Magyar Elet, February 15, 1969

              --fffiliSM
k - 1 íi % ' J
-- ! t "fi - '
Vem ifitrarAtr I
Vol'21 No 7 XXI évfolyam 7 szám
Fégeí éri az egyhónapos NATO liadgyalwrlal
w 7
Európa a nixoni külpolitika tengelyében
Nlxon a közel-kelet- i problémáról tanácskorolt a Nemzetbiztonsági Tanács
tagjaival: az USA kész részt venni a négyhatalmi megbeszéléseken — Lemon-dott
az iraki hadügyminiszter — Illllcbrand budapesti USA nagykövetet az
európai ügyek államtitkárává nevezték ki — A Mongol Népköztársaság (a
Szovjetunió ázsiai „ütközőállama" és csatlósa) — „szándékos provokációs
cselekménynek" minősítette Pekinghez Intézett élcshangú tiltakozásában a
Moszkva— Ulánbátor — Peking nemzetközi expresszvonat egynapos feltartózta-tását
— Ecuador felveszi a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval — Mika
SpIIJák a Jugoszláv kormány elnöke Budapestre utazott — Moszkva erősen
ellenzi az Északi Tanács (Svédország Dánia Norvégia Finnország és Izland)
küszöbön álló vámunióját mert ezt előkészítésnek véli az Európai Közös Piac-hoz
való csatlakozásra — Az észaS-vlctna- mi párizsi fődelcgátus Tran Buu
Klem „békekabinet" felállítását követeli Dél-Vietnamb- an — Brazíliában öt
tartomány törvényhozói hatáskörét „ellenforradalmi tevékenység miatt" fel-függesztették
AZ UJ BERLINI
KRÍZIS HÁTTERE
A bonni vezetők Nyugat-Németorszá- g
új elnökének
választását- - Nyugat-Berlinbe- n
akarják megtartani Már
ennek a bejelentése is rend-kívül
gyors szovjet és kelet-német
ellenlépéseket ered-ményezett:
Az oroszok nyom-ban
„különleges intézkedé-seket"
emlegettek ha erre
sor kerül a kelet-ném- et ha-tárvédelmi
szervók pedig jó-néhá- ny
nyugat-néme- t hivata-los
személy szárazföldi belé-pését
máris megtiltották
Nyugat-Berlinb- e (Mivel a
légi korridort a kelet-némc-tekn- ek nines módjukban el-lenőrizni
a választók kény-telenek
lesznek légi úton el-érni
végcéljukat)
Vajon mi váltotta ki a
szovjet— kelet-néme- t hiszté-riát?
A válasz NLon új euró-pai
politikájának első lépé-seivel
függ össze:
Bonn rendkívüli várako-zással
tekintett n repub-likánus
őrségváltás elé n
nyugal-curopn- i ügyek
clőtéibc állítását várva
valamint azt hogy Bonn-na- k
az üj amerikai csil-lagképben
nagyobb fi-gyelmet
szentelnek
Ezugyancsak kifejezésre ju-tott
Nlxon nyilatkozatában
melyet akkor tett meg ami-kor
az új nyugat-ném- et nagy-kö- et átadta megbízóleve-lét
Az Elnök „szolidaritást
vállalt" Nyugat-Berlin-n- el
és ezt a tényt még
Jobban aláhúzza hogy
Nkon új hadügyminisz-tere
Laird n bonni had-ügyminiszterrel:
SchrŐ-dcrr- cl
tárgyalt elsőnek
a NATO-szövctségcse- k
"
közül
Egjcbként Schtödcr útja
is jelképesnek bizonyult: a
Sivatag Rókájáról: ROM-AI
EL tábornokról elnevezett
rakétafegyverrel ellátott ha-dihajó
felavatására érkezett
n
melyet az amerikaiak gyár-tottak
le a nyugat-ném- et ha-ditengerészet
számára
Politikai gesztusokban ki-fejezve
tehát világos hogy i
Nixon-adminisztrác- ió na-gyobb
súlyt kíván fektetni
Nyugat-Németorszá- g Schrő-be- li
szerepére És a NATO-szövctségcs- ek
közül éppen
Nyugat-Nmctorszá- g Schrő-derj- e tett nemrég a brüssze-li
Atlanti Szerződés hadügy-minisztereinek
közös ülésén
feltűnő bejelentést: Bonn ne-vében
kötelezettséget vá-llalt
hogy 1971-i- g 460000 fő-re
emelik a nyugat-néme- t
hadsereg létszámát ami két
és félmilliárd márka külön
kiadást jelent
B A WASHINGTON—
BONN TENGELY:
MOSZKVA FÉLELME
„A bonni szovjet nagykövet
S'zcmjon 'Cnrapkln" nyílt fe-nyegetést
tartalmazó jegyzé-ket
nyújtott át Wllly Bramlt
nyugat-ném- et külügyminisz-ternek
melyben tiltakozik a
máicius 5-ér- c tervezett új fc-derá- lis elnökválasztás berli-ni
sínhcljc ellen
Amikor n KÖLNISCIIE
RUNDSCHAU riportere
megkérte Carapkint
hogy a ködös fenyegetést
Jobban körvonalazza a
szovjet nagykövet kije-lentette:
„A Szovjetunió
nem fogja tűrni ezt
és komoly rendszabályo-kat
szándékozik fogana-tosítani"
Az ADN kelet-ném- et hír
ügynökség moszkvai forrás- - {}
ra hivatkozva jelentette
hogj' n „Szovjetunió provo-kációnak
cs az európai
béke veszélyeztetésének"
fogja fel a választások Nyu- - o
gat-Bcrlinb- cn való tartását Q
a i :! r--i i o
kebbé válik a szakadék egy-re
mélyül a Nyugat-Európáé- rt
folyó' — egyelőre dip
lomáciai — gigászi sakk- - U
játszmában- -
H#il622j 0% xt g% 1 o
A MAGYAR SOS lapunk előfizetőit is pfldányonkénU 0lva-Mi- it
szolgáló kizárólagos Jogú panaszorvosló szolgálata — a toron
tol „THE TELEGRAM" napilappal karöltve — amely legkésőbb 3 O
heten belül igyekszik feleletet Illetve elintézést találni a felvetett ]
nmhlímftVrn hoWrUfl n tISA tflrillftlt Is A nlrtinvnnlc(!nH nlvn O
só vdgjn ki a Maicrar SOS feliratot (az igazoló dátummal együtt)
és levelében a Yálaszbélyeggel együtt csaholja panasza rövid (S- -S
gépelt sor) leírásához A MAGYAR SOS szolgálat díjmentes Sajtó-alapunk- ra
adományokat köszönettel veszünk
MRS Z L TORONTO PANASZA: 196S-ba- n érkeztem j]
Kanadába Szerettem volna egy angolnyelvű tanfolyamra g
beiratkozni amelyet az újkanadások részére rendeznek
Amikor érdeklődtem e tanfolyam iránt azt felelték hogy
be kell szereznem először az európai előképzettségemre vo
natkozó okmányokat Ez bizony nagjon hosszú időbe ke- - g
rúlnc Ez valóban oly fontos? j
VÁLASZ: A jelek szerint ön félreértette a tisztvlsc- - 2
löt: a MAN POWER embere arra kérte önt hogy egy or-o- sl
bizonyítvánnyal jöjjön vissza mert egyelőre csupán
ezt kell csatolnia
Arra kérik önt keresse fel újra a fenti Irodában léő U
tisztviselőt és hozza magával orvosi bizonyítványát s 'az-tán
semmi akadálya hogy a tanfolyamra felvegyék
MRS R J DUNDAS ONT PANASZA: 1968 júliusá
ban kedvezményes OMSIP biztosítást kaptunk: egy évig ]
nem kellett a díjakat fizetnünk Mégis kijött egy értesí- - S
tés hogy fizessük be e hónapot o
(Folytatás a negyedik oldalon) [j
Az oroszok előretolták
gyalogjaikat a nyugat-német
határig — és cso-dálkoznak
amikor az
amerikalak igyekeznek
legalább a „status quo"
állásait körülbástyázni
B DISSZIDÁLT
AZ EDDIG „LEGNA-GYOBB
KÍNAI HAL"
Talán fennállása óta a leg-élesebb
jegyzéket intézte a
pekingi kormány az Egye-sült
Államokhoz — pedig
élcshangú jegyzékekben ed-dig
sem mutatkozott szűk-markúnak
Az történt hogy
LIao Ho-sh- u Hollandia-ba- n
állomásozó vöröskí-nai
diplomáciai tcstUlct
feje (Chargé cl'affalrs)
politikai menedékjogot
kért — és kapott az
f USA-tó- l 2gjr magasrangu pekingi
külügyi szószóló hozzátette
hogy rmind az USA "mind a
holland kormányt „felelőssé
teszik a válható súlyos kö-vetkezményekért"
Mit tehet
Peking?
1 Liao Ho-sh- u t valószínű-leg
nem fogják visszaszol-gáltatni
erre Peking bizo-nyara
házi őrizetbe veszi a
pekingi holland követség
személyzetét
2 Mivel Liao Ho-sh- u fel-tehetőleg
pontosan Isme-ri
Vöröskína európnl
kémszolgálatának jelen-tősebb
tagjait Peking
előre „fázik" attól az Idö--
n
ioeso:
íiSídöSSSlSSÍV awXeh&m
t
HUNGARMM LIFE
1969 fébruár'15
20 millió sztrájkoló Itáliában
cs pénzrabló intézkedés-től
amely a maoista hír-szerzés
új európai alap-jainak
lerakását Uleti
3 Megtorlásként „lefúj-hatják"
a május 20-r- a terve-zett
varsói USA— kínai tár-gyalásokat
melyeknek jelké-pes
célja Peking együttmű-ködési
hajlamának bizonyí-tása
lett volna Az USA-- t
Kína mindig a „legfőbb kül-ső
ellenségnek" tekintette
míg a Szovjetuniót „a belső
rcvizionizmus rákfenéjének"
tartotta mely az elég inga-tag
katonai erőre alapozott
pártapparálust alááshatja
Ha Vürüskína szándéka az
hogy megakadályozza az
amerikai —szovjet közele-dést
akkor a varsói tárgya-lások
jelentik a nyitányt c
váratlan színjátékhoz ami-kor
Chen Yl'marsall a kínai
külügyminiszter tartja a ke-zében
a vezénylő botot ö
az aki Vietnam semlegesíté-sének
emlegetésével a lcg-mérsékcltc- bb
hangú kínai
vezetővé lépett elő Washing-ton
—Peking viszonylatban
éles ellentétben Csu En-Ia- j
volt külügyminiszterrel (je-lenleg
miniszterelnök)' Csu
konokul kitart abbeli nézete
mellett hogy az USA-va- l az
együttműködésre nincs alap
mindaddig amíg feltétel
nélkül vissza nem vonja csa-patait
Taiwan-ró- l (Formóza)
és az ázsiai szárazföldről
B UJABB UGRÁS
Mao Ce-tun- g — elterjedt
halálhírének cs súlyos be-tegségének
élű cáfolataként
tüntetően megjelent a töme-gek
elölt — de mindenki
tudja Kínában hogy a ál-tala
legújabban meghirde-tett
Ugrást Előic" már nem
ő fogja végrehajtani legfel-jebb
nekirugaszkodásra lesz
ereje (Az előző kínai „Ug-rás
Előre" a lenini lépése-ken"
akart túltenni és kife-jezett
célja az volt hogy 10
év alatt behozzák Nagy-Britann- ia
ipari kapacitásá-nak
színvonalát Az első „Ug-rás"
1959-be- n kezdődött —
301
A TELEGRAM „Kicrans Dcba-t-c
Only Confuscs the issuc" (A
Kierans-fél- c vita csak clködösíti a
lényeget) címen figyelemreméltó
cikket közölt Lubor J Zink tollá-ból
mely Kanada jövőbeli NATO
szerepéről (vagy éppen visszavo-nulásáról)
számol be abból az al-kalomból
hogy Kicrans posta- -
ügyi miniszter helyeslő nyilatkoza-tot
leit a kanadai haderők NATO-bc- li
kivonásáról
Már magában az is rendkívül
különös hogy a postaügyl mi-niszter
a levél- - és csomagkézbesí-tő
szolgálat gyorsabbá pontosab-bá
és olcsóbbá való tétele helyett
— az országos nyilvánosság előtt
— ilyen harcias témához érdem-ben
hozzászól Hogy kerül a kafo-nacslz- ma
a postás-asztalr- a — kér-dezhetnénk
de nem kérdezzük
mert tudnlvalóan olyan demokra-tikus
szabadságokat élvezünk ahol
mindenki beleszólhat a más ügyé- -
-- bc (jelen esetben Leo Cadteuv
hadügyminiszter „tárcájába) Más
kérdés hogy a beleszólásnak lesz-- e
crdembeli eredménye A federális
költségvetés
való emelkedése óta sajnos egyre
inkább tartja magát az a hír hogy
a kanadai államháztartás költsé-geit
a NATO-ba- n való részvétel ro-vására
fogják csökkenteni s a je-lenlegi
kormány a „közvélemény
kipuhatolásával" és más posta- -
inr—im inr-r- wi
SOI
V 1
Ü&@H
szombat
és az ugrók 1962-be- n dicste-lenül
összccsuklottak —
Szc'rk)
'Mivel az új Ugrás" egyik
intézkedése szerint a parasz-toktól
cl eszik a háztáji te-nyérnyi
földet mert Mao
'szerint ez kapitalista kínö-vés- 'j
— nem valószínű hogy
ennek az ugrásnak sokan
fognak tapsolni Sajnos a
diktatúrákban a nyilvánosan
kifejezett helyeslés vastap-sa
a legtöbb esetben elnyom-ja
nemcsak az ellenállás
esetleges hangját de egyben
c-i- s leplezi azt aki nem
óhajt tapsolni Es a kínai
pártmandarinok ostorpat-logtatás- a
majd megtanítja
ugrani az esetleg kiugrani"
akarókat
B JMEGLEPÖ
PRÁGAI
BEJELENTÉS
Oldrlch Ccrnlk miniszter-elnök
a TV képernyőjén —
talán „belső sugalmazásra"
azzal igyekezett lecsillapíta-ni
fa fennen lobogó kedélye-ket'
hogy országa „nincs
külföldi nyomás alatt mely
megtiltaná a kapitalista ál-lamoktól
való — kölcsönök
felvételét"
Egyelőre csak Kádár Já-nos
érkezett — ugyancsak
váratlanul — Prágába a hé-ten
és köztudomású hogy
Kádár forintjaira most nem
kíváncsiak a megsértett
csehszlovákok (Kádár érke-zÍs4)titokb- an tartották' ne--:
hogyi a nép megrendelt
„örömujjongása" esetleg
Jiurrogásba csapjon át)
Ccrnlk 2—300 millió dol-lárban
(és nem rubel-ben!)
határozta meg a
„gyorssegély" összegét
mely kihúzná az orszá-got
a gazdasági kátyúból
és megindulna a gyár-Ipa- r
korszerűsítésének
útján
A miniszterelnök ígéretet
tett a szólásszabadság tiszte-letben
tartására sőt arra is
utalt hogy „eltérő" politi-kai
nézeteiért senkit sem
fognak üldözni (III)
Folytatása a harmadik oldalon
SOI
Kanada Atlanti Szcrzodcs-bcl- i lagsága
rekordmagasságokba
ügyi kilépés-előkészít- ő fclszólalá-sokka- l
röpíti fel kísérleti ballon-jait
a TV-néző- k és újságolvasók
tudatában
Mr Dániel Láng liberális szená-tor
aki az Atlanti Szerződés par-lamenti
delegációjának kanadai
tagja — szerencsére egész más
színben látja Kanada NATO-bcl- i
szerepét és hitet tesz Kanada to-vábbi
részvétele mellett Más kér-dés
hogy kinek eiősebb a hang-ja:
egy szenátornak vagy egy mi-niszternek
Valószínű hogy az crí
sebb postás — fogja kikézbesíteni
a lcclet Kanada felmondásáról a
NATO főhadiszállásán — valamikor
1970-be- n ha az apolitikus közöm-bösségéről
hírhedt kanadai közvé-lemény
e létfontosságú kérdésben
rövidlátóan tétlennek bizonyul
Láng szenátor Mr Kienms pos-taügyi
miniszter honvédelmi cs
NATO-ügyckbe- n tett nyilatkozatá-hoz
a következő frappáns megjegy-zéseket
fűzi:
A sajtó szerint Mr Kierans
nyilatkozata országos vitát' igyek-szik
kiprovokálni szerintem
egy ilyen fontos ügjet nem lehet
ilyenszerü technikával megolda-ni
arra gyanakszom hogy va-lakinek
eltökélt szándéka Kanadát
kiléptetni a NATO szövetségéből
és ha szükségesnek mutatkozik ak-kor
a parlament mellőzésével"
E súlyos bevezető után Mr Láng
így folytatja: Először is a posta- -
""--"" iftl-T- BI —1QE3C
301
VBaHtf
w _WIM
A BRETAGNEI SZAKADÁROK
Múlt számunkban részletes cikkben foglalkoztunk azzal a kérdéssel: van-- c jo-ga
egy kisebbségnek a inal Franciaországban önállóságot követelni? Mert ha
nincs akkor a franciáknak nincs joguk leválasztó propagandát íiznl Québec
kanadai tartománybaiu Képünkön brctagncl diákok tüntetnek de Gaulle né-hány
napos breton körútjának viharos brcstl Intcrmczzója során
IllITlIIIIIIItltll]llllIlt1Jl1tlIIlllllIlllltflIIIlllIItlI]IIIIlliriIllII1J11JllIlllllItlllIllllltlltrtiiiiiiit]iiiiitllllltllIftltlli1lllllltIltllIJIlttlIllllIJIll]llllltlllltIltIIiltllIlItlllllllI]
Frank Ilorlon képviselő iiagyjclciUőscgíí javaslata
idegiiaboru
A RABNEMZETEK KÜLÖNBIZOTTSÁGA
Az amerikai politikai élet- - hivatalos fóruma nem volt a
nck régi hiányossága sőt hi- - rabnemzetek ügyének az
bája volt amire mind az USA kormányzati szervén be-ameri-kai
politikusok sorai- - Ilii
ból mind pedig az európai E „hiba" következtében
eredetű emigrációk közírói félhivatalos1 és magánszervc- -
körébői már többen rámu- - etek igényelték maguknak
tattak hogy a moszkoLu a rabnenuctek ügyének kép-gyarmatosító
terror uralma viseletét mely legtöbbször
alá kcnyszcrítclt rabnemze-'- — bizonyos partikuláris vé-tek
ügyének nem akadt hl- -' lemenjek előítéletek cs ér--
vatalos fóruma az amerikai dekek összevegyítése miatt
kormánygépezet szervezeté-ben-
Ha valamilyen krizis-periódiish- oz
jutottunk ak-kor
c népek ügyével vagy
az Elnöki Iroda és a State kat idéztek elő a rabnemze-Departmen- t
vagy pedig atek sürgetően fontos és igaz
Szenátus és a Ház
bizottságai foglalkoztak
de törvény által kirendelt
301 nomo—
ügyi miniszter merészen kijelen-ti
hogy a NATO-bc- li tagságnak
nincs értéke' A NATO első alapel-ve
a kollektív biztonság Ha mi Ka-nadában
elfogadjuk a kollektív
biztonság elvét akkor logikus he-lyünk
a NATO ban és a NORAD-ba- n
van"
Ami Mr Kicrans azon kitételét
érinti miszerint „a NATO cg}' ha-szontalan
katonai bürokrácia
mely kettéosztotta Európát ahe
lyett hogy egyesítette volna"
értelemben
hogy a NATO nélkül Európa jelen-leg
valóban egyesített lenne: orosz
fennhatóság alatt lévő csatlósálla-mok
tömörüléseként(l) — mond- -
dotta Láng szenátor
„Ha ilyen (európai) egyesülési-- e
törekszünk akkor mi nem egy
nyehét beszélünk emlékez-nünk
kell arra: kik kísérelték meg
Berlin blokádját kik le tö-megestől
az embereket Berlin
kik nyomták el Magyarorszá-got
a modern Idők legvadállatlbb
eszközeivel és kjk vonultak
Csehszlováklába hat hónappal
Aláírom aANATO valóban ketté-osztotta
Európát: rabszolgákra és
emberekre"
Mr-- Láng nézeteit mérték-ben
osztjuk
301 301
ALLANDú
különbö-ző
4
— nem bizonyulhatott elég-ségesnek
sőt a vélemények
ellentmondásai ütközései
gyakran siralmas állapoto- -
ügyének képviselete
terén
PÉLDAMUTATÓ
KEZDEMÉNYEZÉS
Érdemes kiemelni a Ma-gyar
Szabadságharcos Szö-vetség
álláspontját ebben a
kérdésben A Szövetség veze--
U tősége már hosszú
n igyekezett meggyőzni az
o amerikai törvényhozás tag- -
jait arról hogy c kérdés kö-rül
gyors elhatározó se-gítségre
vanr szükség: hiva-talos
fórumot kell létesíteni
jj ahol az egész kérdés állandó
° vizsgálat tárgyát képezheti
D
és
és
Frank Horton New York
állam rochcsteri képviselője
volt az első aki az új admi- -
o nisztracio beiktatását meg
D sem várva még ez elején
o
nyomoan a iscpviscionaz új-esztendei
ülésszakának meg-nyitása
után új törvényja- -
czzcl egyetértek olyan j vaslatot nyújtott be a „Rab
lőtték
ut-cáin
be
ez-előtt?
szabad
teljes
MfeSg
ságos
ideje
év
S nemzetek állandó különbl- -
2 zottságának" felállítása erde
kében A javaslat 91st Cong-res- s
lst session H Resolu- -
tion 75 szám alatt nyert be
U jegyzést Horton képviselő
n aki a Magyar Szabadsághar-- q
cos Szövetség „Frcedom
Avard"-jána- k tulajdonosa
és magyar nemzetünk őszin
te barátja e törvényjavasla- -
o Iával példát mutatott a me
rj rikai képviselőtársainak a
jj rabnemzetek és köztük Ma-il
gyarország igazságos ügyé-- o
nek támogatásában
n
A HIDEGHÁBORÚBAN
NEA1CSAK VÉDEKEZNI
DE GYŐZNI KELL
A törvényjavaslat hivatko- -
Q zik a szovjet-oros- z imperia-- 2
lizmus képmutató magatar--
o H
Lírjwt
CüidUn Vi etkly
in tbc Utugaran Ln£iug
Ara: 20 cent
taktikája
must lát mindenhol csak
éppen önmaga t
körül nem
akarja c valóban domináló
ovjet törekvést elismerni
Az Egyesült Nemzetek Szer-vezetén- ek
súlyos hibája
hogy ezt a képmutató orosz-bolsevis- ta
magatartást nem
pellengérezte ki sem a ma-ga
közgyűlése sem a világ
közvéleménye elölt
Horton képviselő javasla-lában
rámutat arra hogy
1959-be- n az USA kötelezett-séget
vállalt a rabncni7Htck
kérdésének állandó tanul-mányozására
és ismételten
elkötelezte magát a rabné-nc- k
ügjénck és szabadságá-nak
támogatására is Ennek
jele volt az úgynevezett
„Captivc Nations Wcck" el-nöki
proklamációja is
„Mn a rabnemzetek és köz-tük
Magyarország ügye" —
folytatja Hortori képviselő
— n jelen világpolitikai hely-zetben
köpontl probléma
nak minősül mivel e prob-lémában
csúcsosodik ki leg-inkább
szembetűnő módon
az egész kérdés lényege: az
Imperializmus totális rab-szolgasága
és a nemzeti füg-getlenség
és demokratikus
szabadságjogok ellentéte"
„Négy elnöki nyilatkozat
de saját jólfelfogott katonai
érdekünk is figyelmeztet a
feladatra: a szabad világ ér-dekében
mindent meg kc'I
tennünk hogy a hideghábo-rúban
győzelmet arassunk
s ennek legbiztosabb módja
a rabnemzetek sorsának és
problémáinak vizsgálata és
kálváriájuk köztudomássá
tétele"
„Ezért szükséges — fejezi
be a feladat indokolását
Horton képviselő törvényja- -
-- vaslata — hogy állandó kü-lönbizottságot
szervezzünk
melynek egyetlen kötelessé-ge
lesz: a rabnépek ügyének
vizsgálata javaslatok tétele
és az amerikai politika hiva-talos
és ncmhlvatalos szer-veinek
tájékoztatása a Kö-zép-
és Kelet-Európ- a rab-nemzetein- ek
cs minden más
rabnépnek a képviselet-ében"
Azsállandó különbizottság
tíz képviselőből állna akik-nek
joguk lesz szakértőket
meghallgatni vizsgálatokat
lefolytatni és bárkit — bün
tetés terhe mellett — maga
„11 tására midőn kolonializ- - elé idézni
vcsanr
Indrprndcnt
r
I