Magyar Elet, April 22, 1972

              r —--"
Nem tolniág w hanem Ultk
I szabad np tesz
csuda dcJplal trjU Mtftaittl
CsmtitéM 1 trlljr
BtRZICNYI
Vol 2 V 17 X tuan 17 tzam 12 22 n'- - t Ara: 20 cent
V
% — sza álla a
ÍR
Az 16" a Hold feli ® Az IS
A lict vegen a Varsói Paktum kel lúgja: a Szovjetunió cs Lengyelország
a Icngvcl ntiall liatar menten hadgyakorlatot tartott amehen a szovjet ra-kctiicgsc- gck domináns szerepet Játszottak — Mintoff máltai miniszterelnök
Pekingből visszafele Jóvct az Iráni iharosba erkectt — Az olasz nagyvá-rosokban
n rendőrség cs a diákság összecsapásai cgrc nagvobb mereteket
öltenek — Vietnamban a rendkívül Jelentős amerikai lejtltámogatás követ-kéziébe- n
az offmzíva csztclt lendületéből — A Teher Ház utasítására to-vábbi
haditengerészeti cs légi egségcket ónnak össze az Indokínai térség-be- n
— A tonklnl obolbc anabajo 100 repülőgéppel es 9 ezer emberrel
csatlakozol! a 7 flotta egségcihcz — Aláírtak a baktérium és a mérgező
fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi cgczment — Hrezsnvev fogadta
Heinz Kiilint a nwigatncmct Itundesrat elnökei napirenden a vajudo ra-tifikálás
kérdése volt (a szovjet— nyugatnémet cgjcmcnvt 1970 augusztus
12-c- n írlak alá mcMiez meg mindig nem adta hozzájárulását a mugatnémet
tiirvcnjhoo testület I — Helsinkiben megtartottak a SVIT ( hadászati feg-yverrendszerek
krrlalozása) tanácskozások 114 iilcsel a (Icrard Sinlth és
Szcmjonov vezette l SA— szovjet küldóltsegck — Vakmerő uruguayi „Tu-pamar- o"
gerillák ujabb 15 feg)cnccl szabadítottak ki eg hatvan méteres
alagút fúrásával mehet a Pucnta Carrelas tölmóccpiilct ala ástak — Zan-zlbá- r
legvilkolt Karumc nevű elnökének örökébe Aboud Jumbc lepett —
India és Pakisztán megég) ezcll egy csúcstalálkozó tartásában a 2 állani kö-zött
— WIImiii angol munkáspárti ellenzéki ezer Jobbkeze Roj Jcnktns le-mondott
az Európai Közös Pias terén vallolt ellenzéki politikai vonalvezetés
miatt
CHMIItOIOK
IIARRIKMHIK
licnliat i távlataién
megismétlődött I9s6 a jh-s-t- i
utcákon — mclv kisebb
méretekben — a márciusi
ifjusog forradalmi felvonu-lásai
A nőtt Küllóldl meg-flfveM- k
vélenicnvc szetint
1956 óla ez volt az első
miit lázadási jelző tö-megtüntetés
az orosz
megszállás ellen
Ugv kedi aluli hogv a i
Hősök Terén szónokló
jiártilcmagogot lehuriogta '
a cgv t cini diákság maid
a íVlt'Hi Nemzeti Dalából !
vett Habok voltunk mos-laiulg- "
felkiáltással tiibb-cre- r
irju a bclváiosi Petőfi
sobor felé vi'lle írtját Az
Amlrássy t'tliMi vomk tün-UtflklM- k
a Nemzeti Mu-7il- m
cMll felvonuló diák-ság
ÍS CSflltflkoO-- U
A remlő-ró- k — lMg a
It-illtclok-ct
vedeljük ck'icschcn
barrlkadokal állítot-tak
fel a Kossuth I-a--
Jos utcán liogy ezzel
elzárják a utat a Pe-tit
II szobor Iránjában
Mtebet--t sfliiMt csattoglak a
gMHtifetH Ütések s a tUnte-t&hi- k
csatlakozik küctil
sáwe MeméKt a „rab
omobil" sallított el A limb
eres tömeget — mclv hk'I-léktikákt- Hi
igvekeett a
IVlflfl s)4jür Tclé — végill
tenorral sem tudták fel-lartólut- nl
mert a diákság
többi rése a burrikődok
láltan n liklttkui át Mudára
menetelt a Hetit sobor irá-nálw- n
KOIRikli látoalók wnv
tiiu'isátia szerint két nevető
diákot U feltartólatolt a
vaktsím'lleg sfaoiw utasí-tásokat
kapott remW'rség
A llalakjk gHliixa-t- i tneg-kérdezle- k:
rNlár iwwtnl
sem vlwil?" — mire
tnitklkét tllákfit elhurcol-ták
HUUMH
CIC)VI1MUS"
Mivel
a sm Jet sajtóban egy
le több a támadás a
magvatoiságl gazda-Mft- l
rendszer és an-nak
szemmel lathaló
következményei ellen
(aiubosi'g lubb togasiasi
vikk az egveni kcdemc-nveíe- s
es a pnrfilkiKs be-vezetése)
et'itul eges
megfigvekik arra gyana-kodnak
hogv maga a sov
Jel kormány Igjekslk flrü
- _ W
—
2
A
—
gc teremteni a jelenlegi
kormain leváltására es cgv
ewhslovák mintájú mini-invazkjv- al
„iK'hrek'tni a
lemk-'t-" A gvanúok alapja:
a sovjet sajtó szerint
„maóhla felbujtók akciója
inomín" robbant ki az elé-gedetlenség
Akár a máuiusi iljak
spontán láongása volt
akár valóban kínai bátorí-tásra
tüftént a március 15--ét
méltán megünnepM
diákság la'kés felviHHtlása
— mindkét esetben a
történelmi valóság a
döntő: 1956 szelleme
újra kísért — és a
szabadság eszméjét le-hetetlen
suronjokkal
kiirtani
Kádár Jitnos titokban
(egatabb háromsüor volt
Moszkvában Hogv tovább)
„rehértafot" kapjon a libe-rálisabb
(tesére — es lulndbárout
ízben ktidaiccut Járt! Ma-ga
l'ock Jenő miniszterel-nök
is nviltan bevallotta
hxigv
az oi osok nem IhJ-laiido- k
a köveikéiül
tervév ékben lenjeit
njerMinjHfHtt Iwrfállí ta-ni
IIIIIPW''Wi[(niHt
- -
A liei 'vul'1 i i' k i I i ' V i III v I
seggel ki I vtiiiulnmk m iu m i kKl K i U I a ulii k n potomba liaiam nuiuulilikkil v i'm iksal 1 a iu i!Un
seg annál vivlvevibb uhu iu n jailiNii tv voiahs telouuo-k- t
tarsMlalmi átalakulást akai nuv aloitam haiH--m egxserúen
rutlihulni: selnmibolni az államot s azon kinőtt ursadalmal
Az embsrisegmk mindig az a baja hogv későn veszi észre az
cMtte vagv mellette otalkoáo veszelveket csak nikor már a ma--
szakadt Ma meg a kgtohben iHt tartanak hogv a kotnitw- -
trankizmus a salazanzmus gorvM ezredesek diktatúráid
hagkalks k-- llgvrlmüket hokrtt a utolsó par ev alatt már mmd-ctekne- k
a htleK nőtt ni atMrcIitski vesfely t alig par eve k-zaik-rtt diakav argaok Párizsban amik kis
lMáfl a fraiHta állam k'tet is veszehhe döntőitek mar nem radi-kális
vagv kommunista megmozdulások voltak a hatalom-átvét- el ktttVüM céljával haivm anarchista rombolások a társadalmi
rend és az k-nman- asi kísérlete S azóta ez a tü-net
nwgismriWtdik mindenütt ahol a demokrácia csődöt mon-do- tt
vagv ahol demokravw nem is volt soha Elég az olasz heh-ae- tr utalnunk ahol hemzsegnek a legkülönfélébb anarchista
MuCfaknak s iMponia robbannak a bombáik mert az oktsz de-Mosvrá- vta parturakimmá átalakulva mint áslamfemttartö csődöt
mondod a$ mt uNteri példára ahol azért (vkrnhetett meg az
mmtebimms mert soha nem is volt demokrácia
A# anarvhizmusnak nincsen elméleti és tudomámos irodal-NH- h mini volt annak ideién a szocializmusnak és a kommuniz-mtram- k
Egvetkmegv egvszeHI ált: az
áHamut a hinénvt a rendet s az egész társadalmat Vitatkozni
lehal te nem lehet!
A# anarhizmu a cárizmus alatt züleTeU meg Oroszország-ha- n
Kiofuilklit nefWg #s Makiumf agitáciolara s a legkedv ceomi
tataira CHaszsrs#ághan talált ahol mar a msHt század végén veres
nteténvkriekkrl c fe1kek--i kísérletekkel tette magét Kmertté
Eitropa Frzvehct kirahne a genfl-t- ó partién
Amerika rK-d- it a halaira itelt es kivégzett Savcii— --Vanzetti esetNü
isiixrle inep akikbot az olasz Jvctcnuilt tilmj2artá nemel i hő-sökéi
iMnali is epp mit luilalia a tilmel a egész oiszagban
HUNGÁRIÁN LIFE
jLímIa M
Hahók oltunk nioslanái"9 márciusi ifjúság
P0LL0— elindull Kanada ecmínv
II'TAinOTATASOK
mcgakadalvo-7á- k gantaságpoHtika
INyiszlor Zollán:
At mar nem lüte hozza- - ottawai Árts Centié-hog- v
ezzel is Magvarorsag ben rendezett díszelőadás
torkára teszik a kést es után az elnöki pár haza-zsaroláss- al
akarlak a utazott Washingtonba Nk
Kreimbcn „megtéríteni a xon Ottawában rendkívül
fekete bárányokat" akiket könnyed és tréfás hangot
a párt-btaM- a elhajló pol-- ütött meg többek között
gáti nacionalistáknak" be-- 1 a kis-Iveg- ez
— talán éppen azért ded Justin Trudeau egész-hog- v
a Hrezsnvev -- fele be- - ségére ivott mondván ő
avatkozás) elvet újra T—34-esekk- el
dokumentáljak a
„tévelvgőkkcl" szemben
TISTAHH TAVAK —
TIS7TUIII IlTKtm
Hár a Xlxon—TrudwHi
találkozó kgfőbb célja a
ekokífiai ( terméselv étlel
mi) k-k-ntős-égő
államkot
egvezménv aláírása volt
melv valóban egvcdiilállo es
iveklakénként lebeuliet a
többi állatnok előtt nu
Ivek közös viziutakkal ren
delkeznek — a N'agv Tavak ]
vízsíennNezínk'si proble
mái iiK'llett a két államfei
fi a fesilltiwk minősített i
gantasági kapcsolatok cnv-It- í
lését is mcgtárgvalta
Oltana remlkívtll elégé-ck't- t
ar amerikai elnök mi-latkoaláv- al
mert — a a- -
i lasitások — azt ! gvobb szabású
szinte testié szabta":
NiMm többek között ki-jelentette
lOgV
„Kanada természlo
lílen Jogosult arra
hogy saját maga sí#b-J- a
meg fejlő-dése
Jívő4wnl iitjall"
Megligvelok ebből at kV
vetkeztetik hogv az ún
„ktttföMi tőkeclk-nőrzés- "
sokat vitatott kérdésére Ni-m- m
ezzel „áldását adta"
A kanadai tönénvhoó
testület ekMl mondott ba-ráti
hangulatú beszédéhen
az amerikai elnök többek
köztit t azzal aratott nagv
tafsot amikor kijelentet-te:
— Nincsen olvan tisz-tességes
ország mely ab-ból
túrnál csinálna hogv
csupán mások segítségére
támaszkodjék "
" ii ívm %%mimm
k k 1 U I l
ili i nK i uk h i i i ' i ii í iu
ki Isv r llk 'i I I 'iUlvli i ll ki ll l v toa ev oios luuiy oli i Imv ma
gucrillara barrikadr
lángszórók
veletk-nr-e mint
fotradalmak
tüzetes letrása megvan
komolvan kell
tudatára
vhisia mozgatom Hfeisag kimomkHian
közöttük
fiatalkorúak
lavttó-hMezetb- e
lesz majd Kanada
Trudeau
vagon vissza: ha
államférfiúi képességekkel
rendelkezik majd mint
Elnök"
XI'GYIlIiMIIIJfk
KMIWK TCXTKT
A IRIMIS
i:iii:x
250000
fáklvás
keretében
hogy tüntetéssel adjon
kifejezést ellenkezése
ink Salvador Allcndc
tnarvlsta államelnök
hónapos rendszerével
szemben
A ország történetében
mindeddig ez volt legna
előtt N'ixon politika)
gHik+-Mi- l
(elvonulás A holdfémben
százezres tömeg
flien a demokrácia '
i „Le kommunista
szavalta koros-ha- n
Ettautdt! Trft volt
aki 1970-be- n Allendé-ve- i
szemben elveslelte
mcgk-len-t
a tiimcg ekn timtelők
sonokai akut
a k4wl fíHi-- m
reg1wWácíót ja fiéMttgvt z+lrívrt
hanvták kormanv szemé-re
PHfefa AIhh sze-nátus
keresztem --demokrata
parti fek? igv szónokolt:
„A chilekk százezrei kik
eddig nem hordtak fegv-ve- rt
most Ugv érzik elióM
ennek ideje" Alvvvn töb-bek
között nemrég lelep-ke- tt
Kubából származó
rijrtofe a A4k ofclilon)
Uj veszély a láthatáron
államhatalom
aksftchhőt msgsemmislttwi
meggvilkolásakor
pohárkószöntőjében
'- - iiiore hie--'
'in sakuuaba jutott
i t alapf-Ol-a
országban például
millHtnos konvvkiado I eltrmesll vo t a penekíe és szellemi
vezére S meg azt se méltat jaV hgvelemie ht át anauhistaknak
nincs ugvan tudomunvos elmek'tük inimttele elmeletük
nincsen de igenis van pontosan kW" - n hadi Uehnikajuk
Vem vaktában es pü'anatmi szemuKK v is behzetek hatása
alatt robbantanak hanem terv scun' i- - nem véletlenül vagv
Vurv szeredet kerülnek koo'u a' fegvAeres ala-kulataival
hanem vannak képezve uiijj harcokra a
varos! — a i"Hi'-petárdá- k
robbanó loprxr m
sem Nznaka nu-- g nemiig
kézi komvuklvn minden k
szer
Ihen eltenséget venni'
tragikus komohsagfal ha ebied
az
ifhrsag műve Alig %an mektt t
berek okzor egvenesen aV -- esetén is csuk utalhatok J
minisz-terelnöke
azzal
olvan
az
USA
Chile fővárosában
Stantiagoban
anllkonimunlslu vo-nu- ll
fel menet
a heten
17
a
a több
éa
a Igával!"
félszavakat
el-nök
az
elnökválasztást — ugvan-csa- k
váratlanul
loleg üt CUI-tnlsztrhks- nvt
és a tel
a
a
az
a
abban a
'K tik hogv
ev
len összeüt altam
ki un
! a Mo itn-t!akko- k
kivIsMi-i- g Senmit
t u i'dalmak es !'en-Ht- lt
s Kvalt mod- -
1 mcB komoivanhan
ik hogv a mai anar-taiu-lt t egvetemista
Mi inkább perekém--
meg veies miemkt
S'rtonnel nem ujt- -
Addig vitatkoztunk — nevekik sku „i i% p zul' '!u'ik
— iii mii m --mm m mm HWimk ii v - itijut -- in -- rmr- ezrével a világ országút ksin mért cl j Ui vadalmon kisül miért
veti el a erkölcsi törvénveket s mii talál a kubitozerekben e a
nomád étrlben —- egvszusat: nskrt mhib-- a ' — míg mt íme itt
a resiwi: — sfrenn vtifn da awnweai Mnttimua a pessnaf m
inni iiiujLni istmhiik (Twe mu ugy bwp "Bgs aMimi:
Cgv evvel ezekttt azt kérdezte tőlem _ n'Af me'vn-'- " —
csavargó-- kószáié mmzelkozi fiatal v puiia mutatva —
Vomtd mi k-s-r ha valaki egv sep napon tg%%ert ad ezeknek a
kezetx-- '
kii Vv lugcAe miiasll a try 'm' j tik et 'ia'ianai
iTktfioU a aoaiihi-1- a hombakkal'
I RL ANDRÁS:
fbiilififyllyl
magyar nép
aiita a kommunizmust
— mondja a Szabad Európa magyar vezetője
Szerencsere nagvon ritkán került sor
kínos epizódra az emigráció törteneté-ben
De most kettő is támadt egv serre
Az egvik az !ogv a Sabad Európa
müncheni magvar osztályának vezetője
egv elterjedt amerikai lapban aal iga-zolja
a magvarorszagi kommunista rend-szert
hogv azt állítja luigy azt a magvar
nep elfogadta
A másik pedig abból áll hogv a baloldal
nem hajlandó elkne IclsóUilnl
Ez a Itallgatás annál fellflnőbb mert a
New York Times-lw- n megjelent münche-ni
nyilatkozatot a magyar emigránsok —
a haladok" épp ugv mint a konzervatí-vok
— egvarant elítélik mégpedig olyan
határozottan amire étidig alig volt peída
Hiszen még a Szentkorona Ugv eben sem
volt teles az egvlKingúság Akkor ugvanis
a bsloklakH) azal tagadták meg a tiltako-zást
Iwgv a korona átadását ógvsem le-het
mcgakíKláhoni
Most aztmban iiK'g ők is méltatlankod
nak Sajnos nem a nvilvánosság előtt pe
dig a szociákk'iikjkrala nvilatkoónak elv
társai és radikális szövetségesei sámára
ez most o alkakmi volna rácáfolni a ta
pasztalatokra támaszkodó köliilre hogv
a szovjet világ Iránll tapintat sinle köte
lező az egész baloldalra
Az is tehet Ihigv aért hallgaltwk mert
azt hiszik Iiogv amerikai lésziől twm kap
nák meg a eddigi uvílt tánnigatás be
ívelt a remélt disktét pénzügvi segélvt
ha zavarnák a Moszkvához való köeledés
légkörét
Ha az ilven támogatásttak a kérdése
közvetlenül N'ivontol UlggiH akkor a me
nekült politikusok Womára el mernék
ítélni a Uudapest fek1 vakí münclienl fáik-csóválá- st l)i mert az Ilven iJgvket Wash-ingtonban
sokkal alacsonyabb emelete-ken
intézik lehel Itogv attvagi síempotit-ho- l
valóban okosabb hallgatniuk
lllUrilLKV „IIXMíA-AT- "
A Budapestnek udvarki nvitalkoMt már
vius to-ika- n k'k-n-t meg a New York TI
mes vasárnapi magazinjában A nvilatkoró
Bedé István aki 9s7-be- n ketüll a Szabad
Európahoz akkor amikor a Kelet-Európána- k
szóló amerikai rádióadásokból min-dent
kigvotnláltak ami a hidegháborúra
emk'kcztelelt volna Igv bízlak Hedére
Münchenben a magyarnyehil rádiószolgá-lat
szerkesztését
Az amerikaiak vatószínflleg tudták
mk'rt választolták éppen ot Nem lehetett
nehéz kideríteni hogv a magvar kUlUgvl
szolgálatban Bedé a habon előtt és (ó
ideig még a háborús években Is a konzer-vatívokkal
tartott de a háború végén Kál-la- v
miniszterelnök háta mögött segédke-zet
múltot t egv idegen hatalommal vak
érintkezés dolgában és hogv ezzel kételye-ket
ébresztett a feletleseinek kijárd hiva-tali
és politikai hűsége Iráni
Múlt kának nvitván ezt a pontját akarta
Bedé eltensúrvoenl a háború után azzal
hogv hirtelen világnézeti fordulattal belé
pett a szociáldemokrata pártba Igv lett
követ Londonban Szakasits (utottábúl
A kérdés az hogv amikor évekkel a lon
doni követségtől vakí távozása után a Sza
bad Európa Münchenbe vitte akkor dot--
jaroi mire számítottak
Arra hogv Szakasits embere btzunvá-r- a
megtanulta hogvan lehet m oroszok és
áltatában a kommunisták érzékenvségét
kímélni Vagv pedig egyszerűen csak azt
gondolták Bedéről hogv aki konzervatív
világban konzerv ath volt Jobboldali srét--
k kibbfelé hajlott az úgvncvezett koall-cki- s
időkben pedig -- ji két fkonummista és
szocialistái munkáspárt szolidaritásának"
kit a híve a őket h ki fogks szolgdmi —
akármi légven majd a Szabad Eurdaa vo-nala
JitílÖ CSK XILI ÍS liutksírzziiK- -
A MKTATUKAr
Ez a vonal tdökmt módosul A krsmát--k
gvakran nem K sefti honnan fúj a szél
A Fehér Házbol-- e a State tkuartmentbsl
vagv mi i honnan esetleg csak egv csoport
piManatml térmerésrol m szo átmeneti
taVtikaml vagv pedig az egész amerikai
külpolitikai stratégia valhtzvHU meg
Ihen luiK--l volt hov ev ideig Magvai -- (
orsztg tele olvan színben akaitak feltün-tetni
az amerikai magvar emigrációt
mintha ez nem elkeseredett tagadója ha-nem
csupán --elk'neke" volna a budapes-ti
korinamnak Körülbelül az angol parla-ment
mintájára ahol őfelsége lojális el-lenzékéről
szoktak beszelni Jogállamban
ez persze igaz lehet mert az ellenzék
ugvanannak az alkotmámnak a liivc mint
a hatalmon levő párt
Illába érveltek a magvar meneküllek —
köztük cgv mindmáig New Yorkban étó
politikus is aki akkor még balabbra állt
mint ma — hog a sabadságeszmékben
hívő emigráció nem lehet ellenéke e§y
diktatúrának főleg nem egv Wegen nvtf
szállással fenntartott diktatúrának
Az a csoport azonban amelv abban ftZ
időben hangadó voll — Iga Nhon akkor
alelnök volt nem elnök — kilatlolt amcl
lett hogv a emigráck) nem ellensége Im
nem csak ellenzéke leliet a magyururszá
gi rezsimnek
„SZiíP KOMMUM7MUS"
A l- - IIKUSCSOV
Ezt a kommunistáknak kechevö úív
mot melegítette fól most Hode n New
Yoik Times munkatársinál fohtntoit bo
sélgetéslH'n A cikknek e a rése így
sól:
Mint a (Szabad Európa) többi osZ
tál főnöke Hode is cáfolja hogy %nii
ik kában állna volt Iwájának fclsa
badilása" vagy Iwgv „vissu akainA
soríianl" a kommunizmust „? még
odáig sem megvek cl lnigv at momliV
nám Iiogv ml elknékl wit vagvunk"
tiHMHla Hed -- Ellenzéki árlok nélw
tülásba mennek nekünk mi miig mér-sékeltti- ek
kell maradmmk Mi nem kér-jük
a kommunistákat- - ltogv etsék cl
a kutHtminizmtist Magvatorsúfun
megforduló barátok mondják nekem
hogv úgv látják az ország népe cUu
ga4ta a szocializmust fin ezt nem kívá-nom
de a tényeket tinkMnáHiI kell ven-ni
A magyar n4p nem jogosított fel ar
ra hogv képviseltem vagv vezessem
okéi Ezzel senki sem Wolt meg Drt
nem vagv ok Sabad MagvaiiH-szá- g vagy
a magvar lelkiismeret liangja Nem Ml-gározz- uk
meneküli magvar polliikttsek
nézeteit mert ők a múltban élnek Hee
lisztlkustMk kell temüttk Szép koifr
muHéiiHiUsi vagv abogv Hruscsov mus
dotta gulvás-kowmiUHltmt- wt sgret
nénk
Csak szégvenkezve khel olvasni 1+og?
egv Magvarországon nevekedett crneT
nvugaton ilven m illan szolgálja az ihwZ
propagandát és hogv ezzel nem csak a
szabadságszeretetet gúnvoJks ki htmtm
munkatársainak kenverét is vesélvetes
se Ezek az emberek hosszú kW óla féh
lemben élnek hogv tud mJl Nlttffi Q
kongresszustól pénzt kapni a müttdxfit
rádió fenntartására
Az amerikai szenátusban és még mkáltlí
a kéfniseloházban vannak akiknek föfl
tos hogv a Szabad Európa ápolja a kakt
európai népeknek a szabadságba vetélt W
lét Vakm ki fognak tartani ezek a Wf
vem hozók a Szabad Európa fnansziréá
sa mellett ha Bedé nvitatkozntából Ml
látják hogv a Szabad Európa magvar v
zct4e egv befolvásvs amerikai kspbati l
orosz propagandát vissz hangutza a kom
munizmus politikai hitelét és ncmzetldlé)
tekmtéhét erösitl
Szavainak tanúsága szerint liede még
csak nem h ellenzéke a magv-arorsaág- l
oroM diktatúrának Ami logikus is elvég
re a marti matcrtaticmwshuz hrven Hokt
nem 9&t nevezi szép kommunszmusna%
anot mmoenKt szntiua prnetne nanens aef
ahol a párt vezetői és kegvenceik meneti
mások Is hü érhetnek
Hogv egv fagvasztási cikkekben taftet
ftedo ktannsumzmus nzne STemewen azep
vHág lenne tekintet néfkut arra höfV
vau--e vallásszabadság szóhVsszabvul'Jf
Mm emberi és nemzeti szabadság a a
ő dolga tte brv (hm ember a Sznbml
Hurópa v ezWsegében ülhessen az nent
csak a müncheni rádió ugve baneM aí
amerikai kormámé amehr a Szabad Eh-ropáe- rt
politikailag lekks
(Folytatás a harmadik okkttou)