000578 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
M ii XXVI évi 49 szám Vol 26 No 49 1976 december 4 Second Class Mail Registration number 1309 ttaggBgffirswregrewsrv' 4 A as célja az — Az „nem a fehérek — és is hídnak akarná Afrika felé — Minden — — A két német új külön ütni! — A nézve — a détente tett az 56-o- § iFre& András írja az A külpolitikai hírekből mind világosabbá válik hogy a Szovjetunió Afrika után nyúlt Nem csak kato-nai túlerőre akar szert ten-ni Amerikával szemben hanem azt az olaj-fegyve- rt is a kezére akarja kap-ni amivel Nyugat-Európána- k és az Egyesült Álla-moknak gazdaságilag tor-kukra teheti a kést Az „olaj-fegyve- r" Az olajfegyvert kétféle-képp lehet alkalmazni KözvetlenüLés JcÖzvetvfiSJ£e Közvetlen módja' az hogy a Perzsa-öbö- l táján elterülő olajtermelő álla-mokat orosz befolyásnak vetik alá És így teszik függővé a nyugati ipart a közlekedést rnég a há-zak fűtését is attól hogy ad--e nekik a Szovjetunió olajat Ha pedig ez nem megy akkor a közvetett megol-dás a2 hogy legalább arra a két tengeri útra terjesszék ki az orosz haditengeré-szet és légiflotta ütőerejét amelyeken keresztül az olaj a Perzsa-öbölb- ől Nyugat-E-urópába és Ameriká-ba eljut Minthogy mind a két út Afrikán át vezet — az egyik a Vörös-tengere- n Szuezi-csatorná- n s a keresztül visz ki az Atlanti-óceánb- a a má-sik pedig Afrika megke-rülésével Mozambik Dél-afrika s Angola partjai előtt elhaladva éri el Nyugat-- Európát és Észak-Amerik- át — világos hogy ha Perzsiát és Szaúdi Ará-biát nem lehet a szovjet hálózatába bevonni akkor Afrikára kell a Szovjet-unió politikai és katonai hatalmát kiterjeszteni A közelmúlt eseményei Libanonban és Libanon körül azt mutatták hogy Moszkvának nem sikerült a három vezető arab álla-mot Szaúdi Arábiát Egyiptomot és Szíriát be-hálóznia S ha idejében sor kerül arab-izrae- li ki-egyezésre akkor ez nem is fog neki sikerülni Ez a Középkeleten el-szenvedett orosz kudarc lehet az oka annak hogy Moszkva fokozódó erővel fekszik bele afrikai pozí-cióinak további kiépíté-sébe Orosz lépcsőfokok Afrikában Az első lépés annakide-jén az volt hogy Északkelet-- Afrikában Szomáliát katonailag szovjet-csatlóss- á tették A második i xpmiip 'f i vi r ? i i1 í s o o ÉS M5S 1X5 Tel: (416) 924-835- 3 Ara 30 cent ENSz volt a nyugat-afrik- ai Ango-lának kubai csapatokkal való meghódítása amely-nek — mint a múlt héten megtudtuk — már a hiva-talos neve is köztársaság Ezt egészíti ki hogy Mozambikban szintén be-rendezkedtek az oroszok A mozambiki tiszteket a képzik ki a mozambiki néger geril-lákat pedig — akik Rodé-zi- áí akarják felszaba-dítani" — orosz és kubai tisztek vezetése alatt orosz tVMwx A legközelebbi cél a fe hérek uralmának Rodézi-ába- n és való megdöntése a főcél azonban magának a délafrikai fehér köztársa-ságnak a Eddig úgy látszott hogy Washington és Moszkva közt alku jött létre Esze-rint Amerika segíti Rodé-ziá- t és a négerek kezére játszani s ennek ellenében Moszk-va nem akarja majd a né-gereket Délafrika felrob-bantására felhasználni Ilyen elgondolás jegyé-ben egyezett meg Vorster délafrikai miniszterelnök Kissingerrel abban hogy Délafrika Rodéziátis is magára hagyja Kissinger kezdi ejteni Délafrikát A legújabb jelek azon-ban arra vallanak hogy Kissinger tovább hátrál s hogy most már magát Dél-afrikát is kezdi ejteni Az ENSz-né- l ezt abból olvassák ki hogy Kissin-ger is felbukkant az az orosz és baloldali érv amely ta-gadja a fehérekre támasz-kodó délafrikai köztársa-ság létjogát éspedig ar-ra való hivatkozással hogy a a többséget illeti meg" Ennek a szépen hangzó jelszónak az a baja hogy Afrikában nem lehet neki érvényt szerezni Egyetlen egy ország sincs az úgyne-vezett fekete földrészen ahol a többség uralkodnék Legjobb esetben az egyik törzs nyomja el a többit legtöbb helyütt kis klikk uralkodik az afrikai melyeknek hatá-rait rendszerint nem népi hanem sok-szor csak a gyarmatosító katonai mozdulatok vélet-lenje szerint vonták meg A fehérek felé pedig ez a többségi elv nem csu-pán a szavazati s más em- - 't - JÁ 1 mi i TA rí A 1 A fi fiimR?ÉfWfinPPPÍ SZERKESZTŐSÉG KIADÓHIVATAL: fIff&lSPIlfifliS rosoaiJK 4C1 Ai if rioi] saeF béri jogok elvesztését ha-nem azt is jelentette hogy a hatalomra jutó feketék a fehérek egy részét megöl-ték a többit elkergették vagy csak kényre-kedvr- e tűrik meg őket Többségi uralom' Ez a nyitja annak hogy a néger és kommunista pro-paganda kulcsszava Afriká-ban a többségi uralom' Amíg Washington csak Rodéziát akarta átenged-ni a szovjettől függő néger gerilláknak addig Kissin-ger a délafrikai kormány jiiCB1"1" eaoAHi-uci- w nc-- _ vezte ahol nem idegenből jött kolönizátorok uralkod-nak a néger őslakosság fölött Ami meg is felel a tör-ténelmi igazságnak mert Afrika déli csúcsának túl-nyomó része lakatlan terü-let volt Amikor az első holland telepesek 1652-be- n sokszáz kilométeres körzetben nyoma sem volt semmi-lyen lakosságnak A négerek később kezd-tek Északról beszivárogni Emberi és emberi méltóságban ugyan nem volt részük de jobb nagyobb bért s főleg ke-vésb- bé embertelen bánás-módot kaptak a kapzsi fehér kapitalistáktól mint amilyen előzőleg jutott ki nekik a még kapzsibb né-ger Mindezt azért kell meg-említeni mert amikor Kissinger a középafrikai Zambiában beszélt Déla-frikáról akkor (április 27-é- n) még elismerte hogy a délafrikai fehérek nem bennszülötteket leverő hó-dítóként hanem a puszta-ságból országot építő út-törőként telepedtek le Af-rika végében Kissinger akkor (április-ban) hozzátette ugyan hogy a feketék és színesek elkülönítésének az úgyne-vezett aparthéid-ne- k véget kell vetni de nem követel-te a többség uralmát' ezt a szót akkor' irfé'g ki sem ej-tette De ahogy múltak a hó-napok úgy közeledett Kis-singer az orosz-nég- er fra-zeológiához Augusztus 31-é- n 'Filadelfiában már azt mondta: Délafrikának „legitim kormánya" van de az Egyesült Államok mindenütt támogatják a többségi uralom elvét" A múlt héten pedig a new-yor- ki Time"-be- n Kissinger a Washingtontól eltörlésre ítélt fehér rodé-zi- ai rendszerjel egy_ kate-góriába sorolta Délafri-kát És fenyegetően tette hozzá: a világ elé fogja f folyó tárni hogy Délafrikában is a többség uralmát kí-vánja Vagyis hogy 18 millió négernek kell uralkodnia 4 12 millió fehér és 3 mil-lió színes fölött Ami a gyakorlatban nem a négerek többségének hanem néhány tucat kom-munista ügynöknek a kezé-be tenné le a kormányt és 25 millió embernek a sorsát is hátrál Amerika Az amerikai oly messze megy hogyamikoc anégereka múlt héten eloszqr kiadták a jelszót hogy „Délafri-kát szükség esetén vérfür-dő árán is föl kell szabadí-tani" akkor az Egyesült Államok négy helyettese közül az egyik — tehá t elég magas beosztású ember még hozzá pap — ilyen lan-gyosan válaszolt a fenyegetőd-z- ö nyilatkozatra: — Kormányom nem helyeselheti azt a tételt hogy ez a legjobb vagy egyedüli módja a béké-ért való dolgozásnak Délafrikában Miután nem valószínű hogy pap jószántából be-széljen így emberek fel-koncolásá- ról világos hogy Washingtonból írták elő neki hogy ne ellenkez-zék a feketékkel A folytonos amerikai hátrálásra különben jel-lemző hogy a Biztonsági Tanácsban Amerika a múlt héten már nem emelt vétót Angolának az ENSz-b- e való felvétele ellen Pe-dig is jól tudják hogy az antikom-munista gerillák elleni harc során kubai csapatok Dél-Angoláb- an egész falvak lakosságát kiirtották Dél-Atlan- ti Szövetség terve Brazília Argentína Délafrika közt Érdekes azonban hogy Afrika francia és angol is-merői ennek ellenére Kis-singer afrikai láttára sem tart-ják elveszettnek a fehérek-től kormányzott Délafrikai Köztársaságot Azt gondolják hogy Délafrika iparilag katonai-lag túl erős ahhoz hogy a négerek akár orosz segít-séggel is lerohanhassák És azt hiszik hogy az ame-rikai nép nem fogadná kö-zönnyel azt ami a délaf-rikai fehérek lemészárlá-sára vezetne Dél-Amerikáb- an gondol-nak is ellenállásra a Dél-afrikára irányuló orosz hó dítási tervekkel szemben Egyelőre még csak terv de már beszélnek róla hogy az Észak-Atlan- ti Szö-vetség mintájára (amely Kanadát és az Egyesült Államokat köti össze Dél-Atlan- ti Szövetséget alakítsa-nak Brazília Argentína és a Délafrikai Köztársaság kö-zött Az argentinok szeretnék magukhoz csalogatni a Ro-déziáb- ól elmenekülő fehé-reket Hír szerint ingyen földet és olcsó kamatozá-sú kölcsönöket akarnak ne-kik felajánlani Argentí-nában --u is híd Afrika felé Az orosz befolyásnak Af-rikára való kiterjesztését szolgálja különben az is amit a Szovjetunió és Jugoszláviá-ban akar elérni A ciprusi kérdés annyira elrontotta a viszonyt Anka-ra és Washington között hogy a törökök közelednek Moszkvához Állítólag szerző-dést is kötnének a Hogy ezt csak dühükben és Amerika megzsarolása céljából tennék-- e vagy pedig komolyan fel akar-ják újítani a török köztár-saság alapítójának Ke-máln- ak „nem orosz-ellene- s" politikáját azt nem tudjuk Lehet hogy még maguk a törökök sem tud-ják pontosan mit akar-nak De ha külpolitikai kerülne sor Moszkva és Ankara kö-zött az nagyon erősítené Oroszország pozícióját az arab világ és Afrika felé Hasonló hidat alkothat a szovjettömb és Észak-Afrik- a közt Jugoszlávia ha Tito halála után sike-rülne a Szovjetunió hatal-mát erre a nyolc nemze-tiségből összetákolt állam-ra kiterjeszteni A dalmát kikötök ugyanis 'az eddigi-nél is sokkal komolyabb té-nyezővé tennék a szovjet Afrika felé Ez járt mindenkinek a fejében amikor Brezs-nyev Jugoszláviában járt Sztálin és Hruscsov utódja most az egyszer igazat mondott amikor Belgrád-ban kijelentette hogy a Szovjetunió nem farkas s hogy a jugoszláv Piroskát nem akarja „feldarabolni és felfalni" Persze hogy nem Mert a szovjet nem feldarabolni szokta áldozatait hanem a szekere elé fogja be őket És úgylátszik hogy Car-te-r kezd észbekapni Nem-rég még azt mondta hogy Vitéz P49e3rthAmVpy Mernie Jyersey 08861 Mftalljsq álla-mokban elkülönülés aaMayjmmviaHrrjff"nmffjir:tffwg™jrnTajtfi!i ross hadiárat Délafrika elfoglalása bevallott orosz-nég- er együttműködésnek amerikai kormány helyeselhet-né" délafrikai tömeges legyilkolását Moszkva Törökországot Jugoszláviát felhasznál-ni eddiginél nagyobb atomrobbantás Kínában Brezsnyev igazat mondott Belgrádban kereszténypárt taktikája: masírozni egyszerre Quebec--i szakadárok kérdése Európából helyesli -- politikát „Nem sokat" csak igazolta orosz-kommunis- ta propagandát székhelyéről? marxista-leninist- a Szovjetunióban Jegyv&rekJkeJJátjákl Délnyugat-Afrikába- n megsemmisí-tése Délnyugat-Afriká- t Délny-ugat- Afrikát nyilatkozataiban kormányhatalom # Nagy Ferenc Földközi-tengeren partraszálltak egyenlőségben életkörülményeket rabszolgatartóktól Angolában engedé-kenység ENSz-nagykö-vetén- ek tömeg-gyilkossággal Washingtonban megfutamo-dásána- k Nyugat-Eu-rópával) Törökországié Jugoszlávia Török-országban együttműködési szovjet-kormánnyal együttműködésre haditengerészetét RevPranois AnrtoyNew o ha ő lesz az elnök akkor Amerika katonailag tétle-nül nézné végig Jugoszlá-via orosz lerohanását Most már ő is másképp beszél Valószínűleg azért mert (a választási hecc-kampán- y elmúlván) nem csak helyszíni korteseiktől kért tanácsot S ha nem is biztos hogy akinek az Isten hatalmat ád annak külpolitikai észt is ad hozzá az igaz hogy minél közelebb kerül vala-ki a hatalomhoz annál több alkalma van a kor-mányzáshoz értő emberek-kel konzultálni Brezsnyev semlehet te-hát egész bizonyos afelől 'hogy 'azt teheti majd JuT goszláviávál amit akar Emellett ha röviden is meg kell állapítani hogy az amerikai-oros- z viszony korántsem olyan idillikus mint ahogy Kissinger sze-retné elhitetni az embe-rekkel Hogy csak néhány egé-szen friss jelet említ-sünk: A moszkvai amerikai kiállítást oly nagy töme-gek özönlötték el hogy a rendőrség „fenyegető bombamerénylet" címén nem engedte be a közön-séget az épületbe Angliából kiutasítottak két amerikai újságírót azért mert „külföldi" hír-szerző ágensekkel álltak kapcsolatban De mint-hogy az angol munkáspár-ti kormány is mindenáron fenn akarja tartani a dé-tente látszatát nem mond-ják ki hangosan hogy me-lyik „külföldi" hatalom kémjeivel érintkeztek Hasonló gyöngédség nyilvánul meg az oroszok irányában az amerikai hatóságok részéről Rájuk való tekintettel hallgattak arról hogy Kennedy elnök gyilkosának felbujtóit a Moszkvától függő Kubában kellett volna keresni Wa-shingtonban még most is azt mondják hogy kétel-kednek egy erre való bi-zalmas följegyzés hiteles-ségében A magyar nép felelős az orosz-kommunis- ta gazságokért? A détente iránti respek-tu-s jellemezte azt a nyi-latkozatot is amelyet Nagy Ferenc adott a „Wa-shington Post"-na- k az 56-- ós forradalom huszadik évfordulóján Az interjú bevezetése az oroszokkal kollaboráló 45-ös- ök ismert propaganda-nót-áját fújja: Nagy Fe-renc volt „az utolsó de-mokratikusan megválasz-tott miniszterelnök az 1947-e- s kommunista puccsig" Ez azonban nem igaz S fölér az egész magyar nép elleni rágalommal Mert ha igaz volna amit a 45-ös- ök állítanak hogy a moszkvai fegyverszünet 1945 január 20-- i aláírásá-val a magyar nép kezébe vehette sorsa intézését és hogy Magyarország csak 47-be- n vesztette el függet-lenségét akkor a magyar népet (és akkori vezetőit így Nagy Ferencet is) ter-helnék azok a gazságok amik az országban 45 ele-jétől 47-i- g történtek Akkor a magyar nép vol-na felelős a kommunista politikai rendőrségen végbe-jmentjtínzásé- rt és gyilko-lásért a kommunista uta-sításokat követő úgyneve-zett népbíróságok garázdál-kodásáért azért hogy a magyar nép független és szuverén volt s mégis tűr-te hogy az oroszokat ki-szolgáló kommunista-szocialista-parasztpár- ti Baloldali Blokk megerősza-kolja az országgyűlést en-gedje ártatlan képviselők parlamenti védettségének megvonását az immuni-tásától meg sem fosztott Kovács Béla kisgazdapárti főtitkár elhurcolását — és ehhez hasonló gaztettek el-követését Nem azt mondjuk hogy ezért Nagy Ferencék vagy általában a 45-ös- ök viselik a felelősséget Hi-szen mindezt nem ők ha-nem az oroszok vitték vég-be Nem is az a 45-ös- ök bűne hogy kényszerűség-től asszisztáltak a meg-szálló hatalom terrorjá-nak hanem az hogy né-melyikük utólag úgy tün-teti föl mintha az orosz rém-uralom csak 1947-be- n csak Nagy Fetenc lemonda-tás- a után kezdődött volna el Nagy Ferenc Helszinkiről Ennek az orosz-kommunis- ta bűnöket takargató 45-ö- s gondolkodásmódnak a nyomai csillantak meg abban is amit az ameri-kai lapnak adott interjú során Nagy Ferenc a dé-tente-politik-árói mondott: — A détente-r-a szük-ség van mint béke-fenntartó eszközre De az Egyesült Államoknak hangsúlyozniuk kellene 'hogy ez [a détente élet-bentartása] csak ak-kor lehetséges ha be-tartják -- azokat a nem-zetközi egyezménye-ket melyek níint a Hel-szinki- -i Is a népek joga-it biztosítják Ez a kijelentés össz-eférhetetlen Magyaror-szág érdekeivel mert a Helszinkiben elhangzott nyilatkozat a keleteurópai szovjetbirodalom és vele a Folytatás a 3 oldalon 'i yfmmn&Mmmimi9inmmwixmi!mMmmmtmmm!mmam' WiirtW 'i pi r f —!! n wna o n iun oaimin m pi i „—f 4 "v4
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, December 04, 1976 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1976-12-04 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | KanadD4000358 |
Description
Title | 000578 |
OCR text | M ii XXVI évi 49 szám Vol 26 No 49 1976 december 4 Second Class Mail Registration number 1309 ttaggBgffirswregrewsrv' 4 A as célja az — Az „nem a fehérek — és is hídnak akarná Afrika felé — Minden — — A két német új külön ütni! — A nézve — a détente tett az 56-o- § iFre& András írja az A külpolitikai hírekből mind világosabbá válik hogy a Szovjetunió Afrika után nyúlt Nem csak kato-nai túlerőre akar szert ten-ni Amerikával szemben hanem azt az olaj-fegyve- rt is a kezére akarja kap-ni amivel Nyugat-Európána- k és az Egyesült Álla-moknak gazdaságilag tor-kukra teheti a kést Az „olaj-fegyve- r" Az olajfegyvert kétféle-képp lehet alkalmazni KözvetlenüLés JcÖzvetvfiSJ£e Közvetlen módja' az hogy a Perzsa-öbö- l táján elterülő olajtermelő álla-mokat orosz befolyásnak vetik alá És így teszik függővé a nyugati ipart a közlekedést rnég a há-zak fűtését is attól hogy ad--e nekik a Szovjetunió olajat Ha pedig ez nem megy akkor a közvetett megol-dás a2 hogy legalább arra a két tengeri útra terjesszék ki az orosz haditengeré-szet és légiflotta ütőerejét amelyeken keresztül az olaj a Perzsa-öbölb- ől Nyugat-E-urópába és Ameriká-ba eljut Minthogy mind a két út Afrikán át vezet — az egyik a Vörös-tengere- n Szuezi-csatorná- n s a keresztül visz ki az Atlanti-óceánb- a a má-sik pedig Afrika megke-rülésével Mozambik Dél-afrika s Angola partjai előtt elhaladva éri el Nyugat-- Európát és Észak-Amerik- át — világos hogy ha Perzsiát és Szaúdi Ará-biát nem lehet a szovjet hálózatába bevonni akkor Afrikára kell a Szovjet-unió politikai és katonai hatalmát kiterjeszteni A közelmúlt eseményei Libanonban és Libanon körül azt mutatták hogy Moszkvának nem sikerült a három vezető arab álla-mot Szaúdi Arábiát Egyiptomot és Szíriát be-hálóznia S ha idejében sor kerül arab-izrae- li ki-egyezésre akkor ez nem is fog neki sikerülni Ez a Középkeleten el-szenvedett orosz kudarc lehet az oka annak hogy Moszkva fokozódó erővel fekszik bele afrikai pozí-cióinak további kiépíté-sébe Orosz lépcsőfokok Afrikában Az első lépés annakide-jén az volt hogy Északkelet-- Afrikában Szomáliát katonailag szovjet-csatlóss- á tették A második i xpmiip 'f i vi r ? i i1 í s o o ÉS M5S 1X5 Tel: (416) 924-835- 3 Ara 30 cent ENSz volt a nyugat-afrik- ai Ango-lának kubai csapatokkal való meghódítása amely-nek — mint a múlt héten megtudtuk — már a hiva-talos neve is köztársaság Ezt egészíti ki hogy Mozambikban szintén be-rendezkedtek az oroszok A mozambiki tiszteket a képzik ki a mozambiki néger geril-lákat pedig — akik Rodé-zi- áí akarják felszaba-dítani" — orosz és kubai tisztek vezetése alatt orosz tVMwx A legközelebbi cél a fe hérek uralmának Rodézi-ába- n és való megdöntése a főcél azonban magának a délafrikai fehér köztársa-ságnak a Eddig úgy látszott hogy Washington és Moszkva közt alku jött létre Esze-rint Amerika segíti Rodé-ziá- t és a négerek kezére játszani s ennek ellenében Moszk-va nem akarja majd a né-gereket Délafrika felrob-bantására felhasználni Ilyen elgondolás jegyé-ben egyezett meg Vorster délafrikai miniszterelnök Kissingerrel abban hogy Délafrika Rodéziátis is magára hagyja Kissinger kezdi ejteni Délafrikát A legújabb jelek azon-ban arra vallanak hogy Kissinger tovább hátrál s hogy most már magát Dél-afrikát is kezdi ejteni Az ENSz-né- l ezt abból olvassák ki hogy Kissin-ger is felbukkant az az orosz és baloldali érv amely ta-gadja a fehérekre támasz-kodó délafrikai köztársa-ság létjogát éspedig ar-ra való hivatkozással hogy a a többséget illeti meg" Ennek a szépen hangzó jelszónak az a baja hogy Afrikában nem lehet neki érvényt szerezni Egyetlen egy ország sincs az úgyne-vezett fekete földrészen ahol a többség uralkodnék Legjobb esetben az egyik törzs nyomja el a többit legtöbb helyütt kis klikk uralkodik az afrikai melyeknek hatá-rait rendszerint nem népi hanem sok-szor csak a gyarmatosító katonai mozdulatok vélet-lenje szerint vonták meg A fehérek felé pedig ez a többségi elv nem csu-pán a szavazati s más em- - 't - JÁ 1 mi i TA rí A 1 A fi fiimR?ÉfWfinPPPÍ SZERKESZTŐSÉG KIADÓHIVATAL: fIff&lSPIlfifliS rosoaiJK 4C1 Ai if rioi] saeF béri jogok elvesztését ha-nem azt is jelentette hogy a hatalomra jutó feketék a fehérek egy részét megöl-ték a többit elkergették vagy csak kényre-kedvr- e tűrik meg őket Többségi uralom' Ez a nyitja annak hogy a néger és kommunista pro-paganda kulcsszava Afriká-ban a többségi uralom' Amíg Washington csak Rodéziát akarta átenged-ni a szovjettől függő néger gerilláknak addig Kissin-ger a délafrikai kormány jiiCB1"1" eaoAHi-uci- w nc-- _ vezte ahol nem idegenből jött kolönizátorok uralkod-nak a néger őslakosság fölött Ami meg is felel a tör-ténelmi igazságnak mert Afrika déli csúcsának túl-nyomó része lakatlan terü-let volt Amikor az első holland telepesek 1652-be- n sokszáz kilométeres körzetben nyoma sem volt semmi-lyen lakosságnak A négerek később kezd-tek Északról beszivárogni Emberi és emberi méltóságban ugyan nem volt részük de jobb nagyobb bért s főleg ke-vésb- bé embertelen bánás-módot kaptak a kapzsi fehér kapitalistáktól mint amilyen előzőleg jutott ki nekik a még kapzsibb né-ger Mindezt azért kell meg-említeni mert amikor Kissinger a középafrikai Zambiában beszélt Déla-frikáról akkor (április 27-é- n) még elismerte hogy a délafrikai fehérek nem bennszülötteket leverő hó-dítóként hanem a puszta-ságból országot építő út-törőként telepedtek le Af-rika végében Kissinger akkor (április-ban) hozzátette ugyan hogy a feketék és színesek elkülönítésének az úgyne-vezett aparthéid-ne- k véget kell vetni de nem követel-te a többség uralmát' ezt a szót akkor' irfé'g ki sem ej-tette De ahogy múltak a hó-napok úgy közeledett Kis-singer az orosz-nég- er fra-zeológiához Augusztus 31-é- n 'Filadelfiában már azt mondta: Délafrikának „legitim kormánya" van de az Egyesült Államok mindenütt támogatják a többségi uralom elvét" A múlt héten pedig a new-yor- ki Time"-be- n Kissinger a Washingtontól eltörlésre ítélt fehér rodé-zi- ai rendszerjel egy_ kate-góriába sorolta Délafri-kát És fenyegetően tette hozzá: a világ elé fogja f folyó tárni hogy Délafrikában is a többség uralmát kí-vánja Vagyis hogy 18 millió négernek kell uralkodnia 4 12 millió fehér és 3 mil-lió színes fölött Ami a gyakorlatban nem a négerek többségének hanem néhány tucat kom-munista ügynöknek a kezé-be tenné le a kormányt és 25 millió embernek a sorsát is hátrál Amerika Az amerikai oly messze megy hogyamikoc anégereka múlt héten eloszqr kiadták a jelszót hogy „Délafri-kát szükség esetén vérfür-dő árán is föl kell szabadí-tani" akkor az Egyesült Államok négy helyettese közül az egyik — tehá t elég magas beosztású ember még hozzá pap — ilyen lan-gyosan válaszolt a fenyegetőd-z- ö nyilatkozatra: — Kormányom nem helyeselheti azt a tételt hogy ez a legjobb vagy egyedüli módja a béké-ért való dolgozásnak Délafrikában Miután nem valószínű hogy pap jószántából be-széljen így emberek fel-koncolásá- ról világos hogy Washingtonból írták elő neki hogy ne ellenkez-zék a feketékkel A folytonos amerikai hátrálásra különben jel-lemző hogy a Biztonsági Tanácsban Amerika a múlt héten már nem emelt vétót Angolának az ENSz-b- e való felvétele ellen Pe-dig is jól tudják hogy az antikom-munista gerillák elleni harc során kubai csapatok Dél-Angoláb- an egész falvak lakosságát kiirtották Dél-Atlan- ti Szövetség terve Brazília Argentína Délafrika közt Érdekes azonban hogy Afrika francia és angol is-merői ennek ellenére Kis-singer afrikai láttára sem tart-ják elveszettnek a fehérek-től kormányzott Délafrikai Köztársaságot Azt gondolják hogy Délafrika iparilag katonai-lag túl erős ahhoz hogy a négerek akár orosz segít-séggel is lerohanhassák És azt hiszik hogy az ame-rikai nép nem fogadná kö-zönnyel azt ami a délaf-rikai fehérek lemészárlá-sára vezetne Dél-Amerikáb- an gondol-nak is ellenállásra a Dél-afrikára irányuló orosz hó dítási tervekkel szemben Egyelőre még csak terv de már beszélnek róla hogy az Észak-Atlan- ti Szö-vetség mintájára (amely Kanadát és az Egyesült Államokat köti össze Dél-Atlan- ti Szövetséget alakítsa-nak Brazília Argentína és a Délafrikai Köztársaság kö-zött Az argentinok szeretnék magukhoz csalogatni a Ro-déziáb- ól elmenekülő fehé-reket Hír szerint ingyen földet és olcsó kamatozá-sú kölcsönöket akarnak ne-kik felajánlani Argentí-nában --u is híd Afrika felé Az orosz befolyásnak Af-rikára való kiterjesztését szolgálja különben az is amit a Szovjetunió és Jugoszláviá-ban akar elérni A ciprusi kérdés annyira elrontotta a viszonyt Anka-ra és Washington között hogy a törökök közelednek Moszkvához Állítólag szerző-dést is kötnének a Hogy ezt csak dühükben és Amerika megzsarolása céljából tennék-- e vagy pedig komolyan fel akar-ják újítani a török köztár-saság alapítójának Ke-máln- ak „nem orosz-ellene- s" politikáját azt nem tudjuk Lehet hogy még maguk a törökök sem tud-ják pontosan mit akar-nak De ha külpolitikai kerülne sor Moszkva és Ankara kö-zött az nagyon erősítené Oroszország pozícióját az arab világ és Afrika felé Hasonló hidat alkothat a szovjettömb és Észak-Afrik- a közt Jugoszlávia ha Tito halála után sike-rülne a Szovjetunió hatal-mát erre a nyolc nemze-tiségből összetákolt állam-ra kiterjeszteni A dalmát kikötök ugyanis 'az eddigi-nél is sokkal komolyabb té-nyezővé tennék a szovjet Afrika felé Ez járt mindenkinek a fejében amikor Brezs-nyev Jugoszláviában járt Sztálin és Hruscsov utódja most az egyszer igazat mondott amikor Belgrád-ban kijelentette hogy a Szovjetunió nem farkas s hogy a jugoszláv Piroskát nem akarja „feldarabolni és felfalni" Persze hogy nem Mert a szovjet nem feldarabolni szokta áldozatait hanem a szekere elé fogja be őket És úgylátszik hogy Car-te-r kezd észbekapni Nem-rég még azt mondta hogy Vitéz P49e3rthAmVpy Mernie Jyersey 08861 Mftalljsq álla-mokban elkülönülés aaMayjmmviaHrrjff"nmffjir:tffwg™jrnTajtfi!i ross hadiárat Délafrika elfoglalása bevallott orosz-nég- er együttműködésnek amerikai kormány helyeselhet-né" délafrikai tömeges legyilkolását Moszkva Törökországot Jugoszláviát felhasznál-ni eddiginél nagyobb atomrobbantás Kínában Brezsnyev igazat mondott Belgrádban kereszténypárt taktikája: masírozni egyszerre Quebec--i szakadárok kérdése Európából helyesli -- politikát „Nem sokat" csak igazolta orosz-kommunis- ta propagandát székhelyéről? marxista-leninist- a Szovjetunióban Jegyv&rekJkeJJátjákl Délnyugat-Afrikába- n megsemmisí-tése Délnyugat-Afriká- t Délny-ugat- Afrikát nyilatkozataiban kormányhatalom # Nagy Ferenc Földközi-tengeren partraszálltak egyenlőségben életkörülményeket rabszolgatartóktól Angolában engedé-kenység ENSz-nagykö-vetén- ek tömeg-gyilkossággal Washingtonban megfutamo-dásána- k Nyugat-Eu-rópával) Törökországié Jugoszlávia Török-országban együttműködési szovjet-kormánnyal együttműködésre haditengerészetét RevPranois AnrtoyNew o ha ő lesz az elnök akkor Amerika katonailag tétle-nül nézné végig Jugoszlá-via orosz lerohanását Most már ő is másképp beszél Valószínűleg azért mert (a választási hecc-kampán- y elmúlván) nem csak helyszíni korteseiktől kért tanácsot S ha nem is biztos hogy akinek az Isten hatalmat ád annak külpolitikai észt is ad hozzá az igaz hogy minél közelebb kerül vala-ki a hatalomhoz annál több alkalma van a kor-mányzáshoz értő emberek-kel konzultálni Brezsnyev semlehet te-hát egész bizonyos afelől 'hogy 'azt teheti majd JuT goszláviávál amit akar Emellett ha röviden is meg kell állapítani hogy az amerikai-oros- z viszony korántsem olyan idillikus mint ahogy Kissinger sze-retné elhitetni az embe-rekkel Hogy csak néhány egé-szen friss jelet említ-sünk: A moszkvai amerikai kiállítást oly nagy töme-gek özönlötték el hogy a rendőrség „fenyegető bombamerénylet" címén nem engedte be a közön-séget az épületbe Angliából kiutasítottak két amerikai újságírót azért mert „külföldi" hír-szerző ágensekkel álltak kapcsolatban De mint-hogy az angol munkáspár-ti kormány is mindenáron fenn akarja tartani a dé-tente látszatát nem mond-ják ki hangosan hogy me-lyik „külföldi" hatalom kémjeivel érintkeztek Hasonló gyöngédség nyilvánul meg az oroszok irányában az amerikai hatóságok részéről Rájuk való tekintettel hallgattak arról hogy Kennedy elnök gyilkosának felbujtóit a Moszkvától függő Kubában kellett volna keresni Wa-shingtonban még most is azt mondják hogy kétel-kednek egy erre való bi-zalmas följegyzés hiteles-ségében A magyar nép felelős az orosz-kommunis- ta gazságokért? A détente iránti respek-tu-s jellemezte azt a nyi-latkozatot is amelyet Nagy Ferenc adott a „Wa-shington Post"-na- k az 56-- ós forradalom huszadik évfordulóján Az interjú bevezetése az oroszokkal kollaboráló 45-ös- ök ismert propaganda-nót-áját fújja: Nagy Fe-renc volt „az utolsó de-mokratikusan megválasz-tott miniszterelnök az 1947-e- s kommunista puccsig" Ez azonban nem igaz S fölér az egész magyar nép elleni rágalommal Mert ha igaz volna amit a 45-ös- ök állítanak hogy a moszkvai fegyverszünet 1945 január 20-- i aláírásá-val a magyar nép kezébe vehette sorsa intézését és hogy Magyarország csak 47-be- n vesztette el függet-lenségét akkor a magyar népet (és akkori vezetőit így Nagy Ferencet is) ter-helnék azok a gazságok amik az országban 45 ele-jétől 47-i- g történtek Akkor a magyar nép vol-na felelős a kommunista politikai rendőrségen végbe-jmentjtínzásé- rt és gyilko-lásért a kommunista uta-sításokat követő úgyneve-zett népbíróságok garázdál-kodásáért azért hogy a magyar nép független és szuverén volt s mégis tűr-te hogy az oroszokat ki-szolgáló kommunista-szocialista-parasztpár- ti Baloldali Blokk megerősza-kolja az országgyűlést en-gedje ártatlan képviselők parlamenti védettségének megvonását az immuni-tásától meg sem fosztott Kovács Béla kisgazdapárti főtitkár elhurcolását — és ehhez hasonló gaztettek el-követését Nem azt mondjuk hogy ezért Nagy Ferencék vagy általában a 45-ös- ök viselik a felelősséget Hi-szen mindezt nem ők ha-nem az oroszok vitték vég-be Nem is az a 45-ös- ök bűne hogy kényszerűség-től asszisztáltak a meg-szálló hatalom terrorjá-nak hanem az hogy né-melyikük utólag úgy tün-teti föl mintha az orosz rém-uralom csak 1947-be- n csak Nagy Fetenc lemonda-tás- a után kezdődött volna el Nagy Ferenc Helszinkiről Ennek az orosz-kommunis- ta bűnöket takargató 45-ö- s gondolkodásmódnak a nyomai csillantak meg abban is amit az ameri-kai lapnak adott interjú során Nagy Ferenc a dé-tente-politik-árói mondott: — A détente-r-a szük-ség van mint béke-fenntartó eszközre De az Egyesült Államoknak hangsúlyozniuk kellene 'hogy ez [a détente élet-bentartása] csak ak-kor lehetséges ha be-tartják -- azokat a nem-zetközi egyezménye-ket melyek níint a Hel-szinki- -i Is a népek joga-it biztosítják Ez a kijelentés össz-eférhetetlen Magyaror-szág érdekeivel mert a Helszinkiben elhangzott nyilatkozat a keleteurópai szovjetbirodalom és vele a Folytatás a 3 oldalon 'i yfmmn&Mmmimi9inmmwixmi!mMmmmtmmm!mmam' WiirtW 'i pi r f —!! n wna o n iun oaimin m pi i „—f 4 "v4 |
Tags
Comments
Post a Comment for 000578