Kanadai Magyarsag, January 14, 1961

              2 m
'
Még jőni kell méj: jőni fog
Ejf7 jobb kor mely útin
Buzgó imádság epedea
Százezrek ajakán
Vörösmarty
[
3 j'Authorized as Second Clasa Mail
--sfPoat Office Department Ottawa
stXI évfolyam 2 szám #
-- s$ Edited and Published at
5996 Dovercourt Road Toronto
-- rsf PHONE: LE 6-03-
33 n h
A
Azért mondjuk hogy látszóla -
ifgosak csupán a zavarok mert
íhaz enii entmon" aoi es r_eis_zioen rjidw
v$tó hirek mögött a tapasztalt u
-- ságolvasó érzi hogy a feszültsé- -
gek csak mesterségesek s a nem- -
'-z- etkozi politika e pillanatban
L'ínem a háború felé hanem keny-érszerű
egyensúly felé halad En- -' íF Pecig az az °a' hogy Hrus-'icso- v
poziciója odahaza meggyen-gült
Kennedy pedig még nem
a j$épes de nem is akar olyan nem-zetközi
politikai útra lépni melyi-g
"ről letérni később nem lehet "3 Erre a helyzetre a iegjellem-- r
„ízőbb az a hfr hogy az USA meg--)
szakította a diplomáciai kapcs-olatot
Kubával A végső törést
'Castronak az a legújabb köve
telese hozta meg hogy a kuba
amerikai követség személyzeté- -
'íVek taglétszámát csökkentsék
jtizenegy főre-'E- z a szemtelenség
amelv — mint a szakítást ikimon- -
ffdv ó 'k' ülügyminiszteri nyilatkozat
csupán utolsó nem Álla- -
Kubával való
piszkolódások ta két korlátozódik: az
V 7séaek es kihívások SZÜnte en SO-- '_ íirozatában
'VJÉMind ez kifejezetten azzal
scéllal történt Kuba részéről hogy
wdsningiont a diplomáciai Yl- -
szony megszakítására bírja vagy
Iha nem úgy megalázkodást pro-vokáljon
az Egyesült Államok
'részéről
HEYZET LAOSBAN
Ugyancsak túlzottnak és pro
pagandisztikus jellegűnek mu- -
"tatkoznak a Laosból érkező hi- -
'Tek is
HÍLaos amely egyrészt Vörós-kfn- a
és a vörös
között másrészt a old-alon
álló Thaiföld és a semleges
K1 Kambodzsa és Dél-Vietna- m kö-vzö- tt
van- - beékelve már 1 954 óta
amegújoJó de mindig vissza-ye- rt
korrwrHjnista támadások szin-- "
Helye
2S 'aos' hadsereg amerikai ve-- i felés e4att áll illetve amerikai
' ípéíizbol él A kormány jelenlegi
f ífeje Boum Oum herceg aki a
nyugatbarát -- képviseli
wTesak nemrégen ra-gadt- a magához
íáthatalmat a vörösökkel kacérko- -
1 Üő semleges Phouma hercegtől- -
í 'Aa ország észab" dzsungel lel bo--
ífoít felében harcok folynak a
rt'L 'kbmmunistáj és az antikomnui- -
í ihisták között amelybe úgylátszik
-- most újra beavatkoztak a Voros--Jjjínáb- ó!
beszállított gerilla csa--
amelyeknek a szállítása
í repülőgépeken történik
i 'SBoun herceg szerint tárna- -
pn-- l dást hét vöröskínai hadosztály
yézeti Laos ellen de a
'jrőj érkezett és francia je--
rötfoniAoU ™„ m- - „!
fi túlzott a felkelő kommunis- -
l MI3K csaK anyagi támogatási Kap--
nak Kínából egyebet nem
tEaves stratéoiailao fontos váró- -
sok elsősorban Szienkuano
ríí=i lü a_ iila oiiciy Laud rv-crLftr- n iaioinuv
--t 'orszáautak csomópontja órán-- J ítcént "változtatja oazdáját de
„iSgy látszik hogy "a harc nem
átszervezett kommunista egységek
F-Té- s nyugatbarát laosi katonaság
íkközótt folyik hanem csak helyi
1 ifrekciók között íS hasonló körülmények kö--
ízött 1954-be- n felállított nemzet--
A ffcíözi leszerelési bizott- -
JSg amely 1958 óta nem műkő- -
f 'om valószínűleg suroosen újra Tá
KANADA LEGNAGYOBB
l Az Eisenhower-adminisztráci- ó
elhatározta hogy a teljesen erőt
'il_e_n dé nagyhangú Castroék
gyerekes piszkálódását nem tű
ri tovább A követet visszavon-ták
s a kormány felhívta a Ku-bában
tartózkodó amerikaiakat
hogy az orszagot hagyják el
Ellentétben --azokkal akik azt
hiszik hogy
nehéz helyzetbe hozta Ken-ned- yt
azzal hogy mindössze
két héttel uralomralépése előtt
ilyen eléggé fontos fait accompli
elé ájlítja — - mi azokhoz csat-lakozunk
akik szerint a Kubá
val illetve Castroval való for
mális szakítás pontosan a leg-jobb
időben következett be
Kennedynek most már nem
kell a Castro-fél- e pojáca-kormány-ny- al törődnie Kuba mint kul-túrorsz-ág
illetve a Castro-fél-e
rezsim mint egyenrangú kor- -
'mány-3z-USA-számá- ra most má
PnvIk a Rnantanamni amorilfai
haditengerészeti támaszpont
amely a diplomáciai szakítás él
I lenére megmarad s ezzel bizto--
sn a ae nuyy iuud ne vdinas'
sék amerikaellenes támaszponttá
— a másik pedig az amerikai
élelmiszerszállítás amely válto
zatlanul folyik az USA-b- ól Kuba
felállításra kerül ezt az újjá- -
nszeervre 5"lí"fVVÍ üf '!H azért mert minden közvetlen {
-- " mondotta — az létezik Az Egyesült
syolt az indokolatlan minősíthe-jmokna- k kapcsola-- W itetlen szemtelen- - tételre
MI A 1
Észak-Vietna- m
nyugatig
politikát
c
Iypatok
a
helyszín- -
angol
—
i- a - —
[ ellenőrző
az-Eisenhower-kor-m-ány
5
?-
-I _x„
maga után vonná a Dél ázsiai Vé-delmi
Egyezményben (SEATO)
egesült országok beavatkozását i
mas szavakkal a világháborút
Ezt pedig Laos kedvéért nem
kockáztatja meg a szoyjet külö-nösen
nem azért hogy egyetlen
igazi konkurrensének Vóróskí-nána- k
a hatalmát fokozza Ezért
a laosi kérdésben is megbéké-lésre
számíthatunk
Csökkenőben van
a zavar
i Kongóban is
Annak ellenére hogy ebben
az országban ma már 'összesen
nai reszxen törvényes reszoen
törvénytelen kormány van ural
mon a nelyzet Keza normalizá-lódni
Hammarsidöld UNO főtitkár
ezidószerint Kongóban tartozo- -
dik ahol folytat
táravalásokat Az eredmény
maris előrelátható: a nagyhalai- -
"a iryu nem w3
sor kerülni Ez pedig nagy szo
nnert igazi probléma csak ott
vanahol a szovjet sötét
fizf-t-i Eflvett tovább foonakl — i - folvm a lokális osszecsapaso
mindaddig amig a sötét vezetők
közöl egyik vagv a másik végleg
rnaynoz nem az ural- -
mat- -
Bárki islegyen a győztes az
ottani mérkőzés során annyi
már biztosítva van hogy a vég--
ieges kormányfő nem lehet kom- -
munistabarát tehát nem lesz
sem szovjet-afrik- a sem vílághá- -
ború Kongó miatt
&zwzd£m m$mtcw&
LÁTSZÓLAGOS ZAVAROK VILÁGPOLITIKÁBAN
mauawwtfas
felé Sem a kereskedelmi b!o-kád
sem a diplomáciai szakítás
nem tiltja meg ugyanis az ame
rikai kereskedőknek hogy élel-miszert
szállítsanak Kuba sze-gény
lakosságának
Még nem olyan régen egy
ilyen diplomáciai szakítás azon
nal háborút jelentett volna A
húszadik század második felé-ben
azonban hozzászoktunk ah-hoz
hogy két állam kormánya
lenét egymással ellenséges a
két nép pedig ugyanakkor lehet
semleges sot igen barátságos
egymással Kubával például a
mai 'napig már hat' latinamerikai
ország szakította meg a dipjo- -
máciai összeköttetést anélkül
hogy ez az országok-nép- e közöt
ti latinamerikai testvéri viszonyt
zavarna
A vörös szatellita bábkormá
nyok nagyrésze nincs diploma
ciailag elismerve a nyugati orszá
gokban de azért a népek kozot-t-i
összeköttetés sok esetben sok-kal
sűrűbb mint sok egy táborba
tartozó nemzet között' Ennek
megfeielőleg a Washington ré-széről
bejelentett diplomáciai
szakítás nemcsak hogy nem je-lent
háborút hanem egyenesen
megnyitja a lehetőséget arra
hogy a Castro-ellene- s kubai ha-zafiak
nyugodtan szervezkedje-nek
Amerikában a szakállas dik-- Uátord!en
Ez a kérdés foglalkoztat a
kanadai naPisa'ftót' s a Politikai- - ianÁrru~ iTrJ rkM vJíkií kommunista támadás Laos elleni'"? 7r JV_„
Kasavubuval
játékait
ragadja
által
független nin--
csen s a
ha USA
egy
folytén gazdasági
tői — gyakorlati érv
a középen vn kubai
nem túl jelenté- -
z
gyarmat elvesztése
etve onnan kin- -
elap„ad„ás„a „ a
sági hatá- -
rozIa A egyiK pont- -
népjóléti segélyek és
:ai volt de ezt a
belgiumi szocialista pártok al
polgári egyaránt kiíogá-- '
a
mert a
környező —
Hollandiéban
fellendülés
folyamatban amiről soha nem
Európában
egyébként belgák
eszközéhez nyúltak
Két hét óía egymást a
sztrájkox kormány elleni
HETENKÉNT
Szerkeszti :
KENÉSEI F LÁSZLÓ
1 Jellemző a szovjet —
lamely üres ígéreteivel a talaj- -
donképpeni oka volt annak hogy
Castro a
kétes dicsőségé — semmiféle
kommentárt nem fűzött a diplo-máciai
szakításhoz éspedig
azért mert hiszen a moszkvai
cézároknak eszük ágában sincs
Casrto megsegítése sőt" még
sem hogy akár egy deka
nyersanyagot yagy egyetlen
dollár ipari terméket szál-lítsanak
a Kubá
nak hitelre Pontosan ennek az
ellenkezője a szovjet
pontosan az amerikai diplomáciai
használta fel
arra hogy bejelentse a
újra köz-vetlen
kapcsolatot
s a megszakadt
közvetlen folytat-ni
kívánná
¥
~ lesziíek" Kennedy _és
Hruscsov között közvetlen tár-gyalások
a arra
ma még nem adni
valószínű nem Hogy
a Kreml pontosan a
szakítást használ-ta
fel arra hogy
a Fehér
Ház felé azt mutatja Cast- -
rot a is tel esen ele tet
ték Ezen a ponton tehát a prob
lémák lecsendesedése
kény s USA ellení soviniszta
„kantadai valój'ában :T h™'" """' "=""--iír píl
csak ideiglenes (kivéve ha
tér a gyerkes
mus útiéról)? Arra az időre i
amig -- visszatér arra a hely--
re ahova foldra- -
zilaq és egyébként való a ka- -' nadai szállításokjótékony segít- -
nyújtanak
__
'tüntetések A mo
szükségmegoldást jelentett be
!=Ey' skens a meg fog „aJÍL--
rendszabályokat
s ezuian nyomoan Kérni a
parlament feloszlatását
Az új választások során fogJtek
ni hogy a lakosság több- -
Milyen politikát folytat Kanada
Kubával szemben?
u is ivii inoyuiir a irczeici yiuűiun íctti vtísz stnKl sem KO
osztjuk Kanada és molyan'Az bz érzésünk a
az US gazdaságilag (éppúgy Kanada részéről Kubának tórté-mi- nt külpolitikailag és katonai-- nő szállítások valójában
lag) azonos egységet alkot ezért Amerikával való
Kanadának nem rövidle-- megegyezésen alapulnak-járat- ú anyagi előnyökért eltérnie
az USA aikalmazott Mmek a? wnugyis szegény ku-t- ól
Kuba ellert bai lakosságot feleslegesen nyo- -
Akrk ezzel ellentétes álláspon- - az ipari szal-tót
vallanak azzal érvelnek hogy teljes megszüntetésével
Kubával amikor Castro amúqyis
haragban hogy nemzeti
függetlenség feladása volna az
az Dararicsára Kanada
megfosztaná magát véletlen
adódó előny
A valahol
A piac Ka- -
rvada számára
A belgiumi krízis a kongói események
logikus folytatása
A kongói
az jövő'óriási
miatt &„_„ „i„aw
program végrehajtását
eL program
}a nyugdí- -
csökkentése
és
pártok
solják Ez magatartás annál
természetesebb hiszen
országokban Fran-ciaországban
Nyugat-Németországb- an
— olyan
mérvű gazdasági van
is álmodtak
Az békés
az erőszak
követik
"és %a
MEGJELENŐ
módon
fejébe szálljon diktatúra
az
értékű
fizetésképtelen
történt:
szakítás időpontját
hojjy
Kennedy-kormánny- al
szeretne fel-venni
korábbi
tárgyalásokat
Hogy
közeljövőben
lehet választ
A az hogy
azonban
Kubával való
meopróbáljon
'békejobbot" nyújtani
hogy
vorosok
varható
az
heíipicliuáskodá£
le--
mostani fanatiz-- !
Kuba
gazdasagrfag
is
séget
kormány
M„m'„iniiszterelnök
takarékossági
rogja
kiderül
ou
hogy miután hogy
Iparf
hallgatólagos
szabad
blokád- -
mórba kényszeríteni
lítások
Kanada uralma
belga
sége milyen utat akar követni I
FEGYVEREKET GYÁRTANAK
NYUGAT-BERLINBE- N
Ke'eí-Németors-ág hivatalos
kommunista lapja azt állitia
'hogy a nyugat-berli- ni gyárakban
fegyvereket készítenek a NAtO
részére Ez't ellentétesnek tartják
a Berlin megszállására' kötött
négyhatalmi
mm ntssrassdi W
-- Jk
MAGYAR
MiwwtjjmamWHBa
M
ELMONDOTTA VITÉZ KOVÁCS GYULA ALTÁBORNAGY A MA-GYÁ- R
FELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁG ÜGYVEZETŐ ALELNÖKE CLE-VELANDB-AN
1961 JANUÁR HÓ 1--
ÉN RÓZSA LÁSZLÓ WADC
MAGYAR RÁDIÓ ÓRÁJÁN
Kedves Magyar Testvéreim! [gazdasági és katonai ereje van
Ennek az új esztendőnek az Nyugai világnézete felsőbbren- -
első napján nem arra kell gon
dőlni hogy vájjon mit hoz ne
künk az I9ól-e- s év hanem azt
kell kutatni hogy mit kell ne- - saival győzni lehet minden vpl-kün- k
adni a legszentebb cél a ság felett csa merni kell I A
magyar jövendő szolgálatában
És mert a magyar jövő útján
nem lehet vágyálmokat kerget -
ni az új év első napján nekünk
is rá kell állani a valóság rideg
talajára és ott kell keresni az
erőnkkel arányban álló legha
tásosabb fegyvereket s harcmó
dot Vissza kell tekintenünk az
elmúlt évre mert 27 --
1961-es
esztendő az elmúlt -- tizenkét hó-nap
folytatása A magyar jöven
dő ügyét az alól kell kiásni ami
alá az elmúlt év temette
Nyugat feltartóztató az ellen-félhez
igazodó tétlen "politikája
1960-ba- n érte el a tizenhárom
év óta folyton gyarapodó poli-tikai
gazdasági és katonai vere-ségek
legmélyebb pontját Töb-bet
veszíteni már nem leheti
Kelet — Nyugattal ellentét- -
ben — tiszta határozott célokat
követett 1960-ba- n is Ezért ma
radt az ő kezén 1961 kezdetén
is mindenütt a világon a kezde-ményezés
A moszkvai "Kiált-vány"
tiszta helyzetet teremtett
Moszkva nem atomháborúval
hanem a "békés együttélés"
fegyverével Nyugat eszmei er-kölcsi
politikai társadalmi gaz-dasági
és katonai szétzüllesztése
útján viszi győzelem felé a kom-munizmust
Ne áltassuk magun
kat azzal hogy a Szovjetunió a
Kínával Való ellentétei miatt va-laha
is megáll ezen az utón!
Moszkva és Peking nem teszi
meg nekünk azt a szívességet
hogy mi kárörömmel és ölhe-tett
kezekkel nézhessük kettő
jük élet-hal- ál harcát Erre ís sor
egyszer de csak a mi
pusztulásunk után I
a magyar - kérdés 1960-ba- n
®PPen olyan mostoha kezelés'
1°" részesült mint amilyenne!
Nyugat a saját maga ügyét is
intézte Rólunk és 'ajöbbi rab-né- p
sorsáról nem 'volt soha szó a
külügyminiszteri majd az ezt
követő államfői és miniszterel- -
nöki tanácskozásokon A meg--
hiúsult csúcs-konferenc- ia lárov
sorozatán sem szerepeltünk A
NATO évvdoi tanáknrám
nemcsak rólunk de az egész ke--
leteurópai kérdésről is meafe- -
iedkeztek Az Egyesült Nemze- -'
f™!!!™ a ™"r„r zaí„~
a „áu a l'4 -n- __-v„
vagy t3lán éppen ennek a hatá--
sa alatt - Nyugaton nagy fcü
iu"uu" KoveiKezeu De m kui- -
politika kezdi érdekelni a törne- -
get s- - Keressük a kivezető ulat
Nyugatnak — akár az euró- -
Szövetsége eddig nem ért rá
szerződéssel
LAPJA
t fc PRICE 10 CENT S
dű csak élettel és küzdeni-aka-ráss- al'
kell megtölteni Nyugat
szinte kimeríthetetlen erőforrá- -
nyugati világ még mindig ke-zébe
veheti sorsának irányítá- -
sáli
Ehhez azonban egy új szel-lemre
van szükség amelyik bát-ran
ki is meri mondani : mi nem
átvészelni hanem győzni aka-runk
a minden nemeset és jót
u„m- - itiiií :u„-íi-!„- l ' a
_UntfAM ilt1 A I linnL in "nlnlínnl y
i Kennedynek az első csúcs-ko- n
ferenciáján nem Hruscsovnak
hanem a szabad népek vezetői-nek
és a nem szabad népek sza-bad
földón élő hivatott képviser
lőinek kell jelen lenni hogy a
világ építő erőit végre egyszer
már egyesíteni lehessen a vilá-got
leromboló erőkkel szemben
Csak így lehet a "béke" a "meg
adás" belvett az emberhez mél- -
to eetert va(ó felemelő küzde- -
lem
Az elmúlt év fenyegető ese-ményei
már kiérlelték ezt 3z új
szellemet A szabad népek kez-denek
rádöbbeni hogy a szabad-ság
eszméje oszthatatlan és hogy
az ember nem csupán az anyagi
javakért él a földón
A mi szabadságunk és igazsá
gunk is ehhez az új szellemhez
van kötve A mi hitünk 1961-be- n
nem lehet kisebb mint az el
múlt évben volt Az előttünk ki
táruló új esztendő kezdetén az
új korszakot elindítók között lát-juk
a mi helyünket is és látjuk
a nekük jutó feladatot is Töb-bet
kell tennünk és többet kejl
adnunk mint eddiq Véoes erő- -
inke azor)i:&r) okosabban kell
jgaZcfálkodnunk mint eddig tet
tük
Sorsdöntő történelmi idősza-kokban
a magyar kérdésben az
egész világon azonos alapgon-dolatot
képviselve — egysége-sen
kell -- fellépni Ezért az azonos
alapgondolatért azonban a rész-let
csatákat minden földrészen
es orsza9Dan mas ts ™ az
yvwt"' "v eSzKozoKKei
es f"000" Ke" nQVivni t Két
'kuzd£sl szint és mod harcának
'u:yCTf es uiiínangiari
' 9y az
nePunknek a Vllá9°" "elszórtan
1S eredményesen harcoló hűsé- -
oes es___j_í szolgái tudunk-- e
nn1
Abban a hitben és meggyő- -
zooesben hogy 1961-be- n a ma- -
gyár emigráció minden rétege
egyrnást és egymás munkáját
meqbecsülve összefoo — kívá-- 1
-- - - -- -
"A ml utunk mtgynig wtya
mi Is víllontlini hlvan i nt irw
wliltunkhol nmiill trdlcUnkh
ktrtiilíny vlligntitlntk
kriixtuil letttigoknak
vagyunk köv141 hlrdtlil"
IÁ Unll Idiiel Kiruitl F UiiU U
punk U5 nimibin magliH b
UnönlJ clkUbíl valc)
ARA: 10 CENT
Toronto 1961 január 14 szombat
Szerkesztőség és kiadóhivatal
996 Dovercourt Road Toronto
TELEFON: LE 6-0- 333
világpolitikai
HIREK
ADENAUER KANCELLÁR
85 ÉVES
KONKAD ADENAUER
Három napos nagy "ünnepsé-- "
get rendez Nyugat-Németorsz- ág
abból az alkalomból hogy dr
Konrád Adenauer kancellár 85
évesi
''A hadsereg katonai zenekara
nyitotta meg az ünnepségeket
amikor Bonnban a Kancellári hi-vatalt
magában foglaló Schaúm-bur- g
palota előtt esti lérzenét
adott melyen összegyűlt a né
met főváros egész lakossága
A kancellári hivatalban ezrek
és ezrek keresik fel az ősz ál- -'
lamféríiút aki minden vendégé-vel
kezet fog E fogadás az első
napon öt órán keresztül tartott- -
Az "öreg" kancellár vaskéz-zel
irányítja a nyugatnémet kor-mányt-
Tizenkét év óta ez az
egyetlen nyugatnémet háború
utáni kormány mely Adtnauer
kancellár politikai elvei szerint
működik
O
— BONN — A nvuaatnémet
autóipar az 1960-i- k év folyamán
két millió autót gyártott mely-ből
a fele egymillió exportra
került Az 1960-a- s termelés 20%-k- al
múlja felül az 1959 évit A
német autóipar ezzel teljesít-ménnyel
a világ második leg-több
gépkocsit előállítója lett az
Egyesült Államok után
9
MALAYA UJ KIRÁLYA
Ma-lav- a fővárosából Ku?la Lum
purból jelentik hoqyi Tuanku
Syed Putrát beiktatták á király
méltóságba Az új király 40 éves
és íO gyermek apja ő az ország
harmadik királya
NIGÉRIA SZAKÍTOTT
FRANCIAORSZÁGGAL
Lagosból jelentik hogy Nigc- -
'° "SHRIIO" a a'P'omaca
- - ™vCm o oras na- -
' """ az ország einagya- -
sara
- — -- - vui v viiouir Paoan kapott
™ianniatoi tlso lépes az Volt
"VY lllKozast jelentett be Fran- -
ciaorS2a9nal a Szahara északi ré- -
iszeben végzett atomrobantások
m!at+ A (an:L II ii
már iét „mhrn „úuJJ
tile A=íu„ m:-- :--
lenséae előtt a hrmaí "
dig most december 27-en-~ rih=r= lx„ r' wuu wücibosdq v sszant~ív--
wtani adottságoknak ej saátsa-'!°sszeKonere- st rranciaorszaggaL
onpusztuló függetlenséget!
uai tFai dz ta57nKarrwirukj ?cr& b-- -- wAn w i__í' - '-- t —
!
V1„ „„ nézzük „oyyo lesiverem- - a aipioméciaX képviselőjét már -még ma s szinte fel-jne- k boldog a rrgyarfe!táma- - 1960 á'priiis "2-á-n
""másoŐií? 'j mérhetetlen erkofcsi szellemi dásMneghnó új esztendőt 1 íatmb&a robban tásaután " ~ 'Í
f
í iíii
í
i