000541 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
Vol 28 No 44 XXVIII évfolyam 44 szára „„umwvtf'wfmwvv
Lapzártakor a „Generalissimo" felvette az utolsó kenetet
A Szádat—Ford
A kanadai postás-sztráj- k egyhetes múltja után a szakszervezeti vezetők
újabb tárgyalásokat javasoltak a kormány képviselőivel — British Columbiá-ban
az NDP kormány 1976 január elsejéig befagyasztotta az alapvető élelmi-szer-
és üzemanyag-áraka- t — Bejrutban elraboltak két skandináv diplomatát
— Buenos Airesben géppuskás gerillák egy teljes rendőrosztagot gyilkoltak le
— Az IRA mérsékelt szárnya Herrema holland származású gyáros-tús- z szaba-don
bocsátását javasolta — Kürt Waldheim az Egyesült Nemzetek Szerveze-tének
főtitkára Casablancába utazott hogy a helyszínen tanulmányozza Ma-rokkó
inváziós terveit és egyben a spanyol —szaharai terület népszavazásának
gondolatát népszerűsítse a követelök körében — A Szovjetunió rövid egymás-utánban
a VÉNUSZ— 9 és VÉNUSZ—10 elnevezésű ürbolygókat az esthajnal-csillag
felületére juttatta ahonnan azok rövid ideig helyszíni felvételeket köz-vetítettek
a planétáról mely 190 millió mérföld távolságra fekszik az anya
földtől — Az ankarai reptéren a miniszterelnök személyesen fogadta a bécsi
és a párizsi legyilkolt török nagykövet földi maradványainak érkezését akiket
feltehetőleg görög gerillák gyilkoltak meg
O FELADTAK
AZ UTOLSÓ
KENETET
FRANCÓNAK
1974 nyarán a 82 éves
Francisco Franco Spa-nyolország
gcneralisszimu-sz- a
ismeretes phlcbitis-meg-betegedés- e
után hat hétre
átadta a hatalom gyakorlá-sát
Jüan Carlos hercegnek
az általa hivatalosan kije-lölt
utódnak ki trónörökö-si
minőségben kísérletet is
tehet a királyság restaurá-lására
Lapzártakor
Franco állapota „válsá-gos
a vég csak órák
kérdése belső vér-zés
lépett fel és" az agy"-oxigén-ellátá-sa
lelégte-len- "
— az orvosi közlemények
szerint melyeket a spanyol
rádió óránként beolvas
Carlos Arias Navarro mi-niszterelnök
legutóbbi láto-gatása
az elnöki palotában
sikertelennek bizonyult
mert a 39 éve uralkodó dik-tátor
teljesen eszméletén
kívül volt
Olvasom az ausztráliai ki-küldött
a torontói Magyar
Világkongresszuson elhang-zott
jelentésében az alábbi
sorokat: „Ausztráliában az
összmagyarságnak csupán
mintegy 2 százaléka fejt ki
állandó jellegű komoly
építő munkát 5 százaléka
hajlandó segíteni ha felké-rik
rá további 5 százaléka
megjelenésével támogat ma-gyar
megmozdulásokat —
és a többi 88 százalék ép-pen
csak magyar mert an-nak
született de ezzel
magyarsága megszűnik"
Ehhez a ténymegállapítás-hoz
Herendi János még
hozzáfűzte: Azon értesülé-sem
hogy a világ más ré-szein
is — ehhez hason-lóan
— az emigrációs ma-gyarságnak
csak kis száza-léka
hajlandó időt és fá-radtságot
áldozni — egyál-talán
nem vigasztal hanem
inkább mély szomorúság-gal
tölt cl"
Olvasom ezeket a soro-kat
és lelkemben felvető-dik
a kérdés: Mi az oka
ennek? Mi okozza hogy az
emigrációs magyarságnak
csak 2 százaléka hajlandó a
magyar közügyekért dolgoz-ni?
A választ Savoyai Jenő a
török elleni felszabadító
harcok vezérének nemrég
kiadott tábori naplójában
kapom meg amikor ezeket
írja: „A magyar individua
lista nép nehezen illeszke
dik be keretekbe de egyéni
csúcstalálkozó
A spanyo kabinet tíz
oran at tartó rendkívüli '
ülésén az utódlás kérdését
tárgyalta
Amennyiben a rendkí-vüli
minisztertanács
kétharmada Francot
alkalmatlannak találja
az államügyek vezeté-sére
azesetben egy ré-gens-tan-ács
venné át a
hatalmat mindaddig
amíg Jüan Carlos fel--
esküszik a korona vé-delmére
Polgárháború
MECSESGYUJTÁS
--__ November 4-é- n a magyar lelkiismeret vezérel-jen
el minden jóérzésű becsületes hazafit a toron-tói
Szabadságharcos Emlékműhöz (Budapest Park)
hogy ott kegyelettel rója le háláját az 1956 októbe-rében
és novemberében elesett hősük emléke előtt
— azért mert-m- a szabad földön élhet amit elsősor-ban
höseinknek-köszönhetün- k
lm
Gyújtsunk egy mécsest a Hősök Em-lékmüve
előtt hadd hirdesse fényük az
egész világnak az elfelejtett Magyar Igaz-ságot!
llllllllllllllllllllllllllJlllllllllllllllUIIIIIIII'ie Magyar
akciókban nagy leleményes
séget hősiességet tanúsít"
Ezt az invidualista hajla
munkat bizonyítja egész
történelmünk: felülmúlha-tatlanok
voltunk a nyugati
portyázások idején a sza- -
badságharcainkban amikor
kuruc majd huszár lovas
ságunk rettegésben tartót- -
ta a császáriakat majü Ké
sőbb egész Európát Hábo
rúkat előre nem tudtunk
szervezni de egyemberként
álltunk talpra 1703-ba- n
1848-ba- n és 1956-ba- n Egy
közös célért kitartóan dol-gozni
nem szerettünk —
de egy eszméért: hazánkért
és a szabadságért bőven on-tottuk
vérünket áldoztuk
életünket
Individualizmusunknak
megvannak a maga és rossz
oldalai: Jó ma otthon hogy
individualista a magyar! i
Ezért lehetünk nyugod-tak:
uralkodhat akár évszá-zadik
a kommunizmus a
magyar nép széles rétegei
nem lesznek a kommunista
rendszer hívei soha Nem-csak
azért mert a kommu-nizmus
materialista világ-nézete
idegen a magyar lé-lektől
— hanem azért is
mert a kollektív butaság c
rendszerét nem lehet rá-kényszeríteni
az individua-lista
magyar népre Ahogy
a múltban uralkodhatott
rajtunk 150 évig a török és
nem váltunk törökké ahogy
hiábavaló volt a Habsbur-gok
németesítö politikája
400 évig — úgy nem válik
A súlyos belső válság kö- -
eikczieDen a Kor_m__á_ny a__z
un LUCERO" fedőnevű
tenet léptette életbe ami
egyben részleges katonai
riasztást is jelent
Az 1974-be- li interregnum
után Jüan Carlos kijelen-tette
hogy a jövőben nem
veszi át a hatalmat „ideig-lenes"
jelleggel
Ezúttal úgy tűnik hogy
Franco halálával Jüan Car-los
ebbeli gondja magától
Ml IIIIIIWMII IIIIIIIIIIIMIM envizsgaat
ma románná az erdélyi szlo-ákk- á
a felvidéki és szerb-bé
a délyideki magyar min-den
elnemzctlicnítő politi-ka
ellenére Atszáguldhat-ta- k
népünk feje fölött a vi-lágnézeti
viharok: hilleriz-mu- s
és fasizmus kommu-nizmus
és bolsevizmus
ahogy a magyar nép széles
tömegei nem váltak hitle-ristává
és fasisztává a múlt-ban
úgy nem válik kom-munistává
és bolsevistává
a jelenben és jövőben
Nagy megtartó erő tehát
individualizmusunk ma ott-hon
De nagy veszély és
komoly probléma egyénies-kedésün- k
itt az emigráció-ban!
Ezért nem tudjuk meg-teremteni
a magyar egysé-get
Ezért dolgozik komo-lyan
az emigrációban csak
két százaléka a külföldi ma
gyarságnak Ezért vagyunk
képtelenek nagyot alkotni
tenni — pedig úgy szelle-mi
mint anyagi lehetősé-gcink
megvannak hozzá!
Mi a teendő? Nyugodjunk
bélc s egy vállrándítással
intézzük el a problémát:
„Hiába individualisták va-gyunk!"
— felkiáltással?!
Ez olcsó önmegnyugtatás
lelkiismeretünk szavának
csalfa megnyugtatása len-ne
Ugy kell emigrációs kö-telességünket
teljesítenünk
hogy ismerve individualista
hajlamainkat azokat le-győzve
a lehető legtöbbet
tegyünk a közös Magyar
Ügyért
1975 nov
Libanonban
megoldódik azonban figye-lemreméltó
hogy Franco
eszméletlen állapotában fi-zikailag
képtelen volt a
kiáltvány aláírására amely
Jüan Carlost hivatalosan
dezignálta volna A spa-nyolok
szerint: „Az utolsó
percig makacsul ragaszko-dik
a hatalomhoz "
H A SZÁDAT— FORD
CSÚCSTALÁLKOZÓ
ELÉ
Anwar Szádat Egyiptom
államelnöke Washington
felé vezető útján útbaej-tette
a francia fővárost is
ahol főleg újabb fegyvervá-sárlások
iránt érdeklődött
Az egyiptomi elnök wash-ingtoni
útjának végcélja az
hogy egyrészt rábeszélje az
Egyesült Államok vezetősé-gét
az Izrael felé irányuló
fegyverszállítmányok csök-kentésére
másrészt Szádat
egy ún „védelmi" szerző-dés
kibővítését szorgalmaz-ta
miszerint
Egyiptom az elkövet-kező
évben mintegy
3P0 millió dollár érté-kű
hadianyag-hitelbe- n
részesül
Ennek keretében az isme-retes
radar-védel- mi zóna a
tervek szerint százmillió
dollárt emészt fel
Az Egyesült Államok szó-szólója
kijelentette hogy
a Sínai-félszig- et ideiglenes
rendezését célzó egyezmény
értelmében az USA bizo-nyos- "
katonai segély nyúj-tására
kötelezte magát
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
Az ausztráliai kiküldött
mondta a Világkongresszu
son: — fcgy angoi oai ti- -
tom szájából hangzott el az
alábbi találó jellemzés ró
lunk: „Érdekes hogy ti ma-gyarok
egyénenként sokkal
jobban megálljatok a he-lyeteket
mint mi angolok
Egyszerűen csodálatos
hogy rövid idő alatt a ma-gyar
menekültek milyen
cxisztenciát teremtettek
maguknak Erre mi képte-lenek
lennénk De már szer-vezkedni
nem tudtok Ezen
a téren tőlünk tanulhatná-tok
Ha ti magyarok a nem-zeti
közösségi életetekbe
csak a fele annyi tehetséget
munkát vinnétek mint
amennyit az egyénibe ak-kor
csodákra volnátok ké-pesek
Akkor a magyarság
volna a legszervezettebb
nemzetiségi közösség Ausz-tráliában"
Ez így igaz Mi ebből a
tanulság? Az hogy győzzük
le individualizmusunkat-amikor
a közös magyar
ügyekről van szó Használ-juk
fel egyéni értékeinket
a magyar szolgálatban min-denkit
olyan munkakörbe
állítva ahol egyéni képes-ségei
a legjobban érvénye-sülni
tud
Ez a magyar önvizsgálat
feladata: megismerve nem-zeti
hibáinkat és erényein-ket
ezeket legyőzve illetve
felhasználva — tegyük meg
kötelességünket amire
emigrációs létünk kötelez
ZSIGMOND ANDRÁS
1 szombat
NIIIINIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIM
'
ÉS
EMLÉKEZZÜNK 1956 IFJÚ HŐSEIRE!
GELLÉRT ANDOR: KÉTÉRTELMŰ
KÉTES ÉRTÉKŰ
A HELSINKI TALÁLKOZÓ —
A linn lővárosban az európai államfők karneválja
hónapokkal ezelőtt befejeződött de az emberek még
mindig feleletet várnak a kérdésre mi is volt a jelentősé-ge
vagy volt-- e egyáltalán jelentősége ennek a látványos
eseménynek'' — A találkozó összehívását mint tudjuk
a Szovjetunió sürgette hogy elismertesse elc a Közép-Kelet-Európába- n
erőszakkal létesített határokat és a
középkelct-európa- i népekre kényszerített szovjet ural- -
mat
A nvugati hatalmak két évtizeden keresztül elzárkóz-tak
a találkozó gondolata elől mert az árát magasnak
és a szovjet hátsó gondolatait túl gyanúsnak tartották
de idővel ellenállásuk csökkent A döntő fordulat 1972
nyarán történt amikor Nion elnök moszkvai látogatá-sa
alkalmával a tervhez hozzájárult Az akkori elnök er-re
a lépésre azért szánta rá magát mert cserébe támoga-tást
akart kapni a Szovjetuniótól a vietnami háború be-fejezéséhez
a közel-kele- ti válság megoldásához a Közép-Európába- n
állomásozó idegen csapatok kölcsönös le-csökkentéséhez
és nem utolsósorban a nukleáris fegy-verkezés
terén folyó crseny korlátozásához
Ha azonban a főszereplők szeme előtt lebegő célok
szempontjából nézzük a záróhatározatot amely a talál-kozó
eredményeit összefoglalja vizsgálódásunkat vegyes
érzelmekkel kell lezárnunk Valójában nem más mint
egy kétértelmű kétes értékű sőt rejtelmes nyilatkozat
amelyet mindegyik aláírója úgy értelmez ahogy érdeke
diktálja
De lássuk mit is mond ez a záróhatározat a bennün-ket
legjobban érdeklő kérdésekkel kapcsolatban? Egyik
legfigyelemreméltóbb szakaszában az aláírók kijelentik
hogy egymás halárait sérthetetleneknek kell tekinteni
Ezzel kétségtelenül kielégíteni látszanak a Szovjetunió
leglontosabb törekvését Ford elnök azonban még elin-dulása
cldtt úgy nyilatkozott hogy a záróhatározatnak
nincs kötelező ereje senkire mert az nem békeszerző-dés
még csak szabályos nemzetközi szerződés sem: csak
elveket és szándékokat tartalmaz amelyek betartását
az aláírók kívánatosnak tartottak a keleti és nyugati ál-lamok
békés együttélése céljából Ezt kiegészíti magának
n dokumentumnak egyik fontos szakasza amely kimond
ia hogy a határok nem változatlanok hanem békés úton
a nemzetközi jog szabályai szerint módosítani lehet őket
Ez a szakasz bevitte tehát a békés revízió elvét a nem-zetközi
rendszerbe Altalános meglepetésre Ford elnök
uég azt is kijelentette hogy az Egyesült Államok a záró-határozat
aláírása ellenére sem változtatja meg a balti
államokkal kapcsolatban képviselt álláspontját vagy-is
ezután sem ismeri el a három ország erőszakos beke-belezését
a Szovjetunióba Ez a kijelentés is figyelmet
érdemel mert arra mutat hogy az Egyesült Államok jo-gilag
még a Szovjetunió njoigati határainak egy részét
sem ismeri el
A Szovjetunió másik fontos törekvése az volt hogy
Európa ideológiai kettészakítását és a keleteurópai né
— — — — ~ -- ~ — -- --
(- -- -- tt
Ara: 30 cent
y -- -- - -- - -- -
—
pek lelett létesített szovjet uralmat is valamely tonná-ban
elismertesse A záróhalározat nyíltan és kifejezetten
nem tett eleget ennek a törekvésnek és érdckszléráiól
biztonsági zónáról vagy a lüggóségi viszony bármely
más fajtájáról említés sem történik a szövegben Éppen
ellenkezőleg a dokumentum kimondja hogy az aláírók
minden más állam szuverenitását függetlenségét és ön-rendelkezési
jogát tiszteletben kell lai tsák és egymás
belügyeibe vagy külpolitikájába se szabad beavatkoz-niuk
A záróhatározatnak annak azonban kétértelmű
szakaszai is ebben a vonatkozásban Ezek kimondják
hogy az aláírók szabadon csatlakozhatnak bármilyen ka-tonai
szövetséghez vagy politikai és társadalmi rend-szerhez
Ezek a szakaszok kétértelműek mert egyesek
Európa ideológiai kettészakílásának az elismerését lát-hatják
benne mások viszont felhatalmazásnak tekinthe-tik
amely alapján egyes államok a szovjet blokkból is
kiválhatnak ha érdekeik ezt diktáljak A dokumentum-nak
egv további szakasza kimondja hogy az aláíróknak
eleget kell tenniök azoknak a kötelezettségeiknek ame-he- k
„két- - és többoldali nemzetközi szerződéseikből"
folynak Ennek a közhelynek kulcsszerepe lehet és a Közép-Ke-let-
Európára kényszerített szovjet uralom i ejtett
es közvetett formában való elismerését jelentheti Em-lékeztet
ugvanis hogy a szovjet blokk tagjainak elegei
kell tenniök a Varsói Paktumban és az egv mással kötött
kölcsönös segélynyújtási szerződésekben vállalt kötele-zettségeiknek
A nyugati hatalmak az előkészítő tárgyalások alatt
azt szorgalmazták hogy a záróhalározat tartalmazzon
minél több biztosítékot az emberi jogok tiszteletben tar-tására
Ez a törekvésük azonban csak vérsegenv és bi-zonytalan
érléku eredménnyel járt A dokumentum alá-írói
hitet lettek ugyan az alapvető emberi jogok és sza-badságok
mellett de csak nagy általánosságban Az ún
alapvető emberi jogok közül pusztán a gondolat- - lelki-ismeret-
és a vallásszabadságról tesznek röviden emlí-tési
de a politikai és polgári jogokról még csak meg sem
emlékeznek A dokumentum ezek helyett bizomos „em-berbaráti"
biztosítékokra fekteti a hangsúht kilátásban
helyezi hogy az aláírók meg fogják kónmíteni az egyén
mozgási szabadságát a szellemi értékek és információk
kicserélését a szétszakított családok úiiaegcsítéscl a
kivándorlást és "közös sport és kulturális csemémek
rendezését Mindezek persze nagxon fontos kívánalmak
c'c távolról sem nyújtanak kárpótlási a politikai és pol-"árjog- ok
elhallgatásáért Mindehhez járul az is hogy
mén ezek végrehajtására sincs semmi garancia E bizto-sítékok
végrehajtására az aláírók csak akkor kötelesek
ha biztonsági érdekeikkel összeegyeztethetőnek tartják
Az emberi jogokra vonatkozó rész kidolgozásánál
nagy szerepet játszott az amerikai delegáció amely a
Szovjetunió területén élő zsidó lakosság számára is se-(Folyta- tás a 3-i- k oldalon)
Object Description
| Rating | |
| Title | Magyar Elet, November 01, 1975 |
| Language | hu |
| Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
| Date | 1975-11-01 |
| Type | application/pdf |
| Format | text |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| Identifier | Magyad3000303 |
Description
| Title | 000541 |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| OCR text | Vol 28 No 44 XXVIII évfolyam 44 szára „„umwvtf'wfmwvv Lapzártakor a „Generalissimo" felvette az utolsó kenetet A Szádat—Ford A kanadai postás-sztráj- k egyhetes múltja után a szakszervezeti vezetők újabb tárgyalásokat javasoltak a kormány képviselőivel — British Columbiá-ban az NDP kormány 1976 január elsejéig befagyasztotta az alapvető élelmi-szer- és üzemanyag-áraka- t — Bejrutban elraboltak két skandináv diplomatát — Buenos Airesben géppuskás gerillák egy teljes rendőrosztagot gyilkoltak le — Az IRA mérsékelt szárnya Herrema holland származású gyáros-tús- z szaba-don bocsátását javasolta — Kürt Waldheim az Egyesült Nemzetek Szerveze-tének főtitkára Casablancába utazott hogy a helyszínen tanulmányozza Ma-rokkó inváziós terveit és egyben a spanyol —szaharai terület népszavazásának gondolatát népszerűsítse a követelök körében — A Szovjetunió rövid egymás-utánban a VÉNUSZ— 9 és VÉNUSZ—10 elnevezésű ürbolygókat az esthajnal-csillag felületére juttatta ahonnan azok rövid ideig helyszíni felvételeket köz-vetítettek a planétáról mely 190 millió mérföld távolságra fekszik az anya földtől — Az ankarai reptéren a miniszterelnök személyesen fogadta a bécsi és a párizsi legyilkolt török nagykövet földi maradványainak érkezését akiket feltehetőleg görög gerillák gyilkoltak meg O FELADTAK AZ UTOLSÓ KENETET FRANCÓNAK 1974 nyarán a 82 éves Francisco Franco Spa-nyolország gcneralisszimu-sz- a ismeretes phlcbitis-meg-betegedés- e után hat hétre átadta a hatalom gyakorlá-sát Jüan Carlos hercegnek az általa hivatalosan kije-lölt utódnak ki trónörökö-si minőségben kísérletet is tehet a királyság restaurá-lására Lapzártakor Franco állapota „válsá-gos a vég csak órák kérdése belső vér-zés lépett fel és" az agy"-oxigén-ellátá-sa lelégte-len- " — az orvosi közlemények szerint melyeket a spanyol rádió óránként beolvas Carlos Arias Navarro mi-niszterelnök legutóbbi láto-gatása az elnöki palotában sikertelennek bizonyult mert a 39 éve uralkodó dik-tátor teljesen eszméletén kívül volt Olvasom az ausztráliai ki-küldött a torontói Magyar Világkongresszuson elhang-zott jelentésében az alábbi sorokat: „Ausztráliában az összmagyarságnak csupán mintegy 2 százaléka fejt ki állandó jellegű komoly építő munkát 5 százaléka hajlandó segíteni ha felké-rik rá további 5 százaléka megjelenésével támogat ma-gyar megmozdulásokat — és a többi 88 százalék ép-pen csak magyar mert an-nak született de ezzel magyarsága megszűnik" Ehhez a ténymegállapítás-hoz Herendi János még hozzáfűzte: Azon értesülé-sem hogy a világ más ré-szein is — ehhez hason-lóan — az emigrációs ma-gyarságnak csak kis száza-léka hajlandó időt és fá-radtságot áldozni — egyál-talán nem vigasztal hanem inkább mély szomorúság-gal tölt cl" Olvasom ezeket a soro-kat és lelkemben felvető-dik a kérdés: Mi az oka ennek? Mi okozza hogy az emigrációs magyarságnak csak 2 százaléka hajlandó a magyar közügyekért dolgoz-ni? A választ Savoyai Jenő a török elleni felszabadító harcok vezérének nemrég kiadott tábori naplójában kapom meg amikor ezeket írja: „A magyar individua lista nép nehezen illeszke dik be keretekbe de egyéni csúcstalálkozó A spanyo kabinet tíz oran at tartó rendkívüli ' ülésén az utódlás kérdését tárgyalta Amennyiben a rendkí-vüli minisztertanács kétharmada Francot alkalmatlannak találja az államügyek vezeté-sére azesetben egy ré-gens-tan-ács venné át a hatalmat mindaddig amíg Jüan Carlos fel-- esküszik a korona vé-delmére Polgárháború MECSESGYUJTÁS --__ November 4-é- n a magyar lelkiismeret vezérel-jen el minden jóérzésű becsületes hazafit a toron-tói Szabadságharcos Emlékműhöz (Budapest Park) hogy ott kegyelettel rója le háláját az 1956 októbe-rében és novemberében elesett hősük emléke előtt — azért mert-m- a szabad földön élhet amit elsősor-ban höseinknek-köszönhetün- k lm Gyújtsunk egy mécsest a Hősök Em-lékmüve előtt hadd hirdesse fényük az egész világnak az elfelejtett Magyar Igaz-ságot! llllllllllllllllllllllllllJlllllllllllllllUIIIIIIII'ie Magyar akciókban nagy leleményes séget hősiességet tanúsít" Ezt az invidualista hajla munkat bizonyítja egész történelmünk: felülmúlha-tatlanok voltunk a nyugati portyázások idején a sza- - badságharcainkban amikor kuruc majd huszár lovas ságunk rettegésben tartót- - ta a császáriakat majü Ké sőbb egész Európát Hábo rúkat előre nem tudtunk szervezni de egyemberként álltunk talpra 1703-ba- n 1848-ba- n és 1956-ba- n Egy közös célért kitartóan dol-gozni nem szerettünk — de egy eszméért: hazánkért és a szabadságért bőven on-tottuk vérünket áldoztuk életünket Individualizmusunknak megvannak a maga és rossz oldalai: Jó ma otthon hogy individualista a magyar! i Ezért lehetünk nyugod-tak: uralkodhat akár évszá-zadik a kommunizmus a magyar nép széles rétegei nem lesznek a kommunista rendszer hívei soha Nem-csak azért mert a kommu-nizmus materialista világ-nézete idegen a magyar lé-lektől — hanem azért is mert a kollektív butaság c rendszerét nem lehet rá-kényszeríteni az individua-lista magyar népre Ahogy a múltban uralkodhatott rajtunk 150 évig a török és nem váltunk törökké ahogy hiábavaló volt a Habsbur-gok németesítö politikája 400 évig — úgy nem válik A súlyos belső válság kö- - eikczieDen a Kor_m__á_ny a__z un LUCERO" fedőnevű tenet léptette életbe ami egyben részleges katonai riasztást is jelent Az 1974-be- li interregnum után Jüan Carlos kijelen-tette hogy a jövőben nem veszi át a hatalmat „ideig-lenes" jelleggel Ezúttal úgy tűnik hogy Franco halálával Jüan Car-los ebbeli gondja magától Ml IIIIIIWMII IIIIIIIIIIIMIM envizsgaat ma románná az erdélyi szlo-ákk- á a felvidéki és szerb-bé a délyideki magyar min-den elnemzctlicnítő politi-ka ellenére Atszáguldhat-ta- k népünk feje fölött a vi-lágnézeti viharok: hilleriz-mu- s és fasizmus kommu-nizmus és bolsevizmus ahogy a magyar nép széles tömegei nem váltak hitle-ristává és fasisztává a múlt-ban úgy nem válik kom-munistává és bolsevistává a jelenben és jövőben Nagy megtartó erő tehát individualizmusunk ma ott-hon De nagy veszély és komoly probléma egyénies-kedésün- k itt az emigráció-ban! Ezért nem tudjuk meg-teremteni a magyar egysé-get Ezért dolgozik komo-lyan az emigrációban csak két százaléka a külföldi ma gyarságnak Ezért vagyunk képtelenek nagyot alkotni tenni — pedig úgy szelle-mi mint anyagi lehetősé-gcink megvannak hozzá! Mi a teendő? Nyugodjunk bélc s egy vállrándítással intézzük el a problémát: „Hiába individualisták va-gyunk!" — felkiáltással?! Ez olcsó önmegnyugtatás lelkiismeretünk szavának csalfa megnyugtatása len-ne Ugy kell emigrációs kö-telességünket teljesítenünk hogy ismerve individualista hajlamainkat azokat le-győzve a lehető legtöbbet tegyünk a közös Magyar Ügyért 1975 nov Libanonban megoldódik azonban figye-lemreméltó hogy Franco eszméletlen állapotában fi-zikailag képtelen volt a kiáltvány aláírására amely Jüan Carlost hivatalosan dezignálta volna A spa-nyolok szerint: „Az utolsó percig makacsul ragaszko-dik a hatalomhoz " H A SZÁDAT— FORD CSÚCSTALÁLKOZÓ ELÉ Anwar Szádat Egyiptom államelnöke Washington felé vezető útján útbaej-tette a francia fővárost is ahol főleg újabb fegyvervá-sárlások iránt érdeklődött Az egyiptomi elnök wash-ingtoni útjának végcélja az hogy egyrészt rábeszélje az Egyesült Államok vezetősé-gét az Izrael felé irányuló fegyverszállítmányok csök-kentésére másrészt Szádat egy ún „védelmi" szerző-dés kibővítését szorgalmaz-ta miszerint Egyiptom az elkövet-kező évben mintegy 3P0 millió dollár érté-kű hadianyag-hitelbe- n részesül Ennek keretében az isme-retes radar-védel- mi zóna a tervek szerint százmillió dollárt emészt fel Az Egyesült Államok szó-szólója kijelentette hogy a Sínai-félszig- et ideiglenes rendezését célzó egyezmény értelmében az USA bizo-nyos- " katonai segély nyúj-tására kötelezte magát (Folytatás a 2-i- k oldalon) Az ausztráliai kiküldött mondta a Világkongresszu son: — fcgy angoi oai ti- - tom szájából hangzott el az alábbi találó jellemzés ró lunk: „Érdekes hogy ti ma-gyarok egyénenként sokkal jobban megálljatok a he-lyeteket mint mi angolok Egyszerűen csodálatos hogy rövid idő alatt a ma-gyar menekültek milyen cxisztenciát teremtettek maguknak Erre mi képte-lenek lennénk De már szer-vezkedni nem tudtok Ezen a téren tőlünk tanulhatná-tok Ha ti magyarok a nem-zeti közösségi életetekbe csak a fele annyi tehetséget munkát vinnétek mint amennyit az egyénibe ak-kor csodákra volnátok ké-pesek Akkor a magyarság volna a legszervezettebb nemzetiségi közösség Ausz-tráliában" Ez így igaz Mi ebből a tanulság? Az hogy győzzük le individualizmusunkat-amikor a közös magyar ügyekről van szó Használ-juk fel egyéni értékeinket a magyar szolgálatban min-denkit olyan munkakörbe állítva ahol egyéni képes-ségei a legjobban érvénye-sülni tud Ez a magyar önvizsgálat feladata: megismerve nem-zeti hibáinkat és erényein-ket ezeket legyőzve illetve felhasználva — tegyük meg kötelességünket amire emigrációs létünk kötelez ZSIGMOND ANDRÁS 1 szombat NIIIINIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIM ' ÉS EMLÉKEZZÜNK 1956 IFJÚ HŐSEIRE! GELLÉRT ANDOR: KÉTÉRTELMŰ KÉTES ÉRTÉKŰ A HELSINKI TALÁLKOZÓ — A linn lővárosban az európai államfők karneválja hónapokkal ezelőtt befejeződött de az emberek még mindig feleletet várnak a kérdésre mi is volt a jelentősé-ge vagy volt-- e egyáltalán jelentősége ennek a látványos eseménynek'' — A találkozó összehívását mint tudjuk a Szovjetunió sürgette hogy elismertesse elc a Közép-Kelet-Európába- n erőszakkal létesített határokat és a középkelct-európa- i népekre kényszerített szovjet ural- - mat A nvugati hatalmak két évtizeden keresztül elzárkóz-tak a találkozó gondolata elől mert az árát magasnak és a szovjet hátsó gondolatait túl gyanúsnak tartották de idővel ellenállásuk csökkent A döntő fordulat 1972 nyarán történt amikor Nion elnök moszkvai látogatá-sa alkalmával a tervhez hozzájárult Az akkori elnök er-re a lépésre azért szánta rá magát mert cserébe támoga-tást akart kapni a Szovjetuniótól a vietnami háború be-fejezéséhez a közel-kele- ti válság megoldásához a Közép-Európába- n állomásozó idegen csapatok kölcsönös le-csökkentéséhez és nem utolsósorban a nukleáris fegy-verkezés terén folyó crseny korlátozásához Ha azonban a főszereplők szeme előtt lebegő célok szempontjából nézzük a záróhatározatot amely a talál-kozó eredményeit összefoglalja vizsgálódásunkat vegyes érzelmekkel kell lezárnunk Valójában nem más mint egy kétértelmű kétes értékű sőt rejtelmes nyilatkozat amelyet mindegyik aláírója úgy értelmez ahogy érdeke diktálja De lássuk mit is mond ez a záróhatározat a bennün-ket legjobban érdeklő kérdésekkel kapcsolatban? Egyik legfigyelemreméltóbb szakaszában az aláírók kijelentik hogy egymás halárait sérthetetleneknek kell tekinteni Ezzel kétségtelenül kielégíteni látszanak a Szovjetunió leglontosabb törekvését Ford elnök azonban még elin-dulása cldtt úgy nyilatkozott hogy a záróhatározatnak nincs kötelező ereje senkire mert az nem békeszerző-dés még csak szabályos nemzetközi szerződés sem: csak elveket és szándékokat tartalmaz amelyek betartását az aláírók kívánatosnak tartottak a keleti és nyugati ál-lamok békés együttélése céljából Ezt kiegészíti magának n dokumentumnak egyik fontos szakasza amely kimond ia hogy a határok nem változatlanok hanem békés úton a nemzetközi jog szabályai szerint módosítani lehet őket Ez a szakasz bevitte tehát a békés revízió elvét a nem-zetközi rendszerbe Altalános meglepetésre Ford elnök uég azt is kijelentette hogy az Egyesült Államok a záró-határozat aláírása ellenére sem változtatja meg a balti államokkal kapcsolatban képviselt álláspontját vagy-is ezután sem ismeri el a három ország erőszakos beke-belezését a Szovjetunióba Ez a kijelentés is figyelmet érdemel mert arra mutat hogy az Egyesült Államok jo-gilag még a Szovjetunió njoigati határainak egy részét sem ismeri el A Szovjetunió másik fontos törekvése az volt hogy Európa ideológiai kettészakítását és a keleteurópai né — — — — ~ -- ~ — -- -- (- -- -- tt Ara: 30 cent y -- -- - -- - -- - — pek lelett létesített szovjet uralmat is valamely tonná-ban elismertesse A záróhalározat nyíltan és kifejezetten nem tett eleget ennek a törekvésnek és érdckszléráiól biztonsági zónáról vagy a lüggóségi viszony bármely más fajtájáról említés sem történik a szövegben Éppen ellenkezőleg a dokumentum kimondja hogy az aláírók minden más állam szuverenitását függetlenségét és ön-rendelkezési jogát tiszteletben kell lai tsák és egymás belügyeibe vagy külpolitikájába se szabad beavatkoz-niuk A záróhatározatnak annak azonban kétértelmű szakaszai is ebben a vonatkozásban Ezek kimondják hogy az aláírók szabadon csatlakozhatnak bármilyen ka-tonai szövetséghez vagy politikai és társadalmi rend-szerhez Ezek a szakaszok kétértelműek mert egyesek Európa ideológiai kettészakílásának az elismerését lát-hatják benne mások viszont felhatalmazásnak tekinthe-tik amely alapján egyes államok a szovjet blokkból is kiválhatnak ha érdekeik ezt diktáljak A dokumentum-nak egv további szakasza kimondja hogy az aláíróknak eleget kell tenniök azoknak a kötelezettségeiknek ame-he- k „két- - és többoldali nemzetközi szerződéseikből" folynak Ennek a közhelynek kulcsszerepe lehet és a Közép-Ke-let- Európára kényszerített szovjet uralom i ejtett es közvetett formában való elismerését jelentheti Em-lékeztet ugvanis hogy a szovjet blokk tagjainak elegei kell tenniök a Varsói Paktumban és az egv mással kötött kölcsönös segélynyújtási szerződésekben vállalt kötele-zettségeiknek A nyugati hatalmak az előkészítő tárgyalások alatt azt szorgalmazták hogy a záróhalározat tartalmazzon minél több biztosítékot az emberi jogok tiszteletben tar-tására Ez a törekvésük azonban csak vérsegenv és bi-zonytalan érléku eredménnyel járt A dokumentum alá-írói hitet lettek ugyan az alapvető emberi jogok és sza-badságok mellett de csak nagy általánosságban Az ún alapvető emberi jogok közül pusztán a gondolat- - lelki-ismeret- és a vallásszabadságról tesznek röviden emlí-tési de a politikai és polgári jogokról még csak meg sem emlékeznek A dokumentum ezek helyett bizomos „em-berbaráti" biztosítékokra fekteti a hangsúht kilátásban helyezi hogy az aláírók meg fogják kónmíteni az egyén mozgási szabadságát a szellemi értékek és információk kicserélését a szétszakított családok úiiaegcsítéscl a kivándorlást és "közös sport és kulturális csemémek rendezését Mindezek persze nagxon fontos kívánalmak c'c távolról sem nyújtanak kárpótlási a politikai és pol-"árjog- ok elhallgatásáért Mindehhez járul az is hogy mén ezek végrehajtására sincs semmi garancia E bizto-sítékok végrehajtására az aláírók csak akkor kötelesek ha biztonsági érdekeikkel összeegyeztethetőnek tartják Az emberi jogokra vonatkozó rész kidolgozásánál nagy szerepet játszott az amerikai delegáció amely a Szovjetunió területén élő zsidó lakosság számára is se-(Folyta- tás a 3-i- k oldalon) |
Tags
Comments
Post a Comment for 000541
