Kanadai Magyarsag, December 25, 1976

              wmmjmmm
A után az 700 ezer a —
a — A az de
az orosz — az a A
20 ezer el — A —
fiPrey az
A világ sorsa — hogy a
szovjet további
meg lehet-- e gá-tolni
— nagyrészt az ame-rikai
külpolitikától függ
Ezt az új elnök fogja
meghatározni s ebben két
dolog tudja őt befolyásol-ni
: külügyi tanácsadói és a
szenátushoz való viszonya
A szenátorok
visszaélnek
az
A tanácsadók szerepe
azért lehet döntő mert
Carter maga csak most
kezd beletanulni a külpoli-tikába
és leendő
Cyrus Vance
nem erős egyéniség Le-hetséges
tehát hogy a
helyzet megint az lesz
mint volt Nixon idején
amikor a külpolitikai vo-nalvezetésre
nem a
az akarat-gyönge
Rogers gyakorol-ta
a legnagyobb befolyást
hanem az elnök balján
ülő Kissinger aki akkor
még csak külügyi tanács-adó
volt
A szenátorokra pedig
azért kell figyelni mert
Amerikában a külpolitika az
elnök és a szenátus együtt-működésén
alapul
Ez helyes és okos elv
De a legjobb elvvel is köny-ny- ü
visszaélni ha felelőt-len
vagy tudatlan embe-rek
vele
akik nem látják hogy hol
vannak a határai annak a
hatalomnak amil az al-kotmány
rájuk bízott
Az amerikai alkotmány
szerint ugyanis a szenátus
a csak a
stratégiájába csupán a cé-lok
lefektetésébe szólhat
bele De már a külpolitika
megvalósítása főleg pe-dig
a követendő taktika
nem a dip-lomáciában
járatlan
a dolga
hanem a végrehajtó hata-lom
vagyis az elnök elle-nőrzése
alatt álló
féladata
A baj éppen az hogy a
szenátorok nagyrésze a
külpolitika részletkérdé-seibe
is belekontárkodik
Mint ahogy az amerikai-török
viszonyt is a szená-tus
rontotta el És a wa-shingtoni
terep ismerői azt
jósolják hogy a legutóbbi
választások következtében
még balabbra tolódott sze-nátus
minden alkalmat
meg fog ragadni arra
hogy a honvédelmi és kül-ügyi
kérdésekben az el-nökre
aka-ratát
Ez nem is lesz nehéz
ha Evannak és Novaknak
igaza van abban hogy Car-ter
belpolitikájában jobbra
külpolitikájában pedig bal-ra
tolódik
is
lehet érvelni
Ez azért hangzik nyug-talanítóan
mert Washing-tonban
a hírek légiói ke-ringenek
arról hogy a sze- -'
nátorok egy részét kész- -
pénzzel is meg lehet győz-ni
ennek vagy annak az
ügynek az igazáról
Most egy dél-kóre- ai ül a
sajtó vádlottainak a pad-ján
akit azzal gyanúsí
pww VWVWVWWWWi hi"iimmi'i ' iii""w"'i ?
n
Eddig titokban tartott londoni akták
beigazolták Szolzsenyicin vádját
háború angol kormány legalább embernek okozta halálát Ujabb Watergate-botrán- y erjed
Washingtonban ezúttal kongresszus berkeiben spanyol szocialisták elítélik „amerikai imperializmust"
gyarmatokról hallgatnak Tovább folyik embervadászat német -- német határon keletnémet kom-munisták
fejenkint dollárért adnak politikai foglyokat palesztínaiak emigráns kormányt alakítanak
Oroszoktól szított támadásra Délafrika atomfooiiilbával válaszolna?
Aitárfcfjrja
elterpesz-kedés- ét
alkotmánnyal
külügy-minisztere
kül-ügyminiszter
manipulálnak
külpolitikának
megválogatása
tör-vényhozóknak
külügy-minisztérium
rákényszerítse
Készpénzzel
Washingtonban
ENSz székhelyéről r
tanak hogy a dél-kóre- ai
kormány nevében környé-kezte
meg az amerikai tör-vényhozókat
Ez a pénzügyi érvekkel
való rábeszélés olyan
nagy arányokban folyt —
és folyik valószínűleg még
most is csak kissé óva-tosabban
az ügy kipattaná-sa
óta — hogy a „New
York Times" már ujabb
Watergate-e- t emleget A
Nixon-fél- e Watergate és a
kongresszusi Watergate
közt az a különbség hogy
a múltkor az elnök és mun-katársai
most pedig a tör-vényhozás
botrányáról van
szó
Az erről szóló vezércikk-ből
valók a következő el-képesztő
adatok:
Egy Tongsun Park ne-vű
koreai üzletember „a
kongresszusnak körül-belül
300 tagját szóra-koztatta"
különféle al-kalmakkor
A hírek sze-rint
a kongresszus 80
tagja kapott tőle pénzt
vagy jutott általa üzle-ti
előnyökhöz egy volt
képviselő elismerte
hogy felesége 10 ezer
jj dollárt fogadott el tőle
egy másik képviselőnő
és 70 ezer dollár közöt-ti
összeget keresett vele
kapcsolatos üzletek ré-vén
a kongresszusnak
egy „jelenlegi kiváló"
tagja is beismerte hogy
több mint ezer do-llárt
kapott tőle aján-dékba
A lap emlékez-tet
arra hogy 12 évvel
ezelőtt Bobby Baker-- t a
szenátus titkárát le is
csukták de a közönség
sohasem tudta meg
hogy a szenátusnak mi-lyen
befolyásos tagjai
voltak ebbe a bűnügybe
belekeverve És hogy
sohasem került ki a nyil-vánosság
elé azoknak
a szenátoroknak és kép-viselőknek
a neve aki-ket
a Gulf Oil Company
részesített „nagy pénz-ügyi
javadalmazás-ban"
Guruló rubelek
Minderről két dolog jut-hat
eszébe az embernek
Az egyik hogy az első
világháború előtt Francia-országban
milyen sok új-ságíró
és képviselő jóindula-tát
hajlították Oroszország
felé a „guruló rubelek" —
amivel nem akarjuk azt
mondani hogy az ameri-kai
külpolitika alakításába
is ugyanolyan nagy mér-tékben
lehet külföldről
egyszerűen cseTIc kész-pénzzel
beavatkozni
A másik történet pedig
ami emlékezetünkben föl-merül
nem egy messzi
országban és régmúlt kor-ban
játszódott le hanem itt
New Yorkban egy-k- ét év-vel
ezelőtt
Ennek az volt az előz-ménye
hogy az utcai tün-dérekre
kirótt büntetések
egy időre elszaporodtak
Akkor ennek a foglalko-zási
ágnak egyik tagja a
női egyenjogúság nevében
tiltakozott a Jogtalan
diszkriminálás" ellen Az-zal
érvelt hogy ha egy cse-lekményt
ketten követnek
el akkor igazságtalanság
az egyiket megbüntetni és
a másikat futni hagyni
Ennek az ellenkezőjét te-szik
most az itteni újság-írók
akik ítéletet monda-nak
a dél-kóre- ai ágens és
az amerikai szenátorok
ügyében
A dél-kóre- ai saját hazájá-nak
érdekeit védte ami-kor
megvesztegetéssel
iparkodott az amerikai
szenátorokat a szövetségi
hűség betartására rábír-ni
A szenátorok viszont
egy idegen kormánytól fo-gadtak
el anyagi előnyö-ket
Ennek ellenére az ame-rikai
közéletet megrontó
gonosz csábítóról A szená-to- i
okról pedig mélyen
hallgatnak Egyetlen egy-nek
sem láttuk még ki-nyomtatva
a nevét
Most derült fény
a jaltai paktum
egy gyalázatos
fejezetére
De ami késik nem mú-lik
Legkésőbb harminc év
múlva megtudjuk kik
mennyi pénzt kaptak kül-földi
kormányoktól és mi-ért
Angliában is csak har-minc
évig tudták eltitkol-ni
azt a gazságot amit
Edén — külügyminiszteri
hatalmával visszaélve —
követett el több mint két
millió ember ellen
Ott az történt hogy a
háború vége felé (1945 feb-ruárjában)
Churchil és Roo-sevelt
egy titkos jaltai jegy-zőkönyvben
megígérte
Sztálinnak hogy a háború
után mindenkit átadnak
Oroszországnak akit a
szovjetkormány a maga ál-lampolgárának
minősít
így szolgáltattak ki
két milliónál több embert —
oroszt ukránt és más nem-zetiségű
férfit asszonyt
gyereket civilt és katonát —
az orosz politikai rendőr-ségnek
Ezt azzal a hazug-sággal
takargatta Roose-velt
és Churchill hogy a
megyegyezés „csupán a
német hadifogságba esett
szovjetkatonákra" vo-natkozik
Ez azonban nem volt
igaz Sztálin kikötötte a Ro-osevelt
és Churchill vállal-ta
hogy még az 1939 előt-ti
antikommunista orosz me-nekülteket
is minden csa-ládtagjukkal
együtt kény-szeríteni
fogják a „haza-térésre"
Akkoriban erről
annyi szivárgott ki hogy
az oroszok közül — a kato-nák
közül is! — sokan in-kább
az öngyilkosságot
választották mint azt
hogy a szovjet kezére jus-sanak
Szolzsenyicin
volt az első
szemtanú
(
Szolzsenyicin volt az el-ső
hiteles tanú arra hogy
ezt a több mint két millió
embert vagy nyomban kivé-gezték
vagy pedig börtön-be
munkatáborokba zárták
őket Az ő leleplezése után
kezdtek sűrűsödni a hírek
hogy a nyomban megölt
emberek száma a 700 ezret
is meghaladta s hogy a töb-biek
közül sem maradt
senki szabadlábon
Mindezt eddig sokan
rosszhiszemű antikom-munista
propagandának
tartották Az angol hivata-los
titkokra kiszabott har
! ihiff ii nMHM9M%nMff
minc év elmúltával azon-ban
a kormány bizalmas
följegyzései jegyzőköny-vei
levelei a kutatók szá-mára
hozzáférhetővé vál-tak
És ezek azt bizonyít-ják
hogy ezért az angol-amerikai
bűnért elsősorban
Edén akkori angol külügy-miniszter
volt felelős
Kiderült az is hogy
Churchill mint minisz-terelnök
kétszer próbálta
a minisztertanácsban
meggátolni vagy legalább
is lelassítani enyhíteni a
jaltai titkos egyezmény
végrehajtását de végül is
Edén akarata érvényesült
aki azzal érvelt hogy az
oroszokat nem szabad el-kedvetleníteni"
Mind erre az irányította
rá épp most a figyelmet
hogy a napvilágra került
dokumentumok alapján az
angol BBC televíziós adást
készített és ezt a múlt hé-ten
Amerikában is közvetí-tették
Ebben egy angol pap el-mondja
ami az ő szemelát-tára
történt Liverpool-bó- l
hajón vitték Odesszába az
oroszokat s egyikük úgy
akart ettől megmenekül-ni
hogy egyik fülétől a má-sikig
elvágta a saját tor-k- át
A pap kórházba akar-ta
iVÍtetni-deaJhajó- t ve-zénylő
tiszt (angol katona- -
tiszt!) nem engedte Ak-kor
sem amikor laikusok-tól
összevarrt nyakát a
boldogtalan orosz a puszta
kezével megint felszakí-totta
Az angol parancsnok
a fel tépett torkú ember kezét-lábát
madzaggal egy desz-kaágyhoz
kötötte
Mi a különbség
Eichmann és
Edén között?
A pap könyörgését az an-gol
tiszt azzal utasította el
hogy az oroszokat vissza
kell vinni:
— A parancs parancs
Úgy hogy az ember el-tűnődhet
rajta: volt--e kü-lönbség
e között az angol
hajóparancsnok Edén kül-ügyminiszter
és Eichmann
között? S hogy a háborús
bűnös tekintetében mi a
különbség a németek és az
angolok között?
Eichmann is arra hivat-kozott
hogy ő parancsra
gyilkolt (Ami nem ment-ség
mert a katonai kikép-zésnél
az újoncot is figyel-meztetik:
a följebbvaló
parancsát teljesíteni kell
kivéve ha nyilvánvaló em-bertelensé- gre utasítják)
Edén azonban még ezzel
sem védekezhetik mert ő
volt azj aki kiadta a pa-rancsot
amelyről tudnia
kellett — s a külügyi hiva-tal
aktái bizonysága sze-rint
tudta is hogy százezrek
halálára fog vezetni
S ha életről-halálr- ól van
szó 700 ezer ember golyó
általi kivégzése erkölcsi-leg
ugyanolyan nagy bűn
mint emberek millióinak
gázkamrákban való el-pusztítása
Mennyiségileg
kisebb erkölcsileg nem
De a gyilkosságot nem rőf-f-el
mérik
Az ukránok
virággal fogadták
a németeket
A német népet illetően
ehhez még hozzájárul egy
másik fontos — politikai
1976 Karácsonyi (No 52) Kanadai' Magyarság 3 oldal
—
3
lag és főleg erkölcsileg
döntő — szempont Az
hogy Hitler és Himmler
terror-gépezetév- el a né-metek
akkor sem lettek
volna képesek szembe-szállni
ha tudtak volna a
gázkamrákról — amikről
csak a háború után hallot-tak
először amikor Hitler
a német érdekek elárulá-sa
Németország romba-döntése
után már saját
magát is megsemmisí-tette
Ezzel szemben Edén
a nép akaratából gyakorolta
a hatalmat és így az ő ál-tala
elkövetett háborús
bűnért az angol népet is
terheli valamelyes fele-lősség
Mindenesetre több
mint amennyit Edén a po- litikai hatalmától meg-fosztott
német népnek
akart a nyakába varrni
A BBC tv-adá- sa külön-ben
azért is érdekes volt
mert helyszíni felvételek-kel
mutatta be hogy a
Szovjetunióba benyomu-ló
német csapatokat az
ukrán nép virágcsokrokkal
sokhelyütt oroszok is öröm-mel
fogadták Ma már tud-juk
hogy ha a meghódított
szovjet-tartomány- ok igaz-gatása
a német tisztek ke-zén
maradt volna alakos-sá- g
egy i nagy részének
legalább is a semleges-ségére
számíthattak vol-na
A nép csak akkor fordult
ellenük amikor az ember-séges
művelt kötelesség-tudó
tisztek helyett a nemzeti-sz-ocialisták
vették át a
megszállt területek köz-igazgatását
Városi
gerilla-hadjár- at
Az esetleg küszöbönál-ló
eseményeket illetően el-sősorban
Délafrika vonja
magára a figyelmet
A kormány úgy látja
hogy a négerek városi gerilla-
-hadjáratra készülőd-nek
a fehérek ellen s ennek
egyik jele hogy Johan-nesburg-b- an
egy vendéglő
ellen bombamerényletet
követtek el
Ugyanakkor a nyugati
fővárosokban terjedőben
van az a vélemény hogy az
Afrikában tanúsított angol--
amerikai passzivitás
bátorítóan hat az oroszokra
És hogy ennek következ-tében
arra lehet számítani
hogy a két volt portugál
gyarmat területén úgy-mint
Angolában és Mo-zambikban
állomásozó ku-bai
csapatok a négereket
arra fogják kiképezni és
fölfegyverezni hogy rend-szeres
gerilla-hadjárat- ot
folytassanak a rodéziai és
délafrikai fehérek ellen
A londoni „Sunday Te-legrap- h"
nézete az hogy
az amerikai kormány a
tűzzel játszik amikor Afri-kában
szabad utat enged
az oroszoknak Az angol
lap azt hiszi a Nyugat
azért védelmezi Izraelt
mert attól tart hogy a je-ruzsálemi
kormány ha
sarokba szorítanák atom-fegyverekkel
védekeznék
A lap figyelmezteti a
nyugati hatalmakat hogy
nem csak Izrael hanem
Délafrika esetében is lehet
számítani ilyen eshetőségre
A „Sunday Telegraptí"
úgy látja hogy Délafrika
sem haboznék a rendelke
zésre álló atombombákhoz
folyamodni ha csak ezen
az áron tudna kivédeni egy
oroszoktól szított koncent-rált
támadást
Magyarországi
Szent Erzsébet
és Luther
Míg Afrikában nyílt há-borúról
van szó Közép-Európába- n
teljes béke
uralkodik — papíron Kivé-ve
a német-ném- et határt
mert ott bizony majdnem
mindennapos a puskaro-pogá- s
A múlt héten is Helms-ted- t
közelében a nyugat-német
határőrök tehetetle-nül
nézték végig hogy egy
honfitársukat aki Kelet-Németországb- ól
át akart
lopakodni szabad német
földre hogyan sebezték
meg a kommunista pri-békek
Golyóik a menekülő em-bert
nem ölték meg de
megsebesítették úgy hogy
lerogyott és csak jajgatá-sa
hallatszott át a drótsö-vényen:
— Segítség! Elvérzek!
Segítsetek rajtam!
Végül is a kommunista
határőrök odaértek és el-hurcolták
A kommunista rendörök
azonban nem csak a fegy-veres'
'terrorhoz "értenek
hanem az üzlethez is Aki
az ő engedélyük nélkül
akar elmenekülni azt le-lövik
De jó pénzért szép-szerével
engedik ki az em-bert
Az efajta üzleti tranz-akciók
1961 — a berlini fal
felállítása — óta folynak
Kelet-- és Nyugat-Németorszá- g
között Évenkint
INTÉZZEN MINDENT
EGY HELYEN
A rendelet értelmében a
Bloor
Telefon:
i i
„nr
F 1 "'t
körülbelül 1000-150- 0 foglyot
engednek szabadon a kom-munisták
s adják át őket
Nyugat-Németországn- ak
fejenkint 20 ezer dollár
lefizetése ellenében
Ha tudományos képzett-ségű
fogolyról van szó ak-kor
a váltságdíj nagyobb
Az üzletet tehát kétféle-képpen
tudják a kommu-nisták
a maguk számára
jövedelmezőbbé tenni
Vagy úgy hogy magasabb
végzettségű embereket
vagy pedig úgy hogy több
embert tartóztatnak le
Nyugat-Németországna- k
való eladás céljából
A két kormány közvetí-tők
útján bonyolítja le az
embervásárt Bonnt Jür-ge- n
Stange nyugat-berli- ni
a kommunista kormányt
pedig Wolfgang Vogel kelet--
berlini úgyvéd képvise-li
Az eladott foglyokat föl-teszik
egy autóbuszra és
Vogel kíséri el őket a ha-tár
közelébe
Az „árút" olyan város
mellett szállítják le
amely a magyar történe-lemben
is szerepet ját-szott:
a türingiai Eise-nach-n- ál
Ez a város tudva-lévően
két dologról neve-zetes
Az Eisenach feletti
Wartburg várában élt al3
század elején Erzsé-"b- et
az árpádházi Ii:'Endre
leánya És ennek a várnak
nyúlványában lakott Lut-her
amikor az Újtesta-mentumot
németre fordí-totta
Két ilyen név díszíti a
müveit világ szemében an-nak
a városnak a nevét
ahol az oroszok német cse-lédei
most emberekkel ke
reskednek _ D
S7ílIfÁIAT i
jegyet nappal előbb kell
Toronto M5S 1Y4 Canada
537-313- 1
IÍwlÍIW TEill'm KnPflNTf UTAZÁST
Kedvezményes utazások
napi indulással
BÉCSBE és BUDAPESTRE
$ 41200 $ 42600
22-4- 5 napos időtartamra
megvásárolni
Hozassa ki hozzátartozóját Karácsonyra
kedvezményes áron
Budapest—Toronto—Budapest
SUNTOURS UTAZÁSOK
Délre $ 20900-tő- l
Bermuda Florida Bahama Hawaii Mexikó
ÚTLEVÉL VÍZUM HOTEL AUTÓBÉRLÉS
INTÉZÉSE
IKKA TUZEX COMTURIST IBUSZ
CEDOK FÖKÉPVISELET
Pénzküldemények és vámmentes csomagok
PÉNZ és GYÓGYSZERKÜLDÉS a
világ minden tájára
KÖZJEGYZÖSÉG: fordítások végrendeletek
hitelesítések stb
LEGNAGYOBB HIVATALOS --MAGYAR
UTAZÁSI IRODA
AGENCY TRAVEL SERVICE
Diviiion ol Intngserv LM
519 St West
Szent
60
FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA!
maa&h0tommrtmmmtebiiM0- mmllm%mtarmmm4mmvmimMmmaá - m m m