Kanadai Magyarsag, October 25, 1975

              -- Ta v — IKIXfigyvh kl'f-"- ~ f"" !
Gábor Áron:
-- ií -- ft - j~ rts """
l ÍV
♦' V i frs
t
1 "
t fi n r Wí5"li 1975' október 25 (No43) Kanadai Magyarság' 3V Oldal &'
Á clevelandi Krónika
Ha nem javította ki Vö-rösvá- ry
Pista akkor előző
cikkem hibásan jelent
meg Helyesbítek Az ala-pítványi
Magyar' Tanszék
és a Kanadai Magyar Kul-túrkózpo- nt
anyagi alapja
nem a Kanadai Magyar-ság
a Kék Újság hanem
a kanadai magyarság
anyagi erejét és áldozat-készségét
jelzi Újra he-lyesbítek
Azokat az ada-kozó
rétegeket és pénz-szerzési
lehetőségeket
mutatja amelyeket emig-rációnk
eddig alig közel-ített
meg Kivéve egy két
egyházi szervezetünket
sportegyesületünket vagy
olyan gyűjtési akciónkat
amely eszmei értékén kí-vül
a városatyák szépigé-nyét
is kielégítette — to-rontói
los angelesi den-ve- ri
1956-o- s emlékmű —
az amerikai áldozatkész-ségből
igen kevés gyűlt
össze emigrációs célja-inkra
Nem lennénk ma-gyarok
ha nem találnánk
imitt-amo- tt kiskaput de
ezek az esetek kivételek és
nem mutathatnak irányt a
jövőbe Miról van szó?
Voltam olyan magyar sze-retetházban
ahol elha-gyott
öregjeinknek azok a
„kikerekített" jótékonysá-gi
nyugták adtak szép bé-kés
hajlékot amelyeket a
„jószívű" amerikai ada-kozók
úgyis levontak adó-jukból
Megengedhetetlen
az ilyen ótlet"? Ha össz-eszámoljuk
hogy régi
emigránsaink templomai-ból
egyesületi székházai-ból
intézményeiből meny-nyi
ment át az amerikai
egyházak tulajdonába
akkor nyugodt lélekkel el-mehetünk
az ilyen „rend-ellenességek"
mellett
Világviszonylatban is
két legnagyobb magyar
akciónk a Kanadai Ma-gyar
Kulturkozpont és a
torontói Magyar Tanszék
terve körülbelül egyidőben
indult el Egyik sem volt
túlméretezett időszerűt-len
mindössze a sorrendi-ség
kérdése kéredzkedett
időnként elő és törvény-szerúle- g
vetődött fel a kér-dés
nem volna-- e jobb idő-rendileg
szétválasztani a
két akciót Ugyanilyen tör-vényszerűl- eg született a
válasz: a magyarságszol-gálat
azonnali hatállyal
igényli mindkettőt A Ka-nadai
Magyar Kultúrköz-ponto- t
azért mert a régi
torontói Magyar Ház már
nem elégítette ki a ma-gyarság
kulturális és tár-sadalmi
igényét Külsőleg
belsőleg ahhoz a korhoz'
tartozott amikor az egy-másrautaltság
és egye-dülvalóság
tudata szeré- -
nyebb környezetben is ki-elégítette
a torontói ma-gyarság
igényét Akkor
még senki sem gondolt ar-ra
hogy a régi összetar-tó
erőkhöz új-emigrác- iós
generációknak1 jobban
megfelelő újszerű össze-tartó
szálakat fonjon Az
élet magától' intézkedett
Az új autókhoz az ' új
bankszámlákhoz már nem
illett a szűk egyszerű
magyarvotthon A torontói
magyarság új palotát új
dekorációt és új progra-mot
akart Talán ennél is
fontosaÉb indok volthogy
akis magyarház már nem
állt arányban azzal á tár-sadalmi
kulturális súly-ly- al
amelyet Kanada leg-népesebb
városában is el-ért'
a magyarság Talán a
torontói i magyarság
anyagi helyzetéhez sem?
Az első indokspr kiértéke-lése
nem tvoltnehéz Min-den
érvnél helyesebb bi-zonyítékot
kínált azf a tu: J dományos művészi és
sport nívó amelyet'aímul-tíkultúrálisprogram-1
íösz
szeállítasakor "úgy érté-kelt
az ontaripi kormány
ás 'tíbgy xa torontóii nía- -
gyarság Kanada kultu-rális
fejlődésében hervad-hatatlan
érdemeket szer-zett
Ezzel s'zemben a to-rontói
magyarság anyagi
ereje sokáig olyan pont
volt amelyről senki sem
mondhatta biztosan hogy
elegendő-- e egy hatszáz-ezer
dolláros „vállalko-zás"
bankszerű fedezé-séhez
És elegendő volt A
torontói magyarság re-kordidő
alatt bizonyított
Két évesincs hogy a „kis
Magyar Ház" vezetősége
beleegyezett a régi épü-let
eladásába ha — jogos
és okos kikötés volt — To-ronto
magyarsága a ház
eladási árához hozzáteszi
a maga részét Nem töb-bet
nem kevesebbet any-ny- it
amennyit a régi ház-ért
adott a vevó Három-százezer
dollárt A többit
a kanadai Magyar Kultur-kozpont
Krónikájának el-- si
száma menti át az utó-korra
Az 1974 május 9- -i rendkívüli közgyűlésen
egy óra alatt százhetven-háromezer
dollár kész-pénzt
és a hiányzó összeg-re
bankkölcsönt „dobott
össze" a torontói magyar-ság
Csoda történt? Mind-össze
újra bebizonyoso-dott
hogy a magyarság-tudat
és áldozatkészség a
reális tervezést és hozzá-értést
jobban szereti a
legszebb szónoklatoknál
A kis Magyar Ház vagyo-nát
féltő „öregek" is el-ismerjék
hogy a megvé-telre
kiszemelt ház és te-lek
Toronto legjobban
megközelíthető helyén
fekszik a városfejlődés
irányát metszi és az el-adó
szervezet olyan közös-ség
tagjaamely évezre-dek
'óta 'évezredekre épít-kezik
Ezután röpke szá-mítás
is könnyen bizonyí-totta
hogy kitűnő vételt
kínált a szerencse és a há-zat
leelőlegező magyar in-gatlanközvetítő
iroda
szakértelme Az új köz-pont
nemcsak legnagyobb
és legerősebb vára lehet
a magyarságszolgálat-nak
hanem nagyszerű
üzletet is jelent Az csak
ráadás volt hogy az ingat-lanközvetítő
és a forma-ságokat
intéző magyar
ügyvédi iroda lemondott
törvényes jutalékáról il-letve
honoráriumáról
negyvenháromezer dol-lárról?
Inkább jelzés arra
hogy a magyar áldozat-készséget
nem aknázta
még alá a sok felelőtlen
próbálkozás bűnös visz-szaél- és
amely a „haza ne-vében"
milliókat pocsé-kolt
vagy lopott el Mind-össze
óvatosabb lett és ak-kor
nyúl a csekk-könyv- e
után ha a szép hangza-tos
szavak helyett üzleti-leg
áttekinthető törvé-nyileg
ellenőrizhető szak-szerű
tervek határozzák
meg a magyarságszolgá-lat
állomásait
Mit jelent a hatszáz-ezer
dollárostorontói Kul-turkozpont?
Legelőször
azt hogy Ontario főváro-sában
is híd épült a kü-lönböző
korú múltú szem-léletű
emigrációk között
Azzal hogy az Jújak"
ugyanannyival járulnak
hozzá amennyit az „öre-gek"
a legnehezebb évtize-dekben
rakosgattak
össze? Kezdetnek-- és pél-dának1
ez is elég Ha az új
híd teherbíróképessége
kiállja az anyagi és esz-mei
próbátmég megmen-tődhetnekjazo- k
a régima-gyarháza- k
is amelyeket
az öregek jogos vagy jog-talan
bizalmatlansága ed-dig
nem adott at az új
korszerű magyarságszol-gálat- í
í vállalkozások- -
inak" Nagyon hiányos a
statisztikánk dej&zonyps
hogyS Nyolcadik Törzsünk
tot ikontmensnyi világá
aV l r "i'lfv
ban milliókra rúg az el-fekvő
„korszerűtlen"
„kihasználatlan" ma-gyar
házak templomok
intézmények értéke
mert az öregek nem talál-tak
szót az újabb emig-ráns
hullámokkal Megint
csak előkéredzkedik a kér-dés:
joggal vagy jogtala-nul?
Es ide való a válasz:
alig-ali- g áthidalhatóan
Olyan szemléleti és igény-különbségek
állnak szem-ben
amelyek már nehe-zen
találnak azonos neve-zőre
Túl keménnyé vált a
bizalmatlanság Lehet
egyedi eset lehet hogy
több hasonlót is találunk:
egy fekete gyűrűbe került
régi magyarház elnöke és
igazgatója — több tag
nincs is — úgy nyilatko-zott
hogy se a fasiszták-énak
se a kommunisták-nak
nem adják az ötven
éves magyar hajlékot Ki-ket
tartanak fasiszták-nak?
A 45 utániakat Ki-ket
kommunistáknak?
Azokat az otthoni kikül-dötteket
akik „véletle-nül"
rátaláltak a két öreg
magyarra és a meggör-nyedt
magyar házra Mi
lesz a házzal ha az elnök
és a pénztáros átvándorol
a többi magyar kózé a te-metőbe?
Sárga füstös
olajnyomatra mutatnak:
Kossuth apánk vigyáz rá
De inkább az amerikai nő-egylet
vezetője és közjegy-zője
akik vasárnaponként
elmondják a két öregnek
hogy ötven év alatt igazi
amerkaiak lettek és nevük
a város aranykönyvébe kí-vánkozik
Mire mutat még a toron-tói
híd? Még az öregek-fiatalok
vélemény és
igénykúlönbségénél is ne-hezebb'
ügy": ~küíönböző
ideológiáink „képviselői
egymás mellett szerepel-nék
az adományozók so-rában
Nem vagyok to-rontói
de annyit tudok
hogy ki merre keresi a
magyarság útját és nehe-zen
képzelhető el még egy
olyan akció ahol a véle-ménykülönbségek
így
meghátrálnának nemzeti
érdekeink előtt Nem az
akció programjától függ
ez? A válaszból egyelőre
csak annyit körvonalaztak
ki az utóbbi évek hogy
milyen akciókban nem ta-lálnak
egymásra a 'be-lénk
csontosodott véle-ménykülönbségek
hon-megváltó
ötletek emigrá-ciós
diktatúrára törő aka-ratok
Azokról a jószán-dék- ú
kevésbé jószándé-k- ú
sokszor jószándékuk
ellenére is ártó kezdemé-nyezésekről
léggömb ter
Frey András írja az
- folytatás az
Bulgária A görög kor-mány
azonban olyan ter-ven
dolgozik amely ha si-kerül
lépésről-lépésr- e
előbb gazdasági azután
pedig politikai együttmű-ködést
hozhat létre a bal-káni
államok között
Athénben remélik hogy
ebbe Bulgáriát is be tud-ják
vonni mert a szovjet
kormánynak érdeke hogy
bolgár cselédei nyomban
arról hogy miről len-ne
szó a bizottsági ülé-seken
Mindenekelőtt a ide-genforgalmat
a dollár és
márka odacsalogatasát
akarják elősegíteni azzaí
hogy Görögország Ju-goszlávia
és Bulgária közt
az autóutakat megjavíta-nák
és 'új vasútvonalakat
építenének
Emellett csatornát 'ás-nána- ka
román Alduna és
az Égei-teng- er között
Bulgárián és a görög jTrá-cián- át És olajvezetéket
fektetnének le Szalonikiből
föLegeszenTaiBácskáig
vekről naiv elgondolá-sokról
személyes gya-lázkodás- ba
torkolló- - vi-tákról
van szó ahol a ko-moly
átgondolt részletei-ben
is előkészített tervek
helyett emberi gyengesé-gek
akadályozzák a hat-százezer
dolláros magyar
központok tanszékek ma-gyarságtudományi
inté-zetek
könyvtárak levél-tárak
múzeumok létesíté-sét
Évek óta több „ma-gyarvárosban"
tartom
számon hogy mikor épül
híd a véleménykülönbsé-gek
felett és mikor léte-sítenek
társadalmi és
anyagi színtjükhöz méltó
magyar házakat Évek
óta olyan magyar házak
tervrajzát költségvetését
őrzöm amelyek elé elmé-letileg
ideológiai ellenté-tek
emeltek gátat Gya-korlatilag?
Elvekhez se-hogys- em kapcsolható
emberi fonákságok akadá-lyozták
meg Világjárá-saim
során egyre kövé-rebb
lesz az a dosszié
ahol a korszerű magyar-ságszolgálatot
'gátló „ele-meket"
rakosgatom össze
Miért nem jiozom nyilvá-nosságra?
Mert a magyar-ságtudat
furcsa jószág
Sokszor olyan lángok szít-ják
legmagasabbra ame-lyeket
elméletileg régen
kioltott az idő a környe-zet
fiaink elnéző mosolya
vagy kemény kritikája
Minél több fonákság gyű-lik
a dossziéba annál nyil-vánvalóbb
hogy az év-századok
óta éltető sokféle
látásmódunk nézőpon-tunk
követte emigrációs
vándorutunkat és nem hagy
ták elsorvadni jellegzetes
sajátosságainkat Ha jól
utána gondolunk a legle-hetetlenebb
ötletekben
„nemzetmentő" akciók-ban
vérremenő veszeke-désekben
is akadt néhány
molekula abtiól a magyar-ságtudatból
és áldozat-készségből
amelyből a
kanadai Magyar Központ
is épült Torz formában
több kárral mint haszon-nal
valahol ezek a fonák-ságok
is magyarságtuda-tunk
részei Azért sem ho-zom
nyilvánosságra sose
a dosszié anyagát mert
a clevelandi Magyar Kró-nika
tanúságán kívúl is
egyre több jelzés' mutat-ja
hogy a korszerű fele-lősségteljes
gondosan elő-készített
magyarságszol-gálat
szükségességét nem
takarták el a régi hibák
Mégis aránytalanul több
az üres nagyhangú társa-dalmi
és anyagi érdeket
hajszoló magyarkodás
mint a komoly tervszerű
és újszerű magyarságs-zolgálat?
Ha ezektől füg-getlenül
vagy épp elle-nükre
hatszázezer dolláros
magyar intézmények is lé-tesülnek
nincs különö-sebb
baj
ENSz székhelyéről:
1 oldalról
Szádat
Washingtonban
A többi esemény közül
főleg azt kell számbaven-ni
hogy Szádat október
26-ik- án Washingtonba ér-kezik
s" hogy ott főleg ar-ról
a két nehéz feladatról
lesz szó amit Szadat-na- k
iineg kell oldania És ami-ben
csak Amerika lehet a
segítségére hathatós' és
gyors módon
Az egyik az Egyiptom-ban
uralkodó gazdasági
válság S gazdasági szak-értők
egyetértenek abban
hogy amerikai tőke befek-tetésével
és amerikai
technológiával lehet
Egyiptomot a szegénység-ből
a leggyorsabban ki-emelni
A másik nehézség ami-től
Szadat-o- t sürgősen
meg kell szabadítani az
a vád hogy a legutóbbi
Sínai-megállapodás- sal
Egyiptom elszakadt a pán-arab
szolidaritástól és
olyan útra lépett amely
Kovács Imre:
Amin ugandai elnök a
pánafrikánizmus szimbóluma?
Extravaganciájáról közismert Amin
tábornok az angol gyarmati hadsereg
egyik lövészezredének volt őrmestere
jelenleg Uganda elnöke aki táviratilag
leckézteti az állam- - és kormányfőket
az Egyesült Nemzetek közgyűlését is ki-oktatta
a nemzetközi helyzetről és a
világteendőkről Amikor sajáttervezé-s- ü
egyenruhájában aranyveretü mar-sallbottal
a kezében belépett az ülés-terembe
a „harmadik" és „negyedik"
világ delegátusai felállva hatalmas
ovációval fogadták ami kétszeres el-nöki
pozíciójának szólt Uganda mellett
ő erre az évre az Afrikai Egység Szer-vezete
(Organization of African Unity)'
elnöke is A tiszteletadás nyilván az
utóbbi minőségében érte beszédét is
úgy értelmezték mint Afrika üzenetét
az ENSz harmincadik közgyűléséhez
Nos Amin azzal kezdte hogy nem
hajlandó a világszervezetben idegen
(angol francia orosz kínai spanyol?)
nyelven beszélni hü a népe ill tör-zse
nyelvéhez ezért a negyven vagy öt-venoldalas
beszédét átnyújtotta kül-ügyminiszterének
aki azt angolul más-fél
órán keresztül olvasta miközben ő
mellette egy krémszínű karosszékben
ült A sűrű tapsokkal megszakított fel-olvasás
leglényegesebb pontja volt
Amin kijelentése hogy az amerikai
politika cionista befolyás alá került
s Izraelt le kell törölni a föld színé-ről
A súlyos kijelentések nem zavar-tatták
Amin elnököt abban hogy a fel-olvasás
után néhány angol szóval ne di-csérje
meg Amerikát és Ford elnököt
A New York Times vezércikkben visz-szautasíto- tta
Amin kijelentéseit s ker-telés
nélkül fajirtónak nevezte amit az
USA fődelegátusa megerősített Nem az
ülésteremben hanem az AFL-CI- O San
Francisco-- i konvencióján ahol szaba-dabban
beszélhetett Az új amerikai
ENSz fődelegátus Dániel Patrick Moy-niha- n
szókimondásáról ismert: néhány
éve azzal váltott ki vihart hogy a né-gereket
kegyes negligenciában kell
hagyni mert akkor magukhoz térnek
Indiai nagykövetként melankolikusan
említette ha a világ legnagyobb de-mokráciája
megszűnik létezni a világ
észre se veszi Mielőtt kinevezték
most márciusban feltűnést keltő tanul-mányt
írt a Commentary c magazin-ban
hogy itt az ideje a visszavágás-nak
A színes népek eleget támadták
gyalázták Amerikát ne tűrjék tovább
legyenek kemények kíméletlenek ve-lük
szemben!
A szokatlan szerep ahogy a kímélet-lenséget
nevezte felszabadítja Ameri-kát
a mindennemű megkötöttségek
formaiságok jóképetvágások alól ön-magát
adhatja oda üthet ahova kell
Az Egyesült Nemzetek folyósóin és tár-salgóiban
a bárokban és éttermekben
még a nyugati diplomaták is csóvál-gatták
a fejüket a színesek meg hisz-térikusan
tiltakoztak hogy Amin ugan-dai
elnököt mégsem lehet fajirtónak ne-vezni
Moynihan nagykövet 'vállrándí-tással
lezárta a megjegyzéseket a feke-te
diktátor a viselkedésével megérde-melte
a kritikát valakinek meg kel-lett
mondani az igazat Hivatalos ame-rikai
körök (maga Ford elnök is) lefe-dezték
kijelentéseit a genfi Nemzetkö-zi
Jogász Bizottság (International Com-missio- n
of Jurists) becslése szerint
25-2- 50 ezer Ugandáit mészároltak le
Egyiptom és Izrael közti
különbéke felé vezet
Ez ellen a vád ellen
szintén csak az amerikai-ak
nyújthatnak védelmet
Kairónak Csak ők tudják
rábírni Izraelt azokra az
engedményekre amelyek
Szíriának és a paleszti-naiakna- k
a legégetőbb
kérdések megoldását
vagy legalább a csökken-tését
ígérik
Azt a hírt is érdemes
kiemelni hogy Kelet-- és
Nyugat-Németorszá- g közt
a szó szoros értelmében
embervásár folyik A ke-letnémet
kommunista kor-mány
1961 óta körülbelül
20 ezer „politikai foglyot"
tett át a nyugatnémet de-markációs
vonalon kész-pénzben'
kifizetett váltság-díj
ellenében Az ár 6 és
15 ezer dollár koztonozog
íVarsó is eladja a hatal-mában'
'lévő németeket
Augusztusban már jelen-tettük
hogy a Helszinki--i
parádén' a lengyelek meg-ígérték
hogy 900 millió
'dolláros alacsony kamáto-zas- ú 'kölcsön vellelíében
megengedik-12042- 5 ezer1
mióta Amin puccsal átvette a hatalmat
1971-be- n
Az afrikai kontinens diktátorok ural-mát
nyögi akiknek többsége katona s
minél sötétebb a diktátor bőre annál
kegyetlenebb az uralma Saját népük-kel
is kegyetlenek de a kegyetlensé-güket
igazán az uralmuk alá került
kisebbségeken gyakorolják Afrika tra-gédiája
hogy a határok nem az etni-kumokat
övezik hanem mestersége-sen
nagyhatalmi osztozkodások marad-ványai
A gyarmati nagyhatalmak Ber-linben
az 1884-8- 5 évi kongresszuson húz-ták
meg érdekszféráik határát általá-ban
egyenes vonalakkal vagy folyók
mentén amivel eggyuvé tartozó tor-zseket
életformákat kultúrákat szét-szakítottak
Az újraosztozkodások alkalmából
mint az első és a második világhábo-rú
végén amikor a németeket ill az
olaszokat kisemmizték csak kompli-kálták
Afrika etnikai szerkezetét A de-kolonizác- iós
folyamat leegyszerűsödött
a gyarmati adminisztrációs egységek
„felszabadítására" az új államok veze-tői
is étvágyat kaptak' a minél nagyobb
területre nem voltak hajlandók a gyar-matosítá- si
igazságtalanságokat kiiga-zítani
sőt a vadságukkal (és tapasz-talatlanságukkal)
csak fokozták alatt-valóik
nyomorát
Legélesebb a határvonal a mozlim-é- s
a keresztényhitűek között A mozli-mo- k
rendszerint arabok de vannak
mozlimhitu feketék is akiknek többsé-ge
keresztény vagy legalábbis keresz-tény
vonzalmú az egykori intenzív misz-szió- s
tevékenység eredményeként Szu-dánban
pl az északi mozlim arabok
évtizeden keresztül sikeresen irtották a
déli keresztény feketéket A gazdasági
szempontok is fontos szerepet játsza-nak
a faji háborúskodásban: Biafra
nem függetlenúlhetett Nigériától mert
gazdag olajmezejére szüksége van s kö-zös
szovjet-nyuga- ti segítséggel leverték
felszabadítási harcát A szomálok egy-séges
népet mondhatni nemzetet al-kotnak
mégsem élhetnek egy állam-ban
Angol és Olasz Szomáliából 1960-ba- n
megalakult a jelenlegi Szomália
de jelentős szórnál kisebbségek maradtak-eth-iópiai
kenyai és dzsibuti uralom
alatt A legtöbb afrikai állam felépíté-se
törzsi a különböző törzsek azonban
nem élvezik az emberi szabadságjogo-kat
nem gyakorolhatják önrendelkezé-si
jogukat a kisebbek a gyengébbek
alá vannak vetve a nagyobbak az erő-sebbek
önkényének
Idi Amin botcsinálta tábornok aki-nek
széles mellét a sajátmaga kreál-ta
kitüntetések borítják az afrikai ön-kény
legtipikusabb képviselője Elég
szomorú hogy ilyen karakterek vonul-nak
fel egymás után az ENSz-be- n az
előadó emelvényre hogy leckéztessék
az alapítótagokat akik mégiscsak ma-gasabb
szellemiséget kultúráltságot
politikai eszméket és gyakorlatot kép-viselnek
mégha egyikük-másiku- k lel-kiismeretét
a gyarmatosítás terheli
mint a szines diktátornak Elégtéte-lül
szolgálhat nekik hogy miközben az
ülésteremben szapulják gyalázzák
őket egykori „elnyomottjaik" hozzájuk
fordulnak gazdasági és technikai segé-lyért
ha nem éppen politikai tanácsért
A fehér ember sok szép és jó emléket
visszahagyott a színes világban
német kivándorlását A
lengyelek mindenesetre
„kulánsabbak" mert ők
csak 10 ezer dollárt kér-nek
egy német emberért
De amit elvesztenek a
réven azt behozzák a vá-mon
Mert amíg a kelet-németek
csak akkor kap-ják
kezűkhez a pénzt ami-kor
a rabokat már leszál-lították
a lengyelek oko-sabbak
ők előbb veszik át
a 900 millió dollárt és ké-sőbbre
ígérik a németek
kiengedését — akkor
amikor majd őnekik tet-szik
Az előző kancellárral
Brandt-ta- l is kötöttek ilyen
alkut és azt sem tartották
be Sokkal kevesebb né-metnek
adtak kiutazási ví-zumot
mint amennyit
Brandt-na- k megígértek
Á végére hagytuk ami
eseménynek nem fontos'
de mint tünet figyelemre-méltó
Szaharov ugyanis — „az
orosziTeller Ede" — arra
a hírre hogy neki ítélték
az idei Nobel-békedíj- at
ezt ázalkalmat is megra-gadtai
'hogy a szabadság
mellett fölemelje a szavát-Mindenekelő- tt arra a
köztudott tényre mutatott
rá hogy az amerikai-orosz
détente következte- -
ben Oroszországban az el-nyomás
még jobban foko-zódott
Azután arról be-szélt
ami szintén nem
újság hogy a Nyugatot
„a szovjet belügyei nem
érdeklik" A nyugati in- -
tellektuelek nagy több-ségének
eszemében való-ban
csak az közügy ami
Délafrikában Rodéziában
és Spanyolországban tör-ténik
Ebbe mindenki be-leszólhat
De ami a kom-'munis- ta
államokban fo-lyik
az belügy Ahhoz a
külvilágnak semmi köze
Mind ehhez azonban
Szaharov még hozzátette
hogy nem csak a politi-kai
foglyokat kellene a(
börtönből kiengedni ha--
nem azokat is akiket Is-- ?
tenben való hitük miatt
csuktak le
Ebből is látni hogyha!
vallásosságot több mint
fél évszázad óta tartó ter- -
rorral sem tudták kiir-tani
1 - r '- - --"v-