000187b |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
Canadá's Largest
and Oldest
Weekly
in the Hiingarian
Language
Szerkesztőség és kiadóhivatal
353 Spadina Avenue Toronto
í
Telefon: EMpire 4-37-
21
':-- 'Sti
Xm évf 42 szám Vol XIII No Toronto október 19 Authorized as 2nd class by the Post Office and for payment of postago In cash Ara: 10 cent
m £ M I ° &
Kanada és Amerika között
nem lehet komoly nézetelté-rés
A két ország gazdasági-lag
katonailag és kulturáli-san
egymással azonos föld-rajzilag
energiagazdálkodás
szempontjából és stratégiailag
annyira össze van szövődve
hogy ha bármely fontos kér-désben
szembekerülnének
egymással az az egész észak-amerikai
kontinensre és ezért
az egész világra nézve ka-tasztrófát
jelentene Még tör-ténelmileg
is azonosak va-gyunk
az USA-v- al mert mind-két
ország eredetileg a régi
angol illetve francia tenge-rentúli
gyarmatból alakult ki
s mindkét országot körülbelül
egyenlő arányban és nagyjá-ból
hasonló keveredési arány-számok
szerint töltötték fel a
világ legkülönbözőbb orszá-gaiból
érkezett és állandóan
érkező bevándorlók A kap-csolat'
erősebb mint testvé-rek'
vagy szomszédok között
lehetséges — annyira hogy
bármilyen intézkedés- - tamely
Kanada részéről amerikai
érdekeket vagy az USA ré-széről
kanadai érdékeket
sért ugyanolyan mértékben
sérti" saját lakosságának érde-keit
i is Éppen ' ezért azt a
gazdasági illetve szakszervezeti-h-atalmi
kérdést amely
a Szent Lőrinc-foly- ó hajózá-sával
kapcsolatos nem lehet
az'USA és' Kanada közötti vi-szályként
-- felfogni hanem
úgy kell tekinteni mint a
Hubert Humphrey szenátor
lehetőnek tartja hogy az
USA búzát adjon el a Szov-jetnek
Willíam Fullbright szenátor
törvényes tilalmakra hivat-kozik
Nemzeti bűn volna a
Szovjetnek búzát szállítani
W-- M
Allén J Ellender szenátor
törvényhozási intézkedést
követel hogy Amerika elad-hassa
búzafeleslegét' a Szov-jetnek
l - 'ott ' ?' ammm mmmmmmmmmmm™ 'mH
DepartmentOttawa
Kössék szovjet ősapátok az amerikai
közös amerikai—kanadai gaz-dasági
rendszer egy belső
problémáját
A dokkmunkások
sztrájkja
A legújabb fejlemények so-rán
a kormány felhívta a ka-nadai
SlU-szakszervez- et ve-zetőségét
— amelynek élén
az igen rosszhírű Hal Banks
— hogy szüntesse a
dokkmunkások sztrájkját a
SIU azonban a valóságban
nem önállój hanem az ame-rikai
AFL —CIO óriás szak-szervezet
parancsainak enge-delmeskedik
AFL veze-tője
Mr Meany viszont nem
járult hozzá a sztrájk be-szüntetéséhez
Miután a dokk-munkások
sztrájkja súlyosan
sérti Kanada gazdasági érde-keit
és lehetetlenné teszi
nemzetközi kötelezettségeit
valamint a Kanadába irányu
ló utasszállító hajók' kikötő- -
é1 ezért Pearsnn miniszter-- J
elnök tárgyalásokat kezdett
abban az irányban hogy az
érdekelt szakszervezetek ve-zetését
ideiglenesen és kizá-rólag
a dokkmunkásokra
nézve egy magán-bizottságr- a
bizzák Ezt a javaslatot nem
fogadták el a sztrájk viszont
tovább folyt mire a minisz-terelnök
az ottawai parla
mentben törvényjavaslatot
nyújtott be azirányban hogy
a dokkmunkásokat maguk
'Hí i vf&:íM':
Amikor Kanada 500 millió bushel búzát
el a Szovjetnek az amerikai buzafelesleg ér-tékesítésének
problémája megoldatlan At
lagosan évenként 300 millió dollár értékű
mL :'-~--r
CANADIAN HUMARIAN
42
a kivonulásához bűzaszáliításf
áll be
Az
W
ad
banfoglaló öt kanadai szak-szervezet
vezetését három év-re
helyezzék állami felügyelet
alá A törvényjavaslat októ-ber
11-é- n keresztülment A
szakszervezetek vezetése há-romtagú
állami bizottság ke-zében
van s' a bizottsági ta-gok
határozatainak ellensze-güléséért
pénzbírság és bör-tönbüntetés
jár
Még a javaslat benyújtása
és megszavazása elölt ameri-kai
részről elég súlyos bele-szólások
történtek ebbe az
ügybe amelyet a kanadai
újságok — elég túlzottan
igyekeztek kanadai belügy-ként
beállítani noha a való-ságban
nem az Főleg a wash-ingtoni
munkaügyi miniszter
Wirtz mint az amerikai szak-szervezetek
legfelsőbb fel-ügyeleti
hatósága volt az aki
több sajtónyilatkozatban is-mételten
azt a kijelentést tet-te
hogy Kanadának nincsen
jó indoka az olyan szakszer-vezetek
ügyyitelébe('beleszól- -
ni ameayneK naiasKure ja--
nadara es AmenKaraegyior-mán?''kÍterjed- r
hogya'z amerikai "munkaügyi
miniszter ' az amerikai szak:
szervezetek' előtt' 'kívánta
hangsúlyozni hogy a wash-ingtoni
kormány' mindénkor
és kizárólag amerikai érdéke
ket néz
Wirtz javaslata az volt
hogy- - a dokkmunkás-szakszervezete- k
belső ügyeit (ame-lyek
közé tartozik a külön- -
búza többlettermelés van Az idei gyenge
termés ellenére ismét '400 millió bushel
felesleg lesz így-- Amerikánakiegymillió bus
hel többlet értékesítésére kell megoldást
találnia
TiBifMi IJ'flJI'-i4I- J' """"-'""-" li"-'THn-T
q-- p j# o © r
féle rovottmultu kanaaai
szakszervezeti vezetők levál- -
tása is) sem Kanada sem az_áöU fel s talán kissé túlér- -
USA ne igyekezzék törvény-hozási
kényszerintézkedések-kel
megoldani hanem bízzák
azokat magukra a szakszerve-zetekre
Ez más szavakkal azt
jelentette volna- - hogy a vál-ság
elintézése legyen Meany
tehát az amerikai AFL— CIO
kezében Ezen legélsősorbah
A Szent Lőrincftsatorna közös
észak-amerik- ai kontinentális ügy
A kanadai sajtó egy része
hisztériának felesleges érzé-kenységnek
minősíti az új
törvényt amely feleslegesen
és nem megfelelő helyen al-kalmazza
a nemzeti érzést il
letve a patriótikus felháboro
dást Mi magunk is azon a
véleményen vagyunk hogy' a
sztrájk jog ilyen' módon való
felfüggesztése 'talán indokolt]
de "Meany 'szakszervezeti veze
vagy munKaugywiriwvetsoüarnai alacsonyabban
nyilatkoKiliibóll) pni Joi ümnriHi' a
ffnni szabad A között egy búzaár- -
Lőrinc csatorna rendszere
illetve a Nagy-Tavakhajózás- a
sem kanadai sem amerikai
kérdés hanem-- 1 közös észak
amerikai kontinentális ügy s
ha elhisszük' — aminthogy el
kell hinnünk' — hogy' Meany'
mint amerikai szakszervezeti
elnök és Wirtz mint ameri-kai
federális miniszter-jói- n
dulatúan igyekezett nemzet-közi
megoldást találni az
egyoldalú kanadai törvény-hozási
intézkedés helyett ak
kor ezért nekik inkább kö-szönet
jár mint" felháborít
dás
Sajnos'nemcsák'a' szakszer
vezeti vonalon hanem a
nemzetközi kereskedelem te
rén is sokan szítják a mes- -
terségesen kitenyésztett ka
nadai —amerikai ellentétet
A nagyarányú kanadai—szov-jet
illetve kanadai—vöröskí-nai
búzaszállítási szerződé
sek után a kommunista or
A piávei
A piavei gátszakadás nyo
mán már eddig is több mint
4000 halálos -- áldozatról érke:
zett jelentés A szerencsétlen-séghez
fogható alig" volt az
európai katasztrófák törté-netében
Maga a Piave folyó
nem nagy — a baleset szín-helyén
körülbelül olyan mint'
a Garam vagy az' Ipoly s
emellett az a gát amely mö
gött a 'víztároló medence fe
küdt nem -- is a Piaven fek-szik
hanem annak egy kis
mellékfolyója a Viont felett
A Viont mögött 12 „km hosz-szúságb- an
és fél km széles-ségben-
többszázméter mély
volt a mesterséges víztároló
tó- - Amikor a hegyomlás 200
millió köbméter sziklát és
földet omlasztott' be a' tóba a
tó hirtelen 20 méterrel
emelkedett fel a gát sértet-lenül
maradt' ugyan 'de a tő
vize azon keresztül lezúdult
a Piavébe s az árhullám szán-té
hihetetlen módon nem a
völgy-irányába- n hanem a
pusztított a leg--J
borzalmasabban Kő--é- s iszap-halmaz
borított el sokezer
embert és Longa"rone Fae
Pirago Kiválta- - -- és- Maicone
Allan MacEachcn kanadai
munkaügyi miniszter háboro- -
zekenyen úgy fogta fel a dol-got
hogy az amerikai mun-kaügyi
minisztérium kanadai
belügyekbe akar beavatkoz-ni
Az ügy fejleménye
volt azután a Poarson-fél- e
javaslat illetve a kanadai
dokkmunkás-szervezete- k ál- -
llami igazgatás alá helyezése
szágok most az USA-ba- n is
hatalmas gabonavásárlásokat
akarnak eszközölni s ugyan-akkor
Japán is jelentkezett
mint vevő éspedig mind az
USA-ba- n mind Kanadában
Emiatt a búza nemzetközi
ára folytonosan változik s
az amerikai kormány
illetve az amerikai búzaex-portőrö- k
azzal vádolják
hogy abúzát a'nem- -
tő wirtz
niszísr
sf ennáílfc kéf'knr
nem Szent aiSny
fo-lyón
felfelé
további
Ka-nadát
egyeztető bizottság de ez már
hissüú évek óta nem műkö-d- k
mert hiszen a mostani-to- z
hasonló ' mammut-eladá-sokra- ?
eddig nem került sor
Hozzájárul a komplikációhoz
hogy a washingtoni kormány
még nem adta beleegyezését
a szovjetnek való búzaszállí
táshoz s az oroszok sem ad-ták
még formális ajánlatot a
vételre mert előbb biztosítva
akarják látni hogy az aján-lat
Valóban elfogadásra is t-alál'
Elég szomorú hogy Kana-da
de az USA is olyan túl-zott"'
k'aimárszellemmel igyek-szik
búzát eladni a kommu-nista
' országoknak — holott
ezek az eladások esküdt el-lenségeink
helyzetét javítják
— anélkül hogy az eladások-hoz
politikai feltételeket is
fűznének Pedig most volna
itt az' idő arra hogy az orosz
csapatok kivonulásához kös
gátszakadás
falvait Az első világháború
legvéresebb harcai folytak
ebben -- a gyönyörű folyó
völgyben amelyben egyebek
között Ham mingway híres re
génye' „A fegyverek vissza-néznek"
is lejátszódik De a
háború1 minden szomorú em
lékei is elmosódik a Viont
iszap- -' és kőtengerében
A Közép-Amerik- ái Honduras
fővarosában: Tegucigalpa-ba- n
súlyos harcok után elűz-ték'állameln- öki
tisztéből Ra-mo- n
'Villeda Morales-- t aki-nek
sikerült CostaKica-b- a
elmenekülnie r~
0 immmm my u
mail
vize
riiöst
BJHUWIMWWfyi
sék az' élelmiszerszállítást De
még ennél is fájdalmasabb
hogy még a konkurrens ke-reskedelmi
ügyleteket is arra
használják fel hogy a Kana-da
és Amerika közötti vi-szonyt
rontsák E helyeit kö-zös
északamerikai kontinens-köz- i
szervezetnek kellene a
kontinens élclmiszcrfclesle-geine- k
együttes eladását in-téznie
—
gondoskodván arról
hogy az amerikai és ka-nadai
termelési munka
eredménye ne ellensé-gcink
helyzetét javítsa
hanem- - saját életnívónk
és barátaink életnívójá-nak
emelését szolgálja
ADENAUER UTÓDA
WfímSiíimtt-iáiá&Zföa- m
%&%mm-'zswj#VsXíwifí- -
Kv-Wiaws- itixsiw2ir!X'Firw&íKwx?wZAjt'xaMííruvv2z'4&?M-?svi-íffíia4l'iln t
"%&&$$]$? $+ VÉSS&W&W
t i t4 iMifvMf£ft 'y'- - ?ytfc!4St&6iaAaMBa i
i rjm&armmam
iá mkisííkl BlíBHa'iWfflirMrrHIliKMI
Adenauer kancellár bead-ta
lemondását A 87 éves
német államférfi a háború
utáni Európa egyik legna-gyobb
alakja Nevéhez fűző-dik
Németország illetve egész
Európa gazdasági feltámadá- -
sa-Nál- a nehezebb helyzetben
alig- - kezdte el valaha is bár-mely
államférfi újjáépítő
munkáját Vezetése alatt ab-ból
a Németországból amely
romokból nyomorból önvád-hói
éü nusztulásból áll a vi
lág egyik leggazdagabb leg-elismertebb
népe lett — ab-ból
az országból amely előt
te a világbéke legnagyobb ve
szélye volt ma a nyugati vi-lág
egyik legfontosabb vé-delmezőjévé
vált Utódja Er-har- dt
gazdasági miniszter
lett
VI Pál pápa megnyitó beszédét olvassa fel a Vatikáni
Zsinat második ülésszakának megnyitásán Felszólítja a
katolikus egyház: összegyűlt püspökeit hogy „építsenek
hidat a mai világhoz" és kéria protestáns és ortodox ke--
resztényeket hogy egyesüljenek egy nagy krisztusi egy-házban
De Oanlle washingtoni útja
Couve de Murville francia
külügyminiszter az elmúlt
napokban másfél órát töltött
a Fehér Házban Kennedy el-nöknél
A külügyminiszter
a megbeszélésről távozóban
közölte az újságírókkal hogy
nagy vonalakban áttekintet-ték
az egész nemzetközi
helyzetet beleértve a kelet-nyuga- ti
viszonyt Dél-Vietna- m
kapcsolatát Franciaországgal
illetve az Egyesült Államok-kal
továbbá az atompolitika
kérdéseit Egy újságíró kér-désére
válaszolva Couve de
Murville szólt a francia—
amerikai nézeteltérésekről is
amelyeket „félreértéseknek"
a
Marokkó és Algéria halá-rán
Oujda városában
szinten meg-tartották
a marokkói—algé-riai
nézeteltérések kiküszöbö- -
létrejön
gyűléseken
szovjelbarát
rendszert
Algériában
szívesen igénybe
külföldi
Hangoztatja Algéria
egyezmény
kormány
tulajdon
minősített Kijelentette
amerikai veze-tőkkel
tárgyaiásat
hozzájárulnak francia— '
amerikai viszony problémái-nak
és „félreértéseinek" tisz-tázásához
tudósítói kérdésre
régóta esedékes
washingtoni látogatására
legkorábban
jövőre"-- "
Murville
megtárgyalt nemzetközi'
kérdések szerepelt
szovjet —amerikai tárgyalások'
'
i
Ben Bella szaharai olajra kaosánt
kül-ügyminiszteri
— jelenti ki -
probléma
államosítjuk a
a jövedelméből
lését célzó tárgyalásokat részt' "ad Algériának
megbeszélések baráti légkör- - De GaullcnakT érte- -
folytak le s nic" Mintha Moszkva tana-- 1
állástfoglalták a Magh-lcs- át hallanánk: íelcsendülnl
államszövetség megterem- - ezekből i veszedelmes sza- -
iiuviausen: íjunyidi "f"eJr™™™ínf7l7Bi"í
tt iiasszi-- it-n líZai nniA i j- rí szírntne lenni so - -- - --- j f ' -- (
és Bella' államelnök ta- - vaszio a iíwu--
Jálkózóját amely talán olajforrására
október 20-á- n
Kabiliában közben nép
tiltakoznak
Bella politikája
ellen s El Hadzs ezredes kije-lentette
hogy ezt a kardcsör-tető
minden esz-közzel
ha fegyverrel is
megdöntik Ait Ahmed ka- -
biliai vezér Ben Bellát diktá
tornak nevezi aki- - szovjet
mintára akarja végrehajtani
forradalmát
Harmouche disszidens par-lamenti
közölte az
egyik lömeggyűlésen hogy
vennénejí
támogatást
Ben Bella kijelentése sze-rint
most a dohánygyárak
államosítása következik
hogy hü
marad Franciaországhoz de
az eviani már
felel meg a jelenlegi
helyzetnek A szí-vesen
lát több francia taní-tót
de a francia magántulaj-donnak
már nincs helye Al-gériában
francia állami
re-méli
hogy az
folytatott
a
Közölte még egy
hogy- - de
Gaulle már
„a'
lehető valószi- -
ntlleg sor kerül
Couve de kijelen-tette
hogy a ÍCennedy elnök- -
kel
között 4a'--
ügye is
Ben Bella —
már más ígérem''
hogy nem sza--
harai olajat ha Franciaqr
szag igazsá- -
A gos 'Ezt
meg kclL
ben egyhangú- -
lag
reb a
jncgiai
juaiujuiui uiiimuuu crnvinr
Ben kczci iraiuajr
már zeli
Ben
kell
képviselő
nem
„A
ffHWWf
'CAíierfsaafíriüií
: j:í-iiai'jww5Ls-iiMiak''-
-5í
í1 '$%4$sl£ 9sW$k$Uéi
Ahmed Ben Bella algériai
államelnök teljhatalmat
kért a nemzetgyűléstől a
Kelet-Algériába- n fekvő-Ka-bili- a
tartományban fellán-golt
elszakadási törekvések
letörésére A lázadó ellene-zek
vezére Mohand Ou Et
Hadj ezredes Ben Bella
egyelőre nem veszi igény-be
a hadseregét-mer- t úgy
ítéli meg a helyzetet hogy
a csendőrség:is-'élegendő- a
rend fenntartására
4BI _ sww'wgwlftl
A hadsereg fegyveres katonái őrködnek Honduras fővárosának Tegucigálpa-nakjgkiürü- lt
utcáin Ebben a Közép-Ámerik- ai államban a hadsereg vette át az uralmat--- s azVórszág
vezetője Osvaldo Lopes Arellano ezredes-létt"- ( Bálra' alól) A hataldmátvétéí'5SoráiryfTOtt --
harcokban 12 halott és 15 súlyos sebesült volt A nyugtalanságot a kommüistálcidéz
ték elő akik közül négy kubai állampolgárt 'is letartóztattak Még mindig" fölyn&la'ssza- -
botázs-cselekmény- ek a gyújtogatások és megnöyekedettafegyyeresllenálksiAlhájí-'- !
sereg laktanyáit gerillák támadják- - meg J" "''
'
~i ? i
n
l
V!
i
1)1
'$%$
--#qipa--mjtáM „w A"" I
- " ?f }--
3
sí
1H
iVi
!l1 l1
y
mm mi iBíl c JV
'5:
'€
AZ
f_
-- SnMlftltÖt#ftríí
r++ir ftji iSatVSXt$XSSG&V! STssfe5!
Object Description
| Rating | |
| Title | Kanadai Magyarsag, October 19, 1963 |
| Language | hu |
| Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
| Date | 1963-10-19 |
| Type | application/pdf |
| Format | text |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| Identifier | KanadD4000200 |
Description
| Title | 000187b |
| OCR text | Canadá's Largest and Oldest Weekly in the Hiingarian Language Szerkesztőség és kiadóhivatal 353 Spadina Avenue Toronto í Telefon: EMpire 4-37- 21 ':-- 'Sti Xm évf 42 szám Vol XIII No Toronto október 19 Authorized as 2nd class by the Post Office and for payment of postago In cash Ara: 10 cent m £ M I ° & Kanada és Amerika között nem lehet komoly nézetelté-rés A két ország gazdasági-lag katonailag és kulturáli-san egymással azonos föld-rajzilag energiagazdálkodás szempontjából és stratégiailag annyira össze van szövődve hogy ha bármely fontos kér-désben szembekerülnének egymással az az egész észak-amerikai kontinensre és ezért az egész világra nézve ka-tasztrófát jelentene Még tör-ténelmileg is azonosak va-gyunk az USA-v- al mert mind-két ország eredetileg a régi angol illetve francia tenge-rentúli gyarmatból alakult ki s mindkét országot körülbelül egyenlő arányban és nagyjá-ból hasonló keveredési arány-számok szerint töltötték fel a világ legkülönbözőbb orszá-gaiból érkezett és állandóan érkező bevándorlók A kap-csolat' erősebb mint testvé-rek' vagy szomszédok között lehetséges — annyira hogy bármilyen intézkedés- - tamely Kanada részéről amerikai érdekeket vagy az USA ré-széről kanadai érdékeket sért ugyanolyan mértékben sérti" saját lakosságának érde-keit i is Éppen ' ezért azt a gazdasági illetve szakszervezeti-h-atalmi kérdést amely a Szent Lőrinc-foly- ó hajózá-sával kapcsolatos nem lehet az'USA és' Kanada közötti vi-szályként -- felfogni hanem úgy kell tekinteni mint a Hubert Humphrey szenátor lehetőnek tartja hogy az USA búzát adjon el a Szov-jetnek Willíam Fullbright szenátor törvényes tilalmakra hivat-kozik Nemzeti bűn volna a Szovjetnek búzát szállítani W-- M Allén J Ellender szenátor törvényhozási intézkedést követel hogy Amerika elad-hassa búzafeleslegét' a Szov-jetnek l - 'ott ' ?' ammm mmmmmmmmmmm™ 'mH DepartmentOttawa Kössék szovjet ősapátok az amerikai közös amerikai—kanadai gaz-dasági rendszer egy belső problémáját A dokkmunkások sztrájkja A legújabb fejlemények so-rán a kormány felhívta a ka-nadai SlU-szakszervez- et ve-zetőségét — amelynek élén az igen rosszhírű Hal Banks — hogy szüntesse a dokkmunkások sztrájkját a SIU azonban a valóságban nem önállój hanem az ame-rikai AFL —CIO óriás szak-szervezet parancsainak enge-delmeskedik AFL veze-tője Mr Meany viszont nem járult hozzá a sztrájk be-szüntetéséhez Miután a dokk-munkások sztrájkja súlyosan sérti Kanada gazdasági érde-keit és lehetetlenné teszi nemzetközi kötelezettségeit valamint a Kanadába irányu ló utasszállító hajók' kikötő- - é1 ezért Pearsnn miniszter-- J elnök tárgyalásokat kezdett abban az irányban hogy az érdekelt szakszervezetek ve-zetését ideiglenesen és kizá-rólag a dokkmunkásokra nézve egy magán-bizottságr- a bizzák Ezt a javaslatot nem fogadták el a sztrájk viszont tovább folyt mire a minisz-terelnök az ottawai parla mentben törvényjavaslatot nyújtott be azirányban hogy a dokkmunkásokat maguk 'Hí i vf&:íM': Amikor Kanada 500 millió bushel búzát el a Szovjetnek az amerikai buzafelesleg ér-tékesítésének problémája megoldatlan At lagosan évenként 300 millió dollár értékű mL :'-~--r CANADIAN HUMARIAN 42 a kivonulásához bűzaszáliításf áll be Az W ad banfoglaló öt kanadai szak-szervezet vezetését három év-re helyezzék állami felügyelet alá A törvényjavaslat októ-ber 11-é- n keresztülment A szakszervezetek vezetése há-romtagú állami bizottság ke-zében van s' a bizottsági ta-gok határozatainak ellensze-güléséért pénzbírság és bör-tönbüntetés jár Még a javaslat benyújtása és megszavazása elölt ameri-kai részről elég súlyos bele-szólások történtek ebbe az ügybe amelyet a kanadai újságok — elég túlzottan igyekeztek kanadai belügy-ként beállítani noha a való-ságban nem az Főleg a wash-ingtoni munkaügyi miniszter Wirtz mint az amerikai szak-szervezetek legfelsőbb fel-ügyeleti hatósága volt az aki több sajtónyilatkozatban is-mételten azt a kijelentést tet-te hogy Kanadának nincsen jó indoka az olyan szakszer-vezetek ügyyitelébe('beleszól- - ni ameayneK naiasKure ja-- nadara es AmenKaraegyior-mán?''kÍterjed- r hogya'z amerikai "munkaügyi miniszter ' az amerikai szak: szervezetek' előtt' 'kívánta hangsúlyozni hogy a wash-ingtoni kormány' mindénkor és kizárólag amerikai érdéke ket néz Wirtz javaslata az volt hogy- - a dokkmunkás-szakszervezete- k belső ügyeit (ame-lyek közé tartozik a külön- - búza többlettermelés van Az idei gyenge termés ellenére ismét '400 millió bushel felesleg lesz így-- Amerikánakiegymillió bus hel többlet értékesítésére kell megoldást találnia TiBifMi IJ'flJI'-i4I- J' """"-'""-" li"-'THn-T q-- p j# o © r féle rovottmultu kanaaai szakszervezeti vezetők levál- - tása is) sem Kanada sem az_áöU fel s talán kissé túlér- - USA ne igyekezzék törvény-hozási kényszerintézkedések-kel megoldani hanem bízzák azokat magukra a szakszerve-zetekre Ez más szavakkal azt jelentette volna- - hogy a vál-ság elintézése legyen Meany tehát az amerikai AFL— CIO kezében Ezen legélsősorbah A Szent Lőrincftsatorna közös észak-amerik- ai kontinentális ügy A kanadai sajtó egy része hisztériának felesleges érzé-kenységnek minősíti az új törvényt amely feleslegesen és nem megfelelő helyen al-kalmazza a nemzeti érzést il letve a patriótikus felháboro dást Mi magunk is azon a véleményen vagyunk hogy' a sztrájk jog ilyen' módon való felfüggesztése 'talán indokolt] de "Meany 'szakszervezeti veze vagy munKaugywiriwvetsoüarnai alacsonyabban nyilatkoKiliibóll) pni Joi ümnriHi' a ffnni szabad A között egy búzaár- - Lőrinc csatorna rendszere illetve a Nagy-Tavakhajózás- a sem kanadai sem amerikai kérdés hanem-- 1 közös észak amerikai kontinentális ügy s ha elhisszük' — aminthogy el kell hinnünk' — hogy' Meany' mint amerikai szakszervezeti elnök és Wirtz mint ameri-kai federális miniszter-jói- n dulatúan igyekezett nemzet-közi megoldást találni az egyoldalú kanadai törvény-hozási intézkedés helyett ak kor ezért nekik inkább kö-szönet jár mint" felháborít dás Sajnos'nemcsák'a' szakszer vezeti vonalon hanem a nemzetközi kereskedelem te rén is sokan szítják a mes- - terségesen kitenyésztett ka nadai —amerikai ellentétet A nagyarányú kanadai—szov-jet illetve kanadai—vöröskí-nai búzaszállítási szerződé sek után a kommunista or A piávei A piavei gátszakadás nyo mán már eddig is több mint 4000 halálos -- áldozatról érke: zett jelentés A szerencsétlen-séghez fogható alig" volt az európai katasztrófák törté-netében Maga a Piave folyó nem nagy — a baleset szín-helyén körülbelül olyan mint' a Garam vagy az' Ipoly s emellett az a gát amely mö gött a 'víztároló medence fe küdt nem -- is a Piaven fek-szik hanem annak egy kis mellékfolyója a Viont felett A Viont mögött 12 „km hosz-szúságb- an és fél km széles-ségben- többszázméter mély volt a mesterséges víztároló tó- - Amikor a hegyomlás 200 millió köbméter sziklát és földet omlasztott' be a' tóba a tó hirtelen 20 méterrel emelkedett fel a gát sértet-lenül maradt' ugyan 'de a tő vize azon keresztül lezúdult a Piavébe s az árhullám szán-té hihetetlen módon nem a völgy-irányába- n hanem a pusztított a leg--J borzalmasabban Kő--é- s iszap-halmaz borított el sokezer embert és Longa"rone Fae Pirago Kiválta- - -- és- Maicone Allan MacEachcn kanadai munkaügyi miniszter háboro- - zekenyen úgy fogta fel a dol-got hogy az amerikai mun-kaügyi minisztérium kanadai belügyekbe akar beavatkoz-ni Az ügy fejleménye volt azután a Poarson-fél- e javaslat illetve a kanadai dokkmunkás-szervezete- k ál- - llami igazgatás alá helyezése szágok most az USA-ba- n is hatalmas gabonavásárlásokat akarnak eszközölni s ugyan-akkor Japán is jelentkezett mint vevő éspedig mind az USA-ba- n mind Kanadában Emiatt a búza nemzetközi ára folytonosan változik s az amerikai kormány illetve az amerikai búzaex-portőrö- k azzal vádolják hogy abúzát a'nem- - tő wirtz niszísr sf ennáílfc kéf'knr nem Szent aiSny fo-lyón felfelé további Ka-nadát egyeztető bizottság de ez már hissüú évek óta nem műkö-d- k mert hiszen a mostani-to- z hasonló ' mammut-eladá-sokra- ? eddig nem került sor Hozzájárul a komplikációhoz hogy a washingtoni kormány még nem adta beleegyezését a szovjetnek való búzaszállí táshoz s az oroszok sem ad-ták még formális ajánlatot a vételre mert előbb biztosítva akarják látni hogy az aján-lat Valóban elfogadásra is t-alál' Elég szomorú hogy Kana-da de az USA is olyan túl-zott"' k'aimárszellemmel igyek-szik búzát eladni a kommu-nista ' országoknak — holott ezek az eladások esküdt el-lenségeink helyzetét javítják — anélkül hogy az eladások-hoz politikai feltételeket is fűznének Pedig most volna itt az' idő arra hogy az orosz csapatok kivonulásához kös gátszakadás falvait Az első világháború legvéresebb harcai folytak ebben -- a gyönyörű folyó völgyben amelyben egyebek között Ham mingway híres re génye' „A fegyverek vissza-néznek" is lejátszódik De a háború1 minden szomorú em lékei is elmosódik a Viont iszap- -' és kőtengerében A Közép-Amerik- ái Honduras fővarosában: Tegucigalpa-ba- n súlyos harcok után elűz-ték'állameln- öki tisztéből Ra-mo- n 'Villeda Morales-- t aki-nek sikerült CostaKica-b- a elmenekülnie r~ 0 immmm my u mail vize riiöst BJHUWIMWWfyi sék az' élelmiszerszállítást De még ennél is fájdalmasabb hogy még a konkurrens ke-reskedelmi ügyleteket is arra használják fel hogy a Kana-da és Amerika közötti vi-szonyt rontsák E helyeit kö-zös északamerikai kontinens-köz- i szervezetnek kellene a kontinens élclmiszcrfclesle-geine- k együttes eladását in-téznie — gondoskodván arról hogy az amerikai és ka-nadai termelési munka eredménye ne ellensé-gcink helyzetét javítsa hanem- - saját életnívónk és barátaink életnívójá-nak emelését szolgálja ADENAUER UTÓDA WfímSiíimtt-iáiá&Zföa- m %&%mm-'zswj#VsXíwifí- - Kv-Wiaws- itixsiw2ir!X'Firw&íKwx?wZAjt'xaMííruvv2z'4&?M-?svi-íffíia4l'iln t "%&&$$]$? $+ VÉSS&W&W t i t4 iMifvMf£ft 'y'- - ?ytfc!4St&6iaAaMBa i i rjm&armmam iá mkisííkl BlíBHa'iWfflirMrrHIliKMI Adenauer kancellár bead-ta lemondását A 87 éves német államférfi a háború utáni Európa egyik legna-gyobb alakja Nevéhez fűző-dik Németország illetve egész Európa gazdasági feltámadá- - sa-Nál- a nehezebb helyzetben alig- - kezdte el valaha is bár-mely államférfi újjáépítő munkáját Vezetése alatt ab-ból a Németországból amely romokból nyomorból önvád-hói éü nusztulásból áll a vi lág egyik leggazdagabb leg-elismertebb népe lett — ab-ból az országból amely előt te a világbéke legnagyobb ve szélye volt ma a nyugati vi-lág egyik legfontosabb vé-delmezőjévé vált Utódja Er-har- dt gazdasági miniszter lett VI Pál pápa megnyitó beszédét olvassa fel a Vatikáni Zsinat második ülésszakának megnyitásán Felszólítja a katolikus egyház: összegyűlt püspökeit hogy „építsenek hidat a mai világhoz" és kéria protestáns és ortodox ke-- resztényeket hogy egyesüljenek egy nagy krisztusi egy-házban De Oanlle washingtoni útja Couve de Murville francia külügyminiszter az elmúlt napokban másfél órát töltött a Fehér Házban Kennedy el-nöknél A külügyminiszter a megbeszélésről távozóban közölte az újságírókkal hogy nagy vonalakban áttekintet-ték az egész nemzetközi helyzetet beleértve a kelet-nyuga- ti viszonyt Dél-Vietna- m kapcsolatát Franciaországgal illetve az Egyesült Államok-kal továbbá az atompolitika kérdéseit Egy újságíró kér-désére válaszolva Couve de Murville szólt a francia— amerikai nézeteltérésekről is amelyeket „félreértéseknek" a Marokkó és Algéria halá-rán Oujda városában szinten meg-tartották a marokkói—algé-riai nézeteltérések kiküszöbö- - létrejön gyűléseken szovjelbarát rendszert Algériában szívesen igénybe külföldi Hangoztatja Algéria egyezmény kormány tulajdon minősített Kijelentette amerikai veze-tőkkel tárgyaiásat hozzájárulnak francia— ' amerikai viszony problémái-nak és „félreértéseinek" tisz-tázásához tudósítói kérdésre régóta esedékes washingtoni látogatására legkorábban jövőre"-- " Murville megtárgyalt nemzetközi' kérdések szerepelt szovjet —amerikai tárgyalások' ' i Ben Bella szaharai olajra kaosánt kül-ügyminiszteri — jelenti ki - probléma államosítjuk a a jövedelméből lését célzó tárgyalásokat részt' "ad Algériának megbeszélések baráti légkör- - De GaullcnakT érte- - folytak le s nic" Mintha Moszkva tana-- 1 állástfoglalták a Magh-lcs- át hallanánk: íelcsendülnl államszövetség megterem- - ezekből i veszedelmes sza- - iiuviausen: íjunyidi "f"eJr™™™ínf7l7Bi"í tt iiasszi-- it-n líZai nniA i j- rí szírntne lenni so - -- - --- j f ' -- ( és Bella' államelnök ta- - vaszio a iíwu-- Jálkózóját amely talán olajforrására október 20-á- n Kabiliában közben nép tiltakoznak Bella politikája ellen s El Hadzs ezredes kije-lentette hogy ezt a kardcsör-tető minden esz-közzel ha fegyverrel is megdöntik Ait Ahmed ka- - biliai vezér Ben Bellát diktá tornak nevezi aki- - szovjet mintára akarja végrehajtani forradalmát Harmouche disszidens par-lamenti közölte az egyik lömeggyűlésen hogy vennénejí támogatást Ben Bella kijelentése sze-rint most a dohánygyárak államosítása következik hogy hü marad Franciaországhoz de az eviani már felel meg a jelenlegi helyzetnek A szí-vesen lát több francia taní-tót de a francia magántulaj-donnak már nincs helye Al-gériában francia állami re-méli hogy az folytatott a Közölte még egy hogy- - de Gaulle már „a' lehető valószi- - ntlleg sor kerül Couve de kijelen-tette hogy a ÍCennedy elnök- - kel között 4a'-- ügye is Ben Bella — már más ígérem'' hogy nem sza-- harai olajat ha Franciaqr szag igazsá- - A gos 'Ezt meg kclL ben egyhangú- - lag reb a jncgiai juaiujuiui uiiimuuu crnvinr Ben kczci iraiuajr már zeli Ben kell képviselő nem „A ffHWWf 'CAíierfsaafíriüií : j:í-iiai'jww5Ls-iiMiak''- -5í í1 '$%4$sl£ 9sW$k$Uéi Ahmed Ben Bella algériai államelnök teljhatalmat kért a nemzetgyűléstől a Kelet-Algériába- n fekvő-Ka-bili- a tartományban fellán-golt elszakadási törekvések letörésére A lázadó ellene-zek vezére Mohand Ou Et Hadj ezredes Ben Bella egyelőre nem veszi igény-be a hadseregét-mer- t úgy ítéli meg a helyzetet hogy a csendőrség:is-'élegendő- a rend fenntartására 4BI _ sww'wgwlftl A hadsereg fegyveres katonái őrködnek Honduras fővárosának Tegucigálpa-nakjgkiürü- lt utcáin Ebben a Közép-Ámerik- ai államban a hadsereg vette át az uralmat--- s azVórszág vezetője Osvaldo Lopes Arellano ezredes-létt"- ( Bálra' alól) A hataldmátvétéí'5SoráiryfTOtt -- harcokban 12 halott és 15 súlyos sebesült volt A nyugtalanságot a kommüistálcidéz ték elő akik közül négy kubai állampolgárt 'is letartóztattak Még mindig" fölyn&la'ssza- - botázs-cselekmény- ek a gyújtogatások és megnöyekedettafegyyeresllenálksiAlhájí-'- ! sereg laktanyáit gerillák támadják- - meg J" "'' ' ~i ? i n l V! i 1)1 '$%$ --#qipa--mjtáM „w A"" I - " ?f }-- 3 sí 1H iVi !l1 l1 y mm mi iBíl c JV '5: '€ AZ f_ -- SnMlftltÖt#ftríí r++ir ftji iSatVSXt$XSSG&V! STssfe5! |
Tags
Comments
Post a Comment for 000187b
