Magyar Elet, March 01, 1986

              bt
i j :'
Nem sokaság
hanem Lélek
t szabad nip tea
csuda dolgokat
BERZSENYI
B5Q3S32S
J
Vol 39 9 XXXIX évfolyam szám 1986 március 1 Ara: 75 cent
A fülöp-szigete- ki dráma vége:
rmmijI Rjpi BB
Az amerikai támaszporitok a © Castro nem enged
Gorbacsov azt állítja hogy szeretné visszavonni a szovjet csapatokat Afga-nisztánból
azonban az Egyesült Államok ottani „konfliktus" kiszélesíté-sére
törekszik (Ha a szovjet csapatokat Gorbacsov visszavonná akkor a
„konfliktus" megszűnne s nem volna amit kiszélesíthetne Amerika — Szerk)
— szovjet rendszer ebben az évben is 3 százalékkal fokozza a katonai ki-adásokat
habár Gorbacsov „leszerelésről" beszél — Bulgária Csehszlovákia
és Románia utazási korlátozásokat léptettek életbe az amerikai diplomaták-kal
szemben országaik területén válaszképpen Washington hasonló előbbi
intézkedésére az FBI megállapította ugyanis hogy a bolgár csehszlovák és
román diplomaták rendszeres kémtevékenységet folytattak az Egyesült Ál-lamokban
— Shultz amerikai külügyminiszter 44 milliárd dollárt kért a
Kongresszustól hogy a ulágon mindenhol megerősíthesse az amerikai dip-lomaták
biztonságát — Costa Ricában elnökválasztás volt a polgárok sza-vazataikkal
— túlnyomó többséggel — újra Oscar Ariast választották meg
aki az Egyesült Államokkal való további szövetség híve — Reagan ameri-kai
elnök Grenada szigetérc látogatott ahol a lakosság nagy lelkesedéssel
fogadta — W Botba a Dél-Afrik- ai Unió elnöke kijelentette: Nelson Man-dela
fekete ellenállót szabadlábra helyezi ha Moszkva kiengedi Nyugatra
Szaharovot
A FÜLoP-SZIGETE- KI
FORRADALOM
FORGATÓKÖNYVE
Marcos elnök választáso-kat
írt ki 20 évi diktatúra
után Csalással ós erőszak-kal
— egy álüala kineve-zett
parlamenti bizottság
— az győzelmét kürtölte
világgá Mindez nem segí-tett:
a Fülöp-szigete- k népe
megelégelte diktatúráját
és napokig tartó forrada-lommal
elsöpörte a ve-lejéig
korrupt rendszert
A döntő szót Reagan el-nök
mondta ki amikor —
nemi habozás után — fel-szólította
Marcosl lemon-dásra
mzviMmiiii-vwwAsMsPtyMirr- M
Stirling György:
153 BEI
A dráma csúcspontja
akkor követkejzett be ami-kor
Marcos volt hadügymi-nisztere
és a hadsereg leg-népszerűbb
tábornoka át-állt
nyíltan Aqiiino oldalára
Ekkor már látszott hogy
csak idő kérdése meddig
tart ki Marcos mellett a
palotaőrség és a hadsereg
egy rcsze
A forradalmi csoportok
elfoglalták központi tévé-állomást
és Marcos napo-kig
fogoly volt elnöki
palotában Nagyobb vé-rengzésre
nem került sor
mert úgy Marcos mint
Aquino megtiltotta a lövöl-dözést
A katolikus egyház
papjai szerzetesei apácái
elő sorfalat alkottak a
szemben álló katonák kö-zölt
s így akadályozták
meg a véres polgárháború
kitörését
Az utolsó órák
Reagan elnök katonai he-likoptert
küldött iaiz elnöki
palota kertjébe amely
Marcost és családját elvitte
a „Clark" amerikai légitá-maszpontra
ahonnan kato-nai
repülőgép szállította
őket tovább Guam szigetére
(amerikai katonai támasz-pont)
Reagan elnök felajánlotta
Morcosnak és kíséretének
hogy az Egyesült Államok-ban
politikai menedékjogot
kapnak (Hawauba mentek
A sajtúszába
Néhány hónappal ezelőtt nagyot mosolyogtam páréves múltra
visszatekintő nyugatwkanadai havi újságocska egyik munkatársának
bölcselkedésén mellyel a sajtószabadságból oktatja 'ki az emigráns
lapok szerkesztőit Azt kéri tólük számon hogy miért nem közlik vá-logatás
nélkül a hozzájuk beküldött írásokat függetlenül azok poli-tikai
irányától Mert — írja ez sajtóban igen „járatos" valaki — a
szerkesztőknek kötelességük minden véleménynek helyet biztosítani
Ha szelektálnak miegsértik a sajtószabadságot amire itt nyugaton
oly sokat hivatkozunk
Hát ez bizony jókora tévedés sajtószabadság nem azt jelenti
hogy egyetlen lap hasábjain mindenféle irányzat teret kaphat ha-nem
azt hogy 'mindenkinek joga és lehetősége van itt vagy ott a
számára világnézetileg legközelebb álló újságban (közreadni gondo-latait
Sót! Ha nem talál megfelelőt akár saját maga is sokszorosít-hat
vagy nyomtathat újságot cs azt szabadon korlátozás nélkül ter-jesztheti
— ha van rá pénze — akár milliós példányszámban is Eb-ben
őt senki meg nem akadályozhatja és cenzúrát nem gyakorolhat
fölötte Ez a sajtószabadság!
Barátunk alaposan összekeveri a fogalmakat demokrácia és a
pluralista társadalom nem egyenlő azzal hogy egy sajtóterméken
belül érvényesülhet a sokszínűség Az ellenvélemények nyílt megmer-kozés- ét
a gondolatközlés korlátlanságát jelenti Semmit sem ér az a
lap melynek nincs elvi-politik- ai cs világnézeti irányvonala válo-gatás
nélkül összehányt cikkeket közlő lap hasonlatos lenne a Rea-der- s
Digesthez mely a kényelmes amerikaiak számára gyűjti cso-korba
más újságok olvasásra érdemes cikkeit (És még a Rcaders
Digest is szelektál: kapitalista szemlélettel ellenkező írást nem vesz
at senkitől)
Amerikai módszerek
De a kanadai magyar lap cikkírója ilyen alapon kifogásolhatná
a demokráciában es sajtószabadságban valamivel jártasabb ameri-kai
politikai napilapok szerkesztőinek munkamódszereit is Mert pró-bálna
meg valaki a liberális-demokrat- a beállítottságú New York
Times-ba- n olyan irast elsütni ami ellenkezik SuUzbcrgerék erdekei-vel
Vagy nem dobnak-- c ki a Christian Science Monitor szerkesztő-ségéből
azt az embert aki legyük föl ateizmust népszerűsítő írás-sal
kísérleteznék? Csak annak a lapnak van olvasóközönsége mely
egyértelmű állásfoglalást sugároz és egy határozott irányba elkö-telezett
Ez kevésbe vonatkozik a hírközlcbre A tájékoztatás teljessége
és pontossága megkívánja hogy a lapok szűrés nélkül helyet bizto
HUNGÁRIÁM LIFE ÍYAR
Fülöp-szigeteke- n
ahol Marcosnak villái van-nak
— Szerk)
Aquino letette az esküt
meggyilkolt ellenzéki
politikus özvegye Corazon
Aquino letette az esküt cs
kinevezte kormánya tag-jait
Miniszterelnök az el-lenzék
vezére lett aki a
választási harcban hűsége-sen
ikilartotl Aquino mel-lett
Az új kormányt és elnö-köt
úgy Washington mint a
nyugati világ kormányai
már elismerték Nehéz fel-adat
vár az új 'kormányra:
1 Az ország katasztrofális
gazdasági életének helyre-állítása
2 kommunista gerillák
felszámolása
Tiszta szívből kívánunk
sikert az új kormányzatnak
AZ AMERIKAI
TÁMASZPONTOK
FONTOSSÁGA
A FÜLÖP-SZIGETEKE- N
'
s " '
A Fülöp-szigeteke- n Lu-zo- ii
szigetén van két ame-rikai
támaszpont: Suvic Bay
haditengerészeti cs Clark lé-gibázis
A két katonai támasz-pontnak
roppant straté-giai
jelentősége van
nemcsak a Fülöp-szigete- k
és az Egyesült Államok
szempontjából hanem az
egész csendes-óceán- i tér-ség:
Délkelet-Ázsi- a sőt Ja
raigi-'ji'iiii'Tvi'imMihuMiwmjamgMcaa-cHai
dságröl
pán és Kína számára is A
Szovjetunió ugyanis az el-múlt
12 évben hatalmas
katonai támaszponthálózatot
épített ki e térségben Hogy
csak a jelentősebbeket em-lítsük:
a vietnami Can
Ramh tengerészeti
Da-Nang- on és a kambod-zsai
Kompog Sungban légi-bázist
Ezenkívül teljesen
katonai támaszponttá alakí-totta
át a Japántól a II 'v-ilágháború
után elrabolt
négy Kurili szigetet
Az Egyesült Államok 1991
végéig 900 'millió dollárért
bérli a két fülüp-szigele'- ki
támaszpontot Marcos elnök
hangoztatta hogy 1991 után
is meghosszabbítja a bérle-tet
(Talán volt egyik-ok- a
annak hogy Washin-gton'—
kezdettől fogva —
nem fordult nyíltan Marcos
ellen habár hangoztatta
hogy a legutóbbi választá-sokon
csalt és crősizakot al-kalmazott
— "Szerk)
„A KUBAI CSAPATOK
ANGOLÁBAN
MARADNAK"
— jelentette ki Fidel Castro
kubai diktátor Szó volt
ugyanis arról hogy Wa-shington
beszüntetné az an-golai
ellenállók segélyezé-sét
'ha Kuba visszavonná
csapatait az országból
Castro kijelentése után Wa- -
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
sítanak minden napihírnek A hírforrás megnevezésével közölt hír
amúgyis személytelen Tudjuk azonban hogy még a sajtószabad-ságra
és tárgyilagosságra — sajtóetikára — legkényesebb szerkesz-tők
is manipulálják 'súlyozzák a híreket: azt az anyagot teszik elő-re
ami belevág a vonalukba a többit pedig eldugják Tipográfiai és
tördelési trükkökkel a jelentéktelent is ki lehet emelni de a legfon-tosabbat
is el lehet süllyeszteni Anélkül hogy vád érhetné a szer-kesztőt:
hiányosan informálta olvasóit A gyakorlat persze azt mu-tálja
hogy még a hírek kiválogatásánál (elvégre minden egyes hírt
nem lehet közölni a hírszolgálati irodák naponta világgá röpített
íinyagözöneből) világnézeti és politikai tendenciák érvényesülnek Egy
pclda: amerikai nácipártnak tudvalevőleg a fővároshoz tartozó Ar-lingtonb- an
van a központja Ha pár megkergúlt horogkeresztes kar-szalagos
kamasz randalírozik a városban és rendőrök viszik el őket
a hír képpel első oldalra kerül a Washington De a múltkor
néhány jobboldali mozgalom szimpóziumot rendezett Arlingtonban
ahol fölvetődött sok érdekes téma is: a Spotlight részletes tudósítást
adott róla Waslúngton Post meg sem említette Ez talán objektív
hírközlés?
Kötözködés
Van fordított peldam is Reagan elnök legutóbbi sajtókonferen-ciáján
— ahol a Líbia elleni szankciókat bejelentette — két nyelv-botlást
vetett: rosszul mondott egy keresztnevet és amikor a bécsi
repülőtéren történt vérengzésre utalt „Víenna" helyett „Vietnam"
szaladt ki a száján Minden jelenlevő újságíró észrevette a lapsust
de senki más nem irta meg csak a New York Times tudósítója
bizonyos Alma bocsánat: Apple úr Ennyire fontos elnöki bejelen-tésnél
ilyen semmiségre fölfigyelni — hiszen mindenki tévedhet még
Mr Apple is — nem mas mint kötözködés De a New York Times
már ilyen: lesi hol mikor mond pontatlanul egy adatot Reagan
hogy kipécezhesse a baklövést A tendencia világos: szuggerálni az
olvasóknak hogy az elnök a „Grcat Communicator" felületes sőt
már szenilitásba hajlik
demokrata-liberáli- s sajtó egyébként — a sajtószabadság je-gyeben
azzal elve néha cppen visszaélve — mindent elkövet hogy
fúrja" Reagant Ott áztatja el ahol tudja Minta fenti példából is
láthatjuk Persze ez az élet ez a demokrácia ez a sajtó szabad-sága
Amit még akkor is tisztelnünk kell ha számunkra nem rokon-szeme- s
ügy erdekében gyakorolják egynémely azerkesztők De mondh-atom-
e erre hogy ez nem sajtószabadság ?
— Folytatás a oldalon —
b
___
:+r awxn'
t Kt j
tjmM
SmKÖVjJI
í %
" ' vv
v í- - '
-- K
vi: '
:vi
~- - i vr :- -
jíVCfeí-rt- m is
í 4xzrxLs_x:z"'zrstrvL
ö"sa
"marmsmmamfxwmmit'iiuwj
wr-- S
1 "™
"íi- - k-
-í- -i--!
"5 ~"ra-K-'
TO
A pecsi Scchcnyi tér
mwmirtn imamiASWDitüaMVBanBfígmKHmm9m
Köztudomású hogy Dávid Fundcr-bur- k
aki 1981 és 1985 között Amerika ro-mániai
nagykövete volt a hivatalos pol-itikai
állásfoglalással való ellentétes néze-te
miatt íemcndotí megbízatásáról Az
alábbi egy részlet abból az írásban adott
interjújából melyet Boissenin Hona az
Erdélyi Világszövetség washingtoni képvi-selője
ikapotl írásbeli kérdéseire a volt
nagykövettől
Kérdés: Mint romániai nagykü cinek
milyen tapasztalatai voltuk a román kor-mány
nemzetiségi kisebbségei iránti hiva-talos
állásfoglalásáról?
Válasz: román kormány állásfogla-lása
a nemzetiségi kisebbségek irányá-ban
melyet 1981 és 1985 kőzött volt alkal-mam
megfigyelni az hogy elméletben egy
egyenlőségi hozzáállást részrehajlás-nélkülisége- t
és elfogulatlanságot vetítsen ki
ugyanakkor a valóságban egy románosí-tás- i
eljárást folytai amelyik diszkriminá-ciót
mutat ki a kisebbségekkel szemben
K: Az Erdélyi Világszövetség az el-múlt
hal év alatt igyekezett az amerikai
külügyministériumnak adatokkal alátá-masztani
a kb két és fel milliónyi erdélyi
magyar helyzetét Ennek ellenére a kü-lügyminisztérium
mindössze egymillió és
hétszázezer magyart hajlandó Romániá-ban
elismerni és hivatalosan eekcl a
magyarokat beándorlókkénl minősíti
akiknek Ccaiise&cu elnök állásfoglalása
alapján be kell olvadniuk annak figyel-men
kívül hagyásával hogy ezek Erdély
lakói voltak elmúlt ezer estendo lo-lyam- án
a románok pedig csak később
jöttek be mint uíndorló munkások
V: Véleményem szerint a külügymi-nisztérium
nem akar belekeveredni a ro-mán—
magyar vitába Erdélyre vonatko-zóan
és a'zt sem kívánja sogy Ccausescu
elnököt felbőszítse vagy megsértse az er-délyi
magyarság ügyére való összponto-sítással
K: Amióta az elmúlt 2(1 e fohanián
Ccausescu elnök uralmon a román
kormány 866 magyar iskolát megszünte-tett
7(i lelkipáwlort meggyilkoltatott és
15fi másikat börtönbe éltetett nirlyeknek
nagy része meg mindig börtönben snnló-di- k
agy munkatáborokban kínlódik A
halálra kínzott tanítók tanárok sáina
43 Ezcnkíuil 211 an börtönben Mind-ezeknek
a scm elotl larlásáal miért ad-ja
még mindig meg amerikai kormány
a románoknak a „kivclrles nemzet" stá-tuszát?
V: Szerintem azert mert Románia
egy állítólagos független külpolitikái foly-tat
(ami nem igaz!) és mert Románia 'a-lkalmanként
érzékenységet mutat bizonyos
emberi jogok egyéni kérdésében: vala-mint
mert Románia megengedi egyes
polgárainak mint zsidóknak románoknak
cs németeknek a kivándorlást Szerintem
sem Románia be!- - sem külpolitikája nem
íV?
v -
l
Ltrgwt Indejttadeot
Canadiaa YTeclIjr
fa Jht Hnngarian laspugo
9 szombat
az
P
ő
'a
B9
A
'a
az
a
a
A
A
A
A
A
Bay-be- n
ez az
Postban
a
A
3
_
i- -
íí
-- hí -
14í
B
A
az
in
cs
az
m-- n 'mmmmmmwi mS'aTíI i?wWJfZiILiTWloJÉFCfflMCT?vi
"w "'''''''ZrWyQjVg'''tCgT-f- r &™ri!&3im "'- - 'tAwJsKwiÉlffiWTKJH
sj-wtxif(j£-
xat
i at A-ivíS-gg'!
w
r-?j"2iat_-i~E-Ws
amerikai
v@l nyilatkozata
érdemli meg a „ikivételes nemzet" státu-szát
K :VoIt alkalma Erdélyben utazgatni
elsősorban a magyarlakta területeken cs
milyen benyomásai voltak ottan?
V: Igen utaztam Erdélyben úgy a
német- - mint a 'magyarlakta városokban
falvakban és alapjában az volt az érzé-seim
hogy a magyarok úgy érezték hogy
ellenük kulturális nyelvi foglalko)zásbeli
és más egyéb diszkrimináció folyik
K:Van-- c üzenete azokhoz az Erdély-ben
szüleiéit amerikai magyarokhoz akik-nek
még mindig vannak rokonaik az el-nyomó
Ccauscscu-diktalúr- a alatt?
V: Az az üzenetem az erdélyi szüle-tésű
amerikaiakhoz hogy igenis vannak
nu'g amerikaiak akik átérzik lelkiállapo-tukat
és akik tudatában vannak a tények-nek
hogy uni történik Romániában Töb-bet
kellene tegyenek hogy a világgal tu-dassák
az igazságot: elsősorban úgy hogy
beszámolókat jelentéseket és leveleket
küldőiének a képviselőiknek a sajtónak
és az ügy iránt érdeklődő vallásos (nem-zetiségi)
csoportoknak
K: Mit lehelünk hogy fokozottabb fi-gyelmet
hívjunk fel a romániai magyar-ságra?
V: Ennek egy folytatólagos harcnak
kell lennie nom csak a „kivételes nem-zet"
státusz megújítása idején de egész
éven ál ostromolva a képviselőket és más
befolyásos amerikaiakat tudatva az otta-ni
'fejlemények részleteit
K: Hogyan tudjuk mi önt támogatni
abban az erőfeszítésében hogy ráb'rja a
külügyminisztériumot a román kormány
iránti álláspontja megváltoztatására?
V: ügy tudnak támogatni hogy nyo-má- st
gyakorolnak iiz érdeklődő képvise-lőkre
a Fehér Házra és másokra nyílt
beszéddel írással stb különösképpen kér-vényekkel
és közvélemény-formáláss- al azok
felé az amerikai üzletemberek felé akik
Romániával üzleti kapcsoatokat tartanak
fenn
K: Mire alapozza a külügyminiszté-rium
külpolitikáját Romániára vonatko-zóan?
Kimondottan csak a román kormány
állításaira?
V: l'gy tűnik hogy a külügyminiszté-rium
cró5 mértékben hisz a román kor-mány
szavának mely szerint az egy füg-getlen
külpolitikát folytat Mondani sem
kell: ez naivság hisz a román kormány
szava sem nem igaz sem nem hitelképes
K: Mit remél az amerikai kormány
azzal clcrni hogy olyan egykezuralmú
ormanjokat támogat mint pl Románia?
V: Látszólagosan az Egyesült Álla-mok
kormánya árucserét és kereskedel-met
remei mely néhány gazdag amerikai
előnyére szolgál: egy kisszámú zsidó cs
román kivándorlását és nem utolsó sor-ban:
a Szovjetunió bosszantásának ferde
álmát Téved!