Kanadai Magyarsag, November 25, 1967

              Bl
I
Bi
I
I
j IN
--
rjnrJMW-- ' waj-jJJj]l!ürtaS !UHJllnMJi!LJAjml
nemei Párt
a
"n
német párt
Ky pillanatig sem volt halott írt-a"
milliós Der
Spiegel című német hetilap múlt
évi német
után amikor kide- -
1 nílt hogy az NDP (National De- -
1 mokratische Partei) 1140000 sza
vazatot kapott és ezzel számos
I képviselőt küldött a tartományi
1
7 J
í 3
1
I
l
o o
A
a
A megállapítás tökéletesen igaz
Már második világháborút követ-ő
német összeomlás után hol itt
hol ott felütötték fejüket olyan
Jelenségek amelyek nemzett szoc-ialista
törekvésekre vallottak Tit-okban
és egymástól elszigetelten
folytak helyi szervezkedések és
csak 20 év után Erhardt kancell-ár
kormányzása idején sikerült a
helyi pártok birodalmi egyesítése
de még ezután is belső személyi
harcok akadályozták a politikai ér-vényesülést
Részben bírósági tárg-yalásokon
tisztázták a belső ellen- - i téteket és most már hivatalosan is
nyilvánosság elé léphetett az
ff NPD névre keresztelt új párt mely
nem tekinti magát ugyan nemze-'l- i
szocialisták közvetlen utódján-ak
de nem tagadja és a közvélem-ény
is azt vallja hogy Hitler tör-ekvéseit
akarják folytatni enyh-ébb
formában
Első nyilvános
1384 delegátus jelenlétében az el-múlt
héten tartották meg Hannov-erben
Vezérül a most 46 éves
wiirtembergi közgazdászt: Adolf
von Thaddent választották meg
1292 szavazattal tehát óriási többs-éggel
Hivatalosan pártelnök tit-ulusa
Helvettese a 68 éves Wil- -
H helm Gutmann nyugalmazott álla
ni tisztviselő lett
A választások céltudatos külsői-égek
között mentek végbe A ter-met
ahol összegyűltek őszi vir-ágdísz
borította és'az elnöki emelv-ény
mögött ott díszelgett az új
pártjelvény az oroszlános címer
amely pontos másolata az 1129 és
1159 között uralkodott braunsch-Wei- gi
Oroszlán Henrik címerének
& az uralkodó az egész életét az-zal
töltötte el hogy a szlávok ell-en
harcolt Ugyanezt pártjelv-ényt
viselték a mellükön deleg-átusok
is Oroszlán Henrikre és
címerére való utalással tehát már
tdva van legfőbb cél: harc szláv-ok
ellen mai értelemben az oro-!zo- k
lengyelek és a csehek el-f- en
bár erről ezúttal még nem be-félt- ek
i ennvire viláeosan A len- - gyetekről és csehekről még nem
oit szó Hogy pontosak legyünk
ebben mon-datban
határozták meg: „Eu-rópát
de főleg Németorszá-got
meg kell szabadítanunk az
orosz és az amerikai
Kimondták azt is Hogy nem is-te- rik
el az 1945 évi kommunista
Vitásokat Végül követelték az
5náUó német felállí--
és a német hadseregnek né-B- et
alá helyezését
(-- jelenlegi helyzet az hogy
íugatnémet hadsereg a NATO lé-egé- ben
amerikai
tíatt áll)
politikai téren a legfőbb cél
1969 évi német birodalmi gyü- -
elökészí- -
Legalább 40-5- 0 képviselőt lak a bonni birodalmi gyülés--
küldeni Ha ezt a célúkat elérik
T semleges megfigyelők sze-f- c
nem kétséges hogy elérik
harmadik legnagyobb párt
J--
znek
"-- ? '
SM "77 "W" TB"" M
CAJNTADA'S LABGEST AND OLDEST WEEKLY THE LANGUAGE
Nemzeti Demokrata jelszava:
szovjetorosz
és az
ímperiaiizmii!
nemzetiszocialista
példányszámú
tartománygyülési képvi-Klőválasztás- ok
cépképviseletekbe
demokratikusabb
pártgyülésüket
külpolitikájukat
imperia-listáktól"
nagyvezérkar
parancsnokság
parancsnokság
képviselőválasztások
Nyugatnémetország-Iba- n
vamadmn
A CDU (keresztény szocialisták)
és az SPD (a szocialisták) között
könnyen mérleg nyelve lehetnek
és ezzel maguk mögé utasítják az
FDP-ne- k nevezett liberálisokat
akik Erhardttal voltak koalícióban
és Erich Mende személyében he-lyettes
kancellári tisztet birtokol-ták
Hasonló körülmények között
az NDP-bö- l is kerülhet ki helyet-tes
kancellár sőt egy-k- ét minisz-ter
is ami már azt jelentené hogy
komoly befolyást gyakorol-hatnak
Nyugatnémetország
kormányzatára
A párt helyzetének ismertetése
során elmondották hogy párt-nak
jelenleg 27000 bejegyzett tag-ja
van de párt híveinek tekint-hetők
azok szavazók is akik
tartományi választások során ma-gukévá
tették párt programját
A gyűlésen számos felszólalás
hangzott el Wilhelm Gutmann
helyettes pártvezér nem ismerte el
jogosnak azokat a nemzetközi és
nemzeti bíróságokat amelyek az
úgynevezett „háborús bűnösök"
felett ítélkeztek és ítélkeznek Kö-vetelte
hogy az egész német' nép
utasítsa vissza Németország hábo-rús
bűnösségét „Nem mi vagyunk
az egyedüli és a legfőbb bűnösök"
mondotta A katonai szolgála-tot
a becsület követelményének ne-vezte
„Legyen büszke mindenki
aki katona lehet"
A záróbeszédet Adolf von Thad-de- n
az újonnan megválasztott
pártvezér mondotta és többek kö-zött
kijelentette hogy a Nemzeti
Demokrata Párt nem más mint
erőteljes tiltakozás a materia-lizmus
lélektelensége és az ab-ból
adódó következmények
ellen Ezek a következmények
kultúra elpusztításához ve-zetnek"
A nagygyűlés természetesen az
európai sajtót is nagymértékben
foglalkoztatja Alig van újság
amely ne venné komolyan a „neo-nácizmu- st"
ahogy az új nemzeti
demokrata mozgalmat nevezik A
Stockholm Tidningen című újság a
nyugatnémet katonai lehetősége-ket
boncolgatja Megállapítja: Nyu-gatnémetország
területe olyan ki-csiny
hogy néhány atombomba
perceken belül tökéletesen elpusz-títhatja
Más lenne helyzet ha
Nyugatnémetországnak sikerűbe
olyan távoli támaszpontokra szert
tennie amelyek megtámadása koc-kázatos
lenne A dán Grönlandra
a teljesen lakatlan sarkövi szige-tekre
gondol amelyek svéd nor-vég
és finn birtokban vannak Igen
könnyen elképzelhető az is hogy
Nyugatnémetország Délameriká-ban
elsősorban Argentínában sze-rez
támaszpontokat és ezekről
támaszpontokról fenyegeti atom-bombáival
elsősorban a Szovjet-uniót
Ha Nyugatnémetország el-len
intézett támadást nem is tud-nák
kivédeni de
olyan megtorlással élhetnének
amelyek Szovjetuniót elri-asztanák
támadástői és vég-eredményben
tárgyalni volna
kénytelen a németekkel
A cikkíró nem tartja kizártnak azt
sem hogy a németek műholdra sze-relnek
atombombát Ezek a mű-holdak
évtizedekig a Föld körül ke-ringhetnének
igen nagy magasság-ban
és atombombáik akkor volná-nak
kioldhatok amikor a németek
ezt célszerűnek látnák Ehhez még
távoli támaszpontokra sem volna
szükség
s--H''-
w-~H" ("rc-kxwu-q- M
"--i- yf tawM f q™ --"38 yv W — VLílUBTVfJlH-Jj-4liJWlí- - '5?
-- trsr """pw
i c : i :t y -- J ! II '! " H Ml Ut IW 1 1 1 1 1 Mi n 1 1
_
- -
—
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a a
a
a
a
a
j
a
—
a
£
a
a
a
a
a a
a
—
a
a
a
a
a
a
's?- -
'awaga'jwsi
-- -- — _ — -j--
—
Ili " ' ' " "" ~ " ' — i i H 1 P ' J U J 1 ty
A saigoni amerikai követség előtt felliúzzák a zászlót' s azászlórud alatt
két amerikai tiszteleg A követségi épületet két évvel
ezelőtt építették s a délvietnami nép úgy tekint fel rá mint a kommunista
_
errorelleni
az
a
Az NPD hannoveri első párt-gyűlése
az egész európai sajtót
nagy izgalomba hozta
A londoni független Times meg-állapítja
hogy
„az Atlanti óceántól az Ura-iig
semmi nem egyesíti any-nyi- ra
Európát mint a német
nacionalizmus kísértete"
A második világháború után
ugyan teljesen a ha-talmi
viszonyok az Egyesült Álla-moknak
és a nem
komoly ellenfél
mégis fennáll az a veszély
hogy az NPD túlfűtött revansizmu-s- a
elsöpri azt a békülékeny szelle-met
amely ma Európát áthatja
A független párizsi Monde nem
lát veszélyt a német jobboldali
szélsőség Hit-lert
annak idején a széles népré-tegek
nyomorúsága segítette hata-lomra
Ma sző sincsen
A konzervatív Figaro szerint a
jobbszélsö NPD sokat nyert a
18 hónapon belül
megduplázta a taglétszámát Feltű-nőnek
és tart-ja
hogy
a tartományi választások so-rán
Brémában Igen sok régi
az NPD-r- e
szavazott A jövőben csak
az ilyen jelensé-gek
és arra vezethet-nek
hogy a demokratikus Nyugat
de főleg az Egyesült Államok el-hidegül
A kétezeréves Mainzban most
tartották meg a világ
ötszáz delegátus által látoga-tott
Az érdekes és
sok fantáziával egyben azonban
nem alaptalan tudományos úttö-réss- el
foglalkozó egyelőre
álló társaság a világ-űrbál
jelentkező ismeretlen űrha-jók
flying object")
köznyelven: repülő csészealjak ku-tatásával
foglalkozik A Kanadai
Magyarság UFO rovatából minden-ki
ismeri ezeket-- a tényeket A ma
ungarians
HUNGÁRIÁN
Harc
amerikai
ellen
!tmmmjímwihímss
tengerészgyalogos
vplemerösségére
Riadalom európai sajtóban
hannoveri gyűlés miatt
megváltoztak
Szovjetuniónak
Nyugatnémetor-szág
megmozdulásában
nyomorú-ságról
je-lentőségében:
elgondolkoztatónak
szociáldemokrata
sza-porodhatnak
végeredményben
NyugatnémetországtóL
Teológusai-nak
kongresszusát
magán-tudósokb- ól
(„unidentifyed
A jobboldali párizsi' Aurora éle-sen
támadja a Hannoverben tör-ténteket
„Látnunk kellett hogy
elhigyjük az eseményeket"
A nácik semmit nem tanultak
és újból veszélybe sodorják a
világot
A tartománygyülésekben már 48
képviselőjük van és számolnak
azzal hogy a legközelebbi birodal-mi
gyűlési képviselő választáson
megkapják a szavazatok száza-lékát
ami legalább 40 képviselőt
jelent a számukra A „fekete pes-tis"
újból beoltja a német népet
Mire vár még a német kormány?
Nem volna itt az ideje az NPD
betiltásának?
A liberális Neue Zürcher Zei-tung
a hannoveri gyűlésen elhang-zott
harci jelszó veszélyére mutat
rá: a „Marsch nach Bonn" (Menet
Bonn felé) olyan parancs amely
következményeiben éppen olyan
tragikus lehet mint Mussolini
„Marcia su Roma" jelszava amely
végül is csődbe vitte Olaszorszá-got
és csődbe a fasiszta államokat
A Stockholm Tidningen rámutat
még annak a lehetőségére is hogy
a németek atommeghajtású tenger-alattjárókat
építenek és ezekről
bárhonnan sakkban tartják az el-lenséges
világot Tíz ilyen tenger-alattjáró
egyenként 12-1- 6 rakétá-val
és atomfejjel már elegendő fe-nyegetés
volna Mindezek kivite-léhez
úgy a technikai felkészült-ségük
mint a nyersanyaguk meg
van a németeknek (ebergöczi)
Reviczky Kálmán európai sikere
gyarokat azonban jóleső érzéssel
töltötte el hogy az egész földke-rekségen
nagy érdeklődést keltett
mainzi UFO kongresszus vezetője
és első föreferense a Kanadai Ma-gyarság
rovatvezetője Keviczky
Kálmán volt A legnagyobb német
magazin a „Der Spiegel" csaknem
kétoldalas cikket szentelt a main-zi
kongresszusnak s a cikk elején
közli Keviczky Kálmán valamint
Kari L Veit német nagyiparos és
UFQ-kutat- ó fényképét
#
Wass
SZERKESZTŐSÉG
ÉS
KIADÓHIVATAL:
353 Spadma Avenut
Toronto 2B Ont
Telefon: EM 4-37- 21
♦
Vol 17 No 47
XVH évf 47 szám
1967 november 25
Authorízed as 2nd class
mail by the Post Office
Department Ottawa and
for payment of postage
in cash
Ara: 15 cent
l?
8
iSVVW1VNVi'WN(%NSiA'V%SAViA%A%AA
Albert:
tfMEl
Egyre több és több észrevételt lehet hallani hazalátogató
magyaroktól és a Kárpátok medencéjét beutazó idegenektől
azt a szemmel látható különbséget illetően ami a mai Ma-gyarország
és közvetlen szomszédai között megnyilvánul Míg
Csehszlovákiában Jugoszláviában de különösen Romániában
egyre növekvő ipari föllendülés egyre pompásabb műút há-lózat
lepi meg a látogatót addig Magyarországon az utak
egyre romlanak a szegénység egyre nagyobb és az elmara-dottság
egyre szembetűnőbb Ma már a vak is látja: Magyar-országot
és a magyar nemzetet valami láthatatlan hatalom
halálra ítélte
Hiába próbáljuk e szomorú tünemény okát az ország meg-csonkításában
keresni A két világháború közötti Magyar ha-za
az úgynevezett „Horthy-éra- " sokat szidott Magyarorszá-ga
éppen olyan csonka volt mint a mai Mégis élet lüktetett
benne alkotó energia feszegette a sajgó országcsonkot s aki
a román határon megállt egy percre az döbbenve észlelte a
szédületes különbséget a gazdag román királyság kátyús föld-ut- ai
nyomorúságos viskói piszkos városai rongyos emberei
és a koldussá tett Magyarország új müutai épülő gyárai és
jómódú népe között
Magát a kommunizmust sem hibáztathatjuk egyedül ezért
a megdöbbentő változásért hiszen ugyanannak a Marxnak és
Leninnek az elcsépelt tanait szajkózzák az uralmon lévők
Romániában is Magyarországon is Mégis a kommunista Ro-mánia
nagy léptekkel halad előre a maga útján míg a kom-munista
Magyarország egyre mélyebbre süllyed Ideje hogy
komolyan foglalkozzunk ennek a jelenségnek az igazi okai-val
mielőtt Románia végérvényesen átveszi a vezetöszerepet
a Dunamedencében és éhes szomszédai elnyelik Magyarorszá-got
a civilizáció nevében és a Nyugat beleegyező fejbólintása
mellett
Vizsgáljuk meg először is hogy miféle erőforrásai vannak
Romániának amikkel Magyarország nem rendelkezik? Elő-ször
is ott vannak a Magyarországtól elorzott Erdély termé-szeti
kincsei az bizonyos A földben rejlő anyag egymagában
azonban még nem jelent semmit ha nincsen meg hozzá az
emberi energia szakértelem és töke mely a nyersanyagot ci-vilizációvá
fejlődéssé és jómóddá változtatja át
A Szovjet által Romániára erőszakolt kommunista vezetés
kezdettől fogva román volt és nem idegen ez az egyik leg-fontosabb
különbség a második világháború utáni Magyar-ország
és Románia között Grozától kezdve Gheorghiu-Déje- n
át napjainkig a román kormányférfiak első sorban románok
voltak még pedig hazafias románok és csak azután kommu-nisták
Politikájuk a szocializmus szólamainak árnyékában is
kimondottan nacionalista politika maradt mely a románság
nemzeti érdekeit minden más érdek ideológia vagy szociális
szemlélet fölé helyezte Párhuzamosan ezzel Románia egy
olyan aktív emigrációval is rendelkezett mely minden anti-kommunista
érzelme mellett is elsősorban román maradt s
ha nemzeti érdekről volt szó akkor közelebb érezte magához
a kommunista jelmezben színészkedő másik románt mint az
antikommunista magyart bolgárt vagy németet Ez az emig-ráció
gondoskodott arról hogy idegen töke segítségére legyen
a kommunista román kormánynak abban hogy a Duname-dence
ipari egyeduralmát kiépítse — nem a kommunisták
hanem az egyetemes románság számára Az ilyen módon
megnövekedett erő módot adott Romániának egyrészt arra
hogy rugalmas külpolitikájával megnyerje Amerika ronkon-szenv- ét
másrészt pedig arra hogy a lehető lebrutálisabb
módszerekkel próbálja megvalósítani a maga nacionalista
vágyálmát: az erdélyi magyarság gyökeres kiirtását
Ugyanakkor amikor még az orosz tankok árnyékában is
sikerült a románoknak megőrizni és kamatoztatni a maguk
vörös posztóval letakart nacionalizmusát Magyarországra Rá-kosi
Mátyásék egy kimondottan magyarellenes magyargyűlö-lő
és magyarüldözö kommunista garnitúrát importáltak Ez az
idegen szellemű terror-csap- at éppen annyira nem vette ko-molyan
Marx és Lenin tanait mint romániai kortársaik Míg
azonban a román kommunisták a maguk nemzeti törekvéseit
takarták le ügyesen Lenin palástjával addig a Magyarország-ra
rátelepült dögkeselyük Sztálin védelme alatt mindössze a
maguk egyéni hasznát keresték s hatalmukat egyéni gyűlöl-ködéseik
kitombolására használták föl A magyar néphez sem
vérségi sem érzelmi mégcsak kulturális szálak sem fűzték
ezeket a diktátorokat nem csoda tehát ha a magyarság jö-vendőjével
keveset törődtek
Ugyanakkor a magyar emigráció mely méreteiben messzi-re
meghaladja a románokét egymás felfalásában egymás le-dorongolás-ában
látta csupán a maga egyetlen feladatát s
megroncsolt idegzetével apró csoportokra szakadozva igyeke-zett
lerombolni mindazon vezető személyeknek hitelét akik
súlyuknál fogva és nyugati összeköttetéseik révén cselekedni
tudtak volna valamit a magyarság érdekében
Húsz esztendő kellett elteljen ahhoz hogy az emigráció
életbenmaradottjai lassanként észre térjenek megvessék lá-bukat
az idegen földön és egymással türelmi békét kötve el-kezdjenek
gondolkozni azon hogy mi is lenne valójában a
feladatuk? Közben azonban a nyugatra menekült magyarság
nagy zöme annyira megundorodott a sok civakodástól mara-kodástól
árulkodástól és mocskolódástól hogy félrehúzódott
és igyekezett távol tartania magát minden magyar emigrációs
megmozdulástól Amerika megtelt az „öncélú" és csak önma-guknak
élő magyarok tízezreivel akik annyit csalódtak már
vezetőikben annyira megundorodtak az apró kis szemétdom-bok
egymást tépázó kiskakasaitól hogy keserűségükben ma
már megtagadnak minden közösséget az emigrációval Sokan
közülök már csak egy csodára várnak hogy legalább meghal-ni
hazamehessenek Mások igyekeznek beolvadni amilyen
gyorsan csak lehet mert más megoldást nem látnak
Voltunk akik már évekkel ezelőtt megpróbáltuk ráébresz-teni
a valóságra az Amerikába szakadt magyarságnak azt a
(Folytatás a 2 oldalon)
mwmmiBZZ
4-
-
rm'Ái
'
í"
i
m
ifa
m % "S
:rr- -i
vissGnmvsmma ITTiin MBHMHiMaMi'BayflUi