Kanadai Magyarsag, May 25, 1974

              -- - -
BéldyBéla:
arisálódás
Két ellentétes pólus alakult ki a társadalom-ban
amelyek köré életünk lerakódik Ezek a
pólusok belénk fojtanak minden erkölcsi-szelle- mi
lélegzetet és könyörtelen materiális dik-tatúrát
kényszerítenek ránk
A polarizálódás — természetesen — a gaz-dasági
szektorban alakult ki mert ujabban
nincs más gondolatunk vágyunk értelmünk
mint a gazdasági „több" mohó üldözése
Nem elég az „elég" ennél még akkor is töb-bet
akarunk ha egyszerűen nincsen rá szük-ségünk
A társadalom életében ma nem az
Isten felé kapaszkodó hit nem is a földi élet
minőségét formáló alkotó erők a fontosak
Egyedül a pénz fontos A több pénz
A gazdasági szektor eluralkodása a többi
életfunkció felett ma már közösségi magatar-tássá
vált amibe az egyéniség egyszerűen
belefulladt Ezt a közösségi célt közösségi sé-mák
szolgálják: a polarizáció két szemben-álló
pontjai Az egyik a személytelen nagyvál-lalat
a másik a személytelen szakszervezet
Az egyik az öncélú nagytőkét a „kizsákmá-nyoló"
szervezetet képviseli a másik a kollek-tív
kényszerzubbonyba kényszerített dolgozót
Hol vagyunk mi többiek? A népesség túlnyo-móan
nagyobbik része aki nem zsákmányol
ki senkit és akit nem lehet kizsákmányolni
mert az éhes pénzháborút csak dollárokban
lehet komputerizálni De az ember lelkét hitét
szellemi-erkölcs- i habitusát nem lehet össze-adni
kivonni — ehhez nincs tőzsdén jegyzett
értékmérő amit hol feltornásznak a speku-lánsok
hol engedik a zéróig zuhanni Az em-ber
egyénisége — mondjuk így: — az emberi
lét értelme nem adás-vét- el tárgya Egyelőre
legalábbis nem
Ma már ott tartunk hogy ha árinfláció önti
el a világot vagy Indiában kimarad a mon-szun
rögtön a monopol nagyvállalatokat
okoljuk mert még az égi 'rosszakért is ök a
felelősek A monopol-kapitalizmuss- al szem-ben
azonban mindig könnyeket hullatunk a
monopol-szakszervezeteké- rt amelyek sztráj-kolnak
ha nem kapnak dupla fizetést vagy
nyugdíjat és négyhetes vakációt
A két polarizálódott monopóliumot embe-rek
alkotják sőt — a legcsodálatosabb ellent-mondásként:
— nagyjából ugyanazok az em-berek
A profit megnövelése a munkásnak is
jó mert emelést követelhet tehát céljaik
majdnemazonpsak Ha pedig Mac kivezényli
bájtársait a piket-yonalr- a nem a tőkeerős
monopol nagyvállalatot bünteti vele hanem
önmagát és — más vállalatok dolgozóit is
Érdekes hogy nem vesszük észre: a pola-rizálódás
kettős öngyilkosság olyan mint
amikor a féltékeny szerető lelövi hűtlen part-nerét
és utána önmagával is végez
Lenint hazaviszik
Az érthetetlen érthetővé
válik
Churchillről tudjuk már hogy
jól látta a világeseményeket és
szinte váteszi előrelátással jó-solta
meg hogy mi fog követ-kezni
Egy magazinban (Social
Justice 1939 július 3) ezt ír-ta:
ha az Egyesült Államok
nem avatkozott volna be az (el-ső)
világháborúba „Németor-szággal
békét kötöttek volna
Oroszország nem omlott volna
össze és nem került volna bol-sevi- ki
járom alá Olaszország-ban
nem következett volna fa-sizmus
és Németországban
nem jött volna Hitler"
De az Egyesült Államok nem
csak beavatkozott a háborúba
hanem elkövette azt az érthe-tetlen
húzást hogy Lenint haza-vitte
s hatalmas pénzekkel
finanszirozta hogy bolseviz-mu- st
csináljon
Lenin hazaküldése a híres
„zárt vonatban" az ellenséges
Németországon keresztül
majd Trotzkij utána hajózása
olyan esemény volt amit egy-szerűen
nem lehetett megérte-ni
A németek részéről még ért-hető
volt Max Warburg a Csá-szár'
tanácsadója azzal érvel-hetett
hogy ez „hazafiasság"
mert ezzel a forradalommal
felszabadul a német keleti
front A Szövetségesek szem-pontjából
azonban ennek pont
ellenkezője kellett történnie
mert ezek a felszabadult német
hadosztályok nyugatra kerül-hettek
hogy több angol-amerikai-franc- ia
katonát ölhessenek
meg
Milyen logikus vagy politi-kai
oka volt annak hogy Lenint
és Trotzkijt hazaszállítsák?
Semmi Csak a nemzetközi mil-liomosok
nyerhettek általa
s
Jó példa erre nyomdászok esete Az Inter-national
Typographical Union-na- k (ITU) Ka-nadában
9 ezer az USÁ-ba- n pedig 95 ezer tag-ja
van A gépszedök kéziszedők tördelők nyo-mók
és kapcsolt részeik szinte valamennyi-en
ide tartoztak De az ITU egy ostoba öngyil-kos
sztrájkba kezdett' torontói Telegram el-len
amely végülis egyszerűen beszüntette
megjelenését és ezzel teleöntötte nyomdá-kat
munkakeresö nyomdászokkal Közben
egyre nagyobb ütemben vezették be a mo-dern
nyomdász-technik- a új csodáját: a kom-puteres
szedést és fotó-tördelé- st Ehhez nem
kell forró-ólo- m nyomdász ezt jól gépelő lá-nyok
és ügyeskezü férfiak el tudják látni némi
gyakorlat után Példa: amikor a New Yorki
Daily Newsnál az ITU ólom-munkás- ai fél-sztrájkba
léptek lap „szerkesztőségi" al-kalmazottai
különösebb nehézség nélkül ki-hozták
helyettük lapot Mármost: kanadai
ITU egyik vezetője úgy látja hogy rövidesen
kiszorítják az ólom-munkások- at „szerkesz-tőségek"
emberei Ez utóbbiak azonban
Newspaper Guild tagjai és így a két monopol-szakszervez- et
szembe került egymással
Ugyanez volt nagyjából törvénytelen ka-nadai
postássztrájk mögött is A code-olá- s
automatizálása megszünteti kézi szortíro-zok
munkáját Ez igaz de senki sem veszti
el ezáltal munkahelyét csak más beosztást
kap Az első ipari forradalom polarizációja
a gép és a munkás között megint életre kelt
Ha nem is lesz olyan vandálrombolás mint
a mehanizált szövőgépek esetében volt de
amíg a társadalmi egyensúly helyrebillen
egy sereg (felesleges és öngyilkos) sztrájknak
lehetünk szenvedő tanúi
Nem szuper-vállal- at és a szuper-unio- n adja meg társadalmi szerkezetet ezt tovább-ra
is a szabad embernek kell kitöltenie A
polarizációt azonban alattomos politikai za- varok keltésére is ki lehet használni de ezzel
a is maga alatt vágja a fát
Egy pillanatig sem szabad polarizáció
tipikus példáját szem elől vesztenünk: kom-munista
országokban egyetlen monopol óriás
vállalat van: az állam és — a szakszerveze-teknek
nincs joguk sztrájkolni! Ha erre felé
akar haladni munkásság radikális része az
óránként 4 dolláros minimális munkabér he-lyett
amit most követelnek könnyen a kény-szermunkatáborokban
találhatják magukat:
„í-Az- t hiszem: ez a polarizáció is összehajlik- -
majd mihelyt a második ipari forrádalo"m
kitapossa maga végleges helyét az emberi
közösség életében A polarizációk mindig
ideiglenes jelenségek egybehangolja őket az
élet A társadalmi szembenállásokat éppen
úgy nem lehet társadalmi berendezéssé ten
ni mint ahogy a háborúkat sem
mert egyrészt több hadianyagot
kellett gyártaniuk a nyugati
frontra másrészt pedig Orosz-ország
forradalmositásával ér-tékes
nyersanyagforrásokat
reméltek megszerezni
Leninek forradalmában azon-ban
volt egy hatalmas csalás
Nem igaz hogy Leninben az
„eltiport" orosz milliók meg-mentőjüket
látták A bolseviz-mus
sohasem a népi fronton győ-zött
hanem felülről kénysze-ritetté- k rá a népre
Előszöris: a cár 1917 márci-usában
lemondott már szövet-ségeseinek
(többek közt Ameri-kának)
nyomására ami a vö-rös
forradalomnál hét hónappal
előbb történt Lenin akkor még
Svájcban Trotzkij pedig Ame-rikában
volt
A cár lemondását egy polgá-rinak
szánt kormány (a Lvóv-kormán- y)
követte Ez tehetet-len
volt és így Kerenszkij fé-lig-szociá-lista
félig polgári for-radalma
elsöpörte Lenin még
sehol sem volt
(Ne felejtsük el ebben az időben még
Oroszország is folytatta a háborút a
Központi Hatalmak ellen Leninek-nek
1905 óta nyomuk sem volt otthon
követőik nem voltak legalábbis szer-vezett
formában nem lehettek Trotz-kij
egy amerikai kommunista lapot
szerkesztett New Yorkban A „for- radalom" ha egyáltalán lehet ilyen-ről
beszélni csupán Petrogradra (a
mai Leningrád) — terjedt s ott is
csak azért mert ismeretlen felkelők
minden közlekedést elváetak a vá-rostól
és kezdett erős élelmiszer-- és
egyéb hiány keletkezni Petrograd
azonban nem volt Oroszország csak
egy városa ahol nyilván a legtöbb
sötét exisztencia élt mint minden
kikötőben és flottatámaszponton)
LENIN
Lenin a német hadvezetőség
és Max Warburg tervei alapján
került egy gondosan lezártte-hervonato- h
Oroszországba
wk-fB- '
' ~! trí '
a
a
a
a
a
a a
a
a
a
a
a
a
munkásság
a
a
a
Á a
a
:
Mintegy 5-- 6 millió dollárt vitt
magával aranyban Honnan
szerezte ezt a hatalmas össze-get?
Max Warburg adta ami-hez
egy nagyon gazdag és egész
életén át szocialista tőkés Al-exander
Halphand is hozzájá-rult
Lenint néhány lázadó mat
róz és hasonló sötét alvilági
alak fogadta de azért volt nála
a hatalmas összeg hogy kipró-bált
elszánt emberekből zsol-dos
haderőt szervezzen
Közben Trotzkijt is hazaküld-ték
ő egy SS Christiania ne-vű
hajón 250 hivével indult út-nak
New Yorkból 1917 március
27-é- n' Első kikötőjük a Nova
Scotiai Halifax volt ahol azon-ban
a kanadaiak pénzével
együtt lefogták Fogva tartása
mindössze 5 napig tartott Ad-digra
a brit kémelháritó már
említett Sir William Wiseman-j- a
(aki később a Kuhn Loeb
partnere lett) és Wilson elnök
House ezredese" olyan nyo- mást gyakoroltak Kanadára
hogy — amerikai útlevéllel! —
továbbengedték őket Novem-berben
csatlakozott a két forra-dalmár
Megvesztegetésekkel
csalással a hatalmas pénzzel
hátuk mögött sikerült nekik egy
lázadó csoportot alakítani
amellyel kezükbe vették Pet-rograd- ot
s még néhány várost
Ez annyi mintha az Egyesült
Államokat Washington DC
kézbentartásával meg lehetne
hódítani Ekkor' jött azután a
brutális terror százezrek majd
milliók kiirtása polgárháború
amihez egyre több pénzt kaptak
Amerikából is Jacob Schiff volt
a fő finanszírozó Unokája John
Schiff a New York Journal-American-be- n
1949 február
3-- án azt írta hogy az öreg
Schiff „legalább 20 millió do-llárt
fektetett be a bolseviki for-radalom
győzelmébe" Schiff
Trotzkijt is finanszírozta ter--
-- 1 ~i"(7J- - '"ífTr
197-- 1 május 25 (No 21) Kanadai Magyarság 3 oldal
Utolsó oázis
(6 RÉSZLET)
1
Apartheid ide apartheid oda a méregerős feketén
testvériesen megosztozunk Márkás porcellánnal címeres
ezüst szervizzel teritett reggeliző asztalnál kortyolgatom
a porciómat Lydia a sajátját átviszi a szolgálati lakásba
Ott is megterít vagy filléres áruházi bögréből hörpinti
ki? Sose tudom meg A fehér törvények értenék félre tár-sadalmi
tanulmányutamat vagy Lydiáék fekete szokásai
penderítenének ki? Nikolits Maxiék 300 négyszögöles für-dömeden- cés
hátsó kertje ugyanis megosztott világ mint
az utca a város az ország ahol 16 millió fekete és négy-millió
fehér él egymás mellett Saját világukból igénylik
értékelik az életet és saját temetőjükben keresik az örök
békességet vagy egy más jövőt ? Fölösleges „lelki-zés"
A falak világosak áthághatatlanok Lebonthatatla-nok- ?
Kérdés amelyben eltéved nyugati világszemléle-tünk
és a dél-afrik- ai reakció fajgyűlölet fasizmus meg-szüntetését
követeljük Joggal? Jogtalanul? Felelőtlenül
Humánus és kegyes jelszavakkal olyan társadalmi kísér-letet
támadunk amelynél sok embertelenebbet istentele-nebbet
formált ki eddig századunk A kommunizmus
össz-társadal-mi
programja minden idők legkegyetlenebb
közösségi formáját hozta létre Az amerikai integráció
álomvilága a mérhetetlen lehetőségek hazájában mérhe-tetlen
lelki káoszt teremtett Kegyes testületeink szent-kommunizmusa?
Kenyér orvosság ABC-- s könyv helyett
felszabadító hadseregek finanszírozására forditja Szent
Péter-fillérje- it és a nemzetközi nagytőke milliós csekk-jeit
2
Filozofálok? A dél-afrik- ai fasizmust védem? Mindössze
tudomásul veszem a dél-afrik- ai társadalmi kísérlet sza-bályait
Azzal sem vitázom hogy a törvény Lydiának a
fehér világ mellett rendez be fekete világot Szó szerint
Nikolits Maxit szigorú és szigorúan ellenőrzött törvények
kötelezik hogy a kert másik felében Lydia fekete birodal-mát
a legkorszerűbb társadalmi igények szerint rendezze
be A nyugati sajtó nem emliti kegyes szervezeteink
tízparancsolatra hivatkozó néger-akcióib- ól is kimarad: a
Lydiák életszerkezeti kellékei szigorú előírások szerint
állnak össze Az apartheid „reakciós" törvényei pontosan
meghatározzák hogy a Nikolits Maxik olyan összkomfor-tos
cselédlakás építésére kötelesek amilyenekről hiába ál-modozik
Moszkvában Iván Ivánovics a fiatal szakember
vagy egyetemi adjunktus Lydia háza hideg-mele- g vizes
és 28 négyzetméteres Miért fekszik két méter magas
sürü nádkerités mögött a telek hátsó részén? Törvény
Fehér és fekete nem lakhat egy tető alatt Kegyetlen és
megalázó jogszemlélet? A New York Times és a Pravda
szerkesztőségéből vagy az Emberi Jogok Ligája palotá-jából
feltétlenül Különben az ellenkezője igaz: a törvény
Lydia emberi és társadalmi igényeit védi Két teljesen
kúlönbózö életszemléletnek ad lehetőséget hogy egymás
mellett éljék saját életüket
Milyen a kép ha kinagyítom a sajátos egymás mellett
élés filmkockáját? Nagyon furcsa Annyit már tudok hogy
fehér Johannesburg utca-rengete- ge „közös" A fekete és
fehér gyalogosok a fekete és fehér autók békésen mennek
egymás mellett Ha néha összekoccannak nem a faj-szemlélet
az oka És ha megsebesülnek meghalnak? Ez
már az apartheid dolga Fehér mentő fehér kórházba fe-kete
mentő fekete kórházba viszi a sebesülteket A halottak
jsemveszneK össze mert a tener es tettete naiouas nazDoi
fehér es fekete temetőbe vándorolnak Csak az autóbizto-sít- ó
és a rengeteg huza-von- a közös: kit terhel a felelősség
És ha város-méretr- e kerekítem a képet? Erről egyelőre
csak azt tudom amit Szokolay Gazsi mutatott az autóból:
ez egy „lokation" fekete városnegyed Lakói kizárólag
feketék színesek vagy hinduk Hivatalból vagy önkénte-sen?
Mindkettőből Az apartheid külön városnegyedeket
vagy városkörnyéki telepet épít a feketéknek de abba
nem szól bele ki melyikben lakik Ha tetszik marad ha
nem tetszik másik „lokationba" költözik Fehér Johannes-burg
azonban tilos? Elvileg Gyakorlatilag? Ez úgy van
Nem fejezi be mert a hütött-- f ütött Mercedes közlekedési
dugóba kerül Maxiék és Lydia egymás mellett élése
viszont pontosan felel rá: a háztartási szerviz-személyz- et
csak közös égbolt de nem közös fedél alatt- - lakik a
fehérekkel Ha tovább feszítem a témát: kié az Isten a
külön tető és a közös égbolt felett?
4
Az Istenen kívül mindenkivel ujjat húzok Az apartheid
szemlélettel azért mert csak az Isten közös de a templom
nem Az egyházi szemlélettel pedig azért mert elvileg
mindkettő közös gyakorlatilag viszont nem Az egyházak
elsősorban a katolikus egyház felfogása szerint a fekete
bemehet a fehér templomba és a fehér bemehet a feketébe
De nem igen megy Miért? Mert az apartheid a fehér és
fekete ember sajátos igényvilágához igazodik és egyálta-lán
nem biztos hogy ebben az Isten fogalma azonos arc-színben
antropológiai méretekben és azonos emberi tu-lajdonságokban
testesül meg Amióta az eszemet tudom a
mi Istenünk fehér de ha jól utánagondolok Lydiáé a zulu
hordáré fekete és csak akkor hiteles ha a füle olyan mint
a perec és öt pengösnyi szines falemez rikít benne Profán
istenábrázolás? Pufók-angyalk- ás dunyhafelhő jóllakottan-szé- p
barokk világukból igen Amúgy? Az ázsiai Krisztus
talán akkor a leghitelesebb ha: sárgabörü ferdeszemü
és kimonós Magdolnák tipegik körül Mert ez is apartheid
Hol hagytuk abba a filmkinagyitást? A lokációnál És
ha továbbjátszadozunk oda jutunk hogy Johannesburg
közvetlen közelében milliós néger város Soveto él és fehér
ember csak a Johannesburgban székelő „bantu kirendelt-ség"
engedélyével mehet be Még tovább? Dél-Afri- ka te-rületén
jelenleg két fekete állam — hamarosan több is lesz
— saját törvényei szerint él és ott is szavaz ahonnan a Dél-Afrik- ai
Köztársaságot kiközösítették A Nemzetek Szövet-sége
new-yor- ki üvegpalotájában Különös? Inkább néhány
száz éves tapasztalat és sokkal fiatalabb gazdasági poli
mészetesen mert az együtt dol-gozott
még akkor Leninnel Raj-ta
kívül Max Warburg a stock-holmi
Nye Bankén Olaf Asch-bergj- e
a Rajna-Westfáli- ai Szin-dikátus
s Jivotovsky is finan-szírozta
a bolseviki vezéreket
Ez utóbbi lánya lett Trotzkij
felesége
(Egy másik nagy finanszírozó Lord
Alfréd Milner volt ak! állítólag 21
millió rubelt költött a bolseviklekre
ö maga Sir George Buchanan-ne- l
együtt Petrogradban tartózkodott
amely annyira tele volt angolokkal
hogy alig volt ház a város központ-jában
amiben ne laktak volna Ezek
pénzt osztottak szét a katonák kö-zött
és lázadásra biztatták őket —
De Gulevitch idézete Janin tábornok
naplójából)
A bolsevikiek amikor több
évi küzdelem után végleg meg- szilárdították uralmukat —
Bakhmatyev volt nagykövet
szerint— 600 millió dollárt utál-takat
a Kuhn Loeb és tsa bank
tikai értékelés eredménye Az első ott kezdődött — az
államok és történelmek születési ideje miatt bizonytalan
— hogy Diaz és Vasco di Gaínalcapitány urak jó néhány
száz éve horgonyt vetettek Afrika legdélibb részén Szobrot
csak a hálás utókortól élelmet vizet viszont a hottentot-táktól
kaptak Valószínűleg nem drágán mert Jóremény-sé- g
Fokának írták a helvét a hajónaplóban
Sajtó és televízió még nem volt a hír mégis gyorsan
szaladt: Afrika déli csücske nemcsak fontos hajózási pont
hanem gazdag szabad üres fold és bármelyik európai
korona dicsére válik Az előbb hottentottákat említettem?
Nem számit Éppen a népek temetőjébe indultak és azóta
oda is értek Akik visszamaradtak? A missziós iskolák
történelemkönyvéből tudták meg hogy a gazdag üres
föld hirc ugyancsak felizgatta a világot A hollandusok
hajóval érkeztek és északnak indultak a bantu négerek
északról kutyagoltak és délnek igyekeztek Mivel útjaik
keresztezték egymást és még fogalmuk sem volt mi a
békés koegsziztencia vitába elegyedtek Évszázadokig
sem értették meg hogy olyan földre kerültek amelyet
nem az egymás-alat- t hanem az egymás-melle- tt élésre
szemelt ki a történelem
És tényleg kiszemelt? Még eldöntetlen kérdés de a
britek már akkoris tagadták és közbe szóltak Nem ke-reskedelmi
ajánlatokkal hanem hadihajókkal Sokkal
és erőssel Megértették a holland német francia telepe-sekkel
hogy a békés egymás-melle- tt élés a szorgalmas
munka a vallás- - és vélemény-szabadsá- g csak akkor kor-szerű
életforma ha azt az angol világbirodalom törvényei
biztosítják Mivel a német holland francia telepesek úgv
hitték hogy kétszáz év alatt nemzetté forrtak össze ékes
búr nyelvűkon vitába szálltak az angol érvekkel De nem
használt Mit tehettek mást? Elölről kezdték a munkát
Dolgoztak építettek harcoltak és a Jórcménység Fokától
messze északra helyezték át országukat
Közben a bantu négerekkel is nézeteltérésük támadt?
Nem volt olyan veszedelmes mint a nagy felfedezés
amely évmilliós titkot hozott felszínre: rengeteg aranyat
és gyémántot rejt a föld Ez pedig? „casus belli" — és meg-kezdődött
az angol-bú- r háborúÉs hol végződött? Régi
Budapestünkön a kabarészinpadon: „a búr a búr a búr
kalapja" volt a divatos kupié Cape Townban Johannes-burgban
Londonban? Különböző érzelmi motívumokkal
úgy jegyezte fel a történetírás hogy a Dél-Afrik- ai Unió
koronagyarmati rangot kapott és a dél-afrik- ai angol rész-vények
nagyot ugrottak a london tőzsdén Aztán? A brit
világbirodalom kötelezvényei nagyot estek a történelmi
tőzsdén és a búrok piacra dobták angol papírjaikat Kö-ztársaságot
alapítottak kiléptek a Commonwealth-bő- l és a
pretoriai parlament előtti „amfiteátrumban" elkezdték a
világtörténelem egyik legizgalmasabb darabjának próbáit
s vállalták a világsajtó kritikáját: fajgyűlölők reakció-sok
fasiszták Törvényesítettek egy közösségi örökséget
amely a természet rendje szerint mindig volt és mindig
lesz Az apartheidet ahol a perecfúlü kisebbségi érzés nél-kül
viszi a csomagomat ós Lydia felsőbbségi érzéssel adja
tudtomra hogy semmi közöm a hideg-mele- g vizes korsze-rű
házhoz amely csak a telekkönyvben és az adóhiva-talban
Nikolits Maxi tulajdona Amúgy? Kizárólagosan
Lydiáé a szomszéd „görlöké" „boyoké" a titokzatos
alig-ali- g megnyíló fekete világé
Mikor Lydiával testvériesen elosztottuk az eszpresszó
kávét olyan járással vonult át saját világába amelyről
azt mondjuk: évezredes csodás örökség Ok? Évezredes
nehéz tapasztalat és jól bevált teherhordási technika
Asszonyi jog és asszonyi kötelesség Megint egy pont
amely !az apartheid alapgondolatát a különböző népek
fajok különböző véleményét igazolja?
Inkábba térképet tanulmányozom milyen autóbusz visz
a Citybe Gyerek probléma Rövidke kertes utcán kiérek a
boulevardra és felszállok a buszra A többi pláne semmi-ség
mert a city alig nyolcvan éves Manhattan-model- í
Szabályos áttekinthető és sehol semmilyen buktató Ha
csak az nem hogy a boulevardon rossz autóbusz-megállóho- z állok De az már apartheid-sajátosság- : a boulevard
közös az autóbusz megálló azonban „szeparált" Egyik
az „európaiaké" a másik a „nem-európaiak- é" Az viszont
az anti-aparthe- id szemlélet sajátossága hogy eltűnt az
egyszerű érthető megjelölés: „fehér" vagy „nem-fehér- "
a megálló'Ez annyit jelent hogy már az első buszmegálló-nál
azzal az irányzattal találkoztam amely az apartheid
szistéma felszámolásával vezetné vissza a Dél-Afrik- ai
Köztársaságot a „haladó népek" közösségébe? Közel sem
biztos Inkább sokatigérő alibi-akci- ó és gyakorlatilag sen-kinek
sem jelent semmit Legfeljebb nekem Nem veszem
észre a „diszkrét" táblácskát és nyugodtan várok Miért
ne? Körös körül virág napsütés tisztaság és egyetlen ma-gyar
sem haragszik meg ha később teszem fel a szoká-sos
kérdést: hogy csináltál karriert?
Türelem rózsái terem? Inkább bosszúságot és tanul-ságot
Az első busz nem áll meg A másodiknak intek
megáll és a fekete sofőr -- udvariasan kioktat: „fekete"
megállónál állok és „fekete busz" nem vehet fel Taxiért
kiáltok de az is tovább robog A fekete sofőr fekete utasok-ra
vadászik A fehér megálló alig száz méter de ? Fé-lek:
ném sültem-- e le túlságosan a fehér sofőrnek? De meg-felelek
Ahogy a koromfekete néger nörsz egy fehér kis-lánykával
mosolyogva foglalnak helyet Min moso-lyognak?
Valószínű nem azon hogy az apartheid szisz-téma
nem világos: ki mikor fehér fekete és mikor nem
az Talán úgyis igaz: mikor fehér valami ami az előbb
fekete volt vagy megfordítva Világosabban? Tíz perccel
korábban fehér volt a City most fekete Ebédidő A feke-te
„dolgozók" a járdán ülnek és nem dolgoznak Hambur-gert
esznek és Pepsi Colát isznak Tizenkettőtől egyig
övék a járda Az elegáns olasz étteremben is löncsidö van
csak a löncsölök mások Fehérek Olyanok akik helyett
sok-so- k fekete dolgozik? Talán így helyesebb: akik sok-sok
feketének adnak Hamburgert Pepsi Colát és hideg-melegvizes
„Iokationokat" (Folytatjuk)
GÁBOR ÁRON
háznak amivel alaposan lerót-ták
hálájukat
Mivel a legtöbb nemzetközi
bankár zsidó volt ezt a finan-szírozást
titokban akarták tar-tani
nehogy antiszemitizmust
váltson ki Erre azonban nem
volt szükség mert a különbö-ző
nagytőkésektől kiutalt mil-liókat
egy szindikátus kezelte
és utalta át Leninéknek és eb-ben
a Morganék és Rockefelle-rek
érdekeltségei is helyet fog-laltak
Ez a nemzetközi nagy-tőke
üzlete volt
Az elképedt kérdés ezek után
így hangzik: Miért finanszíroz-ták
ezek a milliomosok a bol-seviki
forradalmat még a 20-a- s
években is amikor Lenin NEP-j-e
(New Economic Program)
kezdett összedűlni?
A válasz meglepően egysze-rű
Ez volt az üzlet! Ahhoz hogy
a nyugatiak kormányaitól pénzt
6
— nagy pénzt — kereshessenek
ahhoz — ellenség kellett Mivel
a bolsevikiek „ellenségnek"
számítottak ílymódon a nyuga-tiak
fegyverkezése is egyre ha-talmasabb
összegeket kívánt
meg Ezen rengeteget keresett
a nemzetközi bankár-karte- l
Ugyanakkor mint láttuk sőt
később a második világháború
folyamán is: a nyugati adózó-tól
óriási összegeket szívtak ki a
Hitler-ellen- i bolseviki háború-ra
Ami a két háborúban és rész-ben
azóta is lejátszódott nem
más mint egy gigantikus üz-let
ami sok tízmillió ember ha-lálát
okozta ugyan de a banká-rok
jól(keréstek rajta
(Ez az amit most a Szovjet gazda-sági
talpraállításával meg akarnak
ismételni Legközelebb tovább foly-tatjuk
a sorozatot)
(11)
'-- -v ea