcait az okozta hogy a nyugati világ de különösképpen az Egyesült Államok hivatalosai félhivatalosai és hírlapjai túlságos előszeretetet tanúsítottak azok iráni akik ugyan szintén a szabadságharc menekültjei voltak de a kommunizmusból kiábrándult magyar kommunista értelmiség kóréhez tartoztak Ez rá-nyomta bélyegéi az első szabadságharcos szervezkedések jellegére is (Folytatás a harmadik oldalon) Frey András Még védekezni sem mernek Hogy az ottawai értekezleten a színpa-don mi történt arról sokat olvashattunk Arról is hogy Trudeau a házigazdaként elnöklő kanadai miniszterelnök milyen szép hosszú kommünikét adott ki Reagan ame-rikai s Mitterand francia elnökkel es négy kormányfővel (a nyugatnémet kancellár-ral s az angol olasz japán miniszterelnök-kel) együtt Amerikai „csökönyösség" európai „puhaság" Rettentő nagy volt az egyetértés — a célokat illetően csak abban nem tudtak megegyezni mit kellene tenni hogy a cé-lokat el is lehessen érni Erről volt szó két Ottawából jötl em-berrel ők azt is elmondták hogy mi ment végbe a zári ajtók mögött Egyiktik francia diplomata aki az Egyesült Nemzetek New York-- i üvegpalo-tájának íi bárjában latolgatta voll--c egyál-talán érdemleges eredménye a sok időbe fáradságba tömérdek pénzbe kerülő csúcs-konferenciának amely Reagan „ccökö-nyósség- e" körül forgott Másikuk egy amerikai kolléga volt ó washingtoni íróasztala mellett adta ki a mérget az európaiak „puhasága" miatt A két szónak hogy csökönyösség cs puhaság itt különleges értelme van A csö-könyösség azt jelenti hogy az európaiak szerint Reagan túl merev az oroszokkal szemben a puhaság pedig azt hogy ha egy külpolitikai lépést kell mérlegelni az euró-paiak nagy többsége nem azt vizsgálja el-sősorban hogy az hogyan befolyásolhatja az ó érdekeiket hanem az a fő gondjuk: — Haragudnának-- c crle az oroszok? A legfontosabb kérdést illetően — hogy hogyan lehetne Európa nyugati felét meg-védeni az Európában nagy túlerővel ren-delkező orosz haderők besétálása ellen — Reagan Ottawában valóságos európai front-tal találta magát szemközt Az amerikai —orosz erőviszonyok Egyedül a francia elnök állt mellette abban hogy miután a konvencionális (neni-atomári- s) fegyverek dolgában 1985 vagy 1983 előtt Amerika a legjobb akarat-tal és igyekezettel a tőle telhető legna-gyobb ipari erőfeszítéssel sem tudja a Szov-jetunió szárazföldi túlerejét behozni leg-alább a középtávú atomrakéták terén kel-lene Európában' az amerikai— prosz kato-nai egyensúlyt helyreállítani Igaz Thatcherné az angol miniszter-elnök is egyetértett Reaganinél és Mitle-rand-d- al De Angliában oly sokan állnak a baloldali propaganda hatása alatt hogy ez a különben bátor és -- okos asszony örül ha nem kell a pacifisták haragját magára vonnia Ezért nem lehet a szovjettel szem-ben az angol konzervatív kormány hatá-lyos támogatására számítani Pedig hogy erre milyen nagy szükség lenne az az Ottawában megbeszélt adatok-ból is kiderül Ezekből a következő kép bonlakozik ki: Szárazföldön a Szovjetunió elsöprő túl-erővel rendelkezik A levegőben valószínű-leg Amerika az erösebb főleg emberanyag és a gépek minősége tekintetében Hadi-flottájuk kiépítésével az oroszok nagyon előrehaladtak de Reagan reméli hogy Amerika tengeri fölényét néhány cv alatl vissza lehet szerezni _ Európa háborús ok — de Irán? E tények hallatára azzal vigasztaljuk magunkat hogy a messzehordó atomfegy-verek terén a két szuperhatalom erejét kö-rülbelül egyenlőnek tartják Az a szó hogy „körülbelül" gyanúsan- - csúnyán hangzik de tételezzük fel hogy igaz — bár vonnak komoly szakértők akik ebben kételkednek és azt mondják hogy a Ni'on— KJssinger féle SALT 1 következtében és hála az utá-nuk jövő Fordnak és Cartcrnek Amerika a nehéz atomfegyverekben lemaradt a szov-jet mögött Minthogy ez a lemaradás nem lehet túl nagy valószínűnek kell tartani hogy a szovjet óvakodni fog az Egyesült Államok megtámadásától s ha Amerikának nincs is elég szárazföldi ereje' ahhoz hogy a szovjet terjeszkedésének útját állja arra mindenesetre lehet számítani hogy Moszk-va tartózkodni fog olyan országok megszál lásától amelyek életbevágóan fontos sze-repet játszanak Amerika megvédése szem pontjából Hogy Nyugat-Európ- a az Egyesült Á-llamok „életteréhez" tartozik az biztos Ezt mi is tudjuk az oroszok is tudják De már hogy Irán is része-- e az amerikai biz-tonsági övezetnek a nézetek megoszlanak Mi azt hisszük hagy igen a szovjetnek Iránba való benyomulása háborús ok vagy ahogy azelőtt mondták „casus belli" len-ne Akkor is ha Irán nem állna ellent Háromféle atomfegyver Európában azonban nem ilyen egysze-rű a helyzet Ebből a szempontból számba kell vennünk hogy háromféle atomfegyver van és Európában az a rakéta és bomba-vető játssza a legfontosabb szerepel amely-ből a Szovjetunió sokkal többet állított fel Európa keleti mint Amerika a nyugati ré-szében Ennek következtében Nyugat-Európ- át az a veszély fenyegeti hogy az ameri-kaiakat épp ezeknek a középtávú atom-fegyvereknek a latbavelésével szorítják ki a kontinensről Főleg azok tartják ezt lehetségesnek akik azt mondják: ha a nyugateurópai had-seregek ás a Nyugat-Európába- n állomáso-zó amerikai erők olyan gyöngék marad-nak (az alább szóba kerülő középtávú atomfegyverek dolgában is) mint amilye-nek most akkor az orosz haderők akkora sebességgel tudnának előre nyomulni hogy Amerika csak óriás atombombákkal lép-hetne közbe és ez annyi meggondolás-sal járna hogy mire sor kerülne rá az oroszok már az Atlanti-óceá- n partján áll-nának Minthogy az orosz tankosztagok a mai európai viszonyok közt csak középtávú atomfegyverekkel vagy legalább is az ez-zel való fenyégeléssel lehetne feltartóztat-ni' lássuk mi a különbség a három — úgy-mint a messzehordó a középtávú és a harctéri (helyszíni) — atomfegyverek kö-zött A messzehordó atomfegyvert sok-so- k ezer kilométerre lehet kilőni rakétával vagy ledobni 'bombavetővel Ezekkel maga-bó- l a Szovjetunióból is el lehet érni Ame-rikát és az Egyesült Államokból a Szovjet-unió bármely pontját célba lehet venni Ezt hívják 'stratégiai atomfegyvernek A kis távolságra a harctér egyik ré-széből a másikra irányított atomlóvedáket nevezik taktikai atomfegyvernek A kettő közt van a középtávú rakéta vagy atomfegyver Ennek legmodernebb változata az orosz SS— 20 amellyel Kelet-Európáb- ól európai Oroszországból is meg lehet semmisíteni Nyugat-Európ- a minden városátí katonai ipari központját „Jobb orosz szolgának lenni " Ilyen atomfegyverek Nyugat-Európába- n nincsenek Európa nyugati feléről nem lehet Oroszországra semmilyen atombom-bát kilőni Ebből a szempontból a nyugat csak 1979 végén kezdett észbe kapni Akkor kö-zölte Amerika hogy hajlandó Angliában Hollandiában Belgiumban Nyugat-Németországb- an és Olaszorazágban'572 állomást 'elállítani középtávú atomfegyverek (Persh-'iiig- — 2 és szárnyas atomlövedékek) kezelé-sére Hogy az európaiak ezt vonakodva és 'eUélelekkel bár de nagynehezen elfogad-ták arról sokszor volt szó arról is hogy a legszívesebben hátat fordítanának az egész-nek üj a dologban most az hogy amikor ez a kérdés Ottawában szóbajött — nem a plénum előtt hanem titokban bizalmas megbeszéléseken — Reagan és (munkatár-sai elképedve látták hogy minél gyorsab-ban szaporodnak' a Nyugat-Európár- a becél-zo- lt SS— 20 alomütegek annál jobban fél-nek az 'európaiak erről a kérdésről akár-csak beszélni is Hogy 'miért felnek az oroszoktól any-nyir- a hogy még védekezni sem mernek azérl--e vajon ímert nem bíznak az ame-rikaiakban vagy pedig — ahogy 'a Nobel-dija- s 'angol lord Russel mondta — azért mert (nem (szószerinti de lényegileg hü fordításban) jobb az oroszok szolgájának lenni mint atomháborúban meghalni — annak talán érdemes a helyszínen utána néziiű ja iinajd az embert ebben a kérdésben Lehel hogy egy --európai körút eligazít- -
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, September 05, 1981 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1981-09-05 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000604 |
Description
Title | 000397 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | IIP iA'At' mtfk m Ha HUNGÁRIÁM LIFÉ Nem sokaság hanem Lélek í szabad nép lesz I WN csuda dolgokat lírgfíL fadepcndcal MAGYAR ELET Ctnidian Jttlly BERZSENYI la lie Uungtriw Ljtgu je Vol 34 34 XXXIV évfolyam 34: szám 1981 Szeptember 5 Szombat Ara: 40 cent !iiiwcxxxxxxxixxxxxxxmxmnTxxxxxxxixxixxix] imuwan mmwimtmMmmnvtiim Dél-afrik- ai harckocsi-eke- k kubai zsoldosok ellen Súlyos harcok Irán a teljes összeomlás előtt? Egy szovjet törvényszék az illegálisnak minősített „Pcntecostal" vallás püspökét és négy hivöjét őt évi börtönre cs öt évi „belső száműzetésre" ítélte — Csehszlovákiában két katolikus papot tartóztattak le — az egyik Jaroszláv Duka 38 vcs dominikánus a másik Jozcf Kordik 33 éves jezsuita — az álla-mi rendet aláaknázó vallási tevékenység vádjával Francisek Lizna jezsuita atyát a tárgyalást megelőző hónapban illegális ikatolikus sajtótevékenység miatt ugyancsak letartóztatásba helyezték — Michael Dcvine az IRA éhség-sztrájkot hirdető újabb rabjának halála iazt jelzi hogy eddig tíz éhségsztrájkos IRA fogoly halt meg a mozgalom kezdete óta mely ia politikai fogoly-státu- s elismerését mindeddig eredménytelenül szorgalmazta — A Szovjetunióban első ízben bevezetik a sex nevelést a 14 éves és iaz idősebb korosztályú tanulók szá-mára — Lech Walesa a független Szolidaritás lengyel szakszervezet vezérének apja 64 éves korában Jersey City-be-li lakhelyén meghalt — Abolhasszán Bani-Sad- r a jelenleg Franciaországba menekült volt iráni iclnök kijelentette: „Ép-pen úgy mint ahogy a sah uralmát minden külső beavatkozás nélkül meg-döntöttük ugyanúgy az új zsarnokságot is a lehető legsürgősebb idő alatt térdre 'kell kényszeritenünk" — Az izraeli 'munkaügyi minisztérium által közzé-tett statisztika szerint 1989 és 1979 között 510528 izraeli hagyta el az országot mig a bevándorlók száma ezalatt a 10 év alatt csupán 3S4 ezer volt DÉL-AFRIK- AI CSAPATOK MÉLYEN BEHATOLTAK ANGOLA TERÜLETÉRE Jósé Eduardo dos San-to- s Angola elnöke az Egye-sült Nemzetek Szervezeté-hez fordult abból a célból hogy „semlegesítsék a nagy-szabású dél-afrik- ai inváz-iót'-' Az ANGOP nevű angolai niruffvnoKseg-rv~ieiente- M szerint két dél-afrik- ai pán-célos osztag 82 páncélos gépkocsival (megerősítve 32 harckocsival az élen két ékben a határtól szá-mítva mintegy 100 mér-földnyi mélységre előretört-- „Heves h'arcok után — hangzik a hadijelent'ás — a dél-afrik- ai páncélos "erők el-foglalták Catequero helysé-get" A mási'k páncélkocsis osztag — légitámogatással Xangongo városában vív ut-cai harcokat Nyolc dél-afrik- ai harci DR POGÁNY ANDRÁS: bombázó Cahama és Tchi-bemb- a helységeket a földdel telte egyenlővé hangzik az ANGOP hadijelenl'áse A dél-afrik- ai csapatok szószólója Charles Lloyd Vezérezredes kijelentette ho'gy egységei a SWAPO (South West Africa People's Organization) gerillái ellen harcolnak akik számtalan esetben betörtek dél-afrik- ai területre: — „A helyi lakossággal egemben -- tanúsított terroréi cs'elelcményeket nem tűrhet-jük tovább és j kikerülhetet-len az hogy a terroristákat ne üldözzük mindaddig amig harci támaszpontjukon megsemmisíthetjük őket mondotta Lloyd vezérezre-des Lapzártakor iá húszezer főnyi Angolában tartózko-dó kubai csapategységek felvették a harcot a dél-afrikai erőkkel szemben IRÁN A TELJES ÖSSZEOMLÁS ELŐTT? (A „Washington Post" líbiai nagy cikkben foglalkozik a legújabb iráni események-kel és a hirkom menta tor nem más mint George Ball volt h külügyminiszter aki szerint Irán rohamosan kö-zeledik a felbomlás felé A gazdasági helyzet ka-tasztrofális : csaknem 4 millió ember áll munka további egymillió embertelen kö-rülmények iközött él mert az Irakkal folytatolt há-Mbo-rú - következményeként földönfutóvá' A'áltak Az ország nemes víalu-takészle- le csaknem nullára olvadt ráadásul belső láza-dások akadályozzák a nor-mális gazdasági vérkerin-gést A mozlim papság bebi-zonyította hogy az állam ve-zetésére képtelen Ma — ha egyáltalán produktív munkáról Jehct 'beszélni Iránban — az csupán azért történik mert rettegésben tartják a népet: a vallási diktatúra többezer embert örökre- - elhallgattatott Khomeini 20-'év- es unoká Huszonöt az emigrációban: Szabadságharcos Szövetség tagjának negyedszázados visszaemlékezései Huszonöt év nagy idő a halandó ember életében így 1981 őszének közeledtével 1956 októberének huszonöt éves évfordulóján számot magunkkal és szemügyre kívánjuk venni mit is végeztünk mi 1956 októberének magyar menekültjei és önkéntes szövetkezelünk a Magyar Szabadságharcos szövetség az elmúlt negyed század során Látunk elsősorban sok 'magyar jószándékot erőfeszítési és energiát amit a Magyar Szabadságharcos Szövetség tagjai három kontinensen lelkiismeretük parancsát követve örömmel áldoztak a magyar nép és nemzet ügyének szolgáltában A 'magyar ügyet és a magyar nevet igyekeztünk jobban ismertté tenni Igyekeztünk magasra tartani a három$zihü lyukas zászlót a leglehetetlenebb és legnehezebb körül-mények között is Személyileg valamennyiünk saját erejéből lábra állt Amerikában 1958 kataklizmája után ami nem volt egyszerű feladat elvégre rend-szerint az árnyékos oldalon álltunk és kellemetlen dolgokat prédikál-tunk barátnak közönyösnek és ellenségnek egyaránt Halhatos segít-séget csak az Úristentől kaptunk anyagi 'bázisunkat saját zsebünkből és a széles nagyközönség önkéntes adományaiból teremtettük elő Bennünket negyed század alatt sem megfizetni sem elhallgattatni nem lehetett és nem is lehet sohasem Együttműködünk és együtt is fogunk működni mindazokkal akik a felkelt magyar nemzet 1956 októberében oly egységcsen és cgycrlcl-müle- g kifejezett olthatatlan szabadságvágyát magukévá teszik meg-értik és 'annak megvalósításán dolgoznak ötvenhat eszméit követelé-seit cs vágyait egyetlen becsületes 'magyar 'sem módosíthatja politi-kai vagy egyéb érdekek szolgálatában Az emigráció ellen hosszú évekkel ezelőtt megindított aknamunka mely Budapest (kommunista boszorkánykonyháinak' terméke sokszor- - igen nehézzé tette és teszi niüköde'siinkel de ez sem adhat senkinek sém jogcímet arra hogy Ötvenhat magyar örökséget felhígítsa Visszaemlékezéseinket tíz folyamatos cikkben szerelnénk a nagy közönség elé tárni Az 1950-e- s évek végén kezdjük és 1981-be- n kíván-juk befejezni: huszonöt év negyed század Ja magyar emigráció törté-netében Túl sok lenne a felsorolni való igy nagyon sok dolgot meg csak mesoüiliteiii £eiu tudunk A cikkek: egyes kimagasló érdekes A léicsata hiteles története nélkül ve-tünk ja nenuiég kijelentette: „Az országot fasiszták ve-zetik a vallási diktatúra rosszabb mint a sah által meghonosított uralom vé-gül hogy a forradalmi vcsztörvényszékek kemé-nyebb brutalitással kezelik a Jicpet mint hajdan a mongol hódítók" A hadsereg bármikor 'a fundamentalista papság el-len fordulhat olyan belső kö-rülmények közölt amikor a parlamenti létszám 10°í-á- t már meggyilkollak és négy minislerí tettek el láb alól Közben a marxista Tudch-pár- t minden támogatást megkap a Szovjetuniótól azért hogy egy teljes fel-fordulás esetén nyomban beépített csatlósokkal ren-delkezhessék A KET LÍBIAI REPÜLŐGÉP LELÖVÉSÉNEK HITELES TÖRTÉNETE 1981 augusztus 19-é- n két USA "F— 14" Tomcat min-tájú harcigépet 60 mérföld-re a líbiai pallóiktól két "Szukhoj SZU— 22" mintájú szovjet gyártmányú líbiai felségjeles gép megtámadott olyan formában hogy ter-mál rakétát lőlt ki az 'ame-rikai gépekre melyek vi-szonzásul 40 másodperc alatt végeztek a kél líbiai repülőgéppel Muaminar Quddafi Líbia diktátora „háborús provo-kációnak" minősítette az incidenst cs nagy hangon bejelentette hogy ha kell „Líbia az utolsó emberig" harcol az Egyesült Álla-mok ellen Reagan elnök személye-sen gratulált a kát amerikai pilótának cs kijelentelte: év csak a nemzetközi 12 mér-földes partmcnli zónát is-meri el tengeri felségterü-letnek és hozzálelte: „Jelen-leg a világ végre megtudta hogy nem érdemes ránk lő-ni" Qaddafi néhány ködös 'kijelentést tett arra vonatko-zólag hogy líbiai gépek le-lőttek egy amerikai gépet továbbá arra vonatkozólag miszerint az ö pilótái kez-deményezték volna a légi-csatát „Miért küldenénk "SZU— 22" mintájú gépeket az USA haditengerészet mű-repülő "Black Aces" (Feke-te Ászok) raja ellen ami-kor a M1RAGE és a MIG— 25 sikerrel felvehette volna ellenük a harcol?" — hang-zott egy líbiai szószóló utó-lagos magyarázkodása KÉTNAPOS SAJTÓSZTRÁJK LENGYELORSZÁGBAN Mialatt 'a 'kommunista párt — a szovjet PolilbUro „testvéri" ösztönzésére — egyre élesebben fordul a Szolidaritás nevű független szakszervezet ellen — Wa-lesa sikerrel végrehajtotta mert -- első fenyegetését — ízben a kommunista blokk területén — ikét' tel-jes napig megálltak a saj-tóprés- ek Lengyelország-ban A sztrájk kettős célja az volt hogy egyrészt így tilta-kozzanak a párl''Szolidarllás ellenes propagandája ellen másrészt hogy több média-idő- t vagy újságoldalt csikar-jan'a- k ki a Szolidaritás cé-ljaira a TV a rádió és a saj-tó területén A sztrájk óla újabb or-szágos feszültség észlelhető (folytatás a 2-i- k oldalon) a Magyar egy vagy jellemző eseményekről számolnak he időrendben de nem foly-tatólagosan A tíz cikket clménygyüjleménynck nevezném inkább mint a Magyar Szabadságharcos Szövetség folyamatos történetének Szövegünkben erősen dominál az Egyesült Államokban és Kana-dában lezajlott események törtenete Európai bajtársaink küzdelmei cs áldozatos munkája részletesebb felsorolást igényelne de helyszűke es az a lény' hogy a menekült magyarság közel kilencven százaléka Észak-Amerikáb- an él megmagyarázza sajnálatos mu1 osztásunkat Barátainknak és sorstársainknak a 25 évforduló alkalmából újra köszönetei mondunk támogatásukéri és ragaszkodásukért Ellensé-geink reméljük nem tudják hogy mii cselekszenek ma amikor a Magyar Szabadságharcos Szövetség ellentétes irányzatok cs politi-kák hullámverésében megtépett köpenyben ugyan mégis változatla-nul az első vonalban áll és harcol mindazért melyért 10 millió ma-gyar harcolt 1956 véres őszén odahaza A huszonötödik évfordulón sem tudunk mást mondani és üzenni minden magyarnak szabad földön élőknek a Duna— Tisza partjára határon belül és túl senyvedőknek mint amit üzentünk huszonöt lnr- - cos éven át Mindaddig míg 1956 októberének Magyarországa élő való-sággá nem válik míg a Vörös Hadsereg cs a kommunista bitorlók cl nem takarodnak Szent István országából míg Magyarország issza nem nyeri szabadságát függetlenséget parlamentáris korinúnyformá-já- t cs magyar népe emberi és politikai jogait mi nem alkuszunk A mi válaszunk ugyanaz mi volt negyedszázadon kérésziül szirén-hangokra báj mosolyokra pálosz-hazafiságr- a: „Eb ura fakó : " A Magyar Szabadságharcos Szövetség körülbelül egy időben ala-kult meg Párizsban Franciaország fővárosában és Chicagóban az Egyesült Államokban 1957 illetve 1958 években Az első évek tagad-hatatlan zűrzavarát cs belső harcait az okozta hogy a nyugati világ de különösképpen az Egyesült Államok hivatalosai félhivatalosai és hírlapjai túlságos előszeretetet tanúsítottak azok iráni akik ugyan szintén a szabadságharc menekültjei voltak de a kommunizmusból kiábrándult magyar kommunista értelmiség kóréhez tartoztak Ez rá-nyomta bélyegéi az első szabadságharcos szervezkedések jellegére is (Folytatás a harmadik oldalon) Frey András Még védekezni sem mernek Hogy az ottawai értekezleten a színpa-don mi történt arról sokat olvashattunk Arról is hogy Trudeau a házigazdaként elnöklő kanadai miniszterelnök milyen szép hosszú kommünikét adott ki Reagan ame-rikai s Mitterand francia elnökkel es négy kormányfővel (a nyugatnémet kancellár-ral s az angol olasz japán miniszterelnök-kel) együtt Amerikai „csökönyösség" európai „puhaság" Rettentő nagy volt az egyetértés — a célokat illetően csak abban nem tudtak megegyezni mit kellene tenni hogy a cé-lokat el is lehessen érni Erről volt szó két Ottawából jötl em-berrel ők azt is elmondták hogy mi ment végbe a zári ajtók mögött Egyiktik francia diplomata aki az Egyesült Nemzetek New York-- i üvegpalo-tájának íi bárjában latolgatta voll--c egyál-talán érdemleges eredménye a sok időbe fáradságba tömérdek pénzbe kerülő csúcs-konferenciának amely Reagan „ccökö-nyósség- e" körül forgott Másikuk egy amerikai kolléga volt ó washingtoni íróasztala mellett adta ki a mérget az európaiak „puhasága" miatt A két szónak hogy csökönyösség cs puhaság itt különleges értelme van A csö-könyösség azt jelenti hogy az európaiak szerint Reagan túl merev az oroszokkal szemben a puhaság pedig azt hogy ha egy külpolitikai lépést kell mérlegelni az euró-paiak nagy többsége nem azt vizsgálja el-sősorban hogy az hogyan befolyásolhatja az ó érdekeiket hanem az a fő gondjuk: — Haragudnának-- c crle az oroszok? A legfontosabb kérdést illetően — hogy hogyan lehetne Európa nyugati felét meg-védeni az Európában nagy túlerővel ren-delkező orosz haderők besétálása ellen — Reagan Ottawában valóságos európai front-tal találta magát szemközt Az amerikai —orosz erőviszonyok Egyedül a francia elnök állt mellette abban hogy miután a konvencionális (neni-atomári- s) fegyverek dolgában 1985 vagy 1983 előtt Amerika a legjobb akarat-tal és igyekezettel a tőle telhető legna-gyobb ipari erőfeszítéssel sem tudja a Szov-jetunió szárazföldi túlerejét behozni leg-alább a középtávú atomrakéták terén kel-lene Európában' az amerikai— prosz kato-nai egyensúlyt helyreállítani Igaz Thatcherné az angol miniszter-elnök is egyetértett Reaganinél és Mitle-rand-d- al De Angliában oly sokan állnak a baloldali propaganda hatása alatt hogy ez a különben bátor és -- okos asszony örül ha nem kell a pacifisták haragját magára vonnia Ezért nem lehet a szovjettel szem-ben az angol konzervatív kormány hatá-lyos támogatására számítani Pedig hogy erre milyen nagy szükség lenne az az Ottawában megbeszélt adatok-ból is kiderül Ezekből a következő kép bonlakozik ki: Szárazföldön a Szovjetunió elsöprő túl-erővel rendelkezik A levegőben valószínű-leg Amerika az erösebb főleg emberanyag és a gépek minősége tekintetében Hadi-flottájuk kiépítésével az oroszok nagyon előrehaladtak de Reagan reméli hogy Amerika tengeri fölényét néhány cv alatl vissza lehet szerezni _ Európa háborús ok — de Irán? E tények hallatára azzal vigasztaljuk magunkat hogy a messzehordó atomfegy-verek terén a két szuperhatalom erejét kö-rülbelül egyenlőnek tartják Az a szó hogy „körülbelül" gyanúsan- - csúnyán hangzik de tételezzük fel hogy igaz — bár vonnak komoly szakértők akik ebben kételkednek és azt mondják hogy a Ni'on— KJssinger féle SALT 1 következtében és hála az utá-nuk jövő Fordnak és Cartcrnek Amerika a nehéz atomfegyverekben lemaradt a szov-jet mögött Minthogy ez a lemaradás nem lehet túl nagy valószínűnek kell tartani hogy a szovjet óvakodni fog az Egyesült Államok megtámadásától s ha Amerikának nincs is elég szárazföldi ereje' ahhoz hogy a szovjet terjeszkedésének útját állja arra mindenesetre lehet számítani hogy Moszk-va tartózkodni fog olyan országok megszál lásától amelyek életbevágóan fontos sze-repet játszanak Amerika megvédése szem pontjából Hogy Nyugat-Európ- a az Egyesült Á-llamok „életteréhez" tartozik az biztos Ezt mi is tudjuk az oroszok is tudják De már hogy Irán is része-- e az amerikai biz-tonsági övezetnek a nézetek megoszlanak Mi azt hisszük hagy igen a szovjetnek Iránba való benyomulása háborús ok vagy ahogy azelőtt mondták „casus belli" len-ne Akkor is ha Irán nem állna ellent Háromféle atomfegyver Európában azonban nem ilyen egysze-rű a helyzet Ebből a szempontból számba kell vennünk hogy háromféle atomfegyver van és Európában az a rakéta és bomba-vető játssza a legfontosabb szerepel amely-ből a Szovjetunió sokkal többet állított fel Európa keleti mint Amerika a nyugati ré-szében Ennek következtében Nyugat-Európ- át az a veszély fenyegeti hogy az ameri-kaiakat épp ezeknek a középtávú atom-fegyvereknek a latbavelésével szorítják ki a kontinensről Főleg azok tartják ezt lehetségesnek akik azt mondják: ha a nyugateurópai had-seregek ás a Nyugat-Európába- n állomáso-zó amerikai erők olyan gyöngék marad-nak (az alább szóba kerülő középtávú atomfegyverek dolgában is) mint amilye-nek most akkor az orosz haderők akkora sebességgel tudnának előre nyomulni hogy Amerika csak óriás atombombákkal lép-hetne közbe és ez annyi meggondolás-sal járna hogy mire sor kerülne rá az oroszok már az Atlanti-óceá- n partján áll-nának Minthogy az orosz tankosztagok a mai európai viszonyok közt csak középtávú atomfegyverekkel vagy legalább is az ez-zel való fenyégeléssel lehetne feltartóztat-ni' lássuk mi a különbség a három — úgy-mint a messzehordó a középtávú és a harctéri (helyszíni) — atomfegyverek kö-zött A messzehordó atomfegyvert sok-so- k ezer kilométerre lehet kilőni rakétával vagy ledobni 'bombavetővel Ezekkel maga-bó- l a Szovjetunióból is el lehet érni Ame-rikát és az Egyesült Államokból a Szovjet-unió bármely pontját célba lehet venni Ezt hívják 'stratégiai atomfegyvernek A kis távolságra a harctér egyik ré-széből a másikra irányított atomlóvedáket nevezik taktikai atomfegyvernek A kettő közt van a középtávú rakéta vagy atomfegyver Ennek legmodernebb változata az orosz SS— 20 amellyel Kelet-Európáb- ól európai Oroszországból is meg lehet semmisíteni Nyugat-Európ- a minden városátí katonai ipari központját „Jobb orosz szolgának lenni " Ilyen atomfegyverek Nyugat-Európába- n nincsenek Európa nyugati feléről nem lehet Oroszországra semmilyen atombom-bát kilőni Ebből a szempontból a nyugat csak 1979 végén kezdett észbe kapni Akkor kö-zölte Amerika hogy hajlandó Angliában Hollandiában Belgiumban Nyugat-Németországb- an és Olaszorazágban'572 állomást 'elállítani középtávú atomfegyverek (Persh-'iiig- — 2 és szárnyas atomlövedékek) kezelé-sére Hogy az európaiak ezt vonakodva és 'eUélelekkel bár de nagynehezen elfogad-ták arról sokszor volt szó arról is hogy a legszívesebben hátat fordítanának az egész-nek üj a dologban most az hogy amikor ez a kérdés Ottawában szóbajött — nem a plénum előtt hanem titokban bizalmas megbeszéléseken — Reagan és (munkatár-sai elképedve látták hogy minél gyorsab-ban szaporodnak' a Nyugat-Európár- a becél-zo- lt SS— 20 alomütegek annál jobban fél-nek az 'európaiak erről a kérdésről akár-csak beszélni is Hogy 'miért felnek az oroszoktól any-nyir- a hogy még védekezni sem mernek azérl--e vajon ímert nem bíznak az ame-rikaiakban vagy pedig — ahogy 'a Nobel-dija- s 'angol lord Russel mondta — azért mert (nem (szószerinti de lényegileg hü fordításban) jobb az oroszok szolgájának lenni mint atomháborúban meghalni — annak talán érdemes a helyszínen utána néziiű ja iinajd az embert ebben a kérdésben Lehel hogy egy --európai körút eligazít- - |
Tags
Comments
Post a Comment for 000397