Magyar Elet, October 19, 1963

              —— faasa f iiilllililJtUiWUWWWl HUNGÁRIÁN LIFE
Nem sokasig
hanem Lélek f
s szabad nép lesz
csuda dolgokat LnrgctU Imlcpcndcnt
Ginadinu Vocllv
ín ÜiC Hungárián Lnnmiocc BERZSENYI
Vol 15 No 42 XV évfolyam 42 szám Torontó 1963 október 19 Ara: Kanadában 10 cent más országokban 15 cent
lm jj~ "híJ l'-TL- Y:
gszülelelL a francia alomerí) ®
Washington és Moszkva kapcsolatában újabb esemé-nyek
követik egymást Kennedy elnök személyesen Is mce-indokol- ta
hogy Amerika miért adhat el búzát Moszkvának
és Rusk külügyminiszter már légi együttmüködséröl tár-gyal
Gromiko szovjet külügyminiszterrel Igaz hogy az
amerikai képviselőház leszavazta Kennedy elnök javaslatát
n közös holdutazásról És az is
feltartóztattak egy amerikai
ban pedig a kommunista propaganda élharcosai pará-déznak:
Gagarin és Tito De a hivatalos washingtoni poli-tika
tovább keresi az enyhülést — Közben Európában
fontos változások történnek: Macmillan brit miniszter-elnök
bejelentette visszavonulását Adenauer már távozik
Is Franciaország viszont azt közölte hogy légierejét e-llátta
atombombákkal!
Parizsi hír sciint a fran-cia
légierő Mirage IV típusú
szuperszonikus bombázói 40
kiloton cicjü plulonium-bombáka- t
kaplak Washing-tonban
csökkenteni próbál-ják
az esemény jelentőségét
(a Mirage szó káprázatot je-lent
és példálózásra ad lehe-tőséget)
s a New York Ti
mes úgy értesüli hogy mind- -
össze hat francia bombázó- -
iol an szó
A 40 kiloton erejű plutó-nium-bomb- a
azonban két-szer
akkora hatású mint
a Hirosimára dobott ame-rikai
bomba volt
Ilyesmiből hat bombázó is
„eleget" dobhat le
BIZERTA NEM KELL
TÖBBÉ
A francia alomerő meg
születésének híre úgy került
nyilvánosságra hogy Mess-- 1
Berlin Rockefeller new-yor- ki
kormányzó az ameri-kai
elnökválasztási előkészü-letek
egyik főszereplője is
megtekintette a berlini lalat
és elítélően nyilatkozott róla
(Utóbb Bonnban egy újság-író
kérdésére kijelentette:
nincs S7ó olyasmiről hogv
alelnökségre pályázna Golcl-vvate- r
elnökjelölt mellett)
Ottawa Bhutto pakisztáni
külügyminiszter látogatást
lett Kanadában Lapjclenté- -
tiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiiiiiii
Az V S Nevv című lap
élesen bírálta az amerikai
kormány fegyverkezési poli-tikáját
„A Pentagon pusztu-lással
kacérkodik" címmel
A cikket dr Possonyi István
a Stanford Egyetem politi-kai
tanszékének vezetője ír-ta
és „nukleáris Pcarl Har-boi- "
veszélyére figyelmezteti
az olvasókat (A cikk erede-tileg
a Washington Rcport-ba- n
jelent meg)
Amerika nem fejleszti to-vább
bombázó erőit es nem
kísérletezik nukleáris jet-mo-lorr- al
holott az oroszok valószí-- 1
nüleg bevezetik ezt
Vcrzscnyin maisall szavaiból
is erre lehet következtetni —
írja Possonyi cs
hogv az oroszok esetleg ha- - J
zudnak de ez nem biztos
Tolubko vezérezredes azt
állítja hogy az oroszoknak
már van rakétahárító raké-tájuk
Lehet hogv ez is ha-zugság
de lehel hogv nem
A Pentagon most keres meg-nlda- M
a rakélahaiilasra
Ártván Mikoian a icpuló-tervez- ö
megjósolta a légi
„kclellíit" melv léiig repülő-gép
léiig űrhajó
A Pentagon egyáltalán nem
siet az ilyen Dyna-Soa- r ki-dolgozásával
Bu iiov maisall a szovjet
rikelaerök puancsnoka a
közelmúltban tiv nanvitásu
íaketakiol beszelt a Penta
m
8
igaz hogy Berlinnél megint
autó - oszlopot Latin-Amerik- a-mer
védelmi miniszter közöl-te
a minisztertanácsban: a
franciák rövidesen elhagyják
Bizcrta kikötőjét Utóbb
Peyrefitt tájékoztatási mi-niszter
hozzál iílc hogy de
Gaulle elnök korábbi rendel-kezése
szerint a franciák
csak akkor vonulnak ki vég-leg
a tuniszi tengeri és légi
támaszpontról ha erőiket
„mccfclclő" modern cgyve- -
rekkcl felszerelték Ez most
megtörtént s a kiürítés lehe-tővé
váll De egyéb is tör-tént:
Couve de Murvllle francia
külügyminiszter washing-toni
útja nem volt sikeres
Az amerikaiak továbbra sem
helyeslik a különálló fran-cia
„elrettentő erőt" Erre
hozták nyilvánosságra Párizs-ban
az atomfegyverek hírét
ahol újabban mindig van lar--
talékban csattanós válasz a
nemzetközi kérdésekre
sek szerint az Indiának nyúj-tott
kanadai katonai segít-ségről
is tárgyalt (Közben
Taylor amerikai vezérkari
főnök Pakisztán fővárosában
járt hogy a katonai helyzet-ről
tárgyalásokat folytas-son)
Tunisz Marokkó váratla-nul
a berberek védelmére
kell és behatolt Algír terüle-tére
! A válságos helyzetben
Burgiba tuniszi elnök próbál
közvetíteni a két ország kö-zött
gon szerint azonban az űr-kutatásnak
nincs közvetlen
katonai jelentősége
Szbitov szovjet légitábor-nok
szerint az oroszoknak
160 megatomos bombájuk is
van Amerika nem akarja kö-vetni
a „nagy csapás" stralé- -
Possonyi Islván figyelmeztető cikke
megjegyzi1
MÜNCHENI EMLÉK
volt dclkclctázsiai angol
gyarmatok Malaysia neven
történő „önállósítása" töb-beknek
eszébe juttatta Cseh-szlovákiát
Ez is a nemzeti-ségi
kötelékeket erőszakkal
keresztülszelő mesterséges
államalakítás volt Különös
módon maga Edén volt brit
miniszterelnök is használta a
parhuamot abban a cikké-ben
melyet Malavsia érde-keben
moM irt
— Amióta a müncheni
egvemenyt evvel ezelőtt
aláírtak sok keserű és sok
zavaros só hangott cl —
írja Anthonv Edcn — Mün-chen
mentségérc csupán azt
lehel lelhoni hogy clkcse-icilet- l
idóny érési kiset let
volt semmi esetié sem volt
beket igein konsliuktív poli-- I
likai lépes
Üj portékák a propaganda-piaco- n
A franciák 90 Mirage bom-- [
bázóból álló flotta felállí- -
tását tervezik
les atomfegyvereik „második
nemzedékét" 1966—67 körül
akarják rendszeresíteni ide
értve alomtcngcralatt járók
kai sállított közepes liato- -
sugarú rakétákat is
MEGINT A CIA a
A HIBÁS
A bonyolult vietnámi vál-ság
tovább bonyolódik Szai-gonba- n
— és Washington-ban
A különféle amerikai
politikai vélemények ma már
nyíltan ütköznek össze és
megkezdődött a titkosszolgá-lat
a CIA vietnámi munkájá-nak
bírálata
Starness a Scripps —Ho-vvar- d
újságkonszcrn tudósí-tója
! azt írja hogy
a CIA emberei egyszerűen
nem veszik tudomásul Lod-- '
ge követ utasításait Szai-gonba- n
A katonákkal báládnak
együtt Washington azonban
végül inkább Lodge mögé
áll Rlchardson CIA-főnök- öt
aki eddig szinte az egész vi-etnámi
akció irányítója volt
visszarendelték Washington-ba
Valószínűleg végleg
A Newsweek azt írja hogy
McNamara védelmi minisz-ter
már Harkins tábornok-ra
a vietnámi amerikai
erők parancsnokára is ne-heztel
Mindez hasonlít a kubai
liasko utáni dükre amikor
ugyancsak a titkosszolgálat-ban
találták meg a bűnba-kot
Pedig akkor is most is
minden Washington szándé-ka
szerint történt Lodge kö-vet
azzal a megbízatással
ment Vietnamba hogy for- -
mat ad ion a visszavonulás
nak (De Gaulle azonnal át-látta
ezt és hangosan ki-mondta
amit Washington
a fegyverkezésről
giáját nem akar „oriásbom-- '
bát"
Az atomcsend most már
nem Is ad rá módot
hogy a szovjet légköri kísér- -
letek előnyét behozzuk I
Amerika ki akar szállni az
atomversenyből ? — kérdi í
:
nyugtalanul a cikkíró
Edcn megmagyarázza hogy
Csehszlovákiát nem lett vol-na
szabad Hitler zsákmányá-ul
adni mert ettől nem
SZUEZI
NUKLEÁRIS PEÁRL HARBOR?
titkon gondolt A folyamai
emiatt le is lassult)
MIT SZOL
A SARKANYi
Az amerikai televízió köz-ben
Nhu asszonyt a vietná-mi
mandarin-dinaszti- a befo-lyásos
tagját szerepelteti és
délkclelázsiai politika „sár-kánya"
szemlátomást szívc-sen
áll a nyilvánosság elé E
szereplésnek azonban na-gyobb
a kápráztató és szóra-koztató
semmint a politikai
jelentősége (A nevvyorki Co- -
lumbia Egyetemen meg is
dobálták az autóját)
A Diem-csalá- d püspök tag-ja
a vatikáni zsinaton nyilat-kozott
meg de az elnöklő
Agaganián bíboros tavollar-tolt- a
a napi témát a zsinat- -
tói
SÉRTŐDÉS
A NYOLCADIK
EMELETEN
A vietnámi válságon nehéz
eligazodni A szaigoni Cara-vell- e
szálló nyolcadik emele-tén
tanyázó külföldi tudósí-tók
azonban továbbra is úgy
o
A
tudósítója
vezércikkben
--A
a
a
A
mozgatják
volt lámadja Washington
Evning Post alelnök nagy cikkét kö-zölte
a helyzetről a kommunistákkal alkudozások-ról
A tűzte
fontos megnyilatkozás legutóbbi
s a a Bel-városról
ahová egy műszak alatt el Nixon)
élmények alapozza
— Akik
paktumot akarnak — mond
ja Nixon — azzal érvel-nek
hogy a magyar forrada-lom
bebizonyította mennyi-re
nem semmit
a keleteurópai népekért
ez nem Is nagy ár hogy
Hruscsovot „szelíd hangulat-ban"
tartsuk Ugyanezt az ér-velést
annak a po-litikának
a védelmében Is
mely és fog-piszkálóv- al
szállt szembe
Castroval Röviden szólva:
Jegyre többször hallunk „ösz--
„nemkiéle- -
„együttműködésről"
eS3'éb fogalmakról
amelyek mind újabb rnegal- -
kuvast Je entenek Kelct-E- u
ropa szovjei megszauasavai
És egyre hal-lunk
a kommunista elnyo- -
nőtt az
Ugyanígy ma
az erőszaknak
— hangoztatja Edcn és
EMLÉK
M I ° I ° I
25
és
Az uli
És
ös
sem
Edén volt brit miniszterelnök „Full című
írja:
„A Biztonsági Tanács eleinte nem Ma-gyarország
helyzetét megvizsgálta 28-á- n) A
nyugati a Szovjetuniót vádolták amiért
elnyomta a magyar nép jogait' de a vita nem
vezclett eredményre és az ülést elnapolták
öt nap múlt cl anélkül hogy a újra össze-ült
volna Magyarország annak ellenére hogy
mi és mások megkíséreltük az
Az Államok vonakodott bármit is
tenni és annak a gyanújának adott kifejezést hogy mi
csak azért hozzuk elö a magyar hogy
a figyelmet Szuezről Az Egyesült Államok kormá-nyának
úgy látszott nem sietős megmozdulni Maga-tartása
ártalmas és kirívó különbséget mutatott ahhoz
a képest és a mi be-vádokísu-nk
terén tanúsított"
(A Hírünk a Világban" kölése alapján)
visclkednek mintha mindent
tisztán Amikor a
TIME bírálni merte az új-ságírókat
akkor vietnámi
kiküldöttje Mohr lemon-dott
A lap elfogadta a
(Mohr a Fehér Ház-ban
volt a TIME tudósítója)
Halberstam a New York Ti-mes
is lemondás-sal
fenyegetőzik ezért Ros-ton
a lap washingtoni kulcs-embere
dicsér-te
meg Halberstamot hogy
maradjon (Halberstamot
verték meg amikor egy
buddhista pap nyilvános ön-gyilkosságáról
akart helyszí-ni
kül-földi
akik Diem- -
ellenes hírekel világgá kür-- i
tölték és a vietnámi belső
válságot beleépítették a nem- -
köztudatba
érzékenyek és idegesek
emeleten
tájékoztatás nehéz mun-ka
különösen akkor ha po-litikai
szándékok
Az amerikai CBS televízió
Kádár Jánost mutatta be né-zőinek
Stewart Novins ve-zette
a közvetítést Kádár iro-dájából
Kádár további kap-csolatokat
sürgetett Ameri-kával
és kijelentelte hogy
Mindszenty bíboros ügyében
A alelnök
Saturday amerikai
váratlanul újból
ügyét így rendkívül
közöl (a szénatéri piacról
és
volt
Moszkva
megnemtámadási
azok
tudunk ten-ni
hallottuk
halk szavakkal
szeférhetőségről"
Ízesről"
más
csökkent ét-vágya
he-lyes
engedni
pél- -
Circle"
könyv eben
tétovázott
(október
hatalmak 'erő-szakosan
ügyében
ismételten összehívását
Egyesült
elterel-jük
amelyet
látnának
le-mondást
korábban
riportot közölni)
tudósítók
zetközi rendkí-vül
nvolcadik
' más alatt élő esetleges
H VISSZATASZÍTÓAN
ERKÖLCSTELEN
— Azt elérkezett az
ideje hogy Amerika keleteu-rópai
az irány-zat
és hangsúly
megváltozzék El kell kezde-nünk
azon
hogy ml forog kockán a
kcleteurópaiak a
és szabad világ szem-pontjából
— Visszataszítóan erkölcs-telen
lenne ha az Egyesült
Államok közvetlenül vagy
közvetve olyasmit tenne ami
azt mutatná hogy
Hruscsov ajánlatát —
azl hogy a
fejében vonalat húz- -
ismerni
EDÉN IJESZTŐ BÍZTATÁSA MALAYSIA VÉDELMÉRE
Franciaország
0 0©
Nasszcrt Szukarnót
Castrót említi meg Néhány
ország a vasfüggöny mögött
is volna sorsa
elől ha a nyugat egységes
és éber lett volna a veszély
idején „1938 szeptemberé-nek
világos minden-ki
előtt: mohó étvágyat
nem olyan engedmé-nyekkel
amelyek
önmagukban igazságtalanok'
Edcn cikke — cseh
— inkább ijesztheti
mint nyugtalja malájföldi-eket
Nemzetközi
közepébe nem jó A
ilyenkor bátor
cikkeket írnak de
Szukarno tovább kapja a
nyugati segélyt és kínai
kommunistákkal újabb üz--
lclkcl kötnek Csehül állni
I sehol sem jó i
„bizonyos tárgyalások" folya-matban
vannak Tulajdon-képpen
semmit nem mon-dott
Nem is kellett monda-nia
Csak kellett
mint a mosópornak vagy j
porkávénak Bele kell kap- - j
ráznia az emberek agyába :
hogy megvegyék I
De hírek között
jmár olyan káprázatosak Is
'vannak hogy az Innenső
kommunisták vádolják túl-sókat
mert otl koncentrá-ciós
tábor van s az egyik
kommunista ügynök polili- -
I Kai menecieKjogoi kci a má
sik kommunista ügynöknél
amikor tájékoztatás mái-ilye- n
zagyva portékát kínál
akkor a vevő olvasó néző
megzavarodik és nem veszi
meg a portékái Legalábbis
gyanakszik
A Nixorí'volt
keleteurópai folyó amerikai
hosszú írás napirendre a magyar szabadság
Nixon leírja budapesti
látogatását Post kitűnő pesti képekéi
Csepelről éjszakai látogatott
hangulata meg a amerikai alelnök véleményét
Washington és közeledéséről
kevesebbszer
hanem
Tanács
képviselője
helyzetet
fürgeséghez
népek
szabadulásáról
hiszem
politikájában
alapvetően
végre gondolkoz-ni
kommunis-ták
elfogad-juk
„békés együtt-élés"
megmenekült
a
csillapítani
n
a
spkuláció
politikusok
a
szerepelnie
a
a
a
AT A ?
KIS AZ -
Macmillan brit
min-elnö- k visz-szavon- ul
A hírt
Home külügymi
a
íirfrf ÍV J ' --r lpttrvAi tn # r n t
Konierenciajan
„ml már Butler játssza a
vezető szerepet Is
pályáznak helyére
97 millió
kommunista rabságba veté
stíl állandónak fogadnánk el
Ez nemcsak szem-pontból
lenne gyalázatos de
Amerika érdekeire is veszé-lyesen
káros lenne politikai
és stratégiai tekintetben egy-aránt
B TÖBBET KELLETT
Nixon visszaemlé-kezik
1956 októberére
maga is járt az „andaui
Amerikának
kellett vona tennie a magya-rokért
— be Nixon és
ez rá magára is vonatkozik
mert ama napokban Eisen-hovv- er
az új válasz-tás
betccscgc le El kcl- -
rét
szakítani kellett volna
Moszkvával vissza-küldte
tankjait
nánk át Európa közepén csiCt volna Im
daként
üzenete
szabad
pár-huzam
kerülni
közben
amikor
niszter közölte
Mások
„Mac"
emberi
VOLNA TENNI
ezután
ami-kor
hídnál" többet
vallja
elnököt
Dullcs
kötötte
amikor
Nagy
MAI SZÁMUNKBÓL :
Kitöri a búza-hisztéri- a
Adenauer tovább fon siiíini
A medvével kínai
Hol tart Hruseso ersenve?
JNem füstöl a
Kanadai adludak
Uj bankok a Zsinaton
Magvarok magán-expedíciój- a
Légből kapott apróságok
Böngész Bende rovása
HÁNYAN OSSZátí CSATORNÁT
KÉPES HÍREK ÖREG EURÓPÁBÓL
amerikai
kcleteurópalnak
külügyminisztert
birkózó
kémény
wm®m !! Adenauer kan
cellár c lap meg-jelenésekor
adja
át helyét Ludvvig
Erhardnak de a
„nagy öreg" sza-va
továbbra is
nagy súllyal esik majd lat-ba
a német politikában
„Kéznél leszek" —mondta
kelcleurópai politikáját
„önkentcseket" kellett volna soha katonai segélyt ne
nyugatról Magyarországra ' nyújtsunk kommunista kor-engedni
s végül emigráns mánynak Ha egymás ellen
magyar kormányt kellett vol
na elismerni — sorolja Ni-xon
az akkori tennivalókkal
de mai tennivalókra is rá-tér:
1 Ébicn kell tartani a le
ménvt és elhárítani
Hruscsov minden olyan tö-rekvéset
mely a kommunis-ta
elnyomást akarja elismer-tetni
2 Minden egyes orságnt
külön ncmctként kell
kezelnünk ha kommunista
kormányaik is vannak Ma
már nem olyan tömböt ké-peznek
mint 10 évvel ezelőtt
A nacionalizmus Kelet-Európába- n
is nő mint Nyugat-Európába- n
Nyugaton a mi
problémánk ez keleten Hrus-csov
problémája! Olt a prob-léma
a mi szövetségesünk!
3 Segélyt csakis ugv ad-hatunk
a vasfüggöny
mögé ha a néphez jut A ju-goszláv
kormánvnak 23 mil-liárd
dollár scgélvt küldtünk
1945 és 1962 között s az el-múlt
években az ország népe
többet szenvedett otl a kom-munizmustól
mint akár a
Szovjetunióban
4 A jugoszláv kommunis-- '
ták visszakanyarodasa
Moszkvához arra int hocv
W& Dc Gaulle óri- - tm ási d erültséget líkeltett mikor az
fP m v atomcsendet alá- - mHV ÍV- - II II IV 1 7 111 IVIIIl"
! í'kt' mÍÁ?? rnl íit! mmirll: „ m : : v ö3ígj IlllUlllil ilíl HIÚK
volna alá hogy nem fogják
átúszni a La Manche csa-tornát
mert humánusak
harcolnak akkor nem sza-bad
egyikei vagv másikat se-gítenünk
hanem kniil ma-radnunk
5 A legkevesebb amit
követelnünk kel!- - a)
la sn ici mccs?illo csnpjtok
vuiiuljjiiHk ki Kelel-Europa-b- ol
b) a kormányok tervek
sibaddn a utal azoknak
akik ki akainak jönni a oi-ságokb- ol
c) a koimanvok
ne akadalyozák a egv ha-zak
és más inteniénvek sza-bad
működéséi d) a nuigut
mindig legyen kiilönbsej'et i
vaslüggónv mögötti koima-nvok
és népek kooll c)
igvekcnünk kell a lajeknta-tá- s
nagvobb cseréjére első-sorban
a vasfuggönv mögötti
fiatalok felvilágosítására
n BÜZAÉRT
SZABADSAGOT!
Nixon vnli alelnök cikke
olvan hangol szólaltat meg
amelv az elmúlt honnpokbin
mclvcn hallgatott Sok ma-gyar
cgvclcrt ezzel a hang-gal
és sok tud belőle mbol
némi icmenvt menteni Meg
akloi is ha hasonló biz-tatásuk
illan mar sokszor
mai ad t cl a cselekvés
Nivin utóbb az U S Ncws- -
(Folvt a 2 oldalon)
Kanada egyik legfontosabb természeti kincse az nszbeszt Száz évvel ezelőtt
lovaskocsik kezdték a városokba szállítani és a francia-kanadaia- k kőgyapolnak
nevezték el a különös ásványt Ma évi 150 millió értékű nszbesztet termel
Kanada A képen a legnagyobb külszíni fejtés látható a québeci Asbestos mellett